Kender cikkek _ exkalapalatt

EC változása
A növény gyökere vizet és sókat egyaránt felvesz a tápoldatból. Mit is tehetne mást, ha egyszer oldatként
homogén.. A kérdés ezzel kapcsolatban inkább az, hogy az általunk homogénnak gondolt tápoldat két
összetevője közül vajon a víz vagy az ionok jutnak a növénybe nagyobb arányban? Passzív felvételkor a vízzel nem
minden ion jut be, aktív felvételkor viszont csak az ion jut a porton keresztül a növénybe. Könnyen belátható,
hogy felvételkor a víz-só arány a víz javára billen akkor a maradék tápoldatban az EC növekedni fog. Ha
arányaiban több sót vesz fel a növény, mint amilyen arányban a tápoldatban volt akkor a maradék tápoldat
sótartalma csökken. Ha a maradék tápoldatban a sókoncentráció nem változik akkor a növény azonos arányban
vett fel ionokat és vizet. A gyakorlatban milyen következtetésekre lehet ezekből a megállapításokból jutni?
A maradék tápoldatban az emelkedő koncentráció annak
a jele, hogy az adott körülmények közt a növény a minden
tápot felvett amire szüksége volt, nagyobb igénye van
vízre. Ilyenkor a tápoldat tárolót érdemes tiszta vízzel
vagy feles táppal (vagy a két érték közt bármivel)
kiegészíteni. A leggyakrabban ez a szituáció fordul elő.
Csökkenő sókoncentráció jelentkezésekor a tápoldat
eredetileg is hígabb volt a szükségesnél, ilyenkor az
eredeti koncentrációnál erősebb tápoldattal kell a
tápoldat tartályt feltölteni. Ez meglehetősen ritkán
fordul elő. Ha viszont az EC nem változott az
mindenképpen azt jelenti, hogy eltaláltuk az adott körülmények közt a növény igényét.
A gond csak az, hogy ezt a folyamatot EC mérő műszerrel lehet követni. A műszerrel csak a koncentráció értéke
követhető nyomon, a tápoldat összetétele nem. Komplett talajlabor nélkül nem követhető, hogy az adott
körülmények közt például a nitrogénből elég lenne kevesebb, vagy a káliumból többet kér a növény. Ez az oka
annak, hogy a 7-10 naponta történő teljes tápoldat csere ajánlott. Ettől amúgy csak az olyan tankkultúrák
szoktak felmentést kapni akik a teljes termesztési ciklusra elegendő tápoldat mennyiségben tartanak növényt.
Ilyen a Katsky vagy a DWC, de még itt is meg kell gondolni, hogy milyen növényt és mekkora tankba tesz az
ember.
Nincs EC mérőm. Ne is hidrózzak?
Az EC értékének kifejlett növények esetén is 2,3mS/cm érték alatt kellene lennie. Ezen érték felett már láthatóak
a növényen sókártételre utaló jelek. A 2,3mS/cm érték valahol 2-2,5 g/L oldott só koncentrációt jelent
(1mS/cm=500-700mg/L) abban az esetben, ha a keverővíz sótartalma nulla volt, magyarul RO vagy ioncserélt
vízben kevertünk tápot. A táp is olyan elemekből áll, amik eltérő módon változtatják meg a vezetőképességet.
Általánosan elmondható, hogy egy 0,5mS/cm vezetőképességű vízhez nem illik adni 1,5g-nál több műtrágyát ha
talaj nélkül termesztesz. Ebben az 1500mg műtrágyában már benne kell lennie az alap komplexnek, a kalcium–
nitrátnak, esetlegesen a magnézium-szulfátnak és a savaknak is. A savak mondjuk ioncserélő szerepet töltenek
be akkor, mikor a HCO3- ionokat semlegesítik, ilyenkor az EC nem növekszik. A lényeg azonban az, hogy ha
komplex műtrrágyákat használsz akkor érdemes 1g/L koncentrációt a mindenkori maximumnak választani, ezen
a dózison ne lépj át ha nincs EC mérő műszered.
Ha a virágzáskori 1g/L dózis(+0,5g/L CaNO3) és a hetente történő tápcserét
ökölszabályként következetesen betartod akkor nagy biztonsággal kijelenthető, hogy EC
mérő nélkül is bele lehet fogni a visszaforgatott tápoldatos vagy tankkultúrás talaj nélküli
termesztésbe is, de érdemes a lehetőségeid szerint a későbbiekben befektetni egy