You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
í<br />
Nemzeti <strong>sz</strong>ínházi napló.<br />
Péntek, nov. 15. „Garrick Bristolban." Vígjáték 4 felv. Némely da-<br />
Tabnak megvan az a fatuma, hogy az „örök zsidó"-ként, sehogy sem tud<br />
nyugalomra <strong>sz</strong>ert tenni. Ilyen a fönti<strong>sz</strong>telt „Garrick Bristolban" is, mely<br />
bizonyosan maga is rettenetesen <strong>sz</strong>égyenli, hogy ugy megvénült, mint a<br />
póstaut, s mégsem birta kivívni pensióba helyeztetését. Különben Garrick<br />
egyik régi bravour <strong>sz</strong>erepe Egressynek, mit most is csak oly tökélylyel ad,<br />
mint 20 évvel ezelőtt. Hanem a közönség vágyai azóta roppantul nyertek<br />
terjedelemben.<br />
Szombat, nov. 16. „Hunyady Lá<strong>sz</strong>ló." Eredeti opera 4 felv. Erkel Ferencztöl.<br />
Valahára ismét láthattuk a <strong>sz</strong>éptehetségü Voggenhuber Vilmát is,<br />
kinek, nem tudjuk, mi okból, ugyan ritkán van alkalma föllépni. Ezúttal<br />
Szilágyi Erzsébet <strong>sz</strong>erepét éneklé, <strong>sz</strong>ép sikerrel. Bognár Vilma jó Mátyás<br />
volt. Ellinger is a czim<strong>sz</strong>erepben elég jól forgatta magát. Tökéletes siker¬<br />
rel azonban csak Hollósy-L.-né működött közre, ki Gara Máriát felülmulhatlan<br />
bájjal éneklé. A nagy<strong>sz</strong>erű eskü-jelenet után ma is kihítták a derék<br />
ezerzőt, Erkelt.<br />
Vasárnap, nov. 17. ,,Dalos Pista." Eredeti nép<strong>sz</strong>ínmű 3 felv. Jó<br />
kedvű előadás, melyben fő érdeme volt Szerdahelyinek, Némethynek, Szi¬<br />
lágyinénak és Némethynének.<br />
Hétfő, nov. 1<strong>8.</strong> Elő<strong>sz</strong>ör : „Csák." Eredeti <strong>sz</strong>omorujáték 5 felv. Irta P.<br />
Szathmáry Károly. Szerző nagyobb <strong>sz</strong>olgálatot tett volna az irodalomnak,<br />
ha e tárgyat regénynek dolgozza fel. Arra, hogy valaki tragoediát irjon,<br />
még nem elég a jó igyekezet, mely <strong>sz</strong>erző „Csák"-jában tagadhatlanul fel¬<br />
ismerhető. A darab hőse, Csák távolról sincs ugy jellemezve, hogy tragikus<br />
hős czimére tarthasson igényt, azért még oly jeles művé<strong>sz</strong>, mint Egressy,<br />
sem birt belőle sokat csinálni. Mindazonáltal a darab egyes ré<strong>sz</strong>eitől az elis¬<br />
merést nem lehet megtagadni; meglát<strong>sz</strong>ik rajta a gyakorlott regényíró keze.<br />
Szathmáry-L-né Ágnes királynő <strong>sz</strong>erepében <strong>sz</strong>ép hatást tett — nagy<br />
kóceagtollas kalapjával. Prielle Kornéliának nem való Erzsébet <strong>sz</strong>erepe.<br />
Tóth József (Róbert Károly) és Lendvai (Aba) jól ját<strong>sz</strong>tak.<br />
Kedd, nov. 19. „Ilka és a hu<strong>sz</strong>ártoborzó." Eredeti opera Doppler<br />
Ferencztöl.<br />
Szerda, nov. 20. Elő<strong>sz</strong>ör : „Jób herczeg." Szinmü 4 felv. Irta Laya<br />
León; fordította Feleld Miklós. — Nem magyar embernek való eledel.<br />
Csütörtök, nov. 21. Újonnan betanulva : „Nabukodonozor." Opera 4<br />
felv. Verditől.<br />
Budai nép<strong>sz</strong>ínház.<br />
Nov. 15. Szigligeti „Aggteteki barlang" czimű 4 felv. <strong>sz</strong>ínművét adták<br />
<strong>sz</strong>ép<strong>sz</strong>ámú közönség előtt. Átalában több<strong>sz</strong>ör volt alkalmunk tapa<strong>sz</strong>talni,<br />
hogy a nép<strong>sz</strong>ínház közönségét a látványos darabok igen jól mulattatják.<br />
Ugyanezt tapa<strong>sz</strong>taltuk ma is. Az előadás kielégítő volt. Dósa s a Szőllősy<br />
nővérek helyesen ját<strong>sz</strong>tak. Egyűdöt figyelmeztetjük, hogy nem <strong>sz</strong>alad ám<br />
el előle a <strong>sz</strong>ó, ha egy kissé halkabban be<strong>sz</strong>él is. Szép tehetsége megérdemlené,<br />
ha e hibáról le<strong>sz</strong>oknék. Játéka sikerültebb helyeit azonban elismeréssel<br />
emeljük ki, s a közönség is tapsokkal méltányolá.<br />
Nov. 16-án, Együd jutalmára : „Parlagi Jancsi." A jutalmazott<br />
helyes felfogással ját<strong>sz</strong>ott. Dósa közelismerést vívott ki, de Simonyi játéka<br />
nem volt egé<strong>sz</strong>en kielégítő.<br />
Nov. 17 és 18-án ismételve adták „Szapáry Pétert," melynek czimében<br />
aligha több vonzerő nincs, mint magában az egé<strong>sz</strong> darabban, a hogy azt<br />
Birchpfeifernek megirni tet<strong>sz</strong>ett. Molnár a czim<strong>sz</strong>erepet mind játék, mind<br />
<strong>sz</strong>avalás tekintetében sikerültén adta. Partényi azzal tűnt ki, hogy meg¬<br />
mutatta, mint lehet a legkomolyabb jelenetben is a közönséget megnevet¬<br />
tetni. Olyan Alit, minő az övé volt, répából is lehetne faragni. Bihari elég<br />
jó Hamzsabég volt.<br />
Nov. 19. „Suliiván", 4 felv. vígjáték.<br />
Nov. 20. „Tamás bátya kunyhója,"f<br />
Nov 21. „Özvegy és proletár" és ,,() nem, féltékeny." 1 felv. vígjátékok.<br />
Szerke<strong>sz</strong>tői mondanivaló.<br />
5845. Zomba. Dr. B- J. A czikk, nézetünk <strong>sz</strong>erint is, igen nagybecsü s a világért<br />
lem „kandallóba való." Igen való<strong>sz</strong>ínű, hogy közleni fogjuk. De egykét é<strong>sz</strong>revételt<br />
engedjen meg ön. örvendünk, hogy ön is méltányolja lapunk bevallott irányát, s csak a<br />
mi törekvésünkkel találkozik ön, midőn azt mondja, hogy : a „<strong>Vasárnapi</strong> Újság van<br />
hivatva, a komolyabb olvasmányoknak közönséget <strong>sz</strong>erezni.'' Nyolcz éve maholnap, hogy<br />
ez irányban fáradozunk, s a közönség kitartó ré<strong>sz</strong>véte és a komolyabb tárgyú irodalmi<br />
müvek <strong>sz</strong>aporodása tanusitja, hogy, Istennek hála, nem minden eredmény nélkül. Ez le<strong>sz</strong><br />
vezérelvünk ezután is. Azonban ezen „komolyságnak' egy vegyes nagy közönségnek<br />
<strong>sz</strong>ánt néplapnál, a mint kell lenni bizonyos határának, épen ugy van bizonyos fokozatos<br />
haladása, van bizonyos formája is. Vannak tárgyak, melyek nem ide tartoznak, van<br />
modor, mely nem nekünk való. Azon hi<strong>sz</strong>emben vagyunk, hogy nem utolsó feladata, egy<br />
<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőnek, ki lapjával hatni akar, kiismerni közönsége Ízlését, gondolkozási módját,<br />
miveltségi állását, s ezek <strong>sz</strong>erint alkalmazni közleményei tárgyát és modorát, hogy fokról<br />
okra, idóröl időre mindig többre és nagyobbakra vezethesse olvasóit. Máskép irhát egy<br />
kizárólag tudományos, iskolázott körnek <strong>sz</strong>ánt lap; máskép kt-11 irni a vegyes közönség<br />
közlönyének. Sót más irodalmak hasonló vi<strong>sz</strong>onyaiból sem vonhatunk le mintákat, mert<br />
a tökéletes analógia hiányzik. Bizonyosan máskép kell <strong>sz</strong>ólni a franczia, angol, német<br />
közönséghez, s másképen kívánná azt a török, oro<strong>sz</strong> stb. olvasó népség. Nemcsak értel¬<br />
miségi vi<strong>sz</strong>onyok, de a nemzetiségi genius is tekintetbe veendő. Az iskola mindenütt<br />
inkább pendüíhet egy húron, de a lapirodalom nem iskola, hanem élet, melynek nyilat¬<br />
kozatait ignorálnunk nem lehet. — El kellé mondanunk e néhány e<strong>sz</strong>mét, melyeknek<br />
alkalmazását s tovább <strong>sz</strong>övését ön <strong>sz</strong>ives figyelmére bizzuk. Reméljük, ön méltányolni<br />
forrja azokat. — Egyik leghóbb vágyunk mindinkább teljesül. Közönségünk mindinkább<br />
kedvét leli a komoly tartalmú olvasmányokban,a mindinkább <strong>sz</strong>aporodik azon munkatár¬<br />
564<br />
saink <strong>sz</strong>áma, kik — különösen a történelmi és termé<strong>sz</strong>ettudományi <strong>sz</strong>akokban [— a mi<br />
<strong>sz</strong>ükségeinkhez alkalmazott, a mi vi<strong>sz</strong>onyainkból kifolyó, igazán nép<strong>sz</strong>erű modorban<br />
tudják előadni a legkomolyabb tárgyakat. E pálya nem könnyű, de <strong>sz</strong>ép és hálás. —<br />
Szívesen látjuk ön további igért közleményeit<br />
6846. Békés. Sz. K. Vettük a pótlékot. A megbízásokat teljesitjük. A példány meg¬<br />
<strong>sz</strong>űnése tudtunkon kívül történt; tévedésből történhetett. Okát kitudjuk.<br />
5847. Jánosi. S. M Az ujabb küldeményeket a jelen vi<strong>sz</strong>onyok közt nem ha<strong>sz</strong>nál¬<br />
hatjuk. Elte<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük jobb időkre.<br />
581<strong>8.</strong> Andrásfala. M. B. A fentebbi vála<strong>sz</strong>hoz hasonlót kell mondanunk önnek is.<br />
5849. Bécs. K. T. A czikksorozat folytatását kérjük. A „levél" <strong>sz</strong>erencsésen elma¬<br />
radt. Küldeményünk ez után induland.<br />
5850. N.-Várad. K. Gy. Minő megfoghatatlan ije<strong>sz</strong>tgetés az! Legkisebb alapját<br />
sem látjuk.<br />
5851. Kajdacs. Cs. Zs. Vettük a bogarakat s annak idejében kiállitjuk. A korábbi<br />
históriai levelek késnek, de nem maradnak el. Hetenkint csak egy<strong>sz</strong>er van vasárnapunk.<br />
5852. Sarosy halálán. Tökéletlen mű, melyben csak a ]ó <strong>sz</strong>ándékot becsülhetjük.<br />
SAKKJÁTÉK.<br />
100. <strong>sz</strong>. feladvány. — Roll J.B.-től. (Londoni képes újság.)<br />
Sötét.<br />
a b c d e f g h<br />
Világos.<br />
Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond.<br />
A 95-ik <strong>sz</strong>. feladvány megfejtése.<br />
(Wei<strong>sz</strong> J. A. tanártól Budán.)<br />
Világos. Bfttét. Világos. A) Sötét.<br />
1) K d 5 — c 5 K g 4 — f 5 2) K f 5 — e 4<br />
2) K c 5 — d 6 K f 5 — g 4 A) 3) B h 6 — h 5 K e 4 — d 4<br />
3) K d 6 — d 5 K g 4 — f 5 4)Bh5 — h4±<br />
4) II f 1 — e 3 £<br />
Helyesen fejtették metc. Ve<strong>sz</strong>prémben : Fülöp József. — Nagyváradon : bárd<br />
Me<strong>sz</strong>éna István. — Pesten : Cselkó György. — Kövágó-Örsön : Gold Samu. — B.-Újvá¬<br />
roson : Kovács Lajos. — Poro<strong>sz</strong>lón : Nyilas Alajos. — Parahutyban : Rothfeld József.<br />
Rövid értesítés. A 9<strong>8.</strong> <strong>sz</strong>. feladványban h 4—re még Sötét gyalog állítandó.<br />
Hó- Katholik. és Protest.<br />
s hetinap naptar<br />
34 Vasár.<br />
25 Hétfő<br />
26 Kedd<br />
Szerda<br />
Csütór.<br />
Péntek<br />
Szomb.<br />
November.<br />
F 21 K.'Ján.<br />
Katalin <strong>sz</strong>űz<br />
Konrád. Zor.<br />
Virgil püsp<br />
Sosthenes<br />
Saturin v.<br />
András ap.<br />
F26F1.<br />
Katalin<br />
Vácz r.<br />
Virgil<br />
Günther<br />
Illuniin.<br />
Endre<br />
Gftr.-oro<strong>sz</strong><br />
naptár<br />
Nov. (ó)<br />
12A82Ján,<br />
13Ar.Sz.J.<br />
14 Fülöp ap.<br />
15 N. k. e. b.<br />
16 Máté ap.<br />
17 Gergelyp.<br />
18 Plató<br />
©Nap¬<br />
kelet II nyűg.<br />
Holdnegyed : ^.Utolsó negyed 25-én, 24 perczczel déli 12 óra után.<br />
TARTALOM.<br />
17<br />
Izraelit,<br />
naptár<br />
Kislev<br />
21<br />
22<br />
23 Benjam<br />
24<br />
25Tcmp.<br />
26(<strong>sz</strong>ent<br />
2713Sab<br />
£ Hold¬<br />
kelet<br />
Sárosy Gyula (arczkép.) — Erdős-hegyes hely. Börzöli Gábor. — Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>er. Bor-<br />
•jt/ifc János. — A Migazzi-kastély. (képpel. Arvay József. — Mária-Besnyő. (képpel}<br />
Lnppa Péter. — Déznáról Kalugerig. (Vége. Ábrákkal) Dr. Sic. — A forró földöv nö¬<br />
vénytenyé<strong>sz</strong>ete. (Vége.) Kun Pál. — Tárház. A magyar lapirodalom s különösen Arany<br />
János lapja. — Hazai építé<strong>sz</strong>einkhez. — Irodalom és művé<strong>sz</strong>et. — Közlekedés. — Közntézetek,<br />
egyletek. —Ipar, gazdaság, kereskedés. — Mi újság? Egyveleg. — A buai<br />
nép<strong>sz</strong>ínház második pályázatát érdeklő tudósítás. — Nemzeti <strong>sz</strong>inházi napló. — Buai<br />
nép<strong>sz</strong>ínház. — Szerke<strong>sz</strong>tői mondanivaló. — Sakkjáték. - Heti naptár.<br />
Ü^E melléklet : Közha<strong>sz</strong>nú irodalmi magyar-müvek hirdetnénye<br />
Hartlebcn könyvkereskedéséből Pesten.<br />
Felelős <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő S'ákh Albert : (lak. magyar-uteza 1. <strong>sz</strong>.)<br />
Kiadó-tulajdonoi Hfckenaal Gasetáv. — Nyomtatja Lnnderer és Hcckeitnst, egyetem-uteza 4. <strong>sz</strong>ám alatt. P«steo <strong>1861.</strong><br />
p.<br />
0<br />
22<br />
44<br />
4<br />
81<br />
58<br />
35<br />
48-ik <strong>sz</strong>ám. Nyolczadik évi folyam.<br />
Pest, december 1-én 1861<br />
A. <strong>Vasárnapi</strong> Újság hetenkint egy<strong>sz</strong>er nagy negyedrétben V/t ivén jelenik meg. Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai utón külön a <strong>Vasárnapi</strong> Újságra<br />
félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. ajpénzben. — Az előfizetési dij a <strong>Vasárnapi</strong> Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. <strong>sz</strong>ám) bérmentve utasítandó.<br />
(Szerke<strong>sz</strong>tőségi <strong>sz</strong>állás : magyar-uteza 1. <strong>sz</strong>ám.)<br />
Cihycz) Kálmán.<br />
;<br />
Pillanataink még soká fognak a lefolyó évnek hazánkban kor¬ 1833-ban komárommegyei első aljegyzővé vála<strong>sz</strong>tatott meg,<br />
<strong>sz</strong>akot alkotó politikai eseményeire fordulni, s meg fogunk emlé¬ i főjegyzői czimmel, s ugyanez évben lépett házasságra Bodorfalvi<br />
kezni mindannyi<strong>sz</strong>or azon férfiainkról, kik amaz események főté- j Baranyay Borbálával, ki boldog házasságát csak egy<strong>sz</strong>er keserité<br />
fiyezöi, vezetői valának.<br />
jmeg, — midőn jobb létre költözve örökbucsut vett <strong>sz</strong>erető férjétől<br />
Az <strong>1861.</strong> évi hírneves or<strong>sz</strong>ággyűlés elnöki <strong>sz</strong>ékéből azon s közös örömük tárgyától, egyetlen fiuktól.<br />
hazánkfia intézé bölcs tapintatával, a legnehezebb vi<strong>sz</strong>onyok kö¬ 1839-ben megyei főjegyzővé vála<strong>sz</strong>tatott meg az akkor már<br />
zött, az ügyek menetét, kinek emlékét ezúttal ismét fölelevenirjük. határozott hazafias jelleménél s törvény tudói képzettségénél<br />
Komárommegyének ezen hazafiui erényekkel s jogtudományi |fogva közti<strong>sz</strong>teletben állott férfiú; négy év múlva pedig, 1843-ban<br />
és törvényhozói ké<strong>sz</strong>ültséggel biró, amilyen igénytelen, époly eré- ! mint Komáromvármegye egyik követe jelent meg Pozsonyban az<br />
*yes, határozott politikai jellemüfia, a Ghyczy-esaládnak komárom- ! or<strong>sz</strong>ággyűlésem, mely a jeles tollú Ghyezyt kerületi jegyzővé vá¬<br />
flWgyei ágából <strong>sz</strong>ármazott i^adéka, a közti<strong>sz</strong>teletben állott Ghyczy la<strong>sz</strong>tván meg, ezen minőségében oly tevékenységet fejtett ki és<br />
Ferencz komárommegyei első alispánnak s Szent-Iványi Theklának olyan befolyást gyakorolt a törvényhozás akkori nagy feladatai-<br />
fia, — <strong>sz</strong>ületett 1808-ik évi február 12-én Komárom városában. i nak eldöntésében, hogy már akkor a közvélemény Ghyczy Kálmánt<br />
Tanulmányait gondos felü¬<br />
az or<strong>sz</strong>ággyűlési notabilitások kö¬<br />
gyelet alatt s kitűnő sikerrel Ko¬<br />
zé sorozá, — és pedig nagyon<br />
máromban és Győrött végezvén, az<br />
méltán.<br />
Ügyvédi vizsgát 1828-ban tette le<br />
Ugyanazon or<strong>sz</strong>.gyülés alatt,<br />
Pesten.<br />
melyen Koinárommegyét képvisel¬<br />
Atyja a <strong>sz</strong>ép tehetségű s mun¬<br />
te, megyéje első alispánjává vála<strong>sz</strong>¬<br />
kakedvelő ifjút ügyvédi pályára<br />
totta meg 1844-ben, mely hiva¬<br />
Szánván, ez a kellő tapa<strong>sz</strong>talatok<br />
talban a három év múlva tartott<br />
s gyakorlati tanulmányok meg<br />
ti<strong>sz</strong>tujitáskor ismét megerösité öt<br />
Szerzése tekintetéből Pesten töl<br />
megyéjének köz<strong>sz</strong>eretete.<br />
tött két e<strong>sz</strong>tendőt, s hogy ezen<br />
1847. november elején <strong>sz</strong>e-<br />
időt milyen sikerrel ha<strong>sz</strong>nálta, anmélynöki<br />
itélömesterré, s még<br />
öak kiemelésére legyen elég fel¬<br />
ugyanazon hó közepén nádori ité¬<br />
hoznunk azt, hogy már 1830-ban<br />
lömesterré neveztetett ki; mely ki-<br />
uradalmi rendes ügyvéddé nevez¬<br />
neveztetések következtében, kény¬<br />
tetett ki a cs. kir. uralkodó család<br />
telen volt búcsút venni alispáni<br />
Pestmegyében levő ráczkevii uro-<br />
hivatalától, s 1847-iki december<br />
dalmába. Az pedig : hogy — nem<br />
hó elejétől fogva az 184<br />
tudván a magán-törvénykezés kö¬<br />
rével megbarátkozni, a sokak által<br />
áhitozva keresett hivatalról ön¬<br />
ként lemondott 1831-ben, — a<br />
ttiélyebben fürké<strong>sz</strong>ő lélekbúvárt<br />
aligha oda nem vezeti, hogy a fia¬<br />
tal Ghyczy lelkét már férfikorának<br />
kü<strong>sz</strong>öbén magasabb vágyak és ta¬<br />
nulmányok foglalkodtaták.<br />
Kibontakozván a hivatalnoki<br />
kötelességek korlátai közöl, ma¬<br />
gánéletbe vonult vis<strong>sz</strong>a Komáromtoegyébe,<br />
s ott nagy <strong>sz</strong>orgalommal<br />
foglalkozék kedvencz tárgyával,<br />
~~- a közjog tanulmányozásával. GHYCZY KALMAN.<br />
7 /8-iki or¬<br />
<strong>sz</strong>ággyűlésen mint nádori itélőmester<br />
vett ré<strong>sz</strong>t.<br />
Megalakittatván a magyar<br />
mini<strong>sz</strong>térium, termé<strong>sz</strong>etes, hogy<br />
oly ké<strong>sz</strong>ültségü, munkás és hatá¬<br />
rozott jellemü férfiú, a milyennek<br />
G hyczy Kálmánt ismerték, nem ke<br />
rülheté ki az uj mini<strong>sz</strong>ter figyelinét,<br />
s ő a maga ré<strong>sz</strong>éről honpol¬<br />
gári kötelességének tartotta, el¬<br />
vállalni az álladalmi titkárságot<br />
az igazságügy-mini<strong>sz</strong>tériumban,<br />
melyre meghivatott volt. Az 1848diki<br />
pesti nemzetgyűlésen mint<br />
Komárommegye egyik vála<strong>sz</strong>tó-<br />
\<br />
*
566<br />
kerületének képviselője vett ré<strong>sz</strong>t, s kettős minőségében 1848-iki<br />
september végéig Deák Ferencz igazságügymini<strong>sz</strong>ter alatt, ennek<br />
lelépése után pedig deczember végéig maga vezette az igazságügyi<br />
mini<strong>sz</strong>térium ügykezelését. Ekkor pedig mind államtitkári hivata¬<br />
láról, mind képviselői állásáról lemondván, magánéletbe vonult<br />
vis<strong>sz</strong>a, a következő éveket gyöngélkedő, s 1858 ban jobb életre<br />
költözött <strong>sz</strong>eretett hitvesének ápolásában, azután pedig egyetlen<br />
