Vasárnapi Ujság - EPA

A .Vasárnapi Ujsag' hetenként egyszer egy nagy negyedrétü iven jelenik meg. —
Előfizetési dij helyben : julius—decemberi folyamra azaz : hat hónapra I pfl.
Házhoz küldve 1 ft. 30 kr. p. p.
Török rendetlen lovasok.
Egy német tudósító, ki a török katonaságnak számos hibáit
buzgón elsorolja, nem állhatja meg, hogy tudósítása végén ezt
ne irja : a török katonák főerénye, a személyes bátorság, ezen
első kelléke a katonának. A ki ezen tulajdont akarná eltagadni
a török seregtől, hazudságot követne el; a világnak egy serege
sem mutathat fel több vitézséget, mint ez; de mit ér a bátorság,
ha hárítani eszközök, tudományos ügyesség nem támogatja! A
most folyó háborubau bebizonyult, hogy az oroszok csak hadtudományi
felsöbbségök által tartották magokat; a török még
Könyves Kálmán. 1
')
JÓKAI-tól.
A látkör mindinkább tisztul a magyar história terén : az
uralkodó alakok szemlátomást ismerősebbekké kezdenek válni.
A népirtó Attilát, a népalkotó Árpád váltja fel; — a: az egyszem
ünomád király helyét elfoglalja a hittérítő István; — ake- «r «—' »» — t —
gyes fejedelem után feltűnik László, kit a dicsőség egy szent
magasságáig emel föl; — s a szent király után megjelenik
*) Mutatvány ..Magyar nemzet története' 1
czimü munkából. Heckenast G. tulajdona.
Pest, június 11-kén 1854.
Postán elküldve minden egyéb költség nélkül : julius—decemberi folyamra
azaz : hat hónapra I ft. :t kr. pp. — Az előfizetési dij az alulirt kiadókhoz bérmentve
utasítandó. — Landerer és Heckenast, kiadók (Egyetem-utcza 4. sz. a.).
alig tud többet, mint vakon és tömegesen közéje rohanni az
ellenségnek, (?) ő vagy mészárol vagy mészárolják. De e mellett
sokszor elsznlasztják a legkedvezőbb alkalmakat, mellyekben az
ellenség vesztét idézhetnék elő. A török katona eltűr minden
fáradalmat, minden szükséget; vallásánál fogva azt hiszi, hogy
a csatában a paradicsom kapui előtt áll, s a ki jól vezeti s alkalmazza,
mindent elérhet vele. Ruházatjuk jó és czélszerü, csakhogy
kissé mocskos. De hiszen Konstantin orosz nagyherczegröl
mondják, hogy azért nem szerette a háborút, mert bepiszkolja
az uniformist.
Kálmán, a felvilágosult törvényhozó, kinek szelleme korát egy
fél ezreddel előzte meg.
A magyarnak eleitől fogva nagy ellenszenve volt a könyvek
iránt: a „könyves" név nem dicséretképen ragadt a királyra,
ki ifjúsága éveiben tudományokkkal mivelte lelkét.
Pedig ő a kardot is tudta úgy forgatni, mint a könyveket,
s mig mivelt lelke üdvhozó törvényeket teremte az országnak,
addig erős karja új országokkal szaporitá birodalmát.
Ifjú korában papnak neveltetett, de a szeut falak szűkek
voltak nagyratörekvő lelkének, az uralkodásra született szellem
szorítva, nyomva érzé magát, az akkor tetőpontján álló

hierarchia rendszabályai által, a breviárium helyett kardot vön
kezébe, a mennyei szent hit terjesztése helyett, a foldiebb fogalmak,
becsület és politieai hit védelmére.
A szent-kereszt hadak, apja holta után öt szólítúk fel vezérül
a hitlenek ellen megindulandó keresztvén táborhoz.
Midiin egész Európában a koldustól a királyokig, s a gonosztevőtől
a szentekig, mindenki lelkesülve volt a szent sír
miatt inditandó harcz dühétől, Kálmán volt áz egyedül, ki e
harczot nem helyeslé. ^
A kereszteshad, Európa egyéb országaira nézve, szükséges
légtisztító zivatar volt azon időben; azon örök harczoknak,
mik az apró birodnlmaeskákra eltördelt Németország herczegei,
az egyes olygarchák, a föllázadt népek és uralkodóik, a
polgári és lovagi rendek között folytak, csaknem lehetetlen
volt végét vetni; e ezéltalan tusák alatt annyira elszaporodott
minden rabló és gonosztevő fajzat, annyira erőt vett minden
nemesebb érzelmen a ridegebb pusztitási vágy : hogy e minden
orgánumaiban megromlott világrészt, csak egy általános világrázkódtatás
hozhatá helyre örök zavarából.
E világrázkodás volt a kereszteshad.
Valami egyszerű remete megpeudité az eszmét, a szikra
lángot gyújtott s a tisztábban látó egyházi és királyi főnökök
jónak látták azt szítani, csak igy adhatva az egymás ellen fegyverzett
népeknek egy közös irányt, melly ellen fegyvereiket fordítsák,
csak igy tisztíthatva ki országaikat egyszerre minden
törvényrontó, gyilkos és rabló-hadtól.
A pápa bűnbocsánatot hirdetett a szent föld harozosainak,
a vétkeseknek nyitva volt az út a dicsőségre, az engesztelésre,
a gazdag zsákmányra és a mennyországra.
A tusakodó olygarchák előtt nyitva volt az út a legnemesebb,
a legszentebb vetélkedésre.
Néhány század alatt Európa ez úton három millió embertől
szabadult meg, kik azalatt itthon egymást emésztették
volna meg, s kik nagy részének romlottsága, érdemessé teendé
e világrészt Óceánia sorsára, az elsülyedésre-
E tünemény nem egyes emberek müve volt. A világszellem
örökké következetes öszhangzó működése mig egyfelől
útnak indítá keletről az ép romlatlan elemeket Európa felé,
hogy itt új életet kezdjenek, addig másfelöl egy új népvándorlást
készített előre, melly nyugotról keletre hordva a megromlott
tömeget, ott életét bevégezze.
Ez a világtörténet borzasztóan nagyszerű syininetriaja.
Ezért nem ragadta magával e roham a magyar népet,
bárha ez mindenik átvonuló hadseregnek közvetlenül útjába
esett.
Az első kereszteshad Walther vezér alatt minden akadály
nélkül vonult keresztül az országon. Kálmánnak gondja volt
rá : hogy a szent vitézek részesüljenek a magyar vendégszeretetben,
de egyúttal arra is : hogy azzal vissza ne éljenek. Csupán
Zimonynál történt : hogy tizenhatan félrecsapva a fötábortöl,
a városba bementek s ott kicsapongásaik miatt megfosztatva
fegyvereiktől, mezetlenül bocsáttattak vissza. Walther
nem állt értök boszut.
Ezek után jött nyomban a másik had, negyvenezer harczos,
számtalan kísérettel, magától Remete Pétertől vezérelve.
Ez a szent férfiú, tüzlelkü szavaival, sajátságos hadsereget
gyüjte maga körül. Mindennemű, korú és állapotú emberek egy
közös zászló alá gyülekezve, lovagok és mesteremberek, gyermekek
és aggok, köztük hatezer barát teljes fegyverzetben,
több mint ezer apácza, háromezer szekérrel fiatal nők, özvegyek
éa lelkesült szüzek, a szent harczosok mindennemű szükségeiről
gondoskodandók, fegyvert ragadott asceták és megtért
örötídeányok, vérrel terhelt gonosztevők és köztiszteletben álló
férfiak, egymással szoros, szent szövetségben, ugy hogy, mint a
velők együtt járó Fulbert püspök monda : „azon a helyen
együtt lehete találni az új Jerusalemet az új SodomávaL"
Ez a csapat is békében keresztül vonult az országon Zimonyig,
ott eszébe jutott a Walther katonáin elkövetett szégyent
megtorolni, a várost ostrommal bevevé, a lakosokat legytlkolá
s azután tova futva, a szomszéd Bolgárországban hasonló
balfogások miatt húszezer embert és kétezer szekeret
veszte. A megmaradottak csontjaiból később a török zultán rakatott
pyramist a nicaeai (nisszai) mezőn.
Ezeket követte egy harmadik csapat, Gottsckalk vezérlete
alatt. Ez már csupán a nép söprejéböl volt összegyűjtve.
Ezeknek is megengedte Kálmán a keresztül vonulhatást,
de alig jöttek Mosonyig, ott elszéledeztek, szétmentek az országba
rabolni, az ellenállókat leöldösék, egy ifjút elevenen
karóba húztak, egy szóval egészen Palaestinában érezték magukat.
De már ezek ellen fegyvert ragadott Kálmán, félretéve
minden pietást a vállukon viselt kereszt iránt. A magyar sereg
a szent hegy és a Duna között utóiérte őket s ott úgy összetörte
: hogy alig szabadult meg háromezer ember az egész seregből,
melly nem volt méltó arra : hogy a megváltó sírjáért
harczoljon.
Alig szabadult meg ezektől az ország, midőn egy uj sereg
jelenté magát a határokon. Kétszázezer, gyalog és háromezer
lovas.
E gyülevész jöttét mindenütt megelőzte irtózatos kegyetlenségeinek
híre. Fővezérük, Emico, egy hazug apostol, azt hitette
el népeivel : hogy Isten neki megjelent s kijelenté : hogy
legelső tettéül a zsidókat irtsa ki. Alvezérei, Feik Tamás, Vandeuil
Clarembald, Charpentier Vilmos és Hermán gróf, mindnyájan
ismeretes gonosztevők voltak, kik a velük volt roppant
népséggel Köln, Maincz, Trier és Wormsban több ezer izraelitát
legyilkoltattak s a magyar határhoz érve, elvégezték magukban,
hogy a magyarok is csak ollyan pogányok, mint a zsidók.
Már ezeknek Kálmán egyenesen megtagadta az országán
átvonulást. Ováruál Gyula nádor várta őket egy figyelő hadtesttel,
tudtukra adva a király és nemzet ti'.-tímár.
Ez dühbe hozta a kereszteseket, Gyula nádort megölték,
seregét elűzték s erővel törtek maguknak utat Mosonyig. Itt
azonban maga a király állt előttük.
