Infokalauz - Salgótarján (Online változat)

2
Impresszum
Kiadó:
Magyar Térképház Kft.
1085 Budapest, József krt. 11. 2/4
terkephaz.hu
magyarterkephaz@terkephaz.hu
Design,
tördelés és nyomdai előkészítés:
Rozsovits Tamás e.v.
A kiadvány tartalmi szöveges
részében közreműködtek:
Kovács Gergely
földrajz-történelem szakos
középiskolai tanár
Kozma Aletta
a Magyar Térképház Kft.
cégvezetője
Térkép:
Huber Maps Kartográfiai Kft.
Fotók:
Fortepan, Wikipedia
egyéb szabadon felhasználható
és vásárolt fotók
Korrektúra:
Kozma Aletta cégvezető
Nyomdai munkák:
CMYK Press Kft.
1139 Budapest, Frangepán u. 16.
Hirdetésfelvétel:
Schmieder Zoltán
zoltan.schmieder@terkephaz.hu
Szakirodalom:
Dr. Belitzky János- Vadas Andor- Dr. Sólyomi József :
Salgótarján Útikalauz, Nógrád Megye Tanácsának Idegenforgalmi Hivatala 1981.
Dr. Dornyay Béla: Beudant 1818. évi tanulmányútja Salgótarján vidékén,
Salgótarjáni Balassa Bálint-Irodalmi és Művészeti Társaság, Salgótarján 1933.
Farkas József: Ötven éve történt - Adatok az 1929. évi Salgótarján és környéki
bányászsztrájk történetéhez - Kiadja a Nógrádi Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága 1979.
Horváth István: Történelmi tükörcserepek, Salgótarján 1918-1968 közötti életéből,
Mikszáth Könyvkiadó Salgótarján 1992.
Dr. Praznovszky Mihály: Salgótarján, Budapest 1993
lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdolg/2014-bsc/bankuti_balazs.pdf
(BánkutiBalázs: A nógrádi szénbányászat története, Szakdolgozat)
library.hungaricana.hu (A Nógrád megyei Múzeumok évkönyve)
books.google.hu (Pünkösti Árpád: Rákosi, Sztálin legjobb magyar tanítványa)
www.eszakivarak.hu/magyarul/somosko
turautak.com/cikkek/latnivalok/termeszeti-ertekeink/boszorkanyko
Megjelenik kétévente
Terjesztés: Salgótarján, Salgótarjáni járás, Pásztói járás, Balassagyarmati járás
Web: infokalauz.com

3
Kiadványunkat fogadják örömmel,
forgassák haszonnal!
INFORMÁCIÓK
TÖRTÉNETI MÚLT
LÁTNIVALÓK
TÉRKÉPEK
ÉPÍTŐIPAR
4
8
16
24
42
MEZŐGAZDASÁG 43
ÉTTEREM / KÁVÉZÓ
EGÉSZSÉG
SZERVIZ
SZOLGÁLTATÁS
IPAR
VÁSÁRLÁS
44
44
44
46
47
49
ÁLLÁSAJÁNLAT 54

4
INFORMÁCIÓK
Salgótarján Észak-Magyarországon található megyei jogú város.
Nógrád megye székhelye. A település csodálatos természeti
környezetben fekszik, hazánk egyik legváltozatosabb
táján az Északi-középhegységben.
Neve egybe forrt az újkori bányászattal és a nehéziparral,
de történelme a messzi régmúltban
gyökerezik.

5
A Salgótarján név a Salgó és a Tarján nevek összetételéből keletkezett.
A Salgó a közeli Salgó várra utal, mely név a salgó (ragyogó, fényes)
melléknévből származik. A Tarján a honfoglaló magyar törzsek egyikének
a neve volt, mely ótörök eredetű szó, jelentése fejedelem, alkirály.
Salgótarján város címere csücskös talpú, hasított pajzs.
Jobb oldalán az ipari-bányászati múltra utaló fekete mezőjében a három ezüst
(fehér) pólya (sáv) a helységet átszelő vizeket (Salgó-, Tarján- és Pécskő-patakot)
jelképezi.
A bal oldali ezüstmezőben a hármas zöld színű halom felett fekete, felröppenő
helyzetű sas látható. A hármas zöld halom a város természeti környezetére, a
fekete sas a honfoglaló magyarok Tarján nevű törzsére utal.
A pajzsfőn aranyszínű, ötös osztású, ívelt, a pajzzsal két szélén közvetlenül
érintkező koronát formázó bástya helyezkedik el, mely a Salgótarjánt körülvevő
várakat (Baglyaskő, Salgó, Zagyvafő) szimbolizálja.
Salgótarján címere

6
FÖLDRAJZ
Salgótarján a Karancs, a Medves és a Cserhát
hegységek érintkezésénél, a Tarján-patak és
a Zagyva folyó forrásvidéki vízgyűjtőjének
szűk völgyében fekszik. A Karancs-Medves
vidéke tájvédelmi körzet, melynek területe
megközelíti a hétezer hektárt.
ÉGHAJLAT
Éghajlatát tekintve a táj az ország hűvösebb
és csapadékosabb területének számít. Az évi
középhőmérséklet kissé az országos átlagot
jelentő 10 Celsius fok alatt húzódik. Az alacsonyabban
található területeken is 550 és 600 mm
közötti csapadék hullik egy évben, azonban a
magasabb vidékeken ez elérheti a 700 mm-t is.
Éppen ezért jellemzőek a hűvösebb nyarak és a
nedvesebb, szigorúbb telek.
Az éves napsütéses órák száma alig haladja meg
az 1600-at. Csak, hogy a kedves olvasó el tudja
helyezni fejben ezt az értéket, tájékoztatásul
leírom, hogy Kecskeméten mértek már 2494
napsütéses órát is egy évben, ugyanakkor Londonban
ez az érték még az 1400 órát sem éri el.
Nincs is messze Salgótarjántól Zabar települése,
mely az utóbbi évtizedekben, mint hazánk leghidegebb
területe kerül a meteorológiai jelentések
középpontjába.
Főképpen a téli időszakban jellemző a salgótarjáni-medencében
a hőmérsékleti inverzió
jelensége. Ez azt jelenti, hogy hidegebb levegő
„megüli” a mélyebb domborzati szinteket,
egyfajta hidegpárnát hozva létre. Ez a légréteg
tartós, sokszor napokig-hetekig nem oszlik fel.
Ugyanebben az időben a környező hegységek
magasabb részein, akár napos idő is lehet. Így
tehát megfordul a normális hőmérsékleti elosztás,
mert a magas tájakon lesz melegebb, míg az
alacsonyabbakon hűvösebb idő. (Ilyen jelenség
jellemzi még erősebben a székelyföldi medencéket
is, nem véletlenül található ott a mai Románia
leghidegebb települése, Gyergyóalfalu.)

7
KÖRNYEZETI JELLEMZŐK
Az Északi-középhegység vidékén a barna erdőtalajok jellemzőek, egyébként nagyjából a mai Magyarország
egyharmadát fedi ilyen talajtakaró. A felsőbb rétegek humusztartalma magas, köszönhetően
a folyamatos szervesanyag utánpótlásnak, mely főként az őszi lombhullás idején fokozott. A természetes
növénytakarót az alacsonyabb szinteken a tölgyesek alkotják, míg a magasabb helyeken már
megjelennek a bükkösök is. A Zagyva folyó a Tisza jobb parti mellékfolyója, mely a térség folyóvizeit
gyűjti össze és megközelítőleg 180 km hosszan folyva éri el a torkolatát. Salgóbánya közelében ered a
Lehel forrásból, mely egyébként könnyen megközelíthető kirándulási lehetőséget is kínál.
Természetesen említést kell tennünk a táj életében kulcsfontosságú barnaszén-telepekről is. A medence
szene alsó-miocén korú és kialakulását tekintve egyidőben keletkezett a borsodi szénnel. A
későbbi korokban erős vulkanizmus jellemezte a térséget, kiemelkedett a Kárpátok belső vulkanikus
íve. Eközben törések és vetődések szabdalták a felszínt. Ennek következtében alakult ki két fő vetődési
rendszer, melyek nagyjából egymásra merőlegesen helyezkednek el. A barnaszéntelepek vastagsága
40 cm és 3 méter között váltakozott. Már a XVIII. században felfedezték az első rétegeket, de
folyamatos kitermelésről csak 1861-től beszélhetünk. A bányászatra ráépülő nehézipar alapvetően
határozta meg a térség fejlődését a 19. század végétől. A trianoni országcsonkítás után még inkább
felértékelődött a tarjáni szén szerepe az ország iparában. Ezt fokozták az ötvenes évek erőltetett beruházásai
és az államszocialista évtizedek további fejlesztései.
Mindenképpen meg kell említenünk
egy különleges természeti jelenséget
amely a Karancs-Medves vidékén jól tanulmányozható.
Ezek az un. „bazaltorgonák”,
melyek a vulkáni kőzet hirtelen megszilárdulása
miatt jöttek létre, szabályos öt- és
hatszög alakú kiemelkedéseket létrehozva.
A legszebb képződmények Somoskő
váránál alakultak ki.
Fotó: Indafotó pabermann - Bazaltorgona

8
TÖRTÉNETI MÚLT
• Ókor
• Középkor
• Újkor
• Jelenkor

9
A Kárpát-medence az újkőkor óta folyamatosan lakott terület.
ÓKOR
Az ókor legjelentősebb eseménye a térségben a
Római Birodalom megjelenése volt a 1. évszázadban.
A dicsőséges légiók azonban csak a mai Dunántúl
területét foglalták el és szervezték ott meg
Pannonia provinciát. Ennek oka az volt, hogy a
rómaiak stratégiája a természeti határok elvére
épült. Úgy tartották, hogy a birodalom akkor védhető
hatékonyan, ha tengerek, hegységek és folyók
képezik határát. Így a Kárpátok ölelte tájon a Duna
folyó vonala lett a határ. Később érkeztek hunok,
avarok és szlávok a környékre. Egy azonban biztos:
működőképes államalakulatot a rómaiak után csak
nekünk magyaroknak sikerült itt szerveznünk.
KÖZÉPKOR
A honfoglaló magyarok 895-896-ban birtokba vették
a Kárpát-medence területét és később Szent
István szervezte azt egységes állammá. Az Északi-középhegység
és az Alföld nyugati vidékén létrehozta
Nógrád vármegyét. Valószínűsíthetjük,
hogy a Tarján nevű magyar törzs telepedett meg
először e vidéken. Az itt élők legfőbb feladata a belső
gyepűvonal védelme volt. A gyepűk olyan területsávok
voltak, melyek védelmi funkciót láttak el a
középkori Magyarországon. Egyébként a sztyeppén
élő népek többsége is alkalmazta ezt a módszert.
Lényege az volt, hogy védett zónákat lehessen kialakítani,
illetve, hogy még az ellenség betörése
előtt értesülni lehessen annak érkezéséről.
A 10. században a gyepű belső határa a jelenlegi
Északi-középhegység vonalán húzódott és később,
ahogy a népesség egyre nőtt, folyamatosan kitolódott
a perifériális térségekre. Tehát a környéken
lakók elsődleges feladata az ország belső területeinek
megvédése volt. Erre a környék kiválóan alkalmas
volt, hiszen magas, erdővel borított hegyek és
szűk patakvölgyek jellemezték. Az egyik itt kialakuló
falut nevezték Tarjánnak. Az államalapítás után
a Kacsics nemzetség tulajdonába került a terület.
A bécsi-medencétől nagyjából a mai Budapestig
tartó területen Kurszán vezér törzse telepedett meg.
Az első okleveles említés 1246-ban történik, mikor
is megjegyzik, hogy a Kacsics nemzetség Illés ágából
való Péter volt a falu tulajdonosa. Sajnos más
oklevél nem került elő, mely hivatalos formában is
megerősítené, hogy a település már korábban is
létezett.
A Prima Porta-i Augustus-szobor
Az Árpád-kor okleveles anyaga csak nagyon töredékes
formában maradt fent, mindössze nagyjából
tízezer darab maradt az utókorra a háromszáz éves
Árpád-korból. (A legnagyobb pusztulást egy második
világháborús lövedék okozta a levéltár épületében,
mely rengeteg még nem feldolgozott anyagot
pusztított el.)

