150 VASÁRNAPI ÚJSÁG. S. SZÁM. <strong>1914.</strong> 01. ÉVFOLYAM. 1. Gróf Batthyány Andrée. — 3. Gróf Zay Ella. - 3. Schiller Ella. 4. Kelen Emmi. — 5. Sándor Emke. — 6. Báró Piret Erzsébet. —• 7. Kelemen Lilly. <strong>8.</strong> Szemző Ilonka. — 9. Fock Mária. — 10. Deák Adrienne. — 11. Koltay Lola. — 12. Deák Betty. TÁNCZOSNŐK AZ IDEI FARSANGON. — AZ 1-3, 5-7, 11 <strong>sz</strong>ámú Strelisky, a 4, 8, 9 <strong>sz</strong>ámi Uher, a 10 és 12 <strong>sz</strong>ámú Go<strong>sz</strong>leth és fia fölvétele. <strong>8.</strong> SZÁM. <strong>1914.</strong> <strong>61.</strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 151 1. Báró Ghillány Piroska. — 2. Cséry Ida. — 3. Báró Ghillány Sárika. — 4. Gróf Edelsheim-Gyulay Lili. — 5. Gaudernak Irén 6. Wahlbaeher Margit 7. Zimmer Manczi. — <strong>8.</strong> Schlauch Magdy. — 9. Kálmán Sárika. — 10. Schwanda Margit. — 11. Cséry Sárika. — 12. Gaudernak Olga. TÁNCZOSNŐK AZ IDEI FARSANGON. — Go<strong>sz</strong>leth és fia fölvételei.
152 VASÁRNAP] ÚJSÁG. <strong>8.</strong> SZAM. <strong>1914.</strong> <strong>61.</strong> ÉVFOLYAM. Orlando. Jessica. Bassanio. Hamlet. ÚJDIVATÚ JELMEZBÁLOK. Ha a társaság életét figyelve, mindös<strong>sz</strong>e csak azt ves<strong>sz</strong>ük é<strong>sz</strong>re, hogy a mulatságok között minden megmagyarázható ok nélkül most ez, most amaz a kapósabb, akkor ez magában véve nem érdemes sok <strong>sz</strong>óra. De mikor azt látjuk, hogy az izlés valami folyamatos és tudatos tendencziával tör egy-egy czél felé, még a mulatságokban is, akkor egy<strong>sz</strong>erre érdekesebbé és a <strong>sz</strong>óvátevésre érdemesebbé válik a dolog, kivált ha az a czél, a mi felé törnek, jó és ha az izlés megváltozása annak javulását jelzi. Ilyen nagy, és határozottan jó irányban való változás állott be mind a londoni, mind a párisi társaság ízlésében & jelmezbálokra nézve. Ne tagadjuk, jelmezbe öltözni mindig'mindenki <strong>sz</strong>eretett, a kiben csak egy is megvan e közül a három <strong>sz</strong>eretetreméltó sajátság közül : képzelő erő, kedély és költői érzék. Csak az ezeknek hijjával levő <strong>sz</strong>áraz lelkek találhatták ki azt a fanyar mondást: cKomoly embernek nem való az ilyen komédiázás.» ühó! Álljunk csak meg. A komoly ember ugye az, a ki a munkában teljes erejével, teljes odaadásával dolgozik • de ha az ilyen «egé<strong>sz</strong> lelkű embereket ismerjük, a kiket Goethe olyan bölcsen nevez «ein ganzer Mensch»nek, ezeket, ha <strong>sz</strong>órakozás, mulatság közben figyeljük meg, azt látjuk róluk, hogy akkor vi<strong>sz</strong>ont <strong>sz</strong>intén egé<strong>sz</strong> lélekkel mennek bele a mulatságba és nem olyan se meleg se hideg módon, a mi a sekélyes emberek jellemzője. Ha tehát valaki nem fanyar, <strong>sz</strong>áraz, prózai és nem fantázia nélkül való, egy <strong>sz</strong>óval nem aféle igazi gyalogjáró lélek, az bizony lehet a munkában igen-igen komoly és mégis <strong>sz</strong>eretheti a <strong>sz</strong>órakozások közül pl. a jelmezbe öltözést. Láttuk ezt itt tavsly Londonban, mikor az angol kormány tagjai, aztán a lordok házának sok tagja nemcsak hogy jelmezben jelent meg a Shakespeare-bálon, hanem a bált megelőző néhány próba fáradalmának is ké<strong>sz</strong>ségesen alávetette magát, hogy mozgása, tartása, a köpeny, sisak, kalap, korona vagy fegyver helyesen való hordozása révén is egé<strong>sz</strong>en bele illő legyen a keretbe. Shakespeare-bál! Lám, ennek a <strong>sz</strong>ónak a leírásával mindjárt a kellős közepébe jutottam annak a magyarázatnak, hogy