Kutatási beszámoló - Echo Survey
Kutatási beszámoló - Echo Survey
Kutatási beszámoló - Echo Survey
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A KISGYERMEKES NŐK MUNKAERŐPIACI HELYZETE KUTATÁSI BESZÁMOLÓ<br />
ÖSSZEFOGLALÁS<br />
Egyre több magyarországi társadalomtudományos kutatás foglalkozik a munkaerőpiac nemi eltéréseivel,<br />
a nők karrier lehetőségeivel, nyugdíj utáni továbbfoglalkoztatásával vagy éppen bizonyos pályák<br />
elnőiesedésével. Kutatásunkban egy speciális helyzetben lévő, ám igen széles női társadalmi<br />
részpopulációra koncentrált, a kisgyermekes nők munkaerőpiacra történő belépési illetve<br />
gyermeknevelési, gyermekgondozási időszakuk utáni/melletti visszatérési esélyeit vizsgáltuk. Mára már<br />
foglalkoztatáspolitikai evidencia lett, hogy Magyarország legnagyobb foglalkoztatási kihívása nem a<br />
munkanélküliek arányának csökkentése, hanem az aktivitási arány növelése. E területen potenciális<br />
tartalékok vannak az inaktív kisgyermekes nők munkaerő-piaci esélyeinek erősítésével.<br />
A kutatás általános célja a kismamák, kisgyermekes nők visszatérési esélyeinek illetve a<br />
kisgyermekes pályakezdők munkába állási esélyeinek empirikus kutatása a foglalkoztatáspolitikai<br />
eszközök és a családtámogatási modellek viszonyrendszerében Magyarországon, különös tekintettel a<br />
nők életstratégiájára vonatkozóan. A kutatásban kisgyermekes nőnek tekintettük a hat éven aluli<br />
gyermeket nevelő nőket.<br />
A kisgyermekes nők demográfiai helyzetének feltárása érdekében a KSH-NKI DPA 2001/2002<br />
adatbázisából leválogattuk a hat éven aluli gyermekkel rendelkező nőket (n=1019) és a megvizsgáltuk<br />
másodelemzés formájában az alapvető háztartás statisztikai és demográfiai jellemzőiket, gazdasági<br />
aktivitási mutatóikat<br />
A kutatás gerincét egy nagy tömegű célzott kérdőíves adatfelvétel alkotta (survey) a<br />
kisgyermekes nők körében. A kutatás során két almintát határoltunk le: a gyesen/gyeden/gyeten otthon<br />
lévő kisgyermekes nőkét és a kisgyermeket munka mellett nevelő nőkét. Rétegzett országos<br />
valószínűségi minta alapján mindösszesen 700 nő válaszolt a kérdéseinkre (350 főállásban dolgozó és<br />
350 gyesen/gyeden lévő) az adatfelvétel során. Végezetül a kutatás tapasztalatait kisgyermekes nőkkel<br />
(aktívakkal és inaktívakkal) készített célzott, strukturált interjúkkal egészítettük ki (n=20).<br />
Magyarországon a rendszerváltás előtt és az 1990-es évek első felében a munkaképes korú<br />
nők több mint 70 százaléka aktív kereső volt, ami európai viszonylatban kiemelkedő. A dolgozók döntő<br />
többsége teljes munkaidőben dolgozott, a részmunkaidő aránya 3-4 százalék körül volt. Ennek ellenére<br />
bár a rendszerváltás után a munkanélküliség jobban érintette a férfiakat, mint a nőket, az aktivitási<br />
arány jelentősen módosult.<br />
A demográfiai panel alapfelvétel (DPA) a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi<br />
Kutatóintézetének adataiból ismert, hogy a kisgyermekes nők házastársainak, élettársainak 83<br />
százaléka dolgozik. Viszont ott, ahol a kisgyermekes anyuka nem dolgozik, a férfiak 18 százaléka sem<br />
dolgozik. További problémát jelent az, hogy a többgyermekes kisgyermekes családokban egyik vagy<br />
<strong>Echo</strong> <strong>Survey</strong> - 2005<br />
3