Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
VIII. évfolyam, 4. szám <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> Volume VIII., Issue 4.<br />
_____________________________________________________________________________________<br />
Összetett jelentése: vezető. 18 A szótár leírja, hogy a „vodacs” vezetőt jelentett, használata szintén még a türk kor előtt<br />
alakulhatott ki. Történeti címszó alatt az áll, hogy a középkori szlávság vezetői címe lett, amely területi vezetőt jelentett. Ennek<br />
korát a XIV-XVI. századra helyezik. 19 A vojvoda szónak tehát gyöke a „boj” tő lehet, amely egyes vélekedések szerint harcost<br />
jelentett.<br />
Ahogyan látjuk, a korábbi vélekedéssel ellentétben, a vojvoda szó nem szláv eredetű, hanem annál jóval korábbi eredetre<br />
nyúlik vissza: a lovas nomád népekhez, akik már a Kr. előtti évszázadokban is ezen a területen éltek, és ők egy sajátságos<br />
társadalomszervezetet hoztak létre.<br />
A méltóságneveknél, de a korai kelet-európai népek történeténél nem árt figyelembe venni azon tényt, mely szerint a szláv<br />
népcsoportok legkorábban csak a Kr.u. VI. században jelentek meg Kelet-Európában, majd a Balkánon, azt megelőzően<br />
mintegy kétezer évig különböző lovas nomád népek (szkíta, szarmata, hun, stb.) éltek, akik nagyon fejlett államszervezettel<br />
rendelkeztek. Valószínű, hogy a VI. században megjelenő, önálló államszervezettel nem rendelkező szlávok a már évezredek<br />
óta ott élt lovas nomád népek utódaitól vették át a hosszú idő óta kialakult rendszert, nem pedig fordítva. Őseink a<br />
kelet-európai sztyeppén minden bizonnyal közeli kapcsolatban éltek a különböző hun maradék népekkel, akik nem tűntek el<br />
nyomtalanul a pusztákon, hanem a későbbi törzsszövetségi rendszerek részei lehettek. A térségben lévő nagy államok, mind az<br />
onogurok, mind a kazárok hasonló törzsi címeket, méltóságokat viseltek, ezért a magyar méltóságnevek a hun és a türk<br />
államszervezési örökség továbbvitelét tükrözik. A magyar történészek közül mára többen elfogadták azt a véleményt, hogy a<br />
magyar társadalomszervezet nomád alapon szerveződött meg. A nemrég elhunyt Kristó Gyula történész szerint: „A magyar<br />
nomádállam abba a fejlődési sorba illik, amely — egyéb előzményeket itt nem is említve — a Türk Kaganátussal vette<br />
kezdetét, s amelynek örökébe Ázsiában az ujgurok, majd a kirgizek, a kelet-európai styeppén pedig a kazárok léptek. 20 Tehát<br />
Kristó is arra a következésre jutott, hogy a magyar társadalomszerveződési elemek az eurázsiai pusztát uraló korai nomád<br />
államokétól származtak.<br />
Példák a vajda szóra<br />
A vajda szó önálló alakban a Kárpát-medencében földrajzi névként, és személynévként is széles körben megtalálható.<br />
Ráadásul néhány történeti forrásban is szerepel a vajdához hasonló névalak, melyek éppen azt bizonyíthatnák, hogy a vajda szó<br />
nem a vojvodából ered, hanem önálló fejlődési útja volt. Az első latinul íródott magyar krónikák néhány érdekes adatot<br />
szolgáltatnak a vajda méltóságnév esetleges korai meglétéről. Anonymusnál található még egy, a vajdához hasonló<br />
méltóságnév. A forrás szerint a magyarokhoz csatlakozott hét kun vezér egyikét Vojtának, a másikat Bojtának hívták. 21 Mivel a<br />
forrásokban a személynév és a méltóságnév gyakran felcserélődik, érdemes lenne ezt az adatot összevetni a vajda szóval,<br />
nyelvészetileg ugyanis nagy hasonlóságot mutat. Mivel a forrás a kunok vezéreiről ír, még a méltóságnév feladatköre is<br />
megegyezik a vajdáéval, hiszen az a fejedelem utáni első rang volt. A Bojta és a Vojta szó a földrajzi névanyagban is szerepel:<br />
a Sár melletti Fehér megye déli sarkában lévő földnek a régi neve Boyta, mai neve Vajta. 22<br />
A korai, Árpád kori oklevelekben számos személynevet találunk, mely a vajdával mutathat hasonlóságot. 1193-ból Waioda<br />
név szerepel, míg 1214-ből a dobokai ispán, Voiouda volt. 23<br />
1200-ból találunk Voitha, Vaita, Voyta, sőt Boyta, Voita személynevet is. Az Árpád-kort követő oklevelekben a vajda a<br />
következő alakokban szerepel: 1337-ben woyda, 1366-ban woyada és 1409-től wayda. 24 Ezek az írásbeli alakok már<br />
egyértelműen a vajda szót adják vissza. Ugyanezt mutatják a régi magyar családnevek, ahol 1398-tól a vajda alak jelenik<br />
meg. 25<br />
A XIV. században összeállított Képes Krónika a vajdákkal kapcsolatban egy érdekes adattal szolgált: a XI. század közepén<br />
megemlített egy nagyhatalmú urat, a békési Vatát, akiről csupán annyit tudunk, hogy eredetileg Selus-ból, vagyis Békésből<br />
származott, és elég jelentős úr lehetett, hiszen elsőre jelentkezett, hogy támogassa András trónigényét, bár azzal a kikötéssel,<br />
hogyha visszatérhet ősei vallására. 26 A krónika szerint Vata biztatására kezdett az egész nép András mellé állni. 27 Érdemes<br />
18 Recsnij na bilgarszkij jezik. 1979. Tom.II. 348.<br />
19 Recsnij na bilgarszkij jezik. 1979. Tom.II. 348.<br />
20 Kristó, 1999. 22.<br />
21 Győrffy, 1986. 170. (Anonymus: Gesta Ungarorum)<br />
22 Németh, 1991. 282. Pais, 1926. 147.<br />
23 Fehértői, 2004. 824.<br />
24 Hornyánszky, 1902-1906. 1050.<br />
25 Kázmér, 1993. 1113-1115.<br />
26 Képes Krónika. 82.<br />
_____________________________________________________________________________________<br />
© Copyright <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> 2001-2008 56