Számlarend - Széchenyi István TISZK

Érvényes: 2011. július 01-től 

Széchenyi István Térségi Integrált 

Szakképző Központ 

Miskolc 

Számlarend

SZÉCHENYI ISTVÁN TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT 

3529 Miskolc, Ifjúság u. 16-20. 

SZÁMLAREND 

Készült a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 161.§-a és az államháztartás szerveze- 

tei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 359/2006. 

(XII. 27.), 400/2007. (XII. 27.), 328/2008. (XII.30.) valamint a 317/2009. (XII. 29.) 

Korm. rendeletekkel módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 49.§-a előírásai 

alapján. 

2011. július 01. 

Jóváhagyom: 

................................. 

Dr. Kavecsánszki Gyula 

mint a Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ 

fogadó intézményének igazgatója 

2

I. Számlatükör 

Tartalomjegyzék 

II. A főkönyvi könyvelés feltételei, gazdasági események könyvelése, 

főkönyv-analitika kapcsolata 

III. Zárlati feladatok, év végi zárlati tételek 

IV. Könyvviteli mérleg összeállítása 

V. Alkalmazandó szakfeladatok 

VI. Bizonylati rend és az alkalmazandó nyomtatványok 

3

II. 

A FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS FELTÉTELEI, GAZDASÁGI ESEMÉNYEK KÖNYVELÉSE, 

FŐKÖNYV ANALITIKA KAPCSOLATA 

1. Számlaosztály 

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 

Befektetett eszköznek kell tekinteni azt az eszközt, amely tartósan, de legalább egy 

éven túl szolgálja a költségvetési szerv tevékenységét. A besorolást nem befolyásolja, 

hogy az eszköz tárgyiasult, vagy sem. 

Befektetett eszközként tartjuk nyilván: 

– az immateriális javakat, 

– a tárgyi eszközöket, 

– a befektetett pénzügyi eszközöket, 

– az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve 

vagyonkezelésbe vett eszközöket. 

A befektetett eszközöket 

– beszerzési áron, 

– előállítási költségen, 

– a térítésmentesen (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközt piaci, forgalmi 

értéken 

kell aktiválni. 

A beszerzési ár része: 

– engedményekkel csökkentett, felárral növelt vételár, 

– az eszköz beszerzésével, üzembehelyezésével, raktárba történő beszállításával kapcsolatban 

felmerült költségek, 

– bizományosi díj, 

– tárgyi adómentes beszerzés esetén az előzetesen felszámított forgalmi adó, 

– vám, illeték, hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, 

– a beszerzéshez kapcsolódóan felvett hitel, bankgarancia díja, kezelési díj, folyósítási 

járulék, rendelkezésre tartási jutalék, közjegyzői hitelesítés díja, az 

üzembehelyezésig fizetendő kamat, 

– biztosítási díj, 

– devizahitel esetén az üzembehelyezésig felmerülő árfolyamveszteség. 

11. IMMATERIÁLIS JAVAK 

Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás, átszervezés aktivált értékét, a 

kísérleti fejlesztés aktivált értékét a vagyoni értékű jogokat – a vásárolt ingatlanokhoz 

kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével – a szellemi termékeket (ideértve a használatba 

nem vett kisértékű szellemi termékek aktivált értékét is), továbbá az 

immateriális javak beszerzésére adott előlegeket, az immateriális javak értékhelyesbítését. 

Az alapítás, átszervezés aktivált értékeként a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével 

kapcsolatos kiadásokat lehet figyelembe venni, abban az esetben, ha a költségvetési 

szerv a számviteli politikájában erről rendelkezik. 

Kísérleti fejlesztésként lehet kimutatni a fejlesztéssel kapcsolatos kiadások aktivált 

értékét. 

4

Vagyoni értékű jogok közé tartoznak azok a megszerzett, egy évnél hosszabb időn át 

gyakorolható jogok, melyek nem kapcsolódnak vásárolt ingatlanhoz. 

Ilyenek különösen: bérleti jog, koncessziós jog, játékjog, licenszek, használati jog, szellemi 

termékek felhasználási joga, vagyonkezelői jog. Itt kell kimutatni az internet cím 

beszerzésére fizetett összeget is. 

Szellemi termékek között azokat a szellemi termékeket kell kimutatni, amelyek korlátozás 

nélkül a költségvetési szerv birtokában vannak. 

Ezek pl.: találmányok, szerzői jogi védelemben részesülő szoftvertermékek, iparjogvédelemben 

részesülő javak közül a szabadalom, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben 

nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és 

gyártási eljárás, védjegy. 

Főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás kapcsolata 

A főkönyvi könyvelés alapja a részletező analitikus nyilvántartás, amit tételesen 

immateriális javanként, a 100 ezer Ft alatti értékű javakat és azon immateriális javakat, 

amelyeket a számviteli politikában meghatároztak, csoportosan lehet nyilvántartani, 

illetve folyamatosan vezetni azokról az alapbizonylatokról, amelyek az immateriális 

javakat igazolják. Úgymint: bérleti jogviszonyt igazoló bérleti szerződés, 

koncessziós jogviszonyt igazoló szerződés, 

használati jogot igazoló szerződés, 

vagyonkezelői jogviszonyt igazoló szerződés, 

szellemi termék műszaki leírása, stb. 

Az állománycsökkenést az immateriális javak megszűnése, értékvesztése, értékcsökkenése, 

illetve selejtezése, értékesítése, átadása jelenti, melyet megfelelő okmányok 

alapján lehet a nyilvántartásban rögzíteni. 

Főkönyvi összefüggések: 

a) Immateriális javak főkönyvi számláinak nyitása 

állományi érték T 1111, 1112 - K 491 

1113, 1114 

1119, 117 

1181, 119 

értékcsökkenés T 491 - K 1121, 1122 

1123, 1124 

1127 

értékvesztés T 491 - K 1182 

b) Immateriális javak vásárlása 

- közgazdasági osztályozás szerint 

a benyújtott számla – áfa nélküli – ellenértékének 

kiegyenlítése 

T 1131, 1132 

1133, 1134 

- K 311,321 

áfa: beszerzési árba beszámítandó T 1822 - K 311,321 

beszerzés árba be nem számítandó T 1823 - K 311,321 

- funkcionális osztályozás szerint T 72, 791 - K 1991 

áfa T 72, 791 - K 1998 

- aktiválás beszerzési árba beszámítandó 

áfával együtt 

T 1111, 1112 

1113, 1114 

- K 4122 

folyamatban maradó beruházásra 117 

beruházási előleg 1181 

5

c) Teljesen (0-ig) leírt immateriális javak átvezetése 

az állományi számláról 

6 

T 1119 - K 1111, 1112 

1113, 1114 

d) Immateriális javak térítésmentes átvétele 

nem önkormányzaton belül piaci, forgalmi értéken. 

T 1111, 1112 

1113, 1114 

- K 41231 

Önkormányzaton belül az átvétel bruttó érték 

és az elszámolt értékcsökkenés állományba 

vételével történik 

T 1111, 1112 

1113, 1114 

- K 41231 

értékcsökkenés állományba vétele T 41231 - K 1121, 1122 

1123, 1124 

e) Immateriális javak saját kivitelezésben történő 

előállítása 

- felmerült kiadások 

közgazdasági osztályozás szerint T 51-57 - K 311,321 

funkcionális osztályozás szerint T 72 - K 599 

- áfa 

közgazdasági osztályozás szerint T 56121 - K 311,321 


- teljesítmény érték állományba vétele T 1111, 1112 - K 41231 

f) Immateriális javak állományának csökkenése 

(selejtezés, ellenérték nélküli átadás, hiány) 

az értékesítés kivételével a megjelölt a gazdasági 

eseménynél állománycsökkenéskori 

nyilvántartási értéket el kell számolni terven 

felüli értékcsökkenésként 

1113, 1114 

T 5932 - K 1121, 1122 

1123, 1124 

T 41235 - K 5932 

- állományi érték kivezetése 

= selejtezésnél, hiánynál T 41232 - K 1111, 1112 

1113, 1114 

= térítésmentes átadásnál T 41231 - K 1111, 1112 

1113, 1114 

- értékcsökkenés kivezetése 

= selejtezésnél, hiánynál T 1121, 1122 - K 41232 

1123, 1124 

= térítésmentes átadásnál T 1121, 1122 - K 41231 

1123, 1124 

g) Immateriális javak értékesítése 

bevétel elszámolása 

közgazdasági osztályozás szerint T 321 - K 9312 

T 321 - K 91924 

funkcionális osztályozás szerint T 999 - K 992, 995 

- állományi érték kivezetése T 4122 - K 1111, 1112 

1113, 1114 

- értékcsökkenés kivezetése T 1121, 1122 - K 4122 

1123, 1124 

- ha az eladási ár alacsonyabb, mint a könyv T 41238 - K 4122

szerinti érték 

h) A vagyoni értékű jogok, vásárolt szellemi 

termékek esetében úgy az operatív, mint a 

pénzügyi lízing fizetési lehetőségei megvannak. 

Könyvelésük a 13. Gépek, berendezések, felszerelések 

fejezet i.) és j.) pontja szerint történik. 

i) Immateriális javak beruházására adott előleg 

értékvesztése 

T 5951 - K 1182 

T 41236 - K 5951 

Visszaírás T 1182 K 5952 

T 5952 - K 41236 

j) Immateriális javak értékhelyesbítése T 119 - K 417 

Visszaírás T 417 - K 119 

TÁRGYI ESZKÖZÖK 

Tárgyi eszközök számlacsoportban kell kimutatni azon eszközök (földterület, telek, épület, 

egyéb építmény, úgymint: út, vasút, kerítés, technológiai vezeték, hidak, felüljárók, 

aluljárók, ültetvény, erdő, nádas, halastó, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz 

kapcsolódó vagyoni értékű jogok, tenyészállatok, folyamatban maradó beruházások, 

felújítások, beruházásra adott előlegek, értékhelyesbítés) számláit, melyek tartósan 

– közvetlenül vagy közvetett módon – egy éven túl szolgálják a költségvetési szerv tevékenységét. 

A számviteli törvény alkalmazásában 

beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő 

előállítása a beszerzett eszköz a rendeltetésszerű használatbavételig, üzembe helyezésig 

végzett tevékenység (szállítás, vámterhek, közvetítés, alapozás, üzembe 

helyezés, a beszerzéshez kapcsolható tervezés, előkészítés, lebonyolítás, hitel igénybevétel, 

biztosítási díj), továbbá mind az a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez, 

előállításához egyedileg hozzákapcsolható. Beruházás a meglévő tárgyi 

eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának, teljesítőképességének 

közvetlen növelését eredményező tevékenység is. 

felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) 

helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely azzal 

jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége 

megközelítően vagy teljesen visszaáll. Felújítás a korszerűsítés is, ha 

ennek eredménye az üzembiztonság, teljesítőképesség, használhatóság, gazdaságosság 

növekedése. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatos, rendszeres 

karbantartás mellett oly mértékben elhasználódott, hogy az a rendeltetésszerű 

használatot veszélyezteti. 

Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódott karbantartások egyidőben történő elvégzése 

függetlenül az összeg nagyságától. 

A folyamatban maradó beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen 

használatba nem vett, üzembe nem helyezett eszközök bekerülési értékét, 

továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, 

átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem 

aktivált – bekerülési értékét. 

A beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, az ingatlanhoz 

kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt összeget. 

7

12. INGATLANOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 

A számlacsoportban kell nyilvántartani a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet, 

és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. 

Ingatlanok közé sorolandók: a földterület, a telek, az épület, az egyéb építmény (ültetvények, 

erdők, különféle egyéb építmények) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű 

jogok. 

Földterület: minden önállóan telekkönyvezhető, telekkönyvezett földrészlet, mezőgazdasági 

hasznosítás célját szolgáló terület (szántóföld, ültetvény földterülete, halastó, 

erdő területe, nádas, gyepterület). 

Telek, telkesítés:: építési célokat szolgáló földterület. 

Épület: szerkezetileg olyan önálló építmény, amely a talajjal való egybeépítés során 

jön létre és a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott 

teret alkot, és ezzel a tartózkodás, a termelés és a tárolás feltételeit biztosítja. 

Nem része az épületnek, ezért külön tárgyi eszközként kell kimutatni az épületen belüli 

technológiai rendeltetésű vezetékeket, a riasztó berendezéseket, a teherfelvonót és 

gépészeti berendezéseit, az épületben elhelyezett olyan központi fűtőberendezést, kazánt, 

amely az adott épület fűtésén és melegvízellátásán túl más épület fűtését és melegvíz 

ellátását is ellátja. 

Egyéb építmények: fogalomkörébe tartoznak a kerítések, garázsok, hidak, utak, aluljárók, 

alagutak, tárolók, a termőfölddel tartósan összefüggő, több éves rendszeres termelésre 

létesített növényi kultúra (szőlő, gyümölcs stb.) ültetvény és az erdő, a halastó, 

bele nem értve az általunk elfoglalt földterületet. 

Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: földhasználat, haszonélvezet és 

használat, bérleti jog, szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét 

jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és csatornahasználati, 

villamosfejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési) megfizetése 

alapján szerzett használati jog, az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. 

Az ingatlanokról ingatlan katasztert kell vezetni. A nyilvántartás az értékelésre vonatkozóan 

becsült értéket és bruttó értéket tartalmaz. A bruttó értéknek meg kell 

egyezni a számviteli nyilvántartásban szereplő bruttó értékkel. 

8

Főkönyv és analitika kapcsolata 

A főkönyvi könyvelés alapja a részletező, bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus 

nyilvántartás, amit tételesen eszközönként kell felfektetni azokról az alapbizonylatokról, 

amelyek az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok meglétét igazolják. 

Úgymint: a földterületről, telekről, a Földhivatal által kiállított Tulajdoni lap, valamint az 

épületekről, építményekről, ültetvényekről készített tervrajz, műszaki leírás, használatbavételi 

okirat, adásvételi szerződés, előleg adásáról szóló szerződés, számla stb. alapján. 

Az állománycsökkenéseket,: selejtezést, értékesítést, ajándékozást stb. is okmányok 

alapján lehet a nyilvántartásból, illetve a főkönyvből kivezetni. 

Az analitikus nyilvántartáson fel kell tüntetni, hogy az eszköz a törzsvagyon (ezen belül 

forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes) vagy a törzsvagyonon kívüli 

egyéb vagyoni körbe tartozik. 


A számlaösszefüggés az ellátási forma részletezéséhez kapcsolódó főkönyvi számlák 

szerint jelenik meg, amit igény alapján eszközféleség részletezése szerint tovább lehet 

bontani. 

a) Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű 

jogok főkönyvi számláinak nyitása 

állományi érték T 1211, 1212 - K 491 

1213, 1214 

1215, 1219 

127, 1281 

129 

értékcsökkenés T 491 - K 1221, 1222 

1223, 1224 

1225, 1227 


b) Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű 

jogok vásárlása, létesítése 

1) Vásárlás, létesítés 

- közgazdasági osztályozás szerint a benyújtott 

számla – áfa nélküli – ellenértékének 


T 1231, 1232 

1233, 1234 

1235 

- K 311,321 


beszerzési árba be nem számítandó T 1823 - K 311,321 


áfa T 72, 791 - K 1998 

2) Állománybavétel, beszerzési árba beszámítandó 


T 1211, 1212 

1213, 1214 

1215 

- K 4122 

folyamatban maradó beruházás T 127 - K 4122 

beruházási előleg T 1281 - K 4122 

c) Teljesen (0-ig) leírt ingatlanok bruttó értékének 

állománybavétele, átvezetése 

9 

T 1219 - K 1213, 1214

d) Állományba vétel a mérlegben nem szereplő 

vagyontárgyak többlete esetén 

aktiválás a gazdasági esemény bekövetkezésének 

negyedévében 

e) Ingatlanok felújítása 

1) Teljesítés idegen kivitelezésben 


a benyújtott számla – áfa nélküli – ellenér- 

tékének kiegyenlítése 

10 

T 1211, 1212 - K 41232 

1213, 1214 

1215 

T 1243, 1244 - K 311,321 




áfa 72, 791 - K 1998 

2) Állománybavétel, beszerzési árba beszámítandó 


T 1213, 1214 - K 4122 



3) Állománybavétel teljesen (0-ig) leírt ingatlanok 

felújításának aktiválása esetén 

a bruttó érték visszavezetése az állományi 

számlákra 

T 1213, 1214 - K 1219 

aktiválás T 1213, 1214 - K 4122 

f) Bérbe adott ingatlanon végzett felújítás elszámolása 

A bérlő bérleti díj fejében végez felújítást 

A bérleti díj számlázása a felújítás összegével 

egyezően 


áfa T 499 - K 91923 


A felújítási összeg könyvelése a bérlő által 

kiállított számla alapján 

közgazdasági osztályozás szerint T 1243, 1244 - K 499 

áfa T 1813 - K 499 


- teljesítmény érték állományba vétele T 1213, 1214 - K 4122 

g) Tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, 

járművek) vásárlásánál, létesítésénél a 

számlában érvényesített jótállási garancia, 

utólagosan kapott jótállási garancia 

1. Számlában érvényesített jótállási garancia 

a) Vásárlás, létesítés 

- közgazdasági osztályozás szerint az érvényesített 

garancia figyelembevételével 

a benyújtott számla – áfa nélküli – ellenértékének 


áfa: beszerzési árba beszámí- 

tandó 

beszerzési árba be nem számítandó 

T 11-13 - K 311, 321 

T 1822 - K 311, 321 

T 1823 - K 311, 321

- funkcionális osztályozás szerint T 72, 791 - K 1991, 2, 3 

áfa T 72, 791 - K 1998 

b) Állományba vétel (a beszerzési árba beszámítandó 

áfával együtt) a kiadás teljesítésével 

egyidejűleg, üzembehelyezési 

dokumentáció alapján 

T 11-13 - K 4122 

folyamatba maradó beruházásként T 127, 1317, 

1327 

- K 4122 

beruházási előlegként T 128, 13181 

13281 

- K 4122 

c) A jótállási garanciával azonos összeggel 

állományba vétel üzembehelyezési dokumentáció 

alapján 

T 11-13 - K 41231 

folyamatba maradó beruházásként T 127, 1317, 

1327 

- K 41231 

beruházási előlegként T 128, 13181 

13281 

- K 41231 

2. Utólagosan kapott jótállási garancia 

A garancia összege pénzforgalommal öszszefüggő 

egyéb sajátos bevétel, vagy működési 

célra államháztartáson kívülről átvett 

pénzeszköz. Felhasználási cél a tárgyi 

eszköz garanciális kötelezettségével kapcsolatos 

működési, fenntartási kiadás. A 

tárgyi eszköz pénzforgalomilag aktivált értékét 

nem módosítja. 