a legutolsó néhány év jelmezbáljai, — különösen az igazán jó társaság körében tartott jelmezbálok — miben különböznek a régiektől. Jelmezbál! Ha ezt a <strong>sz</strong>ót kimondjuk, rögtön a legtarkább forgataga áll előttünk minden korok és minden or<strong>sz</strong>ágok népének. Idő <strong>sz</strong>erint és hely <strong>sz</strong>erint egyaránt válogatás nélkül toborzottak ös<strong>sz</strong>e a régi jelmezbálok a maguk vendégseregét. E<strong>sz</strong>kimók <strong>sz</strong>icziliai halá<strong>sz</strong>lányokkal tánczoltak, ó-kori görögök a telefont, az" aeroplánt ábrázoló hölgyekkel; római harezosok rococo markizokkal. királyok, kártyavető czigányok, kéményseprők, empire udvarhölgyek néha egy ós ugyanazon colonneban tánczoltak valamennyien. Ma a legelegánsabb jelmezbáloknak mind A LONDONI SHAKESPEARE-BÁLRÓL, (Shakespeare korából és darabjaiból vett jelmezek nek van valami alaphangja, alapjellege. A túlságig ismert, konvenczionális virágjelmezek, míg a ((hajnal-csillagok», ((tava<strong>sz</strong>ok)), ((nyarak", «zene», «festés», stb. jelmezek egyre jobban kimennek a divatból, mert, valljuk meg. ezekben nyilatkozott meg rendesen a legtöbb tökéletlenség és a legkevesebb e<strong>sz</strong>me. Mert pl. egy rózsákkal roskadásig tele varrott ruha éppen oly kevéssé «a hyár» vagy a rózsa», mint a hogy nem valami brilliáns jelképezője a zenének az, a kinek a ruháján a kóia öt vonala fut végig, a fején pedig egy nagy violinkulcs ágaskodik, míg a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édnője (ifesté<strong>sz</strong>et»-nek álmodja magát, mert a fejdí<strong>sz</strong>ét egy félrecsapott paletta és egy csomó ecset alkotják. Mindez bizony eltávozott az Ízléstelenségek csoportjába, a sárga berlini-pamut kanári madarakkal, a zsenilia majmokkal és sok más egyébbel együtt. A kortörténeti jelmez az, a melyben igazán művé<strong>sz</strong>i dolgot lehet alkotni és a kik a praktikus oldalát is megvizsgálták a dolognak, rájöttek, hogy ha ezekhez valami <strong>sz</strong>ép és jó kelmét ve<strong>sz</strong>nek, legyen az írnom, lágy po<strong>sz</strong>tó, krepp, bársony, vagy selyem, mindig jobban felha<strong>sz</strong>nálható, mint a fanta<strong>sz</strong>tikus kellékek, a miket a fönnebb emlegetett jelmezek tettek <strong>sz</strong>ükségessé. Gyönyörű példái voltak az ilyen egyféle jellegű báloknak Londonban pl. a Kc'pbál (Picture ball.) Ebben az ismerősök egy-egy csoportja csupa egyiptominak, a másik csupa arabnak, görögnek, renaissance kor béli ola<strong>sz</strong>nak, Erzsébet korabeli angolnak öltözött. Az egé<strong>sz</strong> csoport felvonult a <strong>sz</strong>ínpadra és ott valóságos élőképet alkotott. Csak mikor a közönség már kigyönyörködte magát a <strong>sz</strong>ínek harmóniájában, a jelmezek korhű voltában, akkor adta át a csoport a helyet másnak. Azt mondhatná rá valaki, hogy de hi<strong>sz</strong>en így megint csak sokféle kor és nemzet jelmeze volt együtt a teremben. Igaz, de terv<strong>sz</strong>erűség mégis volt legalább hú<strong>sz</strong>-hú<strong>sz</strong> vendég ös<strong>sz</strong>etartozásában és így az estének egy ré<strong>sz</strong>én legalább csak az ös<strong>sz</strong>etartozók voltak együtt. A másik nagy sikere a londoni újdivatu jelmezbáloknak a pár hónappal ezelőtt lezajlott «Ezeregyéj<strong>sz</strong>akai báb volt, a melyen csupa keleti ruhában jelentek meg; — a harmadik pedig; — talán mindnél <strong>sz</strong>ebb, mert e<strong>sz</strong>mékben gazdagabb volt a Shakespeare-bál. Központja volt az egé<strong>sz</strong>nek a