Régió Kalauz Zalaegerszeg és járás - (Online változat)

4
nehézséget az jelentett, hogy a vasútépítés sokáig
elkerülte a várost. Csak 1890-ben indult az első gőzmodony
a helyi vasútállomásról. (Nagykanizsán már
1861-ben megtörtént ez.) Az alkotmányos korszak fejlődésének
következtében 1900 környékén a lakosság
száma már meghaladta a tízezer főt. Impozáns modern
épületek létesültek - új városháza, szálloda, gimnázium,
a gazdasági és társadalmi fejlődés szemmel
látható volt településen.
Sajnos az első világháború és az azt követő igazságtalan
béke Zala megyében is éreztette a hatását. Érdekesség,
hogy 1915-ben hadifogolytábort létesítettek
a város területén, ahová leginkább orosz és olasz
származású katonák kerültek. Az 1920. június 4-én
aláírt trianoni békediktátum nem érintette közvetlenül
Zalaegerszeget, de Zala megyét is megcsonkították
a nagyhatalmak. A Muraköz területét Jugoszláviához
csatolták. Sajnos az országcsonkítás következtében
Zala megye perifériális helyzetbe került, az ipari fejlődés
erőteljesen visszaesett. Ennek következménye
volt, hogy a terület fejlődése elmaradt a Dunántúl
egyéb térségeitől. Czobor Mátyás polgármestersége
közel húsz éven át tartott (1918-1936), a poltikus mindent
elkövetett városának fejlődésért, még azokban
a gazdaságilag igen nehéz időkben is.
A második világégés során újra nehéz idők jártak Egerszeg
lakóira. 1944 márciusában hazánkat megszállták
a náci Németország csapatai. Megkezdődött a magyarországi
zsidók kálváriája. 1944 áprilisában a városban
is gettót állítottak fel, ahová a helyi zsidóknak
kötelezően be kellett vonulnia. Ide szállították a megye
több pontjáról is a zsidó lakosokat, majd július 5-én
indultak el a halálvonatok az auschwitzi megsemmisítő
táborba. Zalaegerszegről megközelítőleg 1200 főt
deportáltak, gyakorlatilag 90%-ukat meggyilkolták
1944 nyarán. Október 7-én az angolszász hatalmak
bombázói támadták a várost, majd december elején
megismételték az akciót, ekkor a stratégiailag jelentős
vasútállomást pusztították el. 1945 tavaszán pedig
szovjet repülők bombázták a települést. Nemsokára
pedig megérkeztek a szárazföldi csapatok is. 1945
márciusában-áprilisában rövid, de igen heves harcok
tomboltak szerte a megyében. A védekező német csapatok
egyrészt végsőkig igyekeztek megtartani a zalai
olajmezőket, másrészt próbálták késlelteni az orosz
csapatokat abban, hogy Németország területére lépjenek.
(Ausztriát 1938-ban megszállták a németek, tehát
Magyarország nyugati szomszédja a következő években
Németország volt.) 1945. március 29-én Zalaegerszegre
bevonultak a szovjet hadsereg egységei, ezzel
a katonai események véget értek a városban. A letenyei
járás jegyzője a következőképpen írt 1945 tavaszán:
„... a legtöbb családnak a rajta való ruháján kívül több
ruhája, fehérneműje, ágyneműje nincs, sőt ágyneműje
Letenyének nincs is, mert a vánkosokból még a tollat is
kiszórták”.
A háború után szárba szökkenő demokratikus elképzelésekből
nem valósult meg semmi, mert 1949-től egy
terrorisztikus kommunista diktatúra épült ki Rákosi
Mátyás vezetésével. 1956 októberében elemi erővel
lángolt fel a gyűlölet a rendszerrel szemben. Egerszegen
október 26-án kezdődtek a forradalmi események.
A helyi kommunista szervek már sejtették, hogy valami
készül, mert a helyi laktanyáról már 1 nappal korábban
levetették a vörös zászlót és a Rákosi-címert. A tüntetőkre
este 6 óra tájban tüzet nyitottak a Pártház épületéből,
két ember életét vesztette és többen szenvedtek
el komoly sérüléseket. A helyi kommunista vezetők és
az ávósok még aznap éjjel elmenekültek a városból.
Ezek után a helyi Nemzeti Bizottság vette át a település
irányítását. November 4-én érkeztek meg a szovjet
csapatok a városba, majd 1957 tavaszán kezdetét vették
a megtorlások.
A Kádár-rendszer konszolidációja után újabb jelentős
fejlődésen ment át Zalaegerszeg. A hozzátartozó kisebb
települések beolvasztásával, illetve a beköltözők
nagy száma miatt a rendszerváltoztatás idejére, már
több, mint 60.000 lakosa volt. A szocialista rendszer
összeomlásával néhány éven belül csődbe jutottak
a helyi nagyvállatok, ami jelentős munkanélküliséghez
vezetett egész Zala megyében.
A kilecvenes évek végére a sokkhatás elmúlt és Zalaegerszeg
városa újra dinamikus fejlődésnek indult.
A turizmus fejlesztése kiemelten fontos volt ezekben
az években, hiszen az érkező látogatók jelentősen
képesek növelni a különböző szolgáltatók bevételeit.
Az elmúlt évek tudatos városfejlesztő politikája és az
Európai Unióból érkező források újabb jelentős beruházásokat
tettek lehetővé. Nemsokára elkészül a Zalaegerszeget
az M7-es autópályával összekötő út is, a települést
ezzel bekapcsolják az országos gyorsforgalmi
közlekedési hálózatba.