fiának nevelésére forditván legtöbb gondját.<br />
Ré<strong>sz</strong>tvett ezen idő alatt mint Be<strong>sz</strong>terczebánya ré<strong>sz</strong>éről vá¬<br />
la<strong>sz</strong>tott biró, azon vála<strong>sz</strong>tott biróságu perbeni bíráskodásban, mely<br />
ezen város és a kir. fiskus között, nagy érdekű kérdések felett <strong>sz</strong>á¬<br />
mos év óta még jelenleg is folyamatban van.<br />
Bekövetkezvén az <strong>1861.</strong> évi or<strong>sz</strong>ággyűlést megelőző követ¬<br />
vála<strong>sz</strong>tási mozgalmak, termé<strong>sz</strong>etes, hogy Komárommegye egyik<br />
legünnepeltebb törvényhozói kapaczitását az ottani udvardi kerü¬<br />
let vála<strong>sz</strong>totta meg egyhangúlag képviselőül.<br />
Az 1861- diki or<strong>sz</strong>ággyűlés képviselőháza pedig egyhangúlag<br />
Ghyczy Kálmánt vála<strong>sz</strong>tá meg elnökéül, kinek örömkönyekig meg¬<br />
indulva, adta át az elnöki <strong>sz</strong>éket a ház korelnöke, a dicső emléke¬<br />
zetű Palóczy Lá<strong>sz</strong>ló, s ugy hi<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük, nem sérthet senkit nemzet¬<br />
gyűlésünk legjelesebbjei közöl is azon nyilt állításunk, hogy —<br />
fökép az ismert körülmények közt, jobb vála<strong>sz</strong>tást nem is tehettek<br />
volna.<br />
Ghyczy Kálmán jellemzésére nem tartjuk fölöslegesnek meg¬<br />
említeni, hogy hivatalért sohasem folyamodott, sőt meg itélömesterrtí<br />
is folyamodás nélkül, egé<strong>sz</strong>en váratlanul neveztetett ki.<br />
Szivünkből (hajtjuk, hogy az ö ép oly hazafias, mint erélyes<br />
és tapintatteljes működésének minélelébb nyílj, k ismét tér és<br />
alkalom!<br />
Temetőben.<br />
(15.-Füred 1859.)<br />
Sötét az éj, a sírnak éje,<br />
S hel annyi <strong>sz</strong>ív vegyült a porba<br />
Nem hatja át a napsugár — Hol oly sok a gyá<strong>sz</strong><strong>sz</strong>emfödél :<br />
Ez éjbe a keserv — a bánat<br />
Az égi hit <strong>sz</strong>ép csillagára,<br />
Gyá<strong>sz</strong>óltözetben — sirva jár. Tekintek — mely ragyogva kél.<br />
Négy gyermekem van a sir-éjben, te csillag átvilágol innen,<br />
Szivük — miként a jég — hideg . Körödbe <strong>sz</strong>ebb — dicsőbb haza,<br />
Életfámról lehullt levelek,<br />
S fény árad a sirhalmokon <strong>sz</strong>ét,<br />
Pihenjetek . . . pihenjetek!<br />
Nem oly sötét a bús haza.<br />
Itt kis fiain, amott leányom, A fajdal m nehéz kere<strong>sz</strong>tjét,<br />
Egy sírban itt leány » iiu!<br />
E látomásra lete<strong>sz</strong>em,<br />
Sötét képek — sötét emlékek A h<br />
Alatt kínok s emé<strong>sz</strong>t a bú.<br />
Emelve a nehéz kere<strong>sz</strong>tet,<br />
Hajlok meg a sírok felett . . .<br />
Átok borult fájó <strong>sz</strong>ivemre —<br />
S im, ajkain áldást mond, rebeg.<br />
Ugy állok itt — miként sötét fa,<br />
Melyről lehullt minden levél,<br />
Többé nem a roménydús apa,<br />
Csak a levert bús ember él.<br />
Gyá<strong>sz</strong>üimepet rendez <strong>sz</strong>ivemben<br />
S zokogva sir a fájdalom,<br />
Itt, hol a sir fagyos ölébe,<br />
Nyugodni <strong>sz</strong>állt négy magzatom.<br />
v 567<br />
Maga Kere<strong>sz</strong>t<strong>sz</strong>egi uram vezette a hadat, ugy megülve hátas<br />
lován, mint valamely régi kuruez hadvezér.<br />
csetepatéja a sáncz mögül kirontott dragonyosokkal, mely alka¬ nagy ménkü mocsárt s ott horgá<strong>sz</strong>tak, mit? talán halat? nem; talán<br />
A hadat egé<strong>sz</strong> vándorserege követte a <strong>sz</strong>ekereknek, miken a lommal nagy bo<strong>sz</strong>usággal tapa<strong>sz</strong>tala, hogy elcsigázott <strong>sz</strong>ékely csíkot? nem! — Békát fogdostak, kecskebékát! azt a hos<strong>sz</strong>ú zöld<br />
vitéz insurgensek feleségei, anyósai s egyéb pereputyjai ültek, hu<strong>sz</strong>árjainak paripái nem állják ki a nehéz, jól táplált meklen- lábút, azt húzták nyársra, ugy sütötték! Ne menjek el erről a<br />
fel lévén ké<strong>sz</strong>ülve tari<strong>sz</strong>nyákkal és bográcsokkal, hogy a táborban burgi harczmének rohamát, mikor azok egy tömegben jönnek. helyről, ha nem igaz!<br />
édes feleiket éhezni ne engedjék; mert csak az az egy, a mi nem A roppant segélyhad érkezése nem nagyon növelte a főkapi¬ Ez volt a kegyelemdöfés a <strong>sz</strong>egény palatinális muskétások¬<br />
jó a háborúban. Arra pedig senki nem is gondolt, hogy ha Debre¬ tány jó kedvét.<br />
nak ! Elhíre<strong>sz</strong>telni róluk, hogy mege<strong>sz</strong>ik a békát! Ha lett volna is<br />
czen egy<strong>sz</strong>er hozzá kezd a verekedéshez, abból más futás lehessen, — De mi az áldottának jönnek kegyelmetek ilyen sokan? még valami hitelük Debreczen előtt, e tudósítás azt is tönkre tette<br />
mint az ellenségé.<br />
kiálta a ti<strong>sz</strong>telgésre jövő Kere<strong>sz</strong>t<strong>sz</strong>egi elé. Nem mondtam én ken¬ volna.<br />
Nagyon <strong>sz</strong>ellemdús volt pedig a hadorganisatio, melyet Ke¬ teknek, hogy hozzák el az egé<strong>sz</strong> falut! Azt kívántam, hogy tartsa¬ Alig is várta Szabó uram, az érdemes csizmadia atyamester,<br />
re<strong>sz</strong>t<strong>sz</strong>egi uram követett. Az egé<strong>sz</strong> had ezéhek <strong>sz</strong>e, int volt beo<strong>sz</strong>t¬ nak itt egy jól ellátott, jól fegyverzett rendes csapatot, öthat<strong>sz</strong>áz hogy a zsivaj után <strong>sz</strong>óhoz juthasson, s a mint egy fél sonka fel<br />
va ; régi rendelete volt már a városnak, hogy a ezéhek zá<strong>sz</strong>lót és embert, s e helyett hoznak nekem hatezer vasvillát! Ugy látom volt <strong>sz</strong>úrva dárdája hegyére, azt azon módon ég felé emelve, meg¬<br />
dobot <strong>sz</strong>erezzenek maguknak; s <strong>sz</strong>okva voltak tűzi ve<strong>sz</strong>edelem, még az as<strong>sz</strong>onyaikat is elhozták. — Hát ez a sok mendikás rázta kegyetlenül, s nagyot mondott a sokaság előtt : „no i<strong>sz</strong>en I<br />
tatárfutás, fejedelemkisérés s különféle ve<strong>sz</strong>edelmek idején egy mire való ? Azt gondolják, deák <strong>sz</strong>óval meg lehet ije<strong>sz</strong>teni az kaphassam meg hát azt a békaevöt!"<br />
helyen ös<strong>sz</strong>etartani, s fegyelemre ügyelni, mit a ezéhmesterek és ellenséget? Ugy segéljen, annyi a zá<strong>sz</strong>lójuk, mint egy tatár tábor¬ Csak egy vékon\dongáju <strong>sz</strong>attyániiapucs-ké<strong>sz</strong>itönek volt az a<br />
öreg legények tartottak fenn. Két erős zá<strong>sz</strong>lóalj volt maga az ér¬ nak. Szép zá<strong>sz</strong>lók, mondhatom. ,,Az becsületes csizmadia-ezéh." — nehézsége az egé<strong>sz</strong> ellen, hogy hi<strong>sz</strong>en, jó volna, jsak az a nagy<br />
demes csizmadia és <strong>sz</strong>ür<strong>sz</strong>abóczéh. A csapók és tímárok képeztek „Az becsületes timár ezéh!" Mit csinálok én annyi becsületes em¬ ágyujok ne volna!<br />
egyet. Hatalmas és puskávaltaglóval ellátott ezéh volt a hente¬ berrel, két nap alatt fóle<strong>sz</strong>nek körülöttem mindent, a mi zöld, s Humanissime Ormándy az ellenvetést nem hagyhatta megíor-<br />
seké és mé<strong>sz</strong>árosoké, kik egynéhány fogas <strong>sz</strong>elindeket is hoztak akkor futhatok magamtól. Jobb <strong>sz</strong>erettem volna helyettük öt<strong>sz</strong>áz latlanul. Neki is fordult a papucsvargának istenigazában.<br />
magukkal, hires bikafogókat : most tegyenek ki magukért! Egy gazembert, a ki verekedni tud.<br />
— No i<strong>sz</strong>en meglát<strong>sz</strong>ik kegyelmeden, hogy nem valami tört¬<br />
csapatot képeztek az ácsok, kőművesek és molnárok; ez a leg- Kere<strong>sz</strong>t<strong>sz</strong>egi uram nagyon elkedvetlenedett e <strong>sz</strong>avakra, azon¬ bőrből dolgozó tősgyökeres csizmadia, nem az az ember, a ki meg¬<br />
kevésbbé harczias indulatu testület; mig elltnkezöltg a gubaké- ban Zólyomi Dávid inte neki, hogy most ne feleljen, s azzal karon¬ tudja fordítani a forditófán a megöntött sarut, hanem csak olyan<br />
<strong>sz</strong>itök semmi más dandárhoz nem engedték magukat esatoltatni, fogva, átvezeté saját sátorába, a hol sokáig értekeztek valamiről. <strong>sz</strong>attyánból dolgozgató papucsvarga, a ki törököknek varr s me¬<br />
mert ők a vásárban sem ülnek egy sorban a <strong>sz</strong>abókkal, hanem Midőn elhagyták a sátort, már akkor a debreczeni sereg <strong>sz</strong>é¬ nyecskék lábairól ve<strong>sz</strong>i a mértéket. Nem is tudom, minek rontja<br />
azért <strong>sz</strong>örnyen fenekedtek, hogy majd megmutatják ők, hogy ha pen letelepedett a mezőn, s <strong>sz</strong>ekerekből hátul sánezot csináltak kend a vitéz csizmadiák erkölcseit, mit elegyedik közéjük? Azt<br />
kevesebben vannak is, többet levágnak az ellenségből, mint a <strong>sz</strong>a¬ hos<strong>sz</strong>an, s azonbelül előkapott nádkévékből tüzet raktak s sütötték gondolja, hogy mi nem tudjuk, mi az az ágyú ? az ágyú nem egyéb,<br />
bók, a kik kétannyian jönnek. A földmivesek képezek a lovasságot, a <strong>sz</strong>alonnát mindenfelé, s kínálták egymást a kulacscsal. mint egy nagy puska; ha kilőtték, megdöglött. Nem is való az<br />
illő ti<strong>sz</strong>telettel engedvén a nemes uraknak, hogy elöl lovagoljanak A fiatal diákság <strong>sz</strong>erte<strong>sz</strong>ét csatangolt a zajos csoportok között egyébre, mint durranásával a lovakat megije<strong>sz</strong>teni; már pedig mi<br />
a kivonuláskor, hanem aztán majd a csetepaténál is elöl legye s tartotta azokat biztató be<strong>sz</strong>éddel.<br />
nem vagyunk lovak, ergo az ágyutói meg nem ijedünk; vicissim :<br />
nek ám!<br />
Kellő közepében az érdemes csizmadiatanyának látjuk huma- a ki megijed az ágyutói, ergo az ló.<br />
Másnap este Rakornazon innen találta a debreczeni felkelő iiissime Ormándyt perorálni. Nagy csoport tolakodott körülötte. No <strong>sz</strong>tgény <strong>sz</strong>attyánvargának jobb is lett volna már nem <strong>sz</strong>ü¬<br />
sereg Bethlen István hajdúit és a <strong>sz</strong>ékelységet, kik a .,palatinális" A két vezér ur is odanyomult, meghallgatni, miről van <strong>sz</strong>ó. letettnek lenni, mert e pereztöl fogva az egé<strong>sz</strong> táborban mindenütt<br />
seregek elöl nagy sietséggel vonultak vis<strong>sz</strong>a,<br />
A humanissime igen praktikus oldalon fogta hallgatói kedély¬ azzal üldözték, hogy „ergo, a ki megijed az ágyutói, az ló."<br />
(Gyönyörű óvatosság a debreczeni tanács jegyzökönyveiben, hangulatát. Nem sokat fára<strong>sz</strong>tá quinquennis phantaziáját a „dulce<br />
(Folytatása következik.)<br />
hogy azokban sehol e <strong>sz</strong>ókat : „kuruez," — „laboncz," vagy „né¬ pro patria móri" versbe <strong>sz</strong>edésében; sőt Chriának sem igen járta<br />
met sereg," — „magyar sereg" fel nem találhatni; az ilhtők min¬ Volna meg super eo „si fractus illabatur orbis," a mit a háború<br />
dig u nevekkel vannak megti<strong>sz</strong>telve : „a palatinális sereg," — „a czéljáról s a bennlevök magatartásáról be<strong>sz</strong>élt, hanem ,,ad homi-<br />
Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>er.<br />
fejt delem seregei." Sehol sem emliti a krónika, mii tha a csá<strong>sz</strong>ár uetn" egé<strong>sz</strong>en praestanter és emmenter volt applikálva az egé<strong>sz</strong><br />
(Vege.)<br />
és a nemzet harczolt volna egymással; sem a midőn kibékültek : dissertatio.<br />
csak a két jelentést találni fel benne : „a palatínus," — „a fejede¬ — No lássák atyámfiai! csak alig érkeztünk meg, már sán-<br />
II.<br />
lem." Azok között folyt a vita, miért folyt? nem mondatik; úgyis czolják magukat, mint az ürgék. Nem tet<strong>sz</strong>ik nekik a „gyepre¬ Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>er Csongrádmegyének é<strong>sz</strong>aknyugoti <strong>sz</strong>élén, Pestmegye<br />
tudatik, ők békültek ki, ha kibékültek. Indokolja egyébirái t »z legény!" Legalább megkönnyítik nekünk a munkát, ők már meg nyugoti határán fek<strong>sz</strong>ik keletről a Ti<strong>sz</strong>ára dül, melytől Mind<strong>sz</strong>ent<br />
lt atya megmozdulását, óvatosságot egy jegyzet 1585. okt, 22-röl, mely igy <strong>sz</strong>ól : „a . . . ásták maguknak a hos<strong>sz</strong>ú sirt, nekünk csak bele kell őket temetni. helység irányában :i Ti<strong>sz</strong>a régi áradásai által képezett azon nagy<br />
Szivemben ujre erezem. ármáda ezen általm> nvén, ezen protokollumból is tiz e<strong>sz</strong>tendőt ki Énekeljük el <strong>sz</strong>egény halottaknak azt a kegyes éneket : „Már terjedelmű lapályos rét vála<strong>sz</strong>tja el, melyet most Palliavicini őr-<br />
Az égre nézek áhítattal, <strong>sz</strong>aggatott valaki, a város elfutása alkalmatosságával, többek¬ lete<strong>sz</strong>em fáradt testem."<br />
gróf roppant költséggel vonatott töltések által az áradásoktól meg-<br />
Atyának erezem magam, kel együtt.")<br />
A jókedvű legénység ráz'ndité s végig hangzott a sikon a óva, jövedelmes birtokká varázsoltatott; többi <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édai : dél¬<br />
Nem ve<strong>sz</strong>tek el, az égbe várnak, Tehát a palatinális seregek átkeltek a Ti<strong>sz</strong>án s < rös állást búsongó halotti ének egy ellenség <strong>sz</strong>ámára, a ki ugyan még csak keletről Anyás pu<strong>sz</strong>ta; délről Dócz pu<strong>sz</strong>ta és Szeged város határa;<br />
A két leány, és két fiam. foglaltak Rakomazon felül.<br />
ezután fog meghalni, de a ki már megássa magának a sirt előre. délnyugatról Kistelek helység, Csöngőié pu<strong>sz</strong>ta Csongrádban, és<br />
Csak port fed itt a sírnak éje, Albisi Zólyomi és Bethlen kénytelt nek voltak <strong>sz</strong>emük láttára — Ha ki<strong>sz</strong>áradt volna a torka, humanissime praecentor! <strong>sz</strong>ólt Péteri kerté<strong>sz</strong>község Pestmegyében, é<strong>sz</strong>akról Tömörkény pu<strong>sz</strong>ta<br />
Csupán a portest lát halált, engedni a hídverést, mert ágyúiknak épen semmi ha<strong>sz</strong>nát nem ve¬ egy kerekhasu vargamester, hasonló kerekhasu kulacsot nyújtva Csongrádmegyében. — Különösen ide tartozik és annálfogva érin¬<br />
Az égi ré<strong>sz</strong> a gyermekekből, hetek, egy nagy martiusi zivataiban tmnden löporos <strong>sz</strong>ekerük a vén diák elé, mit az hatalmas húzással vallatott meg, nagyot lé tetlenül hagyni nem lehet : hogy mintegy fél<strong>sz</strong>ázad előtt lefolyt<br />
Föl — a magas egekbe <strong>sz</strong>állt. kere<strong>sz</strong>tül ázván. A lőpor csupa nyirok volt, a tüzbe téve sem sült lekzvén utána. Valaki más nagy darab <strong>sz</strong>alonnát nyomott a másik hos<strong>sz</strong>as határper következtében Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>erből mintegy kétezer<br />
Lerázva a port — <strong>sz</strong>ebb hazába, el. A palatinalisoknak ped'g négy darab kerekes ág) újok volt, markába.<br />
holdnyi terület Tömörkény pu<strong>sz</strong>tához met<strong>sz</strong>etett, mely azonban<br />
Költöztek, ott várnak reám . . . mely kere<strong>sz</strong>tül hordott a vizén; igy az átkelést nem lehetett meg¬<br />
Mily üdv leend, ha e <strong>sz</strong>avakkal<br />
A lelkesült <strong>sz</strong>ónok igy állt egy hordó közepén, jobbjával a még máig is Kis-Pu<strong>sz</strong>fa<strong>sz</strong>er nevezetet visel s ezzel együtt, az egé<strong>sz</strong><br />
Jőnek elém : ,,atyám, atyám!" akadályozni.<br />
kulacsot, baljával a <strong>sz</strong>alonnát emelve hallgatói elé.<br />
régi Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>er területe hu<strong>sz</strong>onötezer holdat meghaladott. Föld-<br />
Pap Gábor. Zólyomi Dávid azonban azt reményletie, hogy majd a Ti<strong>sz</strong>án — Nézzék kegyelmetek, atyámfiai, van-e áldottabb ital ennél <strong>sz</strong>ine átalában <strong>sz</strong>ürke és barna homok, — hajdan a kecskemétiek<br />
innen ha kikaphatja az ellenfélt a sikra, annak az ereje na^yobb- a karczosnálf van e kellemetesebb gyümölcs ennél a pörkölt <strong>sz</strong>a¬ egé<strong>sz</strong>en barom- és méneslegelönek ha<strong>sz</strong>nálták, most már több ker-<br />
: ré<strong>sz</strong>t gyalog muskétásokból s csak egy ezred dragonyosból állván, lonnánál, a mikkel a mennyei atya bennünket táplál és elevenít s té<strong>sz</strong>telep van rajta, de a Kecskemét város birtokában lévő Felsö-<br />
A debreczeni kastély.<br />
1 túlnyomó lovasságával majd erősen ös<strong>sz</strong>etöreti,<br />
vájjon mivel él az az ellenség oda át? Fekete prófunttal, annak 'u- Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>erböl jelenben u mintegy hatezer hold legelőnek ha<strong>sz</strong>¬<br />
Regény. — JÓKAI MÓRTÓL.<br />
i Azobban az ellenfél vezérei, E<strong>sz</strong>terházy Pál és Bornemis<strong>sz</strong>a fele zabli<strong>sz</strong>t, olyan, min mikor a csapófóldet ös<strong>sz</strong>edaga<strong>sz</strong>tja a ge náltatik.<br />
(Fol)UlaJ.l<br />
János tábornok régi tapa<strong>sz</strong>talt hadvezérek voltak s nem könnyen rencsér törekkel, kemenezét kitapa<strong>sz</strong>tani. S mit i<strong>sz</strong>nak azok oda A Szeri helységnek most már semmi nyoma vagy maradványa<br />
Debreczen tehát harezol!<br />
mentek bele a két erdélyi ur kivánatába : e helyett körülsánczolt át? Árpalevet, meg rántott levest.<br />
sem é<strong>sz</strong>lelhető, csak gyanítani lehet, hogy az apátság közelében<br />
Nagy <strong>sz</strong>óvolt ez; mert kétezer lovas és 1 áromezer dárdaviselő tábort ütöttek Rakomaz fölött, a fejedelmiekre bizva, hogy őket Rengeteg hahoha <strong>sz</strong>akította félbe.<br />
létező emelkedettebb ré<strong>sz</strong>en volt valaha. Ezen apátság templomá¬<br />
ember áll ki onnan a sikra, s ha egy<strong>sz</strong>er kiálltak, aztán meg is áll¬ ' onnan kivessék.<br />
— S mi, a kik ilyen fehérczipóval, ilyen füstölt <strong>sz</strong>alonnával nak előfala máig is fennáll, — egé<strong>sz</strong> keritvényének s a többi épü¬<br />
nak ottan!<br />
Helyzetük a termé<strong>sz</strong>ettől is védve volt; jobbról egy mes<strong>sz</strong>e élünk, mi ijednénk-e meg olyan néptől, a ki prófunttal, meg rán¬ letnek, mint árkolata mutatja, föld<strong>sz</strong>in alatt is mintegy fél ölnyi<br />