10
KÖZÉPKOR
ÚJKOR
A középkor legvégén gazdát cserélt a terület. 1460-
ban a cseh származású husziták foglalták el, akik
mindössze egy évig tudták megtartani.
A husziták nevüket Husz János teológusról
kapták, aki óriási reformokat sürgetett a katolikus
egyházon belül az 1400-as évek elején. Tulajdonképpen
ő volt a reformáció előfutára, akit
nézeteiért a konstanzi-zsinaton kivégeztek. Követői
évtizedeken keresztül harcoltak a cseh nemzeti mozgalmat
képviselve, gyakran prédálva Magyarország
északnyugati területeit.
Mátyás király még ugyanebben az évben kiűzte
őket innen. Büntetésül a történtekért elvette a
területet a Kacsicsoktól és Szapolyai Istvánnak
adományozta. A Szapolyai család a következő évtizedekben
Magyarország nagytekintélyű főnemesi
famíliájává vált, és ők rendelkeztek a legnagyobb
földbirtokokkal a királyságban. István fia volt Szapolyai
János, aki a tragikus mohácsi csatavesztését
követően Magyarország egyik királyává vált.
A honfoglaló vezérek a Vereckei-hágónál
(a Feszty-körkép részlete)
1348-ban úgy említik a térséget, mint:
„Taryan prope castrum Solgou, azaz a Salgó
vára melletti Tarján.”
Ezzel meg is érkeztünk a középkori Salgó várához.
Nem tudjuk pontosan építésének időpontját, de
a karcsú magaslatra épülő vár bizonyára komoly
kihívás elé állította a kor építőmestereit. Mára a
Salgó vára a város egyik szimbóluma lett, tulajdonképpen
összeforrt a településsel, ugyanúgy ahogy
a Salgó-hegy és a Tarján törzs nevei összeolvadtak
később Salgótarjánná.
A Salgó nem tartozott az ország legerősebb erődítményei
közé, általában a Kacsics család tagjai nem
is tartózkodtak benne, inkább a közeli Szőlősön (a
mai Mátraszőlős) és Rapon (Rapp, Szlovákia) épült
kúriájukban időztek.
1348-ban a családtagok felosztották egymás között
birtokaikat, de Tarján falut és Salgó várát továbbra
is közösen tulajdonolták.
Mátyás király 16. századi portrémásolata,
Budapesti Történeti Múzeum

11
A másik király a Habsburg származású I. Ferdinánd
volt. Az ő viaskodásuk polgárháborúba taszította,
és egyre inkább kivéreztette hazánkat. (A mohácsi-síkon
életét vesztette II. Lajos magyar király,
akinek nem volt törvényes utódja, ezért léptek fel a
trónkövetelők.) Ferdinánd Magyarország északi és
nyugati, míg Szapolyai a keleti országrészeket birtokolta.
A középső terület, ahol Salgó vára és Tarján
falu feküdt, pedig többször is gazdást cserélt. Ezért
fordulhatott elő az a furcsa helyzet, hogy egyszerre
több törvényes földesura is lett a környéknek. Ferdinánd
király ugyanis Tóti Lengyel Jánosnak adományozta
a térséget, míg Szapolyai király a Ráskai
családnak adta.
1541-ben a törökök birtokba vették a régi Magyarország
középső területeit, megszületett a Hódoltság.
Salgó vára még éppen a Királyi Magyarországhoz
tartozott, de a frontvonalra került. Az 1552-es
nagy török offenzíva során hat nógrádi vár került
az oszmánok uralma alá, de ekkor még Salgót meg
tudták tartani a keresztény védők. Azonban 1554-
ben Kara Hamza szécsényi és Ali hatvani bégek hadicsellel
elfoglalták. Mocsáry Antal így meséli el a
szégyenteljes történetet:
Török előkelő és magyar vitéz
„… 1554-ben Salgó vára alá jött népével, s
hogy a várbelieket elrémítse, amint Istvánffy
hosszan leírta, vastag fákat kötetett ágyúk
gyanánt tengelyekre, s azok eleibe számos
ökröket fogatattván nagy kiáltozással és pattogatással
vonatatta az ágyúk képét viselő
vastag fákat a vár felé. Megijedvén a nagy
lármától, a félénk és védelemre készületlen
várbeliek, üresen hagyták a várat, melyet a
törökök egyszeriben elfoglaltak.”
A megszállók 20 évig birtokolták és állandó jelleggel
mintegy 38 katonát állomásoztattak itt. Amikor
1591-ben megindult a tizenötéves háború, a térség
újra felvonulási területté vált. 1593-ban Tieffenbach
Kristóf és Pálffy Miklós vezetésével a magyar seregek
visszafoglalták az erődöt. A törökök azonban
nem adták könnyedén. Elhúzódó, kemény ostromot
követően lényegében teljesen elpusztulva
került újra magyar fennhatóság alá. Arra sem pénz,
sem energia nem volt elég a korban, hogy újraépítsék.
Így romvárként kezdett el folyamatosan
tovább pusztulni. Tarján falu számára ez különösen
kedvezőtlenül hatott, hiszen semmi nem védte tovább
az esetleges portyázások elől. A török időkben
bizonyosan létezett a település, egy 1674-ből
fennmaradt egyházi irat 247 lakosról számolt be.
Az 1686-ban meginduló törökellenes felszabadító
háború során az itt élők elpusztultak vagy elmenekültek.
1682-ben zajlott le a közeli Fülek ostroma,
mikor megint nagy létszámú seregek vonultak fel a
Karancs-Medves vidékén.
A XVIII. században a Jankovich család vált a terület
gazdájává, az előttük álló legfontosabb feladat a lakosság
újratelepítése volt. Míg 1731-ben mindössze
171 fő élt itt, addig az évszázad végére a lakosság
száma már meghaladta a 700 főt. A korszakban újjáépült
a település. A Jankovich-kúria és a plébániatemplom
lettek a legfontosabb központi épületek,
de mészárszék, serfőző, fogadó és kocsma is épült.
A betelepülők között sokan voltak a tótok (szlovákok)
és ruszinok is, de az évszázad végére jelentős
részük asszimilálódott és újra a magyarok kerültek
többségbe.

12
JELENKOR
A 19. század nagy és jelentős változásokat hozott
a térség életébe. Az 1848-49-es forradalom– és
szabadságharc eseményeiből Salgótarján lakói is
kivették részüket. Nógrád vármegye a harci cselekmények
során mintegy hatezer honvédot adott
a forradalmi honvédseregeknek. A megyéből származó
tisztek létszáma 118 fő volt. A térségben a legfontosabb
esemény az 1849 március 24-én lezajlott
losonci-csata volt. Beniczky Lajos vezetésével egy
maroknyi honvéd támadta meg és vette be ezen a
napon Losonc városát, ezzel lényegében kezdetét
vette a dicsőséges tavaszi hadjárat. Szemere kormánybiztos
a következőképpen írt az eseményről.:
„Minden tiszt, minden honvéd és természetesen
minden huszár teljesíté kötelességét s a
fogoly tisztek bámulva beszélék, mi képzelhetetlen
vakmerőséggel támadta meg a 32
huszár az egész dzsihásszázadot s széltverte
összeszedhetetlenül. Éljen Beniczky, az okos
és szerencsés vezér, ki oly kevés erővel oly szép
győzelmet vívott ki.”
A forradalom bukása utáni szomorú éveket a barnaszénkészletek
feltárása pezsdítette fel. Ekkor már
több mint 100 éve tudtak arról, hogy a Salgó hegy
környéke gazdag szénrétegeket rejt. 1767 októberében
jelent meg egy újságcikk a Pressburger Zeitungban
(ez Pozsony német nyelvű lapja volt), amiben
említést tettek a helyi szénről. Francois Sulpice
Beudant korának egyik legelismertebb geológusa
1818-ban tanulmányúton járt Salgótarján vidékén.
Részletesen megvizsgálta a vidéket:
„… amint a Tarján kis völgye felé haladunk, s
amerre utunk vezet. Salgó-Tarján községben
az utcákon nagy mennyiségű bazaltot láttam,
amelyről azt mondták, hogy egy nem messze
balra fekvő hegyről származik. .”
A település földesurai sokáig idegenkedtek a gondolattól,
hogy a barnaszén kitermelésébe kezdjenek.
Nyilván pontosan tudták, hogy az ipari
termelés roppantul felborítaná a terület életét, és
előbb-utóbb földesúri hatalmuk elenyészne a lakosság
felett. Végül a polgári korszak meghozta a
várva várt áttörést.
1861-ben megalakult a Salgótarjáni Szent István
Kőszénbánya Rt. Ettől kezdve a rendszerváltoztatás
(1989) környékig folyamatos szénbányászatról
beszélhetünk. A termelt szén mozgatását nagyban
elősegítette az 1867-ben átadott Salgótarján
Pest-Buda vasútvonal. Kezdetben a vasútvonal
végállomása a salgótarjáni József rakodó volt,
majd 1871-ben adták át a Losoncig meghosszabbított
vonalat. A vállalatot kezdetben Zemlinszky
Rezső bányamérnök irányította. Különösen pikáns
volt az igazgató személye annak fényében, hogy
a '48-as forradalomban ezredesi rendfokozatban
harcolt, majd a bukás után 11 évig haza sem térhetett,
az esetleges felelősségre vonás miatt.
A 12 pont nyomtatott példánya
A szénmedence északi részén a termelést a Rimamurány-Salgótarjáni
Vasmű végezte. Ez a cég
egyike volt az Osztrák-Magyar Monarchia legjelentősebb
üzemeinek.

13
Az első világháború időszakára Salgótarján álmos
kisközségből pezsgő iparvárossá vált. A lakosság
lélekszáma elérte a 13. 000 főt. Rengeteg ember
érkezett, mert óriási szükség volt a munkáskézre.
A vándorlás mértéke miatt ebben az időszakban a
várost –kissé gúnyosan, „magyar Kaliforniaként” is
emlegették. A nemzetiségi összetétel is vegyes volt,
hiszen érkeztek szlovákok, csehek, németek és zsidók
is. Ebben az időszakban a helyi lakosok 70%-a
dolgozott az iparban, ez természetesen együtt járt
azzal, hogy a mezőgazdasági termelés lassan hanyatlani
kezdett.
Az első világháború éveiben három csapattest állomásozott
a városban. A mintegy 70 hősi halottnak
1923-ban állítottak emlékművet. A háborús évek
nehézségeit követték a háború utáni összeomlás
évei.
A frissen megalakult Vörös Hadsereg egységei rövid
időn belül kiverték Salgótarján környékéről az idegen
erőket, majd kezdetét vette a dicsőséges északi
hadjárat. Később az ötvenes években kreálták azt
a legendát, hogy Rákosi Mátyás személyesen Salgótarjánból
irányította és vezette a csehszlovákok
elleni hadműveleteket. Még emlékművet is emeltek
a hazugságnak 1952-ben a Rákóczi-fa alatt,
amelyet ott és akkor átneveztek Rákosi fának, majd
1957-től vöröskatonák emlékfájának. Az tény, hogy
Rákosi rövid ideig a városban tartózkodott, de tevékenységét
a későbbiekben rendkívül eltúlozták.
Egyébként a legendagyártást ő maga kezdte 1945-
ös életrajzában.:
„…Tanácsköztársaságban leginkább a fronton
voltam, és nemegyszer került sor arra,
hogy gépfegyverrel, vagy puskával kellett az
első sorban harcolni…”
Érdekes, hogy ezt egy szemtanú sem tudta megerősíteni.
Balra: A Négy Nagy, balról jobbra a képen:
David Lloyd George, Vittorio Emanuele Orlando,
Georges Clemenceau, Thomas Woodrow Wilson
A kommunista és szociáldemokrata mozgalmak
igen aktívak voltak már a század első éveiben is
Salgótarjánban. Munkabeszüntetések, tüntetések,
sztrájkok jellemezték a mindennapokat. Nem véletlen,
hogy a Tanácsköztársaság 133 napja alatt
Salgótarján lett a diktatúra egyik kiemelt központja.
A csehszlovák csapatok 1919 áprilisában körülzárták,
ennek fő oka az volt, hogy a megszállók el
akarták vágni a barnaszén medencét a maradék
Magyarországtól.
Rákosi Mátyás

