Tanszéki beszámoló 2002-2007 - Közlekedésmérnöki és ...
Tanszéki beszámoló 2002-2007 - Közlekedésmérnöki és ...
Tanszéki beszámoló 2002-2007 - Közlekedésmérnöki és ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> <strong>2002</strong>-<strong>2007</strong><br />
Budapest, <strong>2007</strong>. április<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 1/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
Tartalomjegyzék<br />
1. A Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék története .........................................................................................................3<br />
2. A tanszék személyi állománya ...............................................................................................................................4<br />
3. A tanszék oktatási tevékenysége ............................................................................................................................5<br />
Oktatástechnikai helyiségeink ............................................................................................................................6<br />
Oktatástechnikai eszközök...................................................................................................................................6<br />
A tanszék tárgyainak rövid leírása .......................................................................................................................7<br />
Elektrotechnika .................................................................................................................................................7<br />
Irányítástechnika ..............................................................................................................................................7<br />
Közleked<strong>és</strong>i automatika ....................................................................................................................................8<br />
Számítástechnika I. <strong>és</strong> II...................................................................................................................................9<br />
Számítástechnikai Berendez<strong>és</strong>ek....................................................................................................................9<br />
Diplomatervek: ...................................................................................................................................................12<br />
Idegennyelv képz<strong>és</strong> <strong>és</strong> nemzetközi kapcsolatok....................................................................................................13<br />
4. Kutatás-fejleszt<strong>és</strong> .............................................................................................................................................14<br />
Pályázatok:..........................................................................................................................................................15<br />
Kutatás-fejleszt<strong>és</strong>i munkák:..............................................................................................................................16<br />
Jelent sebb kutatási eredmények: ....................................................................................................................17<br />
<strong>Tanszéki</strong> informatikai infrastruktúra..............................................................................................................17<br />
Számítógép programok .....................................................................................................................................17<br />
A tanszéken jelenleg m veit tudományterületek:...........................................................................................17<br />
Irányításelmélet <strong>és</strong> járm tudományi alkalmazásai........................................................................18<br />
Formális módszerek.............................................................................................................................20<br />
Megbízhatóságelmélet <strong>és</strong> közleked<strong>és</strong>i alkalmazásai .......................................................................20<br />
Matematikai modellez<strong>és</strong> a közleked<strong>és</strong> <strong>és</strong> járm dinamika rendszerek területén....................................22<br />
PhD véd<strong>és</strong>ek <strong>2002</strong>-<strong>2007</strong> .....................................................................................................................................25<br />
TDK tevékenység <strong>2002</strong>-<strong>2007</strong>: ....................................................................................................................................25<br />
5. A tanszék f bb gazdasági mutatói........................................................................................................................28<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 2/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
1. A Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék története<br />
Tanszékünk a Szegeden 1951-ben alakult Fizika tanszékb l fejl dött ki. Ezt követ en 1952ben<br />
Szolnokon egy ideig már Fizika <strong>és</strong> Elektrotechnika Tanszék volt a hivatalos<br />
elnevez<strong>és</strong>ünk, majd 1953-tól. kezdve Vasúti Géptan IV. lett a nevünk. 1954-t l el bb<br />
Elektrotechnika, majd Közleked<strong>és</strong>villamossági tanszékként különváltunk mivel<br />
f tantárgyunk az Elektrotechnika volt 2 féléves bontásban, ezzel együtt azonban már Vasúti<br />
Távközl <strong>és</strong> Biztosítóberendez<strong>és</strong>eket is tanítottunk két évfolyam egy-egy tanulókörének<br />
oktatási szakirányként, több tantárgy keretében. Ehhez társultak a Vasútüzemi szakon a<br />
Villamos vasutak, valamint a Gépjárm üzemi szakon a Gépjárm vek villamos berendez<strong>és</strong>ei<br />
cím tantárgyak.<br />
1957-t l kezdve Budapesten Villamosságtan Tanszék néven el bb a K épület különböz<br />
helyiségeiben, majd egy év múlva a Kinizsi utcai épület félemeletén kaptunk elhelyez<strong>és</strong>t.<br />
1969-t l kezdve a Villamos vasutak <strong>és</strong> a Gépjárm vek villamos berendez<strong>és</strong>ei c. tantárgyak<br />
oktatását más tanszékek veszik át <strong>és</strong> az új nevünk Közleked<strong>és</strong>villamossági <strong>és</strong> Automatika<br />
tanszék. 1969-t l kezdve el bb a Matematika tanszékkel együtt kezdjük oktatni a<br />
Számítógépek c. tantárgyat, majd egy év múlva teljesen átvesszük e-tárgy oktatását. Új<br />
tantárgyként oktatjuk el bb Automatika elemei, majd Szabályozástechnika illetve<br />
Irányítástechnika néven az automatizálástechnikát. Ezt követi a Közleked<strong>és</strong>villamosságtan,<br />
Vasúti automatika, Helyüzem számítógépek, <strong>és</strong> a Közleked<strong>és</strong>i információs rendszerek c.<br />
tantárgyak oktatása.<br />
1983-ban a Kinizsi utcai épületb l 25 év után ideiglenesen egy évre átköltöztünk a<br />
Gép<strong>és</strong>zmérnöki Kar kollégiumába, majd 1984 januárja óta a tanszék oktatói szobái jelenlegi<br />
helyünkön a Bertalan Lajos utca 2. szám 5. emeletén helyezkednek el, laboratóriumaink<br />
többsége ugyanitt, nehéz géplaboratóriumunk <strong>és</strong> m helyünk pedig ugyanezen épület<br />
alagsorában van. 1990-ig a Számítástechnikát, Elektrotechnikát, Közleked<strong>és</strong> automatikát,<br />
Vasúti-, valamint a Közúti Automatikus berendez<strong>és</strong>eket 2-2 félévben, az Irányítástechnikát,<br />
Szabályozástechnikát. Számítástechnikai berendez<strong>és</strong>eket l-l félévben oktattuk. Ehhez<br />
járulnak még további 2-2 féléves kötelez en választható tárgyként Vasúti, illetve közúti<br />
automatikai berendez<strong>és</strong>ek, amely tárgyak a tanszéken k<strong>és</strong>zül diplomatervez<strong>és</strong>t k<strong>és</strong>zítik el .<br />
1990-t l kezd d en a kar folyamatosan áttér a modul rendszer oktatásra <strong>és</strong> ezzel a mellékelt<br />
táblázat szerinti óraszámban <strong>és</strong> id beosztás szerint dolgozunk els sorban a hallgatói<br />
igényeknek megfelel en. Jelenlegi nevünk: Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék.<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 3/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
2. A tanszék személyi állománya<br />
Tanszékvezet :<br />
Dr. Bokor József<br />
egyetemi tanár, az MTA rendes tagja<br />
Egyetemi tanárok:<br />
Dr. habil. Kurutz Károly professor emeritus<br />
Dr. habil. Tarnai Géza<br />
Egyetemi docensek:<br />
Dr. Gyenes Károly PhD<br />
Dr. Parádi Ferenc, PhD<br />
Dr. Péter Tamás, PhD<br />
Dr. Gáspár Péter az MTA doktora, tiszteleti docens<br />
Dr. H gye Sándor tiszteleti docens<br />
Egyetemi adjunktusok:<br />
Dr. Baranyi Edit<br />
Dr. Hrivnák István<br />
Dr. Kloknicer Imre<br />
Dr. Komócsin Zoltán<br />
Dr. Kulcsár Balázs, PhD<br />
Dr. Rácz Gábor<br />
Dr. Sághi Balázs, PhD<br />
Szabó Géza<br />
Varga István<br />
Sasváry Sándor tiszteleti adjunktus<br />
Dr. Soumelidis Alexandros, PhD, tiszteleti adjunktus<br />
Egyetemi tanársegédek:<br />
Bécsi Tamás<br />
Preitl Zsuzsa<br />
Tudományos f munkatárs:<br />
Dr. Fazekas Ferenc<br />
Doktoranduszok:<br />
Aradi Szilárd<br />
Bauer Péter<br />
Hidegkúti Gergely<br />
Ihász Jácint<br />
Károlyi Imre<br />
Meyer Dóra<br />
Szabó Krisztián<br />
Vincze Béla<br />
Zerényi Roland<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 4/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
<strong>Tanszéki</strong>, nem oktató munkatársak:<br />
Kiss Gy z ,<br />
Paczona Erzsébet<br />
Meghívott el adók:<br />
Boros István, Görög Béla, Jóvér Balázs, Kovács Béla, Németh László, Sasvári Sándor,<br />
dr. Sárközy Sándor, Szállási Zoltán, Szepesbélai Árpád, Tátos Attila.<br />
3. A tanszék oktatási tevékenysége<br />
A Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék a <strong>Közleked<strong>és</strong>mérnöki</strong> Kar alaptárgyi terhel<strong>és</strong>éb l egy<br />
tanévre számítva 8 félévi teljes évfolyamot oktat, ehhez járulnak még f ként a Közleked<strong>és</strong>i<br />
szak kötelez en <strong>és</strong> szabadon választható tantárgyai, amelyek tételes felsorolását az 1. <strong>és</strong> 2.<br />
táblázatok tartalmazzák. További nehézség még, hogy a terhel<strong>és</strong> az egyes félévek között nem<br />
egyenletes: Az szi félévben az alaptárgyi terhel<strong>és</strong> 5 évfolyam, a tavaszié pedig 3. Az<br />
alaptárgyak mindegyikében a gyakorlati foglalkozások legalább 50%-ban laboratóriumi<br />
foglalkozásokból állnak, ami a kiscsoportos beosztást teszi szükségessé. Tanszékünk tanítja a<br />
Kar hallgatóit a számítógépek programozására 2 félévben, a számítástechnikai berendez<strong>és</strong>ek<br />