Szépen dandárokra o<strong>sz</strong>tva vonult ki mártius 13-án a felkelő terjedő nádas ingovány, melyet egy áradási töltés reke<strong>sz</strong>t el a tott levessel él?<br />
mélyből még alapja is föl<strong>sz</strong>edetett s az urodalmi ti<strong>sz</strong>tség értesítése<br />
sereg; a lovasságnak hos<strong>sz</strong>unyelü csákánya volt, a gyalogoknak <strong>sz</strong>ántóföldektől; balról emelkedett halmok, miket pattantyús tele¬ „De már ugyan nem!" hangzott mindenünnen. Ez döntő ok <strong>sz</strong>erint, anyagai a közelében fennálló gazdasági épületekhez feiha<strong>sz</strong>-<br />
egyenesre ütött ka<strong>sz</strong>áik. Mindenkinek veres lobogó csákó volt a peikkel megraktak; elöl pedig hirtelen sánezot vertek levágott Volt a bátor el<strong>sz</strong>ántságra; még azok, kik rántott levessel élnek, náltattak. — Ezen rom, a pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>eri <strong>sz</strong>áraz földnek épen é<strong>sz</strong>ak¬<br />
süvegén, az különbözteté meg őket a <strong>sz</strong>ékelyektől, kiknek kék, s fűzfákból és gyorsan emelt föld hányásból. A gyalogságot nehéz akarnak kikötni olyan emberekkel, kiknek <strong>sz</strong>alonna fek<strong>sz</strong>i meg a keleti csúcsán, a Ti<strong>sz</strong>a túlpartján levő Mind<strong>sz</strong>ent helységnek mint¬<br />
a hajdúktól, kiknek fekete lefityegöjük volt a fövegük mellett. le<strong>sz</strong> ennek neki vinni; a lovasság pedig akár le<strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ámozzon, any- gyomrát ?<br />
egy átellenében, a már említett régi áradások által képezett lapály<br />
Maga a bátor tanulóifjúság, a sereg lelke és magva, külön nyira nem vehetni e helyen 1 a<strong>sz</strong>nát.<br />
— Sőt többet mondok! <strong>sz</strong>ólt a humanissime, ügyesen megra¬ közvetlen partján áll, hol e part, a lapály mély föld<strong>sz</strong>ine fölött<br />
zá<strong>sz</strong>ló alá csoportosulva vonult, ki a sereggel; néhány kardra is A debreczeni insurrectio megérkeztekor épen nagyon ró<strong>sz</strong> gadta az e<strong>sz</strong>mét, mely hallgatóinak megtet<strong>sz</strong>ett s folytatását adva. mintegy harmadfél ölnyi magasságot mutat. --• Az apátság épü¬<br />
:<br />
tudott <strong>sz</strong>ert tenni, legtöbbnek elég volt az ólomvégü fustély. kedve volt Bethlen Istvánnak. Abban az órában végződött egy Fekete kutya legyek, ha a múlt <strong>sz</strong>üreti supplikácziokor nem lát¬ lete hos<strong>sz</strong>ában dűlt a réti lapály felé; a fel<strong>sz</strong>edett alap begyepese¬<br />
tam, mikor az ilyen cserepár egé<strong>sz</strong> csapatostul körülfogott egy dett árkainak világos nyomaihoz képest, a külső keritvény hos<strong>sz</strong>a<br />
sxrt ^.-
1<br />
B<br />
f-<br />
568 569<br />
24, <strong>sz</strong>élessége 16 ölnyi; ebben állott a templom, melynek hos<strong>sz</strong>a! <strong>sz</strong>edetett és az urasági major épületéhez fölha<strong>sz</strong>náltatott. Két év<br />
12,' <strong>sz</strong>élessége 8 ölnyi volt; a most fennálló falmaradvány, — mint | előtt a tulajdonos örgróf neje, <strong>sz</strong>ületett Liechtenstein herczegnö<br />
könyvének 1743-ik évbeni kinyomatása előtt a feledékenység<br />
a rajta levő föajtó helye mutatja, — a templom bejáró ré<strong>sz</strong>ét ké j <strong>sz</strong>emélyesen a hely<strong>sz</strong>inén megjelenvén, nem csak az eddigi rompeate,<br />
régi <strong>sz</strong>okás <strong>sz</strong>erint nyugat felé <strong>sz</strong>olgálva, a <strong>sz</strong>entély kelet- j bolást és elhanyagolást ro<strong>sz</strong>alta, hanem a balfelöl ki<strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong>tott<br />
nek hagyatván, 8 nemcsak e fönnmaradt fal gyanittatja, hanem' falré<strong>sz</strong> miatt leomlással fenyegető romot ki is javíttatta.<br />
Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>ernek 1788-ik évről fönlevő eredeti térképe, melyen a 1 önyvének 1743 y yg csúcsán, mely épen a ti<strong>sz</strong>aréti lapályra dül; 15 ölnyi átmérőben<br />
elmosta, ugy azt most valaki alig gyanitotta. E hét halom a pu<strong>sz</strong>ta 4 ölnyi magasságban mutatkozik.<br />
sikján egymástól <strong>sz</strong>abálytalan irányban ugyan, de oly távolságban<br />
létez, mely mindannyi hado<strong>sz</strong>lop <strong>sz</strong>ámára elegendő letelepülést,<br />
lovai és barmai ré<strong>sz</strong>ére tágas legelöt engedett. A halmok mostani A Kecskemét város községhatósága által kiküldött bizottmány,<br />
E folyó <strong>sz</strong>ázad elején egy kecskeméti lakos a pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>eri ro- nevezete oly l y köznapi, ki p, hogy h gy azok k közül k csak k az egy gy Sáregyházi S gy h i utasittatásához képest, hivatalos jelentését következő vélemény<br />
pu<strong>sz</strong>tatemplom kicsinyded<br />
mok körül áskálván, föld- halom bir némi jelentőséggel, mely Zsigmond király 1389 ik évi kíséretében mutatta be :<br />
rajza áll, bizonyitja, mikép<br />
<strong>sz</strong>in alatt mintegy ara<strong>sz</strong>¬ oklevelében is emlittetik, a többinek való<strong>sz</strong>ínűleg a 200 év óta itt „ a) Béla király névtelen jegyzőjének hiteles tanutétele <strong>sz</strong>e¬<br />
a torony a <strong>sz</strong>entély fölött,<br />
nyira megtalálta a templom legeltető kecskeméti pá<strong>sz</strong>torok adtak nevet; — például : rint, Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>er sikján tartatott a beköltöző Magyar Nemzet első<br />
a templom benső végén ál¬<br />
kulcsát, a régi művé<strong>sz</strong>et 1-<strong>sz</strong>ör. Kovácsné halma, Pa<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>er é<strong>sz</strong>aknyugati ré<strong>sz</strong>én a közgyűlése, melyen az elfoglalt or<strong>sz</strong>ág <strong>sz</strong>erveztetett; annak emlé¬<br />
lott. A mostani falmarad¬<br />
valóságos remekét, melyből városi major mellett, mintegy 20 ölnyi átmérővel, s 4—5 ölnyi kéül emeltetett itt a Hét Halom s annak emlékezetére alapittatott<br />
vány és a templom bejá¬<br />
ámbár sokat lefaragott a magassággal, igen <strong>sz</strong>abályos kerek alakú, egé<strong>sz</strong>en ép domború itt utóbb, a már elpu<strong>sz</strong>tult, de czimmel máig is fennálló Szermo¬<br />
rója épen négy ölnyi tá¬<br />
rozsda, mégis súlyosnak kúppal, melynek tetejéről délnyugatra letekintve, illetőleg környé¬ nostori Apátság.<br />
volságban esik a fel<strong>sz</strong>edett<br />
mutatkozott; sokáig egy két vizsgálva, meglepöleg <strong>sz</strong>embe ötlik ma is amaz ősgyeppel b) Az ily nagy nemzeti ünnepélyes cselekmény emlékezetére<br />
falkeritvény árkától.— Az<br />
helybeni lakatos-mester bevont s a föld <strong>sz</strong>ínén alig é<strong>sz</strong>lelhető lapály, melyről itt táborozott vonatkozó tárgyak fentartása, örökítése, különösen nekünk magya¬<br />
apátság épülete a templom<br />
mühelyében függve tar¬ őseink e halmot süvegeik és tarsolyaikkal ös<strong>sz</strong>ehordották. rokul, kik nemzeti emlékek dolgában oly igen <strong>sz</strong>egények vagyunk,<br />
hos<strong>sz</strong>ában balfelől a kerit-<br />
tatván, innen a városi le¬ 2-<strong>sz</strong>ór. Sár egyházi halom, a kisteleki határ felöli oldalo , 24 tagadhatatlan kötelességünk lévén, — a folyamodó érdemes pol¬<br />
vényben állott, s hos<strong>sz</strong>a<br />
véltárba vitetett át, s itt öl átméröü, 5 ölnyi magas; e mellett is nyilván é<strong>sz</strong>lelhető nyugati gárok által megpendített hazafias nagy e<strong>sz</strong>mének foganatosítását<br />
12, <strong>sz</strong>élessége 6 ölyinek<br />
tartatott mindaddig, mig oldalán azon mélyedés, melyből ké<strong>sz</strong>íttetett; — tetején, mint neve a t. községhatóság<br />
g<br />
figyelmébe ajánlani főfeladatul ve<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük; mi¬<br />
mutatkozik. — Azon part¬<br />
a Palliavicini őrpróffal kö¬ is mutatja, a földből ki nem tet<strong>sz</strong>ő, de a terméskő-morzsalékból h<br />
oldal, mely fölött e rom<br />
tött egyesség folytán, mi¬<br />
hez képest<br />
kétségbe von-<br />
c) A kecske-<br />
áll, jelenben omladozik s<br />
vel az apátságot magában hatatlan épület<br />
méti pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>eri<br />
föld<strong>sz</strong>inen alul félölnyi<br />
foglaló pu<strong>sz</strong>taré<strong>sz</strong> az őr- nyoma mutat¬<br />
majorház mel¬<br />
mélyben, épületomladék<br />
grófnak jutott, különös kozik; é<strong>sz</strong>aki ol¬<br />
lett álló igen <strong>sz</strong>ép<br />
alatt, ara<strong>sz</strong>nyi vastag sürü<br />
kivánatára ezen kulcs is dala omladozó<br />
halom mostani<br />
hamuréteg lát<strong>sz</strong>ik, mely a<br />
annak átengedtetett. félben van,mely-<br />
egy<strong>sz</strong>erű ésköz-<br />
tüz általi pu<strong>sz</strong>tulásnak két¬<br />
böl a homokban<br />
napi „Kovácsné<br />
ségtelen nyoma. A fönnálló<br />
III.<br />
talált s 4-ik Béla<br />
halma" neveze¬<br />
fal körül sok tógladarab,<br />
1861-ik évi jul. 15-én és 5 ik István<br />
tének „Árpád<br />
s a kipu<strong>sz</strong>tult ajtó mellé¬<br />
Sándor Ferencz kecskeméti királyok nevé¬<br />
halma" nevezet¬<br />
kein kiálló ép téglák mu¬<br />
előkelő polgár, kivüle még vel jelölt isme¬<br />
re átváltoztatá¬<br />
tatják az épitkezési anya¬<br />
harmincz aláirással ellᬠretes rézpénz¬<br />
sát községható-<br />
got, mely terméskő és veres<br />
Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>er romok, egy 1816. évi rajz seerint.<br />
tott folyamodványt nyuj- darabok gyak¬<br />
ságilag elren¬<br />
tégía; e téglák hos<strong>sz</strong>a 13, <strong>sz</strong>élessége 8, vastagsága 2 y, hüvelyknyi, a | tott a városi községhatósághoz, azt kérvén : hogy miután e vá- ran előfordul¬<br />
deltetni és azt<br />
mostaniaktól tehát egé<strong>sz</strong> alakzatban elütnek. E ti<strong>sz</strong>teletre méltó épü-rosnak jutott a nagy <strong>sz</strong>erencse, mint örök tulajdonát birni ama nak. — Ennek<br />
alkalom<strong>sz</strong>erű<br />
letmaradvány, ha fentartílsi költséget nem is, de bizonyára nagyobb! <strong>sz</strong>ent fold egy ré<strong>sz</strong>ét, melyen a honalapító Árpád legelső nemzeti irányában mint¬<br />
ünnepélyesség¬<br />
kíméletet érdemlett volna. Mintegy fél<strong>sz</strong>ázad előtt, midőn a pu<strong>sz</strong>¬ törvényhozó ősgyülést tartott, határozza el, kérvénynyel járulni az egy a pu<strong>sz</strong>ta<br />
gel foganatosít¬<br />
tát egé<strong>sz</strong>en Kecskemét város birta, mind a falkeritvény, mind or<strong>sz</strong>ággyűléshez avégett, hogy Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>eren, ősi alkotmányunk közép táján van<br />
tatni javaljuk.<br />
azon belül az épületfalak,<br />
keletkeztének egyik tör¬ ismét<br />
d) Minthogy<br />
sőt a torony sudara és bol¬<br />
téneti nevezetességü <strong>sz</strong>ín¬ 3-<strong>sz</strong>or. Szár¬<br />
időközben az or¬<br />
tozata is fönnállott; de a 23<br />
helyén or<strong>sz</strong>ágos emlék ál- nyéle halom, am¬<br />
<strong>sz</strong>ággyűlés el-<br />
évig tartott franczia hábo¬<br />
littatása elrendeltessék; ad¬ azoknál 1 a p oo<strong>sz</strong>lattatván,<br />
a<br />
rúnak bevégezte után a<br />
dig is a város pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>eri sabb,annálfog- folyamodók ál¬<br />
hadsereg lét<strong>sz</strong>áma hirtelen<br />
majorháza mellett álló ős¬ va terjedelme¬<br />
tal Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>eren<br />
le<strong>sz</strong>állittatván, az akkor<br />
régi halom Árpád halmᬠsebb, de magas¬<br />
felállittatni in¬<br />
még köztudomás <strong>sz</strong>erint<br />
nak neveztetvén, ünnepé¬ sága 4 ölnél nem<br />
dítványozott or-<br />
kötéllel fogott vagy önként<br />
lyesen fölavattassék. E fo¬ nagyobb.<br />
<strong>sz</strong>ágos'kemlék vé»<br />
beállott, de az elvitázha-<br />
lyamodványra a község¬ 4-<strong>sz</strong>er. Ve<strong>sz</strong>-<br />
getti folyamo¬<br />
tatlan vitézségen kivül<br />
hatóság ugy intézkedett, <strong>sz</strong>b's halom, Tö¬<br />
dás lehetősége<br />
nem a legajánlatosb er¬<br />
hogy mielőtt e hazafias mörkény felöli<br />
jelenben hiány¬<br />
kölcsi hajlamú egyénekből<br />
irányú nagy<strong>sz</strong>erű e<strong>sz</strong>me oldalon, közel<br />
zik , igénytelen<br />
állott alrendü magyar ka¬<br />
tüzetes tárgyalás alá vé¬ Kis -Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>er¬<br />
Az angolkisas<strong>sz</strong>onyok intézete Ve<strong>sz</strong>prémben.<br />
véleményünk<br />
tonák is seregesen haza<br />
tetnék, egy bizottmány a hez ,<br />
— épen<br />
p<br />
oda terjed:hogy j g y<br />
bocsáttattak, kik a hos<strong>sz</strong>as<br />
hely<strong>sz</strong>ínét vizsgálja meg, közepén met<strong>sz</strong>i<br />
i<br />
át azon határvonal, mely Kecskemét város és Pal¬ a t. községhatóság az or<strong>sz</strong>ág minden törvényhatóságait klélll körlevéllel<br />
háborúzás alatt erkölcsileg<br />
s a kegyeletes emlékű he¬ liavicini örgróf közötti felo<strong>sz</strong>tás alkalmával a két pu<strong>sz</strong>taré<strong>sz</strong>t el¬ megkeresni s a Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>eren felállítandó or<strong>sz</strong>ágos emlék létesí¬<br />
vadulva, <strong>sz</strong>orgalmas mun¬<br />
lyen <strong>sz</strong>erzett adatokat, sa¬ különítette; alkatré<strong>sz</strong>e sürü barna homok, mindkét felöli lejtője tése végett azok figyelmét felgerje<strong>sz</strong>teni méltóztassék.<br />
ka utáni keresettől pedig<br />
ját véleménye kíséretében <strong>sz</strong>ántás alatt van, mégis ugy lát<strong>sz</strong>ik, hogy nem igen kopik, most e) A pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>eri halmok közül három, t. i. a Kovácsné halma,<br />
el<strong>sz</strong>okva lévén, itt e <strong>sz</strong>éle¬<br />
a községhatóság elé ter- is van 30 öl átmérője s mintegy 6—7 ölnyi magassága, egy nagy Sáregyházi halom, és Ves<strong>sz</strong>ös halom kegyeletes fentartására nézve<br />
sen terjedő pu<strong>sz</strong>tákon,Kecs¬<br />
je<strong>sz</strong><strong>sz</strong>e. A kiküldött bizott¬ kiterjedésű <strong>sz</strong>ikes tó közelében.<br />
ti<strong>sz</strong>telettel javaljuk : hogy a két első megbontott aljának kijavít¬<br />
kemét, Szeged és Szabadka<br />
mány egyik tagja volt ez 5-<strong>sz</strong>ör. Kártyás halom, Palliavicini örgróf birtokában levő tatása és behantoltatása iránt intézkedni, a Ves<strong>sz</strong>ös halomnak pe¬<br />
között állandó haramiaban¬<br />
igénytelen sorok irója. Az Alsó Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>erben, a ti<strong>sz</strong>aréti lapály közelében, gyenge <strong>sz</strong>ürke dig <strong>sz</strong>ántás alóli kihagyatását elrendelni, és e végett annak más<br />
dákat alakítottak, melyeket<br />
eljárás föeredménye lön, homokból ös<strong>sz</strong>ehordva, átmérőben 15, magasságban 4 ölet mutat. oldalán a Palliavicini örgróf uradalmi ti<strong>sz</strong>tségét is figyelmeztetni<br />
csak a közben esö megyék<br />
hogy a történeti emlékű — A következő két halom jelenleg nem a tulajdonképeni Pu<strong>sz</strong>ta¬ méltóztassék, s mennyiben e halom területe az ottani ha<strong>sz</strong>onbér¬<br />
s községek huzamosan foly¬<br />
Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>eren, a hét vezér <strong>sz</strong>erben van, hanem a föntebb említett azon ré<strong>sz</strong>en, mely a határ¬ lök illetményébe volna <strong>sz</strong>ámítva, az illető bérlők mindkét ré<strong>sz</strong>ről<br />
tatott átalános üldözése irt¬<br />
alatt beköltözött s hét per folytán Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>erből Tömörkényhez alkalmaztatott, de még adandó földpótlékkal elégittessenek ki."<br />
hatott •. egy ily fegyveres<br />
hadseregre o<strong>sz</strong>tott ma¬ ma is kis Pa<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>ernek neveztetik, — úgymint<br />
Kecskemét város községhatósága még e tárgyban nem ha¬<br />
rabló banda megfé<strong>sz</strong>kelvén<br />
Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>eri romok 1861-bcu.<br />
gyar nemzetnek e haza<br />
tározott. Hornyik János.<br />
magát a pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>eri romok között, a torony boltozatára vette ma¬ <strong>sz</strong>ent földén tartott első ősgytilése <strong>sz</strong>ínhelyén, az akkor min¬ 6-<strong>sz</strong>or Csá<strong>sz</strong>árné halma, a tulajdonképeni Tömörkény hatá¬<br />
gát, honnan sokáig tartó puskatüzzel vívott ostrom által <strong>sz</strong>oritta- den ünnepélyes tény emlékéül emeltetni <strong>sz</strong>okott hét halmot a ki¬ rához közel; Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>er é<strong>sz</strong>aki oldala felöl; e halom valamennyi<br />
tott ki, s ekkor Csongrádmegye rendeletéből a torony lerontatott. küldött bizottmány feltalálni <strong>sz</strong>erencsés volt. Mindenki tudta, ha közt legnagyobb és leg<strong>sz</strong>ebb, átmérőben 30, magasságban 7 — 8<br />
E pu<strong>sz</strong>títás után néhány év múlva a keritvény egy ré<strong>sz</strong>e, téli ziva¬ csak egy<strong>sz</strong>er fordult volna is meg Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>eren, hogy ott nehán}' Ölet mutat, most <strong>sz</strong>ép gonddal ápolt élöfákkal tőből tetőig beül¬<br />
tar közben ledült; legutóbb mint említve volt, a most fönnálló fal halom létez; de azzal egy 970 év előtt történt nemzeti nagy cse tetve van.<br />
kivételével, még az alap sem kiméltetvén, a fóldesuraság által föl-jlekvény ös<strong>sz</strong>efüggését, valamint Béla király névtelen jegyzője- 7-<strong>sz</strong>er Lukas halom, Kis Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>ernek Tömörkény felöli azon<br />
Az angolkisas<strong>sz</strong>onyok intézete Ve<strong>sz</strong>prémben.<br />
Rajzunk egy kedves külsejű templomot és kolostort mutat,<br />
melyet Ranolder János ve<strong>sz</strong>prémi püspök ur <strong>sz</strong>ékvárosában Ve<strong>sz</strong>¬<br />
prémben a női nevelésnek <strong>sz</strong>entelt. Az intézet épülete múlt 1860-ki<br />
!i<br />
S —<br />
!