TJgy fogadta őket, mint ellenséget. A túlnyomó tömeg ostrom
alá vette a várost, a sánczárkokat faderekakkal hányttHr
tele, a falakat hosszú hágcsókon kezdték megmászni, a faltörő
kosok ütéseitől omlottak a bástyák; ekkor a király egy merész
rohammal kiütve a ropi>ant ostromló tömegre, azt neki szorító
a mocsárnak, a kereszteshad támadóból támadottáválva, zavarba
jött, a hadakat inegfoghatlan rémület fogta el, elkezdtek szétfutni,
s az előttük ismeretlen bánságok, erdőkkel fedett mocsárok
veszélyes tömkelegeibe tévedve, az üldöző magyaroktól
nagy részint kiírtattak, alig szabadult meg közülök egyéb,
mint a lovasok, s a vezérek, kik seregeiket veszély idején cserben
hagyva, maguk, ki Német-, ki Olaszország felé szétfutottak.
E győzelmének köszönheti Kálmán király : hogy a vele
egykorú históriai irók, utálatos púpos hátú, kancsal szemű, sertékkel
benőtt testű szörnyetegnek írják le, akinek lelke sem
volt szebb a testénél.
Mi azonban e tényben is az Istennek, a történetek világszellemének
kezeit látjuk. Szüksége volt, és szüksége van a világszellemnek
itt Európa közepében egy magyar nemzetre,
közvetítőre a keleti őserkölcs és nyugoti miveltség között, csodás
anomaloujára a szabadság és hűség érzeteinek. Ezért kellett
akkor a magyar nemzetnek, melly kérőbb szazadokig»volt védfala
a keresztyénBégnek, akkor, midőn a keresztyén világ minden
nemzetei siettek keletre — meghalni, — azoktól elmaradnia
s föntartania halhatatlan életét, örök tényezőül Európa történeteiben.
Ezért kellé Szent Lászlónak azon napon meghalnia, midőn
a kereszteshadak vezérletét elvallalá, s utána a korát századokkal
megelőzött Kálmánnak következnie, ki, lett légyen bár testileg
kancsal, de lelkével annál tisztábban látott.
Oh a világszellem számításai tökéletesek, csakhogy ö nem
napokkal és emberekkel szokott számítani, hanem századokkal
és nemzetekkel
Azon vádat melylyel Kálmánt e fegyveres visszautasításáért
a kereszteshadnak terhelik, leveszi róla azon szives fogadás,
mellyben az utánuk jövő Bouillon herczeg seregét részesité; e

csupa lelkes és becsületes lovagokból álló hadseregnek nemcsak
megengedte az országán keresztülvonulást a király, sőt maga
személyesen kisérte azt egész a túlsó határig, őrködve minden
igaztalan bántalom ellen, melylyel saját népe azt megsérthetné,
mig másrészről Bouillon, saját testvérét Balduint és nejét Gundehüdet
adta át a barátságos átvonulás kezességéül; a határon
barátságos öleléssel vált el a két vitéz király, kiknek egyike, a
mint Róma sánczain első volt, ugy Jerusalem sánczain is első
leendett.
Jerusalem elfoglalása után még egy százhatvanezer főnyi
had vonult keresztül Magyarországon, mellynek vezére, István,
a burgundi herczeg s vezérnője Ida, Ausztria grófnője*) csábító
szavakkal hittak magukkal Kálmánt az ígéret Kanahánjába, hol
téj és méz folyik s aranytól fénylik a puszták homokja.
De Kálmán a visszatérő Fulbert püspöktől már akkor eleget
hallott a szent birodalomról, a czivakodó fejedelmekről, a
kicsapongó keresztesekről, az új hóditókról, kik egymással versenyezve
tagadják tetteikkel az evangéliumot, Krisztust újólag
eladják, megfeszítik e sokkal undokabb pogányok maguk, mint
azok, a kiket ök megöltek.
Mindezekről sokkal többet hallott Kálmán, minthogy kedve
lett volna a keresztesekkel menni.
Európában minden országnak van tengere, csupán Magyarországnak
nem jutott.
Erre őseink nem gondoltak, midőn hazát foglalni jöttek,
ök beérték a gazdag mezőkkel, az édes vizű folyamokkal, tenger
mellett nem laktak soha (a Caspiumi tó nem érdemelvén e
nevezetet).
Ezért nem volt Magyarországnak virágzó kereskedése,
külországokkal összeköttetése, s szorultság idejében menhelye.
E hiányt észrevette Kálmán s a körülményeket századokkal
előre tudva becsülni, hozzá foglalá országához a Dalmát
tengerpartot.
E foglalása példányul szolgálhat bármellyik újabbkori státusférfiunak.
Először mint közbenjáruló hatalom jelent meg Dalmatiában
a pusztító szomszédok ellen; — azokat leküzdve, mint védő és
pártfogó hatalom foglalt befolyást az országban, — később e
felsöbbsége megtagadói, mint lázadók ellen fogott fegyvert, s
mikor legyőzte őket, akkor elhalmozta őket szabadalmakkal,
kiváltságokkal, adómentességgel s a trónról származó minden
kegyosztással, mig önként elfogadták öt uralkodójuknak; akkor
közös alkotmányt adott nekik Magyarországgal, s végre
olly csínján keblezte be őket Magyarországba, hogy nem volt
módjuk azt ellenzeni, s azontúl e czím helyett: „magyarok királya",
nehogy megsérteni láttassék az idegen nemzetiségeket,
igy nevezte magát : „Magyarország királya." '
Busilla grrífnőt, kit Kálmán király a siciliai Roger gróftul
kért nőül, mint királyi menyasszonyt, már dalmát nemesek fogadták
hódoló tisztelettel a partokon, vezérük Vinkur, ötezer
nemessel kisérte a szép és szellemdús normann hölgyet Kálmán
királyi székvárosáig.
Busilla a kedélygazdag siciliai nö, híven és gyöngéden
szerété a királyt, mi azt hagyja gyanítani: hogy tán még sem
volt az valami olly undok szörnyeteg, minőnek a historicusok
irják. Nem sokára meghalt a szép királyné, két árvát hagyva
maga után, egy fiút és ieányt.
Kálmán ezeknek uj anyát akart adni, s az oroszherczeg
Svatopolk leányát, Prcdzlawát, kit ott táboroztában látott, elvette
nőül. A szép normannhölgy déli hévvel ragyogó szemeit,
szelid olvadékony, simuló lényegét s azt a mondhatlan founsé-
'get, mit nem a korona, hanem a lélek magassága kölcsönöz a
nőnek; nem pótolák a király előtt az orosz hölgy volkánhevü
szenvedélyei, a magyar kedély még szerelme szenvedélyében is
megtartja azt a szűzies ihletet, melly szemlesütve, elpirulva fogadja
legjogosabb örömeit. És Predzlawa nem volt már akkor
azon ártatlan szende lyánka; minőnek "őt Kálmán, még mint
(*E szép hölgy e kereszteshad alatt a saxacenok fogságába esett s kénytelen volt
egy becsületes szerecsen herczeghez nőül menni, kivel később agy látszik : hogr
boldogul élt, mert két gyermeke lett a derék embertől. Budai.
iiju látta apja udvarában. A szenvedélyes hölgy rég tiltott szerelemben
élt egy ifjúval, ki öt Magyarországra is követte s
mig az uj királynő ajka hűséget esküdött az oltár előtt a királynak,
addigj'szemei a tömeg között egy idegen férfi arczát
keresték.
Az első hónapban megtudá a király : hogy neje hütelen. *)
Hallatlan bün volt ez akkor Magyarországon és kivált a
magyar királyi trónon.
Azon szigorú törvény, mit Szent László hozott a házasságtörő
asszony ellen : miszerint azt saját férje jogosan megölheti
s tettéről csak Istennek tartozik számadással, mutatja azt az
iszonyatot, melylyel a magyar nemzet e szokatlan, alig emlegetett
bün iránt volt eltelve.
A királynét a nemzetgyűlés halálra ítélte, a királyi férj
csak megvetésre, visszaküldé őt apjához Oroszországba.
E kegyelem később sok jó magyar vérbe került.
Az iszonyúan bántott királyi férj pedig eltörlé azon törvényt,
melly jogot ád a férjnek hűtlen nejét megölni.
Azon király, kinek mindenki hálával tartozott, találkozék
legtöbb hálátlansággal az életben.
Unokatestvére Álmoa, Lampert fia hatszor lázzadt föl ellene,
megakarva fosztani koronájától.
Minden szomszédját, minden ellenségét a magyarnak ráuszitá
a királyra, gyilkosokat bérelt, öszveesküvéseket forralt ellene,
és nem volt egyéb oka halálát kivánni, mint az : hogy
Kálmán király volt, ő pedig csak Ráma herczege.
Először ötödik Henrik császárt hítta segélyük áruba bocsátva
hazáját, de a császár saját trónján is ingadozott, mellyröl édes
apját taszította le s Kálmán megtudta öcscse tervét, — éa nem
állt rajta boszut.
Hogy kívülről nem nyert segélyt a herczeg, benn az országban
gyüjté maga körül az elégületleneket, s magyar hadsereggel
rontott Kálmánra. A király a Tisza partján várta őt s
midőn Álmos megjelent, egyik sereg sem akart támadni,
mindegyik tétlenül várta a másikat a vizén keresztül. A két
sereg vezérei egy kis szigetben köztanácskozásra összegyűlve,
azt végezték : hogy a fejedelmek magánügyeiért nem fogják a
nemzet vérét pazarolni, hanem ha bajuk van egymással a herczegnek
és királynak, jöjjenek össze egyedül ott a szigetben s
végezzék párbaji istenitéletben ügyöket a két sereg szeme láttára.
A király, kit a historia-irók görbének, sántának, nyomoréknak
irnak le, férfiasan elfogadta a párbaj ajánlatát, mig Álmos
sirva fakadt és engesztelődésért esdett.
A király újra megbocsátott ueki, s hogy sivatag lelkébe
szelídebb érzelmeket öntsön, nőül véteté vele a szép svéd királyleányt
Ingolburgát, remélve : hogy enuek ártatlan tiszta
keblén kiálmodva véres gondolatjait, betelik boldogsággal és
szeretettel, ki azelőtt nem tudott betelni gyűlölettel.
Ismét csalódott. Álmos mentül jobban szerette nejét, a
szép kékszemű angyalt, annál többször jutott eszébe : hogy
mért nem lehet ez királyné? És midőn Ingolburga egy szép
fiúval ajándékozá meg, megesküvék : hogy annak királlyá kell
leuni! Ha tudta volna, milly átkot mondott rá ekkori Hogy
fia e koronának csak terhét fogja érezni, fényét nem fogja
látni
Addig unszolta a lengyel királyt BoleBzlavot, mig az segélyt
adott neki Kálmán ellen. Álmos a lengyel csapatokkal elfoglalta
Abaújvárt, s onnan hívta fel a nemzetet: hogy tegye le
királyát, és öt válaszsza el helyette.
A nemzet ítélt, — de nem Álmos javára; egy az ö seregeit
tízszeresen meghaladó erő vette körül Ábaájvárt s Ál
mos az ostrom előtti reggelen, lovára ülve egyedül ment a ki
rály sátoráig, annak lábaihoz veté magát s bocsánatát könyörgé.