14
JELENKOR
A Tanácsköztársaságot végül a Tiszát átlépő román
csapatok döntötték meg 1919 augusztusában.
Ezekben a napokban Salgótarjánból egy küldöttség
kereste fel a Losoncon állomásozó csehszlovák
erőket. A magyarok azt kérték a cseh tábornoktól,
hogy legyen kedves csapatokat küldeni Salgótarjánba,
nehogy ide is a románok vonuljanak be:
„Salgótarján, mint bánya- és iparváros igen
fontos centrum értékes hely, kár volna a barbár
románoknak átengedni… De mindez
kizárólag önökön múlik… Ha önöknek az a
kifejezett kérése és kívánsága, hogy mi szálljuk
meg Salgótarjánt, akkor mi annak eleget
is teszünk.”
Micsoda keserédes magyar sors volt ez, mikor két
megszálló közül a látszólag jobbat kellett választani.
A csehek végül békés körülmények közepette
elfoglalták a várost, még üdvözlőbeszédeket is tartottak.
A megszállás egy kétségtelen előnnyel járt: a
csehek nem fosztották ki a települést, mint a románok
a megszállt területeket.
1919 novemberében Horthy Miklós Nemzeti Hadseregének
katonái rendezett körülmények között
bevonultak, míg a csehszlovák erők kivonultak a
városból. A megpróbáltatások azonban nem értek
még véget, hiszen hátra volt még a fekete leves, a
trianoni békediktátum.
A gyalázatos rablóbéke miatt Salgótarján határmenti
településsé vált, Nógrád vármegye pedig lényegében
megfeleződött. 117 település került át az
újonnan szerveződő Csehszlovák Köztársaság területére.
Az ezeréves természetesen kialakuló gazdasági
terek megszűntek, az árucsere befejeződött.
Már ez is elképesztően igazságtalan lett volna, de
mindez úgy történt, hogy a határ túloldalán túlnyomó
többségében magyarok éltek. Egy színmagyar
tömböt szakítottak le az ország testéből. Egy apró
sikert el tudtak érni a Salgótarjániak: Somoskőújfalut
1924-ben visszacsatolták az anyaországhoz. A
város egy perifériális helyzetű határtelepüléssé vált,
de az országcsonkítás egyben fel is értékelte a salgótarjáni
szénmedence szerepét.
A maradék Magyarország iparában sokkal nagyobb
súllyal esett latba az itteni barnaszén. 1922-ben
rendezett tanácsú városnak nyilvánították. A húszas,
harmincas években a termelés hullámzóan
alakult, főképpen az 1929-es gazdasági világválság
hatására. Egyébként ebben az évben zajlott
le a korszak egyik legjelentősebb bányászsztrájkja,
melyet a hatalom végül erőszakkal szüntetett
meg. A csendőrség egységei lényegében lezárták
a szénmedencét és a sztrájkolókkal szemben igen
kemény eszközökkel léptek fel.
Az 1938-as felvidéki visszacsatolásokat üdvözölte
a környék lakossága, a honvédek diadalmasan vonultak
be az addig elszakított határmenti magyar
területekre. Azonban az öröm nem bizonyult tartósnak,
mert kitört a második világháború.
1944 márciusában a német hadsereg egységei
megszállták Magyarországot és kezdetét vette a
közel egy évig tartó pokoljárás. 1944 áprilisában a
környék zsidó lakosságát kényszerlakhelyekre költöztették.
A salgótarjáni izraeliták létszáma 1255 fő
volt az 1941-es népszámlálás adatai alapján, de a
náci fajelmélet szerint nem vallási, hanem faji alapon
határozták meg, hogy ki számít zsidónak. A városban
egyébként 1939-ben jelentős sikereket ért
el Szálasi Ferenc Nyilaskeresztes Pártja, tehát kijelenthető,
hogy volt zsidóellenes hangulat a németek
bejövetele előtt is. A gettóba kényszerített zsidókat
1944 június 5-én a bányai istállóba terelték,
majd június 13-án indult el velük a vonat a hírhedt
auschwitz-birkenaui haláltáborba. Egy marhavagonba
60-80 főt kényszerítettek, az út három napig
tartott. Az országhatáron, Kassán 2310 salgótarjáni
zsidót jegyeztek fel a hatóságok. 1946-ban 852 zsidót
regisztráltak Salgótarjánban. Egy részük túlélte
a táborokat, másrészük el tudott bújni a hatóságok
elől. A zsidó közösség tagjai később tömegesen
hagyták el Magyarországot, a legtöbben az újonnan
megalakuló Izrael államba távoztak.
A frontvonal 1944 végén megközelítette a települést.
A román és szovjet csapatok 1944 december
25-én szállták meg a várost, súlyos harcok árán. Ezt
az eseményt évtizedeken keresztül felszabadításnak
kellett nevezni- kötelezően.

15
Mára már pontosan ismerjük, milyen események is
történtek ekkor, kezdve a nők tömeges megerőszakolásától
az iparszerűen szervezett fosztogatásokig.
Salgótarján mellett egyébként egy gyűjtőtábort
is létesítettek az oroszok, ahol a hadifoglyok mellé
sok civilt is bekényszerítettek.
Egy részük később a Szovjetunióba került kényszermunkára,
ahonnan sokan soha nem tértek vissza.
Az 1945-ös választásokon a kommunisták elsöprő
győzelmet arattak Salgótarjánban, megszerezve
a szavazatok 66,3 %-át. (Országosan Rákosi pártja
17%-ot szerzett.)
Az áldozatok száma minimum 46 fő volt, őket később
név szerint is tudták azonosítani, de lehetséges,
hogy további halottak is voltak, a maximális
szám akár a 130 főt is elérhette. Megsebesült 150
személy. Ez a barbár cselekedet nem volt egyedülálló
a korszakban, de a halottak számát tekintve ez
volt a legnagyobb mészárlás, amit a kádári terror
során megvalósítottak. Természetesen a következő
évtizedekben teljes elhallgatás jellemezte az eseményeket.
A városban óriási erővel indult meg az újjáépítés,
a város arculatát a szocialista-realista stílusban
teremtették újra. Ahogy egy 1952-es beszámoló
is írta: „Ha valaki 1945 óta nem látta Salgótarjánt,
most valósággal elámulna a teljesen megváltozott
látképen.” 1947 februárjában hivatalosan is viszszaállították
a trianoni határokat, Salgótarján újra
határvárossá vált.
1950-ben az átszervezett Nógrád megye székhelye
lett. Az ötvenes évek brutális méretű ipari beruházásai
sokat fejlesztettek a városon, ráadásul tömegesen
vonzották a dolgozni akaró, új lakosokat. Érdekes
adalék a korszakból a Rákosi-bástya terve. A
Pécskő-hegy csúcsára terveztek egy háromszintes
tornyot, melynek tetejére egy örökké világító vörös
csillagot álmodtak. „Ez a vörös csillag hirdesse
Salgótarján dolgozói határtalan ragaszkodását és
szeretetét pártunk és a nagy Szovjetunió iránt.” A
nagyívű tervekből nem lett semmi-hála istennek.
Az 1956-ban kitörő forradalom Salgótarjánban is
éreztette hatását. A forradalom napjaiban munkástanácsok
alakultak, melynek tagjai nem voltak
hajlandóak elismerni a Kádár-kormányt. Az események
december 8-án vettek tragikus fordulatot,
mikor a mintegy 4000 fős tüntető tömeg a megyei
tanács épülete elé vonult, hogy követelje Gál Lajos
és Viczián Tamás szabadon bocsátását.
A tömeg egyre dühösebbé vált, a mai napig nem
tudjuk pontosan miért nyitottak tüzet a karhatalmi
és az orosz alakulatok. Rövid időn belül sebesültek
és halottak borították el a városi teret.
Kádár János
A konszolidációt követő gazdasági fellendülés tovább
erősítette a várost a hatvanas években, nem
véletlen, hogy 1968 novemberében a település
megkapta a Hild-érmet, amellyel elismerték a több
évtizedes városfejlesztő munkát. Salgótarján lakossága
a nyolcvanas évekre 46.000 fősre duzzadt. A
rendszerváltoztatás évei Nógrád megyét különösen
hátrányosan érintették. A túlméretezett és elavult
szocialista nagyipar néhány év alatt összeomlott,
a lakosság tömegei váltak hirtelen munkanélkülivé.
Az egykor országosan elismert bányászatból mára
nem maradt semmi. Az új évezredben a település
próbálja elfoglalni új pozícióját a piacgazdaság keretei
között.
Nógrád megye legnagyobb városába és környékére
érdemes ellátogatni. A természeti értékek, várak,
kerékpáros- és gyalogos túrák, kirándulások, kulturális
értékek egyaránt kellemes időtöltést biztosítanak.

16
KIEMELT LÁTNIVALÓK
Salgótarján környékén rengeteg várral (várrommal) találkozunk.
Ilyen például: Salgó és Somoskővára amelyek a leglátogatottabbak.
A múzeumok a város szívében bújnak meg a kíváncsi
turista szemei elől, hiszen a panelépületek között
ma már nem nagyon találkozunk az 1960-as
évek előtt épített házakkal. Délen inkább
az ipar hódít teret. Fontos látnivalók
még a templomok és a kulturális intézmények
sokasága.

17

18
BÁNYAMÚZEUM
Fotó: Wikipedia - Sandorb, A Bányamúzeum épülete
A salgótarjáni Bányamúzeum Magyarország első földalatti
bányamúzeuma, amely 1965 április 30-án nyílt meg az
egykori József lejtősakna épségben lévő vágatrendszerében.
A szomszédos bányakolónia egyik volt tiszti lakásában
1985-ben a történeti kiállítás, 1986-ban pedig a
külszíni bemutató, 1995-ben a felújított múzeum kiállítása
nyílt meg. A salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kiállítóhelyeként
működik. Fenntartója Salgótarján város.
3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 1.
BOSZORKÁNYKŐ
A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény
egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit
mutatja be. Láthatunk itt mélyből felszakított
üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, kukoricacsövesedő
bazaltoszlopokat, ez utóbbi a bazalt
egy jellegzetes mállási formája.
A sziklagerinc K-i fala közel függőleges, ez az egykori
törésvonal természetes úton kibontódott fala, ami
elérheti a 15-20 m magasságot is.
A néveredethez kapcsolódó monda szerint itt szabadultak
meg a boszorkánysággal megbélyegzett
asszonyoktól.
3100 Salgótarján, Salgó várától néhány perces sétára
KARANCS KILÁTÓ
„PALÓC OLÜMPOSZ”
1989-ben építette az akkori
Ipoly-Karancs-Medves Parkerdő Kht.
A kilátót 2001-ben felújították. A régi rozsdás vasszerkezet
újra lett festve. A korhadt fapadlók ki lettek cserélve. Az
alapozás megújult, az eredetileg csak leszúrt vaslábakat
lebetonozták. Betontömbös kihorganyozás készült.
3100 Karancslapujtő

19
MEDVES-FENNSÍK
A Medves-fennsík Magyarország és Európa legnagyobb területű bazaltplatója Magyarország és Szlovákia határán.
A fennsík nagy része 520–570 méteres tengerszint feletti magasságú. Legnagyobb magassága a Medves-magosa
nevű ponton eléri a 671 méteres magasságot. A magyar területre mintegy 8 km² esik, míg a szlovák résszel együtt
12,8 km² a teljes területe.
Északi része az országhatáron túlnyúlva a szlovákiai Abroncsospuszta nevű településnél ér véget. Délen egy kisebb
nyereggel a Szilvás-kő csúcsához kapcsolódik.
Mivel a fennsík egy nagy kiterjedésű lefolyástalan terület, ezért a peremén állandó, viszonylag bővizű források
fakadnak. Ilyenek például a Petőfi-forrás, Losonczi Anna-forrás, Ickós-kút, Bodzfás-forrás, Nagy-völgyi-forrás. A
fennsík nyugati részének patakjai a Zagyvát, a keleti oldalé a Tarnát táplálja. Az északi perem vízfolyásainak iránya
Szlovákia területére esik.
A Medves-fennsíkon nagy kiterjedésű erdők nincsenek. Foltokban előfordulnak tölgyesek, bükkösök, valamint
ligeterdők. Lágyszárúakban gazdag terület, többek között fekete kökörcsin, odvas keltike, ikrás fogasír, tavaszi
lednek, erdei galambvirág, bársonyos tüdőfű. Sokfelé található még tarka nőszirom, sarkvirág, zsálya, terebélyes
harangvirág.
Az állatvilágot nem jellemzi helyi különlegesség, a nagyobb vadak közül róka, őz, vaddisznó, gímszarvas, fácán
található meg. A barna medve Magyarország mai területéről az 1850–1860-as években kipusztult; az ezt követő
másfél évszázadban csak egy-egy esetben fordult elő. Legkésőbb 2014 elejétől azonban újra állandóvá vált
a jelenléte, többek között ezen a területen (Erdőkövesd, Istenmezeje, Szilaspogony, Bárna, Mátracserpuszta és
Mátranovák környékén) – a következő télen már bizonyítottan át is telelt egy példány. A kis állatokat és rovarokat
az alábbi fajok képviselik: szarvasbogár, foltos szalamandra, vízisikló, mókus.
Salgótarjántól északkeletre, Magyarország és Szlovákia határán
Fotó: Wikipedia, Pear Blossom - Látvány a Karancs kilátóból

20
SALGÓ VÁRA
A 625 méter magasságú csúcson elképesztő körpanoráma tárul elénk a környékbeli hegyekre, a Karancsra, a Cseres-hegységre,
de látszanak a Mátra, a Bükk, a Börzsöny, a Cserhát hegyei is. A Salgótarján városát övező Medves
egyik meredek vulkáni kúpját koronázza meg Salgó vára. A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as
évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni a szakemberek.
Múltjáról a napfényre került leletek és korabeli oklevelek alapján nyerhetünk tájékoztatást. Korai magját, a vaskos
öregtornyot a hegyoromra a Kacsics földesúri család emeltette a XIII. század végén.
Anjou Károly király serege előtt 1320-ban meghódoltak, így megtarthatták váruradalmukat, melyhez a környékbeli
falvak népessége tartozott szolgálni. A török hódítók 1554 őszén könnyűszerrel foglalták el, a királyi sereg negyven
esztendő múltán erős ostromban vette vissza.
A győztesek felrobbantották falait, melyeknek konzerválása napjainkban is tart.
A salgói várhoz fűződik az a legenda, hogy a felvonuló törökök a szemközti hegycsúcsra egy kerekekre fektetett
hatalmas fatörzset vontattak fel, amit a párás időben a várbeliek félelmetes tűzerejű ostromágyúnak véltek. A
nyúlszívű helyőrség ennek láttán kardcsapás nélkül feladta a posztját.
Az 1980-as években megkezdett régészeti feltárás és helyreállítás mentette meg a megsemmisüléstől.
Salgóbánya közelében, 625 m magas vulkáni kúpon
Fotó: Wikipedia, Sztudva Gyöngyi - Salgó vára

