Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 53. sz. deczember - EPA

More documents

Recommendations

Info

882 VASÁBNAPI ÚJSÁG. 53. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM. — No, — mondám, — jó ember, ezért kár volt ilyenkor ide jönni, hiszen holnap reggel ugy is haza szabadul már a kend felesége. — Jaj, kérem alásan, hiszen épen az a nagy sor, hogy holnap szabadul .... — Ej, no, hát még ezt a kis időt sem győzi kend várni ? Hiszen mindjárt holnap lesz már ugy is. Menjen kend haza, az asszonynak ki kell tölteni a rászabott büntetést. Rászolgált. — Hej, de én tudom azt, hogy rászolgált. Ez a félszemem is azért ilyen hibás, mert harmadéve nyáron bele kapott. S tudom most is, mihelyt haza szabadulhat, az lesz az első dolga, hogy belém köt. De meg legfőképen — itt már közelebb lépett hozzám az atyafi s halkabban szólt — az a bántódásom, hogy még egy kis borom volna a faabroncsos hordóban, s ha haza szabadul, egyben megiszsza tőlem. Pedig már csak annyi van, hogy magam is parancsolnék neki egy hét alatt, vagy elébb is; ez a gonosz meg, ha bele márthatja a nyelvét, nem marad abból holnapután ilyenkor egy lecseppnyi sem. — De hát atyámfia, ha ugy fél kend a felesége hazaszabadulásától, mért kívánja, hqgy idő előtt elbocsájtassam ? — Hát hiszen épen ez a sor a miért ide orczátlankodtam; jaj, dehogy azt kívánom, dehogy... itt az atyafi nagy bizalmasan egész hozzám lépett s ravaszul kacsintgatva félszemmel és suttogó hangon folytatá: — Tudom én, hogy milyen lágy ez a mai törvény, hanem hát azért a volna az ón instáneziám, hogy legalább még csak vagy egy hetecskéig hadd maradna a kigyelmed keze alatt az az asszony; két nap ingyen kapálok kigyelmednek a tavaszon. Szívós BÉLA. A DIVATBÓL. Deczember vége. Két egészen ellentétes egyéniség volt az, a i mely a múlt század utolsó felében a franczia divat terén előidézte azt a mélyreható változást, mely a fényűzés legszertelenebb őrültségeiről az igénytelenséggel határos egyszerűségre vezetett minden látszólagos átmenet nélkül. A rizspor, a krinolin és a hajpiramisok akkor szorultak legelőbb a háttérbe, mikor Bernardin de Saint Pierre megírta örök emlékű idylljét, a Pál és Virginiát s hősnőjet egyszerű mousseline-ruhában, fején szalmakalappal mutatta be. Sajátságos példája annak, hogy nagy és kiemelkedő irodalmi művek mekkora hatással vannak a társadalom individuális alakulására. A másik irány- j adó egyéniség Franklin volt, a philadelphiai ! könyvnyomdász, ki amerikai követ minőségében j jőve Parisba, egy ideig minden nőt elragadott i öltözete egyszerűségével, ugy hogy mintegy jelszóra dobták el arany csipkéiket és hímzéseiket, hogy a klasszikus mintákban keressenek a divatnak ujabb ideált. De alig tombolta ki magát a forradalom, a divatkörök csak annál sovárabb vágygyal vetették újra magokat a hivalkodás lázába s talán egyetlen divatkorszak sem produkált az öltözködési disz terén annyi ós oly művészi becsű csecsebecsét, mint a direktórium. Ekkor jutott a drágakövek utánzása akkora tökélyre, hogy a nők hamis ékszerekkel pótolták valódi ékköveiket, hogy feltűnés nélkül fizethessék ki játékadós- j ságaikat. Gombokban, csattokban, a tojásdadtól a hárfa-alakuig, melyeket most czipőn, övön, | vállcsokrokon, sőt a derék elején ós a szoknya oldalán is előszeretettel alkalmaznak a direktórium mintájára, ekkor fejtette ki a műipar legnagyobb formagazdagságát és leleményét, s a kinek családi lim-lomai között ilyen apróságok előfordulnak, az most teljes siker kilátásával aknázhatja ki a dédanyák zsugorgatásait. De a direktórium főiránya a klasszikus formákat tartotta szem előtt. Régi pompeji és görög minták gyakorolták a legellenállhatatlanabb varázst a divat hangadóira s a bő ruhaszövetek természetesen aláomló súlya művészi és stylszerü drapériák képződését tette lehetővé ama lapos konvenczionálizmus helyett, j melyet a felcsiptetett tünikek mutattak a legutóbbi időkben. Mindezzel, azt hiszszük, jó adag j festőiség fog feltámadni a századok hamvaiból s megnyflnak megint a családi muzeumok, hogy tisztes ereklyéiket az aktualitás szolgálatába bo- ! csássák. Boldognak vallhatja magát egy ez időbeli ! zománczmü tulajdonosa, mert semmi sem lehet ma nagyobb «chic» mint az 1795-beli ötvösség j avult remekei, a hosszú nyelű szemüvegek, a I hajtűk sokaságai, a kapcsok, diadémok, drágakővel kirakott övek stb. Sőt nem lehetetlen, hogy a ma már oly ódonszerünek ismert ca- I meok sem fognak soká váratni magokra. A drapéria különösen, melyre az uj divatáéra oly nagy súlyt van hivatva fektetni, az