Vasárnapi Ujság 49. évf. 49. sz. (1902. deczember 7.) - EPA
Vasárnapi Ujság 49. évf. 49. sz. (1902. deczember 7.) - EPA
Vasárnapi Ujság 49. évf. 49. sz. (1902. deczember 7.) - EPA
- TAGS
- deczember
- epa.oszk.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
80^ VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
mozdította II. Vilmos csá<strong>sz</strong>árnak hatalmas német<br />
hajóhad létesítésére irányuló terveit. Ma<br />
már az esseni Krupp-féle telepek 43,083 munkást<br />
foglalkoztatnak, vagyis bele<strong>sz</strong>ámítva az<br />
as<strong>sz</strong>onyokat és gyermekeket, ös<strong>sz</strong>esen mintegy<br />
150,000 embernek adnak kenyeret. Essen városa,<br />
mely a múlt <strong>sz</strong>ázad elején alig hatezer<br />
lakosú kis vidéki városka volt, ma már hatalmas<br />
ipari központ s ezt kizárólag a Krupp-féle<br />
telepeknek kö<strong>sz</strong>önheti.<br />
II. Vilmos csá<strong>sz</strong>árnak kedves embere volt<br />
Krupp, sok<strong>sz</strong>or meglátogatta őt Essenben, s<br />
minden lehető alkalommal kitüntető figyelmében<br />
ré<strong>sz</strong>esítette. Külső kitüntetést, czímeket,<br />
nemességet, érdemrendet Krupp nem fogadott<br />
el, a titkos tanácsosi czímen kívül, a melylyel<br />
az «exczellencziás úr» meg<strong>sz</strong>ólítás járt volna,<br />
de ő rendeletet adott ki munkásainak és hivatalnokainak,<br />
hogy ezentúl is csak «Krupp urának<br />
<strong>sz</strong>ólítsák.<br />
A Krupp-család mindenkor nagyon sokat tett<br />
munkásai és alkalmazottai érdekében is. Százával<br />
ké<strong>sz</strong>íttette a munkás-házakat, gondoskodván,<br />
hogy minden kényelem meglegyen a lakásokban,<br />
hogy valójában otthon érezhesse magát<br />
a nehéz dolgai után megpihenő munkás, családja<br />
tagjai nemkülönben. Nagyobb kertekről<br />
és ját<strong>sz</strong>óterekről is gondoskodott, hogy a munkások<br />
gyermekeinek legyen hol <strong>sz</strong>órakozni.<br />
Ezenkívül <strong>sz</strong>ámos iskolát alapított, fogya<strong>sz</strong>tási<br />
<strong>sz</strong>övetkezeteket, betegsegélyző és nyugdj-intézeteket<br />
<strong>sz</strong>ervezett munkásai, alkalmazottai javára,<br />
mely intézményeknek időnként maga is<br />
nagy ös<strong>sz</strong>egeket adományozott.<br />
Krupp Alfréd még 49 éves sem volt egé<strong>sz</strong>en,<br />
midőn a halál elragadta. Eégóta <strong>sz</strong>ívbajban<br />
<strong>sz</strong>envedett már, midőn legújabban méltatlan<br />
vádakat terje<strong>sz</strong>tettek róla némelyek, a mi a<br />
beteges emberre rendkívül elkeserítőleg hatott<br />
s halálát is siettette. Feleségén kívül két ifjú<br />
leánya maradt. Ezek lettek örökösei az óriási<br />
gyártelepnek, melynek üzemét az eddigi igazgatóság<br />
a régi mederben folytatja tovább.<br />
Temetésén megjelent IL Vilmos csá<strong>sz</strong>ár s<br />
gyalog kisérte sírjához a tragikus körülmények<br />
közt elhunyt nevezetes férfiút. A temetés után<br />