- garanciális díj beérkezése 

közgazdasági osztályozás szerint T 321 - K 471, 913 

funkcionális osztályozás szerint T 479, 999 - K 992 

- garanciális kiadások elszámolása 

közgazdasági osztályozás szerint T 51-56 - K 311, 321 


h) Ingatlanok térítésmentes átvétele 

nyilvántartásba vétel nem önkormányzaton 

belül piaci, forgalmi értéken 

T 1211, 1212 

1213, 1214 

1215 

- K 41231 

Önkormányzaton belül az átvétel bruttó érték 

és az elszámolt értékcsökkenés állományba vételével 

történik 

T 1211, 1212 

1213, 1214 

1215 

- K 41231 

értékcsökkenés állományba vétele 

i) Ingatlanok saját kivitelezésben történő előállítása, 

felújítása 

- felmerült közvetlen kiadások 

T 41231 - K 1221, 1222 

1223, 1224 

1225 


funkcionális osztályozás szerint 

- áfa 

T 72 - K 599 



- teljesítmény érték állományba vétele T 1211, 1212 

1213, 1214 

- K 41231 

11

12 

1215

j) Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 

állományának csökkenése (selejtezés, ellenérték 

nélküli átadás, hiány), az értékesítés kivételével 

a megjelölt gazdasági eseményeknél az 

állománycsökkenéskori nyilvántartási értéket 

el kell számolni terven felüli értékcsökkenésként 

13 

T 5932 - K 1221, 1222 

1223, 1224 

1225 

T 41231 - K 5932 


= selejtezésnél, hiánynál T 41232 - K 1211, 1212 

1213, 1214 

1215 

= térítésmentes átadásnál T 41231 - K 1211, 1212 

1213, 1214 

1215 


= selejtezésnél, hiánynál T 1221, 1222 - K 41232 

1223, 1224 

1225 

= térítésmentes átadásnál T 1221, 1222 - K 41231 

1223, 1224 

1225 

k Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű 

jogok értékesítése 



9192 

funkcionális osztályozás szerint T 999 - K 992,995 

- állományi érték kivezetése T 4122 - K 1211, 1212 

1213, 1214 

1215 

- értékcsökkenés kivezetése T 1221, 1222 - K 4122 

1223, 1224 

ha az eladási ár alacsonyabb, mint a könyv szerinti 

érték 

1225 

T 41238 - K 4122 

l) Bérbevett (használatra átvett) ingatlanokon 

végzett beruházás 

közgazdasági osztályozás szerint 

beruházási kiadások elszámolása T 1231, 1232 

1233, 1234 

1235 

- K 311, 321 

áfa T 1822 - K 311, 321 

T 1823 - K 311, 321 


áfa T 72, 791 - K 1998 

állományba vétel a beszerzési árba beszámítandó 


T 1211, 1212 

1213, 1214 

1215 

- K 4122 

m) Bérbevett (használatba átvett) ingatlanon 

végzett felújítás

közgazdasági osztályozás szerint T 1243, 1244 - K 311, 321 

áfa T 1812 

1813 

- K 311, 321 


áfa T 72, 791 - K 1998 

állományba vétel a beszerzési árba beszámí- T 1213, 1214 - K 4122 

tandó áfával együtt 

n) Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni T 5951 K 1282 

értékű jogok beruházására adott előlegek értékvesztése 

T 41236 - K 5951 

visszaírása T 1282 K 5952 

T 5952 - K 41236 

o) Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni T 129 - K 417 

értékű jogok értékhelyesbítése 

visszaírás T 417 - K 129 

14

13. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK ÉS JÁRMŰVEK 

131. Gépek, berendezések, felszerelések 

A számlacsoportban a költségvetési szerv működtetését szolgáló gépeket, berendezéseket 

és felszereléseket kell kimutatni az alábbi csoportosításban: 

– Ügyviteli- és számítástechnikai eszközök: 

- sokszorosítási eszközök: nyomdai gépek másológépek, írógépek, számológépek, 

- számítástechnikai eszközök: számítógépek és perifériái 

- kommunikációs eszközök: híradástechnikai eszközök 

– Egyéb gépek, berendezések, felszerelések: 

- irodai bútorok, berendezések 

- szakmai eszközök: orvosi műszerek, konyhai berendezések, karbantartó műhelyek 

gépei, taneszközök stb. 

– Egyéb, állományba vett, értékét nem csökkentő eszközök 


A főkönyvi könyvelés alapja a részletező, bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus 

nyilvántartás, amit tételesen eszközönként egyedileg kell nyilvántartásba venni 

azokról a bizonylatokról, amelyek a gépet, berendezést és felszerelést megbízhatóan 

igazolják. 

Lehetőség van csoportos nyilvántartásra is, ha az ebbe a körbe besorolt eszközöket 

egyidőben szerezték be, azonos a bekerülési értéke, típusa. Ezt a csoportos nyilvántartást 

addig lehet alkalmazni amíg a csoportban lévő egyedi eszköz nyilvántartási értékében 

elkülönült változás nem következik be. 


forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes) vagy törzsvagyon körbe nem 

tartozó. 

Az állománynövekedések esetében a következő bizonylatok alapján történhet a nyilvántartásba 

vétel: 

beszerzés esetén üzembehelyezési okirat, 

átvétel esetén átvételi bizonylat, 

fellelt, talált eszköz esetén leltárfelvételi ív, 

ajándék esetén dokumentum értékű irat, 

hagyaték esetén végrendelet és közjegyzői okirat. 

Az állománycsökkenésnél: 

selejtezést: jegyzőkönyv alapján, 

értékesítést: számla alapján, 

átadást: átadási bizonylat alapján, 

átminősítést: a használatból történő kivonást igazoló bizonylat alapján, 

leltárhiányt: leltárfelvételi ív alapján 

lehet a nyilvántartásból, illetve a főkönyvből kivezetni. 

15


A számlaösszefüggések az ellátási forma részletezéséhez kapcsolódó főkönyvi számlák 

szerint jelennek meg, amit igény alapján az eszközféleségek szerint tovább lehet részletezni. 

a) Gépek, berendezések, felszerelések főkönyvi 

számláinak nyitása 

állományi érték T 13111, 

16 

13112 

- K 491 

13113, 

13114 

13115, 

13119 

1317, 

13181 

értékcsökkenés T 491 - K 1312 


b) Gépek, berendezések, felszerelések vásárlása, 

létesítése 



a benyújtott számla – áfa nélküli – el- T 13131, - K 311,321 

lenértékének kiegyenlítése 

13132 

13133, 

13134 

13135 


beszerzési árba be nem számítandó 

T 1823 - K 311,321 


áfa T 72, 791 - K 1998 

2) Állományba vétel (beszerzési árba beszá- T 13111, - K 4122 

mítandó áfával együtt) a kiadás teljesítésével 

egyidejűleg, üzembehelyezési dokumentáció 

alapján 

13112 

13113, 

13114 

13115 

folyamatban maradó beruházásként T 1317 - K 4122 

beruházási előlegként 13181 - K 4122 

c) Teljesen (0-ig) leírt gépek, berendezések 

felszerelések átvezetése 

d) Gépek, berendezések, felszerelések felújítása 



a benyújtott számla - áfa nélküli – ellenértékének 


T 13119 - K 13111, 

13112 

T 13141, 

13142 

- K 311,321 

13143, 

13144 

13145 

áfa: beszerzési árba beszámítandó T 1812 - K 311,321

eszerzési árba be nem számítandó 

T 1813 - K 311,321 


áfa T 72, 791 - K 1998 

2) Állománybavétel beszerzési árba beszámí- T 13111, - K 4122 


13112 

13113, 

13114 

13115 

folyamatban maradó felújítás T 1317 - K 4122 


3) Állománybavétel teljesen (0-ig) leírt gépek, 

berendezések, felszerelések felújításának aktiválása 

esetén 

a bruttó érték visszavezetése az állomá- T 13111, 

nyi számlákra 

13112 

aktiválás T 13111, 

17 

13112 

e) Gépek, berendezések, felszerelések térítésmentes 

átvétele nem önkormányzaton belül piaci, 

forgalmi értéken 

állományba vétel T 13111, 

Önkormányzaton belül az átvétel bruttó értékének 

és az elszámolt értékcsökkenésnek állományba 

vétele 

13112 

13113, 

13114 

13115 

T 13111, 

13112 

- K 13119 

- K 4122 

- K 41231 

- K 41231 

13113, 

13114 

13115 

értékcsökkenés állományba vétele T 41231 - K 1312 

f) Gépek, berendezések, felszerelések saját kivitelezésben 

történő előállítása, felújítása 

- felmerült kiadások 



- áfa 

T 72 - K 599 



- teljesítmény érték állományba vétele T 13111, - K 41231 

g) Gépek, berendezések, felszerelések állományának 

csökkenése (selejtezés, ellenérték 

nélküli átadás, hiány), az értékesítés kivételével 

a megjelölt gazdasági eseményeknél az 

állománycsökkenéskori nyilvántartási értéket 

el kell számolni terven felüli értékcsökkenésként 

13112 

13113, 

13114 

13115 

T 5932 - K 1312 

T 41235 - K 5932


= selejtezésnél, hiánynál T 41232 - K 13111, 

13112 

13113, 

13114 

13115 

= térítésmentes átadásnál T 41231 - K 13111, 

13112 

13113, 

13114 

13115 


= selejtezésnél, hiánynál T 13121 - K 41232 

= térítésmentes átadásnál T 13121 - K 41231 

h) Gépek, berendezések, felszerelések értékesítése 



91924 

funkcionális osztályozás szerint T 999 - K 992,995 

- bruttó érték kivezetése T 4122 - K 13111, 

13112 

13113, 

13114 

13115 

- értékcsökkenés kivezetése T 1312 - K 4122 

- ha az eladási ár alacsonyabb, mint a könyv 

szerinti érték 

18 

T 41238 - K 4122

i) Bérbevett (használatba átvett) gépeken, berendezéseken, 

felszereléseken végzett beruházás 


beruházás elszámolása T 13131, 

19 

13132 

- K 311, 321 

áfa 

13133, 

13134 

13135 

T 1822 - K 311, 321 

T 1823 K 311, 321 


áfa T 72, 791 K 1998 

állományba vétel a beszerzési árba beszámí- T 13111, - K 4122 


13112 

13113, 

13114 

13115 

j) Bérbevett (használatba átvett) gépeken, berendezéseken, 

felszereléseken végzett felújítás 

közgazdasági osztályozás szerint T 13141, 

13142 

- K 311, 321 

áfa 

13143, 

13144 

13145 

T 1812 

1813 

- K 311, 321 


áfa T 72, 791 - K 1998 

állománybavétel a beszerzési árba beszámí- T 13111, - K 4122 


13112 

13113, 

13114 

13115 

k) Kisértékű - éven belül amortizálandó - tárgyi 

eszközök elszámolása 

- beszerzés, vásárlás 

közgazdasági osztályozás szerint T 5742 - K 311, 321 


- negyedéves feladás alapján állományváltozások 

= beszerzés értéke T 13179 - K 4122 

= felhasználás értéke T 41231 K 13179 

= selejtezés értéke T 41232 K 13179 

= térítésmentes átvétel értéke T 13179 K 41231 

= értékesítés értéke T 4122 K 13179 

= térítésmentes átadás értéke T 41231 K 13179 

= év végi hiány T 598 K 13179

T 41232 K 598 

= év végi többlet 

Ezeket az állományváltozásokat lehet a gazdasági 

eseménnyel egyidejűleg is könyvelni, 

ha a költségvetési szerv által alkalmazott informatikai 

rendszer erre lehetőséget ad. 

T 13179 K 41232 

l) Gépek, berendezések, felszerelések beruházására 

adott előlegek értékvesztése 

T 41236 - K 5951 

visszaírás T 13182 K 5952 

T 5952 - K 41236 

m) Gépek, berendezések, felszerelések értékhelyesbítése 

T 1319 - K 417 

visszaírás T 417 - K 1319 

132. Járművek 

20 

T 5951 K 13182 

A számlacsoportban a költségvetési szerv működtetését szolgáló, forgalmi rendszámmal 

ellátott járműveket kell kimutatni. 

Járművek közé tartoznak a következők: 

– Közúti járművek (személy- és tehergépjármű, autóbusz, egyéb) 


A főkönyvi könyvelés alapja a részletező, bruttó értékkel számszerűen egyező analitikus 

nyilvántartás, amit tételesen eszközönként kell felvezetni azokról az alapbizonylatokról, 

amelyek a járművek származását igazolják. 


forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes) vagy törzsvagyon körébe nem 

tartozó. 

Állománynövekedések esetében a következő bizonylatok alapján történhet a nyilvántartásba 

vétel: 

beszerzés esetén az üzembehelyezési okirat, 

átvétel esetén az átvételi bizonylat, 

fellelt, talált eszköz esetén leltárfelvételi ív, 

ajándék esetén dokumentum értékű irat, 

hagyaték esetén a végrendelet, közjegyzői okirat. 

Az állománycsökkenést: 

selejtezést jegyzőkönyv alapján, 

értékesítést számla alapján, 

átadást átadási jegyzőkönyv alapján 

lehet a nyilvántartásból, illetve a főkönyvből kivezetni. 


A számlaösszefüggések az ellátási forma részletezéséhez kapcsolódó főkönyvi számlák 

szerint jelennek meg, amit igény alapján az eszközféleségek szerint tovább lehet részletezni. 

a) Járművek főkönyvi számláinak nyitása 

állományi érték T 13211, 

13219 

- K 491 

1327, 

13281 

értékcsökkenés T 491 - K 1322


b) Járművek vásárlása 



a benyújtott számla – áfa nélküli – ellenérté- 

kének kiegyenlítése 

21 

T 1323 - K 311,321 




áfa T 72, 791 - K 1998 

2) Állománybavétel (beszerzési árba beszámítandó 

áfával együtt) 

aktiválás T 1321 - K 4122 



c) Teljesen (0-ig) leírt járművek bruttó értékének 

átvezetése 

d) Járművek felújítása 



a benyújtott számla - áfa nélküli – ellenértéké- 

nek kiegyenlítése 

T 13219 - K 13211 

T 1324 - K 311,321 




áfa T 72, 791 - K 1998 

2) Állománybavétel (beszerzési árba beszámítandó 

áfával együtt) 

aktiválás T 1321 - K 4122 

folyamatban maradó felújítás T 1327 - K 4122 


e) Járművek térítésmentes átvétele nem önkormányzaton 

belül piaci, forgalmi értéken a gazdasági 

eseménnyel egyidejűleg 

Állománybavétel T 13211 - K 41231 

Önkormányzaton belül az átvétel a bruttó érték 

és az elszámolt értékcsökkenés 

állománybavételével történik 

T 1321 - K 41231 

Értékcsökkenés állománybavétele T 41231 - K 1322 

f) Járművek saját kivitelezésben történő előállítása, 

felújítása 

– felmerült kiadások 



– áfa 



– teljesítmény érték állományba vétele T 1321 - K 41231 

g) Járművek állományának csökkenése (selejte- T 5932 - K 1322

zés, ellenérték nélküli átadás, hiány) az értékesítés 

kivételével a megjelölt gazdasági eseményeknél 

az állomány-csökkenéskori nyilvántartási 

értéket el kell számolni terven felüli 

értékcsökkenésként 

22 

T 41235 - K 5932 







h) Járművek értékesítése 



befolyt összeg T 321 - K 9312 

áfa 91924 


- állományi érték kivezetése T 4122 - K 1321 

- értékcsökkenés kivezetése T 1322 - K 4122 

- ha az eladási ár alacsonyabb, mint a könyv szerinti 

érték 

T 41238 - K 4122 

i) Járművek beruházására adott előlegek 

értékvesztése T 5951 - K 13282 

T 41236 - K 5951 

visszaírás T 13182 K 5952 

T 5952 - K 41236 

j) Járművek értékhelyesbítése T 1329 - K 417 

visszaírás T 417 - K 1329

16. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT, KONCESSZIÓBA, 

VAGYONKEZELÉSBE ADOTT, ILLETVE VAGYONKEZELÉSBE VETT ESZKÖZÖK 

A költségvetési szerveknek a tulajdonukban lévő azon tárgyi eszközöket, szellemi termékeket 

kell ezen számlacsoportban kimutatni, melyeket más gazdálkodó szervezetek, 

gazdasági társaságok részére üzemeltetésre, kezelésre adtak: 

– ingatlanok, épületek és építmények (ilyenek alapvetően: lakásingatlanok, víz-, 

szennyvíz, gáz, villamosvezetékek és egyéb közművek) 

– gépek, berendezések, felszerelések 

– járművek. 


Ebben a számlacsoportban kimutatott eszközökről részletező, bruttó értékkel számszerűen 

egyező analitikus nyilvántartást kell készíteni. Ezeket tételesen, átadott, illetve 

átvett eszközcsoportonként kell vezetni azon bizonylatok alapján, melyek az átadást, 

átvételt bizonyítják. 

Analitika: 

– Üzemeltetésre, kezelésre , koncesszióba adott eszközök egyedi nyilvántartó lapja 


a) A szolgáltató vállalkozások részére üzemeltetés, 

céljából forgalomképes, korlátozottan forgalomképes 

eszközöket ad át az költségvetési szerv, 

többcélú kistérségi társulás, amelynek fenntartása, 

felújítása megállapodás alapján történik, 

vagy közvetett formában az üzemeltetőt terheli. 

1) Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök 

állományba vétele 

- bruttó érték T 1611, 1612 - K 11, 12,13 

1613, 1614 

1619 

- értékcsökkenés T 11,12,13 - K 1621, 1622 

1623, 1624 

2) Ha az üzemeltetővel kötött szerződés alapján 

a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek 

hasznosításából származó bevétel a költségvetési 

szervet illeti, a pénzforgalom nélküli 

elszámolás a következő: 

Az üzemeltető által beszedett bevételekről 

szóló számla és az üzemeltető által a kiadásairól 

készített számla egyenlegét kell 

pénzügyileg rendezni. 

24

Bevételek elszámolása 


bevétel T 499 - K 929 

befolyt áfa T 499 - K 91923 

(ha a bevétel több, mint a kiadás) 

a különbözet pénzforgalmi rendezése T 321 - K 929 

91923 


Kiadások elszámolása 


kiadások T 123 - K 499 

előzetesen felszámított áfa T 51-57 - K 499 

T 56121 - K 499 

T 1822 - K 499 

(ha a kiadás több, mint a bevétel) 

a különbözet pénzforgalmi rendezése T 123, 51-57 - K 321 

56121, 

1822 


b) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba 

adott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése 

(csak forgalomképes vagyon 

esetén) 

T 1691 - K 417 

visszaírása T 417 - K 1691 

18. FELJÚJÍTÁSOK, BERUHÁZÁSOK ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓJA 

Az általános forgalmi adóval összefüggő könyvelési feladatokat a Számlarend „Általános 

forgalmi adóval kapcsolatos könyvelési feladatok” című része tartalmazza. 

25


KÉSZLETEK, KÖVETELÉSEK, ÉRTÉKPAPÍROK 

A számlaosztály a készletek, a költségvetési szerv tevékenységét nem tartósan szolgáló 

eszközök, forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést 

jelentő befektetések, rövid lejáratú támogatások, kölcsönök és követelések számláit 

tartalmazza. 

KÉSZLETEK 

Készletek a költségvetési szerv működését szolgáló vásárolt anyagok, betétdíjas göngyölegek, 

áruk, közvetített szolgáltatások, követelés fejében átvett eszközök, készletek, 

értékesítési céllal átsorolt eszközök, saját termelésű készletek: késztermékek, növendék-, 

hízó- és egyéb állatok, befejezetlen termelés és félkész termékek. 

A készletek lehetnek 

– vásárolt anyagok 

- élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, irodaszerek, nyomtatványok, tüzelőanyagok, 

hajtó- és kenőanyagok, szakmai anyagok, munkaruha, védőruha, formaruha, 

egyenruha, egyéb anyagok. 

– betétdíjak göngyölegek 

– áruk 

– közvetített szolgáltatások 

- A költségvetési szerv által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel kötött 

szerződés alapján, változatlan formában továbbértékesített szolgáltatás. A továbbértékesítés 

nem jelenti a változatlan áron való továbbszámlázást. A szerződésből, 

a számlából a közvetítés lehetőségének illetve a közvetítés tényének egyértelműen 

ki kell derülnie. 

– követelés fejében átvett eszközök, készletek 

– értékesítési céllal átsorolt eszközök 

(A tárgyi eszközöket abban az esetben kell átminősíteni forgóeszközöknek, ha az 

adott eszközt értékesítési céllal a rendeltetés szerinti használatból kivonták és az 

értékesítés hosszabb időszakot vesz igénybe.) 

– késztermékek 

– növendék-, hízó-, és egyéb állatok 

– befejezetlen termelés, félkész termék 

A készleteket a beszámoló készítésekor év végén értékelni kell. Az értékvesztést kell 

elszámolni, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentős összeggel magasabb, mint a 

piaci érék, vagy utánpótlási érték. Amennyiben a piaci érték jelentős mértékben meghaladja 

a könyv szerinti értéket, úgy az elszámolt értékvesztést visszaírással kell módosítani, 

az elszámolt értékvesztés összegéig. 

KÖVETELÉSEK 

Követelések között kell kimutatni: 

– azokat a kiszámlázott fizetési igényeket, amelyeket a költségvetési szerv már teljesített, 

az igénybevevő elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatáshoz 

kapcsolódik (vevők), 

– az alaptevékenység keretében meghatározott a költségvetési szerv által előírt, de 

még be nem folyt összeget (pl. térítési díj, helyi adó, hatósági díjak, államigazgatási 

eljárási illeték stb.), 

– a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket, 

– az egyéb követeléseket, a munkavállalókkal szembeni követeléseket, 

– a költségvetéssel szembeni követeléseket, 

– a követelés fejében átvett más követeléseket, 

26

– a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések 

értékesítéséből származó követeléseket, 

– a különféle egyéb követeléseket. 

A követeléseket az év végén értékelni kell: 

– amennyiben a követelés bizonytalanná válik, úgy a saját tőkével szemben értékvesztést 

kell elszámolni, ha az értékvesztés feltételei már nem állnak fenn, az elszámolt 

értékvesztést vissza kell írni, az elszámolt értékvesztés mértékéig. 

Behajthatatlannak kell minősíteni azt a követelést: 

– amelyre az adósnál a végrehajtás során nincs fedezet, 

– amelyre a felszámolás, adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási 

javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, 

– a kisösszegű követelés tekintetében: 

- nem lehet eredményesen érvényesíteni, 

- a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan 

behajtható összegével, 

- az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása 

igazoltan nem járt eredménnyel, 

– amelyet bíróság előtt eredményesen nem lehet érvényesíteni, 

– amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. 

A behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési 

veszteségként a tőkeváltozásokkal szemben el kell számolni. 

Követeléseket elengedni az önkormányzati rendeletben meghatározott módon és esetben 

lehet. 

A készletek és követelések állományában bekövetkező változásokat – a változás jogcímének 

(vásárlás, eladás, felhasználás, ill. előírás, kiegyenlítés, törlés) megfelelő bontásban 

– negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15-ig kell könyvelni a folyamatosan 

vezetett analitikus nyilvántartásnál készített feladat alapján, ha a költségvetési 

szerv nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy 

gazdasági esemény hatása egyszerre jelenik meg mind a főkönyvi, mind az analitikus 

nyilvántartásban. 

FŐKÖNYV ÉS ANALITIKA KAPCSOLATA 

A készlet beszerzéseket kiadásként kell elszámolni. Évközben a gazdasági eseményeket 

(beszerzés, felhasználás, visszaküldés, engedmény, értékesítés, saját termelés raktárra 

vétele stb.) részletező nyilvántartási rendszerben (analitikában) kell rögzíteni. 

A raktárral rendelkező költségvetési szerv az analitikát készletféleségenként tételesen 

vezeti. A bevételezést megbízható okmányok alapján könyveli le, alkalmazva a raktár 

bevételezési bizonylatot. A raktárból csak kiadási bizonylat alapján lehet készletet kivételezni. 

A raktári készletet értékben és mennyiségben kell nyilvántartani, és időszakonként, negyedévente 

az analitikus nyilvántartások alapján feladást kell készíteni a főkönyvi könyvelés 

felé. 

Legalább évente egyszer leltározni kell, ami az éves vagyonmérleg alapját képezi. 

A használt és a munkahelyen használatban lévő készletekről csak mennyiségi nyilvántartást 

kell vezetni, a könyvviteli mérlegben ezek az eszközök nem mutathatók ki. A 

használt, csak mennyiségben nyilvántartott készletek esetében a nyilvántartásban az 

értékadatok felvezetése nem tiltott. 

Az egy évnél rövidebb ideig használható szerszám, műszer, berendezés, munka-, védőruha 

és hasonló eszközök, áruk, kereskedelmi készletek, betétdíjas göngyölegek esetében 

a beszerzést követően a készletet használatba kell adni és csak mennyiségi nyilvántartást 

kell róluk vezetni. 

27

A könyvviteli mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket 

a költségvetési szerv számviteli politikájának részét képező leltározási és 

leltárkészítési szabályzatában meghatározott mód szerint kell leltározni. 

A követelések főkönyvi számláihoz év elején analitikus nyilvántartást kell vezetni, 

amelybe az év során az alapbizonylatok alapján tételesen, idősorosan be kell vezetni az 

adósokkal (különféle adósok megbontásban), munkavállalókkal szembeni követelések, 

egyéb követelések keletkezését és azok megtérülését. 

A vevőket úgy kell nyilvántartani, hogy abból kitűnjön az adóalap, az áfa, fizetési határidő 

(a halasztott adófizetéshez kapcsolódó információigény), a kiegyenlítés, a rendezetlen 

adatok. 


a) Főkönyvi számlák nyitása 

állományi számlák T 211, 212, 

28 

213 

215, 216, 

217 

218, 219, 

22 

231, 232, 

233 

234, 251, 

252 

253, 2711, 

2721, 2731 

2741, 281 

282, 283, 

284 

285, 286, 

287 

- K 491 

értékvesztési számlák T 491 - K 2411, 2421 

2431, 2441 

2451, 2461 

2611, 2621 

2631, 2781 

28811, 

28821 

28831, 

28841 

28851, 

28861 

28871 

értékvesztés visszaírásai számlák T 2413, 2423 - K 491 

2433, 2443, 

2453, 2463 

2613, 2623 

2633, 2783 

28813, 

28823 

28833, 

28843 

28853, 

28863

) Készletekkel kapcsolatos gazdasági események 

29 

28873 

A költségvetési szerv a készletet közvetlen 

felhasználás céljából vásárolta 

- beszerzés 

= közgazdasági osztályozás szerint T 54 - K 321 

áfa T 56121 - K 321 

= funkcionális osztályozás szerint T 72 - K 599 

áfa 

alaptevékenység esetén T 72 - K 599 

vállalkozási tevékenység esetén T 791 - K 599 

- év végén nincs készletváltozás - - 

A költségvetési szerv raktárral rendelkezik 

1) A raktári készlet egy szakfeladat, egy belső 

költséghely gazdálkodását szolgálja 

- beszerzés 


áfa T 56121 - K 321 

= funkcionális osztályozás szerint T 6, 72, 791 - K 599 

áfa T 6, 72, 791 - K 599 

- a mennyiségben és értékben vezetett analitikus 

nyilvántartásokról készített összesítő 

bizonylatok alapján, negyedéves zárlat keretében 

a készletváltozásokat könyvelni 

kell a készletszámlán és tőkeváltozásként, 

figyelembe véve a vissza nem igényelhető 

áfát 

= készlet beszerzés T 21, 22 - K 4122 

231, 232 

= készlet felhasználás T 41231 - K 21, 22 

231, 232 

= selejtezés T 41232 - K 598 

T 598 - K 21, 22, 23 

= térítésmentes átvétel T 21, 22, 23 - K 41231 

= értékesítés T 4122 - K 21, 22, 23 

= térítésmentes átadás T 41231 - K 21, 22, 23 

= év végi hiány T 41232 - K 598 

T 598 - K 21, 22, 23 

= év végi többlet T 21, 22, 23 - K 41232 

2) A raktári készletet több szakfeladat, belső 

költséghely céljaira használják és a beszerzésnél 

a szakfeladat szerinti részletezés 

nem biztosítható 

- beszerzés 


áfa T 56121 - K 321 

= funkcionális osztályozás szerint T 64 - K 599 

áfa T 72, 791 - K 599 

- felhasználás könyvelése értékben, a rak- T 6, 7 - K 64 

tári kiadási bizonylat alapján 

- év végén a 64. számla egyenlegét a szakfeladatok 

között a készletfelhasználás ará- 

T 6, 7 - K 64

nyában kell felosztani 

- a mennyiségben és értékben vezetett 

analitikus nyilvántartásokról készített öszszesítő 

bizonylatok alapján, negyedéves 

zárlat keretében a készletváltozásokat 

könyvelni kell a készletszámlán és tőkeváltozásként, 

figyelembe véve a vissza 

nem igényelhető áfát 


231, 232 


231, 232 


T 598 - K 21, 22, 23 




= leltári hiány T 41232 - K 598 

T 598 - K 21, 22, 23 

= leltári többlet T 21, 22, 23 - K 41232 

30

3) Saját előállítású készlet 

Az előállítással összefüggő ráfordítások elszámolása 

(személyi juttatás, készletbeszerzés, 

munkáltatót terhelő járulék, különféle 

egyéb kiadás) 

= közgazdasági osztályozás szerint T 51-57 - K 321 

áfa T 56121 - K 321 

= funkcionális osztályozás szerint T 6, 72, 791 - K 599 

áfa T 72, 791 - K 599 

A készlet teljesítményértéken történő nyilvántartásba 

vétele az analitikában történik. 

A saját előállítású készletet a felhasználásig 

az analitikában kell nyilvántartani, a készletváltozást 

az analitikus nyilvántartás alapján 

negyedévenként a tőkeváltozás számlával 

szemben könyvelni kell. 


231, 232 


231, 232 


T 598 - K 21, 22, 23 




= leltári hiány T 41232 - K 598 

T 598 - K 21, 22, 23 

= leltári többlet T 21, 22, 23 - K 41232 

4) Készletek értékvesztésének elszámolása T 5951 - K 24,26 

T 41236 - K 5951 

visszaírása T 24,26 - K 5952 

T 5952 - K 41236 

c) Követelés fejében átvett eszközök és készletek 

A gazdasági események könyvelése a teljesítés 

napján történik 

- Eszköz, készlet átvétele (a kiváltott követelés 

összegével azonos összegben) 

31 

T 233 - K 41231 

- Követelés törlése T 41231 - K 28 

- Értékesítés 


áfa T 56121 - K 91924 

= funkcionális osztályozás szerint T 999 - K 992, 995 

- állománycsökkenés T 4122 - K 233

d) Követelésekkel kapcsolatos gazdasági események 

Negyedévente az analitikus nyilvántartás alapján 

a nyilvántartott követeléseket meg kell állapítani 

és az állományváltozásnak megfelelően 

a különbözetet könyveli kell. Év végén a 

követelésállományt a leltározás alapján kell 

megállapítani. 

= követelés előírása T 28 - K 41231 

= követelés kiegyenlítése T 4122 - K 28 

= behajthatatlan követelés elszámolása 

hitelezési veszteségként 

T 596 - K 28 

T 41232 - K 596 

= követelés elengedése T 596 - K 28 

T 41231 - K 596 

= garancia- és kezességvállalásból származó 

követelés előírása 

T 28 - K 41231 

- követelésekkel kapcsolatos értékvesztés elszámolása 

T 5951 - K 288 

T 41236 - K 5951 

- követelés értékvesztésének visszaírása T 288 - K 5952 

T 5952 - K 41236 

32


PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK 

A számlaosztály tartalmazza a pénztárak és betétkönyvek forgalmát, állományát, a saját 

és idegen bankszámlák forgalmát, állományát, a támogatás érétkű kiadásokat, a pénzeszközátadást, 

a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások forgalmát és állományát, valamint 

a továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásokat. 

A számlaosztály döntő többségében mérlegszámlákat tartalmaz, kivételek a támogatás 

értékű kiadások, a pénzeszközátadás számlacsoportok, amelyek egyenlege zárlati tételként 

a kiadások elszámolása főkönyvi számlára kerül, illetve a továbbadási (lebonyolítási) 

célú főkönyvi számla, amelynek egyenlegét év végén a továbbadási (lebonyolítási) 

célú bevételek számlára kell átvezetni. 

31. PÉNZTÁRAK, CSEKKEK, BETÉTKÖNYVEK 

A költségvetési szerv készpénzben befolyó bevételeinek, továbbá kifizetéseinek teljesítésére, 

az ehhez szükséges készpénzösszegek kezelésére házipénztárat létesíthet. A 

pénztárban a belföldi fizetőeszközöktől elkülönítve kell kezelni a külföldi fizetőeszközt, a 

valutát. 

A valutát a Tv. 60. § (4) bekezdése szerint választott árfolyamon kell bevételezni, a 

felhasználás, az év végi értékelés, többszöri beszerzés esetében történhet egyedileg, 

átlagos beszerzési áron és FIFO módszerrel. 

Az értékelési különbözetet (amennyiben ez jelentős összegű) árfolyamveszteség esetén 

egyéb folyó kiadásként, árfolyamnyereség esetén egyéb működési bevételként kell elszámolni. 

Nem pénztárnak, hanem csak pénzkezelő helynek minősülnek az alkalmi befizetést, kifizetést 

szolgáló helyek. (A házipénztárak, pénzkezelő helyek működését külön szabályzatban 

kell szabályozni, amelyben rögzítésre kerül a főkönyv és a teljes kapcsolódó analitika 

is). 

A házipénztár pénzellátásához készpénzfelvétel készpénzcsekken illetve készpénzfelvételi 

utalvánnyal történik, amit szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. 

A költségvetési szerv egy másik településen lévő részlegének pénzgazdálkodási feladatait 

költségvetési betétkönyv alkalmazásával kell lebonyolítani. 

Az elektronikus pénzeszköz olyan készpénzt helyettesítő fizetési eszköz, amely elektronikus 

pénz tárolására szolgál és amellyel fizetési művelet közvetlenül végezhető. Ez 

lehet értéktároló kártya, számítógép memória, amelyen az értékegységek elektronikus 

úton a felhasználás értékének megfelelő mértékben törölhetők. 

Az elektronikus pénzeszköz használatához a kibocsátóval illetve a hitelintézettel szerződést 

kell kötni. 