öltözet lelke, individualitása, mely a divat jelen- : segeivel alaposan foglalkozók részéről legalább főbb vonásaiban némi tanulmányt igényel. A gyakorló művész, a művészet elméletének kutatója előtt egy festmény, egy szobormű drapériája egész világát tárja fel azoknak a körülményeknek, melyek közt a mű létre jött s melyek történeti és nemzeti jellegét alkotják. Andromache bánata mennyivel kevésbbé hatna ránk, ha gyászruhájának bő redőzetei nem fednék idomzatos tagjait. Ez a benső szellemi momentuma a ruházkodásnak : a drapéria történetileg két típusra osz- i lik: pogányra és keresztényre, de mig a pogány eszmény itt is az emberi test körvonalai klaszszikus szépségének kitüntetésére alkalmazza a drapériát, addig a keresztény inkább annak gondos j és szemérmes elrejtésére törekszik. A pogány [ drapériának ismét négy iránya különböztethető meg, az egyiptomi és assyr, rideg'és konvenczionalis formáival, vékony és merev egyközü vonalaival, melyek az ország éghajlati sajátságaiban bírják magyarázatukat, mint a mely melegségénél fogva nőknél és férfiaknál egyaránt elegendővé tett egy lazán a test körül vetett sima és övetlen inget; s a szabadabb görög ós római, hullámzó redővetéseivel, s a szépérzéket tökéletesen kielégítő kecses és harmonikus simulékonyságával, akár az athéni senator tunikájában, akár a hellén matróna dus peplumában, akár a római polgár nehéz és ünnepélyes tógájában tekintjük. De ez általános és nagyrészt ethikai és historiai okokon nyugvó művészeti elveken kívül czélszerüségi tekintetek is több irányban befolyá- ' solják a drapéria jellegét. Ilyen a meleg és hideg követelményeihez való alkalmazkodás szüksége, J s ilyen a mozgás és nyugalom tényezője. Az alkalmazkodás föltétele magával hozza a szőve- j tek sokféleségét, s a nehéz ós súlyos szövetek esésének nagy és tompa hajlású ránczok kölcsönöznek puha melegséget és ünnepélyességet, míg a könnyű drapériáknál ellenkezőleg az apró és szögletes redőzet az uralkodó. Viszont a mozgás és nyugalom mekbánikája is érvényesíti a maga törvényeit a drapériáknál, s míg a nyugvó állapot az egyközü vonalak merőlegességében jut kifejezésre, addig minden mozgás sugárzó ívekbe oldja föl a függélyes redőket s merev, vízszintes vonalakba a diagonális ránczokat. Lehetnek, a kik azt hiszik, hogy ily fejtegetéseknek nagyon kevés közük van a divat gyakorlati tényeihez. De ne feledjük, hogy az öltözködés ma már valóban szépművészet, melyben | az alkotó művészek egész sora gyümölcsözteti tehetségét, képzeletét, tapasztalatát s egy arcznak, egy termetnek, melyet isten szépnek teremtett, nem-e önmaga és isten iránt való kötelessége is, a teremtés nagy czélját, mely a nő rendeltetésében nyilvánul, minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezni megközelíteni ? Egy nő szépség nélkül — madár szárny nélkül, s pedig az a szárny, mely a nőt hivatása magas körébe emelkedni segíti — lelki és testi bájának hódító hatalma. Csakhogy az a divatkorszak, melynek eszméihez most visszatérünk, telve a divat minden elképzelhető túlzásaival és extravagancziáival is, és ily helyzetben nagyon közel áll a veszély,! mely az izlés tökéletes megrontására vezethet. Ez az igazi ok, a miért ma napság a nők megvesztegethetlen ízlésének kétszeres éberséggel szükség őrt állani, nehogy a hatásvadá- i szat, a színek erőltetett hajhászata, az ornamen- [ táló művészet tulhajtásai megingassák a valódi j elegánczia alapját, mely az «ensemble>> összhangjában áll. * A diskrét izlés müveinek példázásául adjuk itt a Monaszterly és Kuzmik utódai czég jó hirü készítményei közül néhány legujabbnak leírását. | Csinosabb jelenséget alig lehet képzelni a jégen, I mint egy vörös vigogne - kelméből készült kor- ! csolyaöltözetet, hasonló vörös kabátkával, melyet I nyakánál pompás kasztor-prém fog át lágyan s | ugyanabból a szőrméből egészíti ki karmantyú és sipka. Szintén korcsolya-toilette egy világoszöld posztó, fekete nagy arabeszkekkel soutachirozva. Kabátja ugyanolyan, a gallér, karmán- I tyu és sipka fekete asztrakán. Az ebédlő és látogató öltözetekben szintén dús válHszték áll rendelkezésre. Laferriérenek egy rendkívül elegáns modellje vörös ottomán j szövetből készült, elől egymásra hajló ránczozott ! derékkal, alja sima, nagy ránczokkal. A Rauditz párisi czéget pedig előnyösen mutatja be egy vieux-rouge peau de soie öltözék fekete virágokkai, dereka és hátsó troussirozása egybeszabva; ; elől tablierforma disz bársonyból és jet-diszszel l s bársony ujjak. Egy ebédlő ruha, mely Klotild főherczegnő számára