nagy be<strong>sz</strong>édet intézett a gyár munkásaihoz és<br />
hivatalnokaihoz, a melyben megemlékezve a<br />
Kruppot élete utolsó napjaiban ért támadásokról,<br />
hevesen kikelt a <strong>sz</strong>ocziálisták s különösen<br />
a <strong>sz</strong>ocziálista sajtó ellen, melyet felelőssé tett<br />
Krupp haláláért.<br />
A MŰCSARNOK KIÁLLÍTÁSÁBÓL.<br />
IL közlemény.<br />
A Képzőművé<strong>sz</strong>eti Társulat téli kiállításából<br />
ezúttal öt festményt mutatunk be.<br />
Csók István már több kiállításon ismertette<br />
a tolnamegyei élet egy-egy mozzanat képeivel.<br />
Népies tárgyú képeinek para<strong>sz</strong>tmenyecskéit,<br />
leányait s legényeit mindig kellemes tónusban<br />
és meggyőző igazsággal kereste ki a falusi életből.<br />
A mostani kiállításon több arczképe mellett<br />
öcsényi alakokat látunk tőle s egy tősgyökeres<br />
falusi jelenetet, a «Sárközi kere<strong>sz</strong>telő* -t,<br />
melynek mását közöljük. Egy<strong>sz</strong>erű református<br />
templomban gyűltek ös<strong>sz</strong>e a sárközi as<strong>sz</strong>onyok,<br />
lányok <strong>sz</strong>éles, harang-alakú öltözetükkel a kere<strong>sz</strong>telésre,<br />
melynek azt a jelenetét tünteti föl<br />
a kép, midőn a pap áldólag terje<strong>sz</strong>ti ki kezét a<br />
pólyás gyermek fölé. A kép közepét a kere<strong>sz</strong>tanya<br />
foglalja el. A csoport alakjaiban nemcsak<br />
típusokat festett a művé<strong>sz</strong>, hanem kifejezést,<br />
érzést. Keresetlen minden a képen, de jellemző<br />
és be<strong>sz</strong>édes. A kompoziczió komoly.<br />
Skutezky Dömétől két életképet mutatunk be.<br />
Skutezky sok ideig Velenczében lakott s az ottani<br />
élet kedvelt festője volt. Művei legnagyobb<br />
ré<strong>sz</strong>e a külföldön van <strong>sz</strong>ét<strong>sz</strong>órva. Finoman dolgozik,<br />
<strong>sz</strong>ínei elevenek, tárgyai kecsesek. Mióta<br />
hazatért és Be<strong>sz</strong>terczebányán telepedett meg, a<br />
hazai tárgyak foglalkoztatják ecsetét. Két életképe<br />
van a kiállításon: * Modern Paris* és<br />
*Odysseus és a <strong>sz</strong>irének*. A «Modem Paris»<br />
egy fiatal katonati<strong>sz</strong>t, ki a kertben ül egy <strong>sz</strong>óken,<br />
kezében rózsával, vele <strong>sz</strong>emközt pedig<br />
három fiatal leány. Két leány tréfásan kéri a<br />
rózsát; egy harmadik azonban féltékeny tekintettervárja<br />
Paris Ítéletét. A <strong>sz</strong>ép, vidám képet<br />
Skuteeky ezúttal másod<strong>sz</strong>or festette meg. Az<br />
elsőt 0 Felsége <strong>sz</strong>ámára vásárolták meg. Mivel<br />
aaonban egy társképet is festett hozzá, «Odys-<br />
seus és a <strong>sz</strong>irének* czíműt, hogy együtt legyen<br />
mind a két kép, még egy<strong>sz</strong>er megfestette a modern<br />
Parist. Az Odysseuson <strong>sz</strong>intén katonati<strong>sz</strong>tek<br />
és bájos fiatal hölgyek az alakok s itt is úri<br />
kertben jelennek meg. Homer Odysseusa, ki<br />
