Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

VIII. évfolyam, 4. szám Mikes International Volume VIII., Issue 4. _____________________________________________________________________________________ politikai és gazdasági átalakulások forgószelei söpörtek, s Széchenyi Hitele önvizsgálatra indította a nemzetet, Erdélyben is telítődött a levegő: 1848 október 16-án hatvanezer székely szervezett Berzenczey László felhívására Habsburg-ellenes népfelkelést az agyagfalvi réten, ahol már nem egyszer történt kísérlet a történelem kerekének a megfordítására, s ahol kimondták, hogy « a székelység az Erdélyben élő más anyanyelvűek ellen harcot nem kezd, de az országban élő magyar testvérei pusztulását hidegen nem nézheti ». S miközben a fiatal Orbán Balázs az ókor klasszikus tájait járja, távol a lengyelfalví szülőháztól, — meg is történt a robbanás: 1848/49. A szabadságharc hírére felkelő csapatot szervezett, de százötven emberével csak Drinápolyig jutott el, ahol egyre gyarapodott a magyar emigránsok száma, akik török földön kerestek menedéket. Akkorra ugyanis már a szadadságharc elfojtásáról is hírek szállingóztak. A szülőföld felől fagyos történelmi szelek fújtak, a nemzet halálosan megcsonkult. Míg '48 után a hazában közjogi kérdések vitájával teltek az évek, a székelység lelkiismeret-riasztóba kezd, de a Makk-Gál féle összeesküvés felgöngyölítésével ez a megmozdulás is kudarcba fulladt. Népe történelmének sorsformáló eseményei s európai kitekintése, felvillantották a fiatal Orbán Balázs lelkében is a nemzeti feladatok értelmét: rendbe hozni sürgősen a ház táját, felmérni és tovább adni a szülőföld még romlásba nem indult hagyományait. 1862-ben indult el a Nyikó völgyéből az erdélyi helytörténetírás nagy úttörője, Orbán Balázs, anyaggyűjtő munkájára, a szülőföld szeretetének a megszállottjaként, a Székelyföld akkor még úttalan-útjain, vállalva munkája minden terhét és keserűségét. Hátán cipelte negyedmázsás súlyú fotófelszerelését, sötét kamra berendezését, mozgó laboratóriumát, jegyzetkönyvét. Hat év alatt, 1868-ig, amikor napvilágot látott élete nagy művének, A Székelyföld leírásának az első kötete, több mint ötszáz székelyföldi helységet járt be esőben, metsző szélben, gyalogszerrel, lóháton vagy szekérrel, töretlen erővel. Az első kötet előszavát történelmien idézve, « könnyebb az óceánon túli Amerikába, mint ez irányban a hon véghatárain fekvő Székelyföldre eljutni ». A székelyföldi tájegységek enciklopédikus helyzetfelmérésénél Orbán Balázs egyik fő iránytűje a történelmi emlék. A történettudomány oldaláról közelíti meg feltárásait, szemügyre véve a kor gazdasági és társadalmi viszonyait is. Összevetve kora problémáival. Nemcsak a falut mérte föl, hanem a székely kisvárosok polgárságáról, a kézművességről, a Maros tutajosainak az akkori életéről és a már, a szájhagyományokból is kiveszőfélben lévő bányászatról is felbecsülhetetlen értékű képet nyújtott. Majdnem hiánytalanul térképezte fel Udvarhelyszék száz év előtti műemlékanyagát. Többszáz régi szárnyas oltárt és mennyezetfestményt, több mint száz régi egyházi építményt, harmincöt templomerődöt, tizenegy régi kápolnát, százon felüli, az első világháború idején nagyobbrészt beolvasztott ősi harangot, huszonnégy régi kelyhet írt le a régészeti és művészettörténeti szempontok figyelembevételével; hetvenöt-nyolcvan várromot vett számba, melyeknek nagyobb részét ő fedezte fel, vagy a kevésbé ismerteket részletesen leírta. Ő a Székelyföld középkori eredetű műemlékeinek az első ismertetője s ezzel megvetette a további kutatás alapjait. A Székelyföld leírásának talán azok a legértékesebb részei melyek pusztulóban lévő műemlékeket rögzítenek. Nem egy későromán kori és gótikus alkotás semmisült meg azóta, ha másként nem lebontották. Sőt minden, ami megmaradt