Infokalauz - Salgótarján (Online változat)
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
7<br />
KÖRNYEZETI JELLEMZŐK<br />
Az Északi-középhegység vidékén a barna erdőtalajok jellemzőek, egyébként nagyjából a mai Magyarország<br />
egyharmadát fedi ilyen talajtakaró. A felsőbb rétegek humusztartalma magas, köszönhetően<br />
a folyamatos szervesanyag utánpótlásnak, mely főként az őszi lombhullás idején fokozott. A természetes<br />
növénytakarót az alacsonyabb szinteken a tölgyesek alkotják, míg a magasabb helyeken már<br />
megjelennek a bükkösök is. A Zagyva folyó a Tisza jobb parti mellékfolyója, mely a térség folyóvizeit<br />
gyűjti össze és megközelítőleg 180 km hosszan folyva éri el a torkolatát. Salgóbánya közelében ered a<br />
Lehel forrásból, mely egyébként könnyen megközelíthető kirándulási lehetőséget is kínál.<br />
Természetesen említést kell tennünk a táj életében kulcsfontosságú barnaszén-telepekről is. A medence<br />
szene alsó-miocén korú és kialakulását tekintve egyidőben keletkezett a borsodi szénnel. A<br />
későbbi korokban erős vulkanizmus jellemezte a térséget, kiemelkedett a Kárpátok belső vulkanikus<br />
íve. Eközben törések és vetődések szabdalták a felszínt. Ennek következtében alakult ki két fő vetődési<br />
rendszer, melyek nagyjából egymásra merőlegesen helyezkednek el. A barnaszéntelepek vastagsága<br />
40 cm és 3 méter között váltakozott. Már a XVIII. században felfedezték az első rétegeket, de<br />
folyamatos kitermelésről csak 1861-től beszélhetünk. A bányászatra ráépülő nehézipar alapvetően<br />
határozta meg a térség fejlődését a 19. század végétől. A trianoni országcsonkítás után még inkább<br />
felértékelődött a tarjáni szén szerepe az ország iparában. Ezt fokozták az ötvenes évek erőltetett beruházásai<br />
és az államszocialista évtizedek további fejlesztései.<br />
Mindenképpen meg kell említenünk<br />
egy különleges természeti jelenséget<br />
amely a Karancs-Medves vidékén jól tanulmányozható.<br />
Ezek az un. „bazaltorgonák”,<br />
melyek a vulkáni kőzet hirtelen megszilárdulása<br />
miatt jöttek létre, szabályos öt- és<br />
hatszög alakú kiemelkedéseket létrehozva.<br />
A legszebb képződmények Somoskő<br />
váránál alakultak ki.<br />
Fotó: Indafotó pabermann - Bazaltorgona