Infokalauz - Salgótarján (Online változat)
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
12<br />
JELENKOR<br />
A 19. század nagy és jelentős változásokat hozott<br />
a térség életébe. Az 1848-49-es forradalom– és<br />
szabadságharc eseményeiből <strong>Salgótarján</strong> lakói is<br />
kivették részüket. Nógrád vármegye a harci cselekmények<br />
során mintegy hatezer honvédot adott<br />
a forradalmi honvédseregeknek. A megyéből származó<br />
tisztek létszáma 118 fő volt. A térségben a legfontosabb<br />
esemény az 1849 március 24-én lezajlott<br />
losonci-csata volt. Beniczky Lajos vezetésével egy<br />
maroknyi honvéd támadta meg és vette be ezen a<br />
napon Losonc városát, ezzel lényegében kezdetét<br />
vette a dicsőséges tavaszi hadjárat. Szemere kormánybiztos<br />
a következőképpen írt az eseményről.:<br />
„Minden tiszt, minden honvéd és természetesen<br />
minden huszár teljesíté kötelességét s a<br />
fogoly tisztek bámulva beszélék, mi képzelhetetlen<br />
vakmerőséggel támadta meg a 32<br />
huszár az egész dzsihásszázadot s széltverte<br />
összeszedhetetlenül. Éljen Beniczky, az okos<br />
és szerencsés vezér, ki oly kevés erővel oly szép<br />
győzelmet vívott ki.”<br />
A forradalom bukása utáni szomorú éveket a barnaszénkészletek<br />
feltárása pezsdítette fel. Ekkor már<br />
több mint 100 éve tudtak arról, hogy a Salgó hegy<br />
környéke gazdag szénrétegeket rejt. 1767 októberében<br />
jelent meg egy újságcikk a Pressburger Zeitungban<br />
(ez Pozsony német nyelvű lapja volt), amiben<br />
említést tettek a helyi szénről. Francois Sulpice<br />
Beudant korának egyik legelismertebb geológusa<br />
1818-ban tanulmányúton járt <strong>Salgótarján</strong> vidékén.<br />
Részletesen megvizsgálta a vidéket:<br />
„… amint a Tarján kis völgye felé haladunk, s<br />
amerre utunk vezet. Salgó-Tarján községben<br />
az utcákon nagy mennyiségű bazaltot láttam,<br />
amelyről azt mondták, hogy egy nem messze<br />
balra fekvő hegyről származik. .”<br />
A település földesurai sokáig idegenkedtek a gondolattól,<br />
hogy a barnaszén kitermelésébe kezdjenek.<br />
Nyilván pontosan tudták, hogy az ipari<br />
termelés roppantul felborítaná a terület életét, és<br />
előbb-utóbb földesúri hatalmuk elenyészne a lakosság<br />
felett. Végül a polgári korszak meghozta a<br />
várva várt áttörést.<br />
1861-ben megalakult a <strong>Salgótarján</strong>i Szent István<br />
Kőszénbánya Rt. Ettől kezdve a rendszerváltoztatás<br />
(1989) környékig folyamatos szénbányászatról<br />
beszélhetünk. A termelt szén mozgatását nagyban<br />
elősegítette az 1867-ben átadott <strong>Salgótarján</strong><br />
Pest-Buda vasútvonal. Kezdetben a vasútvonal<br />
végállomása a salgótarjáni József rakodó volt,<br />
majd 1871-ben adták át a Losoncig meghosszabbított<br />
vonalat. A vállalatot kezdetben Zemlinszky<br />
Rezső bányamérnök irányította. Különösen pikáns<br />
volt az igazgató személye annak fényében, hogy<br />
a '48-as forradalomban ezredesi rendfokozatban<br />
harcolt, majd a bukás után 11 évig haza sem térhetett,<br />
az esetleges felelősségre vonás miatt.<br />
A 12 pont nyomtatott példánya<br />
A szénmedence északi részén a termelést a Rimamurány-<strong>Salgótarján</strong>i<br />
Vasmű végezte. Ez a cég<br />
egyike volt az Osztrák-Magyar Monarchia legjelentősebb<br />
üzemeinek.
Change language