bolyongásai közben a <strong>sz</strong>irének közé jutott, itt<br />
az a kadét, ki egy öreg katonával közeledik a<br />
fák alatt levő hölgyekhez. Az öreg katona botjával<br />
a porba rajzolt erődítési tervekről magyaráz<br />
valamit, a kadét <strong>sz</strong>eme azonban a hölgyeken<br />
függ s úgy lát<strong>sz</strong>ik, biztató tekintetet is<br />
kap az egyiktől. A művé<strong>sz</strong> derülten fejezi ki<br />
gondolatát és az ifjúság, <strong>sz</strong>épség te<strong>sz</strong>i vonzóvá<br />
a jelenetet. Skutezky e festményei a «Könyves<br />
Kálmán»-intézet kiadásában <strong>sz</strong>ínes sok<strong>sz</strong>orosítóban<br />
is meg fognak jelenni.<br />
Innocent Ferencz, ki a leányos bájt elő<strong>sz</strong>eretettel<br />
vála<strong>sz</strong>tja festményei tárgyául, «Cantilena»<br />
czímen az ének és zene <strong>sz</strong>emélyesítósét most is<br />
egy kedves fiatal lányban mutatja be, a mint<br />
régies hegedűn ját<strong>sz</strong>ik és odaadó érzéssel követi<br />
arcza kifejezésével a dalt.<br />
Gergely Imre, a kinek «Macskával ját<strong>sz</strong>ó<br />
gyermekek* czímű kópét adjuk, az ifjabb festői<br />
nemzedékből való. Két kedves kis leánygyermekhez<br />
a kis czicza <strong>sz</strong>egődik ját<strong>sz</strong>ótársul. Van<br />
öröm. A czicza nagy kedve mindenben játéktárgyra<br />
talál, még az egyik kis lány lábacskájában<br />
is. A két gyermek alakja, ártatlan derűje a<br />
művé<strong>sz</strong> jellemzési képességét dicséri.<br />
A tájképek közül ezúttal Telepy Károlynak<br />
a felvidék bérezés világából vett «Út az Öttóhoz*<br />
czímű festményét közöljük, mely <strong>sz</strong>irtjeinek<br />
termé<strong>sz</strong>etességével, a völgy <strong>sz</strong>ép mélységeivel<br />
ós a háttérben emelkedő magas hegység<br />
előtti távlatával jól átérzett és igazsággal<br />
festett termé<strong>sz</strong>etet tár föl.<br />
FEDÁK SÁRI.<br />
Fedák Sári még mindig nem fejezte be vendég<strong>sz</strong>ereplését<br />
a Víg<strong>sz</strong>ínházban, melynek nézőtere<br />
minden egyes föllépése alkalmából zsúfolásig megtelik.<br />
A *Csókon <strong>sz</strong>erzett vőlegény* előadásai sorát<br />
egyelőre meg<strong>sz</strong>akította Molnár Ferencznek élénk<br />
megfigyelő tehetségre valló bohózata: *A doktor<br />
?ir»; de legközelebb ismét Fedáké le<strong>sz</strong> a tér, mígnem<br />
vis<strong>sz</strong>a kerül első föllépése <strong>sz</strong>interére, a Nép<strong>sz</strong>ínházba,<br />
a hol egy új <strong>sz</strong>erep kreálása vár reá.<br />
Fedák Sári azon tehetségek közé tartozik, a kit<br />
föltétlen rajongással ve<strong>sz</strong> körűi a közönség egyik<br />
ré<strong>sz</strong>e, a másik meg gáncsol; de e mellett a gáncsoló<br />
is ott van a <strong>sz</strong>ínházban és végig nézi őt. A siker<br />
tehát az ö oldalán van. A könnyű Múzsa <strong>sz</strong>olgálatában<br />
pedig ezen fordul meg a kérdés. Hiába fe<strong>sz</strong>egeti<br />