Főkönyvi számlák nyitása T 311, 312 - K 491 

313, 314 

315, 319 

a) Pénztár 

Készpénz felvét T 311 - K 48312 

Folyó kiadások kifizetése (személyi kiadás, 

készletbeszerzés, szolgáltatás, különféle kiadások) 

- közgazdasági osztályozás T 51-57 - K 311 


Juttatások, segély 

33

- közgazdasági osztályozás szerint T 58 - K 311 

- funkcionális osztályozás szerint T 72 - K 599 

Munkavállalókkal kapcsolatos kifizetés T 39222 - K 311 

Munkavállalókkal kapcsolatos visszafizetés T 311 - K 39222 

Szállítóknak adott előleg T 39252 - K 311 

Szállítóknak adott előleg visszafizetése, rendezése 

T 311 - K 39252 

T 54-55 - K 39252 

Elszámolásra adott előleg T 39242 - K 311 

Előleg visszavételezése T 311 - K 39242 

b) Valutapénztár 

A valutapénztárba történő ki- és befizetéseket 

a forint elszámolás mellett valutanemenként is 

nyilván kell tartani. 

A felhasználáskori forintérték meghatározása 

lehet 

- egyedi értékelés 

- súlyozott átlagos érték 

- FIFO módszer 

Valuta vásárlás hitelintézettől T 312 - K 48312 

Ajándék, adomány valuta T 312 - K 4712, 4722 

Valuta felhasználás (egyedi értékelés, átlagos 

érték, FIFO módszer) 

- közgazdasági osztályozás szerint T 1, 5, 37 - K 312 

- funkcionális osztályozás szerint T 72 - K 199, 389 

599 

Valuta visszafizetés a devizaszámlára T 39412 - K 312 

Valutaszámla év végi értékelése (egyedi, átlagos 

beszerzési, FIFO módszer) 

Árfolyamveszteség elszámolása 



Árfolyamnyereség elszámolása 



5. Valuta árkülönbözetek 

Ha a valutapénztár forgalma mértékében, árfolyamában jelentősen eltér egymástól, 

akkor célszerű valutanemként árkülönbözeti számlát is vezetni. 

A 312. Valutapénztár számla ebben az esetben a valutakészletet nyilvántartási árfolyamon 

átszámított forintértéken tartalmazza. A valuta árkülönbözet számla a nyilvántartási 

forintérték és a tényleges árfolyamon átszámított forintérték különbözetét tartalmazza. 

34


Felhasználásra jutó árfolyam különbözet elszámolása 

időszakonként 



Év végén a meglévő valutakészlet értékelése 

(Értékelési Szabályzat szerint) 

árfolyamvesztéség elszámolása 



árfolyamnyereség elszámolása 



32. KÖLTSÉGVETÉSI BANKSZÁMLÁK 

Költségvetési bankszámlák a Költségvetési szerv pénzforgalmának lebonyolítására szolgálnak. 

Ezen belül a 321. Költségvetési elszámolási számla a gazdálkodás feladatait, 

míg a 322. Pénzellátással, 328. Deviza-elszámolással kapcsolatos feladatok, 329. Deviza 

árfolyamkülönbözetek lebonyolítására szolgál. 

321. Költségvetési elszámolási számla 


Főkönyvi számla nyitása T 321 - K 491 

A. Bevételek, átvett pénzeszközök 

1) Intézményi működési bevételek 


Intézményi működéssel összefüggő 

egyéb bevételek 

T 321 - K 9122 

Intézmények egyéb sajátos bevételei T 321 - K 9132 

Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások 

bevétele 

T 321 - K 9142 

Bankbetétek után kapott kamat T 321 - K 91621 

Egyéb kamatbevétel T 321 - K 91624 

Működési kiadásokhoz kapcsolódó áfa 

visszatérülés 

T 321 - K 91921 

Felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó 

áfa visszatérülés 

T 321 - K 91922 

Kiszámlázott termékek és szolgáltatások 

áfája 

T 321 - K 91923 

Értékesített tárgyi eszközök, immateriális T 321 - K 91924 

javak áfája 

- funkcionális osztályozás szerint 



2) Felhalmozási és tőkebevételek 


Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése 

T 321 - K 9312 

Pénzügyi befektetések bevételei T 321 - K 9332 

Üzemeltetésből, koncesszióból származó 

bevétel 


T 321 - K 9335 

35



3) Támogatások 


Felügyeleti szervtől kapott támogatás T 321 - K 9412 


4) Támogatásértékű bevételek, előző évi támogatások, 

visszatérülések, átvett pénzeszközök 


Előző évi pénzmaradvány átvétel T 321 - K 4632 

Működési célú támogatásértékű bevétel T 321 - K 4642 

Felhalmozási célú támogatásértékű bevétel 

T 321 - K 4652 

Működés célú pénzeszközátvétel államháztartáson 

kívülről 

T 321 - K 4712 

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel ál- T 321 - K 4722 

lamháztartáson kívülről 




5) Egyéb bevételek 


Működési célra nyújtott támogatási kölcsön 

visszatérülése államháztartáson 

belülről 

Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási 

kölcsön visszatérülése államháztar- 

táson belülről 

Működési célra nyújtott támogatási kölcsön 

visszatérülése államháztartáson 

kívülről 

36 

T 321 - K 2715 

T 321 - K 2725 

T 321 - K 2735 


kölcsön visszatérülése államháztartáson 

kívülről 

T 321 - K 2745 

Működési célú (éven belüli) támogatási 

kölcsön igénybevétele “K” 

T 321 - K 4565 


kölcsön igénybevétele “K” 

T 321 - K 4575 

- funkcionális osztályozás szerint T 279, 459 - K 992, 995 

6) Függő, átfutó, kiegyenlítő és továbbadási 

(lebonyolítási) célú bevételek 

Költségvetési függő bevételek T 321 - K 481 

Költségvetési átfutó bevételek T 321 - K 482 

Költségvetési kiegyenlítő bevételek T 321 - K 483 

Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek T 321 - K 487 

B. Kiadások, támogatásértékű kiadások, 

pénzeszközátadások 

1) Kiadások 


Készletbeszerzések T 54 - K 321

Szolgáltatások igénybevétele T 55 - K 321 

Különféle dologi kiadások T 56 - K 321 

Egyéb folyó kiadások T 57 - K 311,321 


2) Támogatásértékű kiadások, pénzeszközátadások 


Előző évi pénzmaradvány átadás T 3722 - K 321 

Működési célú támogatásértékű kiadás T 3732 - K 321 

Felhalmozási célú támogatásértékű kiadás 

T 3742 - K 321 

Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson 

kívülre 

T 3812 - K 321 

Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson 

kívülre 

T 3822 - K 321 


3) Tőkekiadások 


Immateriális javak vásárlása T 113 - K 321 

Ingatlanok vásárlása, létesítése T 123 - K 321 

Ingatlanok felújítása T 124 - K 321 

Gépek, berendezések, felszerelések vásárlása, 

létesítése 

T 1313 - K 321 

Gépek, berendezések, felszerelések fel- T 1314 - K 321 

újítása 

Járművek vásárlása, létesítése T 1323 - K 321 

Járművek felújítása T 1324 - K 321 

Tenyészállatok vásárlása, létesítése T 143 - K 321 

Tenyészállatok felújítása T 144 - K 321 

Felújítás előzetesen felszámított áfája T 1812, 1813 - K 321 

Beruházás előzetesen felszámított áfája T 1822, 1823 - K 321 

Beruházáshoz kapcsolódó forgalmi adó 

befizetése 

T 1832 - K 321 

Részvények, részesedések vásárlása T 1713 - K 321 

Államháztartáson belülre működési célú 

támogatási kölcsönök nyújtása “T” 

T 1914 - K 321 

Államháztartáson belülre felhalmozási 

célú támogatási kölcsönök nyújtása “T” 

T 1924 - K 321 

Államháztartáson kívülre működési célú T 1934 - K 321 

támogatási kölcsönök nyújtása “T” 

Államháztartáson kívülre felhalmozási 

célú támogatási kölcsönök nyújtása “T” 

37 

T 1944 - K 321 


4) Egyéb kiadások 


Működési célú támogatási kölcsön nyúj- 

tása államháztartáson belülre 

T 2714 - K 321 


kölcsön nyújtása államháztartáson 

belülre 

T 2724 - K 321 

Működési célú támogatási kölcsön nyújtása 

államháztartáson kívülre 

T 2734 - K 321 

Felhalmozási célú (éven belüli) támoga- T 2744 - K 321

tási kölcsön nyújtása államháztartáson 

kívülre 

Működési célú (éven belüli) támogatási 

kölcsön törlesztése “T” 


kölcsön törlesztése “T” 

38 

T 4564 - K 321 

T 4574 - K 321 

- funkcionális osztályozás szerint T 72, 791 - K 279, 459 

5) Függő, átfutó, kiegyenlítő és továbbadási 

(lebonyolítási) célú kiadások 

Készpénzfelvételről bankértesítés T 48312 - K 321 

Költségvetési függő kiadások T 3912 - K 321 

Költségvetési átfutó kiadások 

Költségvetési kiegyenlítő kiadások 

T 392 - K 321 

Átutalás költségvetési elszámolási számláról 

(költségvetési betétkönyvbe, fedezetbiztosítási, 

– rövidlejáratú betéti, – háziorvosi, – 

fogorvosi, – részben önálló költségvetési intézmény 

számlájára) 

T 39412 - K 321 

Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások T 397 - K 321 

328. Devizabetét számla 

A számla a devizában kapott EU-s támogatás, segélyek, ajándék, adomány, az arra engedéllyel 

rendelkezőknél külkereskedelmi szerződésből származó devizabevételek és 

devizahitelek elszámolására szolgál. Felhasználhatók: Külföldi utazás kiadásai fedezésére, 

importbeszerzésre, beruházásra, devizahitel és kamatai törlesztésre, forintra történő 

átváltásra, stb. 

A forintban vezetett főkönyvi könyvelés mellett – devizanemenként – devizában analitikus 

nyilvántartást kell vezetni. 

A felhasználáskori forintérték meghatározása történhet: 

– súlyozott átlagos árfolyamon, 

– FIFO elv szerint, 

– nyilvántartási árfolyamon. 



Devizabetét számla betéti kamatainak tőkésítése 

* 



Devizakészlet növekedése * (ajándék, adomány) 



Devizakészlet felhasználása*

- közgazdasági osztályozás szerint T 1, 5 - K 328 

- funkcionális osztályozás szerint T 6, 72, 791 - K 599, 189, 

199 

* Megjegyzés: A bevételezési és felhasználáskori forintértéket az eszközök és források 

értékelési szabályzatában rögzítettek szerint kell meghatározni. 

A devizakövetelés átváltása forintra és a forintösszeg 

jóváírása az elszámolási számlán a pénzintézet 

értesítése alapján 

39 

T 39412 - K 328 

T 321 K 39412 

Év végén a devizakészlet értékelése 

(Ha a költségvetési szerv nem használja a 329. 

számlát) 

Árfolyamveszteség elszámolása 



Árfolyamnyereség elszámolása 



329. Deviza-valuta árkülönbözetek 

Ha a deviza nyilvántartása nyilvántartási árfolyamon átszámított forintértéken történik a 

328. alszámlán, akkor a nyilvántartási és a bekerülési forintérték különbözetet a devizavaluta 

árkülönbözet számlán kell rögzíteni. 



Nyilvántartási árfolyam változtatása 

Árfolyam csökkenés T 329 - K 328 

különbözet elszámolása 



Árfolyam növekedés T 328 - K 329 

különbözet elszámolása 



Év végén a devizakészlet értékelése (értékelési 

szabályzat szerint) 

Árfolyamcsökkenés 



Árfolyam növekedés 


funkcionális osztályozás szerint T 999 - K 992

38. ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLRE VÉGLEGES PÉNZESZKÖZÁTADÁSOK 

ELSZÁMOLÁSA 

A költségvetési szerv működési és felhalmozási céllal pénzeszközt ad át az államháztartáson 

kívüli szervezetek részére véglegesen. Az ezzel kapcsolatos előirányzat, valamint 

az átutalás rendezése ezen számlacsoport főkönyvi számláin történik. 

381. Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre 

A számlák azokat a végleges működési célú pénzeszközátadásokat tartalmazzák, amelyek 

címzettjei és – a nemzetgazdasági számbavétel szempontjából – végső felhasználói 

az államháztartáson kívüli szereplők, azaz: vállalkozások, háztartás, non-profit szervezetek, 

külföldiek, EU, és nemzetközi szervezetek. 


Pénzeszköz átadás 



382. Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre 

A számlák azokat a végleges felhalmozási célú pénzeszközátadásokat tartalmazzák, 

amelyek címzettjei és – a nemzetgazdasági számbavétel szempontjából – végső felhasználói 

az államháztartáson kívüli szereplők, azaz: vállalkozások, háztartások, nonprofit 

szervezetek, külföldiek, EU és nemzetközi szervezetek. Itt kell elszámolni a villamos 

energia vételezésére megfizetett hálózatfejlesztési hozzájárulást is. 


Pénzeszköz átadás 



389. Támogatásértékű kiadás, pénzeszközátadás átvezetési számlája 

A költségvetési szerv a 37-38. számlacsoportban teljesített támogatásértékű kiadások 

és pénzeszközátadások pénzforgalmát ezen számlán kell átvezetni. 

39. FÜGGŐ, ÁTFUTÓ, KIEGYENLITŐ ÉS TOVÁBBADÁSI (LEBONYOLÍTÁSI) CÉLÚ 

KIADÁSOK 

A gazdálkodás során a költségvetési szervnél gyakran jelentkeznek olyan pénzforgalmi 

gazdasági események, amelyek nem kapcsolódnak a tárgyévi költségvetés végrehajtásához. 

Ezek a költségvetési függő, átfutó, kiegyenlítő továbbadási (lebonyolítási) kiadások, 

pénzellátási feladatokat szolgáló elszámolások, valamint az idegen pénzeszközök 

bankszámláihoz kapcsolódó költségvetésen kívüli függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások. 

A számlacsoport számlái a költségvetési gazdálkodás szempontjából az alábbiak szerint 

csoportosíthatók: 

– Az első csoportba tartoznak azok a főkönyvi számlák, amelyek az önkormányzati 

intézmények költségvetési gazdálkodásával összefüggésben működnek, pénzforgalmi 

és állományi részletezettségben jelennek meg. A forgalmi számlán a pénzforgalommal 

összefüggő kiadásokat, megtérüléseket kell elszámolni, az egyenleget év végén 

át kell vezetni az állományi számlára, amely a mérlegben megjelenik. Aktív pénzügyi 

elszámolásként csak olyan tétel számolható el, amely a tartalékokról valós képet mutat 

és amelynek jogcíme e számlarendben szabályozva van. 

40

Az állományi számlák egyenlegét a pénzmaradvány elszámolásnál növelő tényezőként 

kell figyelembe venni. 

Ezek a számlák a 

391. Költségvetési függő kiadások, 

392. Költségvetési átfutó kiadások, 

394. Költségvetési kiegyenlítő kiadások 

– Második csoportba tartoznak a költségvetésen kívüli függő, átfutó és kiegyenlítő 

kiadásokat tartalmazó számlák. Ezen főkönyvi számlákat az önkormányzat is alkalmazhatja, 

de csak a 35. Belföldi idegen pénzeszközök számláival együtt. A számlák 

év végi egyenlege mérleg tétel, de nem része a pénzmaradvány elszámolásnak. 

– A harmadik csoportba tartozik a továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások. Azon 

továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként kapott pénzeszközök továbbfolyósítását, 

melyek az államháztartás szervezetét nem illetik meg továbbadás (lebonyolítási) célú 

kiadásként kell elszámolni. A továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásokat a bevételi 

jogcímeknek megfelelően tovább kell tagolni államháztartáson belülről-, kívülről kapott, 

ezen belül működési-, felhalmozási célú részletezés szerint. A továbbadási (lebonyolítási) 

célú kiadás számlák forgalmi számlák. 

Alkalmazandó főkönyvi számlák: 

391. Költségvetési függő kiadások 

3911. Költségvetési függő kiadások állománya 

Olyan kiadásokat kell itt kimutatni, amelyek tartalma a felmerülés időpontjában nem 

ismert. 



3912. Költségvetési függő kiadások forgalma 

Az előbbi főkönyvi számla pénzforgalmi gazdasági eseményeinek elszámolása itt történik. 


Függő kiadás teljesítése T 3912 - K 321 

Tisztázást követően rendezés: 

- részben, vagy egészben visszakapjuk az 

összeget 

41 

T 321 - K 3912 

- szolgáltatásként, szállítói kiegyenlítésként 

számoljuk el a kiadást 

közgazdasági osztályozás szerint T 1,2,3,4,5 - K 3912 

funkcionális osztályozás szerint T 6, 72 - K 199, 279 

389, 439 

- 459, 599 

Év végi egyenleg átvezetése az állományi számlára 

392. Költségvetés átfutó kiadások 

3921. Személyi juttatásokkal kapcsolatos átfutó kiadások 

3922. Munkavállalókkal kapcsolatos átfutó kiadások 

T 3912 - K 3911 

vagy 

T 3911 - K 3912

3924. Utólagos elszámolásra kiadott előlegek átfutó kiadásai 

3925. Szállítóknak (beruházási előlegek kivételével) adott előlegek 

3926. Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai 

3929. Egyéb átfutó kiadások 

A főkönyvi számlák állományi és forgalmi számla részletességgel alkalmazandók. 


Átfutó kiadás teljesítése T 39212, 

39222 

39242, 

39252 

39262, 

39292 

- K 311,321 

Átfutó kiadás rendezése T 311,321 - K 39212, 

39222 

T 1, 37, 38, 5 - 39242, 

39252 

39262, 

39292 

394. Költségvetési kiegyenlítő kiadások 

3941. Költségvetési kiegyenlítő kiadások állománya 

Itt kell nyilvántartani a bankszámlák közötti átutalások év végi állományát. 


Számla nyitása T 3941 - K 491 

3942. Költségvetési egyéb kiegyenlítő kiadások forgalma 

Az előző főkönyvi számla (3941) pénzforgalmának lebonyolítása ezen a számlán történik. 


