Kender cikkek _ exkalapalatt

ahol az oldott oxigén tartalomnak szerepe van nyilván az alsó érték a célirány. Szintén az alsó érték indokolt
akkor, mikor megpróbálja az ember a gyökérrothadást vagy az algásodást megelőzni.
A szekrényes termesztésnél a tápoldat hőmérséklete inkább a magasabb érték felé szokott eltolódni. Ebben
szerepe van a szekrény esetenként 30C feletti hőmérsékletének. Szintén fontos szerepe szokott lenni a
merülőszivattyúk hőjének és a membránpumpa által beküldött magasabb léghőmérsékletnek is. A tápoldat
hűtésére gyakrabban van igény, mint a fűtésére.
Hogyan tudsz hűteni?
Talán kicsit viccesen hangzik, de az egyik legegyszerűbb módja a dolognak
az, hogy a napi folyadék pótlást teljesen vagy részlegesen jéggel csinálod.
Egy növény napi szinten fél liter folyadékot simán elpárologtat, nyilván
ennek a mértéke nagyban függ a növény méretétől és a környezeti
hőmérséklettől. Ez kis rendszereknél jelenthet megoldást elsősorban. A
másik lehetőség az a jégakkuk használata. A jégakku folyadéka sóoldat,
aminek a sűrűsége jóval nagyobb, mint a tiszta vízé. Ennek köszönhetően a
jégakku hosszabb ideig marad hideg és több hőt képes elvonni a
tápoldattól. Annyi a gond vele, hogy külső tápoldattároló tartályokba
lehet betenni ahol nem érintkeznek közvetlenül a gyökerekkel és a
cseréjük is megoldható.
Jégakkut amúgy magad is csinálhatsz. Egyszerűen fogj egy 1,5L
PET palackot és tölts bele 1kg kalcium­nitrátot, majd lassan
töltsd fel vízzel. Csavard rá a kupakot jó erősen, majd tedd a
frigóba. Az oldat sűrűsége miatt több hőt fog tudni elvonni a
tápoldatodból, viszont azt is tudnod kell, hogy tovább tart
lehűlnie is, mint egy palack sima víznek.
A következő lehetőség a párolgás növelése. A folyadékok párolgásakor hő távozik, ezt a párolgást elő lehet
segíteni a folyadékfelszínre irányított ventilátorokkal. 3-4db 12cm méretű PC venti nagyjából 3L folyadékot
párologtat és 100L tápoldat nagyjából 3L mennyiséget veszít. Ez az érték az akvaristáktól van. Ők kb 4-5C
folyadékhőt tudnak csökkenteni vele 30C környezeti hőmérséklet esetén.
Az egyszerű és olcsó hűtési lehetőségek listája ezzel véget ért, innentől jönnek a melós-zsebbenyúlós hűtési
rendszerek. Lehet kapni folyadékhűtőt a growshopban. Nézd meg az árát és olvass tovább. Kint egyszerűen
leássák a talajba a tápoldat tároló tartályt, innen a hidegebb tápoldatot pumpálják vissza a növényhez. Nyilván ez
nem megoldás ha a hetedik emeleten laksz. Megoldás lehet viszont egy viszonylag kis méretű hűtőszekrény,
borhűtő vagy autós hűtőtáska. A hűtőt talán nem kell bemutatni. Ha az oldalán átvezeted a tápoldat
gerincvezetékét és ott egy viszonylag hosszú spirált alkotsz akkor képes lehet a tápoldatodat hidegen tartani. A
csőhossz változó, de kevés spirált láttam még 10m alatt. Ezen az sem segít, hogy a tápoldatot illik inert csőben
vezetni. PVC, szilikon, esetleg rozsdamentes acél. Egyik sem a legjobb hővezető tulajdonságú anyag, nehezen
adja le a hőt benne a tápoldat. A réz jó lenne, csak azt meg oldja a tápoldat, ne kísérletezz vele. Az alumínium
megint csak rossz megoldás. Tök vidámak lehetnénk ha a hűtő nem fogyasztana annyit mint egy komolyabb
lámpa. Nagy mennyiségű tápoldat esetén viszont nincs sok más lehetőség a folyadék hűtésére mint rengeteg
energiát és pénzt belefeccölni.
Kisebb rendszereknél könnyebb a helyzet. Kis mennyiségű tápoldatot viszonylag kezelhető szinten képes tartani
egy autós hűtőtáska. Ezekben Peltier elemek vonják el a hőmérsékletet. Ha valaki kíváncsi az elvi működésükre
akkor utána olvas. Itt legyen elég annyi, hogy apró, lapszerű elektronikai elem ami 12V egyenfeszültséggel
üzemel és 70C hőmérséklet különbséget igyekszik tartani a két felülete közt. Az egyik oldala mindig melegebb
mint a környezeté, a másik mindig hidegebb mint a környezeté. Nyilván a hideg oldalról elvont hőt “átpumpálja”