21
SOMOSKŐ VÁRA
Salgótarján városától északi irányban, a Medves egyik vulkánikus kúpján dacolva az évszázadokkal emelkedik
Somoskő vára. A 18. század végén a messzi környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai emeltették első részeit.
1320-ban Anjou Károly király serege foglalta vissza, új földesura Szécsényi Tamás erdélyi vajda, majd leszármazói
laktak falai között.
A török hódítók 1576-ban foglalták el, lófarkas zászlóikat 1593 őszéig lengette a szél ágyúbástyáin. Végső romlását
az 1682-ben támadó tatár lovasok okozták, akik felgyújtották a várat. Az 1970-es években kezdték el helyreállítását,
ami sajnos jelenleg szünetel.
A Várhegy oldalában geológiai érdekességet jelent a híres bazaltömlés és a letöredezett vulkáni tufából keletkezett
kőtenger.
Somoskőt említi meg az a népi hagyomány, hogy egy magyar vitéz oly sikeresen lőtte ki a szomszédos salgói török
aga kezéből a kanalat, hogy a kontyosok hanyatt-homlok menekültek el erről a vidékről.
A magyar és szlovák határon, Szlovákia területén

22
SZILVÁSKŐ
Bazaltos vulkáni működés során keletkezett
tanúhegy, valójában hasadék- vagy kráterkitöltés.
A hegy a Karancs–Medves Tájvédelmi
Körzet területén található (területe 6709 hektár,
ebből szigorúan védett 447 hektár). 2 kilométeres
tanösvényt alakítottak ki Szilváskőn
a hely geológiai értékeinek bemutatására.
Az út során látható többek között a riolittufára
települő, a Nógrádi-szénmedence alsó,
ún. III. telepét, a szén kitermeléséhez kihajtott
tárók felszakadásainak lövészárokszerű
nyomait, lávafolyásból keletkezett egymásra
merőleges bazaltoszlopokat, a központi vulkán
megmaradt kürtőjét a 20-25 méter magas
bazaltoszlopokkal, a szénbányászat hatására
keletkezett hasadékok és az ezekből nyíló, ún.
konzekvenciabarlangokat. A hasadék mikroklímája
miatt gyakran még a nyár végén is található
benne firn (a firn, melyet a jeges hó megnevezésen
kívül még oromhónak is neveznek,
a tulajdonképpeni forrása a gleccsernek).
Salgótarján mellett,
a magyar-szlovák határ közelében
VADASPARK
Somoskőn található az Ipoly Erdő Zrt. Salgótarjáni erdészete által tervezett vadaspark. Területe 17 ha. Őshonos,
vadászható magyar vadfajok vannak betelepítve: muflon, őz, dám és vaddisznó. A vadaspark oktatás, kutatás és
bemutató céllal létesült.
3100 Salgótarján, Wesselényi u. 17., közvetlenül a szlovák határ mellett
VÁROSHÁZA
A Salgótarjáni Városháza a város második legnagyobb épülete.
Az első épületet 1922-ben építették fel barokk stílust utánozva. 1945-ben kisebb átépítést végeztek rajta. 1966-ban
a városközpont átépítésekor egy új épületet terveztek, a helyére pedig egy áruház épült. Az új épületet 1982-ben
kezdték építeni, 1985-ben adták át. Az épület L-alakban helyezkedik el. Nyolc emelet magas és merőleges a Litkei
útra és a vasútra.
3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.

23
TÓSTRAND
Fotó: Wikipedia, Angyal Dénes
A Tóstrand, háttérben a Beszterce-lakóteleppel
A Tóstrand egy mesterséges tó Salgótarján északi részén
a Beszterce-lakóteleptől nem messze, közvetlenül
a 21-es főút mellett.
A Tóstrand eredetileg egy strandolási, turisztikai célzattal
létrehozott mesterséges tó. Napjainkban csak
turisztikai-szabadidős és horgászati céllal használatos.
A tó vize a nagymértékű iszaposodás és a vízminőség
miatt fürdésre nem alkalmas. Jelenleg a tó körül egy új
sétány és tűzrakó helyek, padok építése zajlik.
A tó közelében található a Városi Gyermektábor, a Városi
Strand és a Strandkézilabda stadion.
3100 Salgótarján, Camping út
VÁROSI SPORTCSARNOK
A Salgótarjáni Városi Sportcsarnok egy magyarországi
sportintézmény. 1976-ban adták át az épületet. 2008-
ban felújítást végeztek a komplexumon. A sportcsarnok
tulajdonosa a város önkormányzata, fenntartója
és üzemeltetője az önkormányzati tulajdonú Salgótarjáni
Közművelődési Nonprofit Kft. A csarnok nemzetközi
mérkőzések lejátszására is alkalmas.
EGYÉB SPORTLÉTESÍTMÉNYEK:
3100 Salgótarján, Kassai sor 54.
Fotó : Wikipedia, Rakás - Salgótarjáni Városi Sportcsarnok

24
TÉRKÉPEK
. Salgótarján földrajzi adatai:
Régió: Észak-Magyarország
Megye: Nógrád
Jogállás: megyeszékhely, megyei jogú város
Irányítószám: 3100
Körzethívószám: 32
Teljes népesség: 34 124 fő (2018 jan. 1.)
Népsűrűség: 359,17 fő/km²
Tszf. magasság: 220–500 m
Terület: 97,97 km²

25
Salgótarján a Karancs, a Medves és a Cserhát hegységek
találkozásánál, a Tarján-patak és a Zagyva vízgyűjtőjének
két szűk völgyében fekszik, melyek „Y” alakot formáznak.
A település közelében található legmagasabb hegy a Karancs,
amely 729 méter magasra emelkedik.
30
31 32 33
34 35
28
37
29
36
27

26
SALGÓTARJÁN UTCANÉVJEGYZÉKE:
Acélgyári út 35/E6-F5
Ady Endre út 37/D6
Áfonya u. 35/F9
Akácos út 35/F5-G6
Aknász út 37/D6
Alagút u. 37/DE7
Alkotmány út 37/DE6
Állomás út 34/CD8
Almafa u. 35/F9
Alsó Idegér út 34/C6
Aradi út 31/E5
Arany János út 35/EF6
Aranyeső u. 35/G7
Árpád út 33/J1
Baglyasi út 34/CD9
Bajcsy-Zsilinszky út 34/C9-D7,
35/E6, 36/C9-10, 37/D7-E6
Balassi út 33/J1
Bányász köz 37/D6
Bányász út 37/D6
Barack u. 35/G8-9
Barátság u. 36/C10
Bartók Béla út 37/D6-7
Báthori István út 31/E5
Bátki József u. 32/G4
Batsányi út 36/C10-11
Beatrix u. 33/J3
Béke körút 31/E4-5
Bem József u. 37/DE6
Bercsényi Miklós út 36/B10
Bereczki Máté út 34/CD6
Berkenye köz 34/CD5
Berzsenyi Dániel út 35/EF7
Beszterce tér 31/E3
Bimbó u. 35/F9
Blaha Lujza út 36/BC10
Bodza u. 35/F9
Bolyai lépcső 37/E6
Bóna Kovács Károly út 34/B7
Borbély Lajos u. 31/F5
Borbolya u. 35/G8-9
Boróka út 31/EF1
Bródy Sándor u. 36/C11
Budapesti út 36/C10-13
Budavölgy u. 33/K5
Bugát Pál u. 32/G4
Camping út 31/EF3
Centrál köz 34/B9
Ciklámen u. 35/F9
Ciprus u. 35/G7
Corvin út 34/D5-6
Corvina u. 32/J3
Csalános u. 33/JK4
Csalogány u. 36/AB11
Csehov u. 36/B10
Csillag u. 31/F3
Csille köz 35/F9
Csókás körút 36/B11
Csokonai út 36/C11-D9
Damjanich út 35/EF7
Deák Ferenc út 33/J1
December 8. tér 37/E7
Dér u. 32/H5
Derencsényi u. 33/J1
Déryné út 36/B10
Dobó Katica köz 35/E9
Dobó Katica út 35/E9-F8
Domb u. 34/C6
Dózsa György út 31/F5
Dűlő u. 34/B8
Egressy Béni út 36/D11-12
Egri u. 35/E8-F9
Eötvös Lóránd u. 36/C11
Építők u. 32/G4
Erdész út 34/C5-6
Erdőalja köz 35/F7
Erkel Ferenc út 34/B7-C8
Erkel köz 34/B8-C9
Erzsébet tér 37/E6
Esze Tamás u. 36/C11
Fagyal u. 35/G7
Faiskola út 35/E7
Farkasbükk út 33/L3
Fáy András körút 31/D4-5
Fazekas Mihály út 34/C7-D8
Feketesereg u. 33/JK3
Felső Idegér út 34/C6
Felső Vár út 32/J1
Fénykő út 33/L3
Fenyves út 31/F4
Fenyvesalja út 33/JK3
Forgách Antal telep 35/E9
Forgách Antal út 35/D7-E8
Fő tér 37/E6
Frankel Leó út 34/B8
Frigyes körút 36/BC10
Furák Teréz köz 34/B7
Füleki út 31/E2-5
Fülemüle út 34/CD9
Fürdő út 37/DE6
Fűzfa u. 35/FG7
Gagarin u. 36/C10
Galagonya u. 35/G8
Gárdonyi Géza út 34/C9
Gazdaság u. 31/E4-5
Gedőci u. 31/F3-5
Gerber Frigyes köz 34/C6
Gerle köz 31/E4
Gesztenye u. 35/F9
Gizella út 31/E5
Gorkij körút 36/B10-C11
Görbe u. 31/F3
Gyurtyános 30/C4-5
Hanga u. 35/FG8
Hargita körút 35/E7
Haris köz 36/C9-10
Harmat u. 32/H5
Hársfa út 34/B9
Határ út 31/FG5
Hegyi út 35/G5-6
Hérics u. 35/F9
Hold u. 31/F3
Holló u. 33/J3
Homok u. 33/JK4
Hősök útja 36/B9-C10
Hunyadi körút 35/EF7
Hunyadi köz 35/E7
Huszita u. 33/JK3
Huta u. 34/D7
Ibolya u. 35/G9
Idegér telep 34/C6-D7
Ilona út 32/G5
Irinyi János út 35/E8
Iskola u. 33/J4-K3
Izsó Miklós u. 32/G4
Jakubi u. 34/B6
Játszó u. 35/E7
Jázmin u. 35/F9
Jenő u. 36/C12
Jókai sor 33/J1
Jónásch körút 31/FG5
József Attila út 35/E7
Kakukk József út 34/B6
Kálmán Imre út 36/C11-D12
Karancs út 30/C5, 34/C5-D6
Kassai sor 37/D6-E5
Kaszinó sor 31/F5
Katalin u. 34/B6
Katona József út 34/C7-D8
Kazári út 35/E9
Kazinczy Ferenc út 35/F7
Kékkői u. 31/E4
Kér u. 36/C12
Kercseg út 31/DE5
Kercsegi út 31/E2
Kertész u. 36/D9
Keszi u. 36/C12
Kikerics u. 35/F9
Kinizsi Pál út 36/BC11
Kis u. 36/B9-10
Kisfaludy Sándor u. 32/G4
Kissomlyó út 37/E6
Kistarján út 37/E6
Kisvasút u. 34/B6
Klapka György u. 37/E6
Kossuth Lajos út 37/E6
Kovácshegy köz 35/E8
Kökény u. 35/G8
Kölcsey u. 36/D10-11
Kőműves köz 31/E4
Körtefa u. 35/G8
Köszméte u. 35/G7
Kővár út 34/D6
Kővirág u. 34/C6
Kun u. 34/D6-7
Kürtgyarmat u. 36/BC12
Labdarózsa u. 35/G7
Lakatos Péter út 36/C12-13
Levendula u. 35/G7
Liget u. 37/E6
Liliom út 32/H5
Liliomfa u. 35/FG7
Liszt Ferenc út 35/E8-9
Lófői út 34/CD6
Losonci út 35/E5-6
Lovas út 31/F1
Löwy Sándor út 37/DE7
Madách Imre út 33/J1
Madzsar József u. 31/E3-4
Május 1. út 37/E5-6
Makarenkó út 36/BC10
Málna u. 35/G8
Mandula u. 36/D12
Március 15. u. 37/E6
Mártírok útja 37/E5
Mátyás király útja 33/J3
Medves körút 31/EF3
Medvesi út 33/JK1
Meggyfa u. 35/FG8
Megyer u. 36/C12
Meredek u. 37/E6-7
Mérleg u. 37/E6
Meszes köz 37/E6
Meszes u. 37/E6
Mezei út 34/C5-6
Mikes Kelemen út 33/J1
Mikóvölgyi út 35/E9
Mikszáth Kálmán út 31/E5
Mogyoró u. 35/F9
Móricz Zsigmond út 31/E5
Munkácsy út 35/E7
Munkás út 35/E7
Munkásotthon tér 35/E7
Múzeum tér 37/E6
Művész köz 32/G4
Nádas u. 33/K1
Nádasdi körút 32/G5
Nagy-Sándor József út 34/C9
Nagykert u. 33/J4
Nagymező út 36/C11-D12
Nap u. 34/C7
Nefelejcs u. 35/G9
Nyár u. 34/CD7
Nyék u. 36/C12
Nyesés dűlő 31/F1
Nyeséslápa 31/EF1
Nyírfácska u. 36/C10
Orgona út 33/J1
Óvoda tér 37/E6
Őrhegy út 33/J3
Őrség u. 36/C12
Ötvözetgyár út 33/JK5
Páfrány u. 35/G7-8
Papberek u. 35/E7
Park út 36/D12-13, 37/DE13
Patakpart u. 36/C12
Pécskő kerti út 35/G7-8
Pécskő köz 35/EF7
Pécskő út 35/E7-F6
Petőfi út 34/B6-C9
Pipacs u. 35/G8-9
Pipishegy u. 37/E6
Posta út 33/J3
Puszpáng u. 35/FG7
Radnóti köz 36/B9-10
Radnóti Miklós út 36/BC10
Rákóczi út 34/D7-9, 35/D7-E6,
36/C10-D9, 37/E6-7
Régiposta u. 34/C8
Réka köz 36/C11
Ribizli u. 35/G8
Rónai út 33/L3
Rózsa út 31/F4
Rózsafa út 37/DE11
Rudolfi út 32/H5
Ruhagyári út 31/E4-5
Salakhegy út 32/HJ5
Salgó út 35/E6-G4, 37/E6
Sallai út 33/K3-4
Sebaji út 31/E3
Som u. 35/G7
Somlyói út 35/E9-F8
Somogyi-Bacsó út 31/F4-5
Sugár út 36/C11-13
Szabó Ervin u. 36/C11
Szamóca u. 35/G7
Szapolyai János út 32/J1
Szécsényi út 36/AC11
Szeder köz 34/C5-6
Szénás alja 34/A8-B9
Szenes út 34/D8
Szent Flórián tér 35/E7
Szent István tér 37/E6
Szerpentin út 35/E7
Szérűskert köz 35/E8
Szérűskert u. 35/E7-8
Szilvafa u. 35/G8
Szilváskert u. 35/G7
Szögverő u. 32/G5
Szőlő u. 35/F9
Tanács út 37/DE7
Táncsics Mihály út 31/F4
Tarjáni út 32/HJ5, 33/J5
Tározó u. 31/F4
Téglagyár köz 35/E8
Temető u. 37/E6
Temető út 34/B6
Teraszos u. 31/F3
Teréztáró u. 35/FG9
Tiszafa u. 35/G7
Toldi út 33/JK1
Törökvész út 33/J1
Tulipánfa u. 35/G7-8
Újaknai út 35/DE8
Úttörők útja 37/D7-E6
Vadaskert 31/D3-4
Vadaskerti út 31/E4
Vadszőlő u. 35/F7
Vadvirág u. 33/K5
Vájár út 35/FG9
Vajda János út 33/L2-3
Vár út 33/J1
Váralja út 33/J3
Várberek u. 32/J1
Vásártér út 34/C9-D8
Vasút út 34/D8
Vasvári Pál köz 35/DE8
Vasvári Pál út 35/E8
Vereckei u. 35/E7
Verem oldal 34/D6-7
Viola u. 36/C11-12
Virág u. 35/FG8
Virágos u. 30/C5
Völgyhíd u. 35/F8
Ybl Miklós út 31/E3-4
Zagyva út 33/J3-K5
Zagyvafő u. 32/J3
Zagyvai rakodó 35/E6-F5
Zalka út 31/F4
Zemlinszky Rezső u. 37/D6-7
Zöldfa út 36/B9-10
Zrínyi Miklós út 31/EF5
Zsálya u. 35/F9
Zsombékos u. 33/K1
II. András király út 34/B5-6