Shakespeare korabeli udvar. Vörös hajával, sápadt arczával, jellemzetes Tudor ruhájában ott volt Erzsébet királyné; — kanczellári bársony talárban Francig Bacon, Verulami lord: — gyönyörű udvari öltözetben az íror<strong>sz</strong>ági alkirály, gróf Essex; aztán Leicester, Walter Ealeigh. És ott volt az udvar alakjai közt maga Shakespeare is. Ezek foglaltak helyet a bálterem emelvényén ; azután elvonultak előttük csoportosan a Shakespeare-<strong>sz</strong>ínművek hősei. Lear király és három leánya; — a barnaarczu mór vezér, Othello és aranyhajú hitvese, Desdemona; —• talpig fekete bársonyban Hamlet dán királyfi, mellette hű barátja, Horatio, majd a virágfüzéres Célia. Ofélia. Ofélia, utána sötét bársonyban, aranyos fehér fátyollal Hamlet anyja. Újra más csoport jött: bibor baldachin alatt, egyptomi rab<strong>sz</strong>olgák kíséretével Kleopátra királyné. Majd a vígjátéki alakok: Titania tündér királyné, Hippolita, az amazon, meg a két <strong>sz</strong>ép görög leány Hermia és Heléna a két görög ifjúval, mind a Szentivánéji álomból, a honnan a pajkos manó, Puck is eljött a bálra meg a <strong>sz</strong>amárfejü Zuboly takács is. Elképzelhetetlen érdekességet kölcsönöz az olyan bálnak, mely egy-egy író műveiből vála<strong>sz</strong>tja a jelmezeket, az, ha pl. a vendégek egyenként, vagy csoportosan vonulnak fel az emelvényre és a közönségnek kell kitalálnia, kit ábrázolnak. Gyakran két-három díjat is tűznek ki a legjobb (nem a legfényesebb!) jelmezre. Hogy mennyire a j-llemző volta a ruhának az, a mit jutalmaznak, azt mutatja az is, hogy egy privát társaság nagy Shakespeare jelmez-estéjén az első díjat Áubrey, a para<strong>sz</strong>t majoros leány jelmeze Dyerte. Ugyanilyen nagysikerű báljai (kisebbek és nagyobbak, fényesebbek és egy<strong>sz</strong>erűbbek) voltak az angol társaságnak az örökké nép<strong>sz</strong>erű Dickens égi<strong>sz</strong>e alatt. Ugy-e, a mint a nevet kimondjuk, rögtön sorakoznak előttünk gyöngy<strong>sz</strong>ürke selyem ruhájában, élete ő<strong>sz</strong>ének finom <strong>sz</strong>épségében Miss Trotwood. a Copperfield Dávid nagynénje, aztán tetőtől-talpig furcsa ruházatában Micawber úr; vagy a <strong>sz</strong>ázad eleji angol gavallérok öltözetében Pickwick lír és három barátja; fehér csipke ruhájában, göndör arany hajával a kis Dóra, sötét fürtjeivel, menya<strong>sz</strong>onyi ruhában délezeg hajós-<strong>sz</strong>erelmese oldalán a bájos Dombey Florence és így tovább. Angol lélekhez per<strong>sz</strong>e közel áll mindez. De hi<strong>sz</strong>en álljanak is minden nemzethez a maga írói a legközelebb. Magyar jelmezbálra például kell-e gazdagabb képtár azoknak a csedás pla<strong>sz</strong>ticitással megrajzolt (és ruházatban is ré<strong>sz</strong>letesen leirt) alakok galériájánál, melyek révén gyönyörű Jókai bált lehetne adni. Arany János nem kevésbbé remek csoportokat idéz fel lelkünkben : a hun király egé<strong>sz</strong> udvarával: Nagy Lajos udvarával és balladáinak mindnyájunk lelkében élő alakjaival. A régi jelmezbálok farsangvégi komédiájából mintha kinőtt volna a világ, de az olyan jelmezbálok rendezése, a melyhez egy kis tanulmány, gondolkozás, <strong>sz</strong>ervezkedés, együtt munkálkodás kell, ez annyival jobban illik hozzá ma már. Hogy pedig az ilyen ruhákat költséges jelmez<strong>sz</strong>abóknak kellene adni ? Dehogy. Angliában a mérsékelt vagyonú középo<strong>sz</strong>tály mind az e czélra kapható <strong>sz</strong>abásminták <strong>sz</strong>erint, mérsékelt díjazású varrónővel, <strong>sz</strong>abóval varratja a jelmezeit; nem egy igen sikerült estére otthon ké<strong>sz</strong>ültek a jelmezek; és még az is, hogy mind ennek révén egé<strong>sz</strong> kortörténeti tudásra te<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ert egy egé<strong>sz</strong> csoportja a társaságnak, olyan nyereség, a mi nem múlik el a báli éj<strong>sz</strong>aka lezajlásával; Gineverné Győri Ilona. <strong>8.