Kutatási beszámoló - Echo Survey
Kutatási beszámoló - Echo Survey
Kutatási beszámoló - Echo Survey
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A KISGYERMEKES NŐK MUNKAERŐPIACI HELYZETE KUTATÁSI BESZÁMOLÓ<br />
A rétegenként szükséges interjúk számát a fenti arányok alapján határoztuk meg. Abban az<br />
esetben, ahol a réteget csupán egy település alkotta (Miskolc, Pécs, Győr, Budapest, Székesfehérvár),<br />
ún. önreprezentáló településekről van szó, az interjúk száma megegyezik a település részesedésével<br />
az országos születési arányból. A többi réteg esetében a véletlen mintát vettünk a réteget alkotó<br />
településekből. Mivel az egy településen kérdezhető kérdőívek számát maximalizáltuk (kivéve az<br />
önreprezentáló településeket), bizonyos rétegek esetében két, más esetben három illetve négy<br />
települést választottunk a véletlen települési mintába az adott rétegből. Mindösszesen 56 település<br />
került az országos mintába.<br />
Második lépésben az adott településen kellett kiválasztani a mintába kerülő kisgyermekes nőt.<br />
A településen belüli kiválasztásnál a mintavétel módja véletlen sétás mintavétel standard kiindulási<br />
ponttal. Minden egyes településre kiválasztottunk egy véletlen kiindulási pontot és a séta irányát. A séta<br />
során útkereszteződéshez érve felváltva jobbra, majd balra fordulva kellett haladni. Ha a település vagy<br />
a kerület határához ért a kérdező, a határon ment a következő utcáig, ahol visszafordult a körzet felé. A<br />
startponttól számítva sűrűn lakott területeken (lakótelep, tömbházak) először a tizenötödik háztartásba<br />
(lakásba) kellett bejutni, családi házas részben vagy ritkán lakott területeken az ötödikbe. Amennyiben<br />
ott nem volt a szűrőfeltételnek megfelelő kisgyermekes nő, a sétát a közvetlen szomszéd felkeresésével<br />
kellett folytatni egészen addig, amíg nem volt sikeres interjú. A sikeres interjú után ismét a 15. illetve a<br />
5. háztartásba kell bejutni, és így tovább, míg a településre kijelölt összes sikeres cím nem került<br />
lekérdezésre. Ha a mintába került személy nem volt otthon, akkor legalább kétszer vissza kellett menni,<br />
tehát összesen három felkeresés után lehetett elérhetetlennek minősíteni az alanyt. Elérhetetlenségről<br />
akkor beszéltünk, ha a mintába került alany tartósan nem volt elérhető (pl. külföldön volt, kórházi<br />
kezelés alatt áll, börtönbüntetését tölti, ismeretlen helyre költözött stb.), vagy ha a harmadik<br />
felkeresésre sem volt otthon. Válaszképtelenségről akkor volt szó, ha az alany elérhető közelségben<br />
volt, de nem volt olyan állapotban, hogy válaszoljon (kérdezést ellehetetlenítő fogyatékosság, pszichés<br />
problémák stb.) Válaszmegtagadás esetén az alany elérhető volt ugyan és képes is lett volna<br />
válaszolni, de nem akart. Ennek különféle okai lehettek, voltak egyszerűen indok nélküli<br />
válaszmegtagadók, aktuális állapotra hivatkozók, elfoglaltságra hivatkoztak, túlzottan bizalmatlanok stb.<br />
Válaszmegtagadónak tekintettük azt, aki mereven elzárkózott a felméréstől. A terepmunka tapasztalatai<br />
alapján a válaszmegtagadás az országos lakossági adatfelvételek átlaga alatt volt. A részleges<br />
válaszmegtagadás átlaga a kérdőíveken belül a 230 kérdésre 18 volt. A kisgyermeküket otthon nevelők<br />
körében ennél kicsit magasabb (21) a főállásban dolgozó nőknél alacsonyabb volt (15) azon kérdések<br />
átlagos száma, amelyre nem érkezett értékelhető válasz..<br />
A kutatás empirikus adatfelvételét az Intézetünk mellett működő <strong>Echo</strong> Research Center<br />
végezte. A végső mintába 350 főállással rendelkező kisgyermekes nő és 350 gyesen/gyeden lévő<br />
<strong>Echo</strong> <strong>Survey</strong> - 2005<br />
15
Change language