átalakult, a változásokkal történelmi helynevek tűntek el, s így az Orbán által gyűjtött és gyakran elpusztult vagy másokba olvadt településekre utaló helynévanyagnak különös jelentősége van. Ő mutatott rá először nálunk a helynévkutatás történeti fontosságára. A statisztikától kezdve a tudomány közel minden ágát felhasználja, hogy teljességre és kísérteties pontosságra törekvő leírásával megmentse a múlandóságtól a Székelyföld értékeit. A Székelyföld leírásának a jelentőségét, ezt a nagyszerű vállalkozást annakidején még nem fogadta a kiérdemelt elismerés; még nem tudatosult, hogy ez a legnagyobb erdélyi honismertetés egyben egyedülálló teljesítmény az akkori Kelet-Közép- Európában. Ma már tudjuk, hogy történelmi, régészeti, földtani és földrajzi leírásai a tudományosság igényével íródtak és legnagyobb részben ma is megállják helyüket; néprajzi leírásai, adatközlései, összevetései, néprajz-történeti feltárásai korszakalkotóak, mondagyűjtésének egyes elemei immár egyetemes rangot értek el, a közlésük óta eltelt száz év alatt semmit sem vesztettek értékükből s ma is útmutatói a tudomány művelőinek. « A tudományok nagy ezermesterének életműve — olvashatjuk egy romániai magyar hetilapban — nem egy tekintetben ihletőként, kiindulási alapként is, de módszertani útmutatóként kínálkozik még a mai kutatóknak is ». Végezetül hadd idézzem emlékezetbe Orbán Balázs emberi portréjának azokat a vonásait, melyek nem tartoznak szorosan az életmű érdembeli tárgyalásához, de ennek nagyrészt meghatározói voltak. Még frissen éltek az erdélyi közéletben '48 keserű emlékei, — egy elfojtott szabadságharc, Kemény Zsigmond vésztjosló látomásai még a táj fölött lebegtek, amikor Orbán Balázs elkötelezte magát a közéletnek. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szülőföld történelmének és társadalmi viszonyainak a felderítésén túlmatatnak a feladatok. A bejárt tájakhoz fűződő emlékek is ezt sugallták, az ember sorsát is ez alakította. A kor és a közösség parancsa politikai cselekvést kívánt. Túl minden lokálpatriotizmuson — felelet a történelemnek. Csakis a politikai szabadság volt képes újból talpra állítani a megrendült nemzetet, mely egyik legvégzetesebb sorsfordulatát élte át. Miközben a 48-as szadadságharc vívmányainak a visszaállításáért folyt a parlamenti vita s a közéletet az alkotmányosság helyreállításának a kísérlete fűtötte, Bécs továbbra is a katonai erőszak _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 112
VIII. évfolyam, 4. szám Mikes International Volume VIII., Issue 4. _____________________________________________________________________________________ politikáját követte: a rövid időre visszaállított alkotmányos élet után 1861 augusztus 22-én feloszlatta az országgyűlést. Időben egybeesett Széchenyi István és Teleki László öngyilkossága. Az alkotmányos élet megnyíltával, a liberalizmus kezdetével, mint a Kossuth által irányított Függetlenségi Párt szélső ellenzéki, szabadelvű képviselője, Orbán Balázs 1870-től élete végéig a független Magyarországért harcolt, mint radikális demokrata « néppel a népért », a budapesti parlamentben; beszédeit 1870-1887-ig hat kis kötetben adta ki; az utána következők az ismeretlenségbe merültek. Nemzedéke a forradalom bukásának az okait vitatta, amikor « A Postaréten elhantolt vértanúk emléke » című írása miatt sajtóperbe fogták. A Székelyföld leírása marosszéki kötetének arról a fejezetéről van szó (IV., 23. fej. 153-162 l.), amelyben az 1850-54 évi Makk-Gál féle Habsburg-ellenes székely forradalmi mozgalom vezetőinek a kivégeztetéséről s az ítéletet hozó per lefolyásáról értekezve, megnevezte a titkos konspiráció árulóját, a kisgörgényi Biró Mihályt. Senki sem sejtette, hogy a marosszéki és aranyosszéki mozgalom egyik vezetője, Biró Mihály valójában a bécsi kémszolgálat