Hitelgarancia_OTP

More documents

Recommendations

Info

4 | 2017. július, I. szám hitelgarancia Kis- és középvállalkozások üzleti lapja WELCOME ON BOARD | VIZES HELYEK | BIZTONSÁGOS TURIZMUS | SZERETHETŐ MAGYARORSZÁG Miért vonzó Magyarország a külföldiek számára? Belül tágasabb Magyarország A közép-európai régió országait összehasonlítva idén Ausztria szállodái érték el a eddig a legjobb teljesítményt a szobafoglaltság alapján, a második helyen azonban már Magyarország végzett. [Garantiqa] Sokszínűség és biztonság A kiugró érdeklődés csak részben magyarázható a trendekkel, nagyrészt inkább annak köszönhető, hogy Magyarország sokszínű, de közben emberi léptékű, ráadásul az ár/érték arány szempontjából a térség leginkább kedvező célállomása. Emellett fontos az is, hogy biztonságos úti cél vagyunk, tehát egy Budapestre látogatónak nem kell sem terrorveszélytől, sem másfajta atrocitástól tartania. Megbízhatóság és minőség „Magyarországot sokan csak most fedezik fel. Egyre több turista tér haza maradandó, pozitív élményekkel, és ezeknek a tapasztalatoknak a megosztása a legjobb marketing. Az ágazat feladata, hogy ezeket az élményeket és a megbízható minőséget minden turista számára biztosítsa” – mondja Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Szárnyaló magyarországi turiz – Folyamatosan fejlődő idegenforgalom Vendég a házná Magyarország A World Tourism Barometer tavalyi összegzése szerint több mint 19 százalékos növekedést ért el magyar turizmus egy tavasz–nyár–ősz ciklusban. A vizsgált időszakban a világátlag 4,4 százalék volt; Európában alig haladta meg az öt százalékot. [Garantiqa] „A vendégek könnyen és gyorsan osztják meg tapasztalataikat az interneten” Szájról szájra Az egészen elképesztő szá mokat produkáló folyamat 2017-ben sem bicsaklott meg: a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint a szálláshelyek vendégforgalma 24 százalékkal ugrott meg áprilisban, ezzel párhuzamosan a külföldi vendégek száma 16 százalékkal, 1,2 millióra emelkedett. Ilyen felfutás láttán nem is csoda, hogy tizennyolc új, Magyarországon működő kereskedelmi szálláshelyet jegyeztek be, a kiadható férőhelyek száma lassan eléri a negyedmilliót. A kiváló forma nyilván annak is betudható, hogy manapság aki csak teheti, utazik, de ezzel együtt sem szabad elvitatni a Magyar Turisztikai Ügynökség érdemeit sem. Az eredmények kellő alapot adnak a továbblépéshez is: jövőre az ágazat fejlesztésére 53 milliárd forintnál is több áll rendelkezésre, ami több mint hétszerese a 2010-esnek, és a duplája az idei keretnek. Az állam persze tisztában van vele, hogy a turizmussal jó lóra tesz, hiszen az ágazat jelentősen hozzájárul a GDP növekedéséhez. Ennek mértéke jelenleg 10 százalék, ezt tornásznák fel 2019-ig 16 százalékra. Úgy persze nem lesz nehéz, hogy minden idők legnagyobb turisztikai fejlesztési programja már a küszöbön van, amelynek keretén belül három kiemelt turisztikai régióra 500 milliárd forintot költenek a szakemberek. Támogatás nélkül a fesztiválok 99 száz NAGYSZÍNPAD Izgalom és egyediség Magyarország könnyen elérhető és biztonságos, ugyanakkor izgalmas és egyedi. Horváth Orsolya, a Hévíz TDM Egyesület ügyvezető igazgatója szerint ami nekünk, magyaroknak természetes, az egy külföldi szemével nézve kuriózum. Sokaknak fel sem tűnik, hogy termálvíz-nagyhatalom vagyunk, a római korokig visszanyúló fürdőkultúrával. A tradicionális és a modern, XXI. századi fürdőink egyaránt jelentős vonzerőt jelentenek, de számos egyedülálló természetes fürdőnk is van. Ár és érték Az egyediséghez társul a remek ár/érték arány, ami nem egyenlő az olcsósággal, sokkal inkább a minőségi tartalmat helyezi előtérbe. Akár szállásról, éttermekről vagy fürdőkről