571<br />
570<br />
Imslével élnek, melyeket illatos növényekkel erősen megfű<strong>sz</strong>ereznek, s ezen¬ elé egy rakás apró, <strong>sz</strong>áritott heringet te<strong>sz</strong>nek. A lakoma következő renddel<br />
évben ké<strong>sz</strong>ült el, a midőn a Pesten és Balassa-Gyarmaton müködö nyebb lakóinak főtáplálékát képezi, mig Veronában a gnocchi tűnik fel, s<br />
kívül a különféle gyümölcsök is nagy<strong>sz</strong>erepet ját<strong>sz</strong>anak a<strong>sz</strong>talaikon.Szárazi megy végbe;<br />
angolkisas<strong>sz</strong>onyok rendjének adatott át, s az iskola, valamint a ne¬ átmenetet képez a galuska, gombócz, rétes és más hasonló német té<strong>sz</strong>tás<br />
állatokat, madarakat és halakat e<strong>sz</strong>nek megsütve, de e mellett a denevérek Első tál: főtt fókahus.<br />
ételekhez. Németor<strong>sz</strong>ág délibb folyói mentében, a Rajna, Mosel, Neckar és<br />
•egy nemét is e<strong>sz</strong>ik, melynek húsa, több utazó állítása <strong>sz</strong>erint, még a fáczán- Második tál: <strong>sz</strong>áritott fókahus.<br />
velőintézet, ugyanazon évi október hónapban nyittatott meg. A Duna mellett sokáig elálló borok teremnek. Bajoror<strong>sz</strong>ág, Salzburg és Felsőhusnál<br />
i* finomabb; nem lehet tehát tőlük ró<strong>sz</strong> néven venni, ha ez undorító Harmadik tál: félig rothadt fókahus (ezt különösen <strong>sz</strong>eretik).<br />
tanintézet, négy o<strong>sz</strong>tályt képező iskolái nyilvánosak, mérsékelt Au<strong>sz</strong>tria, melyek éghajlata a borterme<strong>sz</strong>tésnek nem kedvező, fő sörivó or¬<br />
állatot is kedvencz ételeik közé <strong>sz</strong>ámítják. Közönséges italuk a vízzel hígí¬ Negyedik tál: egy darab bálna (czethal) fark, melyből csepeg a halzsir.<br />
tandíj mellett, (mig a kere<strong>sz</strong>tyén <strong>sz</strong>eretetről nevezett paulai <strong>sz</strong>. <strong>sz</strong>ágok, 8 Szá<strong>sz</strong>- és Poro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágban már a pálinka foglalja el a tért, 8 a<br />
tott mézbor, mely igen kellemes zamatu és egé<strong>sz</strong>séges. Egy madagaskari la¬ Ötödik tál: fókazs rban kisütött hering. (Megjegyzendő, hogy a hé~<br />
Vincze-<strong>sz</strong>erzetbeli <strong>sz</strong>üzeknél valamint eddig, ugy ezentúl is ingyen vajat itt napi <strong>sz</strong>ükségletre átalánosan ha<strong>sz</strong>nálják. Egy erőteljes é<strong>sz</strong>aki né¬<br />
komához tehát bátran hozzáülhetünk, ha a házigazda kedvünkért lemond a ringsütésnél a fóka<strong>sz</strong>alonnát nem ugy met<strong>sz</strong>ik, hanem fogaikkal harapdálják<br />
nyerhetni oktatást). De egé<strong>sz</strong> nevelésbe is fogadtatnak fel leány met, reggelire ját<strong>sz</strong>va vág be egy jó negyedfont vajat, megfelelő nagyságú<br />
(lenevérpecsenyéről.<br />
darabokra).<br />
kák, azon biztosítás mellett, hogy ott valódi kere<strong>sz</strong>tyén nevelésben kenyérrel s mellé néhány jó korty pálinkával, mig az ily reggelitől a <strong>sz</strong>iezi- De már az ujseelandiak konyháin egy franczia <strong>sz</strong>akács aligha tanul¬ Hatodik tál : <strong>sz</strong>áritott lazacz (roppant mennyiségben).<br />
liai bizonyosan megbetegednék. A hamburgi ugy <strong>sz</strong>ereti a hnst, ha még hatna olyast, mivel az európai inyenczeket valami nagy hálára kötelezhetné. Hetedik tál : iram<strong>sz</strong>arvas-hus (<strong>sz</strong>intén igen bőven).<br />
ré<strong>sz</strong>esülnek s édes anyai gonddal és <strong>sz</strong>eretettel örködnek felettök<br />
félig véresen hozzák fel a<strong>sz</strong>talára, mig a bécsi undorodik, ha csak egy kis Ujabb időben az ujseelandiak is czivilizálódtak némileg, de korábban páf- Nyolczadik tál : egy c ak akkor leolt iramgim (iram<strong>sz</strong>arvas) gyomra.<br />
;\z illetők. A tanitást 10 angolkisas<strong>sz</strong>ony e<strong>sz</strong>közli, és pedig olya- vörösséget lát is rajta. Mind-e különbségek nem az emberek <strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>élyétől, ránnal, nyomorúságosán sütött hallal, kagylókkal, madarakkal, eb és pat- (A gyomorban talált, félig emé<strong>sz</strong>tett izlandi moh közé bogyót vegyitének, s<br />
Qok, kik ré<strong>sz</strong>int St.-Pöltenben, ré<strong>sz</strong>int Pesten már több év óta hanem legfőképen az éghajlattól függnek, s e különbségektől van föltéte¬ kányhussal éltek, s e mellett az emberhús még jobban Ízlett nekik, mint a a keverékre, hogy annál izletesb legyen, halzsirt öntenek. Ezen töltött gyo¬<br />
elismeréssel működtek e pályán, fönöknő pedig a tapa<strong>sz</strong>talt. Pirn- lezve az emberek egé<strong>sz</strong>ségi állapota, sőt életkora is. A déli katonaság köny- fennebb emiitett uj-kaledoniaknak. Az ujseelandi törzsek egymást ellensé- mor képezi sajátlag az ünnepi eledelt.)<br />
*till Teréz kisas<strong>sz</strong>ony, ki a balassa-gyarmati hasonló intézetet nyen élelmezhető, de nem is igen tünteti ki magát a csatamezőn; az angol gekül tekintették, s igyekeztek egymást csellel vagy erő<strong>sz</strong>akkal tőrbeejteni, Csemege (konfekt) : vad bogyó halzsirban.<br />
9 évig igazgatá. Egyébiránt a fönnevezett alapító püspök ur az in- katona vitézül küzd, de beefsteak kell neki. Irföld a burgonya, Skóczia a mi ha sikerült, az elfogottakat a győztesek irgalom nélkül felfalták. Ö előt¬ Italok : viz, halzsir és pálinka.<br />
rézet fölötti közvetlen felügyeletet magának tartotta fenn. Egé<strong>sz</strong>¬<br />
lepény hazája, s még fönnebb é<strong>sz</strong>akon a halevők vidéke kezdődik, kik <strong>sz</strong>á- tük az undor teljesen ismeretlen fogalom volt. Megették a megposhadt hal- Az étkezés mindaddig tart, mig végre mindnyájan el nem alu<strong>sz</strong>nak.<br />
ritott hallal élnek, mi egy déli or<strong>sz</strong>ágbelinek talán halált okozna.<br />
zsirt, az avas fókazsirt, sőt még a saját fejőkön élősködő férgeket is. Itt, a Ily tömérdek húst s különösen zsirt csak egy e<strong>sz</strong>kimó gyomra képes<br />
ségi tekintetben is e nevelőintézet tökéletesen megfelel czéljának,<br />
hol az ember csupán alakja miatt volt embernek mondható, a kultúra való¬<br />
miután Ve<strong>sz</strong>prémnek jó hegyi levegője és vize van, az intézeti<br />
Most azonban hagyjuk el Európát s tekintsünk be más világré<strong>sz</strong>ek<br />
megemé<strong>sz</strong>teni; de csakis az e<strong>sz</strong>kimó tud ugy koplalni, a hogy ezen nyom o-<br />
ban a legnagyobb áldásként jelent meg.<br />
konyháiba, ha ugyan a <strong>sz</strong>eretetreméltó <strong>sz</strong>akácsná ki nem főzőkanalaz kukrult<br />
emberek néha téli költözésök alkalmával koplalni kénytelené'.;; csak az<br />
jpület pedig emelkedettebb helyen állván, helyiségei <strong>sz</strong>árazak, tálkodásunkért. Kezdjük ismét délen.<br />
Forduljunk ismét <strong>sz</strong>elídebb kép felé, s lépjünk be a beduin sátrába, a e<strong>sz</strong>kimóg yomra képes a <strong>sz</strong>ükségben elnyelt tárgyakat megemé<strong>sz</strong>teni, mert<br />
világosak, ti<strong>sz</strong>ták s kellő kényelemre rendezvék; közvetlenül az<br />
ki épen oly vitéz harezos, a mily jeles állattenyé<strong>sz</strong>tő, s a kinek sajátlag nincs nagy <strong>sz</strong>ükségben mege<strong>sz</strong>i a mohot, hinárt, régi bőrt, s ruhadarabokat is, sőt<br />
A Sandvich <strong>sz</strong>igetek csak 20 foknyira vannak az egyenlítőtől s éghaj¬<br />
ópület mellett terül el egyré<strong>sz</strong>t gyümölcsössel és veteményessel<br />
is hazája, mert hi<strong>sz</strong>en egé<strong>sz</strong> élete örökös vándorlás. Találunk ott riz<strong>sz</strong>sel legvégső <strong>sz</strong>ükségben saját orrára üt, hogy vér folyjon belőle s azt is felhör-<br />
latuk kitűnően kellemes, egyenlő távolságban a tropikus forróságtól s az és árpával tele zsákokat, kávéüstöket, kenyérsütő lemezeket s egy kézipöli, hogy éhségét legalább pillanatra csillapíthassa. Nemde gyönyörű egy<br />
beültetett <strong>sz</strong>ép angol kert, hol a leánykák kellemesen és háborit- é<strong>sz</strong>aki fagytól. Terem itt paradicsomfüge, banán s a megbecsülhetlen kemalmot li<strong>sz</strong>tké<strong>sz</strong>itésre. A beduinok kenyere lapos, vékony lepényből áll, or<strong>sz</strong>ág lehet az az E<strong>sz</strong>kimóor<strong>sz</strong>ág!<br />
lan csendben töltik <strong>sz</strong>ünóráikat<br />
nyérfa, utóbbiból három fa elégséges, egy embernek egé<strong>sz</strong> éven át táplálé¬ mely ková<strong>sz</strong> nélkül süttetik, s azért csak néhány napig élvezhető. Á beduin De nehogy az e<strong>sz</strong>kimók valamikép a<strong>sz</strong>talukhoz ültessenek, térjünk<br />
kot nyújtani; a lakosok tehát már a termé<strong>sz</strong>et által növényi táplálékokra<br />
A tannyelv az intézetben a m 'gyár. Hogy pedig ez nem az<br />
<strong>sz</strong>erfölött mértékletesen él, de <strong>sz</strong>ereti a változatosságot ételeiben, melyek vis<strong>sz</strong>a az o<strong>sz</strong>trák birodalomba, s látni fogjuk, hogy itt is minden népnek<br />
vannak utalva, melyhez még a tengerből nyerteket, név<strong>sz</strong>erint a halakat, tej, sajt, rizs, méz, tyúk-, galamb-, kecske-és juhhúsból állnak. Tehén-vagy<br />
október 20-iki diploma következtében történik, hanem az alapitó<br />
megvan saját étele és itala, ugy hogy e tekintetben a birodalom egyes tarto¬<br />
rákokat s kagylókat csatolják. Húst, azon ideig, midőn az európaiakkal tevehust igen ritkán e<strong>sz</strong>ik, s mivel ismert mértékletességénél fogva csak mányai közt jelentékeny különbség létezik. Az ola<strong>sz</strong>ok rizséről és könnyű<br />
által már azelőtt is igy volt meghatározva, mutatja azon körül megismerkedtek, való<strong>sz</strong>ínűleg vagy igen keveset, vagy épen semmit sem vizet és káv^t i<strong>sz</strong>ik, egé<strong>sz</strong>sége irigylésreméltó. Tüzelés tekintetében is tanul¬ boráról <strong>sz</strong>óltunk már. A krajnai, karinthiai és felső-stajeror<strong>sz</strong>ági para<strong>sz</strong>t<br />
meny, hogy a múlt évi sept. 1 én nyomtatásban megjelent pro¬ ettek, mert a most ott találtató sertések, baromnak, kutyák és patkányok a hatnának tőle a fa- és kő<strong>sz</strong>éntékozló európaiak; mert a beduin tehé-- és kitünőleg té<strong>sz</strong>tásevő s itala sör és pálinka, sőt néha a sörre pálinkát i<strong>sz</strong>ik,<br />
gramra is a magyart mondja tannyelvnek. A többi tantárgyak hajók által vitettek oda és terje<strong>sz</strong>tettek el. Nevezetes, hogy a kutyahus e teveganéjt ha<strong>sz</strong>nál a főzésnél fa helyett. A beduin gazdag egy<strong>sz</strong>erűsége ál¬ mert úgymond, gyomrát a sör nagyon meghűtötte. A horvátnak kedvenczi-<br />
ugyanazok, melyek minden, magasabb miveltségre törekvő, hason<br />
<strong>sz</strong>igetek lakóinak legkedvenczebb ételei közt foglal helyet; mi több, egé<strong>sz</strong> tal, orvosra nincs <strong>sz</strong>üksége s előforduló betegségi esetekben beérik a leg¬ tala a <strong>sz</strong>ilvapálinka, a tótnak a borovicska. A magyar földművelő <strong>sz</strong>alonnája<br />
falka kutyákat ápolnak és hizlalnak, hogy húsokból torkig dobzódhassanak.<br />
intézetekben taníttatnak, itt azonban arról is gondolkodva van,<br />
egy<strong>sz</strong>erűbb házi<strong>sz</strong>erekkel, melyeket a nők kezelnek.<br />
mellé önterme<strong>sz</strong>tette bort i<strong>sz</strong>ik. Az o<strong>sz</strong>trák valóságos lőrével öntözgeti tor¬<br />
Ez nekünk termé<strong>sz</strong>etesen kissé furcsán hangzik, s aligha el nem ve<strong>sz</strong>tenők<br />
hogy a növendékek női kézimunkák czime alatt ne csak az úgyne¬ étvágyunkat, ha az a<strong>sz</strong>talra egy <strong>sz</strong>ép pirosra sütött kutyát, vagy épen egy Ha a beduinokat étel- és italbani mértékletességökért megdicsértük, kát, mely fogairól az úgynevezett borkövet is le<strong>sz</strong>edi. A cseh és morva pa¬<br />
vezett fényűzést munkákat, hanem az ingvarrást, ruhaké<strong>sz</strong>itést tál gömbölyűre hizlalt sült patkányt tennének elénk. De bizonyos az, hogy az é<strong>sz</strong>aki lakosokról körülbelől épen az ellenkezőt kell mondanunk. Már a ra<strong>sz</strong>t vizet és sört felváltva i<strong>sz</strong>ik, és igy tovább. Ki ne ismerné a hires brünni<br />
stb. is megtanulják, valamint hogy a háztartási foglalkozásokban a hány ház, annyi <strong>sz</strong>okás : a kutya, mely nálunk hü kísérői, vagy őri <strong>sz</strong>olgᬠkamcsadálok, kiknek hazája az 52 61 <strong>sz</strong>élességi fokok közt van, valóban kalácsot, a pozsonyi mákos'-étest, a bécsi kirántott csirkét ? Baden vároa<br />
<strong>sz</strong>intén kellő ismereteket <strong>sz</strong>erezzenek maguknak. Rajz, festé<strong>sz</strong>et, latot te<strong>sz</strong>, a sandvichiaknak finom sültet <strong>sz</strong>olgáltat, s a patkány, melyre mi "atalmas evők, valamint átalában mindennemű érzéki élvezetre nagy haj¬ kiflijéről hires, melynek aligha van párja a világon. A magyarok kedvencz<br />
táncz, zongora és ének rendkívüli tantárgyak. Az utóbbiakra nézve utálattal gondolunk, ott a csemegék közé <strong>sz</strong>erencsés soroztatni. A sand- lammal birnak,ugy hogy csak igen ritkán tudnak valamit maguktól megta¬ ételei: a töltött kápo<strong>sz</strong>ta, kolbá<strong>sz</strong>, túrós haluska, paprikás csirke, gulyáshus.<br />
vichiak ízlésének Európában nehezen találkoznak irigyei.<br />
gadni ; miért is evésök valóságos falas, melylyel csak akkor hagynak fel, ha De <strong>sz</strong>orítsuk <strong>sz</strong>emlélődésünket még <strong>sz</strong>űkebb körre. Egyik a levest<br />
sikerült az európai hirben álló Caradori müvé<strong>sz</strong>párt megnyerni.<br />
már a falat ugy <strong>sz</strong>ólván kifordul a <strong>sz</strong>ájokból, s mindnyájan holtré<strong>sz</strong>egen a nem adná semmiféle pecsenyeért, s három tányérral is mege<strong>sz</strong>ik belőle?<br />
XJj-Kaledonia hasonlag mintegy huaz foknyira fek<strong>sz</strong>ik az egyenlítőtől,<br />
Adja az ég, hogy minél nagyobb mértékben gyönyörköd¬<br />
földön hevernek. A növényvilágból többféle gyökeret, növényt és bogyót másik azt mondja,akkor lásson levest,mikor a hátaközepét, mert nem egyéb<br />
s itt is, habár kisebb mérvben, tenyé<strong>sz</strong> a kenyérfa és koku<strong>sz</strong>pálma; de meny¬<br />
hessünk ez intézet <strong>sz</strong>ellemi és erkölcsi gyümölcseiben. Cz.<br />
"SSználnítk táp<strong>sz</strong>erül, melyeket nyáron át gondosan gyűjtenek; a liliomféle az sós melegvíznél, melynek a <strong>sz</strong>akácsné zöldségekkel bizonyos patikai izt<br />
nyire különbözik az uj-kaledoniai lakosok termé<strong>sz</strong>ete a sandvichiakétól! 8<br />
arona hagymáit kenyér helyett ha<strong>sz</strong>nálják. Ezen kivül télre a nyir-, fűz-és adott. Egy harmadik a főzeléket maga<strong>sz</strong>talja, mely <strong>sz</strong>erinte minden étel közt<br />
Amazok vigkedvüek, barátságosak, megelőzők és társaságkedvelők, mig az<br />
egerfa kérgét és gyűjtik, melyet keskeny <strong>sz</strong>eletekre vagdalnak s halikrával a legegé<strong>sz</strong>ségesebb. A negyedikéi-hal a té<strong>sz</strong>tásételért, mig az ötödik jól sem<br />
utóbbiak duzzogok, czivakodók, rava<strong>sz</strong>ok és vér<strong>sz</strong>omjazók, s a miről külö¬<br />
kevernek. Legkedvesb ételök a növényor<strong>sz</strong>ágból a selaga; ez egy ös<strong>sz</strong>e¬ tud lakni, ha húst nem e<strong>sz</strong>ik. Per<strong>sz</strong>e hogy a húsevők megint több alo<strong>sz</strong>tályt<br />
Az evés és ivás különböző népeknél. nösen nevezetesek,az emberhúsnak nagy kedvelői; <strong>sz</strong>erencsére azonban ezen<br />
zúzott vöröshagymákból, bogyók és gyökerekből ké<strong>sz</strong>ült pép, melyet képeznek, nagy különbség lévén a húsfélék közt a fáczántól a békaczombig.<br />
irtózatos étvágyuknak többnyire csak akkor te<strong>sz</strong>nek eleget, ha csatába ke¬<br />
Nem a ruha, hanem az te<strong>sz</strong>i sajátkép az embert, a mit e<strong>sz</strong>ik. A pór jó ét-<br />
czetzsirral meggyurva főznek meg. Sze<strong>sz</strong>esitalukat a mérgesgomba egy Az italokat illetőleg <strong>sz</strong>intén nagy különbséget látunk az egyesek közt.<br />
veredvén, az ellenségen győzelmet vínak ki, mikor aztán a <strong>sz</strong>erencsétlen<br />
vágygyal költi el gombóczát, a polgár vasárnapi sültjét, s a gazdag inyencz<br />
Beméből ké<strong>sz</strong>ítik, melyet vizbe raknak s benne egy ideig állni hagyják. E Vannak nő<strong>sz</strong>emélyek, kik néha egé<strong>sz</strong> héten át egy korty vizet sem i<strong>sz</strong>nak,<br />
foglyokat semmi sem menti meg fogaiktól. Az uj-kaledoniai sokkal restebb,<br />
gyomorrontó nyalánkságokban duskálkodik, melyek ára naponkint több<br />
gombaviznek, ha sokat i<strong>sz</strong>nak belőle, csodálatos hatása van; a leré<strong>sz</strong>egedett nekik elég az a csekély viz, mi a theával és kávéval jut gyomrukba. Másokat<br />
hogysem magának valamit terme<strong>sz</strong>teni kedve volna, s az a kevés gyümölcsfa,<br />
<strong>sz</strong>egény családnak volna elég, egé<strong>sz</strong>séges tápláléka be<strong>sz</strong>erzésére. De ez min¬<br />
ember nevet és sir, minden kigondolható e<strong>sz</strong>telenséget elkövet, majd félel¬ ellenben oly kielégithetlen <strong>sz</strong>omj gyötör, hogy ha nekigyürköznének, talán<br />
mi ott találtatik, korántsem nyújt elegendő táplálékot az ös<strong>sz</strong>es népesség¬<br />
e<br />
dig igy volt, s való<strong>sz</strong>ínűleg még igen sokáig nem leend másként, valamint<br />
mében egé<strong>sz</strong> teste remeg, mint a kocsonya; s mindez fölváltva mindaddig gy egé<strong>sz</strong> kutat is ki tudnának inni. Az egyik irtózik minden alkohol tartal¬<br />
nek; kagylók <strong>sz</strong>edésével is restéi fáradozni, inkább átengedi ezt az as<strong>sz</strong>o¬<br />
az sem, hogy némely ember éhezik, csakhogy <strong>sz</strong>ép ruhában járhasson, mig<br />
tart, mig végre érzékeit elve<strong>sz</strong>tve, mintegy halott, a földre rogyik. mú italtól.mig a másik azt mondja, hogy a viz csak halnak és békának való,<br />