Átutalás költségvetési betétkönyvek, fedezetbiztosítási, 

rövidlejáratú betéti, háziorvosi, 

fogorvosi, részben önálló költségvetési intézmény 

számlájára 

42 

T 39412 - K 321 

39422 

Visszafizetés a számláról T 321 - K 39412 

39422 

Év végi egyenleg átvezetése az állományi számlára 

397. Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások 

T 39412 - K 39411 

39422 39421 

vagy 

T 39411 - K 39412 

39421 39422 

3971. Államháztartáson belülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú működési 

kiadások

3972. Államháztartáson belülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási 

kiadások 

3973. Államháztartáson kívülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú működési 

kiadások 

3974. Államháztartáson kívülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási 

kiadások 


Pénzeszköz kiutalása (továbbadása) T 3971, 3972 - K 321 

3973, 3974 

399. Költségvetésen kívüli függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások 

A 35. számlacsoportba tartozó bankszámlákról történő függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások 

forgalmát, év végi állományát itt mutatja ki a költségvetési szerv. 


Számla nyitása T 399 - K 491 

Függő, átfutó és kiegyenlítő kiadás teljesítése T 399 - K 36 

43


FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) 

A számlaosztály a költségvetési szerv összes eszköze saját és idegen forrásainak kimutatására 

szolgál. A számlaosztály az eszközök forrásait saját tőke, tartalékok, kötelezettségek 

csoportosításban tartalmazza. 

Ebben a számlaosztályban szerepelnek a nyitó- és zárómérleg elkészítését, valamint a 

bevételek és kiadások elszámolását szolgáló technikai jellegű számlák is. 

A mérlegben kimutatott források az eszközök eredetét, származását jelenítik meg, saját 

és idegen (kölcsönvett) csoportosításban. A saját tőke és a tartalék a saját forrást, míg 

a kötelezettségek az idegen forrást jelenítik meg. 

41. SAJÁT TŐKE 

A saját tőke azt mutatja, hogy az alapító milyen összeget bocsátott véglegesen a költségvetési 

szerv rendelkezésére, mely tevékenysége folytatásához szabadon, időbeni 

megkötöttség nélkül áll rendelkezésre. 

A saját tőke három részből áll, induló tőke, tőkeváltozás és értékelési tartalék. Az induló 

tőke az 1993. január 1-én meglévő saját tartós forrás. Ez csak akkor változik, ha a költségvetési 

szerv megszűnik, átszervezik, vagy összeolvad más költségvetési szervvel. 

Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1993. január 1-je 

után, illetve az intézmény alapítását követően képződött tartós forrásokat, valamint a 

forráscsökkenéseket. 

Értékelési tartalékként kell kimutatni az immateriális javak, tárgyi eszközök, részesedések 

nyilvántartási értéke és piaci értéke közötti különbözetet. 

Alkalmazandó főkönyvi számlák 

411. Induló tőke 

412. Tőkeváltozás 

4121. Előző évek tőkeváltozásai 

4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások 

4123. Tárgyévi pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 

41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 

41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 

41233. Terv szerinti értékcsökkenés miatti tőkeváltozások 

41234. Piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenés tőkeváltozása 

41235. Egyéb terven felüli értékcsökkenés tőkeváltozása 

41236. Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó tőkeváltozás 

41237. Külföldi pénzértékre szóló eszközök (kivéve a valuta-, devizakészlet) év 

végi értékeléséhez kapcsolódó tőkeváltozása 

41238. Eszközök értékesítésével kapcsolatos veszteség jellegű különbözet 

417. Értékelési tartalék 

411. Induló tőke 

A számlán a költségvetési szerv alapításakor, megszűnésekor kell könyvelni. 


Induló tőke főkönyvi számla nyitása T 491 - K 411 

412. Tőkeváltozás 

A tőkeváltozás főkönyvi összefüggéseit az eszköz és forrás számlák számlaösszefüggései 

tartalmazzák. Főkönyvi összefüggések: 

Tőkeváltozás főkönyvi számla nyitása T 491 - K 4121 

44

417. Értékelési tartalék 

Amennyiben a költségvetési szerv tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, 

szellemi termék, ingatlan, gép, berendezés, felszerelés, jármű és tenyészállat, tulajdoni 

részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek az 

elszámolt értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti értékét, úgy a különbözetet az 

eszközök között Értékhelyesbítésként, a saját tőkén belül Értékelési tartalékként lehet 

kimutatni. 

Az értékhelyesbítéssel növelt eszközt évente értékelni kell, az esetleges módosítást leltárral 

kell alátámasztani. Ha az új érték az előző évi értéket meghaladja, úgy az Értékelési 

tartalékkal szemben növelni kell az Értékhelyesbítést. Ha az új érték alacsonyabb, 

mint az előző évi érték, úgy az Értékhelyesbítést a kimutatott értékhelyesbítés összegéig 

csökkenteni kell. 

Az értékhelyesbítés megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak 

a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. 

Amennyiben a könyvvizsgálatról külön jogszabály kötelezően nem rendelkezik, az értékelés 

felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. 


Értékelési tartalék számla nyitása T 491 - K 417 

Értékhelyesbítés T 119, 129 - K 417 

1319, 1329 

149, 169 

179 

Értékhelyesbítés visszaírása T 417 - K 119, 129 

1319, 1329 

149, 169 

179 

42. TARTALÉKOK 

A tartalék egy átgondolt, terv szerint végrehajtott gazdálkodás eredményeként realizálódik, 

amely a későbbiek folyamán különféle gazdálkodási célra használható fel, vagy 

tovább tartalékolható. A tartalék pénzmaradvány és vállalkozási eredmény formájában 

jelenik meg. 

Pénzmaradvány megállapítása 

– az intézmény a zárszámadás keretén belül elszámol a különböző jogcímen kapott 

önkormányzati támogatással, 

– az intézmények részére ki nem utalt támogatást az intézmény bevételként (visszatérülésként) 

nyilvántartja, amit pótlólag megkap, 

– intézményi túlfinanszírozás, feladatelmaradás miatti, a meghatározott célra rendelkezésére 

bocsátott összeget, a munkaadókat terhelő járulék bérmaradványhoz nem 

kapcsolódó részét és egyéb pénzmaradványt csökkentő tételhez kapcsolódó összeget 

az intézmény az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára befizeti. 

Vállalkozási eredmény megállapítása 

A költségvetési szerv a vállalkozási szakfeladaton elszámolt bevételek és kiadások különbözeteként 

állapítja meg a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét, amely 

lehet pozitív és negatív előjelű is. Negatív előjel esetén az alábbiak szerint kell eljárni: 

46

– a veszteséget elsősorban a korábbi évben, években képzett és fel nem használt vállalkozási 

tartalékból kell fedezni, Ha a vállalkozási tevékenységet megszüntetik és a 

vállalkozási tevékenység negatív eredményére a korábbi évek tartaléka nem nyújt 

fedezetet, akkor a veszteséget az alaptevékenység tartaléka terhére kell rendezni. 

A pénzforgalmi eredményt a befizetési kötelezettség megállapítása érdekében korrigálni 

szükséges. 

Az eredményt növeli: 

– a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések, az adózás rendjéről 

szóló törvény szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege, kivéve az 

önellenőrzési pótlék, 

– az alaptevékenység ellátásához az előző évben elkülönített eredmény tárgyévben 

fel nem használt összege, 

– a vállalkozási tevékenység megkezdésének évében a tárgyi eszköz beszerzésre fordított 

összeg, 

– az előzetesen felszámított áfa és az áfa befizetés összege, ha az magasabb, mint a 

befolyt általános forgalmi adó, 

– a vállalkozási tevékenység folyó évi bevételéből értékpapír vásárlására fordított öszszeg. 

Az eredményt csökkenti: 

– a vállalkozási tevékenységre jutó értékcsökkenés összege, 

– az alaptevékenység ellátásához felhasznált tárgyévben képződött, az előző évben 

képződött eredmény, és a tárgyévet követő évben felhasználni kívánt eredmény, 

– a befolyt általános forgalmi adó összege, ha az magasabb, mint az előzetesen felszámított 

áfa és a befizetett áfa összege, 

– bevételként kapott adózott eredmény összege, 

– a korábban befektetett, adózott eredményből származott összegek visszatérülése, 

– a tárgyévben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, 

adó összege, 

– belföldi székhelyű alapítvány céljára, közérdekű kötelezettségvállalásra felhasznált 

összeg, ha az adólevonási jog a kedvezményezettekre vonatkozó törvényen alapul, 

– előző évben vásárolt értékpapír értékesítéséből származó bevétel. 

A tartalékba helyezendő összeget a pénzforgalmi eredmény és a befizetési kötelezettség 

különbözetéből kell megállapítani. 


Főkönyvi számlák nyitása T 491 - K 4211 

T 491 - K 4212 

T 491 - K 4214 

vagy 

T 4214 - K 491 

T 491 - K 4221 

T 491 - K 4222 

T 491 - K 4224 

vagy 

T 4224 - K 491 

Pénzmaradvány megállapítása 

- Költségvetési tartalék képzése T 494 - K 4211 

vagy 

- Vállalkozási tevékenység eredményéből előző 

évben alaptevékenységre felhasznált összeg 

átvezetése 

47 

T 4211 - K 494 

T 4221 - K 4211

- Pénzmaradványt terhelő elvonások elkülönítése 

48 

T 4211 - K 4214 

- Pénzmaradvány kiegészítésének elszámolása T 4214 - K 4211 

- Jóváhagyott pénzmaradvány állományba vétele 

T 4211 - K 4212 

Pénzmaradvány kiegészítés költségvetési szervnél 



Intézményi pénzmaradványt terhelő befizetés 

Teljesítés 



Forrás rendezés 



Pénzmaradvány igénybevétele felhasználás esetén 




Vállalkozási tartalék képzése T 495 - K 4221 

vagy 

T 4221 - K 495 

Negatív eredmény forrásrendezése az előző 

év(ek) tartaléka terhére 

T 4222 - K 4221 

Nem kompenzálható negatív tartalék átvezetése T 4224 - K 4221 

Vállalkozási eredményt terhelő befizetési kötelezettség 

átvezetése 

Előző évben alaptevékenységre felhasznált öszszeg 

átvezetése 

Alaptevékenység céljára felhasználható elkülönített 

eredmény állományba vétele 

Jóváhagyott vállalkozási eredmény állományba 

vétele 

T 4221 - K 4224 

T 4221 - K 4211 

T 4221 - K 4223 

T 4221 - K 4222 

Vállalkozási eredményt terhelő befizetés 

- Teljesítés 



- Forrás rendezés 


funkcionális osztályozás szerint T 999 - K 995

Vállalkozási eredmény igénybevétele felhasználás 

esetén 



Elkülönített eredmény igénybevétele alaptevékenységre 

történő felhasználás esetén 



Év végén a fel nem használt elkülönített eredmény 

átvezetése 

Visszaforgatás, alaptevékenységre történő vállalkozási 

eredmény felhasználása esetén 

49 

T 4223 - K 4222 

kiadási előirányzat teljesítése 



bevételi előirányzat teljesítése 



KÖTELEZETTSÉGEK 

Azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből eredő, pénzértékben 

kifejezett, elismert tartozások, amelyeket a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, 

a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a költségvetési szerv által elfogadott, elismert szállításhoz, 

szolgáltatáshoz kapcsolódnak. 

Itt kell kimutatni a jogszabályi előíráson a bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozaton 

alapuló fizetési kötelezettségeket és az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat. 

44-45. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 

Azokat a kötelezettségeket, amelyeket egy éven belül ki kell egyenlíteni, ezen számlacsoportban 

kell nyilvántartani. Így a szállítókat (belföldi, külföldi), a működési és felhalmozási 

célra ideiglenesen átvett pénzeszközöket és az előzőekben nem nevesített 

egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket. 

A 44-es számlacsoportba tartozó kötelezettségekhez kapcsolódó analitikus nyilvántartásnak 

tartalmaznia kell a kötelezettség keletkezésének időpontját, összegét (áfával 

együtt),a kedvezményezett adatait, a pénzügyi teljesítés időpontját. Fel kell tüntetni, 

hogy a kötelezettség az adóköteles és, vagy adómentes tevékenységhez kapcsolódik. 

Biztosítani kell a pénzügyileg teljesített tételek egyeztethetőségét a kapcsolódó főkönyvi 

számlákkal. 

441. Belföldi szállítók 

A számla alszámláin kell kimutatni a belföldi beruházási és egyéb szállítók, valamint 

továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségek állományát. 

A főkönyvi számlára folyamatosan nem kell könyvelni. A gazdasági események folyamatos 

rögzítése (kötelezettség előírása, kiegyenlítése) azok megtörténtekor az analitikus 

nyilvántartásban történik. A kifizetést, kiegyenlítést az analitikus nyilvántartásban 

és a főkönyvben is rögzíteni kell. A kötelezettségeknek az áfát is tartalmaznia kell.

A szállított számlákat úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen a tárgyévet 

terhelő előző évi és folyó évi beruházási és egyéb szállítók állománya, továbbá a tárgyévet 

követő évben esedékes beruházási és egyéb szállítók állománya. 

Az év végi mérlegben külön kell bemutatni a mérleg fordulónapjáig esedékes, ki nem 

egyenlített illetve a mérleg fordulónapját követően esedékes szállítói tartozásokat, melyek 

a tárgyévi költségvetést terhelik előző év(ek) és folyó évi bontásban. Külön kell 

kimutatni azokat a szállítói tartozásokat, melyek kiegyenlítése a fordulónapot követően 

esedékes és a tárgyévet követő év költségvetését terhelik. 

Ha gazdasági események rögzítése a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartáson 

történik, akkor a szállítói kötelezettségek állományát negyedévenként az analitikus 

nyilvántartásból készített összesítő bizonylatok alapján kell megállapítani, és az állományváltozáson 

jogcímei szerinti feladat alapján kell a szállítói kötelezettségek és a 

tőkeváltozások főkönyvi számlákon könyvelni. Év végén a szállítói kötelezettségeket 

leltározással kell megállapítani és értékelni. 



Negyedévi állományváltozás 

- szállítói kötelezettség keletkezése T 41231 - K 441 

- szállítói kötelezettség kiegyenlítése T 441 - K 4122 

- szállítói kötelezettség törlése T 441 - K 41231 

- nem számlázott szállítók negyedév végén T 41231 - K 441 

- nem számlázott szállítók következő negyedév 

elején 

T 441 - K 41231 

442, 443. Külföldi szállítók (EU-s, nem EU-s) 

Amennyiben a költségvetési szerv szolgáltatást, készletet, tárgyi eszközt külföldről vásárolt, 

úgy a kötelezettségeket ezen főkönyvi számlán kell a mérlegben szerepeltetni. 

Év közben a kötelezettség keletkezését analitikában kell rögzíteni, és negyedévente az 

általános szabályok szerint feladás alapján könyvelni. A kiegyenlítése úgy az analitikában, 

mint a főkönyvben megjelenik. 

Az év végi mérlegben külön kell bemutatni a mérleg fordulónapjáig esedékes, ki nem 

egyenlített illetve a mérleg fordulónapját követően esedékes szállítói tartozásokat, melyek 

a tárgyévi költségvetést terhelik előző év(ek) és folyó év bontásban. Külön kell 

kimutatni azokat a szállítói tartozásokat, melyek kiegyenlítése a fordulónapot követően 

esedékes és a tárgyévet követő év költségvetését terhelik. 

A szállítói állományt külön Európai Uniós, illetve nem Európai Uniós részletességgel kell 

a főkönyvi számlákon kimutatni. 


Főkönyvi számlák nyitása T 491 - K 442, 443 

Negyedéves állományváltozás 

- szállítói kötelezettség keletkezése T 41231 - K 442, 443 

- szállítói kötelezettség kiegyenlítése T 442, 443 - K 4122 

- szállítói kötelezettség törlése T 442, 443 - K 41231 

- nem számlázott szállítói állomány negyedév T 442, 443 - K 41231 

végén 

- nem számlázott szállítói állomány törlése 

következő negyedév elején 

445. Munkavállalókkal kapcsolatos különféle kötelezettségek 

50 

T 41231 - K 442, 443

A költségvetési szerv munkavállalóival szembeni kötelezettségeit kell ezen a számlán 

rögzíteni. 



Állományváltozás 

- állománynövekedés pénzforgalmi T 4122 - K 445 

- állománynövekedés pénzforgalom nélküli T 41231 - K 445 

- állománycsökkenés pénzforgalmi T 445 - K 4122 

- állománycsökkenés pénzforgalom nélküli T 445 - K 41231 

446. Költségvetéssel szembeni kötelezettségek 

A költségvetési szervnek az éves beszámoló elkészítésekor kimutatott a központi 

költségvetéssel szembeni visszafizetési kötelezettségét kell ezen a számlán kimutatni. 



Állományváltozás 

- állománynövekedés pénzforgalmi T 4122 - K 446 

- állománynövekedés pénzforgalom nélküli T 41231 - K 446 

- állománycsökkenés pénzforgalmi T 446 - K 4122 

- állománycsökkenés pénzforgalom nélküli T 446 - K 41231 

449. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a támogatási program előlege 

miatt, a szabálytalan kifizetés miatti, a garancia- és kezességvállalásból származó 

kötelezettségeket, a tárgyévi illetve a tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú 

kötelezettségeket és az egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettségeket. 

Amennyiben a költségvetési szerv a támogatási program előlegét felhasználta, de a finanszírozó 

szervezet jogszerűen még nem ismerte el, akkor annak elismeréséig a felhasznált 

összeget támogatási program előlege miatt kötelezettségként kell nyilvántartásba 

venni. 



Kötelezettségek állománycsökkenése T 449 - K 4122 

Kötelezettségek állománynövekedése T 41231 - K 449 

Támogatási program előlege T 41231 - K 449 

459. Rövidlejáratú kötelezettségek bevételi és kiadási átvezetési számlája 

A számla a rövidlejáratú kötelezettségek állományában bekövetkezett változások átvezetésére 

szolgál. 

46. TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ BEVÉTELEK, ELŐZŐ ÉVI TÁMOGATÁSOK, 

VISSZATÉRÜLÉSEK ÉS FEJEZETI ELSZÁMOLÁSOK 

51

Ezen számlacsoporton belül kell elszámolni a költségvetési szerv részére juttatott, különböző 

államháztartáson belülről érkező támogatásértékű bevételeket, kiegészítéseket, 

működtetési és felhalmozási részletességgel. 

463. Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétele 

A költségvetési szervnél ezen a számlán kell elszámolni azon pénzeszközátvételt, amit a 

felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek – a pénzmaradvány elvonása, önrevízió 

miatt – befizetnek. 

Ugyancsak itt kerül elszámolásra a költségvetési szervek pénzmaradvány kiegészítése 

az Önkormányzattól, Többcélú kistérségi társulástól. 


Teljesítés 



464. Működési célú, támogatásértékű bevételek elszámolása 

Ezen a számlán kell elszámolni azon pénzeszközátvételeket, amelyeket a költségvetési 

szerv más költségvetési szervtől, az államháztartás más alrendszereitől működtetési 

céllal támogatásértékű bevételként átvesz. 


Teljesítés 



465. Felhalmozási célú, támogatásértékű bevételek elszámolása 

Ezen a számlán belül kell elszámolni azon pénzeszközátvételeket, amelyeket a költségvetési 

szerv más költségvetési szervtől, az államháztartás más alrendszereitől felhalmozási 

céllal támogatásértékű bevételként átvesz. 


Bevételi teljesítés 



Európai Uniós pénzeszközök elszámolása 

1. A végső kedvezményezett, a költségvetési 

szerv a támogatási szerződés alapján a projekt 

megvalósítása érdekében utólagos elszámolással 

támogatási előleget kap, saját erő a költségvetésben 

biztosított. A támogatás EU-s és 

hazai forrás. 

a) A kötelezettségvállalást követően a beérkezett 

szállítói számla állománybavétele 

52 

T 41231 - K 441 

b) A finanszírozó, forrásgazda szervezet az 

előleget a költségvetési szerv részére átutalja 


- működési célra T 32293 - K 4642 

- felhalmozási célra T 32293 - K 4652


c) A költségvetési szerv az előleget felhasználás 

céljából átutalja a költségvetési elszámolási 

számlára 

T 39412 - K 32293 

T 321 - K 39412 

d) Kifizetés működési célra 

közgazdasági osztályozás szerint T 51-57 - K 321 


e) Kifizetés felhalmozási célra 



állományba vétel T 11-14 - K 4122 

f) Szállítói állomány módosítása 

T 441 - K 4122 

g) A kifizetett összeget a költségvetési szerv a 

finanszírozó, forrásgazda szervezet felé elszámolási 

céllal felterjeszti, annak elfogadása 

még nem történt meg 

53 

T 41231 - K 44912 

2. A támogatás (EU-s, hazai forrás) igénybevétele a 

számla kifizetésével történik a saját erő kifizetését 

követően. 



b) Saját erő kifizetése 

- működési célra 

T 41231 - K 441 



- felhalmozási célra 

T 66 - K 599 




c) A finanszírozó, forrásgazda szervezet a benyújtott 

számla támogatási (EU-s, hazai 

forrás) hányadát a szállító felé kifizeti, erről 

a támogatottat értesíti. 

- működési célra kiadás 



- működési célra támogatás 

T 66 - K 599 



- felhalmozási célra kiadás 

T 479 - K 992 



állományba vétel 

- felhalmozási célra bevétel 

T 11-14 - K 4122 



d) Szállítói állomány módosítása 

T 441 - K 4122 

3. A költségvetési szerv mint végső támogatott a 

saját erőt átutalja a finanszírozó, forrásgazda 

szervezethez. A számlák kifizetését a finanszí-

ozó, forrásgazda szervezet végzi, erről a támogatottat 

értesíti. 



54 

T 41231 - K 441 

b) Saját erőforrás befizetése T 39262 - K 321 

c) A finanszírozó, forrásgazda szervezet értesít, 

hogy a számlákat jogcímüknek megfelelően 

kifizette 

– a támogatási hányadnak megfelelően 

- működési célra kiadás 



- működési célra támogatás 



- felhalmozási célra kiadás 




- felhalmozási célra bevétel 



– a saját erő felhasználásával 

- működési célra 



- felhalmozási célra 

T 66 - K 599 




d) Szállítói állomány módosítása 

T 441 - K 4122 

47. ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLRŐL KAPOTT VÉGLEGES PÉNZESZKÖZÖK 

ELSZÁMOLÁSA 

Ezen a számlacsoporton belül kell elszámolni az államháztartáson kívülről véglegesen 

(visszaadási kötelezettség nélkül) kapott pénzeszközöket, valamin a garancia- kezességvállalásból 

származó követelések teljesítését, ha azok államháztartáson kívülről érkeznek. 

Átvett pénzeszközként azok az összegek számolhatók el, amelyek ellenében az átadó 

államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de 

ellenszolgáltatást nem kér, az abból megvalósított eredmény hasznosítási jogát nem 

köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség nem terheli 

471. Működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről 

Itt kell elszámolni az államháztartáson kívülről történő (háztartás, vállalkozás, külföld, 

non-profit szervezet) működési célú pénzeszközátvételt. 


Teljesítés 


- funkcionális osztályozás szerint T 479 - K 992, 995

472. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről 

Itt kell elszámolni az államháztartáson kívülről történő (háztartás, vállalkozás, nonprofit 

szervezet, külföld) felhalmozási célú pénzeszközátvételt. 


Teljesítés 


- funkcionális osztályozás szerint T 479 - K 992, 995 

55

48. FÜGGŐ, ÁTFUTÓ, KIEGYENLÍTŐ ÉS TOVÁBBADÁSI (LEBONYOLÍTÁSI) 

CÉLÚ BEVÉTELEK 

A gazdálkodás során gyakran jelentkeznek olyan pénzforgalmat érintő események, amelyek 

nem kapcsolódnak a tárgyévi költségvetés végrehajtásához, abban csak másodlagos 

szerepük van, technikai jellegűek. 

A számlacsoport számláit a pénzmaradvány elszámolása szempontjából két csoportra 

osztjuk: 

– költségvetési és 

– költségvetésen kívüli. 

Az utóbbiakat a pénzmaradvány elszámolásnál nem vesszük figyelembe. 

E számlákra akkor könyvelünk, ha az első gazdasági esemény bevétel jellegű. 

E passzív elszámolások egyenlege mindaddig forrásként működik, amíg nem rendeződik. 

A számlák forgalma évközben a forgalmi számlán bonyolódik, de év végén a számla 

egyenlegét át kell vezetni az állományi számlára, kivéve a továbbadási (lebonyolítási) 

célú számlákat, ahol nincs állományi számla. 

481. Költségvetési függő bevételek 

48111. Költségvetési intézményi függő bevételek állománya 

Olyan bevételeket kell itt elszámolni, amelyek tartalma, hovatartozása a felmerülés időpontjában 

ismeretlen, vagy a következő évet érinti. 



48112. Költségvetési függő bevételek forgalma 

A 48111. számlához tartozó bevételek évközi forgalma bonyolódik ezen a számlán. 


Függő bevétel beérkezése T 321 - K 48112 

Függő bevétel rendezése: visszaküldés T 48112 - K 321 

bevételkénti elszámolás T 48112 - K 9, 46 

482. Költségvetési átfutó bevételek 

4821. Költségvetési átfutó bevételek 

4822. Utólagos elszámolások átfutó bevételek 

4824. Költségvetés letéti átfutó bevételek 

4825. Részben önálló költségvetési szervek finanszírozási átfutó bevételek 

4826. Vevőktől kapott előlegek átfutó bevételek 

A főkönyvi számlák állományi és forgalmi számla részletességgel alkalmazandók. 


Átfutó bevétel beérkezése T 311,321,32 

3 

56 

- K 48212, 

48222 

48242, 

48252 

48262

Átfutó bevétel rendezése, visszaküldés T 48212, 

48222 

48242, 

48252 

48262 

Átfutó bevétel rendezése költségvetési bevételként 

történő elszámolással 

. 

483. Költségvetési kiegyenlítő bevételek 

4831. Pénz és bankszámlák közötti átvezetések 

57 

T 48212, 

48222 

48242, 

48252 

48262 

Ezen a számlán számoljuk el a pénztár és a bankszámlák közötti forgalmat. 


- K 311, 321 

323 

- K 46, 47, 9 

- házipénztári felvét T 311 - K 48312 

- bankértesítése a házipénztári felvételről T 48312 - K 311 

487. Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek 

4871. Államháztartáson belülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú működési 

bevételek 

4872. Államháztartáson belülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási 

bevételek 

4873. Államháztartáson kívülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú működési 

bevételek 

4874. Államháztartáson kívülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási 

bevételek 

Azokat a továbbadási (lebonyolítási) bevételként kapott pénzeszközöket, melyek az államháztartás 

szervezetét nem illetik meg továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként 

kell elszámolni. A továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeket bevételi jogcímének megfelelően 

tovább kell tagolni államháztartáson belülről-, kívülről kapott, ezen belül működési-, 

felhalmozási célú részletezés szerint. A továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel 

számlák forgalmi számlák, csak év közben keletkeznek és szűnnek meg. A továbbadási 

(lebonyolítási) célú bevételeket, kiadásokat év végén össze kell vezetni, így egyenleg 

csak a bevételeknél maradhat. Amennyiben az államháztartás szervezete az évzárást 

megelőzően a továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeket a kedvezményezett részére 

nem tudja továbbutalni, akkor az államháztartáson belülről kapott továbbadási (lebonyolítási) 

célú bevételek nála maradó többletét a támogatásértékű bevételek közé, az 

államháztartáson kívülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek többletét az 

átvett pénzeszközök közé kell átvezetni. 


Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek beérke- T 321 - K 4871, 4872

zése 

Többletbevétel átvezetése támogatásértékű bevételek, 

pénzeszköz átvétel számlákra 

Többletbevétel átvezetése támogatásértékű bevételek, 

pénzeszköz átvétel számlákra 

49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK 

58 

T 4871, 4872 - 

4873, 4874 

K 499 

4873, 4874 

T 499 - K 4642, 4652 

K 4712, 4722 

A számlacsoport a mérlegszámlák megnyitására, zárására, valamint a bevételek és kiadások 

elszámolására szolgáló számlákat tartalmazza. 

A mérlegszámláknak az összes nyitó, rendező és zárótételek könyvelése után egyenlegük 

nem lehet. 

491. Nyitómérleg számla 

A számlát a főkönyvi számlák nyitására kell használni. A számlán a nyitótételeket a zárómérleggel 

egyezően kell könyvelni. 

A 491. nyitómérleg számla adatai nem térhetnek el az előző évi zárómérleg számla adataitól, 

mely a folytonosság elvéből is következik. 

Főkönyvi összefüggés: 

492. Mérlegrendezési számla 

T 1, 2, 3 - K 491 

(Kivéve az értékcsökkenés számlái) 

T 491 - K 4 

és az értékcsökkenés számlái 

Abban az esetben használjuk, ha jogszabályváltozás miatt a mérlegben szereplő főkönyvi 

számlák változnak. 

Felülvizsgálat után utólagos mérlegmódosítás esetében a mérlegszámlák közötti rendezés 

ezen a számlán történik. Ezen a számlán kell lebonyolítani az átszervezéssel összefüggő 

mérlegrendezést is. 

493. Zárómérleg számla 

Év végén a könyvelési számlák zárásakor alkalmazzuk. 

Ide kell átvezetni az 1-4. számlaosztályok számláinak egyenlegét. 


T 493 - K 1, 2, 3 

(kivéve az értékcsökkenés számlái) 

T 4 - K 493 

és az értékcsökkenés számlái

494. Költségvetési bevételek és kiadások elszámolása 

A főkönyvi számlán zárlati tételként könyveljük az alaptevékenység bevételeit és kiadásait, 

és az előző évi pénzmaradvány kiegészítéssel összefüggő alapképzést a 4214. főkönyvi 

számláról. A számla egyenlegét a 4211. Költségvetési tartalék elszámolási számlára 

vezetjük át. A főkönyvi összefüggéseket a zárlati tétel tartalmazza. 

495. Vállalkozási bevételek és kiadások elszámolása 

A főkönyvi számlán zárlati tételként könyveljük a vállalkozási tevékenység bevételeit és 

kiadásait. A számla egyenlegét a 4221. Vállalkozási tartalék elszámolása számlára vezetjük 

át. 

496. Előirányzatok zárlati elszámolása 

A közgazdasági és a funkcionális osztályozás szerinti bevételi és kiadási előirányzatok év 

végi zárására szolgáló számla. A főkönyvi összefüggések a III. fejezet szerint. 

497. Előirányzatok évközi elszámolása 

A számla bevételek és kiadások évközi előirányzatának megjelenítésére szolgál, mind a 

közgazdasági, mind a funkcionális osztályozásra vonatkozóan. 


a) Kiadási előirányzat 

- közgazdasági osztályozás szerint T 497 - K 1, 2, 3, 4, 5 

számlaosztályok 

előirányzat számlái 


- Alaptevékenységek kiadási előirányzata T 497 - K 71 

- Vállalkozási tevékenység különféle kiadásainak 

előirányzata 

- Alap- és vállalkozási tevékenység közötti 

pénzforgalom nélküli kiadások elszámolásának 


- Finanszírozási műveletek kiadási előirányzata 

b) Bevételi előirányzat 

59 

T 497 - K 781 

T 497 - K 783 

T 497 - K 771 

- közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 4, 9 - K 497 




- Alaptevékenység szakfeladatai bevételeinek 


- Vállalkozási tevékenység szakfeladata bevételének 


- Alap- és vállalkozási tevékenység közötti 

pénzforgalom nélküli bevétel elszámolásának 


T 991 - K 497 

T 993 - K 497 

T 994 - K 497 

- Finanszírozási műveletek bevételi elői- T 9971 - K 497

ányzata 

60

498. Eredeti előirányzatok nyitó elszámolása 



- közgazdasági osztályozás szerint T 498 - K 1,2,3,4,5 



- funkcionális osztályozás szerint T 498 - K 71, 771, 

781, 783 


- közgazdasági osztályozás szerint T 1,2,3,4,9 - K 498 




994, 9971 

499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása 

Olyan gazdasági események könyvelésénél alkalmazható, ahol a nettó pénzügyi teljesítés 

mellett szükség van a kiadási és bevételi jogcímek bruttó megjelenítésére. 

61


KIADÁSOK ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE 

A számlaosztály a folyó működési kiadások jóváhagyott költségvetési előirányzatát a költségvetés 

végrehajtásaként ténylegesen teljesített folyó kiadásokat, és a folyó kiadásként 

elszámolandó befizetési kötelezettségeket tartalmazza. Az előirányzatokat és a kiadásokat 

az éves költségvetésben meghatározott szerkezeti tagolásban kell kimutatni a 

KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYOZÁSI REND-nek megfelelően. 

51–52. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK 

A személyi juttatások számlacsoportokban kell kimutatni a rendszeres, a nem rendszeres, 

valamint a külső személyi juttatásokat. 

511. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK RENDSZERES SZEMÉLYI 

JUTTATÁSAI 

Rendszeres személyi juttatások: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körére vonatkozóan 

törvényekben és más jogszabályokban meghatározott juttatások (alapilletmények, 

kötelező pótlékok, egyéb juttatások), melyek rendszeresen ismétlődően kerülnek kifizetésre. 

A felmentési idejét töltő foglalkoztatott részére csak a munkavégzés alóli tényleges felmentés 

napjáig kifizetett személyi juttatás számolható el itt. 

Itt kell megtervezni az alapilletményeket, illetménykiegészítéseket, nyelvpótlékokat, az 

egyéb kötelező illetménypótlékokat, az egyéb feltételtől függő pótlékokat és juttatásokat, 

valamint az egyéb juttatásokat. 

A közalkalmazottak illetményét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 

törvény (kjt.) hatályos rendelkezései szerint kell megtervezni és elszámolni a „tízosztályos” 

illetménytábla figyelembevételével. Itt kell elszámolni a garantált illetményt meghaladó 

illetményt is. 

Itt kell szerepeltetni a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatott munkavállalók személyi 

alap-bérét és a közcélú munkát végzők személyi juttatásait is. 

Az illetménykiegészítések között kell megtervezni és elszámolni a ktv. illetve a kjt. alapján 

foglalkoztatottak részére kötelező vagy nem kötelező illetménykiegészítések előirányzatát 

és teljesítését. 

Nyelvpótlékot a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra vonatkozó törvényekben 

meghatározottak szerint kell megtervezni és elszámolni az ott meghatározott nyelvekre 

és mértékekben. 

Egyéb kötelező illetménypótlékok illetve az egyéb feltételtől függő pótlékok igen széles 

körben állapítható meg a ktv. és a kjt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére. Így 

többek között kötelező illetménypótlék állapítható meg vezetői címpótlék, osztályfőnöki, 

diák-önkormányzati, gyógypedagógiai pótlék címen. 

Egyéb feltételtől függő pótlék adható pl. felzárkóztatási, kollégiumi, összevont osztályokban 

oktatók pótlékai, közművelődési, közgyűjteményi dolgozók pótléka címen. 

512–515. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK NEM RENDSZERES 

SZEMÉLYI JUTTATÁSAI 

A nem rendszeres személyi juttatások körébe tartoznak a foglalkoztatottak részére a 

jogszabályokban, Közszolgálati Szabályzatban, kollektív szerződésben meghatározott 

juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek lehetnek kötelező vagy nem kötelező 

jellegűek és eseti, egyedi, alkalmankénti fizetési kötelezettségként jelentkeznek. Itt 

kell elszámolni a 13. havi juttatást is. 