</strong> SZÁM. <strong>1914.</strong> <strong>61.</strong> ÉVFOLYAM. AZ ALBÁN FEJEDELEM. (Wied Vilmos berezeg.) Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág egy <strong>sz</strong>ázadév háborúival nem hódíthatott földet a Balkánon s nem ültethetett oro<strong>sz</strong> herczeget a Balkán trónjaira. Utoljára Battenberg Sándor bolgár fejedelem elűzése után tett kísérletet, s Dadián mingréliai herczeget, a czár alattvalóját akarta Bolgáror<strong>sz</strong>ág trónjára ültetni. Az oro<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ándék ezúttal is <strong>sz</strong>emközt találta magával az egyesült Európa akaratát, s a bolgár trón Kóburg Ferdinánd berezegnek jutott. Németor<strong>sz</strong>ág e tekintetben több <strong>sz</strong>erencsével járt. Helyzete könnyebb volt, mert területi hódítás <strong>sz</strong>ándékának gyanúja már földrajzi fekvésénél fogva nem férhetett hozzá. A német s különösen a poro<strong>sz</strong> politika más úton igyekezett kielégíteni hatalmi törekvéseit a nem német or<strong>sz</strong>ágokban. A poro<strong>sz</strong>-franczia háború is azért tört ki, mert az öreg Vilmos király a Hohenzollern katolikus ágának egyik herczeget, Lipót herczeget, Hohenzollern Károlynak a mostani román királynak tesivárbátyját akarta Spanyolor<strong>sz</strong>ág trónjára ültetői. A mi nem sikerült az Atlanti- Oczeán partján, fokozott mértékben sikerült a Balkán-fél<strong>sz</strong>iget kisebb, de az európai politika nézőpontjából mégis jelentékeny or<strong>sz</strong>ágaiban. A Hohenzollern-törzsből <strong>sz</strong>ármazott román király után Szá<strong>sz</strong> Kóburg-Gothai Ferdinánd foglalta el a második balkáni, a bolgár fejedelmi trónt, s most a harmadik német herczeg te<strong>sz</strong>i fejére a Balkán legifjabb államának Albániának fejedelmi koronáját. Germán eredetű Görögor<strong>sz</strong>ág dina<strong>sz</strong>tiája is, a mostani görög királyt pedig azonkívül <strong>sz</strong>oros rokoni kötelék fűzi a német csá<strong>sz</strong>ári családhoz is. Zsófia görög királyné testvérhúga a most uralkodó II. Vilmos csá<strong>sz</strong>árnak. Wied Vilmos herczeg, ki előreláthatólag e hét közepén <strong>sz</strong>áll partra Durazzóban, az új Albánia fővárosában, a német csá<strong>sz</strong>ári háznak <strong>sz</strong>intén közelálló rokona. Nagyanyja, Lujza poro<strong>sz</strong> herczegnő, I. Vilmos csá<strong>sz</strong>árnak testvérhúga volt. E <strong>sz</strong>ármazásának révén az új VASAKNAPI ÚJSÁG. 153 albán fejedelem a poro<strong>sz</strong> vér mellett az oiá- mét magva<strong>sz</strong>akad. Ekkor Runkel Detre gróf niai család vérét is egyesíti magában. Anyja ve<strong>sz</strong>i feleségül a család női örökösét s ve<strong>sz</strong>i németalföldi herczegnő, Frigyes németalföldi fel egyben a Wied nevet. Azóta a Wied-család herczeg leánya volt. A Wied-család így a né- bővelkedik erős és katonás férfiakban. Oly metalföldi trónhoz is közel áll. A luxemburgi nagy volt az életerő ebben a családban, hogy herczegségi trónhoz való közelségét is <strong>sz</strong>oros a XVII. <strong>sz</strong>ázad utolsó éveiben két ágra <strong>sz</strong>arokoni kötelék állapítja