nyoknak, ő maga pedig a fiatal fák héját vizben megfőzi s azzal tölti meg<br />
más öltözetét hanyagolja el gyomra kedveért. Ha már egyes o<strong>sz</strong>tályok bendőjét; vagy pedig egy finom, zöldes<strong>sz</strong>inü s nagyon <strong>sz</strong>alonnás földnemet A kamcsadál <strong>sz</strong>áritott halat is e<strong>sz</strong>ik kenyér helyett, s mindig ezen s ő még mosakodni is borban <strong>sz</strong>eretne.<br />
konyhái <strong>sz</strong>emlélete és ös<strong>sz</strong>ehasonlítása is némi crdekkel bir, mennyivel e<strong>sz</strong>ik, melyből ökölnyi darabokat nyel le egy<strong>sz</strong>erre. Ebben termé<strong>sz</strong>etesen kezdi étkezését. Mege<strong>sz</strong>i a fókát, a vad iramgimet s átalában mindenféle Ki tudná már most alaposan eldönteni, hogy a különböző Ízlések közt<br />
érdekesebb, egé<strong>sz</strong> népek, vagy épen a föld mindenféle népeinek táplálkozás¬ semmi táperő sincs, de törődik is ő azzal, csakhogy a hasa ne korogjon. Ha állatot, a mit megkaparinthat; kivéve mégis a kutyát, egeret és evetet melyik a jobb? Mindegyik ré<strong>sz</strong>en akadnának védelmezők akárhányan, s a<br />
módja fölött figyelmesen <strong>sz</strong>emlét tartani?<br />
pedig karácsonyt akar magának csinálni, nagy erdei pókokat <strong>sz</strong>ed ös<strong>sz</strong>e <strong>sz</strong>á- (mókust), melyektől különösen fél; a kaviárt fahéjba takarva nyeli el, sőt ha vizivók épen ugy lehetnek boldogok, derült kedélyüek, mint akár a sör-,<br />
Tekintve mindenekelőtt az Európában divatozó táplálkozási módot, zankint, melvek ott bőven tenyé<strong>sz</strong>nek, s azokat parázson megpörkölve e<strong>sz</strong>i egyebe nincs, miként az uj-kaledoniai, az agyagnak egy finom, zsiros akár a borivók, hacsak történetesen valaki a tyuk<strong>sz</strong>emökre nem lépett.<br />
ugy déltől é<strong>sz</strong> ik felé egy <strong>sz</strong>abály<strong>sz</strong>erű fokozatot találunk mind az étkek meg. Ilyen ,,ko<strong>sz</strong>t " nem csoda, ha az embert vaddá és állativá te<strong>sz</strong>i. lemével tölti meg bendőjét. Konyhájában a ti<strong>sz</strong>taság teljesen ismeretlen, az De nem merem e kérdést tovább bolygatni, inert véletlenül ki találom<br />
táperejét, mind mennyiségét illetőleg. Magában értetik, hogy kizárólag csak<br />
edények megmosásáról <strong>sz</strong>ó sincs, s ha az utas bármily éhes volna is, csak a sütni, hogy e czikket Bornemi<strong>sz</strong><strong>sz</strong>a irta, pedig — dehogy ! 0<br />
Látogassuk meg most a Senegal és Gambia közt lakó négereket. A mi<br />
a nagy tömegnél divatozó étkezést ve<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük ezúttal <strong>sz</strong>emügyre nem tekintve<br />
konyhaedényekre kellene egy pillanatot vetnie s étvágya rögtön ugy<br />
ezeknek a növényor<strong>sz</strong>ágból vett táplálékait illeti, arról nem sok mondani¬<br />
az egyes kivételeket. A török, főleg a forró nyári év<strong>sz</strong>akban, néhány sós<br />
eltűnnék, mintha csak ugy fújták volna el. A kamcsadálnak gastronomikus<br />
valónk van; de már húsételeiket illetőleg, nem ülnénk velők egy a<strong>sz</strong>talhoz,<br />
ugorkával s egy kis fekete kávéval egé<strong>sz</strong> nap igen jól el tud lenni; csaknem<br />
tekintetben csak két megbecsülhetlen jó tulajdona van : első az, hogy igen<br />
a nélkül, hogy a miatt a finnyáskodás vádját megérdemlenők. Kinek is<br />
ily mértékletesen él a görög is; a spanyol nem tartja koplalásnak, ha csak<br />
sok vizet i<strong>sz</strong>ik, melyet hóval és jéggel hűvősit; másik az, hogy meleg ételt A magyar irók segélyegyletének alakitó kftzgyftlése.<br />
volna közölünk kedve, rothadt elefánt- vagy krokodilhust falatozni, mit e<br />
néhány vöröshagymát e<strong>sz</strong>ik is; a nápolyi beéri egy kevés makarónival; a<br />
sohasem e<strong>sz</strong>ik, sőt még főtt ételeit is előbb kihűti, a miért is kitűnően <strong>sz</strong>ép<br />
négerek undorodás nélkül tudnak megenni? A majomhust pedig legalább<br />
Örömmel tudatjuk olvasóinkkal, hogy a magyar irók segélyegylete<br />
római pórt egy kis saláta, egy darab kenyér s hozzá egy pohár bor kielégíti.<br />
'ogai vannak.<br />
is ugy <strong>sz</strong>eretik, mint mi például a sült csirkét. Legkedvesebb ételök azon¬<br />
végre megalakult. Első közgyűlését múlt vasárnap tartá, b. Eötvös József<br />
S mindezen népeknél a pálinka, még télen is, nagyon jelentéktelen vagy épen ban az olajban sütött hering, melyet oly pogányu! megborsoznak, hogy egy<br />
A lapp a hidegételek tekintetében még tovább megy. Ve<strong>sz</strong> t. i. egy elnöklete alatt, ki a gyűlést az alább olvasható <strong>sz</strong>ép be<strong>sz</strong>éddel nyitotta<br />
semmi <strong>sz</strong>erepet sem ját<strong>sz</strong>ik, sőt még a borral is oly mértékletesen élnek, európai ember az eget is bőgőnek nézné tőle. Italuk vízen kivül a pálmabor,<br />
ttamgim-gyomrot, s azt gondosan megti<strong>sz</strong>títván, belé hamvas áfonyával meg. Az egylet megerősitett alap<strong>sz</strong>abályainak felolvasása után a segélyzési<br />
hogy az ittas állapot náluk csak kivételkép fordul elő.<br />
és egy neme a sörnek, mit kukoriczából főznek, s melynek nyelvökön „pitot"<br />
Kevert tejet önt s aztán a nyilasát beköti. E keveréket kite<strong>sz</strong>i a fagyra, pénztár ideigl.kezelője olvasá fel jelentését az eddigi bevételek és kiadások¬<br />
A mértékletességi öv a táp<strong>sz</strong>ereket illetőleg átalában addig terjed, a neve. De mindenféle ital közt legjobban <strong>sz</strong>eretik a pálinkát, olyannyira,<br />
minek következtében oly kemény le<strong>sz</strong>, mint a kő. Midőn aztán enni akarnak ról. E jelentés <strong>sz</strong>erint a pesti takarékpénztár 1000 ftot, s Wei<strong>sz</strong> Bernát<br />
meddig a rizsterme<strong>sz</strong>tés, s ezzel körülbelől ös<strong>sz</strong>eesik a soká el nem tartható hogy ha csak rágondolnak is, <strong>sz</strong>ilaj kedvök kerekedik. Ez rajok nézve oly<br />
belőle, egy ré<strong>sz</strong>ét fej<strong>sz</strong>ével levágják, s azt annyifelé o<strong>sz</strong>tják, a hányan 200 ftot alapított s fizetett be, Fogarasy János pedig <strong>sz</strong>intén 200 ftot ala-<br />
v<br />
borok termővidéke is. Fönnebb é<strong>sz</strong>ak felé már keményebb borokat találunk, rendkivüli vonzerővel bir, hogy még a csillagokat is le<strong>sz</strong>ednek érte az égről.<br />
annak a jelenlevők; ezután kiki a maga ré<strong>sz</strong>ét, mint valami csemegét költi pitott, melyről törvényes formában ké<strong>sz</strong>ült alapítólevél adatott ki. Ezen<br />
melyek csak több évi állás következtében nyerik meg valódi zamatjukat. Midőn pálinkát i<strong>sz</strong>nak, könnyelmüségök határt nem ismer, s ilyenkor attól<br />
el. Termé<strong>sz</strong>etesen, hogy egy déli lakónak, ha beleharapna, még a fogai is alapítványokon kivül a pénztárkezelőnél befizettetett a) a gr. Károlyi I. által<br />
Itt kezdődik a li<strong>sz</strong>t vidéke is, mely a délibb ré<strong>sz</strong>eken kukoriczából, fönnebb is képesek megválni, a mi legbecsesebb, legdrágább <strong>sz</strong>ivöknek.Az európaiak<br />
kihullanának.<br />
tett 10,000 ft. alapítványnak 5% kamatja a f. évre 500 ft; b) a pesti növen¬<br />
é<strong>sz</strong>aknak búzából, és rozsból, még fönnebb zabból ké<strong>sz</strong>ül, s többé kevésbbé nem követhettek el nagyobb bűnt ellenök, mint hogy a pálinkával megis¬ De talán az egé<strong>sz</strong> földkerekségén leghatalmasabb evők az e<strong>sz</strong>kimók, dék-papság adománya, 6 ft; c) Molnár <strong>sz</strong>ínigazgató adománya 23 ft 73 kr.<br />
állati zsirral ké<strong>sz</strong>ittetik élvezhetővé, mi helyett a déli vidékeken olajt <strong>sz</strong>ok¬ mertetek őket, mely a rab<strong>sz</strong>olgakereskedést is tetemesen elősegíti, mert az legjobban kitűnik ez, ha leírjuk azon lakomájukat, melyet nyári napfordu- E<strong>sz</strong>erint az ös<strong>sz</strong>es bevétel 1729 ft 73 kr. Ellenben kiadatott egy segélyzett<br />
tak ha<strong>sz</strong>nálni. Még fönnebb é<strong>sz</strong>ak felé, hol a bor már nem igen terem, kez¬ apa képes gyermekét, a férj nejét, a testvér testvérét egy üveg pálinkáért a '^ti ünnepökön <strong>sz</strong>oktak tartani.<br />
özvegynek nyolez hóra 25 ftjával 200 ft s egyéb költségekre 1 ft 80 kr. A<br />
dődik a sör vidéke, melylyel rend<strong>sz</strong>erint a húsétel nagyobb elterjedése van rab<strong>sz</strong>olgakereskedőknek eladni.<br />
Ez ünnep náluk deo. 22-re esik, mert ekkor kezd a nap az ottani vidé¬ kiadások levonása után fenmaradt tehát 1529 ft 93 kr., melyből a befizetett<br />
kapcsolatban. A sörvidéken tul é<strong>sz</strong>ak felé a pálinka és vaj vidéke ke-dődik,<br />
ken ismét látható lenni. Ilyenkor az e<strong>sz</strong>kimók leg<strong>sz</strong>ebb ruhájukat ve<strong>sz</strong>ik föl, 1200 ftnyi alapítvány a pesti takarékpénztárban van letéve.<br />
Madagaskar lakói nevezetesek ti<strong>sz</strong>ta a<strong>sz</strong>talaikról, mert nemcsak hogy * egymást különösen meglátogatják, megajándékozzák és derekasan megven¬<br />
mely utóbbi végre az é<strong>sz</strong>aki sarkvidéken a <strong>sz</strong>alonnának és halzsirnak ad a<strong>sz</strong>talaikat abro<strong>sz</strong><strong>sz</strong>al beterítik, hanem még a<strong>sz</strong>talkendőt is ha<strong>sz</strong>nálnak, sőt<br />
Ugyanez alkalommal megtörténtek a vála<strong>sz</strong>tások is, és pedig közaka¬<br />
dégelik.<br />
helyet.<br />
mi több, egyet sohasem ha<strong>sz</strong>nálnak egy<strong>sz</strong>ernél több<strong>sz</strong>ör. Termé<strong>sz</strong>etes, hogy<br />
rattal : gr. Károlyi István elnökké, b. Eötvös József pedig a bizottmány<br />
Az a<strong>sz</strong>talt fókabőr helyettesíti, melyet a földre terítenek. Az a<strong>sz</strong>talon<br />
Tekintsük e fokozatot közelebbről. Még Milanóban, Paduában és Ve- abro<strong>sz</strong>aik és a<strong>sz</strong>talkendőik nem a rumburgi vá<strong>sz</strong>ongyárakban ké<strong>sz</strong>ültek, ha¬<br />
egyik tagjává s egy<strong>sz</strong>ersmind helyettes elnökké; továbbá <strong>sz</strong>avazattöbbség¬<br />
e<br />
gy tengervízzel tele edény áll: ez a sótartójok. Kenyér helyett mindenki<br />
lenczében naponkint rizst e<strong>sz</strong>nek, s a könnyű belföldi bort i<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ák; de nem nagy pálmaleveleket ha<strong>sz</strong>nálnak e czélra, melyeket naponkint ujakkal<br />
gel az ellenőrködő bizottmány tagjaiul : gr. Károlyi György, Morócz István<br />
ugyanitt egy<strong>sz</strong>ersmind a polenta is divatozik, a mely a déli Tyrol <strong>sz</strong>egé¬ •cserélnek föl. Konyháik is ti<strong>sz</strong>ták s ételeik legalább megehetők. Riz<strong>sz</strong>sel és<br />
1<br />
i ¥••
és Wei<strong>sz</strong> Bernát; az igazgató bizottmány tagjaiul még : Arany János,<br />
Csengery Antal, Deák Ferencz, Lónyay Menyhért és Tóth Lőrincz; végre<br />
póttagokul : Jókai Mór, Lukács Mór, Rosty Pál és Tomory Ana<strong>sz</strong>táz vá¬<br />
la<strong>sz</strong>tattak meg.<br />
Az egyletnek ekkénti megalakulása után az elnök saját és a bizottmányi<br />
tagok nevében kijelenti, hogy tekintettel azon méltányos követelésre,<br />
hogy a vála<strong>sz</strong>tásra az alapítványokkal és rendes befizetésekkel ezentúl csatla¬<br />
kozók is mindnyájaii befolyhassanak : a mint az egylet érdeke a közgyűlés<br />
tartását inegengedendi és <strong>sz</strong>ükségessé te<strong>sz</strong>i, megbízásukat vis<strong>sz</strong>a fogják a<br />
közgyűlés kezébe tenni.<br />
Másnap, nov. 25-én az egylet bizottmányai megkezdték müködésöket.<br />
A közönséget érdeklő intézkedésekről közelebb <strong>sz</strong>ólandunk, ezúttal csak<br />
azt jegyezzük meg, hogy az igazgató bizottmány azon jogával, hogy a tit¬<br />
kárt és pénztárnokot véglegesen megvála<strong>sz</strong><strong>sz</strong>a, élni nem akarván, e jogot<br />
azon bizottmány ré<strong>sz</strong>ére hagyta föl, melyet az ös<strong>sz</strong>es alapitók és rendes ta¬<br />
gok közgyűlése vála<strong>sz</strong>tand. Ezideig a pénztár további kezelésére Szathmáry<br />
Lajos s a titkári teendők további vitelére Pompéry János díj nélkül<br />
ajánlkoztak.<br />
Nem mula<strong>sz</strong>tandjuk el, lapunk olvasóit az egylet működéséről folyto¬<br />
nosan értesíteni.<br />
Hollókő vára.<br />
(Nógrádmegyében.)<br />
Nógrádmegye neveze¬<br />
tesebb várromjai közé tar¬<br />
tozik Hollókő is. Buják<br />
várától négy, Széesénytöl<br />
pedig mintegy másfél óra<br />
járásra fek<strong>sz</strong>ik. Hollókő,<br />
mely a régi történetírók¬<br />
nál „Castrum Corvi" név<br />
alatt ismeretes. A hason<br />
nevű falutól alig ötven lé¬<br />
pésnyire nagy, magas kő¬<br />
<strong>sz</strong>iklára van épitve, s ritka<br />
meredekségénél fogva csak<br />
egyetlenegy t. i. é<strong>sz</strong>aki ré¬<br />
<strong>sz</strong>én má<strong>sz</strong>ható weg. A vár<br />
közepén több <strong>sz</strong>ögű torony<br />
van, mely még meglehetős<br />
ép falakkal bir, s mely két<br />
külön fallal van körülke¬<br />
rítve, de ezeknek már csak<br />
imitt-amott láthatók ma¬<br />
radványai, mint azt ké¬<br />
pünk is mutatja.<br />
A vár igen régen ve¬<br />
hette eredetét. Buday Ezsaiás<br />
<strong>sz</strong>erint valami Mikus<br />
vitéz birta azt, ki azonban<br />
hüségtelenül viselvén ma¬<br />
gát, a király elvette tőle s<br />
többi jó<strong>sz</strong>ágával együtt Széchényi Farkas Tamás nyerte<br />
1313-ban.<br />
Valamint e megye többi várait, ugy Hollóköt is hasonló mos¬<br />
toha sors érte. Budai Ali basa 1552 ben elfoglalván Drégely vá<br />
rát, utána Ságh, Gyarmat, Szécsen, Busa hatalmába esvén, Hol¬<br />
lókő ormára is feltüzte a félholdat, mit Saági András és Csáky<br />
Imre, vetélkedéseik által még inkább könnyítettek.<br />
Negyvenegy e<strong>sz</strong>tendeig o<strong>sz</strong>togatta a török e várból a paran¬<br />
csot, s negyvenegy e<strong>sz</strong>tendeig teljesítette azt a magyar. Mig<br />
1593-ban Buják várával egy időben a margyarnak vitézsége vi<strong>sz</strong><strong>sz</strong>a<strong>sz</strong>erezte.<br />
A vár ekkor még egy fallal körülvéve megerösittetett.<br />
1663-ban, midőn a törökök újra berontoötak, Berki Mátyás<br />
és Nagy Orbán kormányzók bizonyos feltételek mellett átadták a<br />
várat s egé<strong>sz</strong> 1683-ig birták azt a törökök, midőn a most emiitett,<br />
évben a többi várak után Hollókő is végkép vis<strong>sz</strong>akerült a ma¬<br />
gyarok hatalmába.<br />
Azóta a vár elhagyottan áll; <strong>sz</strong>éthulló köveiből a falu <strong>sz</strong>or¬<br />
galmas lakói házakat építenek s a harcztüzben megbámult kövek<br />
közt most boldog család leli fel nyugalmát. Cs. L.<br />
572<br />
Arán) mondatok.<br />
(Folytttái. ')<br />
— A hallgatás okosságnak kulcsa és a bölcseségnek <strong>sz</strong>ent helye.<br />
— A titkokat nem jó mással közölni. V. Károly, midőn hallá, hogy<br />
Belgium 17 tartományairól tett titkos végzését az ő kedvencze Lunenburg<br />
is tudja, monda neki : „Eddig én voltam csá<strong>sz</strong>ár, most te vagy az."<br />
— A ki mindent kimond, a mit tud, azt is kimondja, a mit nem tud.<br />
— A csacsogók dija rendesen ve<strong>sz</strong>edelem. IX. Károly, franczia király<br />
egyik vezére megtudván, hogy fejedelme a hugonottákat épen Bertalan nap¬<br />
ján akarja kiirtatni, e tervet egyik barátjával titoktartás fejében közié, ki<br />
ezt ismét egy alkalommal akaratlanul a király előtt megemlité. Elrémülvén<br />
ezen a király, az utóbbit egy vadá<strong>sz</strong>at alkalmával meglöveté, hogy annak<br />
életével a titok is sirba <strong>sz</strong>álljon!<br />
— Nem jó a titok rejtekeit fürké<strong>sz</strong>ni. Egy arab társának kérdésére,<br />
mit vinne a befedett kosárban, bölcsen vála<strong>sz</strong>olá : „ha látod, hogy a kosarat<br />
befedtem, miért tudakolod az elrejtett tárgyat."<br />
— A ki másnak titkát kimondja, az mindig annak lekötelezett <strong>sz</strong>ol¬<br />
gája. Régi közmondás : „ne <strong>sz</strong>ólj nyelvem, nem fáj fejem;" és „a betett<br />
<strong>sz</strong>ájba nem megy a darázs."<br />
— Egy bölcs, ha koronkint <strong>sz</strong>ólásra ingerlő kívánság érte, azonnal ezt<br />
<strong>sz</strong>okta mondani : „Nyelvem, hová mégy<strong>sz</strong>?"<br />
— Kerüld a csacsogókat. Pithagoras <strong>sz</strong>okta mondani : „házad fedele<br />
alá fecskét ne bocsáss." Hányan<br />
vannak, kik tört korsóhoz ha¬<br />
sonlítanak ; kik <strong>sz</strong>ívökben sem¬<br />
mit sem tarthatnak, hanem<br />
mindent kiöntenek.<br />
— Sokat hallani és keve¬<br />
set <strong>sz</strong>ólni, a jó erkölcsök közé<br />
tartozik. Homéro<strong>sz</strong>, Ne<strong>sz</strong>tort,<br />
Menelaust, Ulis<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>t, mivel a<br />
<strong>sz</strong>ólásban tartózkodók voltak,<br />
bölcseknek, a csacsogó Terzitest<br />
pedig bolondnak itélte.<br />
Innen a közmondás : „hogy<br />
hallgatni legnagyobb bölesesége<br />
a bolondnak és <strong>sz</strong>ólni leg¬<br />
nagyobb ve<strong>sz</strong>edelme a tudós¬<br />
nak."<br />
— Fülöp, burgundi vezér<br />
igy oktatá gyermekeit: ,,Ma<br />
gondolkodjatok és holnap <strong>sz</strong>ól¬<br />
jatok." — De ismét ott hallgat¬<br />
ni, hol <strong>sz</strong>ólni kell és illő, bal¬<br />
gaság. Ilyenről <strong>sz</strong>okta a ma¬<br />
gyar mondani : ,,ha okos vagy,<br />
bolond vagy; ha bolond, bölcs."<br />
— Pithagoras elve volt :<br />
„vagy hallgass, vagy a hall¬<br />
gatásnál jobbat hozz elő."<br />
— Sokrates inté tanítvá¬<br />
nyait, hogy e három főelvet<br />
kiváltkép őrizzék meg : „<strong>sz</strong>i¬<br />
veikben az okosságot, orczájukban<br />
a <strong>sz</strong>emérmetességet és<br />
nyel vökön a csendességet."<br />
(Folytaljuk. 1<br />
Egyveleg.<br />
•+• (Oro<strong>sz</strong> földesurak és jobbágyok.) Az oro<strong>sz</strong> jobbágyság fel<strong>sz</strong>abadí¬<br />
tását egy czári ukáz kimondta, minek kivitele azonban a gyakorlatban<br />