készült, szintén érdekelni i fogja az olvasót. Ez fekete velours de Lyon, elől I és hátul rezedazöld, fehér alapon fekete virágú betétekkel. A derék directorium-izlésü s egybeszabott. A pongyolaruhák közt érdekes egy nílusi zöld pongyola, fényes angol plüssből, spanyolos pica- dero-ujjakkal, mely elől kaczkiás kis kabátot képez. A magasabb történeti stylnek egy más pongyola felel meg, mely egyenesen Mária Antoinettenek ma is őrzött hálóruhája mintájára van szabva. Ez almaszinü plüss, ujjai és galléra festett kétszínű kakastollakkal díszítve, s úgy az ujjak, mint a derék széles fűzőkkel egybetartva. Soha ragyogóbb s kápráztatóbb szinpompáju báli toilette-ek nem söpörték a táncztermek porát, mint a minők az idén fogják. A fentebb említett hírneves czég az ujabb, és legújabb báli szöveteknek is egész raktárát bocsátja rendelkezésre, gazdag érez, arany és sárgaréz-hímzéssel; illusionokat behúzott selyem zsinórokkal, czik-czakokkal, sávokkal, vagy zsenilia-csillagokkal és szélén zsenilia-szegélylyel, mindenféle lombmintázatokban; uj és lehellet-könnyüségü selyem mousseline-eket, uj és igen erős tüll-crépe-eket, szélén kígyózó füzérmintákkal; csíkokkal vagy keskeny aranyszegélyű vonalakkal s levélmintákkal beszőtt gáz-szöveteket stb. Egy uj fajta crépe, a crépe athenienne, egészen sima és sokkal ritkább a közönséges crépe-nél; némely gázszövetet empire-stylben arany pillangók és apró arany karikák hintenek be széles szegélylyel, vagy pedig alól széles szegély van reájuk varrva s a szegélyről a szövetre áthímezve a levelek, rózsák. Mind e szövetekben a legkedveltebb szin a zöld és rózsaszín ; ezek uralják ma a divatot az ifjú lányoknál, míg az ünnepélyesebb nagy toilettekben többnyire az állott azinek, vieux rose, vieux vert érvényesülnek, görögös mintákkal, rózsákkal, ágakkal, arany, ezüst és zöld kalászokkal gazdagon hímezve, s a szöveten széles bordűr. A kézi varrásban kifejtett rendkívüli pompáról csak a ruha két oldalára alkalmazandó tablier-k nyújtanak igazán fogalmat. Ezekből kincseket érők láthatók Monaszterly és Kuzmik utódainál. Szövetük a legdúsabb, apró pikéthez hasonló nehéz fehér royal selyem, a renaissance ornamentikájának formai kifogyhatlanságával hímezve és díszítve, úgy mint a derék-díszek is. Egész koszorúk domborúan emelkednek ki a fehér alapból, művészi szinhatással és árnyéklással hímezve bele, míg másutt gyöngygyei kivarrott strucztollak emelkednek merészen fel a termet közepéig, melyeket köröskörül apró rózsafüzérek, szétszórt csokrok ölelnek közre, nyitott selyemmel hímezve. A jellemző az, hogy a széles szegély mindig a szövetre át van hímezve. Néhol a tablier és a derékdísz két része közül az egyik áttört munkát mutat, míg a másikon fehér margitkavirágok vannak elszórva, selyem és zsenilia-himzéssel. Kész kompozicziókban láttunk egy rózsaszín selyem gázé hímzett báli ruhát egyszerű, bájos görög tunika formában, széles halványzöld moirészalaggal. A derék szívformában kivágva, kis dudoros ujjal, mely szélein szintén halvány-zöld szalaggal van összekötve. Hátul a derekat is moiré-rozetta díszíti, s ez oldalt hosszú szalagban megy alá. Elől a derekat pántok tartják össze. Igen egyszerű és ízléses egy rózsaszín tafetas alsó ruha, világos zöld, fénytelen uj fajta gázzal bevonva, s öt soronkint keskeny atlasz-szalagokkal húzva be. Semmi troussirozás, a szövet egész egyenesen esik alá s a derék hasonló húzott derék. A felcsigázott divatláz eme napjaiban mit mondjunk ahhoz a hősies kísérlethez, melyet Parisban De Valsayre assszony épen most tart időszerűnek koczkáztatni, hogy honleány-társait a Bloomerizmusnak megnyerje? Csak nemrég adta be hírhedt kérvényét a kamarához, hogy engedélyezze ez a nőknek a nadrág és kabátviselést. A bizottság, melyhez a kérvény jelen- 53. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 883 téstétel végett utasítva lett, csakugyan nem talált semmi törvényes alapot arra, hogy a nőknek a férfiruha viselését megtiltsa s madame de Valsayre már-már diadalmaskodott, sőt lelkében alighanem feltűnni látta már a közel jövőt, melyben a szabad mozgást gátló ruhaaljak s a felesleges szövetmasszák el fognak enyészni a föld színéről, s a ndivided skirt» győzedelmeskedik minden vonalon. Ebben a reményben nem átalt Worthhoz, a női divat legelső kodifikátorához fordulni, hogy gondoljon ki valami szép kompozicziót ebben a genre-ban. De az izlés nagy mestere elég gyöngédtelen volt könnyen felfogható okokból visszautasítani az ajánlatot s így a »nadrág" egyelőre még mindig jámbor óhajtása marad a felvilágosult