ismeretére 1 félévben, az elektrotechnikai alapismeretekre 3 félévben, valamint a korszer<br />
digitális <strong>és</strong> lineáris irányítástechnika, <strong>és</strong> automatizálás fejlett módszereire 2 félévben. A<br />
kötelez <strong>és</strong> szabadon választható szaktárgyak többsége is rendelkezik legalább bemutató<br />
formában laboratóriumi foglalkozásokkal.<br />
Elektrotechnikából <strong>és</strong> Irányítástechnikából mindkét félévben szigorlatot tartunk.<br />
A kieg<strong>és</strong>zít levelez oktatásban a 3 féléves elektrotechnika, a 2 féléves Irányítástechnika <strong>és</strong><br />
az I féléves számítástechnikai berendez<strong>és</strong>ek tantárgyak kerülnek el adásra. A 2 hetenkénti<br />
foglalkozások laboratóriumi gyakorlatok megtartására nem adnak alkalmat.<br />
Az idegen nyelv képz<strong>és</strong> a TANOK rendez<strong>és</strong>ében valamennyi alaptárgyra kiterjed BSc<br />
szinten, a szaktárgyak oktatása az igényeknek megfelel en folyik kisebb létszámban.<br />
A PhD képz<strong>és</strong> keretében Modern irányításelmélet címmel 2 féléves képz<strong>és</strong> folyik, amelyben a<br />
Villamos <strong>és</strong> Informatika Kar <strong>és</strong> más egyetemek hallgatói is r<strong>és</strong>zt vesznek. A következ<br />
félévt l kezdve tervezzük az Elektronikus rendszerek c. tantárgy beindítását.<br />
A nagy hallgatói létszámú tantárgyaknál különösen fontos a tanszék jól karbantartott<br />
honlapja. Itt a hallgatók <strong>és</strong> az érdekl dök az információkon kívül oktatási segédanyagokat<br />
tölthetnek le. (Pl. el adási jegyzet, gyakorló példák, mér<strong>és</strong>i útmutatók, témaköri összefoglalók<br />
stb.)<br />
Az oktatói létszámból ered terhel<strong>és</strong> miatt több oktatónk több tantárgy el adásában <strong>és</strong><br />
gyakorlataiban egyaránt r<strong>és</strong>zt vesz, így el fordul, hogy egy hallgató, ha úgy választ<br />
gyakorlatvezet t, akár 5 féléven át ugyanazzal az oktatóval is találkozhat évismétl<strong>és</strong> nélkül.<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 5/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
Oktatástechnikai helyiségeink<br />
A Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék valamennyi tantárgyát laboratóriumi gyakorlatokkal<br />
együtt oktatjuk. Ennek megfelel en a tanszék oktatói helyiségei között laboratóriumok<br />
vannak.<br />
A Z épület 516 termében az elektrotechnika laborban 3 félév mér<strong>és</strong>eit végezzük<br />
összesen 12 mér asztalon egyenként 3, összesen 36 hallgató számára van hely.<br />
A Z épület 517 termében az irányítástechnika laborban 2 félév mér<strong>és</strong>eit végezzük 9<br />
asztalon, egyenként 3, összesen 27 hallgató számára van hely.<br />
A Z épület 518 termében a közleked<strong>és</strong>automatikai laborban több tantárgy mér<strong>és</strong>eit<br />
végezzük 10 Pentium számítógéppel felszerelt asztalon egyenként 2, Összesen 16 hallgató<br />
számára van hely. Itt tartjuk a doktorandusz foglalkozásokat is.<br />
Kari kezel<strong>és</strong>ben van a Z épület 602. termében az Euroconform komplex továbbképz<strong>és</strong>i<br />
központ, amelyet els sorban a Számítástechnika tantárgy gyakorlataira is igénybe veszünk.<br />
Ebben a helyiségben 20+1 Pentium III. géppel felszerelt munkahely van központi szerverrel<br />
<strong>és</strong> külön hálózattal felszerelve. A terem fel van szerelve projektorral is.<br />
A Z épület alagsorában volt korábban a 2 helyiségb l álló tanszéki m hely. Ezt a<br />
területet 2003-ban egy eredményes fejleszt<strong>és</strong>i pályázatunkból átépítettük <strong>és</strong> itt egy korszer<br />
közúti automatikai laboratóriumot rendeztünk be. (<strong>2002</strong>-2003. Modern közúti<br />
irányításelméleti <strong>és</strong> közleked<strong>és</strong>i rendszerek laboratórium kialakítása" BME- Eredményes<br />
kutatói közösségek infrastruktúrájának fejleszt<strong>és</strong>e pályázat.)<br />
A Z. 401. helyiséget szintén egy eredményes fejleszt<strong>és</strong>i pályázatunkból modern<br />
kutatói szobává fejlesztettük tovább. (2004 Nemzetközi mércével mért, modem PAMM -<br />
kutató központ kialakítása a BME Z. 401. szobájában". Eredményes kutatói közösségek<br />
infrastruktúrájának fejleszt<strong>és</strong>e BME Pályázat.)<br />
Korábbi hajóvillamossági laboratóriumunk a Z épület 515 termében jelenleg a<br />
doktoranduszaink laboratóriuma <strong>és</strong> munkahelyeként szolgál.<br />
Valamennyi oktatói helyiségünk egyben hallgatóink konzultációs céljait is szolgálja,<br />
továbbá kisebb létszámú - f leg angol nyelv - óráink megtartására is alkalmas.<br />
<strong>Tanszéki</strong> folyosónkon villamos eszközök <strong>és</strong> berendez<strong>és</strong>ek kerülnek kiállításra zárt<br />
szekrényekben, továbbá kézzel fogható formában modellként, szétszedett <strong>és</strong> kiállított<br />
villamos gép <strong>és</strong> transzformátor alakjában.<br />
Oktatástechnikai eszközök<br />
A laboratóriumi mér<strong>és</strong>ek céljaira tanszéki m helyünkben k<strong>és</strong>zítjük a berendez<strong>és</strong>eket f ként<br />
asztalra helyezhet kisebb modellek formájában általában 10 illetve 7 példányban. így<br />
elérhet , hogy hetenként az eg<strong>és</strong>z évfolyam ugyanazt a mér<strong>és</strong>t végezze, mint amit az<br />
el adásokon hallott. Bemutató célú egypéldányos eszközök is k<strong>és</strong>zülnek némelyek ezek közül<br />
az el adásokon kerülnek bemutatásra. A mér<strong>és</strong>ek alkalmával hallgatóink megtanulják a<br />
villamos m szerek használatát, a számítógépek kezel<strong>és</strong>ét, f ként irányítástechnikai modellek<br />
jelleggörbéink felvételét <strong>és</strong> a programozást. A Z 602 labor gépei rendelkeznek MATLAB,<br />
SIMULINK <strong>és</strong> MAPLE programokkal, amelyeket hallgatóink a korszer irányítástechnikai<br />
modellek vizsgálatához <strong>és</strong> szimulációjára használnak.<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 6/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
A tanszék tárgyainak rövid leírása<br />
Elektrotechnika<br />
Alapozó szaktárgy, a tanszék legrégebben oktatott tárgya. Célja a karon képzett közleked<strong>és</strong>i,<br />
illetve gép<strong>és</strong>zmérnökök számára - egyes fejezeteiben szaktárgyi mélységig men -<br />
elektrotechnikai alapozást adni a ráépül , illetve alkalmazó szaktárgyak számára. Tartalma<br />
ennek megfelel en (az összehangoló általános fizikai-elektrotechnikai Összefoglaláson túl)<br />
egyr<strong>és</strong>zt a nagyteljesítmény villamos berendez<strong>és</strong>ekkel foglalkozó, "er sáramú" r<strong>és</strong>zb l<br />
(villamos gépek, k<strong>és</strong>zülékek, hajtások, energiaátvitel, teljesítményelektronika stb.), másr<strong>és</strong>zt<br />
az automatizálási, informatikai, híradástechnikai feladatokat ellátó, kisteljesítmény ,<br />
"gyengeáramú" berendez<strong>és</strong>eket (félvezet k, er sít k, m veleti er sít k, stabilizátorok stb.)<br />
ismertet r<strong>és</strong>zb l áll. Az el adott tananyagot számos laboratóriumi mér<strong>és</strong>i gyakorlat eg<strong>és</strong>zíti<br />
ki, amelyeken a hallgatók a villamos mér<strong>és</strong>technika eszközeit <strong>és</strong> módszereit is megismerik.<br />
A technikai fejl d<strong>és</strong>sel összhangban folyamatosan korszer södött a tananyag, ennek<br />
megfelel en a módosuló tantervek során a tantárgy jelent sége <strong>és</strong> óraszáma növekedett.<br />
Sikeresen bevezettük a tantárgyi levelez<strong>és</strong>i listát, melyen keresztül bonyolítjuk a tantárgy<br />
felel s irányításával <strong>és</strong> koordinálásával a laboratóriumi beosztást, a zh felügyeletet, a vizsga<br />
beosztást, a pótmér<strong>és</strong>eket <strong>és</strong> informáljuk egymást a zh eredményekr l, pót zh létszámról<br />
stb. Ez olyan tantárgyban különösen fontos, ahol mindkét félévben r<strong>és</strong>zt vesz a 2 el adó, 6<br />
gyakorlat- <strong>és</strong> laboratórium vezet (köztük a két el adó) <strong>és</strong> doktoranduszok, küls k,<br />
demonstrátorok.<br />
Irányítástechnika<br />
A tantárgy feladata, hogy a más tárgyakban - f ként a Matematikában, Mérnöki Fizikában,<br />
Mechanikában, Elektrotechnikában - tanult ismereteket szintetizálva, a dinamikusan fejl d<br />
irányításelmélet fogalmainak bemutatásával a hallgatókkal megismertesse els sorban a<br />
közleked<strong>és</strong>i folyamatok, a járm vek, illetve a gépesít<strong>és</strong>ben lezajló folyamatok <strong>és</strong> szabályozási<br />
feladatainak megoldási módjait.<br />
A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek - többek között - a tranziens jelenségek<br />
Laplace-transzformációival, illetve a frekvencia tartományban való analízisével, valamint a<br />
szabályozási rendszerek stabilitáselméletével <strong>és</strong> min ségi tulajdonságainak optimalizálásával.<br />
Az utóbbi egy-két évtized rohamos digitális technikai fejl d<strong>és</strong>e nyomán a tárgyban a<br />
hagyományos szabályozástechnikai elemk<strong>és</strong>zleteken túl az egyre korszer bbé váló digitális<br />
rendszereket ismertetjük. Ezekre az ismeretekre alapozva történik a digitális mintavételes<br />
szabályozás, valamint a diszkrét jelekkel m köd biztonsági berendez<strong>és</strong>ek oktatása.<br />
A tantárgy a 60-as évek második felében Automatika elemei néven indult, eleinte f képpen<br />
analóg szabályozáselméleti tartalommal. A 70-es évek elejét l a <strong>Közleked<strong>és</strong>mérnöki</strong> szakon<br />
Irányítástechnika néven (4. félév), a Gép<strong>és</strong>zmérnöki szakon Szabályozástechnika néven (9.<br />
félév) folytatódott a tárgy oktatása. A két tantárgyon belül els sorban a digitális <strong>és</strong> a<br />
szabályozástechnikai r<strong>és</strong>z arányában volt különbség. A 90-es évek közepét l a számítógépes<br />
irányítási rendszerek analízisére <strong>és</strong> szintézisére tettük a hangsúlyt. Ehhez bevezettük az<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 7/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
állapottér elméletre épül módszereket. Az oktatásban felhasználjuk a MATLAB <strong>és</strong><br />
SIMULINK rendszereket. Az új, moduláris tantervben az Irányítástechnika c. tárgyat a<br />
<strong>Közleked<strong>és</strong>mérnöki</strong> Kar valamennyi hallgatója két féléven keresztül hallgatja. Ez<br />
lehet séget ad mind a digitális technika (5. félév), mind a szabályozástechnika (6. félév)<br />
vonatkozásában a korszer ismeretek átfogóbb tárgyalására, bemutatására. Választható<br />
szigorlati tárgy.<br />
Közleked<strong>és</strong>i automatika<br />
A tanszék szakmai profilját meghatározó, közleked<strong>és</strong>i automatikai tárgyak csoportjába<br />