<strong>sz</strong>ámtalan nehézséggel van ös<strong>sz</strong>ekötve. Nem is csoda ez, ha meggondoljuk,<br />
hogy némely oro<strong>sz</strong> főúrnak 100,000 jobbágya is van. A leggazdagabb oro<strong>sz</strong><br />
főnemes gr. Sermetejeff, kinek 120,000 jobbágya van, s ezek közt talál¬<br />
tatnak olyanok is, a kiknek vagyona milliókra rug. Minden jobbágy<br />
évenkint 10 — 15 rubelt (egy rubel 1 ft. 62 kr.) fizet urának, ugy hogy a<br />
100,000 jobbágygyal biró földesúr jövedelme csupán e jobbágyi dijakból a<br />
1 — l'/'s millió ezüst rubel, ide nem <strong>sz</strong>ámitva az erdők, malmok, gyárak sat.<br />
jövedelmeit. Az oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ági jobbágyok <strong>sz</strong>áma 22 millió, kiknek fel<strong>sz</strong>abadí¬<br />
tása által a földesurak 23 milliárd s 750 millió frankkal le<strong>sz</strong>nek <strong>sz</strong>egé¬<br />
nyebbek. Ez ös<strong>sz</strong>eg másfél akkora, mint Anglia államadóssága.<br />
•+• (Stati<strong>sz</strong>tikai adatok.) Jelenleg sokat be<strong>sz</strong>élnek Lengyelor<strong>sz</strong>ágról,<br />
nem le<strong>sz</strong> tehát érdektelen, tudni, hogy a lengyel királyságnak ös<strong>sz</strong>esen<br />
5,850.000 lakója van, kik közt 600,000 zsidó találtatik. Varsó lakosainak<br />
<strong>sz</strong>áma 165,000", ezek közt 45,000 zsidó.<br />
+ (Fontos fölfedezés — ha igaz.) Egy franczia vegyé<strong>sz</strong> azt a fölfe¬<br />
dezést tette, hogy a mousseline, csipkék s más hasonló női kelmék éghetlenekké<br />
válnak, ha a keményítőbe, melybe azokat mártani <strong>sz</strong>okták, hason<br />
mennyiségű kréta vegyittetik. E fölfedezés, ha való, sok égési <strong>sz</strong>erencsét¬<br />
lenségnek venné elejét.<br />
•) Lásd a V. ü. 31., 32„ 33. és 34. <strong>sz</strong>ámait.<br />
B. Eötvös József be<strong>sz</strong>éde,<br />
a magyar irói segélyegylet első közgyűlésén.<br />
(Nov. 24.)<br />
573<br />
<strong>Vasárnapi</strong> Újság 48-ik <strong>sz</strong>ámához <strong>1861.</strong><br />
TÁRHÁZ.<br />
Ti<strong>sz</strong>telt gyülekezet!<br />
Azon tényezők között, melyek haladásunkat e<strong>sz</strong>közölték, kétségen<br />
kívül a leghatalmasabb : irodalmunk vala, s a nemzet, belátva azt, évek óta<br />
annyi lelkesedés s áldozatké<strong>sz</strong>séget tanúsított irodalma iránt, minőt Európa<br />
legműveltebb népeinél alig találunk. És mégis, ha az irodalomtól az egyes<br />
írók helyzetére fordítjuk figyelmünket, be kell vallanunk, miként az iro¬<br />
dalmi munka talán sehol sem jutalmaztatik kevésbbé, mint épen hazánkban.<br />
Mig az irodalmi pálya más or<strong>sz</strong>ágokban a jólét s vagyonosság ösvé¬<br />
nyeinek tekintetik, s azokat, kik rajta kitűntek, befolyáshoz s méltóságok¬<br />
hoz vezeti, addig a magyar Írónak sorsa hasonló a bányá<strong>sz</strong>éhoz, ki, midőn<br />
homloka izzadságában a mély aknák kincseit felhozza, mindenkit gazdagít,<br />
de maga örökre <strong>sz</strong>egény marad.<br />
Jól tudjuk, hogy az nem a nemzet hibája; ha olvasóink <strong>sz</strong>áma kisebb<br />
mint Franczia- v*gy Angolor<strong>sz</strong>ágban s a polgári méltóságok kio<strong>sz</strong>tása<br />
nálunk nem azoktól függ, kik az irodalom iránt érdekkel viseltetnek,<br />
azt nem közönyösségünk okozta; de a baj azért nem csekélyebb; nincs senki,<br />
ki azt fájdalom nélkül ne látná s ne lenne ké<strong>sz</strong> áldozatokra, hogy azon segitsen,<br />
mint azt az általános ré<strong>sz</strong>vét, melyet a nemzet egyes legkitűnőbb<br />
íróinak családjai iránt tanusitott, eléggé mutatja.<br />
De ha legjelesebb irónk családjáról gondoskodtunk, ne feledjük el,<br />
hogy vannak <strong>sz</strong>erényebb érdemek is, melyek kevesebbé ismerve, azért nem<br />
érdemlik kevésbbé figyelmünket.<br />
Egy remekmű, — ha ott, hol az irodalom parlagon fek<strong>sz</strong>ik, remekmű<br />
támadhatna, minek a tapa<strong>sz</strong>talás ellentmond — sem nemzeti irodalmat meg¬<br />
alapítani, sem annak natárát biztosítani nem elégséges.<br />
Mennyi sok az irodalom történetében említett iró ha<strong>sz</strong>nálta fel tehet¬<br />
ségeit, mig a nyelvek megalakultak, melyeken egy Racine, Goethe vagy<br />
Vörösmarty munkái lehetőkké váltak.<br />
Mennyi ismeretlen munkás fáradott ki, mig azon anyagot ös<strong>sz</strong>együjté<br />
és kidolgozd,, melyből egy nagy tudós végre rend<strong>sz</strong>ert épített fel s világhírt<br />
<strong>sz</strong>erzett magának.<br />
S mennyi <strong>sz</strong>orgalom, mi jeles tehetségek közremunkálása <strong>sz</strong>ükséges<br />
Csak arra, hogy a tudomány vívmányai, nép<strong>sz</strong>erűbb formában terje<strong>sz</strong>tve, a<br />
Hagy közönség birtokába menjenek át, s az által termékenyekké váljanak;<br />
s mégis ki vonhatja kétségbe, hogy a roppant sebesség, melylyel minden<br />
e<strong>sz</strong>me napjainkban terjed, s a nagy<strong>sz</strong>erű befolyás, melyet a tudomány az<br />
által az életre gyakorol, az idő<strong>sz</strong>aki sajtónak s igy olyanoknak kö<strong>sz</strong>önhető,<br />
kik ugyan hirlapok hasábjain névtelenül küzdve e<strong>sz</strong>méik mellett, mint a köz¬<br />
vitéz, midőn zá<strong>sz</strong>lója alatt elvérzik, még azon gondolattal sem viga<strong>sz</strong>talhat¬<br />
ják magukat, hogy a diadalnál, melyet kivívtak, nevök emlittetni fog.<br />
A nemzet csak magát ti<strong>sz</strong>teli meg, midőn nagy Íróinak <strong>sz</strong>obro¬<br />
kat emel; ha valaki, ugy az, ki hazáját egy nagy művel ajándékozta meg,<br />
méltó, kartársainak s a jövőnek hálájára; de midőn ezt elismerjük, ne feled¬<br />
jük el, hogy minden nagy mű, csak sokaknak közremunkálása vagy előkéké<strong>sz</strong>itése<br />
által válik lehetségessé, s hogy valamint a mestert megilleti a<br />
babér, ugy az egy<strong>sz</strong>erű munkás legalább mindennapi kenyerét kivánhatja<br />
meo-, s azt várhatja nemzetétől, hogy miután ereje a munka alatt elfogyott,<br />
a nyomortól őriztessék meg. S fájdalommal vagyunk kénytelenek elismerni,<br />
hogy a magyar iró e jelen pillanatban még eziránt sem érezheti biztosítva<br />
magát.<br />
Ismertem férfiút, ki életének nagy ré<strong>sz</strong>ét a politikai tudományok egyik<br />
legha<strong>sz</strong>nosabb ágának <strong>sz</strong>entelve, a <strong>sz</strong>ó leg<strong>sz</strong>orosabb értelmében éhen halt<br />
meg. Ismertem irót, ki különféle munkái által nyelvünk kifejlődése körül<br />
elismert érdemeket <strong>sz</strong>erzett magának, s tehetségeinek s lankadatlan <strong>sz</strong>or¬<br />
galmának daczára ínségben végzé életét. Ismertem költőt, kinek müvei<br />
egykor általános tet<strong>sz</strong>ésben ré<strong>sz</strong>esültek, s mind ti<strong>sz</strong>ta formájuk, mind nemes<br />
tartalmuknál fogva maradandó becscsel bírnak s kinek gyermekei most<br />
egy gyenge nő irodalmi munkássága által tartatnak fenn. S ha a nem¬<br />
zet nem hallja az egyesek pana<strong>sz</strong>ait, ha az elhagyott tudós a nyomor között<br />
is megtartva bü<strong>sz</strong>keségét, <strong>sz</strong>envedéseinek titkát magával vitte sírjába, s ha<br />
az el<strong>sz</strong>egényedett iró haláloságyán nyomdai javitásokkal maga <strong>sz</strong>ere<strong>sz</strong>te<br />
meo- mindennapi kenyerét, s ha az özvegy csak emlékeiben s öntudatában<br />
keresi táma<strong>sz</strong>át; azért a nemzet ennyi s ily nemesen elviselt <strong>sz</strong>envedésektől<br />
nem vonhatja meg ré<strong>sz</strong>vétét.<br />
Ez volt meggyőződésünk, midőn egy irói segélypénztár megalapítá¬<br />
sának módjáról tanácskozva, néhányan elő<strong>sz</strong>ör ös<strong>sz</strong>együltünk; ez meggyőző¬<br />
désünk most, midőn az akadályok, melyek működésünket évekig meg<strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong>ták,<br />
elhárittatván, eddigi törekvéseink eredményét önök kezeibe te<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük le.<br />
Az anyagi e<strong>sz</strong>közök, melyek rendelkezésünkre állnak, aránylag cse¬<br />
kélyek.<br />
Pénztárunk alapját társulatunk Jideiglenes elnöke gr. Károly István<br />
tette le, ki azon buzgalommal, melylyel őt minden nemes és hazafiui vál¬<br />
lalat élén látjuk, az irói segély-pénztár alapitóinak sorát 10,000 frttal kezdé<br />
*öeg mely ös<strong>sz</strong>egnek kamatjai már segélyezésekre fordittatnak. — Később<br />
tu. BJi.
3<br />
1851. óta <strong>sz</strong>elidebb nézeteknek engedett ugyan, de gourmandokra nézve<br />
még mindig irtóztató az. Az árakra nézve különben határoztak.<br />
Ki keveset igényel, az való<strong>sz</strong>ínűleg ki is fog elégittetni. Két shil¬<br />
lingért (1 ezüst frtért), igy <strong>sz</strong>ólnak a <strong>sz</strong>erződési kikötések, hideg villásreg¬<br />
geli vagy délebéd le<strong>sz</strong> kapható. Ez Ízletesen lehet elké<strong>sz</strong>ítve és az igény¬<br />
telen vendég be is érheti vele. Azonkivül a nap bizonyos óráiban közös<br />
a<strong>sz</strong>tal (table d'hőte) terittetik, fejenkint.azaz|: gyomronkint 3 shillingjével is<br />
Ezen rendezés iránt azonban bizalmunk kissé ingó, miután sok évi tapa<strong>sz</strong>talás¬<br />
ból tudom, mi<strong>sz</strong>erint az angol a table d'hote dolgában csak kettőben vitte töké¬<br />
letességre; az egyik a sajt, a másik az étlap egyhangúsága. Ki egy tallérnál<br />
többet akar elkölteni egy ebédre, most már könnyebben teheti és 3—4 tal¬<br />
lérért Londonban csak oly jól lehet már enni, mint ugyan ez áron Parisban.<br />
A koppa<strong>sz</strong>tások ellen mindenképen gondoskodva le<strong>sz</strong> és a bérlő főkötelességei<br />
közé tartozik, hogy folytonosan jégbehütött vize legyen, melyből min¬<br />
denki kívánsága <strong>sz</strong>erint ingyen ihatik. Az elalélásnak igy eleje le<strong>sz</strong> véve.<br />
Mi a világ minden ré<strong>sz</strong>éből ég sarkából való iparosoknak a kiállításban<br />
való ré<strong>sz</strong>esülését illeti, bizonyossággal állitható, hogy az 1851-kit jóval fogja<br />
fölülmúlni és négy <strong>sz</strong>em közt meg is súghatom, hogy a jelentkezőknek leg¬<br />
alább fele fog vis<strong>sz</strong>autasittatni. Igy történt volna ez akkor is, ha az épület<br />
három<strong>sz</strong>or akkorává nőné is ki magát, mint a mekkorára tervezték, mert<br />
alig hihető, mily bolondnál bolondabb dolgokat küldenek be. A perpetuummobilék<br />
<strong>sz</strong>áma légió, és élet- elixirekből, egé<strong>sz</strong>ség-csöppekből annyi jelen¬<br />
tette már magát, hogy már a <strong>sz</strong>ellemi halhatlanság miatt sem bocsáthatják<br />
be az ajtón. Mind az öt világré<strong>sz</strong> őrültsége ugy lát<strong>sz</strong>ik <strong>sz</strong>ándékosan akar itt<br />
egybegyülni e<strong>sz</strong>tendőre és a biztosokra nézve ernye<strong>sz</strong>tő munka, e találkát<br />
meghiúsítani. Avagy nem sorolhatjuk-e azt is az őrültségek közé, hogy egy<br />
angol társulat komolyan foglalkozik azon e<strong>sz</strong>mével, földalatti csöveket<br />
rakatni a kiállítási épület alá és ezen csöveken kere<strong>sz</strong>tül, melyek nem<br />
le<strong>sz</strong>nek holmi kályhacsövek, hanem takarosán vakolt, téglából épült csa¬<br />
tornák, nem leveleket, csomagokat vagy ládákat, hanem formális vendé¬<br />
geket <strong>sz</strong>állítani a kiállításba ? A dolog nem tréfa. Az első kísérlet néhány<br />
nap előtt több kormánybiztos jelelenlétében történt és az igazgató urak,<br />
hasra fekve, egy próbacsőn lövették kere<strong>sz</strong>tül magukat. Távolság : fél<br />
angol mérföld és gyorsaság : 30 másodpercz, történethelye : Battersea<br />
park, a parlament épületével <strong>sz</strong>emközt. Egyiknek sem lett egy <strong>sz</strong>ikra baja<br />
sem, de valami nagyon kellemes még sem lehetett a séta s hogy az ilyféle<br />
vállalat mikép jövedelmezzen, be nem látható. Az e<strong>sz</strong>me egy<strong>sz</strong>er megvan<br />
és az angolok <strong>sz</strong>ívósságától még megérhetjük, hogy ily levélmódra fogják<br />
expediálni az embereket, csakhogy tervük kárba ne ve<strong>sz</strong><strong>sz</strong>en. E pneumaticvasut<br />
az eddig (épültektől, ré<strong>sz</strong>int már meg<strong>sz</strong>űntéktől és ré<strong>sz</strong>int fönnál¬<br />
lóktól az által is különbözik, hogy a <strong>sz</strong>emélykocsik a ki<strong>sz</strong>ivattyúzott tér<br />
közepén rakott síneken gördülne tova, mig eddig a légüres csövön kere<strong>sz</strong>tül<br />
hajtott piston (<strong>sz</strong>elep) mozgatá előre az expeditiót. A régi mód kétség<br />
kivül kellemesebb. *) A <strong>sz</strong>elepké<strong>sz</strong>letnek rendbentartása azonban oly akadékos<br />
és körülményes, hogy a régi rend<strong>sz</strong>er már csaknem feledésbe merült.<br />
Elég az hozzá — ki a <strong>sz</strong>árazföldi vasutak lassúságát <strong>sz</strong>erencsésen leküzdé,<br />
ki a tengeri betegséget is legyűrte, a csatornán átu<strong>sz</strong>ván,és aFolkestonetól<br />
Londonig vivő vasút életve<strong>sz</strong>élyeiből véletlenül megmenekült, annak most<br />
bőséges alkalma nyílik, London <strong>sz</strong>ivében egy földalatti csőben, nyakát<br />
<strong>sz</strong>egni és csontjait ös<strong>sz</strong>ezuzatni. Igy tehát ez irányban is van gondoskodva a<br />
változatosságról.<br />
Végül még egyet : vájjon igazán le<strong>sz</strong>-e annyi vendég, a tódulás<br />
igazán oly roppant le<strong>sz</strong>-e, hogy ily kaland<strong>sz</strong>erű közlekedési e<strong>sz</strong>közökre<br />
volnánk — majd azt mondtam, kárhoztatva ? Sokan kétlik, a legtöbben<br />
azonban nagybátran rámondják : „minden bizonynyal!" Argumentumok hi¬<br />
ányában épen nincsenek e vérmes reményűek és ez okokból <strong>sz</strong>abadjon csak<br />
egyet fölhoznom : A tiz év óta megkönnyitett közlekedhetés és az ennek<br />
folytán tetemesült utazási vágy. — 1851-ben Angolor<strong>sz</strong>ágban 6755 mérföldnyi<br />
vasút volt a közlekedésnek átadva, melyek mindös<strong>sz</strong>e 85 millió<br />
egyes utazástmutathatnak föl. A vasutak eddigelé 10,300 mérföldig és az<br />
egyes utazások 177 millióig növekedtek. Ugyanily arányban, ha nagyobbban<br />
nem, növekedett a <strong>sz</strong>árazföldi communicatio is. Retour- jegyek és<br />
egyéb könnyebbségek csábítanak az utazásra, melyek mellőzhetlen nehéz¬<br />
ségeit édesitik. Amerika és Európa között a gőzhajók nagyon meg<strong>sz</strong>apo¬<br />
rodtak 1851. óta s az utipénz 30 <strong>sz</strong>ázalékkal csökkent. Az Uj-Yorkot,<br />
Boston és Portlandot és Quebeket egybekapcsoló vasut-láncz három<strong>sz</strong>o<br />
rosan öregbedett azóta. Az indiai ut egy negyedré<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el megrövidült, a<br />
Nyugatindiával, Délamerikával és Au<strong>sz</strong>tráliávali ös<strong>sz</strong>eköttetés <strong>sz</strong>abályoztatott,<br />
ezen fölül gyors és jutányos is, és ez a fődolog. Az átalános jólét is<br />
előre haladt, az emberek mozgékonyabbakká lőnek. Mindez <strong>sz</strong>ámos ven¬<br />
déggel biztat. Hogy azonban London ez által <strong>sz</strong>embetünőleg népesebbé,<br />
zajosabbá vagy drágábbá válnék, mint eddig, mindenki tagadni fogja, ki az<br />
itteni vi<strong>sz</strong>onyokat ismeri. Dr. Tőkés.<br />
Irodalom és művé<strong>sz</strong>et.<br />
+ (A magyar Akadémia) nyelvtudományi o<strong>sz</strong>tályának nov. 25-én tar¬<br />
tott ülésében Hunfalvy Pál r. tag bemutatá finn olvasókönyve első kötetét s<br />
alkalmilag a finn népkölté<strong>sz</strong>etet ismertette. Utána Fogarasi János a ma¬<br />
gyar sajátító ragról értekezett. Ugyanezen ülésben történt bejelentés <strong>sz</strong>e¬<br />
rint, az Akadémia ez idei nyilvános közgyűlésének tárgyai le<strong>sz</strong>nek : 1. El¬<br />
nöki megnyitó be<strong>sz</strong>éd. 2. Az Akadémia története 1861-ben, a titkár által.<br />
*) Miután e pneumatic- vasútról ugy is bővebb ismertetést sdott már a „V. U."<br />
43. <strong>sz</strong>áma, <strong>sz</strong>ükségtelennek tartjuk e helyen újból vis<strong>sz</strong>atérni rá.<br />
574<br />
3. A continentalis emelkedésről, Szabó Józseftől. 4. Emlékbe<strong>sz</strong>éd Bajza<br />
József fölött, Toldy F-től. 5. A középkori emlék<strong>sz</strong>erü épité<strong>sz</strong>et Magyaror¬<br />
<strong>sz</strong>ágon, Ipolyi Arnold. 6. A <strong>sz</strong>okott hivatalos jelentés.<br />
+ {Fábián Gábor) irodalmunkat ismét egy nagybecsü munkával gazdagitotta.<br />
Ez Cicero ös<strong>sz</strong>es levelei," melyeket derék tudósunk nagy gonddal<br />
leforditott s magyarázó jegyzékekkel látott el. Az első kötet már megjelent,<br />
a még hátralevő öt kötetből pedig minden három hónapban fog egy-egy<br />
kötet megjelenni, a Kisfaludy-társaság kiadásában. Minden kötetet egy-egy<br />
a levelekben <strong>sz</strong>ereplő <strong>sz</strong>emély arczképe di<strong>sz</strong>esit. Egyes kötet ára 2 ft.<br />
4- {A Kisfaludy-társaság pártfogóinak felvilágosításául) megemlítjük,<br />
hogy a Fábián Gábor által |forditott „Cicero ös<strong>sz</strong>es levelei" czimü munka,<br />
bár a Kisfaludy-társaság adta ki, a társaság pártolóinak nem fog megkül¬<br />
detni. Ez évben könyvilletmény fejében kapni fogják a pártfogók, a már<br />
megjelent füzeteken kivül, „Az ember tragoediája" czimü, ismeretlen <strong>sz</strong>er¬<br />
zőtől irt jeles művet egy kötetben, s Eliot „Bedé Ádám" czimű kitűnő |regényének<br />
folytatását.<br />
-4- {„Magyar tudományos értekező.") Ily czimü irodalmi ;vállalatot<br />
inditnak meg január hó folytán Knauz Nándor és Nagy Iván, akad. tagok.<br />
Az „Értekező" egy év alatt 10 füzetben jelenik meg s tartalmát teendik: a<br />
tadományok különféle ágaiból értekezések, monographiák, jelesebb férfiak és<br />
hölgyek életrajzai, történelmi, régé<strong>sz</strong>eti apróbb czikkek, tudományos inté¬<br />
zeteink működéseiről tudósítások, könyvismertetések, irodalmi apróbb hírek<br />
stb. Előfizetési ár 10 füzetre 8 ft, 5 füzetre 4 ft. A pénzek Knauz Nándor¬<br />