27
Mula-
Prieloh
Tren
Magyargéc
Szécsény
Nógrádmegyer
Rimóc
Kisgéc
Endrefalva
BENCZÚR-
FALVA
Hollók∏
Litke
Ipolytarnóc
Telka
Mihálygerge
Egyházasgerge
Karancskeszi
Piliny
Apácapuszta
Nagylóc
Fels∏told
Ságújfalu
Muin
Lipovany
Karancsberény
Karancslapujt∏
Karancsság
Sóshartyán
Karancsalja
Etes
Kishartyán
Nagykeresztúr
Lucfalva
Kisbárkány
Nagybárkány
Sámsomháza
Garáb
Ratka
Ple√
BAGLYAS-
ALJA
KOTYHÁZA
Márkháza
SZÚPATAK
Mátraverebély
Biskupice
Belina
SZLOVÁKIA
Radzovce
¬iatorská
Bukovinka
§amovce
¬urice
SALGÓTARJÁN
ZAGYVAPÁLFALVA
Újlak
KISTERENYE
MACONKA
BARACKOS
Vizslás
SOMOSKŐ
Kazár
Bátonyterenye
Mátramindszent
Rákóczibánya
SALGÓ-
BÁNYA
RÓNAFALU
ZAGYVA-
RÓNA
SOMLYÓBÁNYA
S. Ba√ta
N. Ba√ta
Veelkov
Dorogháza
¬t’avica
Tachty
Mátraszele
Mizserfa
RÓNABÁNYA
Nemti
Szuha
Bárna
SALGÓTARJÁNI JÁRÁS SALGÓTARJÁNI JÁRÁS
TELEPÜLÉSJEGYZÉKE:
Hajnáka
Gemersk¤
Jablonec
Studená
Cered
Szilaspogony
Mátranovák
Mátraterenye
Somosk∏újfalu
Nógrádszakál
Szécsényújfalu
Ludányhalászi
Szalmatercs
Nádújfalu
Gemerské
Dechtáre
Dubno
Istenmezeje
Petrovice
Ivád
Zabar
Hostice
Ipoly
Pétervására
Mátraballa
Erd∏kövesd
Domaháza
NÓGRÁD MEGYE
BORSO D-ABAÚJ-
ZEMPLÉN MEGYE
Zsunypuszta
Pálházapuszta
Nagyaranypuszta
Szederkénypuszta
Dávidtanya
NÓGRÁD MEGYE
HEVES MEGYE
Várasztó
Zagyva
RÓNABÁNYA
UTCANÉVJEGYZÉKE:
Asztalos János út 33/M5
Határőr út 33/LM5
Vasas út 33/M5
SOMOSKŐÚJFALU
UTCANÉVJEGYZÉKE:
Bagókői út 30/A2
Bükkfa u. 30/A2
Diófa u. 30/A2
Ifjúság út 30/A2
Nyárfa út 30/A2
Tölgyfa u. 30/A2
0 2,5 5 km
1:355 000
KARANCSALJA
UTCANÉVJEGYZÉKE:
Arany János út 30/A3-4
Bartók Béla út 30/A3-4
Béke út 30/A3
Rákóczi út 30/A3
Szabadság út 30/A3-4
Baglyasalja
Barackos
Bárna
Cered
Egyházasgerge
Etes
Ipolytarnóc
Karancsalja
Karancsberény
Karancskeszi
Karancslapujtő
Karancsság
Kazár
Kisbárkány
Kishartyán
Kotyháza
Litke
Lucfalva
Márkháza
Mátraszele
Mihálygerge
Mizserfa
Nagyaranypuszta
Nagybárkány
Nagykeresztúr
Pálházapuszta
Rónabánya
Rónafalu
Ságújfalu
Salgóbánya
Salgótarján
Sámsomháza
Somlyóbánya
Somoskő
Somoskőújfalu
Sóshartyán
Szilaspogony
Újlak
Zabar
Zagyvapálfalva
Zagyvaróna
SOMOSKŐ
UTCANÉVJEGYZÉKE:
Bajza József u. 30/B1
Bükkfa u. 30/A3
Fácán u. 30/B2
Fecske u. 30/B2
Galamb u. 30/B2-3
Gólya u. 30/B2
Juhász Gyula u. 30/B1
Kőbánya u. 30/BC1
Köves u. 30/B1
Lovassy László köz 30/B1
Nyerges u. 30/AB1
Perczel Mór u. 30/B1
Petőfi sétány 30/B2-C1
Sátorhegy u. 30/B1
Somoskői út 30/B1-2
Szemere Bertalan u. 30/B1
Vároldal u. 30/B1
Wesselényi u. 30/B1

Kováovce
Balassagyarmat
Szécsény
Rétság
Varsány
Rimóc
Kosd
Szügy
Érsekvadkert
Galgaguta
Zebegény
Kisoroszi
Kismaros
Ver∏ce
Penc
Keszeg
Ősagárd Nézsa
Cs∏vár
Nógrádsáp
Vanyarc
Szirák
Buják
Bér
Bercel
Nógrádkövesd
Alsópetény
Legénd
Fels∏petény
N∏tincs
Szendehely
Szokolya
Kóspallag
Királyrét
Nógrád
Berkenye
Tolmács
Bánk
Tereske
Szátok
Romhány
Kétbodony
Kisecset
Szente
Debercsény
Magyarnándor
Mohora Cserháthaláp
Cserhátsurány
Herencsény
Terény
Szanda
Kutasó
Bokor
Nógrádsipek
Nyírjes
Patvarc
Őrhalom
Vrbovka
Hugyag
Becske
Szécsénke
Pusztaberki
Diósjen∏
Borsosberény
Nagyoroszi
Horpács
Patak Dejtár
Ipolyszög
Ipolyvece
Drégelypalánk
Hont
¬ahy
Velká Ves
nad Iplom Velká
§alomija
Slovenské
Ďarmoty
Pösténypuszta
Nógrádmarcal
Iliny
Csitár
Bernecebaráti
DDC
FELSŐPINYÉR
NÓGRÁD MEGYE
PEST MEGYE
Ipoly
Ipoly
Galga
Cser-tó
Vadkantó
Rézpartivíztározó
Berekalji
víztározó
(horgásztó)
Derékpataki
víztározó
Jen∏i-tó
N∏tincsitó
Bánkitó
Kétbodonyitó
Duna
SZLOVÁKIA
0 2,5 5 km
1:306 000
BALASSAGYARMATI JÁRÁS BALASSAGYARMATI
JÁRÁS
TELEPÜLÉSJEGYZÉKE:
Balassagyarmat
Becske
Bercel
Cserháthaláp
Cserhátsurány
Csitár
Debercsény
Dejtár
Drégelypalánk
Érsekvadkert
Galgaguta
Herencsény
Hont
Hugyag
Iliny
Ipolyszög
Ipolyvece
Magyarnándor
Mohora
Nógrádkövesd
Nógrádmarcal
Nyírjes
Őrhalom
Patak
Patvarc
Szanda
Szécsénke
Szügy
Terény
28

