1-34_KV nov jav

Önképző
Pedagógusi szemmel
Vannak vakfoltok, amelyeket nem láthat egy vezető, de érdemes
számolni velük. Például ha a nevelőtestületben van néhány
ember, és ráadásul csoportot is alkotnak, biztos, hogy van
közös véleményük, sőt befolyásolják egymás attitűdjét a problémamegoldásban.
Akármekkora is a csoport létszáma, lehetnek
akadályozók vagy előmozdítók egy-egy tevékenységben.
Egyszer egy igazgató kifakadt a kollégájára, mondván, hogy
sose tudja, hogyan fog reagálni egy-egy kijelentésére. A kolléga
megvonta a vállát, és így szólt: ha igazad van, elfogadom,
ha nincs, elutasítom. A kiszámíthatóság segít, de nem mindenkit
ismerhetünk annyira, hogy előrevetíthetjük reakcióit.
Az emberi reakciók mellett a következményeket is érdemes
megfontolni, mielőtt változtatások elé állítják az alkalmazottakat.
Megfigyeltem, hogy vezetőink gyakran azokat a beosztottakat
keresik, akik megerősíthetik elképzelésüket, nem
vitatkoznak, nem nézik őket dilettánsnak intézkedéseik miatt.
Ez kényelmes, de magában hordozza a hatástalanságot is.
Számtalanszor megfigyelhettük, hogy egy rossz döntés következménye
katasztrofális is lehet. Egy igazgató a két épület közötti
átjárót lezáratta, ezért az alsós gyerekeknek a tornaterembe
az udvaron keresztül kellett vonulniuk. Következmény: a gyerekek
és az érintett pedagógusok betegek lettek, a helyettesítések
költségnövekedést, túlterheltséget okoztak, az alsó és felső tagozat
kapcsolattartása nehézkessé vált, a szülők felháborodtak.
Pedagógusok ismerik azt az angol mondókát a patkóról, amit a
pillangó-hatást elemzők is szívesen idéznek.
Az iskolavezetők feladata a veszélyhelyzet idején a saját iskolarendszerük
létét biztosítani, tehát ha az ajánlás egy részét
nem tudják alkalmazni, akkor nem érdemes azon gondolkodni,
hogy milyen módon lehet legalább látszatmegoldást találni.
Semmi értelme a papírformát követni ott, ahol fizikai akadályokkal
állnak szemben. Fizikai akadályt képezhet például a
tanulói, pedagógusi hiányzások mértéke, de még az emberi
viselkedésben a pánikot is idesorolnám.
Az emberi viselkedés befolyásolható, és vannak olyan pillanatok,
amikor nem csupán külső tényezők miatt ébred az „esztelen
félelem” bennünk, hanem akkor is, ha saját magunkban
nem bízunk. A járvánnyal kapcsolatos protokoll egyik pedagógus
bírálója azt kifogásolta, hogy eszköz és ember nincs biztosítva
az iskolákban arra, hogy az intézkedéseket végrehajtsák.
Kérdem én, talán üresek az iskolaépületek? A lázméréshez
külön ki kellett volna képezni az egészségügyből valakiket,
hogy a pedagógusokat mentesítsük ettől a „nem szakmai” feladattól?
A reggeli ügyelet ideje alatt megoldható ez a védelmi
tevékenység.
A káoszelmélet első követőinek közös tulajdonsága volt, hogy
egyfajta sajátos fogékonysággal rendelkeztek, jó szemük volt
a mintázatokhoz (Gleick, 1988). A köznevelési rendszer intézményvezetőinek
és munkatársainak rendelkeznie kellene ezzel
a látásmóddal ahhoz, hogy bármilyen fenyegetés éri az iskolát,
képesek legyenek arra összpontosítani, hogy minél hamarabb
visszaálljon a kiegyensúlyozott működés. Ezzel elkerülhetik a
fölösleges pánikot.
Visszatérve az általam idézett angol mondókához,
arra kell törekedni a küzdelmes
időszakban, hogy a kis hibák ne okozzanak
előre nem látható végzetes következményeket.
Vagyis az iskolákban a lázmérés,
a kézmosás és egyéb higiénés eljárás lépéseinek
kihagyása ne történjen meg, mert
nem ismerhetjük a járványt okozó vírustömeg
létezésének mintázatát.
Találkoztam
egy diákommal
Barangolás a pedagógiai élmények között
Hétvégi nagybevásárlást tartottunk, és minden ellenérzésünk dacára
– pusztán egyszerűségi okokra hivatkozva – elmentünk az egyik
hodály-marketba. A kevésbé frekventált pénztárak keresésekor
egyszer csak látom, hogy az egyik pénztárfülkéből széles mosollyal
kalimpálnak felém hívogatva. Az éppen kiszolgált család – miután
sikeresen kikerülte a lendületes karmozdulatokat – kíváncsian nézelődött
felém, találgatva, ki lehet az a sztárszínész, zenész, főfejes
vagy államelnök, aki ilyen nagy ovációt érdemel, majd kérdésükre
a pénztáros büszke mosollyal elárulta: „Az ott a fizikatanárom!”.
A konklúzió: máskor jól verd be a patkószeget!
Az emberismeret, a szervezeti vélemények megismerése, az
ellenállás következményének előrevetítése lehetne az a „patkószeg”,
amire építhető egy meggyőző stratégia. A protokoll,
amely alapján a járványhelyzet kezelhető, csak egy javaslat,
mégis sokan betű szerint végrehajtják. Valószínűleg azért, mert
egyrészt így biztosan nem szegnek szabályt, másrészt meg ez
a kényelmesebb megoldás. Ha nincs hatása, nem az ő hibájuk,
hanem a javaslattevőké.
A rendhagyó esetekből és az őket követő
rendezetlenségből is lehet tanulni, rálelhetünk
érdekes törvényszerűségekre. Például:
mindenki megismerheti a vele közvetlen
kapcsolatban álló emberek viselkedéséből
kirajzolódó értéktérképet (TÁRKI) 1 . Különösen
az önállóság, a bizalom, az érdekérvényesítés
és a tolerancia tekintetében figyelhetünk
meg új jelenségeket.
Török Anna Karolina
minőségbiztosítási szakértő
1
Az értékvizsgálatot a Tárki Társadalomkutatási
Intézet Zrt. végezte 2009-ben, és 2013-ban megismételte.
A kutatás eredményei, a zárótanulmány
és a háttértanulmányok mindenki számára
hozzáférhetők a Tárki honlapján (www.tarki.hu).
26 2020. NOVEMBER 2020. NOVEMBER 27