Angyaljó nejeért, még most is elnézte vétkét a különben olly
szigorú király, megbocsátott neki, párthiveit, nem üldözé, a
lengyeleket haza hagyta menni.
A háború nála csak egy komoly eszköz volt, czél soha. ö
nem csatázott „az ütközet gyönyöreiért."
*) Thurócxi.

A nagylelkűség nem gyógyítja meg az alacsony lelkek
gyűlöletét; a mi nem sikerült Almosnak nyilt csatában, azt
orozva könnvebben hivé végrehajthatni. B czélból egykor dömösi
kastélyába hítta Kálmánt : hogy ott vadászat alatt az erdőben
meggyilkoltassa. Tervét elárulták. A király kérdőre
vonta az orgyilkost; Ingolburga, a béke angyala ismét közbenjáróul
lépett fel közöttük, könyei újra megnyerték férje számára
az engesztelést, s Álmos és Kálmán az evangéliumra esküdtek
egymásnak szeretetet.
Délután a herczeg vadászni ment, s a mint sólymával egy
a légben repülő kócsagot elfogatott, azt kérdé társaitól : „vájjon,
ha a kócsag megesküdött volna a sólyomnak : hogy nem
fog kiáltani többé, elhagyta volna-e repülni?" Kísérői elérték
szavai jelentését s Álmos még azon vadászat alatt megszökött
társaitól s nyomtalanul eltűnt.
Egyszerre azonban ismét megjelent az ország határán,
Henrik császár hadseregeitől kisérve, s más oldalról a cseh
herczeget Svatoplugot hiva be az országba.
Már ekkor elkeseredve támadt fól ellene az egész nemzet,
annyi hitszegés, pártoskodás és hazaárulás után, s a Pozsonyhoz
érkező császárt egy roppant hadsereg fogadta, úgy hogy ez
nem kisértve meg az ütközetet, mint békitő lépett fel a király
előtt a herczegért.
Álmos ismét megalázva, könyezve tért vissza nagybátyjához
, s nem sokára elhagyta az országot : hol senkije sem
volt, a ki szeresse többé, s a szent sírhoz zarándokolt Palaestinába.
A Kármel látása, a Jordán vize, a szent ereklyék nem
gyógyiták őt meg, csak azon vad gyűlölettel tért vissza, melylyel
eltávozék.
Itt azután gonosztevőkkel kezde szövetkezni, összeesküvést
gerjeszte a király és annak ha ellen, mellynek fonalai Velencze,
Német és Oroszországig elágaztak; ezt is megtudta a
király; az összeesküvés főnökei elfogattak s ezúttal az ország
fötörvényszékei ítéltek fölöttük. János nádor volt a biró.
Halálra ítéltettek minden családaikkal együtt.
A király a halált megvakittatásra változtató.
S ez azon fekete folt, melly a historicusok előtt okot ad
arra : hogy Kálmánt egy szörnyeteg alakjában fessék le. Mentői
azzal védik : hogy e tény akarata ellen történt. E védelem
fölösleges. Nincs ország, mellynek törvényei azt, ki annyiszor
csinált pártütést, megszegte esküjét, idegen ellenséget hitt az
országba, gonosztevőkkel esküdött öszsze orgyilkolásra, fölmentette
volna a haláltól, s az akkori törvények büntetésenyhitésnek
tárták a megvakitást; s kik fel tudják fogni az akkori idők
körülményeit, midőn az apáról fiúra öröklött pártoskodások
századokig tűzzel vérrel árasztok cl a nemzeteket, nem fogják
csodálni, ha a törvényhozók a pártütő családjára is kiterjesztek
az apától érdemlett büntetést.
De Kálmánt soha sem bírták az ész hideg okai megnyugtatni
többé, akár álmodott, akár ébren volt, mindenütt a szerencsétlen
rokont vélte látni, világtalan véres szemeivel, mindég az
ártatlan, angyalszelid Ingolburga sikoltását vélte hallani, midőn
megvakított gyermekét szivéhez ölelte. Ez egyetlen pillanat
mind azt a jót, mit éltében tett, lerontó lelke előtt; e fájdalomból
soha sem tudott többé kigyógyulni.
A lélek fájdalma megölte a testet. Egy napon főfájás miatt
hírtelen meghalt.
Holta utón szörnyetegnek nevezték.
Igaz : hogy egy templomot sem épített egész uralkodása
alatt; hogy a pápának megtiltó az ügyeibe avatkozást; hogy a
püspököknek megengedte a házas életet; hogy a kereszteseket
szétkergeté éá kimondta : hogy nincs boszorkány. Mindez elég
volt arra : hogy a krónikaírók közt pártfogója ne akadjon.
Késő évek múlva, midőn Kálmán koronás fia, István, testben
lélekben elerőtlenülve, trónörökös nélkül, széttekinte a világban
: hogy kinek fejére tegye le koronáját? hírül hozák
neki : hogy egy kolostorban jószívű szerzetesek óltal rejtegetve
él azon gyermek, kit nagybátya szemevilágától megfosztatott, a
szerencsétlen vak Béla.
A világot és az életet és az emberek arczót megunt király,
fölkeresteté a boldogtalan rokont, s a koldusból királyt csinált,
vak királyt, szomorú kárpótlásul hagyva ró a koronát — szemevilógáért.
Ipar és gazdászat.
— Panoptikon. Nem szükség, hogy olvasóink e pogány
szótól megijedjenek, magyarázatából ki fog tűnni, hogy az igen
szelid valami. Mutatja ez, minő szükségei vannak a mivelt világnak,
s minő áldozatokra képes a jólét és a folytonos tanulós, mivelődés
utáni vágy. Mig másutt nagy fénynyel és pazarlással
állitnak kávéházakat, fagyiaidákat, sörcsarnokokat, lovardákat,
arénákat, addig Londonban ezt is megteszik illő arányban, de
ezenkívül egyéb szellemi szükségekre is gondolnak. Hlyen szükséget
pótol a néhány héttel ezelőtt Londonban megnyitott Panoptikon.
Nyilvános és állandó raktára ez minden műtani tárgyaknak;
közkióllitása, tárlata minden gyári munkálkodásnak,
mindennemű mesterségnek, iparművészeinek stb. E czélból egy
külön épület állíttatott fel London egyik legélénkebb részében,
sajátszerű épület, melly London háztömegei között építészeti tekintetben
is nevezetes. A mi a benne kiállított tárgyakat illeti,
arra van ügyelet, hogy mindenben az érdekes és tanulságos
egyesüljön. Itt láthatni mindennemű uj találmányt, s a ki e
részben okulni akar, az itt könnyű szerrel érhet czélt. Az épület
belsejének közepén egy szökőkút van, mellynek középsugára a
kúpig ér. Körülette csupa nagyobb gépezet áll, mellyek folytonos
munkásságban vannak, s mellyek körül kormos munkások
dolgoznak. Itt varrótűket készitnek, s a néző látja, az egész eljárást
a nyers anyagtól egész a legfinomabb tű elkészüléséig;
amott aczélt fényesítnek, s a gépész legnagyobb szívességgel
magyarázza meg a zugó vasgyár működését, az ö száz forgó
hengereivel s kerekeivel. Egy óriási villanygép röviden megmutat
mindenféle villanykisérletet; amott különnemű gáz készül, s
majd különböző színekben gyulád. Itt egy varrógép dolgozik
bámulatos pontossággal, s túltesz a legügyesebb varrónőn, egy
perez alatt varrván meg egy 6 ujnyi hosszú szegest. Egy kerek
szövőszéken varrás nélküh nőszoknyák készülnek, 8 az ember
látja, mint támad a fonal-gombolyagból az egész ruha. Ott lótni
továbbá egy gépet, melly minden zaj és csörömpölés nélkül vagdalja
s tölti a hust a kolbászba; ismét mós helyen mesterséges
méhkasokat, mellyekben üvegen keresztül nézhetni a méhek
munkálkodását. A találmányok közt vannak ujnemü lőpatkók
nem vasból, hanem gutta-perchából, s e patkók igen czélszerüeknek
találtatnak, a lónak bizonyosan könnyebbségére szolgálnak.
Van mindezeken kivül a főcsarnokban egy jeles orgona, mellynek
méltóságos zenéje gyakran megszólal, s igen kellemes hatással
van a tágas termekben dolgozók, tanulók és szemlélőkre.
A melléktermekben rövid előadások tartatnak tudományos tárgyak
felett, rajzokkal és kísérletekkel; továbbá — de ki tudná
mind előszámlálni a Panoptikon szóz meg száz nevezetességeit,
mellyek mind megannyi bizonyságai az angol praktikus észnek,
melly olly ügyesen tudja egyesíteni a hasznost a széppel, a mulattafót
a tanulságossal! — Jó lesz. ha mi addig is a nevet tanuljuk
meg : Panoptikon vagyis köztárlal.
Néhány szó a burgonyára!.
Burgonya-vészről sokat olvastam a hírlapokban. Az előadások
tapasztalásból voltak-e merítve, nem tudhatom. A mit én e
részben tapasztaltam, azt szándékozom röviden elmondani.
Jólsva városa 1845-ik évben egy pálinka-gyárat építtetett,
s e végből a burgonya-vásárlás megrendeltetett. A pálinka-gyár
tervezett jövedelme a burgonya egészséges voltára fektettetett.
Azonban a remény egy részről meghiúsult, mert a burgonya
azon évben vészes kezdett lenni; jövő évben pedig a burgonyavész
már nagyban elterjedt. Ez engem érdekelt;mert a pálinkagyárból
tervezett jövedelem kiszámításánál a városi választmánynak
én is egy segítő tagja voltam: ez volt oka annak, hogy

én a burgonya-vész körül, illetőleg a vész kipuhatolásánál, figyelmesebb
eljárást vinni magamban elhatároztam.
Az érintett évtől óta tapasztalásom ez :
Ezen évben csak itt-ott mutatkozott rothadt burgonya, és noha
szokatlanul több vészes volt mint másszor, mégis csak azt gyanítottam,
hogy e rothadás, részint esős időnek, részint némelylyeknél
kövér, módfelett trágyás földnek a következése. Minthogy
pedig 1846-ik évben már annyira vészes volt a burgonya,
hogy ha az egészségesnek látszó is egy rakásra leöntetett, pár hét
alatt az ember lába besüllyedt a rothadt burgonyába. Már ekkor
a vész okairól értekezni kelletett.