kezdett l fogva több tantárgy tartozott. Eleinte (az els két évfolyamon), a vasútüzemi szakon<br />
speciális biztosítóberendez<strong>és</strong>i képz<strong>és</strong> folyt. Ennek megfelel súlyt kaptak az érintett tárgyak:<br />
Elektromechanikus biztosítóberendez<strong>és</strong>ek (6. <strong>és</strong> 7. félév, 4+3, illetve 4+2 óra),<br />
Elektrodinamikus biztosítóberendez<strong>és</strong>ek (7. <strong>és</strong> 8. félév, 4+2, 4+2 óra). Különleges vasúti<br />
biztosítóberendez<strong>és</strong>ek (9. félév, 2+2 óra) <strong>és</strong> Távközl<strong>és</strong>technika (9. félév, 2+1 óra).<br />
A további években (1973-ig) az általános vasútüzemi képz<strong>és</strong> keretében a Távközl - <strong>és</strong><br />
biztosítóberendez<strong>és</strong>ek cím tárgyat a 6. <strong>és</strong> 7. félévben (4+2, illetve 4+1 óra) oktatta a tanszék.<br />
Ezt követ en, amikor a képz<strong>és</strong> már nem közleked<strong>és</strong>i a I ágazaton ként történt, eg<strong>és</strong>zen az 1991ben<br />
beindult új tanterv felfutásáig a közleked<strong>és</strong>mérnöki szak mindkét ágazatán oktattuk a<br />
Közleked<strong>és</strong>villamosságtan, majd Közleked<strong>és</strong>i automatika c. tárgyat (6. <strong>és</strong> 7. félév), amely a<br />
közleked<strong>és</strong>ben használt automatika rendszerek biztonsági viselked<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a korszer irányító<br />
rendszerek jellemz i mellett a vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>ek alapvet ismereteivel is<br />
foglalkozik.<br />
Az itt szerzett ismeretek alágazati irányú b vít<strong>és</strong>ére <strong>és</strong> elmélyít<strong>és</strong>ére szolgál a kötelez en<br />
választható Vasúti automatikai, illetve Közúti automatikai berendez<strong>és</strong>ek c. tárgy (8. <strong>és</strong> 9.<br />
félév).<br />
Az 1991-ben beindult új tantervben a Közleked<strong>és</strong>automatika c. tárgyat a <strong>Közleked<strong>és</strong>mérnöki</strong><br />
szak valamennyi hallgatójának oktatjuk a 6. félévben. Az egyes alágazatoknak megfelel<br />
speciális (közúti, vasúti stb.) automatikai ismereteket a mellékmodulok keretében oktatjuk a<br />
további félévekben. A vasúti mellékmodulban ezt kieg<strong>és</strong>zíti még a Vasúti távközl<strong>és</strong> <strong>és</strong><br />
adatátvitel c. tárgy.<br />
Azoknak a hallgatóknak, akik a korszer , számítógép bázisú irányítórendszerek r<strong>és</strong>zleteivel<br />
még alaposabban meg szeretnének ismerkedni, a közleked<strong>és</strong>automatikai szubmodul (8. <strong>és</strong> 9.<br />
félév, heti 8, illetve 11 óra) tantárgyai kínálnak kedvez lehet séget. E tárgyak tematikáját<br />
mindig az aktuális igényeknek megfelel en alakítjuk ki.<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 8/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
Számítástechnika I. <strong>és</strong> II.<br />
Karunkon 1967-ban kezd dött meg a Számítástechnika oktatása. Kezdetben központi<br />
számítógépet (ODRA 1204, PDP-11-40) használtunk, majd a 80-as évekt l kezd d en<br />
fokozatosan áttértünk a PC kompatíbilis gépek használatára. Jelenleg már korszer , 20<br />
hallgató számára kialakított laboratóriumokban tartjuk a gyakorlati foglalkozásokat.<br />
A tárgy a Közleked<strong>és</strong>i <strong>és</strong> a Gép<strong>és</strong>z szak közös tárgya a nappali tagozatos hallgatók számára.<br />
Alaptárgy, amelynek célja egyr<strong>és</strong>zt a számítógépes környezet használatának k<strong>és</strong>zségszint<br />
megtanítása. Másr<strong>és</strong>zt egy magas szint algoritmikus programozási nyelv megismertet<strong>és</strong>e,<br />
önálló feladatmegoldó k<strong>és</strong>zség kialakítása. A tanult ismeret lehet vé teszi a szaktárgyak<br />
feladatainak számítógéppel segített megoldását, beleértve a modell felállítását, folyamatok<br />
számítógépes szimulációját is. A két féléves tárgy el adásai az elméleti ismereteket taglalják,<br />
míg a gyakorlatokon minden hallgató külön számítógépen dolgozik.<br />
A hallgatók szemeszterenként egyedi féléves házi feladatot kapnak, amelyet a szorgalmi<br />
id szak végén adnak be. Mindkét félévet vizsga zár le, amellyel 4-4 kreditpont szerezhet .<br />
Számítástechnika II. tárgyon belül, Algoritmusok (Azoknak a hallgatóknak, akik<br />
matematikai érdekl d<strong>és</strong> ek, illetve fogékonyak a bonyolultabb programozási feladatok iránt.<br />
Alkalmazott nyelvek: Turbo Pascal <strong>és</strong> MAPLE. El adás <strong>és</strong> gyakorlat egyben). A tárgykörben<br />
tárgyalt problémákról néhány információ: Bevezet , az algoritmus fogalma (általános<br />
jelent<strong>és</strong>e, Lánczos Kornél definíciója, a 4 alapkövetelmény a programozás szempontjából).<br />
Osztályozásuk. Kombinatorikai algoritmusok. Szortírozási, pakolási problémák. Útkeres<strong>és</strong>.<br />
Szuboptimális algoritmusok. Gráfok diagnosztikája. Keres algoritmusok. Algebrai<br />
algoritmusok. Numerikus számítási algoritmusok. Szimulációs algoritmusok. Az algoritmikus<br />
megoldhatóság, egyszer eldönthetetlen feladatok. Optimális algoritmusok. Példák<br />
algoritmusokra.<br />
Számítástechnikai Berendez<strong>és</strong>ek<br />
1973-ban a számítástechnika iránt megnövekedett igény következtében kidolgoztunk egy új<br />
tárgyat, amely kezdetben a központi számítógépek felépít<strong>és</strong>ér l, m köd<strong>és</strong>ér l <strong>és</strong><br />
üzemeltet<strong>és</strong>ér l nyújtott áttekint<strong>és</strong>t. A tananyag követve a számítógépek fejl d<strong>és</strong>ének irányát<br />
egyre inkább a személyi számítógépek, a mikroszámítógépek tudománya felé fordult.<br />
A Számítástechnikai Berendez<strong>és</strong>ek alaptárgy, amelynek célja kett s: el ször egy bonyolult <strong>és</strong><br />
jól m köd nagyrendszer (amilyen a számítógép) rendszertechnikai bemutatása <strong>és</strong> ezen<br />
keresztül a rendszerszemlélet kialakítása. Másodszor kell ismeretek biztosítása azért, hogy a<br />
hallgató egy adott feladathoz leginkább illeszked számítógép konfigurációt kiválaszthasson.<br />
A tárgy ezenfelül bemutatja számos speciális közleked<strong>és</strong>i vezérl<strong>és</strong>i feladat számítógépes<br />
megoldását a vasút <strong>és</strong> a közút területén. Megismerteti a perifériás berendez<strong>és</strong>ek m köd<strong>és</strong>ét,<br />
felhasználási területeit, f bb m szaki jellemz it.<br />
A tárgy egy féléves, heti óraszáma 2+2. Az el adásokon a teljes évfolyam együtt hallgatja az<br />
elméleti tananyagot. A gyakorlatok 40 f s csoportokban tantermekben <strong>és</strong> PC laborokban<br />
folynak felügyel tanárok vezet<strong>és</strong>ével.<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 9/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
A Vasúti automatika elemei egy választható tárgy megismerteti a hallgatókat a hazai<br />
gyakorlatban el forduló vasúti automatikai berendez<strong>és</strong>ek elemeivel, elvi m köd<strong>és</strong>ével<br />
felépít<strong>és</strong>évei <strong>és</strong> szolgáltatásaival. Bemutatja a várható fejleszt<strong>és</strong>i irányokat. Az oktatás célja a<br />
kötöttpályás közleked<strong>és</strong> társ szakszolgálatainál, valamint a közleked<strong>és</strong>i gyártó iparban<br />
dolgozók r<strong>és</strong>zére olyan ismeretanyag elsajátítása, mely lehet vé teszi szakszolgálattal történ<br />
zökken mentes együttm köd<strong>és</strong>t.<br />
Vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>ek L választható tárgy megismerteti a hallgatókat a Korszer<br />
állomási biztosítóberendez<strong>és</strong>ek felépít<strong>és</strong>ével, méretez<strong>és</strong>i elveivel, m köd<strong>és</strong>ével <strong>és</strong><br />
szolgáltatásaival, az új típusú berendez<strong>és</strong>ek hazai min sít<strong>és</strong>i rendszerével.<br />
Vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>ek II. választható tárgy, amely a rendelkez<strong>és</strong>ére álló sz kös<br />
órakeretnek megfelel r<strong>és</strong>zletességgel megismerteti a hallgatókat a Korszer vonali <strong>és</strong><br />
különleges biztosítóberendez<strong>és</strong>ek felépít<strong>és</strong>ével, méretez<strong>és</strong>i elveivel, m köd<strong>és</strong>ével <strong>és</strong><br />
szolgáltatásaival, valamint a közleked<strong>és</strong>i automatikák energiaellátási rendszereivel.<br />
A vasúti járm vek <strong>és</strong> kitér k kapcsolata választható tárgy, amely megismerteti a<br />
hallgatókat a vasúti pályageometriából, valamint a gördül anyag mozgásából ered<br />
er hatások keletkez<strong>és</strong>i mechanizmusával, valamint ezen er hatások káros<br />
következményeinek kiküszöböl<strong>és</strong>i lehet ségeivel a vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>ek eszközeinek<br />
felhasználásával.<br />
A Vasúti automatika I. a közleked<strong>és</strong>i szak vasúti mellékmoduljának tantárgya, amely<br />
megismerteti a hallgatókat a vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>ek funkcióval, fejl d<strong>és</strong>ével <strong>és</strong><br />
felépít<strong>és</strong>ével. Tárgyalja a vágányhálózat elemeit <strong>és</strong> kapcsolatrendszerét, az állomási <strong>és</strong> vonali<br />
rendszereket, a különböz üzemmódokat <strong>és</strong> automatizálási lehet ségeket.<br />
A Vasúti automatika I. szaktárgy, amely megfelel r<strong>és</strong>zletességgel megismerteti a<br />
hallgatókat a vasúti automatikák egyes területeinek funkcióival <strong>és</strong> környezeti<br />
kapcsolatrendszereivel, tárgyalja azok feladatait, általános felépít<strong>és</strong>üket. Az oktatás célja<br />
els sorban az, hogy ismertessük ezen automatikák elvi felépít<strong>és</strong>ét, rendszertechnikáját,<br />
valamint a konkrét gyakorlati megoldásokat.<br />
Közúti közleked<strong>és</strong>i automatika szaktárgy, amely megfelel r<strong>és</strong>zletességgel megismerteti a<br />
hallgatókat a hazánkban alkalmazott közúti forgalomirányító berendez<strong>és</strong>ekkel, tárgyalja a<br />
közúti forgalmi mér<strong>és</strong>technika módszereit <strong>és</strong> berendez<strong>és</strong>eit, <strong>és</strong> speciális forgalomirányító<br />
automatikákat (tömegközleked<strong>és</strong>, autópályák stb.) Az oktatás célja els sorban a k<strong>és</strong>zülékek<br />
<strong>és</strong> rendszerek elvi felépít<strong>és</strong>ének, rendszertechnikájának, valamint a konkrét gyakorlati<br />
megoldásoknak az ismertet<strong>és</strong>e, automatizálási feladatok megoldásában megfelel k<strong>és</strong>zségek<br />
kialakítása.<br />
A Telekommunikáció a közleked<strong>és</strong>ben tantárgy célja a hallgatók távközl<strong>és</strong>i<br />
alapmódszerekkel való megismertet<strong>és</strong>e annak érdekében, hogy a közleked<strong>és</strong>i területen<br />