embere volt és az emigrációs Kossuth által irányított szervezkedés minden mozzanatáról jelentést tett báró Heydte-nek, a császári hadsereg udvarhelyi katonai körzete parancsnokának. Az 1852 tavaszára kitűzött felkelés vezetőire már ez év január 24-én éjjel rajtaütött az osztrák titkos rendőrség: 1854 március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten, a mai Székely mártírok terén, Török János kollégiumi tanár, Gálffy Mihály székelyudvarhelyi ügyvéd és Horváth Károly háromszéki földbirtokos kötél általi halált halt; április 29-én Sepsiszentgyörgyön a háromszéki mozgalom vezetőit, Várady Józsefet és Bartalis Ferencet akasztották fel, majd ismét Marosvásárhelyen, május 27-én, Bertalan László és Benedek Dániel földműveseken hajtották végre a halálos ítéletet. A szervezkedés többi résztvevőit hosszú évekre, vagy életfogytiglani börtönre ítélték. A pesti esküdtszék több koronatanú kihallgatása után, végül is 1871 március 2-án felmentette Orbán Balázst: formailag sajtó vétségért pénzbüntetésre ítélte; az összeget Orbán Balázs hívei adták össze. Orbán Balázs szót emelt az idegen zsarnokság ellen, amikor azt vallotta: « Tizenöt évig felségsértés volt dicső önvédelmi harcunkról és a nemtelen bosszúnak azt követő rém korszakáról szólani, vagy írni. Tizenöt évig némák voltak a sírok, amelyek alatt a nemzet hősei és vértanúi porladoztak; de nekünk utódoknak... rehabilitálnunk kell azok emlékét, akiket az önkényuralom kegyetlen vadsága átkos árulás folytán ítélt el ». Budapesten halt meg a « legnagyobb székely », 1890 áprilisában, egy héttel utolsó parlamenti beszéde után. Halálát a kolozsvári Ellenzék április 19-i száma közölte. Családi birtokán, a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn helyezték örök nyugalomra; 1921-ben a családi kripta összeomlott, földbe ásott sírba tették koporsóját. Megmaradt zsindelyes, két kopjafás síremléke, a Nagy Küküllő völgyére tekintő szejkei dombok hegyoldalában. Díszes, faragott székelykapuk egész sora alatt vezet az út a nyugvóhelyhez. A síremlék elé a halála előtt két évvel általa készíttetett székely kaput is felállították. Kilencven éve pihen ott. A Székelyföld leírása megjelenésének századik évfordulója alkalmával, 1969-ben, új síremlékkel jelölték nyugvóhelyét, de szobrot még máig sem állított az utókor. S ha arcának földi mása a múlandóságba is veszett, neve kitörölhetetlenül átköltözött a nagy erdélyiek örökös galériájába: ott ragyog mint a Firtos feletti csillag Apáczai Csere János, Mikes Kelemen, Körösi Csorna Sándor, a két Bolyai, az iskolaalapító Mikó Imre, Benedek Elek, Tamási Áron és más erdélyi halhatatlanok között. * * * Az elegáns, vászonkötésű, három kötetbe foglalt teljes mű új kiadásának a kiállítása elsőrangú: a több mint 350 fénykép vagy rajz után készült fa- és acélmetszet mesteri reprodukciója a legigényesebb nyomdatechnikai követelményeknek is megfelel. Az eredeti mű hű tükre. Az új kiadás szakmai értékét különösen emeli a 136 oldalnyi — eddig még kiadatlan — kézírásos kiegészítő-helyesbítő szöveg, melyet Orbán Balázs egy újabb kiadás céljából készített a háromszéki és marosszéki kötetek margójára. Az új kiadás megrendelhető az ellenérték előzetes beküldése ellenében a kiadónál: Dr. Elemér Illyés, Aiplspitzstr. 8 a, D-8162 Schliersee 2, West Germany. Ára portóval együtt 200.— D-márka, vagy ennek megfelelő US-dollár. ~ ~ ~ ~ ~ ~ _____________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008 113
Page 1 and 2:
Mikes International _______________
Page 3 and 4:
VIII. évfolyam, 4. szám Mikes Int
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62: VIII. évfolyam, 4. szám Mikes Int
Page 111: VIII. évfolyam, 4. szám Mikes Int
Page 141: VIII. évfolyam, 4. szám Mikes Int
show all

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?