Ez után első évben háromféle burgonyát ültettem, de a
közt,fajra tekintet nélkül, egyiránttaláltatott rosz burgonya; azt
együvé leöntettem, pár hét múlva azonban annyira vészes lett,
hogy a jót a rosztól elkülönöznöm kelletett. Jövő évben a burgonyát
a fajok szerint, külön ültettem, de az csakugyan vészes
volt, egyedül az volt egészségesebb, a melly nem a tavali, de új
más földben termett. Ebből azt húztam ki észrevételképen,
hogy a burgonyát egy helyre ültetni nem jó. Megjegyzem azt
itt : miszerint sok helyen a burgonya, kukoricza, káposzta, kender,
igen kis változtatással mindig egy helyre, illetőleg arra kijelelt
düllőbe ültettetik. Ezen észrevételem sikerült, mert jövő
évben sokkal kevesebb vészes burgonyám volt. Azonban a vész
teljesen csakugyan el nem enyészett, mert itt-ott mindig találkozott
rothadt burgonya.
Egy ízben nyári időben, és pedig julius elején trágyát hordattam
a földekre, béresem, ki a burgonya-ültetések mellett
járt ki, délutáni négy óra körül abéli észevétellel jött hozzám,
hogy jönnék ki a mezőre, s nézném meg, milly szemlátomást
igen hirtelen fonnyad, szárad a burgonya szára. — Ezt meg is
tettem, s láttam, hogy a hol egy óra előtt zöld, szép szára volt a
burgonyának, akkor hirtelen elhervadt, s száradásnak indult. Ez
előttem nevezetes tünemény volt, s megállván a földek közt, vizsgálgattam
a burgonya-ültetéseket. Itt azt vettem észre, hogy
azon burgonyának szára indult fonnyadásnak, a mellynek földje
másodszori, de száraz időbeni kapáláskor felhasadozott, s megrepedezett,
következőleg a forró légnek a repedezéseken át a fészekre
nagy hatása volt. Ebben nem csalódtam meg, mert jegyzéseim
szerint, hol megrepedezett, tehát száraz időben volt kapálva,
illetőleg töltve a burgonya, ott kiszedéskor több, s nevezetesen
sok vészes burgonya találtatott.
Ezt használva tanúságul, jövő évben a burgonyát más földbe
ültettem, s azt nedves időben megkapáltattam, s feltöltögettem;
— és valóban e mód sikerült is, — mert burgonyám
egészséges is lett. Ezt tettem utánavaló években is, söt mult
1853. évben száraz idő lévén, a másodszori kapálással felhagytam,
s az el is maradt, a termés mégis jó s egészséges volt.
A burgonya, midőn kiszedetik, szépnek látszik, nem is
gondolná senki, hogy az vészes legyen, hanem jó megvizsgálás
mellett, igen apró barna pontokat lehet rajta észrevenni, ugy
mint a tiszta búzán az üszköt, azért ha tisztának látszik is a burgonya,
ha valamelly más földben termett burgonyával összevegyittetik,
nem biztos a gazda, hogy jövő évben egészséges
termése leend. Azért legelébb a földet kell változtatni; mert a
hol, s a melly főidben vészes volt a burgonya , ha abba jövő
évben ismét ültettetik, csakugyan vészes lehet az.
Ezen tapasztalásimnak következésében, ha a vészes burgonyából
egészségest akarunk termeszteni, szükséges : 1. Az ültetésre
szánt földet ugy változtatni, miszerint mindig oüy földbe
ültettessék az, mellyben legalább két évig burgonya ültetve
nem volt. 2. Kiszedéskor a jót a vészestől elválasztani. 3. Az ültetés
inkább mélyebb legyen, mintsem a földszínen üljön a fészek.
4. A kapálás s töltögetés mindig nedves időben történjék,
leginkább a töltögetés, mert ekkor a száraz időbeni kapálás ká.
ros, ha repedezik a föld, ezáltal a meghasadozott földön keresztül,
forró levegő hatásának van kitéve a burgonya fészek-
Ha illy rendben megy végbe a burgonya munkáltatása, a burgonya-vész
lassan végképen megszünhetend. — Ez tapasztalásom,
azért sietek azt közzétenni : ha tán még jobb mód, mások
tapasztalásai után feltaláltatnék, ugy azt én is szivemből óhajtanám.
Az előadásokban olvastam, miként ha a burgonyamagból
termesztetik, annak termése ment lesz a vésztől, ez is megpróbáltatott
; első évi apró termés egészséges volt, második évben
ugy volt közte vészes, mint más burgonya közt.
Azt is modják, hogy jó a burgonyát kiszedése után a napon
szárítani, vagy még megmosva szárítani, s ugy eltenni. — Ez
mind czélelleni, mert tapasztalásom szerint illy burgonya már
vészes állapotban szedetvén ki, a levegő azt egészségessé nem
teendi, söt inkább vészesebbé válik, s tavaszig majd mind elvész,
evésre pedig, a melly egészségesnek látszik is alkalmatlan,
mert a szárításkor megkeseredik ugy, hogy azt a hizó sem eheti
meg; amint tudjuk is; a melly burgonya a fészek tetején ül, s a
nap által naponkint süttetik, keserű szokott lenni.
Ezek tapasztalásaim a burgonya-termesztése körül, mit tajmsztaltam
üszkös búza termesztése körül, azt másszor közlendem.
— Jólsván, 1854. május 17-kén.
Mindszenthy Károly.
Tájrajz.
Szibéria.
Ennél a szónál bizonyosan mindenkinek a jó meleg bundák
és fűtött kemenczék jutnak eszébe, s a ki erről olvas, nyár derekán
is havat jeget lát maga előtt.
Kietlen sivatag terül ott mindenfelé; e hónapban, midőn
nálunk már a gyümölcsök érnek, ott még hó fedi a végtelen pusztaságos
mezőt, jég a folyókat, a halál képe van az egész tájon.
A szakadékos roppant, meztelen, bokortalan hegyek között
semmi élő lény nem lakik, lassankint összeborulnak azok a jeges
tenger sötétkék jéghegyeivel; alább egy hosszú sivatag mocsárvidék
terül, mellyben szinte nem lakhatik ember, mert ha
kiállotta a telet, akkor a nyári kigözölgések ölik meg.
Az Ob és Tobol vizei közt fekvő sós mezőkön laknak vadászatból
élő emberek, kiket a sovány föld táplálni nem volna
képes. Legnépesebb vidék az Ural és Tobol s a Bajkál tó közötti
magas róna. A többi rész, miken ember nem tanyáz, az állatoktól
és növényektől is el van hagyva. Argunskoi vidékén a
föld soha sem enged ki mélyebben háromlábnyinál, annál alább
örökké fagyva van. A hévmérö magában Tobolsk városában
rendesen 40, néha pedig 70 foknyira száll alá, a mi irtóztató lehet,
meggondolva, hogy nálunk a legemlékezetesebb teleken sem
szállt 22 foknál alább. Gmelin azt irja, hogy a lég is mintha
meg volna fagyva, sürü és nehéz, hogy gátolja a füst felszállhatását;
a kényesö megfagy, hogy faragni lehet, s minden madár
fagyva hull le a levegőből. — Wrangéi tábornok egy uti járatát
irva le, azt mondja, hogy a szabadban lélekzetet nem lehet másként
venni, mint a bunda alatt, mert a lég kiállhaflan fájdalmakat
okoz a tüdőben. A lovak orrlyukai befagynak s ha az utas
nem segit rajtok, megfuladnak. Az irámszarvasok csoportostul
bújnak össze, hogy kölcsönös melegségükkel védjék egymást a
megfagyástól : a föld akkorákat reped, hogy az ember bele
veszhet s a mély hasadásból a föld alatti viz, mint a gőzkatlanból
kiszabadult forró pára, ugy tódul elö; a távol hegyekről
roppant sziklákat repeszt le az irtózatos fagy s azok mennydörögve
gördülnek alá a síkra.
És e mellett az örök hosszúságú éjszaka. Három hónapig
elö nem jön a nap. Csak a hold és az ijesztő északifény világítja
az egész vidéket. Nyolcz egész hétig nincsen hajnal.
A tavasz, nyár és ősz együtt alig tart három négy hónapig;
Júniusban elkezd a nap kiállhatlan hőséggel sütni a vidékre,
mire a megolvadt hó tengerré áradva rohan a folyóknak, elöntve
a mocsáros síkságot. Ha a télen nyolcz hétig nem jött fel a nap,
most ismét annyi ideig nem megy le. Éjfélkor is napvilág van,
melly éget, forral, kiátlhatlanná lesz, a világ .minden részeiből
zivatarok jönnek elő, orkánnal, forgószelekkel, jégesővel; a minek
zöldülni virulni magot hozni kell, siet zöldülni, megérni,
mert september derekán már ismét itt van a tél, a hó, a fagy. a
végtelen éjszaka.
A rövid nyár alig bir egyebet előhozni, mint füvet; csak
Tobolsk környékén termesztenek valami gabonát. A növényzetj

a fenyőerdők itt kihaltak, csupán bokrokban tengődik a sovány
nyírfa. Gyümölcsfa nem létezik sehol. Egyedül a tobolski kormányzó
kertjében láthatók azok •— a falra festve.
Ilyen szomorú ország Szibéria.
E kietlen tartomány megnépesitése Alexis czár gondolatja
volt, leginkább az ottani arany és ezüst bányák mivelése végett,
mellyek roppant hasznot hajtanak a birodalomnak.
Csak igen nagy bűnök, vagy politicai vétség miatt elitéltek
küldetnek ide, mert Szibéria egyenlő a halálbüntetéssel.
A népesség azonban, daczára a folytonos küldözésnek, nem
szaporodik. E helyen kivész az emberből a szaporodás ösztöne,
s mindig tiz annyi a férfi, mint a nő. A kik a bányákba küldetnek,
azok legrövidebb ideig élnek. Sok elvész azok közül is, kiknek
prémbörü vadakat kell vadászniok, mert egy zivatar, melly
úton találja, eltemetheti őket, odafagynak.
Hajdan a Szibériába küldötteket, hogy vissza ne szökhessenek
, megbélyegezték, orrlyukaikat felhasítva, később homlokaikra
nyomtak tüzes vassal bélyeget.
Az illy szerencsétleneket Moszkvában egy kibitkába, egy
lovas szekérbe teszik párjával össze lánczolva, s ugy szállítják
tova. Minden állomáson kisded házak vannak, a hol megpihentetik
őket, hogy lassankint szokjanak a hideghez.
Oda érve vagy a bányákba küldetnek, hol éltük nagy részét
a földalatt töltik eh vagy kézi és gyári munkára alkalmaztatnak
s csak több évi csendes magaviselet által érik el azon kegyet,
hogy a telepirvényesek, (pozelenczi) közé felvétessenek és maguk
kezére mivelhessék a földet s építhessenek saját gunyhókat; a
midőn az első munkától az utolsóig mindent újból kell kezdeniök,
idegen segítség nélkül.