el forduló távközl<strong>és</strong>i problémákat specifikálni tudják, illetve együtt tudjanak m ködni<br />
távközl<strong>és</strong>technikus szakemberekkel ezen problémák megoldásában. A tantárgy<br />
szubmodulbeli helyéb l adódóan külön hangsúlyt kap a biztonsági<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 10/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
A 2006 szén beindult BSc képz<strong>és</strong>ben tanszékünk a <strong>Közleked<strong>és</strong>mérnöki</strong> alapszakon a<br />
következ tárgyakat oktatja:<br />
Tantárgy<br />
Számítástechnika<br />
Félév<br />
1<br />
Óraszám,<br />
lezárás,<br />
201 kredit f 3<br />
Elektrotechnika, elektronika<br />
2<br />
3<br />
H0f3<br />
211 f4<br />
4 201 f 2<br />
Irányítástechnika<br />
4 210f3<br />
5 210v3<br />
Közleked<strong>és</strong>i automatika 5 210v3<br />
Szintén a BSc képz<strong>és</strong>ben, a Közleked<strong>és</strong>i folyamatok Szakirányon a közúti, a vasúti, a légi <strong>és</strong><br />
a vízi közleked<strong>és</strong>i alágazatok számára a megfelel alágazati irányító <strong>és</strong> kommunikációs<br />
rendszerek tantárgyat oktatjuk:<br />
5. félév: 210 f 3;<br />
6. félév: 211 v 5;<br />
7. félév: 202 f 4.<br />
A fentieken kívül a tantervi lehet ségekkel élve, szabadon választható tárgyakat is<br />
meghirdetünk a hallgatók számára (5., 6., 7. félév, félévenként 200 f 2), <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zetesen<br />
diplomaterv, illetve szakdolgozat témákat is kiírunk.<br />
A k<strong>és</strong> bbiekben beinduló MSc képz<strong>és</strong>ben oktatandó tárgyaink:<br />
Tantárgy Félév Óraszám,<br />
lezárás,<br />
Irányításelmélet 1 200 kredit v 3<br />
Elektronika,<br />
2 210 f4<br />
elektronikus<br />
mér I+K technológiák eszközök<br />
1 2l0f3<br />
Közleked<strong>és</strong>i automatika 1 210v4<br />
Megjegyz<strong>és</strong><br />
Mindhárom mester<br />
szakon<br />
A<br />
Közleked<strong>és</strong>mérnö<br />
ki mester szakon<br />
A <strong>Közleked<strong>és</strong>mérnöki</strong> mester szakon belül a Közleked<strong>és</strong>automatizálási Szakirányon<br />
oktatandó tárgyak:<br />
Tantárgy Félév<br />
Jelfeldolgozás a<br />
közleked<strong>és</strong>ben<br />
Járm -pálya<br />
információs kapcsolat<br />
Járm forgalmi<br />
rendszerek<br />
modellez<strong>és</strong>e Közl. automatikai <strong>és</strong><br />
rendszerek tervez<strong>és</strong>e <strong>és</strong><br />
üzemeltet<strong>és</strong>e<br />
Óraszám,<br />
lezárás,<br />
220 kredit v 6<br />
200 v 3<br />
200 v 3<br />
3 205 f 8<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 11/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
A fentieken kívül a másik két mesterszakon is oktatunk más tanszékekkel közös<br />
tantárgyakat.<br />
Diplomatervek:<br />
<strong>2002</strong><br />
B sze Balázs Sándor: Veszélyelemz<strong>és</strong> <strong>és</strong> kockázatbecsl<strong>és</strong> a vasúti<br />
biztosítótechnikában (Tarnai Géza)<br />
Jóvér Balázs: Vasútállomások kapacitásának vizsgálata valós idej mikroszimuláció<br />
segítségével (Parádi Ferenc)<br />
Fülesi János: Vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>ek kezel i felületeinek funkcionális <strong>és</strong><br />
biztonsági kérd<strong>és</strong>ei (Tarnai Géza. Sághi Balázs)<br />
Hankó Ákos: Elektronikus vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>ek Magyarországon (Sághi<br />
Balázs)<br />
Szmrekovszki András: Korszer optikák alkalmazhatósága vasúti fényjelz kben<br />
(komócsin Zoltán)<br />
Obi Cannon Chima Krisztián: Repül gép laterális stabilitás vizsgálata <strong>és</strong> modell alapú<br />
szabályozó tervez<strong>és</strong>e (Bokor József, Rohács József)<br />
Sudár Tamás: Mikroszámítógépek szoftver- <strong>és</strong> hardver tesztje PC-n, monitorprogram<br />
segítségével (Rácz Gábor)<br />
Bécsi Tamás: Városi közleked<strong>és</strong>i hálózaton folyó sztochasztikus közleked<strong>és</strong><br />
modellez<strong>és</strong>e, generált hálózati gráfok felhasználásával (Péter Tamás)<br />
Szabó Krisztián: Repül<strong>és</strong>i megbízhatóságnövel programok (Szabó Géza)<br />
Csiszár Zoltán: Gépvezérl <strong>és</strong> folyamat-felügyeleti rendszerek integrációja <strong>és</strong><br />
fejleszt<strong>és</strong>e a gépjárm -fényforrás gyártás területén (Gyenes Károly)<br />
2003<br />
Géza)<br />
Vincze Béla: ETCS-sel támogatott vonali sorompók szimulációs vizsgálata (Tarnai<br />
2004<br />
Zádor István: Magyarország <strong>és</strong> a világ mágnes vasútjai<br />
Szendi Tammás: A Zalacsép-Hódos vasútvonalon felépített ETCS rendszer elemz<strong>és</strong>e<br />
Talabér Lajos: Vasúti pálya RAMS paraméterek szerinti min sít<strong>és</strong>e<br />
Novák Zsolt: Az ETCS <strong>és</strong> az EVM jelfeladás kombinált alkalmazásának lehet ségei a<br />
magyar vasútvonalakon<br />
Vanek Bálint: Repül gép alakzat irányítási problémáinak megoldása (Kulcsár Balázs)<br />
Dorogi Gábor: Személykövet<strong>és</strong>es rendszer tervez<strong>és</strong>e <strong>és</strong> vizsgálata GPS-GSM-es<br />
mobiltelefon segítségével<br />
Fischer László: Közúti jelz berendez<strong>és</strong>ek összehangolása telemetrikus módszerekkel<br />
Vida Tamás: Decentralizált biztosítóberendez<strong>és</strong>ek vizsgálata, fejl d<strong>és</strong>e <strong>és</strong> fejleszt<strong>és</strong>i<br />
lehet ségei (Tarnai Géza)<br />
2005<br />
Patkós Dávid: Univerzálisan alkalmazható liftajtó/portálajtó vezérl rendszerének<br />
megtervez<strong>és</strong>e (Rácz Gábor, Sághi Balázs)<br />
Bauer Péter: Instabil repül gép térbeli mozgásának robusztus szabályzása, a<br />
elmélet felhasználásával (Kulcsár Balázs)<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 12/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
Aradi Szilárd: Digitális szabályozó rendszer aszinkron motorok szögtartó<br />
együttfutására (Gyenes Károly)<br />
Fischer Udo Attila: Közúti közleked<strong>és</strong>i hálózat generálása <strong>és</strong> szimulációs vizsgálata<br />
(Péter Tamás)<br />
Károlyi Imre: A pilótatevékenység modellez<strong>és</strong>e <strong>és</strong> az emberi hibák megel z<strong>és</strong>e<br />
(Kulcsár Balázs)<br />
Panyi Tamás: Villamos tolató mozdony rádiós távvezérl<strong>és</strong>e (Szabó Géza)<br />
K vári Mátyás: A vonali biztosítóberendez<strong>és</strong> modernizációs lehet ségei a Gy r-<br />
Sopron vasútvonalon (Rácz Gábor)<br />
Ihász Jácint: Biztosítóberendez<strong>és</strong>ek rendelkez<strong>és</strong>re állásának növel<strong>és</strong>e (Tarnai Géza)<br />
Horváth Gyula: A D55 biztosítóberendez<strong>és</strong> áramköreinek modellez<strong>és</strong>e PLC-vel<br />
(Parádi Ferenc, Szabó Géza)<br />
Tholt Gábor: Vonatszám vezérelt vágányút állítás integrációja a biztosítóberendez<strong>és</strong><br />
szimulációjához (Hrivnák István)<br />
2006<br />
Horváth Attila: Gépjárm vek elhasznált gumiabroncsainak feldolgozási lehet ségei,<br />
egy megvalósítás kidolgozása (Szabó Géza)<br />
Luspay Tamás: Automatikus esemény detektálás megvalósítása <strong>és</strong> fejleszt<strong>és</strong>i<br />
lehet ségei (Kulcsár Balázs)<br />
Horváth Bence: Szabályozási eljárások a polgári légi közleked<strong>és</strong>ben (Szabó Géza)<br />
Meyer Dóra: A polgári légi közleked<strong>és</strong> nemzetközi repül tereinek biztonságigazolása<br />
(Sághi Balázs)<br />
<strong>2007</strong><br />
Fekete András: Repül<strong>és</strong>i események kockázatelemz<strong>és</strong>e. (Szabó Géza)<br />
Idegennyelv képz<strong>és</strong> <strong>és</strong> nemzetközi kapcsolatok<br />
A tanszék a kezdetekt l fogva r<strong>és</strong>zt vesz az angol nyelv oktatásban f ként a számítógépek<br />
programozása 2 féléves, az elektrotechnika 3 féléves, az irányítástechnika 2 féléves <strong>és</strong> a<br />
számítástechnikai berendez<strong>és</strong>ek 1 féléves tantárgyaiban. A szükségletnek megfelel en id nkét<br />
kerül sor a közleked<strong>és</strong>automatika, <strong>és</strong> a légi irányítás tantárgyakra is,<br />
Együttm köd<strong>és</strong>i szerz d<strong>és</strong>t kötöttünk 2005-ben a University of Minnesota Aerospace and<br />
Mechanics tanszékével a légi járm vek irányítási rendszereinek kutatása <strong>és</strong> tervez<strong>és</strong>e<br />
témában. A tanszékvezet az itt folyó NASA kutatásokban hosszabb ideje r<strong>és</strong>zt vesz<br />
tanítványaival, jelenleg a tanszékünkön diplomázottak közül Vanek Bálint fejezi be a PhD<br />
tanulmányait a fenti egyetemen, dr. Kulcsár Balázs adjunktus pedig egy éves vendégkutatói<br />
megbízását tölti ott.<br />
A hazai kutatás elismer<strong>és</strong>e hogy <strong>2007</strong>-ben Budapesten rendeznek meg egy US-NSF által<br />
támogatott workshop-ot amelyen a hazai <strong>és</strong> a közös eredményeket mutatjuk be.<br />
A matematikai modellez<strong>és</strong> terén a korábbi években közvetlen szerz d<strong>és</strong>es tudományos <strong>és</strong><br />
oktatási kapcsolatot hoztunk létre a BME <strong>és</strong> a technikailag igen magas színvonalú kanadai<br />
Québec-i Állami Egyetemmel. Nagy örömünkre szolgált, hogy felterjeszt<strong>és</strong>i javaslatunkra,<br />
2004. -ben a BME Egyetemi Tanácsának tiszteletbeli tagjává fogadta a Québec-i egyetemen<br />
m köd Prof. NAGY Ádámot, korábbi tudományos rektor helyettest.<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 13/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
Egy oktatónk, 2003. novemberében habilitációs bizottságba történt meghívásnak, ill. <strong>2002</strong>.,<br />
2004., 2006. <strong>és</strong> <strong>2007</strong>. -ben vendégprofesszori meghívásnak tett eleget Franciaországban, az<br />
Université de Haute Alsace, Modélisation et Identification en Automatique et Mécanique<br />
(ESSAIM/MIAMI)-on, Prof. Gerard L. Gissinger intézetében.<br />
Ezek a meghívások PhD hallgatók számára szakmai irányítást <strong>és</strong> közös kutatási program<br />
vezet<strong>és</strong>ét jelentik a bonyolult nemlineáris sztochasztikus járm dinamikai rendszerek kutatása,<br />
optimálása, identifikálása <strong>és</strong> szabályozása területén.<br />
Ez a szakmai kapcsolat igen értékes a BME-számára, mivel Prof. Gerard L. Gissinger, a<br />
terület világhír szakembere, aki egyben 2008-ig az IFAC TC 7.1 "AUTOMOTIVE<br />
CONTROL elnöke is. Az itt közösen kifejlesztett modellez<strong>és</strong>i módszerek kapcsán a francia<br />
Renault autógyár is bejelentette igényét további közös kutatási projektek indítására.<br />
Az együttm köd<strong>és</strong> további jelent s eredménye, hogy 2004-ben a m szaki matematikai<br />
modellez<strong>és</strong> <strong>és</strong> közös PhD. kutatások irányítása terén közvetlen szerz d<strong>és</strong>es tudományos <strong>és</strong><br />
oktatási kapcsolat jött létre a BME <strong>és</strong> ESSA1M/M1AMI (F) között, amelyet a két egyetem<br />