azt a kritikus, hogy mi a <strong>sz</strong>ertelen, mi lépi<br />
túl a «lelki <strong>sz</strong>ép»-nek határait, ha egy<strong>sz</strong>er a közönség<br />
gyönyört talál egy tehetséges művé<strong>sz</strong>nőnek ittott<br />
túl is menő pajzánkodásaiban. Hát neki igaza<br />
van. Fiatalsága révén legalább is egyelőre. Eredeti<br />
tehetség, a ki nem utánoz; a ki önmagából merít.<br />
Erős, néhol a <strong>sz</strong>ilajságot is érintő temperamentuma<br />
el-el ragadja őt; de az idő meghozza majd nála is<br />
az önmérséklést — a művé<strong>sz</strong>i pálya értékesre forduló<br />
kor<strong>sz</strong>akát.<br />
A «Csókon <strong>sz</strong>erzett vőlegény* előadásának sora<br />
újabb jel, hogy nemcsak a Magyar Színház közönségét<br />
tudta lekötni, hanem hogy a Víg<strong>sz</strong>ínház<br />
nézőterére is hasonló vonzerőt gyakorolt.<br />
A darab alkalmat ad arra, hogy egymástól elütő<br />
oldalról mutassa be alakító képességeit. Majd<br />
mint gyümölcsárus para<strong>sz</strong>tmenyecske negédeskedik;<br />
majd egy tót legényt utánoz fél<strong>sz</strong>eg mozdulataival<br />
; majd a czigányas<strong>sz</strong>ony <strong>sz</strong>envedélyes vérmérsékletét<br />
adja; majd meg a modern gépiró-kisas<strong>sz</strong>ony<br />
könnyűségével lejt a <strong>sz</strong>ínpadon. Mindezekben<br />
sok tet<strong>sz</strong>etős; de igazán művé<strong>sz</strong>üeg finom a<br />
darab első jelenetének bevezető dala volt.<br />
—ű—é—<br />
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.<br />
A czímű album, melynek ké<strong>sz</strong>ülését<br />
előre jeleztük, már kikerült a Franklin-Társulat<br />
nyomdájában a sajtó alól. A rendkívüli <strong>sz</strong>épen kiállított<br />
dí<strong>sz</strong>mű, mely a magyar nyomdai és sok<strong>sz</strong>orosító<br />
műiparnak örvendetes fejlődéséről te<strong>sz</strong><br />
tanúságot, nálunk újdonság-<strong>sz</strong>ámba megy. Külseje<br />
<strong>49.</strong> SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
minden tekintetben magas <strong>sz</strong>ínvonalon áll; finom<br />
papirosa, ti<strong>sz</strong>ta <strong>sz</strong>ép nyomása mellett a művé<strong>sz</strong>i<br />
illu<strong>sz</strong>trácziók ritka gazdagságával találkozik benne<br />
az olvasóközönség. Élénk tet<strong>sz</strong>ést és feltűnést keltenek<br />
pompás <strong>sz</strong>ines képei, melyek a kiadó-társulat<br />
újon berendezett műintózetének saját három<strong>sz</strong>innyomású<br />
mód<strong>sz</strong>ere <strong>sz</strong>erint ké<strong>sz</strong>ültek s a magyar<br />
sok<strong>sz</strong>orosító technika terén jelentékeny haladás<br />
bizonyságai. Ily <strong>sz</strong>ines képekben vannak reprodukálva<br />
: Mé<strong>sz</strong>öly Géza, Háry Gyula, Vastagh György<br />
és Margitay Tihamér festőművé<strong>sz</strong>eink egy-egy<br />
sikerült műve, Pinturicchio «Kri<strong>sz</strong>tus <strong>sz</strong>ületése*<br />