nők egy részének. Honny sóit . . . stb. Valsayre asszony különben nem áll egy magában a divat ez idő szerinti doktrinerjei közt, tul, a csatorna másik felén szintén történtek ujabb kísérletek, diadalra juttatni az egészségügyi theoria elveit a ruházkodásban. A legújabb lépés ebben az irányban az úgynevezett cellu- BÁLI RUHÁK. laris szövetek hordozása, mely ugyan azt a czélt tűzi maga elé, a mit Jáger és tanítványai a férfiruházkodásban. Ebben az esetben is a bőr pórusainak szabad közlekedése az, a mire a fősuly van fektetve, s minél likacsosabb a gyártmány, annál nagyobbra vannak hygienikus becsével a celluláris rendszer hívei. Különben a celluláris szövet nem gyapjú, hanem gyapot s az uj találmány magasztalásában kifogyhatatlanok a reklám szócsövei. IRODALOM ES MŰVÉSZET. Mai számuuk az utolsó a jelen évben; a kiadóhivatal a t. előfizetőket megrendeléseik mielőbbi megújítására kéri fel, nehogy a lapok küldésében fennakadás álljon be. A «Vasárnapi Újsága 1888. évi folyamának tartalomjegyzékét januári első számunkkal küldjük szét. Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben czímü nagy néprajzi vállalatból a Magyarországot ismertető rész H-ik kötetének 3-ik füzete hagyta el a sajtót, a vállalatnak egyik legérdekesb tárgyú füzete, a tárgyhoz méltó közleményekkel és illusztrácziókkal. ^ A füzet folytatja a magyar alföld ismertetését. Tön Kálmán befejezi a Tiszáról és az árvizek elleni védekezésről írt dolgozatát. Alapos kis tanulmány ez, sok adattal, jellemző és találó részletekkel, melyeket egyforma érdekkel olvashatnak itthon, a német fordításból pedig a külföldön. A czikket illusztráló képek is jól teljesítik az ismertető feladatot. A jelen közleményhez Cserna Károly rajzolta meg a gátépítés, a karózott töltés és csinálásának képét, s a sokat emlegetett Kurcza-zsilipet. A füzetben kezdődik ezután a magyar népszokások leírása s ezeket a «Házasság* nyitja meg, még pedig oly kitűnő tollból, mint Baksay Sándoré, ki annyira ismeri az alföldi magyar népet, szokásait, észjárását, s birja tősgyökeres nyelvét. Czikkét művészi illusztrácziók emelik lioskorics Ignácztól és Vágó Páltól, a népéleti génre e jeles festőitől és illusztrátoraitól. A czikket nagyobb vígnette-kép nyitja meg Vágótól, vonzó idyll a falu szélén, a takaros libapásztor lanynyal s a bojtár fiúval. Még egy egész oldalra terjedő képet rajzolt Vágó, falusi nászmenetet, jellemzetes alakokkal, tele vidámsággal. Eoskovics e füzetbeli három képe: a «Leánykérés», a «Vőfély», a •Menyasszony —-—- • UJ DIVATKÉPEK. táncz», művészi dolgok, megfesteni való kész képek, s metszésök is jól sikerült. Vágó Pál és Eoskovics Ignácz legszebb rajzát e füzetből, Baksay czikkének megfelelő szövegével mutatványul mai számunkba átvettük. A füzet a Révai testvérek bizományában jelent meg, ára 30 kr. Isten országa, templomi és iskolai beszédek gyermekek és ifjak istentiszteletére s vallástanitására. E czim alatt dolgozta át Benke István ref. gymnasiumi tanár Vaughan Jakab brightoni angol hitszónok beszédeinek egy részét, melyek a vallás-erkölcsi nevelés eszméjét a biblia nyomán oly szépen fejtegetik. Benke kihagyta azokat a részeket, melyek a mi viszonyainkra nem tartoznak, vagy vonatkozásaik nehezebben érthetők. Az első kötetben 15 beszéd van s ára 1 forint, a második kötet ára 1 forint 20 krajezár. Ugyancsak Benői közelebb jelenne meg a holland Molenkamp és az angol Stanley egyházi beszédeinek gyűjteménye, mely 1 frt 20 krral rendelhető meg nála Sepsi-Szent-Györgyön. «A keleten» : e czím alatt 450 lapra terjedő kötet jelent meg Szentkereszty György bárótól. A nagy terjedelmű munkában a szerző azon benyomásairól ad számot, melyeket benne Kairó, Alexandria, a gizehi piramisok, a sphynx, a Nüus, Jeruzsálem, Bethlehem, Konstantinápoly és Athén keltettek E • ,• • benyomásokról melyek nem mindenütt voltak felületesek, egyszerű mesterkéletlen formában ad számot a szerző kötetében; s ha itt-ott nem tudott szabadulni a terjengősségtől, sok helyen közvetlenségével hat. A kötet a Révai testvérek könyvkereskedésének bizományában jelent meg s ára 3 forint 60 kr. Mese a varrógépről, Kiss József költői beszélye, Baditz Ottó illusztráczióival, harmadik kiadásban jelent meg a Révai-testvéreknél, kis nyolezadrét alakban, és diszszel kiállítva. Arany metszésű, Ízléses kötésben 2 frt 60 kr. az ára. Fürdői emlékek, elbeszélések, írta Porzsolt Kálmán. A megszokott elbeszélési ós novella-minták helyett fürdői történetek, fürdői alakok, fürdői szokások elég élénk rajzai, s a mi fürdői életünkből is van köztük több jellemző vonás. Apró képek, olykor e gy-, e gy ismeretes fürdő rajza van illesztve a szöveg közé, Góró Lajos tollrajzában. A csinos kiállítású kötet ára 1 frt. Jókai finn nyelven. Jókainak «Magyar nábob* regénye finn nyelven, Vainio E. Niilo fordításában • • < • ; • • • ; ; .