rektora írt alá.<br />
Tanszékünk közös projektekben <strong>és</strong> vendégel adásokban is megnyilvánuló közvetlen<br />
kapcsolatokat tart a TU Dresden, TU Braunschweig, Zilinska Univerzita szakmai profil<br />
szerint megfelel tanszékeivel.<br />
Tanszékünk évente ismétl d jelleggel tartja a Siemens TS Rail Automation Academy<br />
keretében Sicherungstechnik im internationalen Vergleich'" c. kurzusát.<br />
Tanszékünk társszervez je a kétévente (váltva Braunschweigben <strong>és</strong> Budapesten)<br />
megrendez<strong>és</strong>re kerül Formal Methods for Automation and Safety in Railway and<br />
Automotive Systems (FORMS/FORMAT) nemzetközi konferencia sorozatnak.<br />
Egy oktatónk a DLR felügyeletét végz német szövetségi minisztérium felkér<strong>és</strong>ére r<strong>és</strong>zt vett a<br />
DLR braunschweigi IFS kutatóintézetének akkreditálásában.<br />
4. Kutatás-fejleszt<strong>és</strong><br />
A tanszék a kutatási-fejleszt<strong>és</strong>i tevékenységével els sorban a közleked<strong>és</strong>, a hírközl<strong>és</strong>,<br />
valamint az er sáramú ipar egyes ágazatainak igényeit igyekezett kielégíteni. E tevékenység<br />
során jelent s, az említett ágazatokban széleskör en, esetenként nemzetközileg is elismert <strong>és</strong><br />
alkalmazott eredmények születtek.<br />
A kutatási-fejleszt<strong>és</strong>i tevékenység f területei:<br />
A vasúti közleked<strong>és</strong> területén<br />
- elektronikus biztosítóberendez<strong>és</strong>ek hazai bevezet<strong>és</strong>ével kapcsolatos fejleszt<strong>és</strong>i <strong>és</strong><br />
szakért i tevékenység,<br />
- egyéb vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>ek fejleszt<strong>és</strong>e, tervez<strong>és</strong>e,<br />
- vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>ek vizsgálata,<br />
-szimuláció alkalmazása a vasúti szakképz<strong>és</strong>ben.<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 14/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
A közúti közleked<strong>és</strong> területén:<br />
-Upgrading the Hungárián Higher Education in Intelligent System in Controll and<br />
Measurments-TEMPUS SJEP-12555.<br />
-Euroconform Complex Retraining of Specialists in Road Transport- TEMPUS<br />
SJEP 1419!.<br />
-Haszonjárm forgalom irányítása NKFP.<br />
- Hibrid autó energia felhasználás optimalizálása.<br />
Pályázatok:<br />
Í999-<strong>2002</strong>. TEMPUS SJEP-14191 99 "Euroconform Complex Retraining of Specialists<br />
in Road Transport"- program.<br />
<strong>2002</strong>-2003. Modern szabályozás-elmélet, lágy informatikai módszerek alkalmazásával a<br />
járm irányítás <strong>és</strong> közleked<strong>és</strong>i információs rendszerek kutatásában" BME- Stratégiailag fontos<br />
területen kiválósági központ el k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e pályázat.<br />
<strong>2002</strong>-2003. Modern közúti irányításelméleti <strong>és</strong> közleked<strong>és</strong>i rendszerek laboratórium<br />
kialakítása" BME- Eredményes kutatói közösségek infrastruktúrájának fejleszt<strong>és</strong>e pályázat.<br />
2003-2005."Intelligens közúti közleked<strong>és</strong>i <strong>és</strong> járm rendszerek<br />
modern, rendszer- <strong>és</strong><br />
irányításelméleti kutatásai" Oktatási Minisztérium: Alkalmazott kutatás-fejleszt<strong>és</strong> pályázat.<br />
2003-2005. "Lineáris paraméter változós rendszerek modellez<strong>és</strong>e <strong>és</strong> átkonfigurálható<br />
irányítása"- tudományos kutatási programban. OTKA T 043111-pályázat.<br />
2003-2004 "A közúti közleked<strong>és</strong> területén m köd kis- <strong>és</strong> középvállalkozások EU-<br />
versenyképességének szakmai növel<strong>és</strong>e" (Széles kör strukturált továbbképz<strong>és</strong>, a modern<br />
közúti járm vek <strong>és</strong> közúti közleked<strong>és</strong>i rendszerek területén) Magyar Mérnökakadémia SZVP-<br />
2003-4-03-09-10 GKM pályázat.<br />
2004. "'Modern szabályozás-elmélet, lágy informatikai módszerek alkalmazása a gépjárm<br />
<strong>és</strong> közleked<strong>és</strong>i rendszerek kutatásában" BME- Eredményes kutatói közösségek fejleszt<strong>és</strong>e<br />
pályázat.<br />
2004 Nemzetközi mércével mért, modern PAMM - kutató központ kialakítása a BME Z.<br />
401. szobájában". Eredményes kutatói közösségek infrastruktúrájának fejleszt<strong>és</strong>e BME<br />
Pályázat.<br />
NKTH RET04/2004 pályázat: 2005-t l a Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék r<strong>és</strong>zt vesz a<br />
BME Elektronikus Járm <strong>és</strong> Járm irányítási Tudásközpont kutatási munkáiban.<br />
SOCRATES Programme: Higher Education (ERASMUS) Bilateral Agreement for the<br />
Academic Year 2005/2006 Prof. Gianfranco RIZZO Dipartimento di Ingegneria Meccanica -<br />
Universitá di Salemo - 84084 Fisciano (SA)<br />
Leonardo Da Vinci Project I/05/B/F/PP-154181.2005 "Energy Conversion Systems and<br />
their Environmental Impact" /Partnerek: I, Fr, Tr, Ro <strong>és</strong> H: BME, Közleked<strong>és</strong>automatikai<br />
Tanszék /<br />
2006-2009. DRESS Distributed and Redundant Electromechanical n se gear Steering<br />
System" FP6 Thematic Priority 1.4 - Aeronautics and Space Specific Targeted Research<br />
Project Cail identifier: FP6-2005-Aero-3 Submission date: 13 July 2005<br />
Participants:l.Messier-Bugatti (Coordinator) Francé 2.SAAB Sweden 3.Airbus UK<br />
4.Messier-Dowty Francé 5.1nstitut National des Sciences Appliquées de Toulouse Francé<br />
.Université Catholique de Louvain Belgium 7.Universitatea din Craiova Románia<br />
8.Université de Haute Alsace Francé 9.Budapest University of Technology and Economics<br />
Hungary lO.TTTech Computertechnik ÁG Austria ll.Equipaero Francé 12.Stridsberg<br />
Powertrain AB Sweden 13. Institute of Aviation Poland pályázat<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 15/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
Kutatás-fejleszt<strong>és</strong>i munkák:<br />
<strong>2002</strong> A MÁV Rt. vasúti hálózatának GPS technológiájú felmér<strong>és</strong>e (MÁV Informatika Kft-<br />
vel)<br />
<strong>2002</strong>-2004 UGTMS projekt (EU V. keretprogram, a TU Dresden-nei)<br />
2003 Biztosítóberendez<strong>és</strong>i áramellátások megbízhatóságának vizsgálata (MÁV TEBTK)<br />
2003 M holdas vonatkövet<strong>és</strong>ü forgalomirányító rendszer követelményeinek<br />
meghatározása, struktúra <strong>és</strong> mintarendszer kialakítása (MÁV TEBTK)<br />
2004 El városi forgalmat is lebonyolító regionális központok <strong>és</strong> a csatlakozó<br />
mellékvonalak számára GSM-R alapú biztosítóberendez<strong>és</strong> kialakítása (GKM XI-6/62/2004)<br />
2004 Biztosítóberendez<strong>és</strong>i áramellátó rendszerek táplálási csoportjai megbízhatósági<br />
követelményszintjének megállapítása (MÁV TEBTK)<br />
2004 A m holdas helymeghatározás alkalmazása <strong>és</strong> integrálása a vasúti közleked<strong>és</strong><br />
folyamataiba (GKM. MÁV Informatika Kft-vel)<br />
2004 Vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>ek tanúsításának módszertana (MÁV TEBTK)<br />
2005-2008 MODURBAN projekt (EU VI. keretprogram, 516380) WP23 Partnerek: EC<br />
JRC, INRETS, TU Dresden, UVAL, BVB, RATP, LUL, UITP, UNIFE<br />
2005 A MÁV ZRt közszolgálati pályáján végzett vontatási tevékenység mér<strong>és</strong>ének<br />
automatizálása (MÁV ZRt)<br />
2005 Vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>ek tanúsítási eljárásának harmonizálása (MÁV TEBTK)<br />
2006 Szigetel köt<strong>és</strong>t nem igényl vonatérzékel<strong>és</strong>ü 75 Hz-es ütemezett jelfeladással<br />
rendelkez vonali biztosítóberendez<strong>és</strong> kialakítása (MÁV TEBTK)<br />
2006 D55, D70 <strong>és</strong> D70V biztosítóberendez<strong>és</strong> alapáramkörének módosítása az ETCS2<br />
szint jelfeladáshoz (MÁV TEBTK)<br />
2005-2006 Kötöttpályás közleked<strong>és</strong>i rendszerek konstruktív, EU-konform biztonsági<br />
min sít<strong>és</strong>e (GVOP) - R<strong>és</strong>ztvev k: BME Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék (Projekt<br />
koordinátor, tudásközpont), BME Mér<strong>és</strong>technika <strong>és</strong> Információs Rendszerek Tanszék,<br />
Széchenyi István Egyetem Automatizálási Tanszék, Zsolnai Egyetem (Szlovákia) Vezérl<strong>és</strong>i <strong>és</strong><br />
Információs Rendszerek Tanszék (tudásközpontok); M szerautomatika Kft. <strong>és</strong> Prolan<br />
Irányítástechnikai Rt. (Technológiai Központok)<br />
<strong>2007</strong>-2008 SAFEDMI (EU VI. keretprogram) WP2 <strong>és</strong> WP4 r<strong>és</strong>ztvev a BME<br />
Mér<strong>és</strong>technika <strong>és</strong> Információs Rendszerek Tanszékkel együtt<br />
Az er sáramú ipar területén:<br />
A Paksi Atomer m Védelmi Rendszer rekonstrukciójához kapcsolódó szellemi termékek<br />
el állítása.<br />
Az elmúlt id szakban tanszékünk munkatársai több nemzetközi konferencia<br />
szervez bizottságába kaptak meghívást, ezek kül néhány:<br />
2004-ben a SALERNOI IFAC on Avences in Automotive Control" konferencia szervez<br />
bizottságában Magyarországot képviseltük.<br />
2004-ben a ..3rd International Conference on Global Reserch an Educatio in Intelligent<br />
Systems Interacademia 2004 Budapest" Executive Committee,-ben, ill. a Local Organizing<br />
Committee-ben.<br />
2005-ben az CIFA 2006 en francais en Bordeaux konferencia szervez bizottságában, ahol<br />
Magyarországot képviseltük.<br />
Mathematical Problems in Engineering and Aerospace Sciences, ICNPAA International<br />
Conference 2006. Budapest, Local Organizing committee: 2005-2006,<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 16/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
IFAC World Congress, 2005, Prague, IPC tagság <strong>és</strong> plenáris el adás, IEEE MED03,<br />
MED07, European Control Conference 2005,<strong>2007</strong>.<br />
Jelent sebb kutatási eredmények:<br />
1. Biztonsági PLC-k alkalmazása a közleked<strong>és</strong>ben.<br />
R<strong>és</strong>zvétel a MÁV számítógépes vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>einek fejleszt<strong>és</strong>ében.<br />
2. A Paksi atomer m reaktorvédelmi rendszerének rekonstrukciója, rendszer verifíkáció.<br />
3. A Hazai Központi Forgalomirányító <strong>és</strong> ellen rz berendez<strong>és</strong> kifejleszt<strong>és</strong>e.<br />
4. Hazai villamos hajtású autók fejleszt<strong>és</strong>i lehet ségeinek vizsgálata.<br />
5. Gépjárm vek aktív felfüggeszt<strong>és</strong>ének szabályozástechnikai analízise.<br />
6. A GPS bázisú járm követ<strong>és</strong> gyakorlati <strong>és</strong> elméleti vizsgálata.<br />
7. Irányítási célú modellek approximatív identifikációja.<br />