meg. Az uralkodó di- kad, a neu-wiedi Wiedek ós a Wied-Eunkelek na<strong>sz</strong>tia most Németalföldön férfiágon kihalt, s ágára. Az előbbi ág volt az életerősebb, s a koronát női uralkodó viseli. Előkelő családi 1824-ben, mikor a Wied-Runkel-ház kihalt, a ös<strong>sz</strong>eköttetéseit kiegé<strong>sz</strong>íti még a most uralkodó neu-wiedi ág lett a család minden birtokának oro<strong>sz</strong> czárral való rokonsága, mert nagyany- ura, a neu-wiedi melléknevet pedig levetette jának testvérét, Sarolta poro<strong>sz</strong> herczegnőt, s mint Wied-család virult tovább. Virult, de I. Miklós oro<strong>sz</strong> czár, a mostani czárnak déd- már nem uralkodott, mert az INON-iki bécsi apja vette feleségül. A román királyi család- kongres<strong>sz</strong>us mediatizálta az addig fejedelmi dal való rokonsága eléggé ismeretes: Erzsébet Wied nemzetséget, a Wied herczegség megromán királyné, leánykori nevén Wied Paulina <strong>sz</strong>űnt, beolvadt Poro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágba. De a Wied- Erzsébet herczegnő nagynénje az új fejede- család az uralkodó fejedelmi házakkal egyén iemnek. Nagyon régi és erős germán törzs a Wied berezegek törzsöke. Már a XI. <strong>sz</strong>ázad végének német urai között is találkozunk e család ne vével. A Wiedek története eléggé változatos. rangú, ebenbürtig maradt. Az új albán fejedelem családja vallásra nézve evangélikus. A reformáezió kora előtt híres volt katholikus vallási buzgalmáról. A német földön nem egy Wied foglalta el A család két izben hal ki fiágon s mind a akkor a leghatalmasabb érseki és püspöki <strong>sz</strong>ékót<strong>sz</strong>er megújhodik. Az első ily rázkódtatás keket. Wied Hermán volt Köln érseke, mikor 1243-ban éri utói. Ekkor az utolsó Wied gróf a harcz a reformáezió ellen kigyúlt. Eleinte leánya és örököse Isenburg Brúnó grófhoz Luther elleneseivel tartott, de utóbb Memegy feleségül; a férj leveti saját családi ne- lanchton barátja lett s oly hathatósan védte vét és a Wied nevet ve<strong>sz</strong>i fel. Két<strong>sz</strong>áz évig Luther követőit, hogy a római <strong>sz</strong>ent<strong>sz</strong>ék elvirul ez az új Wied-gróíi család, s fiágon is- mozdította érseki állásából. A család végezetül el<strong>sz</strong>akadt a katholikus j anya<strong>sz</strong>entegyháztól ós az evangélikus 1 tért át. hitvallásra Az ősi Wied-nemzetségnek most hat férfi és négy nőtagja van. A család feje P'rigyes herczeg, az albán fejedelem testvérbátyja. Két fia, két testvéröccse s egy unokaöccse van. Az utóbbi az albán fejedelemnek másod<strong>sz</strong>ülött gyermeke s majdan trónörököse : Carol Viktor herczeg, ki Potsdamban <strong>sz</strong>ületett s ez év május 10-ikén le<strong>sz</strong> egy éves. Az öt Wied-herczegnő egyike, mint említettük, Erzsébet román királyné. Egy leánya van Vilmos herczegnek: Mária Eleonóra herczegnő, ki most lett négy éves és két leánya van Viktor herczegnek, Vilmos herczeg tejstvéröccsénél. Wied herczeg Bécsben . — Az első sorban balról jobbra: Krobatin hadügymini<strong>sz</strong>ter, Koletsi püspök, gróf Berchthold külügy mini<strong>sz</strong>ter, Wied herczeg, Berchthold grófné, Avarna herczeg ola<strong>sz</strong> nagykövet, , ^ . . . z albán fejedelem Kuiler altengernagy, Schönburg-Hartenstein herczeg. márczius 26-án hihető- Wied herczeg gróf Berchthold külügymini<strong>sz</strong>terrel Bécsben. Wied herczegné otthon,
![Letöltés egy fájlban [36.8 MB - PDF] - EPA](https://img.yumpu.com/23369116/1/172x260/letoltes-egy-fajlban-368-mb-pdf-epa.jpg?quality=85)
Change language