Es e sors elöl senki sincs biztosítva, a leghatalmasabb főárak,
és a legdélczegebb úrhölgyek félhetnek Szibéria nevétől és
az Uráli hegyek munkáitól. Egy könnyelműen kimondott szó
elég arra, hogy a legnagyobb urat egy szép este kiszólítsák
ágyából, s a nélkül hogy övéitől elbúcsúzhatnék, elvigyék a
jeges országba. Gyakran csak évek múlva tudják meg neje és
gyermekei, hogy hová lett?Egy föasszonyságot, ki egy pétervári
tánczvigulom alkalmával politikáról beszélt, hirtelen szekérre
ültettek, s elvittek Szibériába, egy évig ott volt, akkor vissza
hozták s ugyan azon báli ruhájába öltöztetve bocsáták vissza
családjához, tudtára adva, hogy e2t csak előleges megintésül
vegye, miszerint máskor óvatosabb legyen.
A kiket e rettentő számkivetésből a czár kegyelme vissza
biv, azok örök hallgatással vannak az ott eltöltött idők felöl, és
e hallgatás maga a legborzasztóbb fogalmakat rajzolja Sibéria
felől. Őrizkedik mindenki,hogy másodszor oda vissza ne jusson.
]% é p í s m e.
Ügyesig.
Egy előkelő orosz fSuc, kjr Pétervárott az udvarnál nagy
tekintélyben állott, egy izben/valami kisebb orosz városon keresztül
utazván, mig az utc/ah. sétálgatott, azon vette észre,
hogy a tárcsáját kilopták aifeebébol, melly mesterséghez ott is
csak ugy értenek, mint másutt.
A tarczában két ezer rubel értékű bankjegyek voltak, miket
a főúr már csak azért sem akart odaajándékozni a tolvajnak,
hogy az ne dicsekedhessek vele, miszerint egy olly tekintélyes
férfiút is meg mert lopni, mint ö; e végett panaszt tett az ottani
legfőbb hivatalnoknál, követelve, hogy a pénzét kerítsék elő.
A biró rögtön lármát üttetett, a városban, összefogatott egy
csomó naph.ipi.it és gyanús embert, s kiosztatott egy jó mennyiség
kaocsukár közöttük; dc a tárcza csak nem került elő, mert
a muszka azt tartja, hogy nem csak megszerezni jó valamit, hanem
azt meg is kell tartani.
Egy szávai a tárcza m-m került elő; a biró kétségbe volt
.esve.
Ekkor egy alsóbbrendű hivatalnok, ki négy fokkal alább
állt a város igazgatójánál, látogatta meg a kárvallott herczeget,
s ajánlkozék, hogy ő előkeríti az elvesztett tárczát, csak irja le,
hogy millyen volt, s miféle bankjegyek voltak benne?
A herczeg elmondottt mindent híven; veres börbül volt a
tárcza, a czimere rányomva aranynyal, belül pergamen teleírva
plaj basszál, a bankjegyek csupa százasok voltak.
Az alhivatalnok eltávozott, s másnap kezében volt a herczegnek
az elvesztett tárcza; benne a kétezer rubel, csak a pergamenre
nem volt irva semmi; no azt bizonyosan letörülte róla
a tolvaj.
A herczeg a milly elégületlen volt a biró tehetetlenségével,
olly nagy mértékben megnyeré tetszését az ügyes alhivatalnok,
s az lett belőle, hogy rövid időn ezt nevezték ki ama helyett
bírónak.
Ezalatt több hónap elmúlt, egyszer a herczeg érzi, hogy a
bekecse bélésében valami kemény csomag van. Lenyúl bele, a
csodálkozva látja, hogy ott van az elveszett tárczája, belül a
pergamen azon módon teleirva plajbásszal. Tehát voltaképen el
sem lopták azt; hanem az ügyes hivatalnok a leirás után készítetett
egy hasonló tárczát, abba tett kétezer rubelt a saját erszényéből,
s azt adta át a herczegnek, ki azt hivé, hogy az ellopottat
kapja vissza.
0 czélt ért, mert négy ranggal magasabbra emelték, Pétervárott
pedig jót nevettek ügyes találékonyságán.
Tőtök nt'pköltők.
— A francziák és angolok megjelenése a török földön nem
maradhatott már eddig is hatás nélkül a török népre, s érzelmeik,
gondolatjaik képviselőire, a népköltőkre. Ujabb költészetükben
nagyban szerepelnek mar a nagy események, s örömük,
fájdalmuk, sőt gúnyaik is dalokban, mesékben törnek ki belőlök.
Két hatalmas szabaditójuk, Napóleon császár '> .,11/ áldott aszszony"
(igy nevezik Anglia királynéját) sokat foglalkodtatja
képzelödésüket. Erre vonatkozólag, egy török népköltö nem
régiben következő regét beszélt el egy kávéházban a ráfigyeli,
vendégseregnek : "'
„Midőn a nagy próféta az akkor Mekkában uralkodott gonosz
lélek elöl a pusztára, Ábrahám szent kebelébe menekült,
azon barlang nyilasa felett, mellyben a próféta Istennel társalkodott,
egy pók állott elő, selyem hálóval szőtte be a nyilast,
hogy Mohamed üldözőit elámítsa; megjelent továbbá két galamb
arany koronákkal, egyiknek arcza szép volt, mint a legszebb
hurié *) de nem vala barna hajú s barna szemű, hanem
aranyos fürtű és égszínkék szemű. A másik galambnak erős, izmos,
férfias arcza vala, idegenszerű kifejezéssel. Megijedt a
próféta e tüneményen s a galamboktól, mellyek segélyt és táplálékot
hoztak neki az ö elhagyottságában, semmit sem akart
elfogadni, hanem éhség által akara elveszni. De Isten igy szóla
a prófétáboz : ;,Fiam, e galambok igazán javadat akarják s hoznak
neked jó eledelt és segedelmet. Eljövend az idő midőn unokáidnak
koronás fők fognak hozni segélyt az ö Ínséges napjaikban.
E galambok az ételen és italon kívül, képét is mutatják
I azon koronás főknek, kik egykor gyámolítani fogják unokáidat
ezen rézlábu és vas fulánku pók ellenében, melly most jó szolgálatokat
teszen néked, de unokáidat később hálóba fogja ejteni.
Áldjad e galambokat s átkozd meg azt a pókot, melly nem
azért vonult ide, hogy neked segítsen, hanem hogy legyeket
fogdosson."
A türelmetlen hallgatók közbeszóltak, tetszéssel halmozták
el a beszélőt s egy fiatal török monda : A pók a muszka, a két
galamb pedig Anglia asszonya és Napóleon császár.
Tárogató.
Ujabb adakozások. Garay árvák számára: Gralovits Imre ur 2frt.
p.p. — Egy vasmegyei, hollósi szegény állású honleány 2 pf. Néhány
bécsi magyar orvos növendék 57 pftot. Fogadják mindannyian a felkarolt
nemes ügy nevében legforróbb elismerésünket.
('Huri névvel neveztetnek azon szép hajadonok, mellyek a törökök hite szerint,
a paradicsomban várnak minden istenfélő, jámbor törökre; a legcsekélyebbnek ü
725-öt szánt a próféta. ,

— A Garay-árvák javára eddig begyült összegek a Pesti Napló
közelebbi kimutatása szerint 9367 pft 17 krra mennek. Ebből csupán a
nevezett lap szerkesztősége utján 7610 pft fl kr. gyűlt be. A kimutatásban
a többi szerkesztőségek között a Vasárnapi Újság is meglévén említve,
megjegyzendő, hogy a hozzánk érkezett összegek egy része általunk
egyenesen az özvegy kezébe adatván át, az illető sommábau nem foglaltatnak;
korábbi küldemények pedig a Pesti Napló szerkesztőségének
adattak át általunk, s igy a nála tömegesitett összegben találhatók.
— A magyar irúk segély-pénztárának alapszubálytcrvét, melly felső
megerősítés végett nm. gróf Teleki József és m. gr. Károlyi István urak
által felterjesztetik, közöljük :
1. §. Betegség vagy a sors csapása által Ínségre jutott magyar irók,
azok csabida s vagyontalan maradékai fölsegélésére Pesten egy pénztár
alakittatik, mellynek ezime : „ a magyar irók segély-pénztára."
2. §. E pénztárból segélyeztetik mindazon Ínséget szenvedő magyar
iró, ki az irodalom valamelyik ágában magát kitüntette, vagy ki több
évi folytonos irói munkásság által az általános irodalmi tevékenység részesévé
vált.
3. §, A pénztár jótéteményéből részesülend az illy iró családa is.
4. §. E pénztár alapjául szolgálandnak az irók és irodalombarátok
önkénytes adományai és alapitványai.
5. §. A pénztár tőkéjének növesztését a bizalmi férfiak gyűjtő-ivek
kibocsátása, az összes irók közremunkálásával szerkesztendő évkönyvek
kiadása, évenkénti hangversenyek és színházi előadások tartása, s más
jövedelmi források utján eszközlik.
6. §, A bizalmi férfiak, számra öten hat évre választatnak s solidaris
felelősséggel a pénztárt ingyen kezelik g a három tagból álló és 3 évre
választandó vizsgálati bizottmány ellenőrködése mellett a segélyt titokban
űzik.
7. 5- A bizalmi és ellenőrködő, férfiak a magyar tudós társaság elnöke
s Pesten lakó tiszteletbeli tagjai és a fővárosban megjelenő magyar
politikai és szépirodalmi lapok felelős szerkesztőinek hozzájárultával, a
legnagyobb öszveget alapitó és adományozó 24 irodalombarát által választatnak.
Ezek távolléte vagy meg nem jelenése esetéhen a t. társaság
elnöke a Pesten lakó alapítók és adományozók közöl helyettesit.
8. §. A bizalmi és ellenőrködő férfiak újra választhatók.
9. §. A kezelő és vizsgálati bizottmány az időközben elhalt bízottmányi
tagok helyébe a magyar tudós társaság elnöke, a fentebb (7. §.)
emiitett alapítók és adományozók részvétével választand uj tagot.
: 10. §. A bizalmi férfiak és ellenőrök képességi feltétele: az irodalom
ügye iránti részvét és becsületesség.
11. §. A pénztár állapotáról az ellenőrök ellenjegyzésével nyilvános
számadás évenkint adatik.
12. §. A pénztár megalakulásáig az adományok a m. t. társaság
pénztárnoka által fognak kezeltetni.
13. §. A pénztár tevékenysége azonnal életbe lép, a mint az adakozások
és alapítványok összege 30,000 pfrtra emelkedik.