hoz E<strong>sz</strong>tergomba, vagy Nagy Ivánhoz, Pestre (ujvilág-utcza 19. <strong>sz</strong>.) kül¬<br />
dendők. Ajánljuk e vállalatot a komolyabb olvasmányokat kedvelő közön¬<br />
ség pártfogásába.<br />
+ (Madará<strong>sz</strong> Győzői), kitűnő tehetségű festé<strong>sz</strong>hazánkfiát Parisban<br />
kiállított .,Zrínyi Ilona" czimü festményeért, III. Napóleon csá<strong>sz</strong>ár<br />
nevében Walew<strong>sz</strong>ky aranyéremmel, s őt „történeti festé<strong>sz</strong>"-nek kinevező<br />
diplomával jutalmazá. Oly nagy kitüntetés ez, minőben még eddig nem csak<br />
magyar, de az o<strong>sz</strong>trák birodalomnak még egy művé<strong>sz</strong>e sem ré<strong>sz</strong>esült.<br />
-|- {Legközelebb két uj darab előadását) várhatjuk nemzeti <strong>sz</strong>ínhá¬<br />
zunknál. Egyik Tóth Kálmán „Egri <strong>sz</strong>ép napok" czimű drámája, mely<br />
holnapra; a másik Mosonyi „Szép Ilonka" czimü operája, mely e hó 7-re<br />
van kitűzve. A „Gyűrű" czimü uj <strong>sz</strong>inmü előadása Felekiné súlyos beteg¬<br />
sége miatt elhala<strong>sz</strong>tatott. Egy „Aranypara<strong>sz</strong>t" (Goldbauer) czimü uj darab<br />
is van elfogadva. Mindkettőt Birchpfeifer as<strong>sz</strong>. irta s Fésűs György forditá.<br />
4- (Uj zenemüvek.) Rózsavölgyi műkereskedésében a következő uj<br />
zenemüvek jelentek meg zongorára : "Viktória Nocturne" és „Am abend.<br />
Románcé." Mindkettőt <strong>sz</strong>erzé Richards B. Ez utóbbi ára 50 kr. „Les<br />
Zephirs. Polka-fantaisie," Musard A-tól; ára 54 kr. „Kis művé<strong>sz</strong>. Ismert<br />
magyar dalok gyűjteménye zongorára," Bartalus Istvántól; ára 54 kr.<br />
Továbbá Kéler Bélától a következő darabok : „Deák-induló;" ára 40 kr.<br />
„Emléksugarak" csárdás; ára 60 kr; „Üstökös-csárdás" ára 80 kr; s végűi<br />
„Assemblée négyes," ára 60 kr.<br />
+ Burger Zsigmond, <strong>sz</strong>egedi könyvárusnál megjelent : „Or<strong>sz</strong>ággyű¬<br />
lési közlemények, az 1861-iki magyar or<strong>sz</strong>ággyűlés rövid vázlata. Szerke<strong>sz</strong>¬<br />
tette Sz. L."<br />
-f- (Ifj. b. Vay Miklós) a jövő év folytán Pesten egy nagyobb <strong>sz</strong>obrá¬<br />
<strong>sz</strong>ati műtermet fog nyitni, miután minden idejét a művé<strong>sz</strong>et ez ágának<br />
akarja <strong>sz</strong>entelni.<br />
+ (A Schédy Sándor által <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tendő „Gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>eti Hetilap"<br />
programmja megjelent.) E <strong>sz</strong>erint a lap főiránya leend : az átalános, orvosi,<br />
gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>i, törvény<strong>sz</strong>éki és műipari vegytant legújabb álláspontján ter¬<br />
je<strong>sz</strong>teni. A lap különösen a gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>eti gyakorlat közlönye leend. Kö¬<br />
zölni fog gyógy<strong>sz</strong>erismei, növény- és termé<strong>sz</strong>ettani czikkeket; őrködni fog<br />
a gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>ek jogai felett; megismerteti a kül- és belföldön megjelent<br />
<strong>sz</strong>akkönyveket sat. A <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő minden egé<strong>sz</strong> éves előfizető után fél, fél¬<br />
éves után pedig negyedforintot ajánl föl egy — elaggott vagy máskép tehet¬<br />
ienné vált — gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>ek <strong>sz</strong>ámára alapítandó segélyintézet javára. Az<br />
előfizetési pénzek Schédy Sándorhoz (aldunasor 3. <strong>sz</strong>.) küldendők. Az elő¬<br />
fizetési árak : egé<strong>sz</strong> évre 9 ft, félévre 4 ft. 50 kr.<br />
4- (Jámbor Endre ,,Férfidivat-közlöny"-ének) téli illetménye, egy nagy,<br />
csinos műlappal s egy <strong>sz</strong>abás-rajzmintával megjelent. A műlapon 9, ma¬<br />
gyarba öltözött alak látható.<br />
— (Felhívás.) Alulírott, mint a „Já<strong>sz</strong>-kunok története" irója és ki¬<br />
adója, ti<strong>sz</strong>telettel <strong>sz</strong>ólitja föl ivtartóit, hogy a náluk levő iveket, — mint¬<br />
hogy a mü e hét folytán megjelenendik, — lakására, N. K. Kisúj<strong>sz</strong>állásra,<br />
deczemb. 5-ig bárminő eredménynyel beküldeni <strong>sz</strong>íveskedjenek. — Kelt N.<br />
K. Kisúj<strong>sz</strong>állás, nov. 22-én <strong>1861.</strong> Dr. Fekete Lajos.<br />
4- (Erkel uj operáján) nagy <strong>sz</strong>orgalommal dolgozik; „Sarolta" le<strong>sz</strong> a<br />
czime s <strong>sz</strong>övegét hir<strong>sz</strong>erint Czanyuga irta.<br />
+ (Lauka Gu<strong>sz</strong>táv „Megtörténtek és megtörténhetb'k") czimü két kö¬<br />
tetnyi humore<strong>sz</strong>k-és komolyabb tartalmú be<strong>sz</strong>élygyüjteménye második kia¬<br />
dásban jelent meg Demjén József nagyváradi könyvárusnál. E mű, unalmas<br />
téli estéken néhány órai kellemes <strong>sz</strong>órakozást nyújt. Ez, ugy hi<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük, egy<br />
hasontartalmu műre elég dicséret. Ára nincs kitéve, csak annyit tudunk az<br />
„Elő<strong>sz</strong>ó"-ból, hogy olcsóbb, mint az első kiadás.<br />
+ („Dalnok és király.") Ily czimü költői be<strong>sz</strong>ély jelent meg<br />
Pozsonyban Frecska Lajostól. A ti<strong>sz</strong>ta jövedelem fele az Ev. Gyámin¬<br />
tézeté.<br />
-f- (Sárosy Gyula arczképe) Grimm rajza után Rohn műintézetében<br />
megjelent s Vahot Imrénél 1 ftjával megrendelhető. A jövedelem egy ré<strong>sz</strong>e<br />
a költő síremlékére fog fordittatni.<br />
4- (B. Vay Miklós) a hegyaljai borá<strong>sz</strong>atra vonatkozó album ös<strong>sz</strong>eál¬<br />
lításával foglalkozik.<br />
4- (Találmány a gépé<strong>sz</strong>et terén.) Tormási Sándor, kun-<strong>sz</strong>ent-miklósi<br />
lakatos, oly gépezetet talált föl, mely <strong>sz</strong>ivattyús kutnál alkalmaztatván,<br />
ennek vize tet<strong>sz</strong>és <strong>sz</strong>erinti arányban 25—30 ölnyi távolságra löketik, s kü¬<br />
lönösen tűzvé<strong>sz</strong> alkalmával a körüllevő épületek oltalmazására sikeresen<br />
alkalmazható. A géu egy<strong>sz</strong>erű és igen tartós, mindamellett alig kerül többe<br />
a közönséges <strong>sz</strong>ivattyús kutnál. Tormási megrendelésre ké<strong>sz</strong> ily gépezetet<br />
bárhova el<strong>sz</strong>állítani.<br />
4- (Marha<strong>sz</strong>állitás korlátozása.) A prágai cs. helytartóság, Csehor¬<br />
<strong>sz</strong>ágba a vasutak mentében eső nagyobb városok élelmezésére <strong>sz</strong>olgáló mar¬<br />
hák be<strong>sz</strong>állítását csupán vasúton engedte meg; ellenben az or<strong>sz</strong>ág belsejébe<br />
a a vasúti állomásoktól távol eső helyekre a marha<strong>sz</strong>állitást egé<strong>sz</strong>en eltiltotta.<br />
4- (Ujonan fölfedezett állatfaj.) Borneo ázsiai <strong>sz</strong>igeten oly állatfajt<br />
fedeztek föl, mely félig ember, félig állat s a philippinaiakhoz hasonlít. Csak¬<br />
nem fölegyenésedve járnak, 4 láb magasságúak, sötét <strong>sz</strong>inüek, ránczosak és<br />
<strong>sz</strong>őrösek, s csak magánosán járnak. Faodvakban és barlangokban laknak,<br />
kígyót, békát, egeret, hangyatojást, sőt egymást is mege<strong>sz</strong>ik.<br />
Közlekedések.<br />
4- (A Ti<strong>sz</strong>a vízállását oly csekélynek mondják), a minőre régóta nem<br />
emlékeznek. Mellékfolyói pedig annyira leapadtak, hogy az erdélyi határ¬<br />
hegyekről nem lehet rajtok tűzifát <strong>sz</strong>állítani. A Duna is oly sekély, hogy a<br />
hajók több állomásnál nem köthetnek ki, hanem csónakokon <strong>sz</strong>állítják<br />
partra az utasokat és pogyá<strong>sz</strong>t. A Margit<strong>sz</strong>igetről pedig <strong>sz</strong>áraz lábon lehet<br />
a mellette levő kis <strong>sz</strong>igetre átjárni.<br />
4- (Postaügy Erdélyben.) A. „Korunk" irja, hogy erdélyben 184<strong>8.</strong> előtt<br />
70,000 ftot kellett a kormánynak a postákra ráfizetni; jelenleg a kiadás<br />
20,000-rel kevesebb.<br />
4- (Vasút Fiume és Károlyváros közt.) A fiumei kereskedelmi kamra,<br />
Fiume és Károlyváros közt saját költségén létrehozandó vasutat tervez.<br />
A kamra az erre <strong>sz</strong>ükséges engedélyért már folyamodott a pénzügymini<strong>sz</strong>¬<br />
tériumhoz.<br />
üli aj ság?<br />
4- (Ki<strong>sz</strong>olgált katonák alkalmazása.) A csá<strong>sz</strong>ár az uj rend<strong>sz</strong>er életbe¬<br />
léptetésekor megparancsolta, hogy a ki<strong>sz</strong>olgált katonák a polgári és községi<br />
hivataloknál a lehetőségig alkalmaztassanak. J<br />
4- (Xántus János hazánkfia) Amerikából vis<strong>sz</strong>atért hazájába s e hó<br />
18-án Győrbe érkezett. Számos termé<strong>sz</strong>ettudományi ritkaságot hozott ma¬<br />
gával, ezek közt 300 kolibrit, s köztük több oly példányt is, minő még egy<br />
európai múzeumban sincs.<br />
575<br />
4- (A zágrábi német lap és a „Narodne Novine" újévtől kezdve 4- (Deckert János), halikarnai megyés püspök nov. 19-éíj, 75 éves<br />
meg<strong>sz</strong>űnnek hivatalos lapok lenni.<br />
korában Varsóban meghalt. Kevéssel halála előtt inté papjait, hogy az egy¬<br />
4- (A három hóra felfügge<strong>sz</strong>tett „Grenzbote") az „Alföld" nov. 24-iki házért és hazáért legyenek ké<strong>sz</strong>ek bárminemű <strong>sz</strong>envedésre.<br />
<strong>sz</strong>áma <strong>sz</strong>erint, 8 nap múlva ismét megjelennék.<br />
4- (Győrt is gázzal fogják világitni.) Erre nézve a hatóság már meg¬<br />
4" (A „Korunk" czimü Kolozsvári lap), mely eddig hetenkint öt<strong>sz</strong>ör tette a <strong>sz</strong>ükséges intézkedéseket.<br />
jelent meg, uj-évtől kezdve csak négy<strong>sz</strong>er fog megjelenni.<br />
4- (Mahler, a „ Volksstimme" munkatársa), kit nyomozólevéllel üldöz¬<br />
4- (A horvát or<strong>sz</strong>ággyűlés munkálatait) b. Kuslán és Suhaj, az or<strong>sz</strong>ág¬ tek, Magyaror<strong>sz</strong>ágon át a Dunafejedelemségekbe menekült, s Konstantiná¬<br />
gyűléshez intézett kir. leiratokkal gyütt, 4 füzetben horvát nyelven ki fog¬ polyban hajóra ülvén, Marseillebeérkezett.<br />
ják adni.<br />
4- (Az o<strong>sz</strong>trák katonaság) az eddig viselt csákók helyett sapká¬<br />
4" (Gr. Batthyány Lajos mell<strong>sz</strong>obra.) Özvegy gr. Batthyány Lajosné kat kap.<br />
dicsőült férje mell<strong>sz</strong>obrát rendelte meg Alexi, magyar <strong>sz</strong>ületésű <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>nál, + (Érdekes vendégek) fordultak közelebb fővárosunkban s az „István<br />
kinek rendes lakása Londonban van, de jelenleg fővárosunkban tartózkodik főherczeg"-ben vettek <strong>sz</strong>állást. E vendégek : Mehemed Rucdy basa, török<br />
s 2—3 hónapot itt fog tölteni, mig a mell<strong>sz</strong>obrot elké<strong>sz</strong>íti.<br />
hadügyminister, s kísérői Rechad Achmed, Erat bég, Sarabid efFendi, Aris<br />
4- (Huber hangversenye) múlt vasárnap nagy sikerrel ment végbe effendi, GiafFead efFendi és Mu<strong>sz</strong>tafa aga.<br />
Legnagyobb tet<strong>sz</strong>ésben ré<strong>sz</strong>esült Volkmann Róbert G-moll négyese, mely¬ _+ (Polgári jog <strong>sz</strong>erzése Zágrábban.) Zágráb város hatósága e hó<br />
nek sikerült előadása után a <strong>sz</strong>erző zajos tapsviharral hivatott ki. 18-iki ülésében azt határozta, hogy a város polgár-jogában csak az ré<strong>sz</strong>e¬<br />
sülhet, a ki hitelesen kimutatja, hogy öt éven át a várost lakta és horvátul<br />
Egyház és iskola.<br />
tud (!)<br />
4- (Jótékony alapítvány.) Iglóról (Szepes) azon tudósítást ve<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük,<br />
4- (Ranolder János ve<strong>sz</strong>prémi püspök) Budára érkezett; a herczegprimást<br />
is ugyanoda e napokban várják.<br />
hogy az ottani evang. egyháznak érdemdús felügyelője Trangous József ur,<br />
ki f. é. okt. 20-án meghalálozott, végrendeletileg az ev. algymnasiumot ne¬<br />
4- (Példátlan pénzügymini<strong>sz</strong>ter.) A moldvai pénzügymini<strong>sz</strong>ter Morus<br />
vezte ki örökösének, mi által a nevezett derék intézet ismét mintegy 50,000<br />
herczeg, kineveztetése alkalmával a pénztárt üresen találván, abba sajátjá¬<br />
ftnyi vagyonnak jut birtokába (a boldogult végrendelkező özvegyének ha¬<br />
ból 80,000 aranyat tett, <strong>sz</strong>ázalékra való igény nélkül. E tény, ritkasága mi¬<br />
lála után). Ez, néhány év leforgása után már második eset, mely Szepesme-<br />
att megérdemlené, hogy aranybetükkel márványtáblába vésessék.<br />
gyében az egyház és iskola irányában nyilatkozó jótékonysági <strong>sz</strong>ellemet 4- (Régi pecsétnyomó.) A nemzeti Múzeumnak Komárommegye egy<br />
tanúsítja. Néhány évvel ezelőtt halt meg ugyanis Iglón, a hazában ismere¬ régi pecsétnyomóját küldték be, mely 1625-ben ké<strong>sz</strong>ült s mely Komárom¬<br />
tes, volt magyar mini<strong>sz</strong>teriumbeli államtitkár, Trangous Lajos nyűg. kapi¬ megye okmányainál 1848-ig ha<strong>sz</strong>náltatott.<br />
tány, ki tetemes vagyonának legnagyobb ré<strong>sz</strong>ét <strong>sz</strong>intén jótékonysági czé- 4- (A bécsi Reichsrath csengetyüjét árvaság ve<strong>sz</strong>élye fenyegeti.) Dr.<br />
lokra hagyományozta, úgyhogy a két Trangous-testvér hagyatékai után az Heint, a Reichsrath alsóházának hires csengetyüs elnökét, bécsi hirek <strong>sz</strong>e¬<br />
tglói ev. egyház és iskola ös<strong>sz</strong>esen mintegy 120,000 fttal gazdagadott. Mint rint a pénzügymini<strong>sz</strong>teri tárczával kínálták meg. Az „O.u. W." nem akarja<br />
halljuk, az illető körökben mindinkább megérlelődik azon régi <strong>sz</strong>ándék, hinni, hogy a Reichsrath legfőbb dí<strong>sz</strong>étől fo<strong>sz</strong>tatik meg.<br />
hogy az iglói dúsan ellátott iskola most már rendes gymnasiummá <strong>sz</strong>ervez- 4- (Halálozás,) Moga János, volt cs. k. altbnagy, ki 1848-ban egy<br />
tessék. Anyagi és <strong>sz</strong>ellemi erők birtokában ez most már könnyebben fogna ideig a magyar sereg vezére volt, nov. 10 Szá<strong>sz</strong>-Erkéden meghalt.<br />
sikerülni, mint azelőtt. Szívesen vennénk e tárgyról bővebb értesítést.<br />
4- (A budai nép<strong>sz</strong>ínházban) e héten le<strong>sz</strong> a második műkedvelői elő¬<br />
adás a nép<strong>sz</strong>inház javára. A „Fenn az ernyő, nincsen kas" fog előadatni. A<br />
4- (Adomány, gymnasium létesítésére.) Nagy-Szalonta város az ott<br />
nép<strong>sz</strong>ínház páholyait nem fogják meg<strong>sz</strong>üntetni, mint hire járt, miután Mol¬<br />
184<strong>8.</strong> előtt fennállt 6 o<strong>sz</strong>tályú gymnasium vis<strong>sz</strong>aállítására illetőleg a korigé-<br />
nárnak e tervébe a <strong>sz</strong>ínházi bizottmány nem egyezett bele.<br />
öyeihez képesti létesítésére 132 kata<strong>sz</strong>tralis hold s 1075 négy<strong>sz</strong>ögölnyi <strong>sz</strong>ántóes<br />
ka<strong>sz</strong>álóföldet adományozott a nagy-<strong>sz</strong>alontai helv. hitv. egyháznak, iskolai<br />
+ (Markovics Ilka) jelenleg a kolozsvári nemzeti <strong>sz</strong>ínpadon vendég¬<br />
állandó alapul.<br />
<strong>sz</strong>erepel, s <strong>sz</strong>ámos kitüntetésben ré<strong>sz</strong>esül.<br />
Ipar, gazdaság, kereskedés.<br />
Nemzeti <strong>sz</strong>inházi napló.<br />
Péntek, nov. 22. „Lear király." Szomorujáték 5felv. Irta Shakespeare.<br />
Örömmel tapa<strong>sz</strong>taljuk, hogy Shakespeare klas<strong>sz</strong>ikus művei iránt mindinkább<br />
nő a ré<strong>sz</strong>vét a közönségben, s a művé<strong>sz</strong>i érdekeltség <strong>sz</strong>íné<strong>sz</strong>einknél. A czim<strong>sz</strong>erepre<br />
Egressynél jobb <strong>sz</strong>emélyesitőt nem is kívánhatnánk; nem akarunk<br />
ddigi érdemeiből levonni, de nyíltan mondhatjuk, hogy derék veterán mű¬<br />
vé<strong>sz</strong>ünk játéka, különösen shakespeari <strong>sz</strong>erepekben, soha sem volt oly mű¬<br />
vé<strong>sz</strong>i tökélyü, mint a legújabb időkben, Egressyt nézni és hallani, most<br />
valódi műélvezet. A többi főbb <strong>sz</strong>erepek is átalában jól voltak betöltve.<br />
Szigeti, Feleki, Lendvai, Szerdahelyi, mind derekasan megálltak helyöket.<br />
endvainé „Cordeliája" is sikerült volt, csak midőn nővéreitől bucsut ve<strong>sz</strong>,<br />
nem kellett volna magát oly daczosnak feltüntetni. Hubenainé nem igen<br />
tudta velünk elhitetni, hogy „Regan" oly <strong>sz</strong>ívtelen leány volt. Közönség<br />
igen <strong>sz</strong>ép <strong>sz</strong>ámmal volt jelen, kivált a karzatokon, hol azonban ezúttal a fia-<br />
;al intelligentiának képviselői foglalának többnyire helyet.<br />
Szombat, nov. 23. „Hugenották." Opera 4 felv. Meyerbeertöl. A rég<br />
nem látott nagy operában ezúttal egy vendég lépett föl : Triebler Paulina<br />
k. a. mint „Valentiné." A közönség a vendég<strong>sz</strong>ereplőt melegen fogadta, a<br />
éneke iránt több izben élénk tet<strong>sz</strong>ését nyilvánitá. Szép és terjedelmes hang¬<br />
gal rendelkezik, mit ha teljesen kiképez, e pályán <strong>sz</strong>ép jövőre <strong>sz</strong>ámithat.<br />
Játéka azonban, s különösen arezjátéka, nincs annyira kiképezve, hogy ily<br />
nehéz <strong>sz</strong>erepben, hol az ének mellett művé<strong>sz</strong>i játék is kívántatik, elegendő<br />
sikerrel működhetnék.<br />
Vasárnap, nov. 24. „Vazul." Eredeti <strong>sz</strong>omorujáték Szigligetitől. E mű<br />
újonnan átdolgozva került ezúttal <strong>sz</strong>inre. Az átdolgozás a dolog lényegén<br />
nem igen változtatott; körülbelül olyanformán esett ki, mint ha valakit uj<br />
ruhába öltöztetnek, de azért az ember ugyanaz marad. E megjegyzésünk<br />
oleg a főalakra „Vazul"-ra vonatkozik, mert egyes <strong>sz</strong>ép ré<strong>sz</strong>eitől, hatásos<br />
jeleneteitől nem lehet az elismerést megtagadnunk. A czim<strong>sz</strong>erepet Lendvai<br />
adta. Az előadás eléggé sikerült. Nagy közönség.<br />
Hétfő, nov. 25. „Evangdium és családélet." Dráma 5 felv. A fő<strong>sz</strong>ere¬<br />
pek Lendvay és Kő verné kezében. Igen jó előadás, de a darab teljesen elve<strong>sz</strong>¬<br />