-••• i : - - • • , • : •• . , , . i REGGELI PONGYOLA. jelent meg Helsingforsban, «Unkarilainen Nábob* czim alatt. Vainio a művet magyarból fordította finnre, az előszót hozzá Jallava Antal, hazánkban is ismeretes finn tudós irta. Ebből értesülünk, hogy finn nyelvre még a következő művei vannak Jókainak eddigelé lefordítva: «Pakolaisen paivákirj», «Unsi Lilanhaltia» («Uj földes ur»), •Rakkaite Sukuluaísia.> — •Kymmenen M. Jókain novellia.» — tRakkandennarrit.» — «Sotakuvia Í848 ja 184-9 Vousista.» — • Kiusaaja».» Szerzők magyar nyelven irt levél kíséretében küldték meg a fordított művet Jókai Mórnak. Az inyesmesterség könyve. Két fővárosi vendéglős, Gliiek Frigyes és Stadkr Károly 370 oldalra menő könyvet adtak ki, mely a szakácskodásnak mindazon sültjét, főttjét, nyalánkságát felsorolja, a melyeket föltálalni szokás. Még pedig abból a czélból adták ki, hogy a vendéglősök egyforma elnevezések szerint és lehetőleg jó magyarsággal szerkeszthessék az étlapokat. A szerkesztők közlik az összes ételek idegen és magyar nevét, a szakácssági szótárt, a főbb enni és innivalók földrajzi eredetét, emésztési idejét stb. E részben, saját tapasztalataikon kivül, Hermán Ottó
884 VASÁÉNAK CJJ8ÁG. 53. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM és Frecskay János is segítettek nekik, s a szerkesztést Somogyi Ede végezte. A czél, melyet a könyv elérni akar, helyes, és kívánjuk hozzá a legjobb sikert. A második rész az inyenczség irodalmából ad közleményeket, elsőnek Greguss Ágost hátrahagyott értekezését: «Az étkezés iesthetikája», Jókai Mór a magyar konyhát, illetőleg az otthoni főzést dicsőíti • Nők a tűzhely mellett» czimen, Agai Adolf arról ír, hogy utazásain mily furcsaságokat talált «Az evés»-ben, Kecskeméthy Aurél hátrahagyott czikke «Az ivasróh szól, Pulszky Ferencz «Az angol konyha i-t, Erödi Béla a .Török étkezés»-t ismertetik stb. Maguk a szerkesztők is gazdagiták e részt, Glück •A vendéglői konyha»-t, Stadler «Az amerikai étkezés »-t ismertetve. Még három magyar étlap, evésivásra vonatkozó magyar közmondások, nóták vannak a könyvben. A czimlapot Hirsch Nelli csinos rajza ékesíti: Ganymed, egyik kezében tállal, másikban korsóval. A diszes kiállítású könyv Nagel Ottó bizoinányában kapható. Ara 3 frt 60 kr. KÖZLNTÉZETEK ÉS EGYLETEK, A régészeti és embertani társulat Pulszky Ferencz elnöklete alatt decz. 27-én tartotta évi rendes közgyűlését. Az elnök fájó száhskijal emlékezett meg HenszImann Imre elhin. társulat jegyzőkönyvileg is kifejezést adc < nek. Ezután dr. Czobor Béla tartott eial a társulat volt tiszteleti elnöke, Ipolyi t. Az emlékbeszédet, mely részletesen tárgyalja Ipolyi irodalmi működését és nagybecsű gyűjteményeit, tetszéssel fogadták. A titkári jelentés szerint a társulatnak ebben az évben 425 tagja vol vagyona 8622 frt. A jelentés tudomáaul vétele utáu dr. Rtsta Béla néhány ujabb régészeti lelc. ' ott be. — Az elhalálozások által mt- bwwló választmányi tagsági helyekre i v-J b. Orbán Balázs, Fraknói Vilmos és Majláth Béla, az ideiglenes választmányba pedig: Kuzsinszky Bálint, Széli Farkas, Bunyitay Vincze, Posta Béla és Könyöky József. Az egyházi régészeti szakosztály elnökévé Czobor Béla választatott. Az állatvédő országos egyesület decz. 23 ikán Békey Imre fővárosi tanfelügyelő elnöklete alatt tartotta közgvülósét. A jelentésekből kitűnik, hogy az egyletnek 1382 fizető és 49 tiszteletbeli tagja van. Az egylet jövedelme 1887 frt volt, kiadása 438 frt, e szerint a pénztári állás 1449 frt. Dicsérő okleveleket szavaztak meg többeknek, kik az állatokkal való jó bánással kitüntették magukat. Kammermayer Károly polgármester megínterpellálta a főtitkárt, van e tudomása arról, hogy egy fiatal hölgy már évek óta minden télen bejárja a sétányokat és eteti a madarakat ? Kéri, hogy kutassák ki a hölgy nevét és küldjenek neki elismerő levelet. A hölgyválasztmány egyik tagja bejelenté, hngy ismeri a fiatal hölgyet; a közgyűlés azonnal elhatározta az elismerő oklevél elküldését. A Bökk Szilárd féle alapítvány hova fordításának javaslattételére bizottságot küldenek ki Békey Imre elnöklete alatt. A «Vasárnapi Újság»1889. évi folyama. A «Vasárnapi Újság»január elején Jókai Mór tól hosszabb új elbeszélést kezd meg *A rosszul osztozott testvérek* czím