beszélünk, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az európai és hazai minőségbiztosítási díjak, amelyeket egymás után érdemelnek ki a hazai szolgáltatók, ami garantálja a kifogástalan minőséget. „Szállodaüzemeltetőként úgy gondolom, hogy Magyarországon a szállodák és éttermek szolgáltatásaival magas szakmai színvonalat tudunk biztosítani a vendégeknek. Szemben a legnépszerűbb európai úti célokkal, mindezt még mindig pénztárcabarát árakon tudjuk megtenni, azzal együtt is, hogy Európa fővárosai közül nálunk tapasztalható az egyik legdinamikusabb RevPAR-növekedés, ami olyan mutató, amely a szállodák kihasználtságát és átlagos szobaárát egyaránt figyelembe veszi. Nagyon pozitív, hogy jó minőségű szállodák épültek az elmúlt években vidéken és a fővárosban egyaránt. Megfelelő szakmai irányítással ezek a hotelek a külföldieknek is maradandó élményt nyújtanak, kellemes tapasztalataikat pedig a vendégek könnyen és gyorsan osztják meg az interneten. Ez a tendencia mindenképpen serkenti a külföldi keresletet az ország iránt. Természetesen az is nagyon fontos a kereslet szempontjából, hogy Európában 2017-ben Magyarország biztonságos úti célnak számít” – mondja lapunknak Csordás Imre, az Accent Hotels ügyvezető igazgatója. Magyarország Jóllehet katalógust nem vezetnek róla, de bármennyire is hihetetlenül hangzik: Magyarországon évente több ezer kisebb-nagyobb fesztivált rendeznek. Sokan és sokszor megjósolták már a fesztiválpiac végét, csak éppen mindannyian és mindannyiszor tévedtek. [Garantiqa] Alaposan átalakult az elmúlt 27 évben a hazai fesztiválok világa, a majdnem három évtized alatt végül négy főbb kategória maradt állva a kezdeti stílusdömpinghez képest. Szabó János Zoltán fesztiválszakértő megkülönböztet egymástól régi és új konform zenei fesztiválokat, összművészeti és nonkonform rendezvényeket. Előbbi kettőre a Tavaszi Fesztivál és a Sziget a példa, utóbbi
5 | hitelgarancia Kis- és középvállalkozások üzleti lapja 2017. július, I. szám MINDEN HÉTEN PRODIGY | FELHAJTÓ ERŐ | PANÍROZOTT BANÁN | PRÉMIUM NYESEDÉK | KÉS KI KÉS! mus l VENDÉGÉJSZAKÁK Budapest egyelőre mindent visz, a vendégéjszakák növekedésének fele itt keletkezik, miközben a második helyre befutó Balaton alig 15 százalékot mondhat magáénak. Döbbenetes, mekkora távolságra vannak egymástól a magyar desztinációk: miközben a főváros egymaga 10 millió vendégéjszakát produkál egy évben, addig a második legkeresettebb Hévíz éppen csak a tizedére képes. Gasztro- és palotaforradalom zajlik a szemünk előtt Asztalra csaptak Magyarország Semmi kétség, Magyarországon puskaporos a levegő a gasztronómia berkeiben, és a konfliktus oka jóval mélyebb annál, minthogy a Z generációs séfek leszólják Benke Laci bácsi rántott banánját. [Garantiqa] KONFERENCIATURIZMUS A magyar főváros egyedül a konferenciaturizmus területén van lemaradásban: Bécs évtizedek óta veri a magyar fővárost, és már Prága is a sarkában lohol. Ezért égetően sürgős, hogy elkészüljön végre a Művészetek Palotája mellé tervezett ötmilliárd forintba kerülő új kongresszusi központ, amely jelentősen fel tudná pörgetni a Magyarországra érkező szakmai rendezvények számát. Nem állnánk be a sorba Fördős Zé és társai mellé, hogy leszedjük a szentelt vizet a rendszerváltás utáni idők sztár- vagy annak kikiáltott szakácsairól, mindenesetre tény, hogy a csülkös bableves felett eljárt az idő. Jó kérdés, hogy okkal vagy ok nélkül, de mégis ez a helyzet. Az történt ugyanis, hogy nagyjából 2010 környékén, az első Michelin-csillagok magyarországi landolásával egyidőben (lásd Costes és Onyx), az éttermek felé támasztott elvárások igencsak megnőttek, és a magyaros helyett felütötte a fejét az innovatív gasztrokultúra. Mint a nagyoknál Az útmenti csárdáknak kvázi