czímű híres festménye, valamint a <strong>sz</strong>öveg közötti<br />
illu<strong>sz</strong>trácziók egy ré<strong>sz</strong>e is. Ezeken kívül nagy menynyiségű<br />
egyéb illu<strong>sz</strong>tráczió is van az albumban.<br />
Hasonlóan gazdag és változatos az album tartalma,<br />
melyet a .<strong>Vasárnapi</strong> Újság* több régi és újabb<br />
munkatársa <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tett s jelesen kiváló ré<strong>sz</strong>t vett<br />
benne új főmunkatársunk, Mik<strong>sz</strong>áth Kálmán is.<br />
Jeles iróink egé<strong>sz</strong> sorának új és érdekes művei<br />
vannak itt ös<strong>sz</strong>egyűjtve: Jókai Mór új elbe<strong>sz</strong>élése<br />
( G o r ó Lajos rajzaival), Mik<strong>sz</strong>áth Kálmán két dolgozata:<br />
* Karácsonyi legendák* czímű hangulatos,<br />
kedves rajz és a parlamenti életből vett nagyobb<br />
humoros közlemény, 'Az öreg fé<strong>sz</strong>ek*<br />
czímmel, ez utóbbi Homicskó mulattató illu<strong>sz</strong>tráczióival.<br />
Ezeken kívül vannak még elbe<strong>sz</strong>élések:<br />
Kozma Andortól (Linek Lajos rajzaival), Petelei<br />
Istvántól és Szomaházy Istvántól, két czikk Pinturicchio<br />
képéhez Wollanka Józseftől és Malonyay<br />
Dezsőtől, az utóbbi régies bibliai nyelven s a régi<br />
könyveket utánzó nyomtatásban; Vámbéry Ármintól,<br />
Hermán Ottótól és Cholnoky Jenőtől ismeretterje<strong>sz</strong>tő<br />
czikkek, a két utóbbi <strong>sz</strong>ines képek kíséretében.<br />
Költőink közül Lévay József és Endrődi<br />
Sándor eredeti költeményekkel, Vargha Gyula<br />
pedig műfordítással <strong>sz</strong>erepelnek e füzetben. Egyik<br />
nagyobb terjedelmű közleménye az albumnak<br />
Bérezik Árpád .Kuruczok Parisban* czímű magyar<br />
történeti tárgyú vígjátéka, R. Hirsch Nelly sikerült<br />
aquarelljei után ké<strong>sz</strong>ült <strong>sz</strong>ines illu<strong>sz</strong>trácziókkal és<br />
korhű di<strong>sz</strong>ítésekkel. R. Hirsch Nelly festette az<br />
album <strong>sz</strong>ines és arany-nyomású <strong>sz</strong>ép boritéklapját<br />
is, mely <strong>sz</strong>intén nagyban hozzájárul az album<br />
külső dí<strong>sz</strong>éhez. Az albumnak egy másik nagy<br />
közleménye: egy teljes franczia regény, Theuriet<br />
Andró legújabb, «A tejtestvér* czímű munkája, az<br />
eredeti párisi kiadás művé<strong>sz</strong>i képeivel; magyarra<br />
fordította Gerőné Cserhalmi Irén. — Az albumra<br />
tömegesen érkeztek az előfizetések úgy a t<strong>Vasárnapi</strong><br />
Újság* előfizetői közül, a kik kedvezményes<br />
áron rendelhették meg, mint a nagyközönség egyéb<br />
köreiből. Mivel a megrendelők nagy <strong>sz</strong>áma miatt a<br />
példányok <strong>sz</strong>étküldése némi időt kivan, a kiadótársulat<br />
egy kis türelemre kéri a megrendelőket: a<br />
megrendelés sorrendje <strong>sz</strong>erint lehető legrövidebb<br />
idő alatt meg fogja küldeni mindenkinek, a ki az<br />
albumra előfizetett. A karácsonyi album bolti ára<br />
