Print and Packtech szaklap - 2023. II.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A kiterjesztett gyártói<br />
felelősségi rendszer<br />
bevezetésének<br />
és díjtételeinek<br />
következményei<br />
2018 óta tudott volt környezetvédelmi adminisztráció számára, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi<br />
rendszert (EPR rendszert) a hulladék keretirányelvben, valamint a csomagolási és csomagolási<br />
hulladékról szóló irányelvben megfogalmazott minimálkövetelmények szerint (újból) be<br />
A követelmények jelentős része a koncesszor által<br />
irányított rendszerben nem valósulnak/valósulhatnak<br />
meg, ezért a magyar szisztémát nem lehet EPR<br />
rendszernek tekinteni. Ez elméleti fejtegetésnek tűnik,<br />
de gyakorlati jelentősége is van, ugyanis a kihirdetett<br />
EPR díjak (lásd táblázat) meghatározása és értéke,<br />
továbbá belső ellentmondásai be is bizonyítják, hogy<br />
meghatározásuk nélkülözte a kötelezettekkel folytatott<br />
párbeszédet, az átláthatóságot és bizonyosan<br />
állítható, hogy nem a hatékony hulladékgazdálkodás<br />
az indokolt költségein alapulnak.<br />
A Ktdt. és az EPR díjtételek mértéke<br />
és egymáshoz viszonyított arányai<br />
után, ami kb. 200 milliárd forinttal magasabb, mint a<br />
környezetvédelmi termékdíjból az elmúlt években a<br />
csomagolószerek után befolyt összeg.<br />
Ez a kötelezettség-többlet olyan magas, amit az érintetteknek<br />
mielőbb érvényesíteniük kell az áraikban,<br />
mert máskülönben a gyors tönkremenetellel kell<br />
szembesülniük.<br />
A magyar EPR díjak nemzetközi összehasonlításban is<br />
magasak, ennek igazolására az egy főre jutó éves EPR<br />
költségeket mutatjuk be néhány közeli (Ausztria és<br />
Csehország), illetve egy, a hasznosítás terén élenjáró<br />
ország (Belgium) azonos adatai segítségével.<br />
A csomagolási hulladékok gyűjtésének<br />
és anyagában hasznosításának költségei<br />
25<br />
kell vezetni Magyarországon. Azért újból, mert 2003 és 2012 között már működött EPR rendszer<br />
hazánkban, de ugyanaz a kormány, amelyik korábban bevezette – a csak később megfogalmazott<br />
minimumkövetelmények szerint működő ún. koordináló szervezeti modellt(!) –, később okafogyottá<br />
tette működésüket és a környezetvédelmi termékdíjas szabályozást tette meg a terület<br />
kizárólagos környezetvédelmi szabályozásává.<br />
2018-ban még a <strong>2023.</strong> január elsejei céldátum a<br />
jogalkotó számára elegendő időnek tűnt a „re-reguláció”<br />
elvégzésére. A témafelelősök vélhetően nem<br />
is bánták az Európai Bizottság felől érkező változtatási<br />
kötelezettséget, mert a 2012. évvel kezdetét<br />
vett, részben állami irányítás mellett végzett hulladékgazdálkodás<br />
teljesítménye a megelőző évtized<br />
sikeres fejlődése után visszájára fordult, az unió<br />
tagállamai között a sereghajtók egyike lettünk, ami<br />
így összességében legalább tíz elvesztegetett évet<br />
eredményezett. Ez különösen azért tragikus,<br />
mert a piaci szereplők által működtetett<br />
koordináló szervezeti modell 2011 végére<br />
több anyagáram (papír, fém, fa)<br />
esetében a 2025. évre (csak később)<br />
kitűzött csomagolási hulladékhasznosítási<br />
célértékeket már teljesítette<br />
– „sinen volt” tehát a rendszer.<br />
2019-ben a témafelelős minisztérium és az<br />
érintett szakmai szervezetek között párbeszéd<br />
kezdődött arról, hogy a szakma hogyan gondolja<br />
az EPR rendszert megvalósítani. A csomagolási<br />
szakterületet illetően a CSAOSZ szakmai munkáján<br />
alapuló modell bemutatásra is került, amely a<br />
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségén<br />
(MGYOSZ) keresztül széles szakmai támogatást<br />
élvezett, azonban a tárgyalássorozat fél év után<br />
elhalt, majd hosszú, több mint egy éves csend után<br />
megismerhettük a kormány koncesszión alapuló új<br />
hulladékgazdálkodási tervét. Az állam ezzel belátta,<br />
hogy nem tudja hatékonyan elvégeztetni azt a feladatot,<br />
amit az általa létrehozott, megszüntetett átalakított<br />
szervezeteken keresztül magára vállalt és piaci<br />
alapra helyezte át, sajátos hungarikumot létrehozva.<br />
Úgy vont be piaci szereplőt – a MOL-t – a rendszer<br />
irányításába, hogy közben monopolisztikus helyzetet<br />
teremtett számára.<br />
A koncessziós szerződés megkötése, valamint a<br />
hulladéktörvény számos módosítása végül azt<br />
eredményezte, hogy az EPR kormányrendelet<br />
2023 március közepén jelent<br />
meg, de a díjtételeket meghatározó<br />
miniszteri rendelet pedig kevesebb,<br />
mint egy hónappal a rendszer<br />
indítására kitűzött <strong>2023.</strong> július<br />
1-je előtt jelent meg, lényegében<br />
érdemi felkészülési időt sem adva a<br />
kötelezetteknek.<br />
Így röppen el öt év.<br />
A hulladéktörvényben le is fektetett minimumkövetelmények<br />
lényege röviden:<br />
– a gyártók közötti egyenlőség,<br />
– az indokolatlan pénzügyi terhek tilalma,<br />
– az aránytalan igazgatási terhek tilalma,<br />
– átláthatóság,<br />
– a gyártók részvétele az EPR rendszer kialakításában<br />
és működtetésében.<br />
Az EPR díjtételekből kiolvasható, hogy azok – három<br />
kivétellel – 1,18-9,79-szeres mértékben haladják<br />
meg a Ktdt. díjtételeit. Érdemes a megállapított EPR<br />
díjtételeket összevetni a környezetvédelmi termékdíj<br />
pénzügyi kötelezettségeivel.<br />
A <strong>2023.</strong> évre az országos gyűjtési és hasznosítási<br />
tervben leírt kibocsátási adatokkal és a megadott<br />
EPR díjakkal számolva 240 milliárd forint<br />
kötelezettség kalkulálható a csomagoláskibocsátás<br />
Érdemes a nemzetközi összehasonlítást – ezúttal<br />
csupán a papír csomagolásokra koncentrálva – a<br />
díjtételekere is elvégezni. Az oszlopdiagramok jól<br />
szemlélttik a magyar díjtétel meghatározásának a<br />
problematikáját, különösen annak fényében, hogy a<br />
hazai hasznosítási teljesítmény lényegében azonos a<br />
töredék finanszírozási igényű osztrák rendszerrel.<br />
Összeállításunk az EPR rendszer kialakulása<br />
körülményeinek és elemzésének néhány részletét<br />
mutatja be. Célunk a sokakat érintő téma rövid<br />
bemutatása volt, illetve annak érzékeltetése, hogy<br />
a CSAOSZ szakmai érdekképviseleti tevékenysége<br />
milyen irányt vett.<br />
#Nagy Miklós<br />
CSAOSZ szakmai titkár<br />
www.print<strong>and</strong>packtech.hu<br />
www.print<strong>and</strong>packtech.hu
Change language