14. §. A pénzkezelést rendező és az illetőket kötelező szabályok a t.
társ. elnöke által e czélra fölkérendő bizottmány által fognak kidolgoz­
tatni. 15. §. A bizalmi s ellenőrködő férfiak választásánál mindig a t.
társ. elnöke s a bizalmi férfiak tanácskozásain a legidősb korú tag elnököl.
— A lefolyt Medárd napi országos vásár ismét sűrű panaszokra
szolgált alkalmul n kereskedők a iparosok részéről. Ez alkalmatlan évszakba
eső vásártól különben sem szokás sokat várni, de ez idén még a
legcsekélyebb várakozásokat seui elégité ki. Kézmiiáruk igen csekély keletnek
örvendettek, a termékek között még legjobb keleté volt a gyapjúnak,
ámbár e vásár a gyapjúra nézve még korán esik; s azért ez idén vs
nem na^v mennyiségben volt található a vásáron; az árak az eléhbi vásárhoz
képest nevezetesen emelkedtek, mit azonban az ezüst mostani
magas ára ismét kiegyenlített, összesen mintegy 12,000 mázsa különféle
gyapjú adatott cl, a vevők között külföldiek, az az : az osztrák birodalmon
túliak, nem valának. Azonban minden arra mutat, hogy a következő
júliusi gyapjuvásár az iránta táplált reményeknek teljesen megfog felelni.
Á repeze mérője 7ft. 15—40kronkelt,reprseoí(ü 33— SS'/jftbn. Agabona
ára, mindamellett, hogy szép kilátásokkal biztat az aratás, még mindig
nem akart alább szállani, minek oka a gabonának mostani rendkívüli
keresettsége. A bor árában a mult józsefnapi vásár óta nem történt változás,
s miután eddig a szüretre általában nem kedvező a kilátás, az árak
emelkedése várható. A többi termékekben igen mérsékelt forgalom uralkodott.
Aránvlag igen keresett a jól fizetett czikk volt a viasz és méz.
— A lóverseny is, melly ez idén régen tapasztalt élénk részvétre
talált, bevégződött a rákosi gyepen. Pótlólag feljegyezzük még az utóbbi
két napon kitűnt nyerteseket. S5o»i6a/«»(jun.3-án): Az első dijra (nemzeti
dij 230 arany, 30 aranyat érő serlegben) Carter R. ur lova Margaritc.
— A másodikra (gr. Károlyi István tétversenye 5000 pft.) Biel báró lova
Smaragd. — A negyedikre (Hack-etakes-tét 10 pft.; aláiró 45) : Károlyi
Sándor gr. lova Brava. — Az ötödikre (Batthyány-Hunyady dij 100
arany) : Hunyadi) József gr. lova Galvanism. — A hatodikra (ostordij,
tét 10 arany; „fuss vagy fizess"') : Kinsky Oktáv gr. lova Martba.
Rétfón (jun. 5-én) : Az első dijra (herczeg Liechtenstein Alajos dija
600 pft.) : Hunyady József gr. lova Cora. — A másodikra (Asszonyságok
pályadija 100 arany) : Kinsky Oktáv gr. lova Martha. — A harmadikra
(Mezei gazdák versenye) futott összesen 7 ló. Nyertesek lettek Gár János
5 esztendős sárga inén lova (Alíó-Dabasról), nyert 75 pftot; Kácsor András
5 esztendős fekete kanczája (szintén Alsó-Dabasról), nyert 75 pftot.
A negyedikre (Eladó verseny 100 arany) : Hunyady József gróf lova
Melody.— Az ötödikre (Elegy verseny 500 ft. tétel) : Kinsky Oktáv gróf
lova Zeta, — A hatodikra (Handieap : Tétel 100 ft.) : Horváth Edmund
ur lova. — A hetedikre (Sándor dij 100 arany) : Ritter tábornok ur lova
The Oaks.
—• Piros pünkösd napjai s az utána következett mult heti napok
olly hűvösek valának, hogy megemlékeztünk téli kabarjainkra és a —
jolsvai prófétára. Az elsőket felhúztuk, a másikról meggyőződtünk, hogy
elvétette a kalapács nyelét. Tavasz elején azt jövendölte, hogy csak pünkösd
táján lesz meleg időnk, addig ne is várjunk egyebet hidegnél éa
fagynál. Ugy akarta a sors, hogy ellenkezőleg üssön ki a dolog. Az egész
május — kevés kivétellel — gyönyörű volt, csak a pünkösd emlékezteit
késő octoberre.
— Szombaton f. é és hó 3-án Páncsován rémítő jégvihar volt. Két
ujjnyi magasságra feküdt a jég a földeken; a pusztitása gondolható.
— Pencz helységében hol ama jó borok termének, minap egy furcsa
dolog történt : Egy gazdaember kiment komájával lovát legeltetni, az út
épen Bumany mellett vitt cl (Rumanynak a pinczék sorait nevezik), de
mivel torkuk kiszáradt, és a koma pinczekulcsa velők volt, elhatárzák a
Rumanyt meglátogatni; de míg ők ott mulatoznak, azt gondolák, addig
lovaik se szenvedjenek hiányt, azokat tehát bepányvázva egy rétbe bocsátották.
Midőn már becsületesen bekaptak, haza vánezorgának; útközben
a koma két lovat vesz észre a réten, figyelmezteté a másikat, nem jó
lenne-e azokat behajtani, legalább hajtópénz fejébe holnap lesz pálinkára
való, és ugy is tőnek. Másnap nagy megütközésökre tapasztalak, hogy
saját lovaikat hajtották be, meJJyekért 2 pftot voltak fizetni köteleset
Rajok illik a közmondás : A ki másnak vermet ás, maga esik bele.
Egyveleg.
— Napier admiréd. Voltak a kik csodálkoztak, miért nevezték ki
épen az öreg Napiért az angol keleti tengeri flotta parancsnokának, holott
másoknak, p. o. a legmagasb körökben nagyon kegyelt Dundonald grófnak,
erre több kilátása volt. Most kisül ennek is az oka. Azt beszélik
ugyanis, hogy a mult évben egy angol kisebb hajón, az öreg ur mint egyszerű
kormányos járta be a finn tengeröbölt, s hosszabb időt töltött az
orosz tengeri erősségek, különösen Kronstadt falai alatt. Hogy ezt az
időt nem lűába töltötte ott, hanem kissé körülnézett a piaezon, azt
könnyen elfogjuk hinm, sőt mondják, hogy az öreg kormányos igen mély
ismeretségeket kötött emberekkel ás dolgokkal. Ha ez igaz, most szép
hasznát veheti tapasztalásainak.
Heti naptár.
Hónapi Katholikus Protestáns Görög-orosz Nap Nap Holdéa
hetinapt. naptár naptár naptár kelet nyűg. negyedek
Jnniua Majna
11 Vasárnap Al Sz .három. ASz.hároms. 30 1" unk.is.lv. •1 1 7 58 Utolsó ne­
IS Hétfő •Téziissz. vére Basilides 81 Piinkösdh. 1 1 7 5'J gyed 17-kén
18 Kedd Antal Tóbiás 1 Június •1 0 7 H esti 8 óra 29
U Szerda Vazul p. Antónia 2 Nieephor. •í 0 8 0 perez kor.
3 5 Csütörtök Űrnapja Krescens 3 Lucián 4 0 8 0
ltí Péntek . R. Ferenez J ustina 4 Metroph. •! 0 8 1
17 Szombat Gundulf Rainer 6" Doroheus. í 0 8 I
Bécsi börze
junioa
Státuskötelezvény 5 % .
citu. 4 % ,. . .
1834-ki sorsjegyek 100 ftos
1839-ki „ 100 ftos
Bankrészvény darabja . •
Éjszaki vaspálya oszt. . .
Dunagózbajózási részvény
Augsburg
Hamburg 100 Bcotallérért
London 1 font sterlingért
Paris 300 frankért . .
Cs. kir. arany....
Ezüst
Donavizallás június .
Távirati közlés
.1. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
86% 86»/i — — 86% — 86«/«
122% 122% 132% —
122%
1215 1208 — 1238 — 1235
2140 2135 — — 2145 — -.'133%
546 545 — — 668 564
13ö% 136% — — 185% — 132%
100 100 — — 99 — 97%
18.7 18.7 — — 13.4 — 12.65
158% 158'/ 2 — — 157% 158
— 140 — 37%
34 — 31
— 34 — —
1.7'6"6*'0föl. | W.7'7"6"'0f.[ 9.7'7" G'"0fÖl
Jelenlegi gabona-ár.
Austriai mérők. — (Pengő pénzben.) .ug
Pest, június 9-kén : Bnza 6 ft. 82 kr.—7 ft. 12 kr. — Kétszeres 5 ft. 53kr.—
6 ft. 8 kr. — Rozs 6 ft. 36 kr.—5 ft. 52 kr. — Árpa 2 ft. 40 kr.—3 ft. 28 kr. —
Zab 2 ft. 36 kr.—2ft. 40 kr. — Knkoricaa 3 ft. 4 kr.-S ft. 36 kr.
Felelős szerkesztő : Pákh Albert

15-dik szám. HIRDETÉSEK. Jnnins ll-kén 1§54.
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
hat hónapi az az: július-decemberi folyamára.
ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK:
július hótól december utoljáig postán küldve minden egyéb költség nélkül. . . 1 ft. 30 kr. p. p.
Budapesten házhoz hordással szintén 1 ft. 30 kr. p. p.
A kiadó-hivatalból elvitetve 1 ft. — — p. p.
Tiz előfizetett példányra egy ingyen-példány jár.
Az előfizetési pénzeket bér mentesen beküldetni kérjük.
Azon t. előfizetők, kik a „Vasárnapi Újság 44
négy hónapi, az az mártius-juniusi számait
bírni óhajtják, azokkal postán küldve 1 ft.jával, a kiadó-hivatalból elvitetve pedig 40 kr.jával
p. p. folyvást szolgálhatunk.
A „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatala,
39 1—3
Épen most hagyták el a sajtót és
Itlüller Gyula.
pesti könyvárus által minden hiteles könyvkereskedésben
megszerezhetők :
Tompa Mihály „Versei."
Kiadta FBIBEISZ ISTVÁN.
Ár* 1 ft. 20 kr. p.
C Z U C Z O R
Népies költeményei.
Kiadta FRIEBEISZ ISTVÁN.
Ára 1 ft. peng6.
Életszabályok
világba lépő leánykák
számára.
Francijából BELLAAGII JÓZSEF.
, Kiadták
CSÁSZÁR és FRIEBEISZ.
Ára 30 kr. pengő.