alatt, Roskovics Ignácz rajzaival. Ez után elbeszélést közöl Mikszáth Kálmán tól, Vágó Pál rajzaival. Ugyancsak Mikszáth Kálmán hosszabb czikksorozatot ir a «Vasár napi Újság* számára a képviselő Házról, ked velt karczolatai alakjában, mely arczképcsopor- tozatokkal és a «Vasárnapi Ujság» rajzolói által készített jelenetes rajzokkal illusztrálva fog meg jelenni. Továbbá nagyobbrészt illusztrált elbeszélé seket és rajzokat közöl a «Vasárnapi Újság» Baksay Sándor, Petelei István, P. Szathmáry Károly, Tors Kálmán stb., s írónőink közül Beniczky-Bajza Lenke, B. Büttner Lina, stb. tollából, a külföldről pedig ez év folyamában kivált a franczia, angol és orosz irodalom java termékeiből választott elbeszélő müveket. Ugy szépirodalmi, mint ismeretterjesztő részé ben állandó dolgozótársai maradnak a ((Vasár napi Újság »-nak mindazok, kiknek a múlt évfo lyamokban oly szívesen fogadta műveit az olvasó közönség. * A «Vasárnapi Ujság» társlapja, a most már 35-ik évfolyamába lépő nPolitikai Újdonságok* a hét eseményeit kellő magyarázattal ellátott gondos, hű összeállításban tárja az olvasó elé, s a közönség együtt találja benne mindazt, a mi a napilapokban elszórtan jelen meg, ugy hogy e lap, kivált vidéken, hol a hiányos postajárás a napi értesülést különben is megnehezíti, a napilapokat is lehetőleg pótolja. A ((Politikai Ujdonságok»-hoz ujabban a ((Magyar Gazda» czímü két hetenként megjelenő gazdasági lap van csatolva, s ezenfelül rendkívüli mellékletekkel is bővítve lesz a lapnak hetenként másfél s minden második heten két nagy ívre terjedő tartalma, mely a / olitikai Újdonságokat az országban a legnagyobb és legtartalmasabb politikai hetilappá te te. A Világkrónikával együtt « 14.— -« 7.— « 3.50 Csupán a Politikai Újdonságok « 6.— « 3.— « 1.50 A Világkrónikával együtt « 8.— « 4.— • 2.— Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. A Franklin-Társulat kiadó-hivatala, Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz. MI ÚJSÁG? Házasság a királyi családban. A magyar királyi pár legfiatalabb gyermeke, Mária Valéria fó'herczegnő karácsony estéje óta menyasszonya Ferencz Salvator főherczegnek, a ki főhadnagy a 12-ik dragonyos ezredben, s rokona a királyi családnak. Az ifjú pár frigyétől távol áll a politika hideg számítása > a legbensőbb vonzalom hozta létre. A menyasszonyról érdekes följegyezni, hogy a Habsburg-családból ő az első királyi gyermek, a ki Budán született 1868 ápril 22-ikén. Az utolsó magyar királyi szülött, a ki Budán látott napvilágot, János Zsigmond király volt, ki 1540. július 7-ikén született. Az eljegyzést semmi előzetes hir nom előzte meg, s örvendetes meglepetést keltett az egész monarkhiában. Külföldi lapok többször közöltek Mária Valéria főherczegnőtől eljegyzési hirt, s különböző királyi családok herczegeit emlegették, de ezek mind üres találgatásoknak bizonyultak. A királyi szülők fő vágya volt mindig, hogy gyermekeik boldogságát szivök sugalata segítse elő, s a hatalmas monarkhia uralkodójának gyermekei valóban nem is politikai és hatalmi számításokkal alapítottak családot, hanem a rokonság bensőbb köréből választottak, a sziv vonzalma szerint. így Gizella főherczegnő kinek eljegyzése Buda várában volt — a királyné rokonságából, a bajor királyi családból való Luitpold herczeggel lépett frigyre ; Rudolf trónörökös pedig József nádor unokájával. A királyné Mária Valéria főherczegnőtől nem akart elválni. Az ő óhajtása volt, hogy hnsz éves kora előtt ne menjen férjhez, s hogy férje az uralkodóházhoz tartozó herczeg legyen, hogy közelében maradhasson. Salvator Ferencz, a boldog vőlegény, császári herczeg, ausztriai főherczeg, magyar és cseh királyi herczeg stb., az aranygyapjas-rend vitéze, a toskánai nagyherczegi szt. József-rend lovagja, Károly Salvator főherczeg'és Mária Immaculata fó'herczegaszszony második fia, született 1866. évi augusztus 21-én Altmünsterben, Felső-Ausztriában. A főherczeg a Habsburg-család toskánai ágainak sarjadéka; nagyatyja rV. Ferdinánd toskánai nagyherczeg. Az ifjú főherczeg 1881-ben nyert hadnagyi rangot a Ferencz József nevét viselő dzsidás ezredben, 1886. április 24-én pedig főhadnagygyá neveztetett ki s a 12. számú dragonyos-ezredhez került. Ez idő szerint a főherczeg, ki szenvedélyes lovas is, szorgalmas hallgatója Bécsben a hadiiskolának, melynek befejezése után valószínűleg ki fogják nevezni törzstisztté. A főherczeg közeledése a fó'herczegnőhöz már két év előtt történt, a királyi pár ischli tartózkodása alatt. Salvator Ferencz főherczeg sürün járt Ischlbe és