<strong>Tanszéki</strong> informatikai infrastruktúra<br />
A BME Novell hálózatába integrált tanszéki Novell szerver <strong>és</strong> hálózat (szerver: KOZL-<br />
AUT, kka.ko.bme), lOMbit/s sebesség Ethernet soros hálózaton. TCP/IP (Internet)<br />
hozzáfér<strong>és</strong>. <strong>Tanszéki</strong> web szerver (http://wwwl.kka.bme.hu).<br />
A tanszéken minden oktatónak <strong>és</strong> doktorandusz hallgatónak saját számítógépe van, átlagosan<br />
PII / Celeron processzorral, az irodai alkalmazásoknak megfelel kiépít<strong>és</strong>ben. Megfelel<br />
mennyiségben állnak rendelkez<strong>és</strong>re perifériák (lézernyomtató, színes tintasugaras nyomtató,<br />
scanner. CD-író).<br />
A Tanszéknek a Z518 Vasúti Automatikai Laboratóriumban lOdb Pl 133Mzh-es számítógépe<br />
van.<br />
Számítógép programok<br />
A tanszéki gépeken 32 bites Microsoft operációs rendszerek (többnyire Win98 <strong>és</strong> NT),<br />
valamint irodai programok (Office 97, Office 2000) található. Programfejleszt környezetek:<br />
Pascal, Delphi (a számítástechnika tantárgyhoz), C++ (a programozás C nyelven cím<br />
tantárgyhoz), LabWindows CVI. Matlab (az Irányítástechnika tantárgyhoz, valamint<br />
kutatáshoz).<br />
A tanszéken jelenleg m veit tudományterületek:<br />
A Tanszék oktatási <strong>és</strong> kutatási tevékenysége a közleked<strong>és</strong>i folyamatok, rendszerek, valamint<br />
járm vek irányítási, automatizálási feladataihoz kapcsolódik. Speciálisan foglalkozik a<br />
közúti, vasúti <strong>és</strong> légiforgalmi rendszerek m ködtet<strong>és</strong>ének analízisével, a számítógépes<br />
irányítási, valamint biztosító technikákkal, továbbá járm vek fedélzeti irányító rendszereinek<br />
kidolgozásával.<br />
Alapkutatási területei a jelek <strong>és</strong> rendszerek elmélete, rendszeridentifikáció, optimális <strong>és</strong><br />
robusztus irányítások tervez<strong>és</strong>e, formális módszerek a vasútbiztosító technikában, biztonsági<br />
irányítási rendszerek <strong>és</strong> megvalósításuk PLC eszközökkel.<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 17/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
Irányításelmélet <strong>és</strong> járm tudományi alkalmazásai<br />
Járm irányító <strong>és</strong> hibat r átkonfigurálódó irányító rendszerek tervez<strong>és</strong>e<br />
Az elmúlt id szakban megn tt az igény az irányító rendszer megbízhatóságának <strong>és</strong><br />
rendelkez<strong>és</strong>re állásának növel<strong>és</strong>ére a biztonságilag kritikus közleked<strong>és</strong>i<br />
folyamatokban. Ilyen biztonságilag kritikus folyamat a légi közleked<strong>és</strong>. Ahhoz,<br />
hogy megvalósítsuk ezen céljainkat mindenek el tt detektálni <strong>és</strong> izolálni kell a<br />
rendszerben bekövetkez különböz típusú hibákat. Az irányítórendszerben<br />
bekövetkez hibák csökkenthetik a közleked<strong>és</strong>i folyamatok biztonságát. Az ilyen<br />
típusú rendszerek tervez<strong>és</strong>énél ezért figyelembe kell venni mind a hiba<br />
detektálására vonatkozó, mind pedig a folyamat min ségére vonatkozó<br />
követelményeket a rendszerben lév bizonytalanságokkal szemben. Ha valamely<br />
hibát detektáltuk a rendszerben, akkor el fordul, hogy egy másik irányítási<br />
algoritmusra kell átkonfigurálni a rendszert, ahhoz hogy meg rizzük a<br />
biztonságilag kritikus folyamat rendelkez<strong>és</strong>re állását.<br />
A hibat r irányító rendszerek tervez<strong>és</strong>e tanszékünk egyik f kutatási területe. Az<br />
utóbbi években kiemelked eredményeket értünk id invariáns <strong>és</strong> id függ modell<br />
osztályokra kiterjesztett hibadetektáló sz r k tervez<strong>és</strong>ében.<br />
A területhez tartozó fontosabb publikációk:<br />
Balas, G. - Bokor, J.: Detection filter design for LPV systems. In: 4th IFAC<br />
symposium on fault detection supervision and safety for technical processes.<br />
SAFEPROCESS 2000. Preprints. Budapest, 2000. (Ed.: A. M. Edelmayer.)<br />
Vol. 2. Budapest, IFAC, 2000. pp. 653-656. Szigeti, F., Vera, C. E., Bokor, J.,<br />
Edelmayer, A. (2001). Inversion based fault<br />
detection and isolation, [EEE Conf. on Decesion and Control, 1005-1010<br />
Gáspár, P. - Szászi, I.: Robust servo control design using ídentífied models, 3rd<br />
IFAC Symposium on Robust Control Design, ROCOND 2000, Prague,<br />
2000. Prague, IFAC 2000, p. CD Szászi, I., Kulcsár, B., Balas, G. - Bokor, J.:<br />
Design of FDI filter for an aircraft<br />
control system. In: IEEE American Control Conference <strong>2002</strong>. ACC<strong>2002</strong>.<br />
Anchorage, Alaska, <strong>2002</strong>. Balas, G. - Bokor, J., Szabó Z.,: Failure<br />
detection for LPV systems - a<br />
geometric approach. In: IEEE American Control Conference <strong>2002</strong>.<br />
ACC<strong>2002</strong>. Anchorage, Alaska, <strong>2002</strong>.<br />
Gáspár, P. - Szászi, 1. - Bartha, T. - Varga, I. - Bokor, J. - Palkovics, L. - Gianone,<br />
L.: Visual lane and obstruction detection system for commercial vehicles. 4th<br />
IFAC symposium on fault detection supervision and safety for technical<br />
processes. SAFEPROCESS 2000. Preprints. Budapest, 2000. (Ed.: A. M.<br />
Edelmayer.) Vol. 2. Budapest, IFAC, 2000. pp. 908-913.<br />
Gáspár, P. - Bokor, J. - Palkovics, L. - Szászi, I.: Visual lane and obstacle<br />
detection system for commercial vehicles, Proceedings of the 8th mini<br />
conference on vehicle system dynamics, identification and anomalies.<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 18/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
VSDIA '2000. Budapest, 2000. (Ed.: I. Zobory.) Budapest, Technical<br />
Universityof Budapest, [2000]. pp..<br />
Repül gép automatikus fedélzeti irányító rendszerének szabályozástechnikai<br />
tervez<strong>és</strong>i lehet ségei<br />
A repül<strong>és</strong>ben az irányítástechnika mindenhol jelen van. A légijárm<br />
dinamikájának szabályozása nem korlátozódik le pusztán a<br />
stabilitásvizsgálatra. Napjaink automatikus repül<strong>és</strong> szabályozó rendszerei<br />
komplex, <strong>és</strong> egyre inkább menedzser jelleg feladatokat látnak el. E mellett a<br />
repül gépekhez tartozó szabályozástechnika igen fejlett, mindig az<br />
irányítástechnikai fejleszt<strong>és</strong>ek által els ként felhasznált területet jelentette.<br />
Általában elmondható tehát, hogy a repül<strong>és</strong>ben felhasznált irányítástechnika<br />
naprak<strong>és</strong>z <strong>és</strong> más közleked<strong>és</strong>i ágazatok alapjául szolgál. A repül gépet,<br />
pontosabban annak mozgását mozgási <strong>és</strong> nyomatéki egyenletekb l építjük<br />
fel. A repül gépet merev testként feltételezve hat szabadságfokot veszünk<br />
figyelembe, melyekhez tartozó egyenleteket két csoportra osztjuk. A légi<br />
járm vet<br />
energiatárolós tagként modellezzük (nTP, magas tároló számú). A<br />
tárolók száma szoros kapcsolatban van a repül<strong>és</strong>i helyzettel, valamint a<br />
szabadság-fokokkal. A kutatási téma jelen fázisában nemlineáris, paraméter<br />
függ , valamint linearizált mozgásegyenletrendszerekkel foglalkozunk. A<br />
linearizált mozgásegyenleteket az általános nem lineáris<br />
mozgásegyenletekb l származtatom, Jacobi linearizálás segítségével.<br />
A modellez<strong>és</strong> mellet fontos kérd<strong>és</strong>kör a szabályozó kiválasztása is. A<br />
szabályozás általában optimalizálási, min ségi, zajelnyomási <strong>és</strong> egyéb<br />
követelmények figyelembe vételével történik. Az elmúlt évek során<br />
tanulmányoztuk a klasszikus szabályozáselmélet mellett a Lineáris<br />
Kvadratikus Optimalizálás módszerét (LQR, LQG, LQ tracking/servo,<br />
LQG/LTR). Jelenleg a H» szabályozás, valamint a \i analízis <strong>és</strong> szintézis<br />
témakörökkel foglalkozunk.<br />
A területhez tartozó fontosabb publikációk:<br />
Kulcsár, B. (2000): Repül gép mozgásának szabályozástechnikai vizsgálata <strong>és</strong><br />
tervez<strong>és</strong>i lehet ségei Repül<strong>és</strong>tudományi közlemények, Szolnok, XII. Évf.<br />
29. szám 2000/1 pp. 91-101. ISSN 1417-0604 R<br />
Kulcsár. B. (2001): LQ Servo and LQG/LTR Controller Design for an Aircraft<br />
Model. Repül<strong>és</strong>tudományi közlemények, Szolnok, (In English), I.<br />
Különszám. ISSN 1417-0604 R Kulcsár. B. (2001): LQG/LTR Controller Design<br />
for an Aircraft Model, Periodica<br />
Polytechnica, Budapest Szászi, I., Marcos, A., Balas, G.. Bokor, J.:<br />
LPV detection filter design for<br />
Boeing 747-100/200. Submitted to AIAA Conference on Motion and<br />
Control, <strong>2002</strong>., Monterey, California, <strong>2002</strong>.<br />
Subhabrata G., Marcos, A., Szászi, I., Balas, G., Bokor, J.: Application of FDI to a<br />
Nonlinear Boeing-747 Aircraft. Submitted to Mediterranean Control<br />
Conference, <strong>2002</strong>., Lisabon, Portugál, <strong>2002</strong>.<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 19/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
Formális módszerek<br />
Általános tendencia, hogy a szoftverrendszerek mind strukturálisan, mind<br />
funkcionálisan egyre bonyolultabbak lesznek. Érvényes ez a vasútbiztosító<br />
berendez<strong>és</strong>ekre is, amelyek olyan, biztonságkritikus rendszerek, amelyek hatósági<br />
engedélyez<strong>és</strong>ének <strong>és</strong> üzembehelyez<strong>és</strong>éhez egyik feltétele egy bizton sági gazol ás<br />
elk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> elfogadása. A növekv bonyolultság <strong>és</strong> egy sor egyéb tényez miatt<br />
azonban egyre nehezebbé válik az ilyen rendszerek helyességének (beleértve a<br />
teljességet <strong>és</strong> az ellentmondásmentességet) bizonyítása hagyományos eszközökkel. A<br />
formális módszerek alkalmazásának els dleges célja a vasútbiztosítás területén, hogy<br />
olyan eszközt biztosítson a megrendel k, a fejleszt k, a hatósági szakemberek <strong>és</strong> a<br />
szakért k számára, amelynek segítségével a rendszerek helyességének bizonyítása a<br />
megváltozott követelmények között is megbízhatóan, költség-hatékonyán elvégezhet .<br />
A formális módszerek vasútbiztosításban történ hatékony alkalmazásának<br />
el feltétele, hogy meghatározzuk azokat a tényez ket, amelyek befolyásolják az<br />
alkalmazhatóságot. Ilyen módon meg kell határozni, hogy milyen formális technikák<br />
jöhetnek szóba erre a célra <strong>és</strong> azokat milyen matematikai szigorúsággal alkalmazzuk.<br />
Továbbá meg kell határozni, hogy mely rendszerr<strong>és</strong>zekre, rendszerfunkciókra, illetve<br />
mely életciklus fázisokra lehet, illetve érdemes alkalmazni a formális módszereket.<br />
Ezen alapparaméterek, illetve további alkalmazási szempontok megfelel<br />
figyelembevételével lehet kihasználni a vasútbiztosítás területén a formális<br />
