Olvasónapló 2.

• Gárdonyi Géza: Isten rabjai (olvasónapló)
Szereplők:
Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve a tatárjárás utáni Magyarországon
játszódik.
A kis kertészlegény reménytelen szerelmét mutatja be Margit
királykisasszony iránt, aki jóságával és szépségével nagy hatást tett rá. A
királykisasszony azonban Istennek szenteli törékeny életét, s ezáltal
megismerhetjük a 13. századi női és férfi kolostorok világát is.
János kertész; Julis asszony; Jancsi; Béla király; Királynő; Margit, királykisasszony; István,
királyfi; Cseh király.
Helyszínek:
Fejérvár; Buda, Nyulak szigete; Győr; Isaszeg.
A rövid tartalom:
Első rész
A történet IV. Béla idejében játszódik. Fejérvár az első színhely. János kertész, aki érzi, hogy
halála közeleg, magához hívja a fiát, Jancsit, hogy átadja neki mesterségbeli tudását, azonban
idő előtt meghal. Az özvegyét, Julis asszonyt és a kis Jancsit áthelyezik Budára, a Nyulak
szigetére (mai Margit sziget), hogy az épp akkor épülő kolostor körül ápolják a kertet.
Mindketten nagy várakozással készülnek oda, különösen Jancsi, mert tudja, hogy a szigeten
fog lakni a királykisasszony, Margit is. Felmennek Budára, Jancsi látásból megismeri a királyi
párt és körét, és találkozik a kis Margittal is, aki teljesen elvarázsolja. Nemsokára azonban
anyát és gyermekét elválasztják egymástól: Julis asszonynak apácává kell lennie, hogy a
beköltöző apácákat szolgálja, a kis Jancsit pedig szerzetessé akarják nevelni: felviszik Budára,
és beavatják a rendbe, ahol Jancsi számára szokatlan nagy a fegyelem.
Második rész
A történet nyolc évvel később folytatódik. Jancsi már felnőtt, erős testalkatú legény lett, testi
erejét bizonyítja is egy alkalommal, mikor egy rendbeli társával az országot járva egy nemes
urat - fogadásból - a földre terít. Időközben Margitból is szép leány lett, és Jancsi egyre
többször kapja magát azon, hogy vele álmodik, s alig várja, hogy láthassa. Erre csak ritkán
adódik alkalma, egy ízben azonban imádságot másol le neki (pontosabban: mivel észrevette,
hogy Győrött hagyta azt az imádságot, amit Margit kért tőle, írt helyette egy másikat). Ez
időben Béla király békét kötött a cseh királlyal, és az egyezmény szerint a cseh királyhoz kell
feleségül adnia Margitot. Margit azonban hajthatatlan, apáca akar maradni. Bár az ügyet
sikerül másképp megoldani (egy unokahúgát adják a cseh királynak), a királyi pár és az
apácatársai is elhidegülnek tőle. De eléri, amit akart: véglegesen apácává szentelik, haját
levágják.
Harmadik rész
Az országban viszálykodás dúl: Béla király idősebbik fia, István hadat üzen saját apjának, s
Isaszegnél győzelmet is arat. Az öreg királyi párnak kiheverhetetlen fájdalom, hogy saját fiuk
fordul ellenük. Margit, hogy kibékítse egymással apját és bátyját, szokatlan kínzásoknak veti
magát alá: sündisznóbőrrel borított ostorral vereti véresre a hátát. A király végül kibékül a
fiával, de nemsokára meg is hal, felesége hamar követi a sírba. Eközben a kolostorban
felfedezik Jancsi írásait, amiket Margit iránti plátói szerelme ihletett. Büntetésből eltiltják a
kolostorból. Ám nemsokára visszatérhet, mert szükség van rá, mint kertészre. Margit
36