ismételve meghívták azokra a kirándulásokra, melyeket a királvi család Mária Valériával Ischl környékén tett. Csakhamar nem volt titok, hogy a főherczegnő szívesen látja Salvator Ferencz főherczeget és hogy a királyi szülők beleegyeznek a fiatal pár egybekelésébe. A ((Vasárnapi Ujság» hetenként két nagy ívre terjedő tartalma szintén számos rendkivüli mellékletekkel lesz bővítve. A királyi család tavaszi gödöllői tartózkodása alatt szintén meghívták Gödöllőre Salvator Ferencz főherczeget, s abból a módból, a mint fogadtatott, udvari körökben arra következtettek, hogy az eljegyzésnek csakhamar meg kell történnie. Mária Valéria főherczegnő az idén őszszel is Ischlben maradt, s a közel Gmundenben Salvator Ká Az előfizetések a Vasárnapi TJjság és Politikai roly családjával többször találkozott. A király csak Újdonságok kiadóhivatalába, Budapest, egyetemhamar szintén beleegyezését adta az eljegyzéshez, a utcza 4., küldendők. — Egyes előfizetések legczél- mit tudattak a vőlegény nagyatyjával, Ferdinánd szerübben postautalvány által eszközölhetők, melyre nagyherczeggel, a ki a toscanai ág feje. Az eljegvzést bérmentesítésül csak egy darab öt krajczáros bélyeg azonban akkor el kellett halasztani a királyné atyjá szükséges. nak, Miksa berezegnek halála következtében. Uj előfizetőink szíveskedjenek megrendelésüknél nevüket, lakhelyüket, valamint az utolsó postát világosan és olvashatólag kiirni. — Régi előfizetőink legczélszerübben ugy járnak el, ha czimszalagjaikból, melyek alatt lapjaikat kapják, egyet a postautalvány szélére fölragasztva, beküldőnek a kiadó-hivatalnak. — Külföldi elöfizetésekiiez kérjük a postailag meghatározott viteldijat is csatolni. — Gyűjtőinknek tíz előfizetett példány után egy tisztelet-példánynyal szolgálunk. E hó 24-én délután 5 órakor a királyi család teljes zárt körben ebédelt, mely ebéden csak a király, a királyné, Mária Valéria és a trónörököi-pár vettek részt. Az ebéd után a királyi család Mária Valéria lakosztályába ment, a hol már várt Salvator Ferencz főherczeg, hogy a király fogadja. Ezután a többi családtagok jelenlétében a főherczeg megkérte Mária Valéria kezét a királytól, mire az beleegyezését adta és kimondotta az ifjú pár eljegyzését. Valéria főherczegnő kívánatára erre előhívták az ő környezetének továbbá a királyi és trónórökösi pár udvarának tag Előfizetési föltételek: jait, a kik épen jelen voltak a Burgban s a kikkel a főherczegnő közölte eljegyeztetésót és fogadta azok , , egész évre félévre negyedévre szerencsekivánatát. A Vasárnapi Újság _.. ... frt 8.— frt 4.— frt 2.—. A Világkrónikával együtt « 10.— « 5. 2.50 Még az este több levelet és táviratot küldött el a főherczegnő az uralkodóház távollevő tagjainak s A Vasárnapi Újság és | 12.— « 6. « 3. legbensőbb barátnőjének, Auersperg Aglája herczeg- Politikai Újdonságok | nőnek, az elhunyt osztrák miniszterelnök leányának, valamint volt nevelőnőinek és tanítóinak, köztük Rónay püspöknek, kivel — mint irta — örömtől dobogó szívvel tudatta eljegyzését. Karácsony első napján délelőtt az uralkodóház valamenyi Bécsben tartózkodó tagja összegyűlt a Burgba, hol a király tudtukra adta az eljegyzést s a főherczegnő fogadta szerencsekivánataikat. A családi ebédhez Salvator Ferencz főherczeget is meghívták, mint vőlegényt. Ugyanekkor este a királyné a jegyesekkel Münchenbe utazott, hogy bemutassa őket édes anyjának, Ludovika bajor herezegnőnek, kinek férje halála után oly jól eső örömet okozott unokájának eljegyzése. A jegyeseket a bajor királyi család többi tagl jainak is bemutatták. A menyegző alkalmasint csak egy év multán lesz. A karácsonyi ünnepeknek az idén nem volt hagyományos téli képök: a fehér hó, a kemény fagy. Bitka eset, mikor a tél ily enyhe, és a gazdák nem is szeretik, ha a karácsony fekete a sártól, Most egész őszi képe volt, szürke éggel, vastag köddel, esős permeteggel, mely a fővárosban nedvessé és lucskossá tett mindent. A kinek nem volt sietős dolga, ki sem ment az utczára. A kellemetlen idő is arra utalt mindenkit, hogy családi körben töltse az ünnepeket. A jótékony egyesületek és emberbarátok az idén is gondoskodtak, hogy a szegény gyermekeknek örömet hozzon a karácsony. Minden egyesüteben állítottak föl karácsonyfát, melyet a jótékonyság halmozott el adományokkal, s a családi kör melege és öröme kigyúlt az árvák és szegények közt is karácsony estéjón. Játékot, hasznos tárgyakat, téli ruhát, iskolai könyveket osztottak szét. Évről-évre több a száma a magán köröknek, vendéglői asztaltársaságoknak, melyek a végből alakulnak, hogy önmaguk csekély megadóztatásából, játókdijakból karácsonyra gyűjtenek és szegény gyermekek számára téli ruhát szereznek. Ezek is fölruháztak egy pár száz gyermeket. A szegények segélyzése, az árvák 53. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM. VASÁBNAPI ÚJSÁG. megörvendeztetése a karácsonyi ünnepeknek mindig erősbülő fővonása. Arany János szobra. Az Arany-szobor-bizottság a pályázat nyertesével, Stróbl Alajossal megkötötte a szerződést a szobor végleges elkészítésére. Stroble szerint a szobor nagy mintáját 1891. január l-éig köteles elkészíteni. Az érezbe öntésnek pedig egy év leforgása alatt kell megtörténnie. 1892-ben állítják fel a múzeum főlépcsője előtt a talapzatot s a leleplezés 1892. október havában lesz. Stróbl csak a tavaszszal fog e munkájához, mert előbb, január közepén, hosszabb tanulmányutat tesz a külföldön s először is Olaszországot keresi fel. Visszaérkezése után először Piroska mellékalakját mintázza meg, azután a főalakot, Aranyt, s legvégül Toldit. A szobor bronzba öntésére két érczöntő műhely, a budapesti Schlick-gyár és a bécsi Turbain-féle érczöntő vállalat tett ajánlatot, a melyek fölött közelebb dönt a szoborbizottság. Ipolyi Arnold síremléke. Kiss György, Fraknói Vilmos nayyváradi apátkanonok megrendelésére, elkészítette Ipolyi Arnold síremlékét, mely a püspököt teljes ornatusban ábrázolja. Az életnagyságú szobor bronzbó,! a fülke pedig fehér márványból lesz. A szobrot Nagyváradon állítják fel. — Kiss ezenkívül most mintázza Kinizsi Pál életnagyságú szobrát, mely a hős vezért abban a helyzetben örökíti meg, a mint baljában zászlót lobogtatva a vár-fokáról riadót fuj. Uj magyar báró. A király ő Felsége markus a és batizfalvy Máriássy János nyugalmazott altábornagynak és a főrendiház élethossziglani tagjának, valamint törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot adományozta. Zsigmondy Vilmos hagyatéka. Az elhunyt orsz. képviselő és jeles tudósnak nagybecsű bányászati és geológiai gyűjteménye maradt, melyet a megboldogult végakaratához képest az örökösök a magyarhoni földtani társulatnak és a nemzeti múzeumnak fognak átadni. Ugyané két intézetnek jut Zsigmondy becses szakkönyvtára is. LEGOLCSÓBB ÚJSÁG A MAGYAR NÉP SZÁMÁRA Képes Néplap egész évre 2 frt, félévre 1 frt. A «Képes-Néplap» a «Vüágkrónikával" együtt egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Az előfizetések a «Képes Néplap* kiadó-hivatalába Budapest (egyetem-tér 4. sz.) küldendők. A «Világkrónikán képes közlöny, a «Vasárnapi Újság» és »Kép. Néplap» melléklapja, számos képpel s gondosan megválogatott közleményekkel jelen meg, melyek mellett a világirodalom legérdekesebb termékeiből válogatott s számos képpel is ellátott nagyobb elbeszéléseket és regényeket is nyújt olvasóinak. így a «Világkrónika» 1888. évi folyama több kisebb elbeszélés mellett az «Ó» czimű uj angol regényt közölte, művészi kivitelű képekkel illusztrálva; hasonló érdekességü illusztrált regényt fog közölni jövő 1889-dik évi folyamában. A «Világkrónikán ezenfelül, mint heti lapjaink közleményeinek rendes kiegészítője, a hazai s külföldi általánosabb érdekű eseményeket, az azokban kiválóan szereplő személyiségeket népszerű nyelven irt magyarázatokkal kisért képekben mutatja be ; közöl tájékoztató czikkeket, uti rajzokat, nép- és tájismertetéseket, szemléltető jelentéseket a hazai és külföldi közérdekű mozzanatokról, találmányokról, fölfedezésekről, úgyszintén mulattató közleményeket, közhasznú tudnivalókat stb. A Világkrónika hetenkint egy íven jelen meg, több képpel illusztrálva. HALÁLOZÁSOK. HAJÓS JÓZSEF, közéletünk érdemes férfia, a pesti hazai első takarékpénztár egyik alapitója, hosszú évek során elnöke, kinek vezetése alatt emelkedett virágzásra, kinek gazdasági intézeteink körül is sok érdeme volt, meghalt decz 28-ikán, 70 éves korában, Budapesten. ZSIGMOND? VILMOS országgyűlési képviselő temetése decz. 23-ikán délután ment végbe. A külső dob-utezai halottas ház nem volt képes befogadni a gyászolók seregét. Ott voltak: Fabiny és Bedekovich miniszte rek, s nagyszámú előkelő közönség vette körül a ravatalt. Horváth Sándor evang. lelkész a koporsónál megható beszédet mondott. A temetésre me
Page 1 and 2: 868 VASÁRNAPI ÚJSÁG, 5S. SZÁM,
Page 3 and 4: 872 VASÁBNAPI UJSAG. 53. SZÁM. 18
Page 5 and 6: 876 VASÁKNAPI l/JSÁG. 53. SZÁM.
Page 7: 880 De a «Hozsánna» gúnyra vál
Page 11: 888 VASÁKNAPI ÜJSÁG. 53. SZÍM.

Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 53. sz. deczember - EPA

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?