(8) 1—8
Biztosítás
a jégverés ellen
A jégverés ellrn kftlrsAnftsen biztosit*
magyar egyesület a földnek mindennemű
terméseit jutányos dijak mellett
biztosítja a jég vihar ellen, és szabályai ér
telmében, nemcsak a legkisebb károkat téríti
meg, de azokat is, mellyek a jégverés,
sel ugyanazon idó alatt járó szélvész által
okoztattak , melly körülménynek semmi
más fenálló intézetnél helye nincsen
Ennélfogva a t. cz. szóló- s földmiveló
közönségfllendóen felkéretik: termeszt menyeit
a fvnnevezet t honi egvestiletnél ezen
réwítfsduhébeafW nem tartható elem ellen
biztosítani, s magit a kártól megmenteni.
Biztosítások elfogadtatnak, és minden
kelló tudósítás a legnagyobb készséggel
adatik Pesten az igazgatóság- (jíagyhidutcza
Weisz ház, 13. sz. ahttt 2. emelet) és
országszerte az egyesületnek minden üevnökségei
által.
35 2-2
FORST KÁROLY
(BÉCSBEN)
az első császári királyi országosan szabadalmazott
miknek jelessége az alább következő bizonyítványokból kitűnik,
Pesten egyedül Sárkány J. 8. kereskedésében
kaphatók.
BIZONYÍTVÁNYOK:
Ezennel hivatalosan bizonyittatik, hogy FORST KÁROLYfelóbb Conrael* V.)
china-ezüst-gyárából a legmagasabb advar szükségletére 1347 óta folytatólagosan
vett ezerötszáz darab kávékanál, ötven darab mcritókanál és tizenkét darab eczet-olajállvány
állandóan használatban vannak, s olly kitűnő tartósságnak, hogy e gyármüvek
minémüségc teljesen kielégít Bécs, július 4-kén 1353.
A cs. k. udvari ellenőr-hivataltól.
(P. II.) Riedl 8. k., cs. k. udvari ellenőr.
Alulirt igazgatóság ezennel örömmel tnnusitja, hogy china-ezüst-müveinek szükségletét
gőzhajói számara évek ót* FORST KÁROLY félőbb Conraett V.) cs. k. szabadalmazott
gyárából fedezi, s gyártmányai jóságáról, mind tartósság, mind szépség
tekintetéből csak dicséróleg nyilatkozhatik. — Bécs, május 20-kán 1853.
(P. II.)
A Cs. k. sz. Duna-gózhajózási társulat igazgatóság*.
P. Ericsen s. k., igazgató.
Fenebbi jelentésre hivatkozva, bátorkodom gazdagon
ellátott chJna-ezúst-műtáraiiiat a tisztelt közönség figyelmébe
ajánlani.
SÁRKÁNY J. S.,
váczi- és nagyhid-uteza szegletén.
egyetem-uteza, 4. sz.
Barráné és Steinnál Kolozsvárt
megjelent és minden könyvárusnál kapható;
Pesten Geibel Árminnál:
MEDGYES LAJOS
eredeti
egyházi beszédek
uj folyam, első fúzet, vagy nz öszves beszédek
3-ik füzete. Árn 1 ft. 30 kr.
(előbb Conraetz Vilmos-féle)
CHINA-EZÜST-GYÁR
tulajdonosa ezennel tudatja,
KŐVÁRI LÁSZLÓ,
hogy gyára készítmény el,
Erdély nevezetesebb csa-
Iádai, czinierekkel
és leszármazási táblákkal. Első fele A—K.
87) Az egész munka ára 3 ft. pp. 1—3
uo Lampel Róbert
{könyvárusnál Pesten városház téren;
megjelent és kapható :
MAGYAR
j VIRÁGNYELV
keleti kifejtés után,
I
m
Német és deák növénytani
magyarázattal gazdagítva
Irta B.
t Petién, Í8S3. Ára 12 kr. p. p.
Epen most jelent meg
llec-kenast Gusztávnál Pesten :
NŐK VILÁGA
ina 1
Szabó Richárd,
FUzve 1 frt. 30 kr. p. p. Kötve 2 frt. p. p.

Jnnins 11-kén VASÁRNAPI ÚJSÁG. 1854.
lö-dik szám.
Uj törvénykönyvek
és
törvénykezési segédkönyvek
ÁRJEGYZÉKE.
E következő munkák különösen a t. cz. cs. kir. közigazgatási és törvénykezési hivatalno­
kok és ügyvédek figyelmébe ajánltatnak.
Az alnlirt könyvkiadó-hivatalhoz intézett megrendelésért járuló ősziéinek bérmentes megküldése után.
az illető könyvek a legközelebb eső posta-állomásig bérmentve szállíttatnak.
HECKENAST GUSZTÁV, pesti kiadó-könyvárus,
••ggtaascctisg'
Közigazgatási
törvénytudomány
KEZIKÖNYVE,
a*
austriai birodalmi törvényhozás jelen állása
szériát
különös tekintettel Magyarországra.
Irta
császári királyi egyetemi rend. nyilv. jogtanár.
ELSŐ KÖTET.
A közigazgatási szervezet és az állnmszoigalali viszonyok rendszeres
előadása.
8i3*Figyelmeztetés a t. cz.olvasö közönséghez!
Midőn alólirt, a jelen munka kiadására vállalkoztam, azon
szempont vezérelt, hogy ez által irodalmunkban igen élénken
érzett hiány lesz pótolva, annyival inkább, mivel eddig a magyar
irodalomban egyátalában nem létezett munka, mellyben az
ausztriai birodalomban átalában s Magyarországon különösen
érvényes politikai törvények s rendeletek tudományos rendszer­
ben és minden nyomon a törvényes kutforrásokhoz viszonyitva
tárgyaltattakN előadattak volna. Illy munka szüksége kiválólag
érezhetővé vált az által, hogy az egész közigazgatás rendje mind
alakilag, tekintve a hatóságok szervezetét, mind anyagikig, te­
kintve a közigazgatási tárgyak elintézésében zsinórmértékül
szolgáló törvényeket s rendeleteket, gyökeres ált alakuláson
ment keresztül. Múlhatatlanul megkívántatik egy biztos vezér­
fonal a tanulónak, hogy a régibb s ujabb rendeletek nagy tömegében
tájékozhassa magát, s később mint államvizsgálati
Jelölt e fontos, hivatali pályára képesítő vizsgálat közigazgatási
részére készülhessen. De hivatalnokok is, kivált kezdők, szívesen
(barát-tér, kalap- s bmzö-utczai sarok-ház, 1. «B.)
veendenek olly munkát, melly ezen egész alig belátható mező
áttekintését nyújtja s az egyes közigazgatási ágazatoknak egymás
közötti egybefüggését s egybevágását kitünteti. Végre minden
mivelt állampolgár figyelmébe, kit hazájának közélete érdekel,
méltán ajánlható olly munka, melly az álladalmi élet e fontos
oldalával, a közigazgatás rendjével bün, alaposan, s mondhatni
kimeritőleg ismerteti meg.
Megjelenik e munka három vastag kötetben
(G5-70 oyooiatotí iv).
Előfizetési ára mind a 3 kötetre 6 p.ft.. bolti ára
tetemesen lesz feljebb emelve. Előfizethetni
az alulirt kiadónál.
Tix i lón (izeteII példányra egy iiiKycii-példáuy jár.
Német-magyar és magyar-német
MÖSZÓTÁRA
UJ TÖRVÉNYHOZÁSNAK.
Irta RÁTH GYÖRGY.
Deutsch-unírarische und uni*arisch-deutsche
TERMlftOLOGlE
Din nm ftjam-miM,
Von GEORG RÁTH.
Nagy 8-rét. Kötve 1 forint 24 kr. pengő pénzben.

UJ TÖRVÉNYTÁR
utasító és felvilágosító jegyzetekkel (coinmentárral) ellátva.
» Ezen legújabb időben közrebocsátott és életbe lépett törvények gyűjteménye, tárgyak szerint rendezve,
s a pótló kiegészítő, módosító rendeleteknek illető helyeikre iktatásával, felvilágosító jegyzetekkel, s rokontárgyú
helyek felidézésével közhasználatra alkalmazva, következő osztályokat foglalja magában, mellyek
egyenkint is kaphatók, úgymint:
L Kötet : „Polgári Perrendtartás" 1 ft. 30 kr. pengő.
LT. Kötet : „A Váltórendszabály" 40 kr. pengő.
III. és IV. Kötet: „Ausztriai általános polgári törvénykönyv" az ezen törvénykönyvet bevezető s kisérő rendeletekkel,
utasító és felvilágosító jegyzetekkel ellátva s a magyar törvényekkel hasonlítva. Két kötet. Fűzve 4 ft. p.
V. Kötet : „Ideiglenes utasítás a peres ügyeken kivüli jogügyletekbeni bírósági eljárás iránt" Magyar-, Horvát-,
Tótország, a Szerbvajdaság és a temesi bánság számára, utasító és felvilágosító jegyzetekkel ellátva. Fűzve 1 ft. p.
VI. Kötet : „Csödrendtartás" bevezetéssel s utasító és felvilágosító jegyzetekkel kisérve. Fűzve 48 kr. pengő.
VTI. és VHI. Kötet: „A büntető perrendtartás magyarázata" az eddigi bűnvádi eljárással összehasonlítva és számos
• példákkal felvilágosítva. Fűzve 3 forint pengő.
GESETZBUCH
fúr
Handel und Gewerbe.
Ein
praktischer Rathgeber
in allén
Reelitsfallen des tagi. Geschüftsverkehrs,
von

Aláirásrai felhívás
következő munkára:
akorlaíi tanácsadó
adó- és illetéki ügyekben.
HAHN MIHÁLY,
császári királyi al-adófelügyelőtól Pesten.
A t. jztrző az Összes adónemeket Magyarország különös figyelembe vételével
magában foglaló munka kiadásával foglalkozván, miután egy illy nemcsak minden
adóágakra, hanem egyetemben a szolgabirákra, adóbivatalnokokra, s községi
elöljárókra bizott adókezelést is különösen tartalmazó adó-kézikönyv baszna
kétségtelen, ogész bizodalommal nyit tátik reá az előfizetés.
Feladatul túzte e munkánál a szerző valamennyi egyes adónak, valamint az
1850.évi febr. 9- és aag. 2-ki bélyegtörvényeknek teljes foglalatát könnyen érthető
módon magyarázva, Magyarországra való különös figyelemmel népszerűen, számos
minták és példák által világosii>M bocsátani közre, olly czélból, hogy valamint az
adózóknak, ugy adóhivatalnokoknak, különösen a közigazgatási szolgabiráknak,
községi elöljáróknak, jegyzőknek és ügyvédeknek minden lehető esetekre alkalmazható
gyakorlati segéd és útmutató könyv nyujtaseék.