leáldozott, Benke Laci bácsi helyett pedig a jövőben Mautner Zsófi és az őstehetség Széll Tamás habarja majd a rántást. És ez rendben is van így. A magyar gasztronómiában nem a szakácsok generációváltása szüli a konfliktust, hanem sokkal inkább aaz, hogy ki vezényelje le a nagy átalakulást, hogy ki álljon a forradalom élére. Mint ahogy arra Csíki Sándor gasztroblogger tűpontosan rávilágított: a „mit és hogyan együnk” magyar metamorfózis ugyanaz, mint a franciáknál a „nouvelle cuisine” trend (új konyha) századokon átívelő áttörése volt. Csak kicsiben... Ki főzte ki? Míg ott a XVII. századtól Menon, Marin és La Chapelle vitázott Voltaire-rel, az egészhez pedig sokkal később olyan újságírók csatlakoztak, mint Henri Gault és Christian Millau, addig nálunk a régi motoros Magyar Gasztronómiai Egyesület és Molnár B. Tamás esett neki az ügyeletes progresszív Pannon Gasztronómiai Akadémiának és Zsiday Zoltán Roynak. Ráadásul nem teljesen világos, hogy a két fél viaskodása a szakmai előmenetelről szól, vagy a szektorba végre valahára megérkező állami támogatás szétosztásáról. Amit ma megeszel Egy ország konyhájának az állapota nemcsak a gyomornak tesz jót, hanem kultúrát is teremt. Kár lenne tagadni, hogy az utóbbi években jócskán történt előrelépés – elég csak a Magyar Turisztikai Ügynökség tevékenységére gondolni – a hazai gasztronómia minőségében, de utóbbi kapcsán bőven van még mit törleszteni. Mellékvágányon A gasztro „új hullámnak” vannak egészen fennhéjázó vadhajtásai is. Egy méltán híres balatoni fogadóról például az a hír járja, hogy nem ám a piacon, hanem egyenesen laboratóriumban választották ki, milyen burgonyából készüljön náluk a krumplipüré, egy másik pesti „resztoranról” pedig azt rebesgetik, hogy a berendelt prémium húsok tökéletessége ellenére a séf ragaszkodik hozzá, hogy tíz-tíz százalékot lenyessenek belőlük kétoldalt, a levágott részek pedig mennek a kukába. aléka kimúlna, és mégis dübörög a fesztiválipar... ! NAGYSZÍNPAD! NAGYSZÍNPAD! A sikersztori egyértelműen a Szigeté: 1993–2001 között nulláról a 350 ezres látogatottságig küzdötte fel magát. Akkor viszont beállt a stagnálás, 12 éven keresztül nem sikerült kitörni a 350–390 ezres tartományból. A szervezők jó utat választottak, és a nézőszám bebetonozása ellenére évről évre többet költöttek a rendezésre. Így 2014-ben átütötték a 400 ezres küszöböt, tavaly pedig már kis híján félmillióan (70 százalékuk külföldi) látogattak ki az Óbudai-szigetre. kettőre pedig a Művészetek Völgye és mondjuk, bármelyik filmfesztivál. Egyben azonban mind hasonlítanak egymásra, ez pedig a látogatószám és a jegyértékesítés maximalizálása. Ahol a tömeg, ott a kereslet, éppen ez az evidencia az, amelyre a fesztiválok építenek, és ennek köszönhető, hogy ma Magyarországon kis túlzással minden sarkon rendeznek egyet. Még akkor is, ha tény, hogy sem a régi konform, sem a nonkonform, sem pedig a művészeti fesztiválok nem képesek arra, hogy piaci alapon működjenek. Az egyetlen kivétel az új konform kategória (lásd a Szigetet). Az a helyzet, hogy a városi és a központi költségvetés hozzájárulása nélkül a fesztiválok 99 százaléka nem maradna talpon, ugyanakkor az is igaz, hogy az állam nem szívességből támogat. Makrogazdasági szinten ugyanis a fesztiváloknak kimutatható felhajtó erejük van a turizmusban, vagyis a befektetett forrásokat, ha a fesztivál nem is, a költések után befizetett adó jó eséllyel megtéríti. Mindehhez egy kapcsolódó adat: a magyarországi vendégéjszakák egyharmada a fesztiválidőszakra esik...
Page 1 and 2: 10% kedvezmény Pihenjen július 1.
Page 3: hitelgarancia Kis- és középváll
Page 7 and 8: hitelgarancia Kis- és középváll

Hitelgarancia_OTP

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?