módszerekben rejl lehet ségeket.<br />
A területhez tartozó fontosabb publikációk:<br />
Tarnai G., Sághi B.: Erhöhung der Bahnsicherheit durch formaié Methoden.<br />
Periodica Polytechnica, Transportation Engineering. Vol. 26, No 1, Budapest,<br />
1999. pp. 175-186. Tarnai G., Sághi B.: Formális módszerek alkalmazása<br />
a vasútbiztosító technikában. Vezetékek Világa. Vasúttechnikai szemle.<br />
Budapest 3/2000 pp. 11-15.<br />
Tarnai G., Sághi B.: Zusatzliche Aspekte zur Anwendung von formalen Techniken<br />
in der Eisenbahnsicherungstechnik. Signal+Draht 05/2001.<br />
Tarnai G., Sághi B.: Einsatz von formalen Methoden in<br />
die Eisenbahnsicherungstechnik. ZEL '2000 7. internationales Symposium. 2000.<br />
május 30-31. Zilina pp. 80-88.<br />
Tarnai G., Sághi B.: Method for the Development of a Special<br />
Railway Interlocking Subsystem. 9th IFAC Symposium on Control in<br />
Transportation Systems. Braunschweig, 2000. pp. 495-500.<br />
Megbízhatóságelmélet <strong>és</strong> közleked<strong>és</strong>i alkalmazásai<br />
Biztonságkritikus rendszerek alkalmazása esetén (így a közleked<strong>és</strong> egyes ágazataiban<br />
is) a rendszerek tervez<strong>és</strong>e mellett jelent s hangsúlyt kap a rendszer megbízhatósági<br />
jellemz inek meghatározása. Kvalitatív <strong>és</strong> kvantitatív módszerek is léteznek a<br />
témakörben, azonban a módszerek alkalmazása a korszer , számítógép alapú, hibaadaptív<br />
funkciókat is tartalmazó rendszerekre a módszerek fejleszt<strong>és</strong>ét igénylik. E<br />
mellett problémákat okoz a kvantitatív módszerek által szolgáltatott eredmények<br />
értelmez<strong>és</strong>e, illetve min sít<strong>és</strong>e.<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 20/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
Közleked<strong>és</strong>i területen pl. a vasúti biztosítóberendez<strong>és</strong>i technika képviseli a<br />
biztonságkritikus rendszereket. Feladatok a biztosítóberendez<strong>és</strong>ekkel kapcsolatban: A<br />
kvantitatív módszerek alkalmazási lehet ségeinek vizsgálata, elfogadási határértékek<br />
képz<strong>és</strong>e.<br />
A másik, általunk vizsgált közleked<strong>és</strong>i ág, a repül<strong>és</strong> biztonságának megítél<strong>és</strong>e, a<br />
m szaki értelemben vett repül<strong>és</strong>biztonság számszer sít<strong>és</strong>ének lehet sége is kutatandó<br />
terület. A feladat repül<strong>és</strong>biztonsági modellek kidolgozását is igényli.<br />
A területhez tartozó fontosabb publikációk:<br />
Szabó G. - Gáspár P.: Probabilistic Pependability Analysis of Adaptive<br />
Functions: A Fault-Tree Based Approach and Its Application in Transportation.<br />
Periodica Politechnica Ser. Transp. Eng., 1998. Vol 26, No 1-2, pp. 187-200.<br />
Gáspár. P.-G. Szabó: Analysis of Adaptive Multi-State Logic in Fault-Tolerant<br />
Systems. Proceedings of the Probabilistic Safety Assesment and Management -<br />
PSAM 4 Conference, pp. 13-17, New York, 1998<br />
Szabó, G.-P. Gáspár: Practical Treatment-Methods of Adaptive Components in<br />
the Fault-Tree Analvsis. Proceedings ofthe Annual Reliability and<br />
Maintainability Symposium, pp. 97-104, Washington D.C., 1999<br />
Szabó, G., Tarnai, G.: "Dependability Analvsis of Interlocking Systems<br />
Comparison ofthe Probabilistic and the Deterministic<br />
Approaches"Proceedings of the 3rdInernanonal Scientific Conference Elektro<br />
'99, Section Information & Safety Systems, pp. 7-12, Zilina, 1999.<br />
Szabó, G. - P. Gáspár: Fault-tree analvsis of Svstern Functíonality modelled as<br />
Binary Adaptive Vuncúons. Proceedings ofthe European Safety and Reliability<br />
Conference-ESREL pp. 1033-1038, Münich, 1999.<br />
Szabó, G. - G. Tarnai: Automatic Fauit-Tree Generation as a Support for Safetv<br />
Studies of Railwav Interlocking Systems. Proceedings ofthe IFAC Symposium<br />
on Control in Transportation Systems, pp. 453-458, Braunschweig, 2000.<br />
Konfliktuskeres<strong>és</strong>- <strong>és</strong> feloldás, szimuláció vasúti rendszerekben<br />
A vasúti automatizált irányítási rendszerekben napjainkban az automatizálás fokának<br />
<strong>és</strong> a forgalom nagyságának <strong>és</strong> s r ségének növeked<strong>és</strong>e egyre inkább megköveteli az<br />
egyidej , egymással kapcsolatban lév vonatmozgások el rejelz<strong>és</strong>ét, kezel<strong>és</strong>ét a minél<br />
nagyobb biztonság, hatékonyság <strong>és</strong> kapacitás elér<strong>és</strong>e érdekében. A konfliktusfeloldási<br />
algoritmusok vizsgálata <strong>és</strong> fejleszt<strong>és</strong>e a forgalom növel<strong>és</strong>ét illetve a vasúti<br />
infrastruktúra jobb kihasználtságát tehetik lehet vé. R<strong>és</strong>zben a konfliktushelyzetek,<br />
r<strong>és</strong>zben pedig az általános mozgások valamint a kapcsolódó környezet (pl.<br />
biztosítóberendez<strong>és</strong>) viselked<strong>és</strong>ének modellez<strong>és</strong>ét, fejleszt<strong>és</strong>ét segíti el a vasúti<br />
szimuláció, illetve a szimulációs elvek fejleszt<strong>és</strong>e.<br />
Ezen modellek, szimulációs rendszerek segítségével viszonylag alacsony<br />
költségráfordítási tényez mellett megtervezhet a kívánt igényekhez igazodó<br />
optimális infrastruktúra, valamint meghatározhatók a sz k keresztmetszetek már<br />
meglév infrastruktúra esetén. Az említett modellez<strong>és</strong>i <strong>és</strong> szimulációs eljárások<br />
magukban foglalják a vasúti infrastruktúra <strong>és</strong> üzemi technológiai folyamatok<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 21/28<br />
A
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
teljeskör leírását <strong>és</strong> szimulációját (pálya, küls téri objektumok, biztosítóberendez<strong>és</strong>,<br />
menetrend, menetdinamika, stb.)<br />
A vasúti szimulációs rendszeres multiplikatív alkalmazási lehet séget biztosítanak,<br />
mivel több területen - mint például tervez<strong>és</strong>, oktatás-kiképz<strong>és</strong>, üzemirányító<br />
rendszerek - vethet k be. Ezen lehet ségeket, eredményeket napjainkban már több<br />
európai vasút <strong>és</strong> városi vasút is felhasználja.<br />
A területhez tartozó fontosabb publikációk:<br />
Hrivnák, I.- Parádi, F.-Szilva, P.E.: íntegration of Timetable for Railway<br />
Technology Simulation. ITEC 2001 RTTC, Lille, Aprii 2001 Berger, J.-<br />
PIaminger, N.-Szilva, P. E.: Stellwerksplanung der ÖBB wird durch<br />
BEST-Simulation unterstützt. Signal+Draht 1+2/2001, S. 16-19. Schwentke, R.-<br />
Hrivnák, J.-Hofmann, J.: Integrated Training System forTraffic<br />
Control. The \2^ European Simulation Symposium (ESS'2000): Simulation in<br />
Industry, Hamburg, September 2000 Hrivnák. I.-Bozsóki, Z.-Parádi, F.: Reál<br />
time simulation for planning and teaching<br />
of railway operation processes, ITEC98 RTTC, Lausanne, April 1998. Berger,<br />
J.-Szilva. P.E.-Parádi, F.: Multifunktional Simulation System for Austrien<br />
Railway 1TEC200 RTTC, Hague, April 2000. Parádi, F.-Harder, V.:<br />
Betriebs- und Stellwerkssimulation als Planungs- und<br />
Projektierungs-hilfsmittel fúr ESTW,. Signal+Draht, 89(1997), Heft 6, S. 27-<br />
30. Parádi F.-Szílva, P.E.: Konflikterkennung und -lösung durch<br />
dynamische<br />
Zuglenkung, Signal+Draht, 90(1998), Heft 3, S. 26-27. Hall, W.-Parádi, F.:<br />
ESTW-Simulation zur Schulung von Fahrdíenstleiter,<br />
Signal+Draht, 88(1996), Heft 7+8, S. 12-16. Berger, J.-Hrivnák, I.-Parádi, F.-<br />
Szilva, P.E.: Szimulátor alkalmazása az Osztrák<br />
Szövetségi Vasutakon (ÖBB), Vezetékek világa, 3/99. 16-19. Oldal Parádi, F.-<br />
Hrivnák, I.-Szilva, P.E.: Multifunkcionális szimulátor alkalmazása a<br />
hannoveri EXPO vasúti közleked<strong>és</strong>énak vizsgálatához, Vezetékek világa,<br />
2000/2, 2-4. Oldal<br />
Matematikai modellez<strong>és</strong> a közleked<strong>és</strong> <strong>és</strong> járm dinamika rendszerek területén<br />
A vizsgálatok az intelligens közúti közleked<strong>és</strong>i <strong>és</strong> járm rendszerek modern, rendszeres<br />
irányításelméleti kutatásait <strong>és</strong> a nagyméret járm forgalmi rendszerek modellez<strong>és</strong>ére<br />
irányulnak.<br />
A területhez tartozó néhány publikáció ül kutatási jelent<strong>és</strong>:<br />
1. Gérard GISSINGER, Tamás PÉTER and Antoine RACLE Non-Linear<br />
Modelling, Identification and Validation of Driving Comfort in a Motor Vehicle"<br />
8 TH M1NICONF.ON VEHICLE SYSTEM DYNAMICS, IDENFICATION AND<br />
ANOMALIES,. 11-13 November\<strong>2002</strong>. BUDAPEST227-240p.<br />
2. Dr. Péter Tamás - Dr. Gáspár Péter: "Járm rendszerek folytonos dinamikus<br />
modelljeinek el állítása" pp. 32, 2003. Budapest. Kutatási jelent<strong>és</strong>, BME<br />
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék, Intelligens közúti közleked<strong>és</strong>i <strong>és</strong><br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 22/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
járm rendszerek modern, rendszer- <strong>és</strong> irányításelméleti kutatásai OM ALK<br />
00244/<strong>2002</strong>,-témában.<br />
3. Bécsi Tamás, Dr. Péter Tamás "Kétdimenziós intervallumban elhelyezked városi<br />
közleked<strong>és</strong>i hálózat fizikai paramétereib l, csomópont <strong>és</strong> útvonal jellemz ib l,<br />
közleked<strong>és</strong>i hálózat-gráfot generáló program fejleszt<strong>és</strong>e" pp. 31, 2004. Budapest.<br />
Kutatási jelent<strong>és</strong>, BME Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék, Intelligens közúti<br />
közleked<strong>és</strong>i <strong>és</strong> járm rendszerek modern, rendszer- <strong>és</strong> irányításelméleti kutatásai<br />
OM ALK-00244/<strong>2002</strong>.-témában.<br />
4. Hidegkúti Gergely, Dr. Gyenes Károly, Dr. Péter Tamás "Moduláris járm követ<br />
rendszer architektúra fejleszt<strong>és</strong>e" pp. 31. 2OO4.Budapest. Kutatási jelent<strong>és</strong>, BME<br />
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék, Intelligens közúti közleked<strong>és</strong>i <strong>és</strong><br />
jármürendszerek modern, rendszer- <strong>és</strong> irányításelméleti kutatásai OM ALK-<br />
00244/<strong>2002</strong>,-témában.<br />
5. Tamás Bécsi, Tamás Péter "An Adaptive Approach to Modeling TraíTic and<br />
Incident Detection on Híghways" 3rd International Conference on Global Reserch<br />
an Educatio in Intelligent Systems, Interacademia Budapes 2004, pp. 57-64.<br />
6. Thierry HECKETSWEILER-Michel BASSET-Tamás PÉTER-Gérard<br />
GISSINGER Modelisation non lineaire, identifícation du confort dynamique d'un<br />
vehiculeMIPS Laboratory University of Haute Alsace/Mulhouse/ Francé.<br />
Reportage-2004. pp. 28.<br />
7. Intelligens közleked<strong>és</strong>i rendszerek <strong>és</strong> járm -controll. El írások a közleked<strong>és</strong><br />