Mohora
Debercsény
Kisecset
Szécsényke
Legénd
Cs∏vár
Cserháthaláp
Nógrádsáp
Bercel
Terény
Becske Szanda
Acsaújlak
Galgaguta
Acsa
Egyházasdengeleg
Püspökhatvan
Püspökszilágy
Galgagyörk
Váckisújfalu
Galgamácsa
Szandaváralja
Vá
KERÉKHARASZT
21
70
E71
M3
NAGYGOMBOS Hort
51 55 59
SALGÓTARJÁN/
GALYATETO/
HATVAN
HATVAN-KELET
GYÖNGYÖS-NYUGAT/
HORT
23
3
24
78
˝
Nógrádsipek
Vanyarc
Matkópuszta
Erd∏kürt
Herencsény
Szirák
Kálló
Bokor
Kartal
Kutasó
Cserhátszentiván
Cserhátsurány
Magyarnándor
Nógrádkövesd
Hollók∏
Buják
Erd∏tarcsa
Mátramindszent
Alsótold
Bér Csécse
Verseg
Kisbágyom
Garáb
Fels∏told
Ecseg
Héthalom
Mátrasz∏l∏s
Kozárd
Szarvasgede
Jobbágyi
Palotás
Heréd
Zsuny-puszta
SELYP
Nagykökényes
Apc
Zagyvaszántó
L∏rinci
Hatvan
Tar
Pásztó
Gyöngyöspata
Pet∏fibánya
HASZNOS
Ecséd
BÉKÁSTÓI
ÜDÜLOTELEP ˝
Szücsi
NAGY-
BÁTONY
Gyöngyöstarján
SZOROS-
PATAK
MÁTRA-
KERESZTES
Fajzatpuszta
Rózsaszentmárton
Nemti
Bátonyterenye
Szuha
GYÖNGYÖS
Nagyréde
Gyöngyöshalász
Sámsonháza
MACONKA
Nagybárkány
Mátraverebély
21
Dorogháza
Szurdokpüspöki
Gyöngyössolymos
Mátraalmás Gombástói
üdül∏telep
Ordaspuszta
Fogacspuszta
Cservölgypuszta
Kisgyérpuszta
Alsósarlóspuszta
Morgóspuszta
Mátraszentistván
Galyatet∏
Mátraszentlászló
Fallóskút
Mátraszentimre
Sósirét
Bagolyirtás
Károlytáró
lakótelep
Gyöngyösoroszi
GYÖNGYÖS-KELET/
MÁTRAFÜRED/ADÁCS
Atkár
Vámosgyörk
3
29
PÁSZTÓI JÁRÁS
0632/460-499 0620/557-2633
kocsistuzepkft@gmail.com
3060, Pásztó, Irinyi út (21-es fő út mellett)
Zagyva
HEVES MEGYE
NÓGRÁD MEG YE
Szuha-p.
Galga
HEVES MEGYE
PEST MEGYE
NÓGRÁD MEGYE
PEST MEGYE
0 2,5 5 km
1:386 000
PÁSZTÓI JÁRÁS
TELEPÜLÉSJEGYZÉKE:
Alsósarlóspuszta
Alsótold
Békástói üdülőtelep
Bér
Bokor
Buják
Csécse
Cserhátszentiván
Ecseg
Egyházasdengeleg
Erdőkürt
Erdőtarcsa
Felsőtold
Garáb
Hasznos
Héthalom
Jobbágyi
Kálló
Kisbágyom
Kozárd
Kutasó
Matkópuszta
Mátrakeresztes
Mátraszőlős
Morgóspuszta
Palotás
Pásztó
Szarvasgede
Szirák
Szurdokpüspöki
Tar
Vanyarc

I
I
I
I I I
I
I I
I
I
I
I
I
I
I I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I I
I
I
I
II
I
I
I
I
I
I
II
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
30 A
SZLOVÁKIA
1
Nyerges
Sátorhegy u.
u.
Váralja
Pet∏filiget
Sportcentr. PetŒfi
emlékkunyhó
Wesselényi
Köves u.
Juhász Gy.
u.
Bajza József
B
u.
Lovassy
L. k.
u.
Bertalan
Vároldal u.
u.
út
u.
SomoskŒi vár
Szemere
K∏bánya
u.
K∏bánya
K∏bánya
I
I
I
I
I I
KŒpark
I
I
I
I
Magyar-
Kolónia
I
I
I
I
I
I
I
u.
I
I
C
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
Szabadtéri
kŒbányászati
bemutatóhely
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I I
I I
D
Kercseg-la
Gyopár-forrá
Ifjúság
u.
Bükkfa
Ördöngös
Nyárfa út
Ökörkő-dűlő
üdülőterület
2
3
Bükkfa
Tölgyfa u.
Diófa
u.
Bagók∏i
u.
I
I
I I
út
út
I
I I
Ökör-k∏
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I I
I
I
I
I
I
I
I
I
Somosk∏i
Bels∏-cseres
Eresztvény
Somoskő
u.
Pénz-gödör
Galamb
Fecske u.
I
I
I I
I
u.
I
I
Perczel M.
Eresztvény
Pet∏fi
Strázsa-h.
488m
Pet∏fi-forrás
PetŒfi
pihenŒ
Losonczyforrás
BalassipihenŒ
Napsugárüdülőtelep
Küls∏-cseres
Gólya
u.
Fác á n
I
I
u.
Eresztvénybányatelep
I
I
I
I
I
I
I
I I
I
I
I
I
I
sétány
I
I
I
I
I
I I
I
I
I
I
I
I
I
I I
I
I
I
I
I I
I
I
I
u.
I
I
I
I
I
Somosk∏-patak
I
I
I
I
I
Losonczy
pihenŒ
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
II
I
I
I
I
I
I I
I
I
I
I
I
I
I
I
I I
I
I
I
I I
I
I
I
I
I
I
I
I
I I I I
Nagy-út-tábla
I I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
Nagy-völgyi-forrás
I
I
I
I
I
I
I I
I
I
I
I I
I
I
I
Középbánya
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
Medvespuszta
romjai
Leégett-Medves
Gyakorlópálya
Medves-
Dornyay
Szénbányászati
emléktáró
Újbányatelep
I
I
Bartók Béla
Szabadság
út
út
Rákóczi
Béke
út
Havas
Ver∏
337m
Arany János út
út
KARANCSALJA
4
Arany János út
S z e l e l ∏
I I
I
I
I
I
I
I
Szeméttelep
I
Gyurtyános
Üdülőtelep
V
Vadask
K
Gyurtyános
Dugdel-psz.
5
Virágos-tny.
Virágos
út
A
B
Kopasz-domb
Mezei út
Karancs út
C
u.
Erdész út
Erdész
köz
B e rkeny e
D

I
I
Kercseg
i
út
I
I
I
I
I I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
D
E
F
Kis-kút-völgy
31
G
Kercseg-lapos
Gyopár-forrás
H a r m i n c ó
21
Boróka út
Lovas
Nyesés
Nyeséslápa
Nyesé slápa
d?l∏
Nyeséslápa
Nádorforrás
Diós-árok
1
Havas
Erdész út
Kercseg-tet∏
0 200 400 600m
Nagy-ortás
Vadaskert
Vadaskert
Gurgyános
1:20 000
I
I
I
I I
Vadaskert
D
I
I
I
I
Vadaskert
Fáy András körút
Kercseg-oldal
Szabadság
emlékpark
A szarvas
gyŒzelme
Fáy András
Kékk∏i
211
körút
út
u.
Kercseg
Meszes
367m
Füleki
21
H a v a s Salgótarjáni
Városi SzabadidŒ Park
(Sportcentrum)
út
Losonci
Gizella
Füleki
Béke
K∏m?ves köz
Móricz Zs.
út
Ybl
út
Bög-Ortvány
Szt. Lázár
Megyei
Kórház
211
Városi
Sportcsarnok
Aradi út
Salgótarjáni
Központi Ált. Isk.
Kodály Z. Tagisk.
út
Losonci
Kercsegi
Sebaji
Miklósút
Békekörút
Gazdaság u.
út
K. út
út
Ybl Miklós
SPAR
Ált. isk.
Beszterce
tér
Medves
út
Madzsar
József u.
Béketelep
Gerle köz
körút
Mikszáth
Megyei
Gyermekvédelm
Központ
Báthor
I. út
út
Medv es
M edves
krt.
Camping
316m
út
krt.
Kucor-hegy
Egészségügyi Szki.
Zrínyi Miklós út
Medves krt.
krt.
Teraszos u.
Gedőcpuszta
Napsugár lakótelep
E
út
Ruhagyári út
Ev.
templom
Autós
gyakorlópálya
Salgó
I
I
I
I I
I
I
I
I
Nyesés
Tóstrand
Görbe
Dózsa
StrandfürdŒ
Görbe u.
Tarjáni
Gyermektábor
Besztercelakótelep
I I
Csillag u.
Hold u.
I
I
Ged∏ci
u.
I
I
Kohász
MıvelŒdési
Központ
György
I
Oktatási
Központ
Ged∏ci
MeddŒhányó
Szabadságtelep
Északivárosrész
Kaszinó
s.
út
I
I
I I
I
I
I
I
I
I
I
I
I I
II
I
I
I
I
Gördeszka
Park
u.
I
I
Csillagvizsgáló
Táncsics M. út
Táncsics M. út
Fenyves
Táncsics Mihály
út
F
Acélgyári út
u.
út
út
Rózsa
Borbély Lu.
Zalka
I I I
I
út
I
I I
I
I
I
Tározó u.
I
I
Szojka Ferenc
Stadion
I
I
I I
I I I I I I
Tatárárok
Sportcentrum
Kerek-haraszt
korlólya
Vadaskertiút
Kemerovólakótelep
út
út
Nyírjes
Acélgyári
völgy
út
Határ
Ponyi-tet∏
M?vész
köz
Salgó
Izsó
2
3
4
M. u.
út
5
Ilona út

I
I
I
I
I I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
u.
I
˝
I
I
I
I
1
32
F
Diós-árok
G
K o t y e s z
K o t y e s z
Salgópuszta
H
Salgó vára
623m
S a l g ó
Kopjafa J
Salgóbánya
Ifjúsági
tábor
Várberek
u.
J. út
Szapolyai
Vár út
Fels∏
Vár út
Zenthe
Ferenc
Törökvész
út
Árpád út
Balassi
út
Jóka
so
Nyeséslápa
Nádorforrás
M e d e n c é s
Két-vár-köz
Kis-Ortás
BoszorkánykŒ
M
Kis-Salgó
Brenzalja
Fels∏-Isztring
Za
(M
2
A l s ó - I s z t r i n g
Nyesés
Tóstrand
Szabadságtelep
StrandfürdŒ
Görbe
3
Ged∏ci
u.
Oktatási
Központ
I
I
I
Gördeszka
Park
u.
u.
út
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I I
I I I I I I
Tatárárok
Sportcentrum
Kerek-haraszt
Nyírjes
T a t á r - á r o k
Ponyi-árnyék
Kútház-völgy
D i ó s
Zagyvafő
Orhegy
u.
Beatrix
Corvina u.
út
C orvina u.
út
Huszita
Vár alja
Vá
Zagyvaf∏
u.
˝
Csillag u.
Orhegy
Mátyás kir
Hold u.
Ged∏ci
Csillagvizsgáló
Ponyi-tet∏
Holló
u.
ú
Kisponyipuszta
I I
4
Ged∏ci
I
I
I
I
Táncsics M. út
I
Fenyves
Táncsics M. út
I
I
I I
MeddŒhányó
Kohász
MıvelŒdési
Központ
5
Salgó
Táncsics Mihály
I
I
I
I
I
I
I
I
I I
II
Borbély Lajos u.
út
Rózsa
I
út
I I I
Szojka Ferenc
Stadion
I I
Tározó u.
Nagyponyipuszta
Acélgyári
völgy
Jónásch
Kanizsai D.
Egészségügyi Isk.
F
Zalka
MeddŒhányó
Somogyi-
út
út
Bacsó
út
u.
út
Határ út
M?vész
köz
körút
u.
Nádasdi
Határ út Szögver∏
Izsó
körút
Salgó
Ilona út
Bátki József
Miklósu.
Bugát Pál u.
u.
Művésztelep
Kisfalud y
Sándor u.
G
Épít∏k
út
Épít∏k
Kovács-tny.
u.
Új köztemetŒ
Salgó-patak
Pécskőpuszta
Szállás-bérc
Tarjáni
H
Liliom út
Rudolfi
Pintértelep
Dér
u.
út
H armat
u.
A n c s a
Salakhegy út
Pap-völgy
Őr-hegy
392m
Vízválasztó
Kerékcsináló
J
I
I
I
út
I
I
Csatók
I
I
I
Csal
I
I
I
MeddŒhán
I
Szem
I

I
˝
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
Zsombékos u.
I
II
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
úsági
ábor
rtás
nykŒ
J
Salgóbánya
Zenthe
Ferenc
Szapolyai János
Vár
Fels∏
Vár út
Törökvész
út
Árpád út
Balassi
út
Erdészeti
kiállítás
Mikes Kelemen út
Jókai
sor
Orgona út
Deák F.
u.
Derencsényi
út
I. Világháborús
emlékmı
I
I
út
I I
Medvesi út
Madách Imre út
Medvesi
Toldi út
Geopark Látogatóközpont,
Geocsodák Háza
Nádas u.
Zsombékos
II
út
I
K
Rk.
Szt. István királytemplom
I
I
I
I
I
I I
I
I
István-táró
I
R ó n a i -
L
I
33
I
I
I
I
I
I
I
I
I I
Egykori
Róna-bánya
I
I
1
I
I
I
I
I
I
I
ja
g
Zagyvaf∏
(Manyik-forrás)
Zagyva
Zagyva-forrás
(Lehel-forrás)
I
I
I
I
I
l a p o s
Hideg-kút
2
Rónai-fennsík
Egykori
Gusztáv-táró
I
I
I
I
I
Földház-tet∏
I
u.
Beatrix
392m
Orhegy
Vajda
János
út
Róm.
kat.
Rónai
Rónafalu
út
Huszita földsánc
Vár alja
Vár-Hegy
Rk. Szt.
András apostoltemplom
Zagyvaf∏
u.
˝
Orhegy
Mátyás király útja
Holló
u.
út
Csalános
Posta
Nagykert
út
Nagykert
Fenyvesalja
út
u.
u.
Zagyva
Huszita
u.
Fenyvesaljaút
Zagyva
Isk ola
Zagyvaróna
Feketesereg
u.
u.
u.
Homok
u.
Sallai út
C i n e g é s
Vajda J. út
Farkasbükk út
Fényk∏ út
M a c s k a - k ∏
0 200 400 600m
-
1:20 000
v
ö l
Kemencés porta
(tájház)
út
Mogyorósikilátó
g
y
Rónai
út
3
Határ∏r út
4
Mély-gödör
Zagyva
út
út
d
a
N y í r j e s - p a r t
p
-völgy
I
I
I
I
I
Csatókút felett
I
I
I
I
I
I
III
MeddŒhányó
Vízválasztó
Tarjáni út
MeddŒhányó
I
I
I
I
I
I
I
I
Szemét
J
I
I
I
I
I
I
I
I
I I
I
I I
I
I
I
I
I I
I
Ötvözetgyár út
Zagyva út
Ötvözetgyár út
Zagyva
Vadvirág
Budavölgy
u.
K
u.
Verebes-tny.
út
Petik-láza
B
u
V e r e b e s
Rakottyás
L
Pocikvár
Mély-gödör
I
I
I
Határ∏r
I
I
I
I
Asztalos J. út
Határ∏r út
út
Vasas
Vasas út
I
I
I
út
I
I
N a g
I I
5
Rónabánya
M
I
I
I