Az egész munka 5 vagy 6 füzetre fog terjedni. Mindegyik füzet 6—10 ivet
foglaland magában, magyar és német szöveggel.
Miután a kiadás szorosan kelendőségéhez szabatik, ennélfogva ezennel minélelőbbi
aláírásra felhivatik a t. cz. közönség, s kéretik az aláírási jegyeknek, czimök
tökéletes kitétele mellett.
Heckenast G. kiadó-könyvkereskedéséhez Pesten, baráttér,
kalap- 6 bimzö-uteza szegletén 1. sz. a, utasíttatni.
Az előfizetési ár az egész munkára 5 p.ft. A német magánkiadásra
4 p.ft. Több oldalról nyilvánított kívánságok következtében
aláírások egész a munka megjelenéséig elfogadtatnak.
Az aláírások bezárása után bolti ár lép életbe, a német-magyar kiadásért
7 p.ft., németért 5 p.ft. Megrendeléseket az osztrák birodalom minden könyvkereskedése
elfogad.
Az
UJ VÁLTÓELJÁRÁST
és az erre vonatkozó
IROMÁNY-PÉLDÁNYOK
a közönséges váltérendszabály, béljégtörvény, a váltéeljárást meghatározó
legfelsőbb rendeletek és a polgári perrendtartás szabályai szerint
tárgyalagos rendben elkészitett mindennemű magyar és német példákból
összeillesztett gyűjteményét magában foglaló
Segédkézikönyv,
törvényszéki hivatalnokok, hites ügyvédek a felek számára
Szerkesztő
SZENICZEY GUSZTÁV,
tanács-jegyző a pesti cs. kir. kereskedelmi és váltótörvényuzéknél.
HARMADIK
a legújabb (Örvények szerint újonnan átdolgozott kiadás.
1854. 8-rét. Fűzve 2 frt. p. p.
Ezen uj váltóeljárás és a polgári perrendtartásnak a váltóeljárásra vonatkozó
szabályai, ugy nemkülönben a pesti cs. kir. váltótörvényszék által megállapitott
gyakorlat szerint elkészitett iromány példányok gyűjteményét magában foglaló
segédkönyvet a váltóügyekkel foglalkozó tisztelt közönségnek annyival is inkább
ajánlhatjuk, mivel abban mind a tisztviselő, mind pedig az ügyvéd urak az elóttök
előforduló peres vagy nem peres ügyekre nézve, a szükséges felvilágositást, a
legújabb törvények által megrendelt formák (mellyek a régiektől lényegesen
különbözők) ugyszinte a helyes bélyegzés tekintetében a tárgyalási rendszerért
fcllelcmlik.
Örökösödés
austriai általános polgári törvénykönyv szerint,
nevezetesen
a végrendeletekről, törvényes örökösödésről és a hagya­
tékok tárgyalásáról, örökösödés-rendi táblával s iromány­
példákkal világosítva.
Irta T Ó T H I i Ö R I M C Z , magyar academiai tag.
19 ív 8-rét. Fűzve ára 1 ft. 30 kr. p. p.
Bérmenteeen beküldött 1 ft. 40 krt p. p. postán bérmentve elküldetik.
ISI
AZ IIJ CSŐDELJÁRÁS
és az erre vonatkozó
irománypéldányok'
az ideiglenes csödrendtartás szabályai értelmében eszközlendö
fokonkénti birói tárgyalások szerint, tervezett mindennemű
magyar és német példákból összeillesztett
G Y Ű J T E M É N Y É T
és függelékképen az 1840-ik évi XXII. és 1844-ik évi VH törvenyezikkekböl
egybeállított csődtörvényt magában foglaló
SEGÉDKÉZIKÖNYV
törvényszéki hivatalnokok, hites ügyvédek s felek számára
szerkeszté
SZENICZEY GUSZTÁV,/.
tanácsjegyző a pesti cs. kir. kereskedelmi • váltótörvényszéknél.
1854. Nagy 8-rét. Kötve ára 2"fK p. p.
L>c7
ősterreidiisclie Staatsb Qrger.
Eine umfassende und praktische Darstellung
ALLER RCCHÍC UND PFLICHTEN DERSTAATSANGEBORIGEO
in den sammtlichen Kronlándern,
sowohl rUcksichtlich des gesetzlicbcn Verhaltens gegen Behörden, Beamte and
Mitbürger, ab) auch im Bezúg auf Bositz und Erwerb, zugleich
ein verlásslicher Rathgeber
in allén vorkommenden Gescháfts- und Familien-Verhaltnissen,
so wie bei politischen Gerichts-, Finanz-, geistlichen und Militar-
Behörden anhángig zu machenden Angelegenheiten;
ans den Gesetzen der nenesten Keit
mit beinahe
1000 Formularien zur Verfassung von verschiedenen Arten von
Urkunden und Gesuchen.
Zutn Gebraucbe fur alle Klassen der Staatsbürger verfasst von
FR. J. SCHOPF,
Mitglied mehrerer gelehrten Gosellachaften.
Daa Work erscheint in zwei Bándcn, bei 60 Bogén enthaltend, monatlich in zwei
Lieferungen, jeda zu 5 Bogén. Der Pránumerationspreis betrügt fur das Heft 24 kr.,
bei Vorausbezahlung kostet das ganzc Werk nber nur 4 fi. Conventions-Münze.
Mit der Ausgabc des siebenten Heftes wird der Preis bedoutend erhöht. — Daa
Werk ist in Imperialformát auf weisses Papier mit grossen Lettem gedruckt.
torvénykönyvek
Az
népszerű
uj
előadása.
EIsö fűzet:
AZ UJ ÚRBÉRI TÖRVÉNY,
vagy az
úrbéri s egyéb birtokviszonyokat, az úrbéri kárpótlást
és foldtehermentesitést szabályozó 1853. martina 2-diki
cs. nyiltparancs népszerű felvilágosítása 8 magyarázata.
Irta Kecskeméthy Aurél,
magyarországi köz- és váltóügyvéd.
(A császári nyiltparancsok szószerinti szövegével).
106 lap 8-rét. Fűzve 16 p.kr.
Második fQzet:
Az uj büntető törvénykönyv
népszerű ismertetése,
községi hivatalnokok, falujegyzők, helységei ölpirók,.'j|
mindennemű
mesterséget vagy kereskedést űzők és a nép számára.
RsiiJfi r!.j*Jn
Kecskeméthy Aurél,
köz- és váltóügyvéd.
122 lap 8-rét. Fűzve 16 krajezár pengó pénzben.

B Ö L C S É S Z E T I
JOGTUDOMÁNY
vagy
TERMÉSZETJOG.
Gros Henrik Károly,
würtembergi titkos tanácsos, azelőtt erlangeni jogtanár után
Greguss Ágoston.
1854. Ffíive ára 1 forint 12 krajezár p. p.
Büntető Jogtan.
A
codificatio és tudomány legújabb elvei szerint,
különösen
bíráink s ügyvédeink számára.
Irta
SZOKOLAY ISTVÁN.
Nagy 8-rct. — Két rész. — Fűzve 3 forint pengő pénzben.
POLGÁRI PERRENDTARTÁS
és az ehez tartozó
magában foglalván a polgári perrendtartás törvényszövegét, BEVEZETÉSSEL, utasító s felvilágosító
jegyzetekkel, valamint
a törvénykezési irománypéldák gyűjteményét.
1854. Fűzve ára 3 forint pengő.
Magyar önügyvéd,
vagyis
mindennemű jogügyletekben* tanácsadó
minden osztályn honpolgárok számára
gyakorlati Ismertetésekkel s útmutatással is, a
legújabb törvényeken alapuló jogviszonyok
elintézésére;
különösen pedig : hogy kelljen szerződéseket kötni, folyamodásokat,
hatósági beadványokat fogalmazni , okiratokát mint :
nyugtat ványokat, meghatalmazványokat, kötleveleket, kötelesvényeket,
bizonyítványokat, utalványokat, váltókat, végrendeleteket
stb. stb. szerkeszteni, melly hatósághoz fordulni: ngy hogy
ügyvéd segítsége nélkül
minden jogügyek teljes biztossággal, jogórvényességgel, s czél-
azeriien intéztethessenek eh
THb száz magyar és német példánynyal s példával felvilágosítva.
Irta Oláh László.
30 ív nagy 8-rét. Ara keményen kötve 1 ft. 20 kr. pengő.
Az Ősiségi
s egyéb
birtokviszonyokat rendező 1852-dik november 29-diki
LEGF. NYILTPARANCS
ismertetése s magyarázata.
T ó t li Íj Ö r i 11 c z,
hitet Ügjvii I mijyír tCld. Hg.
Második átdolgozott s bővített kiadás.
Nagy 8-rét Fűzve 1 forint 20 kr. pengő pénzben.
Az országos jövedelmekből nyújtandó
urliéri kárpótlás Irtai i igények
bemondása
s az ide vonatkozni törvények s ministeri oktatás gyakorlati
magyarázata
Mészáros Károlytól.
1854. Fűzve ára 30 kr. p.
Az evangélikus házasságügyi
Az általános polgári törvénykönyv 2-dik §-a ekkép rendelkezik : „mihelyt vala-
„meuy törvény kellőleg kihirdettetett, senkisem mentheti magát avval, hogy az neki
„tudomására nem esett 11
TÖRVÉNYEK
: de különben is általánosan elfogadott elv ez , hogy „igno-
„rantia facti excusat. fed non exeusat ignorantia juris." Ugyan ennél fogva, különösen
mostam átalakulási időszakunkban legnagyobb szüksége van minden honpolgár­
gyakorlati magyarázata
nak a törvényiekéi; megismerkedésre. Hogy eeen megismerkedés, különösen azokra
nézve, kik nenepen törvényes szHkfiérfíak, legkönnyebben megyén az efféle könyvekből
, mellyt'k többnyire minden előfordulható esetet, egyenes példákkal világosítanak
, már régen eBamerték az angolok, kiknél «z önügyvéd (Self-Lawyer) mint
nélkülöz hetién^ házi kincs, a legkelendőbb könyvek közé tartozik. Némethonnak is van
már önügyvédje és bissxttk , hogy egy illyonnek kiadása által Magyarországon is a
legnélkttlözhetlenebb szttkség lett kielégítve.
a szükséges irománypéldákkal ellátva.
Irta
Beöthy Zsigmond,
bilc n;) >'il a duné.tttlí leivel. MlTtlUlu r t ybütrr. jriTirt.
1868. XL.es 110 lap nagy 8-rét. Fúzve 1 frt. p. p.
Nyomtatja és kiadja Landerer és lleekenast, egyetem-uteza, 4. szám, Pesten.