tette érdekét s nem a mi légkörünkbe illő.<br />
Kedd, nov. 26. „Lammermoori Lucia." Opera 3 felv.<br />
Szerda, nov. 27. „Vazul." Szigligeti <strong>sz</strong>omorujátéka.<br />
Csütörtök, nov. 2<strong>8.</strong> Másod<strong>sz</strong>or „Nabukodonozor." Opera Verditől.<br />
Budai nép<strong>sz</strong>inház.<br />
Nov. 22. ötödik díjmentes népelőadásul Szigeti jeles nép<strong>sz</strong>ínműve<br />
a „Vén bakancsos" adatott, még pedig egyátalában nem sikerültén. A<br />
<strong>sz</strong>ereplők közül csupán Partényi érdemel elismerést, ki a „vén bakancsost,"<br />
egy kis túlzás le<strong>sz</strong>ámításával, igen jól adta. Libera Gizela ,,Ilon <strong>sz</strong>erepére<br />
j££ fSmmam<br />
r<br />
fii<br />
•M
nem igen alkalmas. Harmath Emma „Lidi"-je nem <strong>sz</strong>épen énekelt. Vincze<br />
inkább csak külsőleg volt Szigeti „Friczi,,-je; hangja nem alkalmas<br />
„Friczi" jellemzésére. Szép, mint „Laczi", Partényi után még legjobban<br />
kielégitett.<br />
Nov. 23. „A gyá<strong>sz</strong>vitézek." Dráma 5 felv.<br />
Nov. 24. „Angyal Bandi/' Feleki 4 felvonásos nép<strong>sz</strong>ínműve meglehe¬<br />
tősen adatott. A czim<strong>sz</strong>erepet Bihari ját<strong>sz</strong>ta, elég jól vitézkedett, valamint<br />
Együd is „Palatin<strong>sz</strong>ky" <strong>sz</strong>erepében. Harmath Emma, mint korcsmárosné,,<br />
ügyesen forgolódott. Simonyi, mint „Kákatói,, több<strong>sz</strong>ör megnevettette a<br />
közönséget. Szerdahelyi Nelli bágyadtán adta „Orbainét." Pákozdi ügyetlen<br />
para<strong>sz</strong>tlegény volt, nem csoda, ha kosarat kapott ,,Juliská"-tól. Közönség,<br />
hihetőleg a <strong>sz</strong>akadó eső miatt, nagyon mérsékelt <strong>sz</strong>ámmal.<br />
Nov. 25. „Bányarém." Vahot Imrétől. Az előadás nagyon rendetlenül<br />
ment. A két tündér közül csak az egyik jelent meg, Liberáné, ki hiában<br />
kiabált a <strong>sz</strong>ínfalak mögé, hogy jőjön már a másik tündér is, de csak nem<br />
jött az, s igy kénytelen volt egy füst alatt két tündért képviselni. E körül¬<br />
ménynek vagyunk hajlandók tulajdonítani, hogy Liberáné korántsem volt<br />
elbájoló tündér. A bányamester kezéből a termékaranydarabokat oly ügyet¬<br />
lenül kapta ki, hogy az egyik a földre esett, épen a bányamester lába elé,<br />
M bár látta, s hallotta is, mikor koppant, mégis azt kérdezte, hogy ki<br />
lopta el aranyát. Kedvünk lett volna rákiáltani, hogy hi<strong>sz</strong>en a lába előtt<br />
fek<strong>sz</strong>ik, minek keresi? E tündéres jelenetben az illusio tökéletesen tönkre<br />
jutott. ,,Lőrincz" (Szép) ,,Margit"-nak egé<strong>sz</strong>en a fülébe tartotta a <strong>sz</strong>áját,<br />
ugy énekelt, pedig talán egy kissé távolabbról is meghallotta volna. Alajosné<br />
„Brigitta,, <strong>sz</strong>erepében, mint többnyire, most is túlzott. Neki nem lett<br />
volna <strong>sz</strong>abad azt kitüntetni, hogy maga is tudja, mily nevetséges alak. A<br />
jóizlésü néző, ha látja, hogy minden áron meg akarják nevettetni, elve<strong>sz</strong>ti<br />
kedvét a nevetéstől, s legfölebb a <strong>sz</strong>ereplő erőködését mosolyogja meg.<br />
Együd jobb „bányajáró,' volt, mint ,,Mátyás király." Mihelyt valódi alakját<br />
fölvette, azonnal elkezdett érthetlenül hadarni, mintha bizony a túlságosan<br />
gyors be<strong>sz</strong>éd nagyuras tempó volna. Aztán fejét sem kellett volna oly irgal¬<br />
matlanul hátra <strong>sz</strong>egni, mintha csillagokat vizsgálna, még ha Mátyás király<br />
is az ember. A bányabirák oly gyámoltalanok voltak, hogy beillettek volna<br />
a Paprika Jancsi komédiájába. Ennek azonban inkább a <strong>sz</strong>erep az oka, mint<br />
a <strong>sz</strong>ereplők. „Margit" krinolinja oly <strong>sz</strong>épen pöfie<strong>sz</strong>kedett, mintha már Má¬<br />
tyás király idejében is virágzott volna egy krinolingyár. Dósa jó „bányagróf<br />
1 '' volt, Simonyi is jól adta a „bányamestert." Kovács István a „bányarém"<br />
<strong>sz</strong>erepében nem hibázott sem az ikes igék, sem a hangsúlyozás ellen,<br />
a mit a <strong>sz</strong>ereplőkről nem lehetne átalában elmondani. (Igaz, hogy a „bányarém"-nek<br />
nem is volt semmi mondanivalója, csak az, hogy ,,ó—h!") Végül<br />
„Mátyás, az igazságos, aranyeső, a bánya tündér világa" czimü sikerült alle¬<br />
gória adatott Molnártól, kit a közönség zajos tapsokkal hívott ki.<br />
Nov. 26. Bérlet<strong>sz</strong>ünet mellett ,,A két hu<strong>sz</strong>ár" czimü életrevaló dara¬<br />
bot adták. Az előadás előtt, a felvonások közt s az előadás végén Kecskeméty<br />
Károly magyar népzenetársasága dij nélkül, a nép<strong>sz</strong>ínház javára, régi<br />
jó magyar nótákat s a „Hunyady Lá<strong>sz</strong>ló"-ból egyveleget ját<strong>sz</strong>ott, nagy<br />
tet<strong>sz</strong>és közt. Majd minden darabot ismételni kellett. A nép<strong>sz</strong>ínház közön¬<br />
sége nem igen mélíányosan cselek<strong>sz</strong>ik, midőn az ismétlést, főleg a fára<strong>sz</strong>tó<br />
tánczoknál, oly sűrűn ve<strong>sz</strong>i igénybe. A <strong>sz</strong>inmű előadása ös<strong>sz</strong>evágó volt. Par¬<br />
tényi a ,,<strong>sz</strong>abadságos bakancsost" s Virágh a „zsidót" kitünőleg adta. A<br />
jobbak közül kiemelendők még a Szőlősy nővérek, Alajosné mulatságos alak<br />
volt, nem túlzott. Közönség <strong>sz</strong>ép <strong>sz</strong>ámmal.<br />
Nov. 27. „Szökőév. 3 íelv. vígjáték.<br />
Nov. 2<strong>8.</strong> „A czigány." Nép<strong>sz</strong>ínmű 3 <strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong>ban.<br />
Szerke<strong>sz</strong>tői mondanivaló.<br />
5853 Belicza. K. Pál. A nyilatkozat a P. U. közelebbi <strong>sz</strong>ámában fog megjelenni<br />
Ily közlésekért beiktatási dij nem jár.<br />
5854. Dobó István. Tört. be<strong>sz</strong>ély. Csak a jövő évi folyamban le<strong>sz</strong> közölhető. Ha<br />
addig nem rendelkezik ön másképen, akkor örömest kiadjuk.<br />
5855. Buda. T. Gy. Az indítványozott társaskör e<strong>sz</strong>méjét teljes <strong>sz</strong>ivünkből pártol¬<br />
juk, s azért óhajtanok, hogy az ügynek élére tekintélyes férfiak álljanak. Öntől pedig<br />
egy a fennálló vi<strong>sz</strong>onyokhoz mért, kimerítő tervvázlatot óhajtanánk.<br />
5856. Az iljü hű .... Forma gyengeségben <strong>sz</strong>envedő mü; telve nem épen kedves<br />
reminiacentiákkal. Ne kívánja ön a közlést. Jobbat várunk.<br />
5857. M. G. A közti<strong>sz</strong>teletben álló férfiú érdemeinek teljes méltánylása lapunk<br />
azon 1859. évi <strong>sz</strong>ámában olvasható, melyben arczképét s életrajzát közlöttük.<br />
585<strong>8.</strong> N.-Várad. Ha a tanulónak pana<strong>sz</strong>a van tanára ellen, jelentse be az illető<br />
igazgatóságnak. Lehetetlen, hogy meg ne hallgassák az okadatolt fel<strong>sz</strong>ólalást. Az effélét<br />
hirlapilag elintézni nem <strong>sz</strong>okás.<br />
6859. Bacsknfnlva. 15. A. A gyakorlati tárgyú tudósítást közölni fogjuk. További<br />
ajánlatait <strong>sz</strong>ivesen fogadjuk.<br />
5860 Kassa. B. L. Az Akadémia palotájának Ugye, mint halljuk, a közel nagygyü<br />
lésig teljesen el le<strong>sz</strong> döntve: Múlt septemberben közlöttük Hen<strong>sz</strong>lmann tervét. S örömmel<br />
jelentjük, hogy azon helyzetben vagyunk, hogy nem sokára a többi négy tervrajzot<br />
(Szkalniczky. Ferstel, Klentze és Stüler müveit) lapunk <strong>sz</strong>intén közre fogja bocsáthatni.<br />
5861. Magyaror<strong>sz</strong>ág Mit mondana ez az or<strong>sz</strong>ág, ha oly töltött kápo<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>erű<br />
tolondékot vers gyanánt árulnánk, mint p. o, a következő (melyet a sok közül pró-<br />
"bául ide iktatunk) :<br />
Magyaror<strong>sz</strong>ág édes hazám,<br />
Benne lakik az én babám;<br />
Itt <strong>sz</strong>ép lánynak <strong>sz</strong>áma nincsen :<br />
Köztük leg<strong>sz</strong>ebb az én kincsem.<br />
Magyar zá<strong>sz</strong>ló harom<strong>sz</strong>inú,<br />
Kedves itt a magyar <strong>sz</strong>inmú (!) :<br />
Forradalom, rád emlék<strong>sz</strong>em —,<br />
Oh én <strong>sz</strong>egény magyar népem!<br />
Szeretem én a babámat,<br />
De még jobban a hazámat;<br />
Kedves rózsám fel-fel vidít,<br />
Szegény hazám el<strong>sz</strong>omorit.<br />
Nem ve<strong>sz</strong>lek el addig, rózsám,<br />
Nem is akarja magyar lány,<br />
Mig e honra íény nem árad —<br />
S nem harezolok nagy csatákat!<br />
576<br />
Nyílt tér. *)<br />
— {Fel<strong>sz</strong>ólítás.) Alulirt ti<strong>sz</strong>telettel nyilatkozatra <strong>sz</strong>ólitja fel Blaskovits<br />
Gyula urat, hogy megjelent-e, vagy megjelenend-e a „Honvédek csár¬<br />
dása" czimü zenemüve? a meg nem jelenhetés esetében mi történik a hozzá,<br />
küldött előfizetési pénzös<strong>sz</strong>eggel? Kun-Sz.-Márton, £ov. 25.<br />
Privrel Antal, a „Honvédek-csárdásának" egyik előfizetője.<br />
*) E rovatban közlött czikkekért csupán a sajtóhatóság irányában vállal felelős¬<br />
séget a Szerk. __<br />
SAKK JÁTÉK.<br />
101. <strong>sz</strong>. feladvány. Moser Adalberttől (Königsbergben).<br />
(Átvéve a „Berlini sakk-ujság" novemberi füzetéből.)<br />
Sötét.<br />
a b c d e f g h<br />
Világos.<br />
Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond.<br />
A 96-ik <strong>sz</strong>. feladvány megfejtése.<br />
(Átvéve a „Londoni képes ujság"-ból.)<br />
Világos. Sötét.<br />
1) II e 6 — c 7 tet<strong>sz</strong>és <strong>sz</strong>erint.<br />
2) H c 7 — d 5 tet<strong>sz</strong>és <strong>sz</strong>erint.<br />
3)Vf 7 — c7 tet<strong>sz</strong>és <strong>sz</strong>erint.<br />
4) V c 7 — £<br />
Helyesen fejtették meg. Ve<strong>sz</strong>prémben : Fülöp József. — Lessen : báró Me<strong>sz</strong>éna<br />
István. — Pesten : Cselkó György. — B.- Újvároson : Kovács Lajos. — Berhiddn : K—y.<br />
— Poro<strong>sz</strong>lón : Nyilas Alajos. — Pá<strong>sz</strong>tort : Kovács Zsigmond. — Parabutyban : Rothfeld<br />
József. Rövid értesítések. Ve<strong>sz</strong>prém : F. J. és Parabuty : R. J. Önöknek a 9<strong>8.</strong> <strong>sz</strong>. fel¬<br />
adványra vonatkozó é<strong>sz</strong>revétele igen helyes — Berhida : K —y. és Pá<strong>sz</strong>tó : K. Zs. önök<br />
nálunk újra <strong>sz</strong>ivesen látott vendégek. Ugy lát<strong>sz</strong>ik, hogy a téli unalmas napokon több idő<br />
jut a sakkra, s a régi harezosok újra kezdenek sorakozni a <strong>Vasárnapi</strong> Újság zá<strong>sz</strong>lója alatt.<br />
Mi ezt azzal akarjuk megérdemelni, hogy rovatunkat még érdekesebbé tenni törek<strong>sz</strong>ünk.<br />
Hóhetinap<br />
Katholik. és Protest.<br />
naptar<br />
Gőr.-oro<strong>sz</strong><br />
naptár<br />
©Nap¬<br />
kelet || nyűg.<br />
Izraelit,<br />
naptár<br />
December. Nov. (ó)<br />
Kislev<br />
Vasár. F 1 Eligius F Natal. 19 A 23 Ab.<br />
Hétfő Bibiana <strong>sz</strong>űz Evasius 20 Gergely r.<br />
Kedd Xaveri Fer. Fer. At. 21 B. A. fel.<br />
Szerda Borbála Borbála 22 Philemon<br />
Csütór. Sabbas apát Abigail 23 Amphil.<br />
Péntek Miklós püsp. Miklós 24 Katalin<br />
Szomb. Ambrus püs. Ambrus 25 Kelemen<br />
28<br />
29 Dániel<br />
30 Rosch<br />
1 TebB<br />
2<br />
3<br />
414 Sab<br />
noldnegyed : 0 Ujhold 2-án, 4 óra 33 perozkor reggel.<br />
S. Hold¬<br />
kelet I nyűg.<br />
TARTALOM.<br />
Ghyczy Kálmán, (arczkép.) — Temetőben. Pap Gábor. — A debreczeni kastély.<br />
(Folytatás.) Jókai Mór. — Pu<strong>sz</strong>ta<strong>sz</strong>er. (Vége. Képekkel.) Ilornyik János. — Az angol¬<br />
kisas<strong>sz</strong>onyok intézete Ve<strong>sz</strong>prémben, (képpel.) Cz. — Az evés és ivás különböző ncpek-<br />
„($1. — A magyar írók segélyegylctének alakító közgyűlése. — Hollókő vára (képpel.)<br />
Cs. L. — Arany mondatok. (Folytatás.) — Egyveleg. — Tárház : B. Eötvös József be¬<br />
<strong>sz</strong>éde. — Az 1862-iki átalános ipar és mükiállitás Londonban. — Irodalom és művé<strong>sz</strong>et-<br />
— Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Közlekedés — Mi újság? ---<br />
Nemzeti <strong>sz</strong>inházi napló. — Budai nép<strong>sz</strong>inház. — Szerke<strong>sz</strong>tői mondanivaló. — Nyílt tér.<br />
— Sakkjáték. — Heti naptár.<br />
Felelős <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő Pákh Albert : (lak. magyar-uteza 1. <strong>sz</strong>.)<br />
Kiadó-tulajdonos Deckenast Gu<strong>sz</strong>táv. — Nyomtatja Landerer és Heckeoast, egyetem-ntcza 4. <strong>sz</strong>ám alatt. Pesten <strong>1861.</strong><br />
ó.<br />
10<br />
18<br />
27<br />
45<br />
3<br />
17<br />
29<br />
49-ik <strong>sz</strong>ám. Nyolczadik évi folyam,<br />
Pest, december 8-án 1861<br />
A <strong>Vasárnapi</strong> Újság hetenkint egy<strong>sz</strong>er nagy negyedrétben l'/» ivén jelenik meg. Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz kflldve vagy postai utón külön a <strong>Vasárnapi</strong> Újságra<br />
félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. ajpénzben. — Az előfizetési dij a <strong>Vasárnapi</strong> Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-uteza 4. <strong>sz</strong>ám) bérmentve utasítandó.<br />
(Szerke<strong>sz</strong>tőségi <strong>sz</strong>állás : magyar-uteza 1. <strong>sz</strong>ám.)<br />
Jigy, a jelen év elején elhunyt tudósunk emlékét elevenítjük<br />
fel e sorokban, egy fáradhatlanul munkás öreg úrét, ki egé<strong>sz</strong><br />
életét a tudományoknak <strong>sz</strong>entelvén, két évtized óta egyike volt a<br />
k á 11 a y Ferenci.<br />
(1790-<strong>1861.</strong>)<br />
lomnak <strong>sz</strong>entelé életét. Egy ideig a „Világ," később a „Nemzeti<br />
Újság" czimü politikai lapoknak volt munkatársa.<br />
Egy 1845-ben megjelent gunyoros röpirat többi között ezt<br />
magyar tudományos Akadémia leg<strong>sz</strong>orgalmasabb tagjainak s ez ;irja róla : „Kállay Ferencz tudománya <strong>sz</strong>avakban <strong>sz</strong>éles; többet ir,<br />
or<strong>sz</strong>ágos intézetünk terméből sokáig az ö neve hangzott ki leg-mint alapsajtó nyomtatni bir; agyában <strong>sz</strong>akonként o<strong>sz</strong>tályozvák<br />
gyakrabban. Volt-e, le<strong>sz</strong>-e ez elvitázhatlan nagy munkásságnak a a tudományok, és a ki mit és a mit parancsol, a <strong>sz</strong>erint <strong>sz</strong>olgál<br />
hazai tudományosságra nézve gyakorlati értéke és eredménye?! Elletében tudományos könyvekből oly sok kivonatot ké<strong>sz</strong>ihistoriai<br />
dolgozatainak nagy <strong>sz</strong>áma által mit és mennyit nyert a tett, hogy azok XXVII vastag kötet diariumot képeznek, melyek¬<br />
hazai történelem ügye? annak kimutatását az illető <strong>sz</strong>akférfiak nek „Mutatói" <strong>sz</strong>intén egy pár kötetet te<strong>sz</strong>nek ki, s e kivonatokat<br />
ítéletétől várjuk és reméljük. A mi feladatunk, e hazafmi buzgalom i többnyire sajátkezüleg irta" stb.<br />
'- munkás ,,,,. életnek , külső •...-... körülményeit i .. ..i ' .....-,,,., rövid vázlatban előadni. ,.. , . Kállay Ferencz nevezetesebb művei : Székely nemzet eredeté¬<br />
Kállay y Ferencz, , m. akadémiai rendes tag, 1790. dec. 2-án <strong>sz</strong>ü- ről. N.-Enyed 1829. — A magyar nemzetiségről. Pest 1836. — Es-<br />
letett Debreczenben az ős Kállay<br />
küdt<strong>sz</strong>ékekről, tekintettel az al¬<br />
nemzetségből. Atyja Kállay Sá¬<br />
sóbb táblai <strong>sz</strong>ónoklatokra. Pest<br />
muel korán elhalván, anyja Vi¬<br />
1844. — Finn-magyar nyelv. Pest<br />
rágh Mária neveié fel a gyerme¬<br />
1845. — 1848-ban a Kisfaludy-<br />
ket. Iskoláit Debreczenben és<br />
társaság által kitűzött 50 ara¬<br />
Pesten végezé. Az utóbbi helyen<br />
nyos jutalomra egy magyar<br />
1812-ben ügyvédi vizsgát tett s<br />
mythologiai pályamunkát adott,<br />
három hónapig ügyvédkedett is,<br />
mely a folyó évben „Pogány ma¬<br />
de nagy hajlammal viseltetvén a<br />
gyarok vallása" czim alatt jelent<br />
katonai pálya iránt, csakhamar<br />
meg. E mü nyolez versenytársa<br />
Bécsbe ment, a hadi törvényeket<br />
felett nyerte el a pálmát s a Kis-<br />
tanulmányozni. Innen egy év<br />
faludy-társaság 1860. jul. 29-én<br />
múlva (1814.) mint hadbíró<br />
tartott üléséből nem csak meg¬<br />
(auditor) hadnagyi ranggal lé¬<br />
jutalmaztatott, de a <strong>sz</strong>erző irá¬<br />
pett a katonaságba, hol kevés<br />
nyában a társaság azzal is tanu-<br />
idő múlva főhadnagy, később<br />
sitá elismerését, hogy a munka<br />
<strong>sz</strong>ázados lön a 2-ik gyalog <strong>sz</strong>é¬<br />
tulajdoni jogát vis<strong>sz</strong>abocsátá<br />
kely ezrednél.<br />
Kállay kezébe. — Ezeken kivül<br />
Erdélyben a nevezett ezred¬<br />
nagy<strong>sz</strong>ámú kisebb nagyobb érte¬<br />
nél 13 évet töltött, mely idő alatt<br />
kezése jelent meg a Tudományos<br />
Szabad óráinak egy ré<strong>sz</strong>ét iro¬<br />
Gyűjteményben, Uj Magyar Mú¬<br />
dalmi munkálatoknak <strong>sz</strong>entelé.<br />
zeumban, s akadémiai felolvasá¬<br />
1827-ben nyugalomba lépett, s<br />
sai az Akadémia Evkönyveiben<br />
ezóta több időt fordithatott irói<br />
s Értesítőjében. Igen sok kézirat¬<br />
búvárkodásra, minek eredménye<br />
ban maradt hátra.<br />
az lön, hogy már 183<strong>8.</strong> sept. 1-én<br />
Életének egyéb főbb pontjai<br />
a magyar tud. Akadémia „tudo¬<br />
a következőkben foghatók ös<strong>sz</strong>e:<br />
mánya és magyar nyelven kia¬<br />
1848-ban a magyar hadügymi¬<br />
dott jeles munkáiért'' rendes<br />
ni<strong>sz</strong>térium által fel<strong>sz</strong>ólittatván a<br />
tagjává vála<strong>sz</strong>totta. Ekkor Pestre<br />
haza <strong>sz</strong>olgálatára, a már 21 év<br />
tette át állandó lakását, hol a<br />
v óta nyugalomban élő férfiú újra<br />
ilág zajától egé<strong>sz</strong>en vis<strong>sz</strong>avo¬<br />
ké<strong>sz</strong>nek nyilatkozott<br />
nultan, a tudománynak, iroda- KÍLLAY FEBENCZ.<br />
állomás lfll<br />
m
![Letöltés egy fájlban [36.8 MB - PDF] - EPA](https://img.yumpu.com/23369116/1/172x260/letoltes-egy-fajlban-368-mb-pdf-epa.jpg?quality=85)
Change language