I I
I
I
Kercseg
34
B
Dugdel-psz.
C
Gyurtyános
D
út
Kercse
Mó
Los
5
Virágos-tny.
Karancs
Gyakorlópálya
Városi
Virágos
G
út
6
7
8
lápa
Eperjeshegy
Hagymás-
Szénás alja
Karancs-patak
Széná s
9
Nagy-berek
Furák
Teréz köz
Szánasalja
Szénás
alja
H∏sök útja
Centrál köz
alja
II. András
király út
Kakukk
József út
Pet∏fi
út
Temet∏
Andrásakna
út
Rk.
Krisztus királytemplom
D?l∏
u.
Kisvasút
Katalin
Bóna Kovács Károly
Pet∏fi
u.
Jakubi
Erkel Ferenc út
u.
Frankel Leó
Frankel Leó
út
T∏kés-oldal
Kopasz-domb
Vércsés-tet∏
Katalintelep
u.
Kaszáló-parlag
Baglyasalja
út
MıvelŒdési Ház
út
Erkel Ferenc
Kálvária-tet∏
Bányagépgyár
út
Agyagos-d?l∏
F o r r á s - d ? l ∏
Óalbertitelep
Pet∏fiút
Baglyas-patak
Erkel
Simonpuszta
út
Pet∏fi
Régiposta
u.
köz
Mezei út
Dom b u.
Zsidó-völgy
Szilas-tet∏
348m
Mez ei út
u.
K∏virág
Jakobi-völgy
Ló-f∏-tet∏
Nyár
I
211
Gárdonyi G.
út
BaglyaskŒ Vár
Természetvédelmi
Látogatóközpont
BaglyaskŒ
(vulkáni embrió)
Bereczki M. út
Bereczki
II
I
I
Katona József
I
u.
I
Baglyasi
Nagy-Sándor J. út
Máté
Idegér telep
Fazekas Mihály út
I
Erdész út
Alsó Idegér út
Eperjestelep
Bajcs y-Zsilinszky út
út
köz
Szeder
Erdész
köz
út
Frigyes
Gerber
Fels∏
Idegér
út
Nap
u.
u.
Katona J. út
Salgótarján
külsŒ pu.
Vásártér
Fülemüle
köz
B e rkeny e
Károlyakna
Lóf∏i
Állomás út
út
Verem-oldal
Idegér telep
Vasút út
út
Corvin
211
Tarján-patak
Állategészségügyi és
Élemiszer EllenŒrzŒ
Állomás
út
út
út
Nyugativárosrész
út
út
Bajcsy-Zsilinszky
Rákóczi
Szenes
út
21
Kertész
Verem
Corvin
Karancs
u.
út
K∏vár út
oldal
út
Kun
u.
Aknász
21
Bem
út
J. u.
út
Huta u.
Salgótarjáni
Szakkép. Centrum
Stromfeld A.
Szakgimn.és Szki.
út
út
Újaknai út
Úttör∏k
Újaknai út
Meszes
367m
TV-to
útja
K
Úttör∏k út
Rákóczi
Forgách
M
ott
F
ú
Vasvári Pá
Kovács-he
354m
F
Zöldfa út
Hársfa út
H∏sök útja
Hársfa út
Bajcsy-Zs.
A
B
út
Hársfa
C
D

Kercseg
I
I
I
út
I
I
i
I
I
I
I
I
I
I
I I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
u.
út
oldal
út
Kun
u.
21
D
H a v a s Salgótarjáni
Városi SzabadidŒ Park
(Sportcentrum)
Karancs út
Bem J.
Újaknai út
Úttör∏k
út
Meszes
367m
TV-torony
útja
Úttör∏k útja
Rákóczi
Huta u.
Forgách
Újaknai út
Kercseg
Kovács-hegy
354m
Kálvária
Munkásotthon
tér
Faiskola
út
út
Móricz Zs.
Losonci
Gizella
Kassai
u.
út
Salgótarjáni
Központi Ált. Isk.
Dornyay B. Tagisk.
Vasvári Pál köz
út
út
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
211
Aradi út 1
Meredek
Meredek
Szt. Flórián
tér
Munkás
út
Losonci
Zsilinszky
Papberek
u.
u.
út
út
Mu.
Szerpentin
Szt. Lázár
Megyei
Kórház
unkácsy
út
I
2
Hargita
út
Szerp entin
I I
I
I
I
I
I
I
I
Megyei
Gyermekvédelm
Központ
I
I
Báthor
I
I
I
I
I. út
I
I
I
I
I
I
316m
I
I
Kucor-hegy
Egészségügyi Szki.
körút
I I
Buda-völgy
I
Magasver∏
Tánctér
I
I
I
Illyés Gyuláné
Speciálpedagógiai
Központ
KöztemetŒ
Damjanich út
Vereckei u.
Hunyadi
út
Hunyadi
Szér?skert u.
Antal
Rákóczi
út
Május 1.
út
Pécsk∏
Vasvári Pálút
Téglagyár
k.
Mikóvölgyi
Mikóv ölgyi
Liszt Ferenc
út
Kovácshegy
k.
Forgách
Antal
telep
Forgách
kápolna
út
Kazári
E
út
K. út
Mikszáth
út
Arany János
Szér?sk ert
u.
Irinyi J. út
Zrínyi Miklós út
Hunyadi köz
Rokkanttelep
út
sor
út
Forgách Antal
út
Füleki
út
Szér?skert
k.
Somlyói
Salgó
Zagyvai
út
Pécsk∏
Pécsk∏ út
MeddŒhányó
I I
Berzsenyi Dániel út
körút
körút
köz
út
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I I
Somlyói-völgy
II
I I
I
I
I
I I I
Szojka Ferenc
Stadion
I
I I
Zója-liget
Dolinka
PihenŒpark
1 Városi Sportcsarnok
2 Salgótarjáni Központi Ált. Isk.
Kodály Zoltán Tagiskola
Kazinczy Ferenc
Erd∏alja köz
D amjanich
Csizmadiatelep
DobóKatica út
út
Dózsa
Kohász
MıvelŒdési
Központ
György
rakodó
út
Jónáschtelep
Kaszinó
s.
út
Ciklámen
u.
Jázmin
Almafa
u.
u.
Kikerics
Borbély Lajos u.
Dolinka
u.
Almafa u.
Acélgyári
völgy
Jónásch
Kanizsai D.
Egészségügyi Isk.
Acélgyári út
Egri u.
Dobó Katica köz
Dobó
Katica út
SALGÓTARJÁN
Somlyói
út
F
út
Budveszeltanya
Ged∏ci
Sz∏l∏ u.
Áfonya u.
Vadsz∏l∏
u.
út
Liliomfa
I
I
u.
Határ út
I
I
F?zfa
I
I
I
Csill e
I I
k.Mogyoró u.
Teréztáró
Puszpáng
u.
I
I
I
Hanga u.
körút
u.
Nádasdi
Akácos út Hegyi
Határ út Szögver∏
I
Nagy-Halda
I
Virág u.
Ilona út
út
körút
Som u.
Köszméte
Kökény u.
Szilvafa
Ribizli u.
Ibolya u.
u.
u.
Barackos
Kutaspuszta
Völgyhíd u.
Meggyfa
Vájár
út
u.
Somlyóbányatelep
Forgáchtelep
Északivárosrész
u.
Tulipán
f a
Szilváskert
u.
Szamóca u.
Tiszafa
u.
u.
Galagonya
Málna
Barack u.
Pipacs u.
Pécsk∏ kerti
Nefelejcs u.
út
G
Aranyes∏
u.
Fagyal u.
Páfrány
Levendula u.
Szilvás
u.
Ciprus
u.
Labdarózsa u.
u.
Pécsk∏ kerti
u.
Bajcsy-
Pécskőpuszta
0 200 400 600m
1:20 000
Borbolya
35
u.
út
Körtefa u.
u.
5
6
Pécs-k∏
543m
7
8
9
D
E
Adamectanya
Zsálya u.
Hérics u.
Zs.
u.
Zsálya u.
Gesztenye u.
F
Bimbó u.
Bodza
u.
G

I
I
út
I
út
I
I
I
Szénás
9
36
alja
Szénás
H∏sök útja
Centrál köz
alja
B
Simonpuszta
Kálvária-tet∏
Bányagépgyár
Erkel
köz
Pet∏fi
C
út
211
Gárdonyi G.
út
út
Baglyasi
Nagy-Sándor J. út
Vásártér
Fülemüle
út
út
Állategészségügyi és
Élemiszer EllenŒrzŒ
Állomás
út Kertész
út
21
D
u.
F
Hársfa út
Hársfa út
Hársfa
Kis
út
10
11
12
13
Szécsényi
Csalogány
u.
Hegy-végi
Déryné
Bercsényi Miklós
út
Felsőpálfalva
Csókáskörút
Zöldfa út
Makarenkó
Déryné
Kinizsi Pál
Zagyvapálfalva
22
C s ó k á s - a l j a
út
Frigyes
Kormosházi-hát
Csókás-völgyi-patak
u.
Frigyes
H∏sök
út
Gorkij
Csehov u.
Kürtgyarmat
Kormospuszta
út
Radnóti
köz
Kotyházapuszta
Gorkijlakótelep
(Brezina)
Blaha Lujza
Makarenkóút
körút
körút
I
Gerelyes Endre
Mıv. Ház
I
I
21
Gorkij krt.
Radnóti Miklós út
Csókás
körút
I
Nyírfácska
I
I I
Jen∏ u.
I
I
I
Megyer u.
I
Keszi
u.
G orkij
I
I
I
I
K
Kér u.
eszi
Nyék
körút
u .
I
út
u.
út
u.
út
Gagarin
u.
Orség ˝
u.
Budapesti út
u.
u.
Budapesti
Budapesti
útja
I
I
21
I
I I
I
I
Ev. templom
Barátság
Tarján-patak
I
SPAR
út
Batsányi
Bajcsy-Zsilinszky
Zagyvapálfalva
vá.
Éhségmenet
emlékmı
Uzoni P.
Gimn. és Ált. Isk.
Lakatos Péter
Honvéd u.
Bródy S.
u.
Esze Tamás
út
u.
Szabó E.
u.
Csokonai út
Patakpart
Sugár
út
Haris köz
Honvéd
Eötvös
L. u.
Csokonai
u.
u.
Sugár út
Rk. Jézus Szívetemplom
Borbély L. Szakközépisk.,
Szakisk. és Kollégium
Szennyvíztisztító
telep
TESCO
Rákóczi
Nagymez∏
Viola
u.
I
I
Kálmán
I
I
I
Réka köz
I
I
I
I
I
I
út
út
I
.
I
Csokonai
I
Megyei
Közlekedési
Felügyelet
Kálmán Imre
Egressy
Béni út
Andrásfalva
Park
út
Kölcsey
u.
Kazári-patak
út
Kavics-hegy
Mandula
Dió-domb
Kazárivölgy
Alsópálfalva
út
I
u.
I
I
út
Kincsvölgy-tet∏
21
337 m
Park
Kincse
A
B
N a g y - m e z ∏
C
I
I I
I
D