3 korona.<br />
Erdős Renée: Versek; Budapest Í902. Kétségtelen,<br />
hogy e <strong>sz</strong>épen kiállított s a <strong>sz</strong>erző heliogravure-arczképével,<br />
valamint Márkus Géza által rajzolt<br />
di<strong>sz</strong>ítményekkel is ékesített könyvvel nem jelentéktelen<br />
tehetségű és erős egyéniségű költőnő kér<br />
helyet a mai magyar lírában. Egy-két vers kivételével,<br />
melyekben anyjához fordul, <strong>sz</strong>erelmet énekel<br />
mindig s <strong>sz</strong>erelmi dalaiban <strong>sz</strong>okatlanul forró <strong>sz</strong>envedély<br />
nyilvánul, mely nem egy<strong>sz</strong>er áttöri a nőies<br />
tartózkodás határait. Nyíltsága, melylyel <strong>sz</strong>íve<br />
legtitkosabb sóvárgásait kiállítja a nyilvánosság<br />
elé, sok<strong>sz</strong>or <strong>sz</strong>inte megdöbbenti az olvasót s azok<br />
a vegyes érzések, melyeket ezzel kelt, nem mindig<br />
válnak javára a versek e<strong>sz</strong>thetikai hatásának.<br />
E mellett bizonyos egyhangúság is van az ilyen<br />
verseiben; a <strong>sz</strong>envedély hangját oly magasra csigázza,<br />
hogy aztán nem bir kellő változatokat<br />
találni, másré<strong>sz</strong>t meg — s ez még sarkalatosabb<br />
hiba — folyton ismétlődő képeivel, jelzőivel<br />
azt a hatást kelti, mintha azok a <strong>sz</strong>envedélyes,<br />
izzó érzések inkább a képzeletében volnának meg,<br />
mint a <strong>sz</strong>ívében, mintha igazat mondana könyve<br />
epilógusában : *A mit eddig dalolni tudtam —félig<br />
álmodtam, félig hazudtam.* Két<strong>sz</strong>eres be<strong>sz</strong>ámítás<br />
alá esik ez olyan költőnél, a ki a teljes ő<strong>sz</strong>inteség,<br />
a «verizmus* jel<strong>sz</strong>ava alatt bocsátja világra verseit.<br />
<strong>49.</strong> SZAM. 1902^9- ÉVFOLYAM.<br />
KRUPP ALFRÉD.<br />
Igazságtalanok lennénk azonban, ha el nem ismernők,<br />
hogy vannak igazán sikeralt versei is, a melyekben<br />
ő<strong>sz</strong>inte érzés nyilvánul költői formában s<br />
jellemző, hogy ezek épen azok, melyekben nem hajhá<strong>sz</strong><strong>sz</strong>a<br />
minden áron az ő<strong>sz</strong>inteség túlzásait. Ezekben<br />
salaktól menten, ti<strong>sz</strong>tán élvezzük érzelmi gazdagságát,<br />
<strong>sz</strong>íve gyöngéd ellágyulásait, nyelve kifejező,<br />
<strong>sz</strong>ingazdag <strong>sz</strong>épségét. A kötet a «Pallas» ré<strong>sz</strong>vénytársaság<br />
kiadásában jelent meg. Mutatványul közöljük<br />
a következő két verset a «Sappho» czimű czik-<br />
lusból:<br />
1.<br />
Jer idegenbe, keressünk egy kunyhót,<br />
Kicsinyke kunyhót, <strong>sz</strong>almaíödelest.<br />
Te végy kapát és ásót a kezedbe,<br />
Én a tűzhelynél keresek helyet.<br />
Csak hadd csorogjon rólad a veríték,<br />
Csak hadd marja a konyha-füst <strong>sz</strong>emem.<br />
Boldog le<strong>sz</strong>ek, ha foltos rokolyában<br />
Ringathatom majd siró gyermekem.<br />
Boldog le<strong>sz</strong>ek, ha esti pihenőre<br />