Ebben a számlacsoportban kerül elszámolásra 

a normatív jutalom, 

57

a teljesítményhez kötött jutalom, 

a készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, a túlóra, túlszolgálat, 

az egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások, így pl.: a munkából való távollét 

idejére - jogszabályban meghatározott esetben – fizetendő díj és az egyébként munkavállalónak 

járó illetmény különbözete, a pedagógusok minőségi keresetkiegészítésével 

kapcsolatos kiadás, a közalkalmazottaknak jogszabály szerint fizetett 

kereset-kiegészítés, 

a végkielégítés a jogszabályokban meghatározott esetekben és mértékben, 

a jubileumi jutalom a vonatkozó jogszabályi feltételek mellett és mértékben, 

a napidíj, amely a foglalkoztatottat a belföldi és külföldi kiküldetés idejére illeti meg, 

az önkéntes biztosító pénztárakba a munkavállalók javára fizetett munkáltatói hozzájárulás, 

adomány, 

magánnyugdíj rendszer keretében a munkavállaló magánnyugdíj tagdíjának kiegészítése, 

egyéb sajátos juttatások a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére (pl.: a munkáltatót 

üzemi baleset vagy mások miatt terhelő kártérítési kötelezettség, a munkavállalót 

betegsége idejére megillető juttatás, a köztisztviselők közigazgatási szak- és 

alapvizsgáival kapcsolatos kiadás, a pedagógus szakvizsga, -továbbképzés, átképzés 

kiadásai), 

közlekedési költségtérítés a munkába járással kapcsolatos személygépkocsi használat 

vagy más utazási költségtérítés, a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési 

bérlet. 

étkezési hozzájárulás a jogszabályban illetve kollektív szerződésben meghatározott, 

a munkavállaló részére készpénzben vagy étkezési utalvány formájában nyújtott hozzájárulás, 

egyéb költségtérítés és hozzájárulás, így pl. a munkavállaló számára – az SZJA törvényben 

meghatározott – évi három alkalommal adható csekély értékű ajándékkal 

kapcsolatos kifizetések, a pedagógusok részére szakirodalom vásárlására adott hozzájárulás, 

a Cafetéria rendszert alkalmazó költségvetési szervek e címen elszámolt 

kiadásai, 

természetbeni juttatásként kapott magáncélú telefonhasználat. 

516. RÉSZMUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK JUTTATÁSAI 

Részmunkaidőben foglalkoztatottnak minősül az a dolgozó, akinek a kötelező munkaideje 

a munkaszerződés (megállapodás) szerint nem éri el a munkakörre egyébként előírt 

(heti, havi, évi) teljes munkaidőt. 

A részmunkaidőben foglalkoztatottak rendszeres és nem rendszeres juttatásokban a 

teljes munkaidőben foglalkoztatottakkal azonos jogcímeken részesülhetnek, a következő 

főbb csoportosítás szerint: 

Rendszeres személyi juttatások 

Munkavégzéshez kapcsolódó személyi juttatások 

Részmunkaidőben foglalkoztatottak sajátos juttatásai 

Részmunkaidőben foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó költségtérítései 

Különféle nem rendszeres személyi juttatások 

517. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK KÜLÖNFÉLE NEM 

RENDSZERES JUTTATÁSAI 

Itt kell megtervezni és elszámolni a tiszteletdíjat, a szerzői díjat (alkotói díjat), a honoráriumot, 

az újítási és találmányi díjakat. Itt kerülnek elszámolásra a különféle nem 

rendszeres juttatások is. 

52. KÜLSŐ SZEMÉLYI JUTTATÁSOK 

Külső személyi juttatásként kell elszámolni az állományba nem tartozók személyi juttatásait. 

58

Külső személyi juttatások között kell elszámolni a saját munkavállalónak a nem a munkaköréhez 

tartozó munkavégzése alapján teljesített kifizetéseket (megbízási díj). 

Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a felmentési idejét töltő munkavállaló részére a 

munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi 

juttatás összegét. 

Itt kerül elszámolásra a helyi önkormányzati képviselők kereset megtérítése, továbbá a 

képviselők azon juttatásainak előirányzata és teljesítése, amelyet a polgármesteri tisztség 

ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 

törvény ír elő. A társadalmi megbízatású polgármesterek és alpolgármesterek díjazását 

is itt kell szerepeltetni. 

Itt kell megtervezni és elszámolni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében 

a nem saját dolgozó részére fizetett tiszteletdíjat, szerzői díjat, honoráriumot, újítási 

és találmányi díjat, beleértve a nemesítési és fajtafenntartási jutalékot is, továbbá a 

főállásuk szerint más munkáltatóval munkaviszonyban álló, de főállásuk mellett az adott 

költségvetési szervnél további munkaviszonyt létesítettek részére történő kifizetéseket, 

az alkalmi munka keretében fizikai munkavállalók részére fizetett juttatásokat. 

Itt kell számításba venni a munkaviszonyban nem állók részére fizetett költségtérítéseket, 

valamint mindazon juttatásokat, amelyek az előbbi jogcímekbe nem sorolhatók be. 

Itt kell kimutatni a munkaterápiában résztvevő betegek díjazását, a nevelőszülőkhöz 

kihelyezett gyermeket ellátók és azokkal foglalkozók díjazását, a jogsegélyszolgálat díját, 

a diákok, hallgatók demonstrátori díját. 

53. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK 

A munkaadókat terhelő járulékok számlacsoportban kell kimutatni a személyi juttatások 

után jogszabály alapján elszámolt társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, 

egészségügyi hozzájárulást, munkáltató által fizetendő táppénz hozzájárulást, az államháztartáson 

kívülre fizetett járulékot és egyéb járulékokat. A társadalombiztosítási járulékot 

nem kell bontani nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékra. Az egészségbiztosítási 

járuléknál külön kell kimutatni a természetbeni és a pénzbeli járulékot. 

Személyi juttatásokkal és járulékokkal kapcsolatos főkönyvi összefüggések: 

Kiadási előirányzat teljesítésének könyvelése 

a) A költségvetési támogatás összege eléri, 

vagy meghaladja a személyi kiadást és a 

kapcsolódó járulékok összegét 

Előző évben előre kifizetett nettó járandóság 

Tárgyévi nettó járandóság utalása bankszámlára, 

postai úton történő kifizetésre 

59 

T 39122 - K 321 

T 39212 - K 321 

A személyi kiadás, a munkáltatót terhelő 

befizetési kötelezettség és a nettó járandóság 

közötti különbözet elszámolása 


499 9422 


Nettósítási különbözet átvezetése T 39212 - K 499 

Bruttó összeg kiadásként való elszámolása 


személyi juttatások T 5112, 5122 - K 39212 

5132, 5142 

5152, 5162

5172, 5222 

5242 

munkaadót terhelő járulék 53121, 

53122 

5322, 5332, 

5342, 5352 

5362, 5372 


b) A költségvetési támogatás összege nem fedezi 

a személyi kiadást és a kapcsolódó járulék 

összegét 

Nettó járandóság utalása bankszámlára, pos- 

tai úton történő kifizetésre 

60 

T 39212 - K 321 

Nettó járandóság és a még járó támogatás elszámolása 

- közgazdasági osztályozás szerint T 499 - K 9232, 9422 


A személyi kiadás, munkaadókat terhelő járulékok 

és a 39212. számlán eddig elszámolt 

(nettó járandóság) összeg közötti különbözet 

átutalása a kincstár számlájára 

T 39212 - K 321 

Nettósítási különbözet átvezetése T 39212 - K 499 

Bruttó összeg kiadásként való elszámolása 


személyi juttatások T 5112, 5122 - K 39212 

5132, 5142 

5152, 5162 

5172, 5222 

5242 

munkaadót terhelő járulékok T 5312, 5322 - 

5332, 5342 

5352, 5362 

5372 


c) Egyéb személyi juttatások készpénzben történő 

kifizetése 

- közgazdasági osztályozás szerint T 5112, 5122 

5132, 5142 

5152, 5162 

5172, 5222 

5242 

- K 311 

Amennyiben a kifizetésnek társadalombiztosítási 

vonzata van 

T 5312, 5322 

5332, 5352 

5362, 5372 

- K 321 

Amennyiben a kifizetésnek a költségvetési 

szervet terhelő SZJA vonzata van 

T 5722 - K 321 

- funkcionális osztályozás szerint T 72,791 - K 599

54-56. DOLOGI KIADÁSOK 

54. KÉSZLETBESZERZÉSEK 

A készleteket a következő bontásban kell elszámolni: 

– Élelmiszer beszerzés 

– Gyógyszer, vegyszer 

– Irodaszer, nyomtatvány 

– Könyv, folyóirat, egyéb információhordozó 

– Tüzelőanyagok 

– Hajtó- és kenőanyag 

– Szakmai anyag és kisértékű tárgyi eszközök, szellemi termékek 

– Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha 

– Egyéb készletek, melyek nem sorolhatók az előbbiek közé 

- karbantartó anyagok, eszközök, alkotórészek 

- bútor, textília. 


Kiadási előirányzat teljesítése 

Közgazdasági osztályozás szerint T 5412, 5422 - K 311, 321 

5432, 5442 

5452, 5462 

5472, 5482 

5492 

Előzetesen felszámított áfa T 56121 - K 311, 321 

Funkcionális osztályozás szerint T 72, 791 - K 599 

Ingyenes, kedvezményes tankönyv elszámolása 


- Kiadás 

A tankönyvet az intézmény vásárolja meg 

Közgazdasági osztályozás szerint 

Benyújtott számla – áfa nélküli – ellenérték- 

ének kiegyenlítése 

61 

T 54421 - K 321 

áfa T 56121 - K 321 

Funkcionális osztályozás szerint T 72 - K 599 

- A tankönyvet az iskola könyvtárába bevételezik 

illetve nyilvántartásba veszik. A tanulók a tankönyveket 

átvételi elismervény ellenében átveszik 

(analitikus nyilvántartás). 

- Bevétel 

Önkormányzati támogatás 

Közgazdasági osztályozás szerint T 321 - K 9412 


55. SZOLGÁLTATÁSOK 

Kommunikációs szolgáltatások 

– nem adatátviteli célú (telefon, telefax, telex) 

– adatátviteli célú (számítógépek közötti kapcsolatok díja) 

– egyéb (rádió, televízió előfizetési díj, számítástechnikai szolgáltatási díjak) 

Különféle szolgáltatások:

– vásárolt élelmezés 

– bérleti és lízingdíjak (szoftver bérleti díj is) 

– PPP konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatási díjak 

– szállítási szolgáltatások 

– gázenergia díj 

– villamosenergia díj 

– távhő- és melegvízdíj 

– víz- és csatornadíjak 

– karbantartási, kisjavítási kiadások 

– egyéb üzemeltetési kiadások (takarítás, kulturális rendezvény megrendezése, 

üzemorvosi 

szolgáltatás, postai levél, csomag, távirat, postafiók-bérlet, előfizetési díj, szemétszállítás, 

kéményseprés, rovarirtás) 

Vásárolt közszolgáltatások: 

Itt azokat az egyébként jellemzően az államháztartás által kibocsátott szolgáltatásokat 

kell kimutatni, amelyeket nem az államháztartás szervezetei állítanak elő, hanem 

államháztartáson kívüli gazdasági szervezetek. Az államháztartásba tartozó szerv ez 

esetben megrendelő, és mint végterméket – jellemzően szerződés alapján, illetőleg 

számla ellenében – megvásárolja a kész szolgáltatást. Ilyen lehet – jogszabályok által 

lehetővé tett – egészségügyi szolgáltatás megvásárlása magánvállalkozóktól (pl. magánorvostól), 

vállalkozásoktól, non-profit szervezetektől. 

Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások: 

Itt azon szolgáltatások kiadásait kell könyvelni, amelyeket a költségvetési szerv saját 

nevében vásárol és harmadik személlyel kötött szerződés alapján részben vagy 

egészben, de változatlan formában továbbértékesít. Ilyenek a közüzemi díjak, a költségvetési 

szerv saját dolgozója részére részben vagy egészben továbbszámlázza a 

dolgozó által igénybe vett vásárolt szolgáltatást. 

62



Közgazdasági osztályozás szerint T 5512, 5522 - K 311, 321 

5532, 5542 

5552 



Telefonadóval kapcsolatos elszámolások 

Természetbeni juttatásnak minősül és adóköteles a helyi és távolsági távbeszélő és mobiltelefon 

szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó adatátviteli szolgáltatás 

magáncélú használata. Az adót a magáncélú használat értékének a magánszemély által 

meg nem térített része után kell a költségvetési szervnek megfizetnie. Az elszámolás 

többféle módon történhet. 

1.) A költségvetési szerv tételesen elkülöníti a magáncélú használatot és azt továbbszámlázza 

a munkavállalók felé. A továbbszámlázás közvetített szolgáltatásnak minősül. 


a.) költségvetési szervi használat 


telefondíj – áfa nélküli – értékének ki- 

egyenlítése 

63 

T 55121 - K 321 

áfa T 56121 - K 321 


b.) magáncélú használat (közvetített szolgálat) 


telefondíj – áfa nélküli – értékének kiegyenlítése 

T 5552 - K 321 

áfa T 56121 - K 321 


c.) közvetített szolgáltatás állománybavétele 

T 2842 - K 41231 

d.) közvetített szolgáltatás bevétel elszámolása 


bevétel beérkezése T 321 - K 91422 

áfa T 321 - K 91921 


e.) közvetített szolgáltatás állományváltozása 

negyedévente 

T 4122 - K 2842 

2.) A költségvetési szerv a magáncélú használat értékét, a tételes elszámolás helyett a 

számla értékének 20%-ában állapítja meg és annak összegét a munkavállalóval megtérítteti. 


a.) Telefonszámla teljes értékének elszámolása 


telefondíj – áfa nélküli – értékének ki- 

egyenlítése 

T 55121 - K 321 

áfa T 56121 - K 321 

Funkcionális osztályozás szerint T 72 - K 599

.) Kiszámlázott díj beérkezése 


Bevétel T 321 - K 9132 

áfa T 321 - K 91923 


56. KÜLÖNFÉLE DOLOGI KIADÁSOK 

Itt kell kimutatni az általános forgalmi adó-, kiküldetés-, reprezentáció-, reklám- egyéb 

dologi kiadások előirányzatait és teljesítését. 

561. Általános forgalmi adó kiadások 

Az általános forgalmi adóval kapcsolatos könyvelési feladatokat a Számlarend "Általános 

forgalmi adóval kapcsolatos könyvelési feladatok" című része tartalmazza. 

562. Kiküldetés-, reprezentáció-, reklám kiadások elszámolása 

Belföldi kiküldetés során kifizetett utazási, szálloda költség, élelmezési, poggyászmegőrzés, 

telefon, saját gépkocsi igénybevétele. A napidíjat nem itt, hanem a 

rendszeres személyi juttatások között kell elszámolni. 

Külföldi kiküldetés: szállás, utazási, egyéb költség (útlevél, illeték, vízum díj, telefon, 

poggyászmegőrzés, parkolási díj). A napidíjat nem itt, hanem a rendszeres személyi juttatások 

között kell elszámolni. 

Reprezentáció 

– A költségvetési szerv által lebonyolított rendezvények, hivatalos tárgyalások rendezési 

és vendéglátási kiadásai 

– ellenérték nélkül felszolgált étel, ital, szállás, utazás 

– ingyenes egyéb szolgáltatás 

– ajándék 

– vezetői beosztással járó reprezentáció. 

Reklám: a költségvetési szerv tevékenységét bemutató, népszerűsítő, ismertető kiadvány, 

rendezvény kiadásait kell itt kimutatni. 



Közgazdasági osztályozás szerint T 5622 - K 311, 321 



563. Egyéb dologi kiadások 

Itt kell elszámolni a dolgozó részére vásárolt oktatást, továbbképzést, zöldkártya hatósági 

díját, követelések vásárlását, közbeszerzési díjat. Itt kell elszámolni a meg nem 

térült, behajthatatlanság miatt törölt átfutó kiadások között szereplő szállítói, munkavállalói 

előlegeket. 



Közgazdasági osztályozás szerint T 5632 K 311, 321 



64

564. Számlázott szellemi tevékenység kiadásai 

Itt kell elszámolni azon szellemi tevékenység kiadásait, amit a szakmai feladat ellátása 

érdekében a költségvetési szerv vállalkozási ill. megbízási szerződés alapján vásárol. 

Amennyiben ennek forrását a személyi kiadások között tervezték meg úgy az előirányzatot 

ezen kiadásnemre módosítani kell. 






57. EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK 

Különféle költségvetési befizetések 

– Vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetés 

– Jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetése 

Adók, díjak, egyéb befizetések 

– Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó 

– Nemzetközi tagsági díjak befizetése 

– Rehabilitációs hozzájárulás, vám, illeték, adójellegű befizetések 

– Kötbér, késedelmi kamat, bírság 

– Kincstári szolgáltatási díj 

– Bankköltség 

– Járművek vizsgáltatási díja 

– Perköltség stb. 

Kamatkiadások 

– államháztartáson kívülre 

– államháztartáson belülre. 

Realizált árfolyamveszteségek 



Közgazdasági osztályozás szerint T 5712, 5722 - K 321 

5732, 5742 


59. KÜLÖNFÉLE ELSZÁMOLÁSOK 

Ezen számlacsoportban külön főkönyvi számlákon kell kimutatni a tervezett maradványt, 

eredményt, a tartalékot illetve zárolt előirányzatot, az értékcsökkenési leírást, az 

alap- és vállalkozási tevékenység között pénzforgalom nélküli kiadások elszámolását, az 

átvezetést, a behajthatatlan követelések törlését, a külföldi pénzekre vonatkozó árfolyamvesztéség 

elszámolását, valamint a leltáreltérést, selejtezést. 

Az értékcsökkenési leírási számlák tartalmazzák az immateriális javak és tárgyi eszközök, 

üzemeltetésre, kezelésbe, koncesszióba átadott eszközök bruttó értéke után elszámolt 

értékcsökkenési leírást alaptevékenység és vállalkozási tevékenység tagolásban. 

Az alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások számlán kell 

elszámolni az eredményből az alaptevékenységre fordított kiadásokat. 