út
k.Mogyoró u.
u.
D
Forgách
Antal
telep
Forgách
kápolna
Mikóvölgyi
Mikóv ölgyi
G
Somlyóbányatelep
Forgáchtelep
út
Kazári
út
E
Somlyói
Dobó Katica köz
K.
Egri
u.
Dobó
út
út
Tánctér
Somlyói
Ciklámen
u.
Jázmin
Almafa
F
u.
u.
Zsálya u.
út
Kikerics
u.
Almafa u.
Sz∏l∏ u.
Áfonya u.
Csill e
Teréztáró
Nefelejcs u.
Ibolya u.
Pipacs u.
Barack
u.
37
9
Adamectanya
Hérics u.
Zs.
u.
Zsálya u.
Bimbó u.
u.
Gesztenye u.
Bodza
Füleki-völgy
Sóstó-puszta
Dió-hegy
365 m
Sástó-tet∏
10
0 200 400 600m
1:20 000
G
omb
ivölgy
lva
út
Kincsvölgy-tet∏
21
337 m
Pecsenyész∏
Nagymez∏ út
Park
D
Rózsafa
Kincses-völgy
Ipari Park
út
út
Kazári-völgy
Ko suth Lajos
11
Borzlyuk
354 m
12
VIZSLÁS
13
E
út
Aknász
Aknász
út
Megyei
Levéltár
Csurgó-forrás
Nógrádi
Történeti Múz.
Bányászati
Kiállítóhelye
Megyei
Egészségbiztosítási
Pénztár
Kun
Aknász út
6
u.
Karancs
Bányász út
Ady Endre
Kun u.
út
Bányász köz
Bem József
7
Zemlinszky Rezs∏ u.
D
PENNY
Bartók Béla
út
SPAR
TV-torony
Munkaügyi
Hivatal
Kereskedelmi és
Vendéglátóip.
Középiskola
D
út
Bartók Béla út
Úttör∏k
1 Táncsics M. Ref. templom
Közg. Szakgimn.
Kálvária
út Kas sai
Fürd∏
Alkotmány
Fürd∏ út
út
Bajcsy-Zsilinszkyút
Alagút u.
Városháza
Óbudai Egyetem
Salgótarjáni
Képzési Központ
és Kutatóhely
Trianon
emlékmı
Szt. István
tér
Balassi B.
Megyei
Könyvtár
útja
Löwy Sándor út
Tanács út
Erzsébet
tér
Apolló
Mozi
Múzeum
tér
Dornyai B.
Múzeum
Kisboldogasszony
templom
Alagút u.
F
Bajcsy-Zsilinszky
u.
Löwy Sándor út
Játszó u.
December 8.
tér
Rákóczi út
Liget u.
Megyeháza
Meszes
köz
NAV
Meszes u.
sor
Bíróság
Dr. Förster K.
Emlékpark
F∏ tér
Óvoda
tér
Salgótarján
vá.
Rákóczi
József Attila
1
Bólyai J.
Gimn.
Kissomlyó
SPAR
Salgótarjáni
Központi Ált. Isk.
Székhelyintézmény,
Gagarin Ált. Isk.
J. L. Seagull
FelnŒttképzési Központ
Meredek
Kossuth L.
út
út
út
Pécsk∏
Meredek
Damjanich
u.
u.
E
Kassai
Pipishegy u.
Losonci út
Május 1.
Március 15.
u.
Mérleg
Klapka György u.
Ki s somlyó
Bolyai
lépcs∏
József A. Mıv.
és Konf. Közp.
Ev.
templom
Rk. templom és
ferences rendház
(Szt. József)
Lóránttfy Zs.
Kollégium
Váczy Gy.
Alapfokú Mıvészeti Isk.
E
Munkácsy út
Mártírok útja
Hargita
út
Kossuth
L. út
út
u.
út
sor
Arany
út
Acélgyári út
Március 15. u.
Arany János út
Kistarján
Zagyvai
rakodó
Temet∏ u.
Madách I.
Gimn.
János út
Óbudai Egyetem
Salgótarjáni
Képzési Központ
és Kutatóhely
Városi út
Tanuszoda
0 100 200m
1:10 000
Hunyadi
körút
Salgó
út
út
6
út
7
körút
út
Vereckei u.

38
CÉGJEGYZÉK
Agroméra Mezőgazdasági zRt.
ÁSZ-WASH Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Blahó Patrik e.v.
Bútorbolt24.hu Kft.
Csépe és Társai Élelmiszer- és Vegyiáruforgalmazó Kft.
DELTA - TECH Mérnöki Iroda Kft.
DRUCKTECH Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
FAZEKAS PÉK Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
FIRKA Üvegműves Filmnyomó és Címfestő Kkt.
Fülöp Nándor Végrehajtói Irodája
Horányiné Tóth Erika e.v.
Hungary Enbi Kft.
INDUSWISS HUNGARIA Fémipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
JUSZT-BAU Kereskedelmi és Építőipari Kft.
KARANCS-VET Kft.
Kasza Marianna e.v.
Kisherceg Tűz- és Munkavédelmi Kft.
KLASSZIKA PLUSZ Kft.
KOCSIS TÜZÉP Kft.
Kozma György e.v.
KTS METALLTECHNIK Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Kummer Csaba Ferenc e.v.
Lenkei Viktor Csaba e.v.
MÁTRA TÜZÉP-TRANSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
MIKLÓS SÁNDOR ÉS TÁRSAI Kft.
MÓDIVATHÁZ Kft.
MONT-INOX Kft.

39
Növénytermesztés, Állattenyésztés, Erdő-vadgazdálkodás 2659 Érsekvadkert Központi telep 0236/3.hrsz
ászwash önkiszolgáló autómosó 3170 Szécsény Rákóczi út 123.
INTER SHOP 3100 Salgótarján Fő tér 1.
Mister Minit 3100 Salgótarján Rákóczi út 17.
Kényelem Bútorbolt 3060 Pásztó Kossuth út 60-62.
Ital kis- és nagykereskedelem 3100 Salgótarján Rákóczi út 62.
Ital kis- és nagykereskedelem 3170 Szécsény Avar út 2.
Ital kis- és nagykereskedelem 3060 Pásztó Fő út 136.
Szerelő- és gyártósorok tervezése és gyártása 2660 Balassagyarmat Ipari Park 5.
3070 Bátonyterenye Orgona út 5.
Kisgép szerszám és munkavédelmi szaküzlet, gépkölcsönző 3104 Salgótarján Park u. 11.
Fazekas Fagylaltozó 2651 Rétság Nagyparkoló tér 1.
Firka Dekoráció autódekor, plakátnyomtatás óriási méretben, 3100 Salgótarján Füleki út 6.
reklámtáblák, kirakati portálok tervezése és kivitelezése
Jogi-végrehajtási szolgáltatás 3100 Salgótarján Alkotmány út 3. Fszt. 7.
TEXAS BURGER 3100 Salgótarján Arany János út 1.
Irodagép alkatrészeket gyártó nemzetközi cég 2651 Rétság Ipari Park 6.
Fémmegmunkálás, SOL ipari gáz lerakat 3070 Bátonyterenye Ózdi út 42.
Építő- és tüzelőanyag kereskedés, Fürdőszoba szalon 2660 Balassagyarmat Kóvári út 1. (Diego)
Fürdőszoba részleg, Építő- és tüzelőanyag kereskedés 3170 Szécsény Bercsényi út 11-16.
Állatgyógyászati Centrum 3100 Salgótarján Losonci út 26.
Body Space Salgótarján 3100 Salgótarján Arany János út 2/A
Tűzvédelmi, Munkavédelmi, Ruházati szaküzlet 3100 Salgótarján Március 15. u. 16. B/1
Juhász Könyvesbolt 3100 Salgótarján Fő tér 2. (Pavilonsor)
Ránk és velünk építhet! 3060 Pásztó Irinyi út (21-es főút mellett)
CNC KOZMA 3100 Salgótarján Huta út 2.
Fémmegmunkálás 3070 Bátonyterenye Kossuth u. 2.
Tapétabolt Pásztó 3060 Pásztó Csillag tér 25. (a körforgalomnál)
Tapétabolt Salgótarján 3100 Salgótarján Füleki út 13.
L-VILL Villamossági Szaküzlet 3100 Salgótarján Bajcsy-Zsilinszky út 6/A
Szóródó anyag és nehézgépszállítás, 3078 Bátonyterenye Rákóczi út 3.
földmunka, építőanyag, tüzelő
Minőségi Klímák értékesítése, telepítése, 3100 Salgótarján Somogyi Bacsó út 6.
javítása, karbantartása
Rőfösbolt - Textil-kiskereskedelem 3100 Salgótarján Rákóczi út 142.
Csőszerelés, Tartálygyártás, Rozsdamentes szerkezetek-, 3128 Vizslás-Újlak 023/1. hrsz.
Nyomástartó és Vegyipari berendezések gyártása

40
CÉGJEGYZÉK
NÓGRÁDKER Zrt.
PCT OFFICE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
PI-AT Metál Kft.
POLPEX 2003 Utazási Ügynökség Bt.
PROFESSIONAL COMPUTER Számítástechnikai és Informatikai Kft.
Reform Hangya Gazdálkodó Szociális Szövetkezet
RENNISS AUTO Kft.
SALGÓ VAGYON Kft.
SALGOTHERM Kft.
SKITUS Industries Kft.
Sniezka-Hungary Kft.
SÜM-AGRO Termelő, Mezőgazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Szekrényes és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Sziklai Export-Import Kereskedelmi Kft.
Szilaspogony-Zabar Földtulajdonosok Bérkilövő Vadásztársaság
SZITAHÁZ Textilnyomó Bt.
Tarján Acél Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
TARJÁN GLASS Kft.
Térvarázs Enteriőr Kft.
Tóth Jánosné e.v.
Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft.
T-SZERELVÉNY Kft.
U és U Édesipari Termékgyártó Kft.
VELOTECH Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.
V-T SalgóAutó Kft.
ÉPÍTŐIPAR
MEZŐGAZDASÁG
SZERVIZ
SZOLGÁLTATÁS

41
Bolti vegyes kiskereskedelem 3100 Salgótarján Rákóczi út 38. földszint 1.
Lakberendezési áruház 3100 Salgótarján Erzsébet tér 7.
Pécskő Áruház papír-játék osztály 3100 Salgótarján Rákóczi út 20.
adidas sportruházat 3100 Salgótarján Arany János út 1.
„C+C” vegyi áru raktár 3100 Salgótarján Nagy-Sándor J. út 10.
Cégellátás 3104 Salgótarján Csokonai út 1.
3060 Pásztó Mátraszőlősi út 1/A
Hulladék-nagykereskedelem 3060 Pásztó Kossuth Lajos út 120.
Utazási Ügynökség 3100 Salgótarján Március 15. út 14.
Számítástechnikai szaküzlet és szerviz 3100 Salgótarján Kővár út 1.
Vegyes gazdálkodás 3060 Pásztó Fő utca 51.
RENAULT, DACIA és ISUZU Márkakereskedés, 3100 Salgótarján Rákóczi út 176.
Márkafüggetlen autószervíz
Ingatlankezelés 3100 Salgótarján Park út 12.
Üveggyártás 3100 Salgótarján Budapesti út 29.
SKITUS Autóipar, Tömegtermelés 3078 Bátonyterenye Kossuth út 2.
Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem 3060 Pásztó Galamb u. 6.
Süm-Agro Töltőállomás, Nemzeti Dohánybolt 3170 Szécsény Varsányi út
Hallásközpont, Szemészeti szakrendelés, Fotószolgáltatások 3100 Salgótarján Erzsébet tér 7.
Autófelszerelés, kipufogó és autóalkatrész 3100 Salgótarján Füleki út 10.
Vadászati lehetőségek teljes ellátással 3125 Szilaspogony Dankó út 24.
Textil termékek feliratozása 3100 Salgótarján Losonci út 6.
Vadháló gyártás, Szőlő és 3100 Salgótarján Salgó út 68.
Gyümölcs támrendszer forgalmazása
Öblösüveggyártás 3100 Salgótarján Budapesti út 31.
Lakások, épületek belső terének átalakítása, felújítása 3060 Pásztó Fő utca 147. – Hrsz. 2959/1.
(Pásztói Mol benzinkút és az Eglo gyár között)
Csempe- és Szaniter üzlet 3170 Szécsény Béke út 1.
Higiéniai műanyag fólia gyártása 2651 Rétság Ipari út 2.
Szerelvénybolt Pásztó 3060 Pásztó Fő út 37.
URBÁN Édesipari cég 2651 Rétság Ipari park 1.
Helyi szerviz 3100 Salgótarján Füleki út 8.
Szabadidőbolt, Outdoor, sport üzletlánc 3100 Salgótarján Füleki út 8.
Gumiszervíz és Autókozmetika 3100 Salgótarján Rákóczi út 137-139.
IPAR
VÁSÁRLÁS
ÁLLÁSAJÁNLAT

42

43

44
Fazekas Cukrászda

45

46

47

48

49

50
Juszt-Bau Kft.
Építő- és tüzelőanyag kereskedés
Balassagyarmat,
Kóvári út 1.
20/222-0727
DIEGO Balassagyarmat
35/500-135
Fürdőszoba szalon:
35/300-119
Szécsény,
Bercsényi út 11-16.
32/370-339
20/498-2333
Fürdőszoba részleg:
32/370-339
Ha építkezik, ha fázik, csak egy telefon és a Juszt Bau....!
35/500-638
www.jusztbau.hu jusztbaukft@gmail.com

51

52

53

54

55

56

Lapozd
Online!