Ölembe hajtod elfáradt fejed,<br />
Ha eléd tálalom majd vacsorádat<br />
A fehér tejet, barna kenyeret.<br />
Ha dolgoznom kell reggeltől napestig,<br />
És dolgozom majd édes örömest —<br />
Jer idegenbe, keressünk egy kunyhót,<br />
Kicsinyke kunyhót, <strong>sz</strong>almaíödelest.<br />
Az én egemre fellegek borultak.<br />
Az én napomnak nincsen fénye már.<br />
Kertemből kipu<strong>sz</strong>tultak a virágok,<br />
Ligeteimből el<strong>sz</strong>állt a madár.<br />
Az én ajkamnak mosolygása elhalt,<br />
Az én <strong>sz</strong>ememnek könnye elapadt.<br />
Abból a sok <strong>sz</strong>ép isten adományból<br />
Hatalmas isten, semmi sem maradt!<br />
Hogy éljek hát ezentul a világban?<br />
Mosoly, könny nélkül, felhős.ég alatt?<br />
Hogy felejtsem el a régi viráwzast?<br />
Azt a sok izzó, fényes sugarat ?<br />
Hogy járjak árnyként, én, ki tündököltem ?<br />
Dúsból koldussá óh hogyan legyek ?<br />
Annyi reménytől, üdvtől megrabolva:<br />
Mondd meg nekem : hogyan feledjelek? ...<br />
A .Budapesti Szemle* <strong>deczember</strong>i füzete tartalmas<br />
és közérdekű közleményekkel jelent meg.<br />
Az első czikkben Vámbéry km* értekénk<br />
,Oro<strong>sz</strong>ontág a perzsa tengerobolbcn* czímmel<br />
nagy ré<strong>sz</strong>ben saját tapa<strong>sz</strong>talatai alapján-OroMor<br />
<strong>sz</strong>ag térfoglalásáról Perzsiában s ennek az európai<br />
államok <strong>sz</strong>empontjából való fontosságáról. Maldn<br />
Ede .Ókori Eqyptom* czímű tanulmányában a<br />
Nemzeti Múzeumban nemrég ^ f \ ^ ? ^<br />
je<strong>sz</strong>tő előadását közli, rövid ös<strong>sz</strong>efoglalj.át adva<br />
benne a régi Egyptom föld- és néprajzi vállá i, mu<br />
ve<strong>sz</strong>eti állapotoinak, nyelvének, fsának és irodai<br />
mának, a mai egyptologia főbb eredményei alapján.<br />
Mívelődés és irodalomtörténeti Bzempontbol értékes<br />
König György czikke Snrmay Antalról, b*ír<br />
may Antal (1747-1812) három ural^ ^ ^<br />
II. Lipót és Ferencz alatt vi<strong>sz</strong>ont;ags »€°Bhijrtah<br />
pályát futott meg s élete vége fele a » ^ l e t £<br />
kény<strong>sz</strong>erülvén vi<strong>sz</strong>avonulm, »«^« ^ f ,<br />
nelmi munkásságra adta magát. Megismertebb ma<br />
is „mlegetett műve a .Hungar.ain parabolis * ozimü<br />
latin nyelvű történeti anekdot.-gyujtcmény, megírta<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
ezenkívül a Martinovics-féle ös<strong>sz</strong>eesküvés történetét<br />
is, <strong>sz</strong>intén latinul. König György az adatok nagy<br />
bőségével dolgozta fel az érdekes pályájú ember életés<br />
jellemrajzát. A <strong>sz</strong>épirodalmi közleményekben<br />
Nusics Brani<strong>sz</strong>láv <strong>sz</strong>erb író tiz rövid elbe<strong>sz</strong>élése<br />
• Egy káplár emlékezései* czím alatt, Skribics Tivadar<br />
fordításában, Kozma. Andor «Szegény ember*<br />
czímű eredeti s BourgetPál «Michel Angelo* czímű<br />
verse — az utóbbi Z