Olvasónapló 2.

lehet.
17. fejezet, a Kígyó
Amikor a kis herceg megérkezik a Föld nevű bolygóra, egy hatalmas, végeláthatatlan,
homoktenger közepébe, egy árva lelket sem lát. Már megijed, hogy elvétette a célját. Az első
lény, akivel találkozik, a Kígyó. Beszélgetnek, és a kis herceg megmutatja neki a csillagot,
ahonnan ő jött. A Kígyó felajánlja neki, hogy ha egyszer visszavágyik, ő szívesen segít neki a
hazatérésben. Ahhoz viszont meg kell marnia (s bár ezt így nem mondja ki, de mindketten
értik, miről van szó). A kis herceg a Kígyótól megtudja, hogy Afrikában van, a Szahara nevű
sivatagban.
18. fejezet, a virág
Ahogy elindul a kis herceg, találkozik egy virággal, és az emberek felől érdeklődik. A virág
egész életében 6 vagy 7 embert látott összesen, így nem tud sokat segíteni neki.
19. fejezet, a visszhang
Ezután elérkezik egy hegyhez, de ez jóval nagyobb, mint az ő három vulkánja otthon.
Felkapaszkodik rá, hogy onnan belássa az egész Földet. De csak hegycsúcsokat lát
mindenfelé. Amikor kiált, a kérdésre csak a visszhang válaszol. A kis herceg nem érti, olyan
furcsa ez az egész.
20. fejezet, a rózsakert
Hosszú vándorlás után egy nap elérkezik egy úthoz. Virágzó rózsakert előtt találja magát, s
legnagyobb ámulatára virágjának szakasztott másait találja ezerszámra. De hiszen az ő rózsája
azt mondta, hogy ő az egyetlen ilyen virág, és az egész világon nincsen párja. Elgondolkozik
és elszomorodik, mert rájön, hogy mégsem olyan gazdag, mint hitte. A virágja egyáltalán nem
egyedüli, a három vulkánja pedig a Földön lévő hegyekhez képest olyan pici. Lefekszik a
fűbe és sírni kezd.
21. fejezet, a róka
A kis herceg földi életének talán legfontosabb időszaka a rókával töltött idő. A róka megérteti
vele, hogy mi a barátság. Például, hogy lehet ezer meg ezer ugyanolyan rózsa, mint az övé,
mégsem hasonlíthatnak a sajátjára, mert nem fontosak a számára. A saját rózsájával egy
láthatatlan kötelék köti össze őket, ez az, ami miatt a több ezer másik rózsa nem hasonlít az
övéhez. S amikor a kis herceg újra elmegy a rózsakerthez, rájön, hogy valóban, egyik rózsa
sem olyan, mint az ő rózsája. Szépek, de üresek. Valaki azért lesz fontos a számunkra, mert
időt vesztegetünk rá. Amíg nem ismersz meg és nem szelídítesz meg valakit, addig éppen
olyan, mint a többi száz meg száz másik társa. De ha a barátoddá teszed, akkor már ő lesz az
egyetlen. Most már a róka is a kis herceg barátja, mert megszelídítette. S megtanította a
legfontosabb dologra: az igazán fontos dolgokat csak a szívünkkel látjuk, úgy, ahogy a
szemünkkel képtelenek vagyunk rá.
22. fejezet, a váltóőr
A rókától elbúcsúzva a kis herceg újra útnak indul. A következő, akivel találkozik, egy
váltóőr. Beszélgetnek egy kicsit, de itt nem időzik sokáig.
23. fejezet, a kereskedő
Kis idő múltán találkozik egy kereskedővel, aki szomjúságoltó labdacsokat árul. Állítólag aki
bevesz egyet, az nem kíván többé inni. Ezzel is időt takaríthat meg. A kis herceg nem érti,
miért olyan fontos ez.
24. fejezet, a kútkeresés
6