11.07.2017 Views

A Petőfi Sándor Program Eredményei

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

24<br />

Erdély<br />

Erdély25<br />

Kovács Dominik<br />

Kiküldetés helye:<br />

Kőhalom, Erdély<br />

Tevékenységi terület:<br />

történelmi hagyományőrzés, programszervezés, íjászat<br />

Lovász Dénes<br />

Kiküldetés helye:<br />

Máramarossziget, Erdély<br />

Tevékenységi terület:<br />

néptánc, cserkészet, színjátszás<br />

A történelmi hagyományőrzésen keresztül a diákok nem csak a lexikális<br />

ismereteiket bővíthetik.<br />

A <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> ösztöndíjasaként eltöltött kilenc hónap megerősített<br />

engem abban, hogy jó ügy mellé álltam, és ezután is szeretnék<br />

minden tőlem telhetőt megtenni a máramarosszigeti magyar<br />

közösségért.<br />

Elért eredmények<br />

Történelmi hagyományőrzőként foglalkozásaimat leginkább<br />

a honfoglalás kori magyarok köré építettem fel. A program<br />

időszaka alatt teljes áttekintést kaphattak a gyerekek őseink<br />

mondavilágából, viseletéről, fegyverzetéről, szokásairól. Az<br />

őszi időszak leginkább elméleti órákkal telt, ahol kicsik és<br />

nagyok egyaránt megismerkedhettek a XI–X. századi magyarok<br />

fegyverzetével, ruházatával és azok autentikus elkészítésének<br />

módjával. Az elméleti oktatás mellett számos<br />

előadást tarthattam a témával kapcsolatban, amit több százan<br />

hallgathattak meg, kicsik és nagyok egyaránt, hét különböző<br />

szórványtelepülésen.<br />

A hideg téli hónapok programsorozata volt a népmesefoglalkozás,<br />

ahol történelmi mondákat és magyar népmeséket<br />

olvastunk fel és tanultunk, majd játékos és ügyességi feladatokat<br />

oldottunk meg a mese témájában.<br />

A fiatalok számára mégis a legélvezetesebb alkalmak az<br />

íjászati edzések voltak, hiszen ilyenkor a gyakorlatban is<br />

kipróbálhatták a tanultakat. A programnak köszönhetően<br />

megközelítőleg 150 gyerek vehetett a kezébe tradicionális<br />

reflexíjat, és próbálhatta ki, hogy hogyan is kell azt<br />

használni.<br />

Az állandó edzések és foglalkozások mellett nagy hangsúlyt<br />

fektettem a különböző ünnepek előkészületeire. Adventre<br />

és karácsonyra készülve a kézműves-foglalkozások keretén<br />

belül díszeket és ajándékokat készítettünk a gyerekekkel.<br />

Szakmai munkám mellett komoly szerepet kapott a különböző<br />

egyházi rendezvényekre való felkészülés segítése,<br />

illetve a segédlelkésszel való együttműködés. Ezen alkalmakon<br />

istentiszteletekre került sor, és a szórvány olyan településeire<br />

is eljutottunk, ahol kisebb számban és arányban<br />

vannak jelen a magyarok.<br />

Fogadószervezet<br />

Kőhalmi Református Egyházközség – Szórványdiákotthon<br />

A térség és Kőhalom jelentős meghatározója a<br />

Kőhalmi Református Egyházközség Szórványdiákotthona.<br />

A szórványmagyarság diákjainak oktatását<br />

segíti azzal, hogy térítésmentes lakhatást biztosít<br />

rászoruló magyar családoknak. A parókia területén létesült<br />

otthonban évről évre 35-40 diák kap helyet, de<br />

tartanak itt rendezvényeket, előadásokat, bibliaórákat<br />

és hetente néptáncórákat is. A komplexum az elmúlt<br />

26 év alatt a vidék kulturális központjává vált, ahol a<br />

megye talán legjobb könyvtára épült ki.<br />

Elért eredmények<br />

A mindennapjaim legnagyobb részét a máramarosszigeti<br />

Leőwey Klára Elméleti Líceumban töltöttem. Az iskola<br />

a történelmi Máramaros egyetlen önálló magyar iskolája,<br />

amely óvodáskortól egészen a tizenkettedik osztályig kíséri<br />

a gyermekeket. Az iskolában néptáncot tanítottam a 0.-2.<br />

osztályosoknak, valamint a 3-4. osztályosoknak, rögtön a tanítás<br />

után, egyfajta plusz testnevelési óraként, míg az 5.-8.<br />

osztályosoknak szakkör formájában.<br />

Az iskola óvodájában két csoport is működik. A nagycsoportba<br />

járó gyermekek egy 35-40 perces kis foglalkozás keretében<br />

néptáncot és népi gyermekjátékokat tanultak, míg<br />

az óvoda kiscsoportjában feleségem népdalokat és mondókákat<br />

tanított. Így közel száz gyermekkel foglalkoztunk<br />

összesen.<br />

A helyi magyar közösség legnagyobb részét a római katolikus<br />

templom, a Borromeo Szent Károly Plébánia gyűjti<br />

egybe. A plébánia és a fogadószervezetem közösen létrehoztak<br />

egy magyarnyelv-ápoló műhelyt, ahol elsősorban<br />

szépolvasást és helyesírást tanítottam a gyerekeknek. Az<br />

anyanyelvápoló műhely tíz tagot tudhat magáénak, a legkisebbektől,<br />

akik már éppen, hogy tudnak írni-olvasni, egészen<br />

a tizenkettedik osztályosokig.<br />

Állandó feladataim közé tartozott továbbá a nyolc állandó<br />

párt számláló SZIGET Táncegyüttes vezetése, valamint a tíz<br />

főből álló utánpótlás csoport vezetése, továbbá heti rendszerességgel<br />

látogattam el Hosszúmezőre, mintegy húsz<br />

Fogadószervezet<br />

Hollósy Simon Művelődési Egylet<br />

Az egyletet még Zahoránszki Ibolya alapította<br />

1992-ben. Fő tevékenységük ekkor még nagyrészt<br />

a Hollósy Simon Vegyeskar által szervezett kórustalálkozókból<br />

és különféle rendezvényekből állt,<br />

azonban napjainkra a kórusmozgalmat felváltotta<br />

a néptánc és a cserkészet. A művelődési egylethez<br />

kapcsolódóan létrejött a SZIGET Táncegyüttes, valamint<br />

2014-ben megalakult a 146-os számú Hollósy<br />

Simon Cserkészcsapat. A néptánc és a cserkészet<br />

mellett, az egylet nagy erőkkel járul hozzá a Máramarosszigeten<br />

élő magyarság megmaradásához.<br />

gyermeknek néptáncot tanítani. Szeptemberben a SZIGET<br />

Táncegyüttesbe járó gyermekek szülei kerestek meg és kérték,<br />

hogy tanítsak nekik is táncot. Az elmúlt kilenc hónap<br />

alatt rendszeressé váltak a táncházak, amelyeken átlagosan<br />

45-50 fő vett részt.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!