biztanságának növel<strong>és</strong>ére. Magyar Mérnökakadémia Budapest 2004. pp. 406.<br />
8. Gergely Hidegkúti, Károly Gyenes, Tamás Péter "Highly Modular System for<br />
Vehicle Fleet Tracking" 3rd International Conference on Global Reserch an<br />
Educatio in Intelligent Systems, Interacademia Budapest 2004, pp. 65-74.<br />
9. Bécsi Tamás - Péter Tamás, Szimulációs környezet a közúti forgalmi folyamatok<br />
hatékony modellez<strong>és</strong>éhez, Közleked<strong>és</strong>-tudományi Szemle, 2005, LV. évfolyam 5.<br />
szám, pp 170-178<br />
10. Tamás Péter. Fuzzy and Anytime Signal Processing Approaches for Supporting<br />
Modeling and Control of Transportation Systems, 3rd International Conference on<br />
Computational Cybernetics 2005 April 13-16, 2005, Mauritius, pp. 6<br />
11. Dr. Péter Tamás, Kulcsár Balázs, Bécsi Tamás Rendszerterv: Járm forgalmi<br />
rendszerek modellez<strong>és</strong>e <strong>és</strong> irányítása" Budapest, 2005. május, pp 30, BME<br />
ELEKTRONIKUS JÁRM ÉS JÁRMÜIRÁNYÍTÁSI TUDÁSKÖZPONT<br />
12. Bécsi Tamás; Dr. Péter Tamás "A közúti közleked<strong>és</strong>ben jelenleg használt<br />
modellcsoportok (közleked<strong>és</strong>i) elmélete. A téma irodalmának áttekint<strong>és</strong>e <strong>és</strong><br />
kritikai összefoglalása" Budapest, 2005. pp 42, BME ELEKTRONIKUS JÁRM<br />
ÉS JÁRMÜIRÁNYÍTÁSI TUDÁSKÖZPONT<br />
13. Dr. Péter Tamás "A közleked<strong>és</strong>mérnöki gyakorlatban a hálózatok leírására jelenleg<br />
használt modellek áttekint<strong>és</strong>e. A téma irodalmának áttekint<strong>és</strong>e <strong>és</strong> kritikai<br />
összefoglalása" Budapest 2005. pp 61, BME ELEKTRONIKUS JÁRM ÉS<br />
JÁRMÜIRÁNYÍTÁSI TUDÁSKÖZPONT<br />
14. Dr. Péter Tamás - Dr. Bokor József: Járm forgalmi rendszerek modellez<strong>és</strong>e <strong>és</strong><br />
irányításának kutatása, A jöv járm vei-2, Budapest, 2006<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 23/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
A vasúti közleked<strong>és</strong>sel kapcsolatos publikációk<br />
1. Tarnai G., Sághi B.: Software Specification and Development in the Domain of Railway<br />
Signalling. Workshop on Software specification of safety relevant transportation control<br />
tasks. 3 rd Workshop of the DFG-Priority Program Integration of Software Specification<br />
Techniques for Application in Engineering. Braunschweig, <strong>2002</strong>. pp. 101-112.<br />
2. Sághi B., Tarnai G.: Introduction of formai methods into railway signalling. ZEL 2003<br />
Wth InternationalSymposium. Zilina. Szlovákia, 2003. május 27-28. pp. 151-156.<br />
3. Sághi B.. Tarnai G.: Guidelines to the application of formai techniques in the life cycle of<br />
railway signalling systems. 9f h Dresden Conference on Traffic and Transportation<br />
Science. 2003. szeptember 22-23. Drezda, Németország. A konferencia kiadványa CD-n<br />
jelent meg. A cikk elérhet<br />
a http://vwisb7.vkw.tu-<br />
dresden.de/TrafficForum/vwt 2003/beitraege/VWTI9proceedings contribution 47.I-<br />
47.12.pdfcímen.<br />
4. Tarnai G., Krbilová. I., Sághi B.: Távközl<strong>és</strong> a vasúti forgalomirányításban. PKI<br />
Tudományos Napok. Budapest. 2004. november 29-30. pp, 205-213.<br />
5. Tarnai, G.t Sághi B.: A biztonsági követelmények kockázati alapú meghatározása.<br />
Vezetékek világa. Magyar vasúttechnikai szemle. Budapest 2006/1 pp. 3-6.<br />
6. Tarnai G., Sághi B., I. Krbilová: Quantitative hazard and risk analysis. Advances in<br />
Electrical and Electronic Engineering Zilina, Szlovákia, No 1-2 Vol 5/2006. 2006. pp.<br />
169-170.<br />
7. Tarnai G., Sághi B.: Hazard and Risk Analysis of Human-Machine Interfaces of Railway<br />
Interlocking Systems. 7 th World Congress on Railway Research. 2006. jún. 4-8.,<br />
Montreal, Kanada. A konferencia kiadványa megjelent CD-n.<br />
8. Tarnai G., Sághi B.: Safety Issues of Domestic Application of ETCS Levél 2<br />
6. Európai Közleked<strong>és</strong>i Kongresszus Budapest, <strong>2007</strong>. ápr. 25-27.<br />
9. Tamai - Krbilová - Sághí: Telematics - Signalling - Interoperability ZEL <strong>2007</strong><br />
nemzetközi konferencia Zilina, Szlovákia, <strong>2007</strong>. 05. 30-31.<br />
10. Tarnai-Sághi: Risk Analysis of ETCS L2 - Relay Interlocking Interface International<br />
Scientific Conference TRANSPORT OF 21st CENTURY Varsó - Stare Jablonki,, <strong>2007</strong>.<br />
szept. 19-21.<br />
A vasúti <strong>és</strong> a légi közleked<strong>és</strong> párhuzamosságaival kapcsolatos publikációk<br />
ll.Meyer D Sághi B., Tarnai G.: Tracks and Wings - Dialogue for<br />
Safety in: Schnieder-Tarnai: FORMS/FORMÁT<strong>2007</strong>, Braunschweig, <strong>2007</strong>, pp. 285-<br />
295<br />
12. Meyer D., Sághi B., Tarnai G.: Technology Transfer Options for Improving Runway<br />
Integrity 6. Európai Közleked<strong>és</strong>i Kongresszus Budapest, <strong>2007</strong>. ápr. 25-27.<br />
13.Meyer D., Sághi B., Tarnai G.: Safety Management of Traffic Growth in Air<br />
Transportation International Scientific Conference TRANSPORT OF 21st CENTURY<br />
Stare Jab onki, 18 - 21 September <strong>2007</strong> Poland<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 24/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
PhD véd<strong>és</strong>ek <strong>2002</strong>-<strong>2007</strong><br />
Szászi István: Design of Fault Detection and Isolation Filters for Reconfigurable Control<br />
Systems.<br />
Témavezet : Bokor József<br />
Sághi Balázs: Formális módszerek alkalmazása a vasútbiztosító technikában.<br />
Témavezet : Tarnai Géza<br />
Kulcsár Balázs: Design of Robust Detection Filter and Fault Correction Controller.<br />
Témavezet : Bokor József<br />
TDK tevékenység <strong>2002</strong>-<strong>2007</strong>:<br />
<strong>2002</strong><br />
név, évf.<br />
Obi Krisztián<br />
V. évfolyam<br />
Bécsi Tamás<br />
V. évfolyam<br />
Rohács<br />
Dániel,<br />
Parkánszki<br />
László<br />
2004<br />
cím<br />
Modell alapú szabályozás<br />
tervez<strong>és</strong>e repül gépeknél,<br />
computer-algebrai módszerek<br />
felhasználásával<br />
Matematikai analízis <strong>és</strong><br />
szimulációs algoritmusok<br />
megvalósítása, folyamatos közúti<br />
közleked<strong>és</strong>i modelleknél<br />
Kisrepül gépek új vezérl<strong>és</strong>i<br />
elvei (integrált, koordinált<br />
vezérl<strong>és</strong>)<br />
név, évf.<br />
cím<br />
Bauer Péter Repül gép nemlineáris mozgásszimulációjának<br />
felépít<strong>és</strong>e <strong>és</strong><br />
tesztel<strong>és</strong>e MATLAB<br />
felhasználásával<br />
Beneda Mk45 típusú vontatójárm<br />
Károly, szimulátorának k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e oktatási<br />
Keresztes célra<br />
Péter<br />
Vida Péter Számítógépes raktári<br />
targoncakövet rendszer lézeres<br />
távolságmér alkalmazásával<br />
Kovács Mikrokontrolleres<br />
Gergely Péter multikommunikációs hálózat<br />
tervez<strong>és</strong>e, kivitelez<strong>és</strong>e<br />
Talabér Lajos Megbízhatósági vizsgálatok a<br />
vasúti pályán<br />
konzulens<br />
dr. Bokor<br />
József egyetemi<br />
tanár<br />
dr. Péter Tamás<br />
dr. egyetemi Péter Tamás<br />
egyetemi<br />
docens<br />
Rohács J.<br />
/Kulcsár Balázs<br />
díj<br />
I.díj<br />
I.díj<br />
II. díj<br />
konzulens díj<br />
Kulcsár Balázs I.díj<br />
Szabó Géza 11. díj<br />
Gyenes Károly<br />
Bóna Krisztián<br />
(KÜ)<br />
dicséret<br />
Rácz Gábor dicséret<br />
Tarnai Géza<br />
Sághi Balázs<br />
I. díj + Pro<br />
Progressio<br />
különdíj<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 25/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
2005<br />
név, évf.<br />
cím<br />
konzulens díj<br />
Jászi Eszter Bonyolult, nemlineáris<br />
dr. Péter Tamás<br />
sztochasztikus dinamikus rendszerek egyetemi<br />
I.díj<br />
matematikai modelljének<br />
automatikus generálása <strong>és</strong> a<br />
modellek vizsgálata szimulációs<br />
docens<br />
környezetben.<br />
Paholics<br />
Gábor<br />
Körid mér<strong>és</strong>e gokart<br />
versenypályán mikroprocesszoros<br />
fedélzeti berendez<strong>és</strong>sel<br />
Gyenes Károly II. díj<br />
Luspay<br />
Tamás<br />
Közúti események<br />
automatikus érzékel<strong>és</strong>e<br />
Varga István dicséret<br />
2006<br />
név, évf.<br />
cím<br />
konzulens díj<br />
Stróbl András Nagyméret nemlineáris<br />
II. évfolyam közleked<strong>és</strong>i hálózatok modellez<strong>és</strong>e<br />
dr. Péter Tamás<br />
egyetemi<br />
II. díj<br />
Delphi környezetben<br />
docens<br />
Kovács<br />
Gergely Péter<br />
A Svábhegyi Fogaskerek<br />
Vasút mikrokontrolleres<br />
felülvezérl<strong>és</strong>e<br />
Rácz Gábor I.díj<br />
Ritzinger<br />
György,<br />
Négyrotoros helikopter<br />
szabályozási célú modellez<strong>és</strong>i<br />
Bauer Péter II. díj<br />
Juhász Gábor problémáinak vizsgálata<br />
Tettamanti<br />
Tamás<br />
Autópálya forgalomszabályozás<br />
felhajtáskorlátozás <strong>és</strong><br />
változtatható sebességkorlátozás<br />
összehangolt alkalmazásával<br />
Varga István<br />
Luspay Tamás<br />
I.díj<br />
Országos TDK<br />
név cím konzulens R<strong>és</strong>zvétel,<br />
Farkas Zsolt,<br />
K<strong>és</strong>ik Lajos<br />
IV. évfolyam<br />
Grafikus felhasználói interf<strong>és</strong>z<br />
fejleszt<strong>és</strong>e komplex - hibafa -<br />
analizáló rendszerhez<br />
Szabó<br />
Géza<br />
díj<br />
II. hely<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 26/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
<strong>2007</strong><br />
név, évf. cím konzulens R<strong>és</strong>zvétel,<br />
Stróbl András<br />
II. évfolyam<br />
Jászi Eszter<br />
V. évfolyam<br />
Nagyméret nemlineáris<br />
közleked<strong>és</strong>i hálózatok modellez<strong>és</strong>e<br />
Delphi környezetben<br />
Bonyolult, nemlineáris<br />
sztochasztikus dinamikus rendszerek<br />
matematikai modelljének<br />
automatikus generálása <strong>és</strong> a<br />
modellek vizsgálata szimulációs<br />
környezetben.<br />
dr. Péter Tamás<br />
egyetemi<br />
docens<br />
dr. Péter Tamás<br />
egyetemi<br />
docens<br />
díj<br />
II- díj<br />
R<strong>és</strong>zt vett<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 27/28
Közleked<strong>és</strong>automatikai Tanszék<br />
5. A tanszék f bb gazdasági mutatói<br />
120 000 000<br />
100 000 000<br />
80 000 000<br />
60 000 000<br />
40 000 000<br />
20 000 000<br />
0<br />
Budapest, <strong>2007</strong>. április<br />
33 400 000<br />
Dr. Bokor József<br />
tanszékvezet egyetemi tanár<br />
Összes saját bevétel<br />
46 600 000<br />
80 640 000<br />
107 293 139<br />
2003 2004 2005 2006<br />
<strong>Tanszéki</strong> <strong>beszámoló</strong> 28/28
Change language