Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
24<br />
Erdély<br />
Erdély25<br />
Kovács Dominik<br />
Kiküldetés helye:<br />
Kőhalom, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
történelmi hagyományőrzés, programszervezés, íjászat<br />
Lovász Dénes<br />
Kiküldetés helye:<br />
Máramarossziget, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, cserkészet, színjátszás<br />
A történelmi hagyományőrzésen keresztül a diákok nem csak a lexikális<br />
ismereteiket bővíthetik.<br />
A <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> ösztöndíjasaként eltöltött kilenc hónap megerősített<br />
engem abban, hogy jó ügy mellé álltam, és ezután is szeretnék<br />
minden tőlem telhetőt megtenni a máramarosszigeti magyar<br />
közösségért.<br />
Elért eredmények<br />
Történelmi hagyományőrzőként foglalkozásaimat leginkább<br />
a honfoglalás kori magyarok köré építettem fel. A program<br />
időszaka alatt teljes áttekintést kaphattak a gyerekek őseink<br />
mondavilágából, viseletéről, fegyverzetéről, szokásairól. Az<br />
őszi időszak leginkább elméleti órákkal telt, ahol kicsik és<br />
nagyok egyaránt megismerkedhettek a XI–X. századi magyarok<br />
fegyverzetével, ruházatával és azok autentikus elkészítésének<br />
módjával. Az elméleti oktatás mellett számos<br />
előadást tarthattam a témával kapcsolatban, amit több százan<br />
hallgathattak meg, kicsik és nagyok egyaránt, hét különböző<br />
szórványtelepülésen.<br />
A hideg téli hónapok programsorozata volt a népmesefoglalkozás,<br />
ahol történelmi mondákat és magyar népmeséket<br />
olvastunk fel és tanultunk, majd játékos és ügyességi feladatokat<br />
oldottunk meg a mese témájában.<br />
A fiatalok számára mégis a legélvezetesebb alkalmak az<br />
íjászati edzések voltak, hiszen ilyenkor a gyakorlatban is<br />
kipróbálhatták a tanultakat. A programnak köszönhetően<br />
megközelítőleg 150 gyerek vehetett a kezébe tradicionális<br />
reflexíjat, és próbálhatta ki, hogy hogyan is kell azt<br />
használni.<br />
Az állandó edzések és foglalkozások mellett nagy hangsúlyt<br />
fektettem a különböző ünnepek előkészületeire. Adventre<br />
és karácsonyra készülve a kézműves-foglalkozások keretén<br />
belül díszeket és ajándékokat készítettünk a gyerekekkel.<br />
Szakmai munkám mellett komoly szerepet kapott a különböző<br />
egyházi rendezvényekre való felkészülés segítése,<br />
illetve a segédlelkésszel való együttműködés. Ezen alkalmakon<br />
istentiszteletekre került sor, és a szórvány olyan településeire<br />
is eljutottunk, ahol kisebb számban és arányban<br />
vannak jelen a magyarok.<br />
Fogadószervezet<br />
Kőhalmi Református Egyházközség – Szórványdiákotthon<br />
A térség és Kőhalom jelentős meghatározója a<br />
Kőhalmi Református Egyházközség Szórványdiákotthona.<br />
A szórványmagyarság diákjainak oktatását<br />
segíti azzal, hogy térítésmentes lakhatást biztosít<br />
rászoruló magyar családoknak. A parókia területén létesült<br />
otthonban évről évre 35-40 diák kap helyet, de<br />
tartanak itt rendezvényeket, előadásokat, bibliaórákat<br />
és hetente néptáncórákat is. A komplexum az elmúlt<br />
26 év alatt a vidék kulturális központjává vált, ahol a<br />
megye talán legjobb könyvtára épült ki.<br />
Elért eredmények<br />
A mindennapjaim legnagyobb részét a máramarosszigeti<br />
Leőwey Klára Elméleti Líceumban töltöttem. Az iskola<br />
a történelmi Máramaros egyetlen önálló magyar iskolája,<br />
amely óvodáskortól egészen a tizenkettedik osztályig kíséri<br />
a gyermekeket. Az iskolában néptáncot tanítottam a 0.-2.<br />
osztályosoknak, valamint a 3-4. osztályosoknak, rögtön a tanítás<br />
után, egyfajta plusz testnevelési óraként, míg az 5.-8.<br />
osztályosoknak szakkör formájában.<br />
Az iskola óvodájában két csoport is működik. A nagycsoportba<br />
járó gyermekek egy 35-40 perces kis foglalkozás keretében<br />
néptáncot és népi gyermekjátékokat tanultak, míg<br />
az óvoda kiscsoportjában feleségem népdalokat és mondókákat<br />
tanított. Így közel száz gyermekkel foglalkoztunk<br />
összesen.<br />
A helyi magyar közösség legnagyobb részét a római katolikus<br />
templom, a Borromeo Szent Károly Plébánia gyűjti<br />
egybe. A plébánia és a fogadószervezetem közösen létrehoztak<br />
egy magyarnyelv-ápoló műhelyt, ahol elsősorban<br />
szépolvasást és helyesírást tanítottam a gyerekeknek. Az<br />
anyanyelvápoló műhely tíz tagot tudhat magáénak, a legkisebbektől,<br />
akik már éppen, hogy tudnak írni-olvasni, egészen<br />
a tizenkettedik osztályosokig.<br />
Állandó feladataim közé tartozott továbbá a nyolc állandó<br />
párt számláló SZIGET Táncegyüttes vezetése, valamint a tíz<br />
főből álló utánpótlás csoport vezetése, továbbá heti rendszerességgel<br />
látogattam el Hosszúmezőre, mintegy húsz<br />
Fogadószervezet<br />
Hollósy Simon Művelődési Egylet<br />
Az egyletet még Zahoránszki Ibolya alapította<br />
1992-ben. Fő tevékenységük ekkor még nagyrészt<br />
a Hollósy Simon Vegyeskar által szervezett kórustalálkozókból<br />
és különféle rendezvényekből állt,<br />
azonban napjainkra a kórusmozgalmat felváltotta<br />
a néptánc és a cserkészet. A művelődési egylethez<br />
kapcsolódóan létrejött a SZIGET Táncegyüttes, valamint<br />
2014-ben megalakult a 146-os számú Hollósy<br />
Simon Cserkészcsapat. A néptánc és a cserkészet<br />
mellett, az egylet nagy erőkkel járul hozzá a Máramarosszigeten<br />
élő magyarság megmaradásához.<br />
gyermeknek néptáncot tanítani. Szeptemberben a SZIGET<br />
Táncegyüttesbe járó gyermekek szülei kerestek meg és kérték,<br />
hogy tanítsak nekik is táncot. Az elmúlt kilenc hónap<br />
alatt rendszeressé váltak a táncházak, amelyeken átlagosan<br />
45-50 fő vett részt.