65

Az átvezetési számlák technikai jellegűek, a kiadások 6-7. számlaosztályba való átvezetésre 

vagy 6-7. számlaosztályból az 5. számlaosztályba való átvezetésre szolgálnak, 

biztosítva a kiadások elszámolásának áttekinthetőségét. 

66

591. Tervezett maradvány, eredmény előirányzata 

Amennyiben a költségvetés tervezésekor alaptevékenység esetében pénzmaradvánnyal, 

vállalkozási tevékenység esetében eredménnyel számol a költségvetési szerv, úgy ezt 

eredeti előirányzatként könyvelni szükséges. 




593. Értékcsökkenési leírás 

Az értékcsökkenést negyedévenként a tényleges használatnak megfelelően időarányosan 

a kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elszámolni. 

Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, 

veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével) az erdő, a 

képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után és az 

üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, 

tárgyi eszközöknél. 

Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszközöknél (pl. az olyan 

kép- és hangarchívumoknál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél) 

sem, melyek értékükből a használat során sem veszítenek, illetve amelyek értéke – különleges 

helyzetükből, egyedi mivoltukból adódóan – évről évre nő. 

Az értékcsökkenést mindaddig el kell számolni míg az eszközöket rendeltetésüknek 

megfelelően használják. Ha a tárgyi eszközt már tartósan nem használják rendeltetésének 

megfelelően, akkor a készletek közé kell sorolni azokat. 

A tenyészállatok értékcsökkenésének meghatározása egyedenként, a tenyészidő, a tartási 

idő figyelembevételével történik. 

Az értékcsökkenés elszámolása lehet terv szerinti, terven felüli. 

A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési, 

előállítási) érték alapján számítva a következő leírási kulcsok alkalmazásával kell megállapítani: 

Alapítás, átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20 % 

Vagyoni értékű jogok 16 % 

Szellemi termékek 33 % 

Épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2 % 

Építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3 % 

Ültetvények 10 % 

Gépek, berendezések, felszerelések 14,5 % 

Számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33 % 

Járművek 20 % 

Veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek 2 % 

Bányaművelésre igénybevett földterület 5 % 

Amennyiben az immateriális jószág, tárgyi eszköz a költségvetési szerv tevékenységét 

várhatóan tovább szolgálja, mint a tervszerinti értékcsökkenési kulcs alapján számított 

idő, akkor a költségvetési szerv a használati idő figyelembevételével a számviteli politikájában 

alacsonyabb szinten is megállapíthatja az adott eszköznél alkalmazandó értékcsökkenési 

leírási kulcsot. 

Immateriális javak esetében, ha a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, mint a leírási 

kulcsok alapján számított használati idő, úgy a szerződés szerinti időtartam alapján kell 

a leírási kulcsot megállapítani. 

A terven felüli értékcsökkenés leírásának feltételei : 

– az immateriális javak, tárgyi eszközök (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti 

értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke, 

67

– a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) feleslegessé vált, vagy 

megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következében rendeltetésének megfelelően 

nem használható, illetve használhatatlan. 

– a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán 

nem érvényesíthető, 

– a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy 

megszüntetik, illetve eredménytelen lesz. 

A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális 

jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelően, a mérlegkészítéskor 

érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben. 

Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően 

nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült, a terven felüli értékcsökkenés 

elszámolása után az állományból ki kell vezetni. 

Az elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírással a leírás mértékéig kell csökkenteni, 

amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak 

fenn. 

Amennyiben a költségvetési szerv számviteli politikájában úgy dönt, hogy az 

immateriális javakat és a tárgyi eszközöket az előírt leírási kulcsok alapján számított 

teljes időtartam alatt használni fogja, akkor mindaddig, amíg e döntését meg nem változtatja, 

ezen eszközök esetében, ha a könyv szerinti érték magasabb, mint a piaci érték, 

akkor terven felüli értékcsökkenést nem kell elszámolni. 


- Tervszerinti értékcsökkenés elszámolása negyedévenként 

68 

T 5931 - K 112, 122 

1312, 1322 

142, 162 

T 41233 - K 5931 

- Terven felüli értékcsökkenés elszámolása T 5932 - K 112, 122 

1312, 1322 

T 41234, 

41235 

142, 162 

- K 5932 

- Terven felüli értékcsökkenés visszaírása T 112, 122 - K 5933 

1312, 1322 

142, 162 

T 5933 - K 41234, 

41235 

594. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadás 

A tárgyévi és az előző év(ek)ben képződő vállalkozási eredmény alaptevékenységre történő 

felhasználása a gazdálkodással összefüggő gazdasági események mellett pénzforgalom 

nélküli könyvelést is szükségessé tesz. Ezen pénzforgalom nélküli kiadásnak közgazdasági 

osztályozás szerinti könyvelése ezen főkönyvi számlán történik. 




Funkcionális osztályozás szerint T 793 K 599

595. Értékvesztés és annak visszaírása 

Immateriális javak-, tárgyi eszközök beruházására adott előlegek, hosszúlejáratú-, rövid 

lejáratú követelések megfizetése jelentős összegben és tartósan bizonytalanná válik, 

pénzügyi befektetésként kezelt-, forgatási céllal vásárolt értékpapírok, tulajdoni részesedést 

jelentő befektetés részletes nyilvántartási értéke tartósan és jelentősen több 

mint a piaci érték, értékvesztést kell elszámolni. A jelentős összeget a számviteli politikában 

kell meghatározni. 

Főkönyvi összefüggések: T 5951 - K 1182, 1282 

13182, 

13282 

1482, 175 

198, 24 

26, 278 

288, 298 

T 41236 - K 5951 

Amennyiben az értékvesztés feltételei nem állnak 

fenn, úgy az elszámolt értékvesztést vissza 

kell írni: 

69 

T 1182, 1282 - K 5952 

13182, 

13282 

1482, 175 

198, 24 

26, 278 

288, 298 

T 5952 - K 41236 

596. Behajthatatlan, elengedett (törölt) követelés hitelezési vesztesége 

Amennyiben a követelés a Korm. rendelet 5. § 3. pontja alapján behajthatatlanná válik, 

úgy a követelést hitelezési veszteségként le kell írni, az ilyen követelés a mérlegben 

nem mutatható ki. 

Főkönyvi összefüggések: T 596 - K 28 

T 41232 K 596 

597. Külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek, befektetett pénzügyi 

eszközök és értékpapírok év végi értékelésének árfolyam különbözete 

Ha a követelések, a befektetett pénzügyi eszközök év végi árfolyammal értékelt összege 

alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor a különbözetet veszteségként, ha a kötelezettségek 

értéke alacsonyabb, akkor nyereségként kell elszámolni, abban az esetben, 

ha az eltérés jelentős összegű. 

Főkönyvi összefüggések: T 597 - K 128, 17 

28, 29 

T 41237 - K 597 

442, 443 597 

597 41237 

Ha a követelések, a befektetett pénzügyi eszközök év végi árfolyammal értékelt összege 

magasabb a könyvszerinti értéknél, a különbözetet nyereségként, ha a kötelezettségek 

értéke magasabb akkor azt veszteségként kell elszámolni, abban az esetben, ha az eltérés 

jelentős összegű.

Főkönyvi összefüggések: T 128, 17 - K 597 

28, 29 

T 597 - K 41237 

T 597 - K 442,443 

T 41237 - K 597 

598. Készletek leltározási különbözetének, illetve selejtezésének elszámolása 


Készletek leltározási hiányának és selejtezésének 

elszámolása 

70 

T 598 - K 21, 22 

23, 25 

T 41232 - K 598 

Készletek leltározási többletének elszámolása T 21, 22 - K 598 

23, 25 

T 598 - K 41232 

599. Kiadások átvezetési számlája 

Az átvezetési számlák technikai jellegűek, a kiadások 6-7. számlaosztályba való átrendezésére 

szolgálnak, biztosítva a kiadások elszámolásának áttekinthetőségét.


KÖZVETETT (ÁLTALÁNOS) KIADÁSOK 

Azokat a kiadásokat, amelyekről a felmerülés időpontjában nem állapítható meg, hogy 

melyik szakfeladat érdekében merültek fel, funkcionálisan elsődlegesen ezen számlaosztályban 

kell kimutatni. 

Az itt kimutatott közvetett (általános) kiadásokat (a hozzájuk kapcsolódó előzetesen 

felszámított általános forgalmi adót is) azok felmerülésének helye szerint kell csoportosítani. 

Így az alap- és vállalkozási tevékenység ellátását biztosító kisegítő részlegek, a 

szakmai egységek, a szakágazatok, az épületek és a központi irányítás kiadásait. 


61. KARBANTARTÓ RÉSZLEGEK KIADÁSAI 

A számlán kell elsődlegesen összegyűjteni a tárgyi eszközök - saját karbantartó műhelyben 

végzett - fenntartásának összes kiadását, ideértve a karbantartó munkások 

személyi kiadását, járulékaival együtt, valamint a készletbeszerzést, igénybe vett 

szolgáltatásokat, egyéb kiadásokat. 


Kiadások teljesítése 

közgazdasági osztályozás szerint T 51- 57 - K 311,321 

Előzetesen felszámított áfa T 56121 - K 311,321 


Felmerült kiadások T 61 - K 599 

Társüzemi szolgáltatások T 61 - K 62 

vagy 

T 62 - K 61 

Felosztás T 6, 72, 791 - K 61 

62. EGYÉB KISEGÍTŐ RÉSZLEGEK KIADÁSAI 

– Kazánház és energiaszolgáltatás kiadásai 

Itt kell kigyűjteni a melegvizet, fűtést, gőzt szolgáltató kazánok költségeit, továbbá itt 

lehet kimutatni a saját üzemen kívüli más szervek által szolgáltatott melegvíz, 

távhő, gőz felhasználás kiadásait. Felosztásuk alapja a légköbméter, négyzetméter vagy 

az előbbiek alapján kialakított arányszám, a villamosenergiánál a szolgáltatott kilowatt, 

vagy a megvilágított négyzetméter. 







Társüzemi szolgáltatások T 62 - K 61, 62 

vagy 

T 61,62 - K 62 

Felosztás T 6, 72, 79 - K 62 

(belső számlázás esetén az adóalap nyilvántartásba 

vétele a "0" számlaosztályban történhet.) 

71

– Gépjármű üzemeltetés kiadásai 

Itt kell kimutatni a gépjárművek üzemeltetésének összes kiadását (ideértve a gépkocsivezető 

személyi kiadásait járulékaival együtt), ezen túlmenően itt számolandó el az idegen 

gépjárművek igénybevételéért számlázott összeg is. 

A felosztás alapja a teljesített kilométer, tonnakilométer, utaskilométer vagy teljesített 

óra. 








vagy 

T 61, 62 - K 62 

Felosztás T 6, 72, 79 - K 62 

– Élelmezési tevékenység kiadásai 

Itt kell kigyűjteni foglalkoztatott alkalmazottak összes személyi kiadását járulékaival 

együtt, a teljes élelmezési nyersanyag felhasználást, a más rendeltetésű (tisztító, takarító 

stb.) anyagok felhasználását, a helyiségek és berendezések karbantartási kiadásait, 

az igénybe vett külső szolgáltatásokat, valamint a saját kisegítő részlegek által nyújtott 

szolgáltatások (pl. karbantartás, kazánház, gépjármű igénybevétel) felosztás után kapott 

kiadásait. 

A számlán az üzemben (részlegben) felmerült és azt terhelő összes kiadást kell gyűjteni, 

és ezt kell felosztani a szakfeladatok, illetve a közvetett kiadások között: 

– a külső szervek részére nyújtott élelmezési kiadást a tényleges teljes önköltségen, 

– az ellátottakra jutó részt az igénybevételnek megfelelő szakfeladatra, 

– az ellátottak gondozásával, étkeztetésével megbízott alkalmazottakra jutó részt - az 

alkalmazotti térítéssel csökkentve - ugyancsak az igénybevételnek megfelelő szakfeladatra, 

– a többi alkalmazott részére külön készített ételeknél a térítéssel azonos összeget a 

munkahelyi vendéglátás szakfeladatra, míg a költségvetési szervet terhelő részt a 68. 

számlacsoportba. 








vagy 

T 61, 2 - K 62 

Ellátottakra jutó kiadás T 72 - K 62 

(belső számlázás esetén az adóalap nyilvántartásba 

vétele a „0” számlaosztályban történhet 

- alkalmazottak térítési díjával azonos összeg T 72 - K 62 

- alkalmazottak térítési díj és önköltség közötti 

különbözet 

72 

(vendéglátás szakfeladatra) 

T 72, 6 - K 62

- idegenek részére végzett szolgáltatás T 72, 79 - K 62 

– Kertészet, út- és parkfenntartás kiadásai 

A költségvetési szerv keretén belül működtetett saját kivitelező részleg kiadásait indokolt 

itt elkülöníteni. Idegen kivitelezővel történő feladatellátás esetén a számlát nem 

kell alkalmazni. A felmerült kiadásokat lehetőség szerint az igénybevevő szakfeladatokra 

kell felosztani, egyébként a 68. számlacsoportba kell átvezetni. 








vagy 

T 61, 62 - K 62 

Felosztás T 6, 72, 79 - K 62 

– Házinyomda kiadásai 

Itt kell kigyűjteni a házinyomda (házi sokszorosító üzem) összes kiadását. A külső 

nyomdai munkák ráfordítását vagy itt, vagy amennyiben felmerüléskor megállapítható a 

terhelendő szakfeladat, akkor arra kell elszámolni. 

A kiadások felosztásának alapja a tényleges igénybevétel, azaz a következők összege: 

– a munkára fordított idő alapján elszámolt személyi kiadás, 

– a munkához felhasznált anyagérték, 

– a munkára személyi kiadás alapján átterhelt rezsiköltség. 

A költségvetési szerv saját belső költségvetésében működtetett (nem önállóan gazdálkodó) 

intézmények esetén a fentiek szerint számított nyomdai kiadás a megfelelő szakfeladatra 

terhelhető. 

Azon házinyomdák kiadásait, amelyek nem készítenek könyvet, jegyzetet, vagy egyéb 

értékesítésre kerülő kiadványt, a felmerült ráfordításokat egy összegben át lehet vezetni 

a 681. számlára. 








vagy 

T 61, 62 - K 62 

Felosztás T 6, 72, 79 - K 62 

63. SZAKMAI EGYSÉGEK KIADÁSAI 

A számlacsoport számláin kell kimutatni a 7. számlaosztályban elszámolt egészségügyi, 

oktatási és kulturális, valamint múzeumi szakfeladatokkal kapcsolatban felmerült általános 

kiadásokat. 

73

A számlákat a költségvetési szerv csak akkor nyitja meg, ha az intézményen belül van 

olyan nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, mely egészségügyi vagy oktatási, 

kulturális, vagy múzeumi tevékenységet folytat és az ott felmerült általános kiadásokat 

szakmai egységenként kívánja kimutatni. 

A felosztás alapjául szolgáló naturális mutatók: 

– egészségügyi szakmai egység esetén: 

- röntgen felvételi esetek száma, filmek száma, átlagolt nagyságrendű filmek darabszáma, 

- laboratórium vizsgálati esetek száma, különféle vizsgálat esetén átlagmutató, 

– oktatási szakmai egysége esetén: 

- igénybevett szolgáltatás, 

- szolgáltatási átlagérték. 

633. Kulturális egységek kiadásai 







Felosztás T 72 - K 633 

651 Épületek fenntartásának kiadásai 

A számlán kell elszámolni az épületekkel és az azokhoz tartozó berendezésekkel kapcsolatban 

felmerült kiadásokat, azaz az épületek üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos 

összes ráfordítást. Itt kell elszámolni az épületek üzemeltetésének személyi kiadásait 

(a portások, a takarítók stb.), minden, az épület üzemeltetéséhez és fenntartásához 

igénybevett anyag- és anyagjellegű kiadást, beleértve az energiafelhasználás ráfordítását 

is, a takarítás anyag- és eszközköltségét, a különféle idegen szolgáltatások kiadásait, 

az itt elszámolt személyi kiadásokra jutó társadalombiztosítási járulékot. Az épületfenntartás 

összes kiadásait itt kell elszámolni függetlenül attól, hogy az idegen szállító 

vagy saját karbantartó műhely végezte. Erre a számlára kell átvezetni a 62. Kisegítő 

részlegek kiadásai számláról azokat a kiadásokat, amelyek igénybevétele az épületüzemeltetés 

érdekében történt, így a kazánház, a szállítás és más egységek kiadásait. 

Amennyiben egy épületben több szakfeladattal kapcsolatos tevékenység folyik, és kisegítő 

részlegek, stb. is üzemelnek az épületben, akkor az épület kiadásait az igénybevétel 

mértékét kifejező mutatószám az igénybevett négyzetméter alapján kell felosztani. 







Felosztás T 6, 7 - K 651 

66. Nemzetközi támogatási programok kiadásai 

74

Ezen a számlán kell elszámolni az Európai Uniós támogatásokkal és ehhez kapcsolódó 

hazai forrással és önerő igénybevételével teljesített kiadásokat. Több program esetében 

a számla tovább részletezendő. 





113, 123 

1313, 1323 

18 


Felmerült kiadások T 66 - K 599, 199 

Kiadások átvezetése szakfeladatokra T 72 - K 66 

68. Központi irányítás kiadásai 

Itt kell kimutatni a költségvetési szerv egészére kiterjedő központi irányítás kiadásait. 

Ide tartoznak mindazon szervezeti egységek ráfordításai, amelyekben nem kisegítő 

vagy nem szakmai tevékenységet végeznek, továbbá mindazon kiadások, amelyeket 

minden költségvetési szervnél a központi irányítás kiadásaként kell elszámolni. 

A költségvetési szerv központi irányítás kiadásai közé a következők tartoznak: 

– a központi irányításban foglalkoztatottak összes személyi kiadásai, 

– a központi irányítási egységek által beszerzett anyagok és egyéb készletek kiadásai, 

és az itt elszámolható kiadáshelyesbítések, úgymint hiányok, többletek, minőségi értékváltozások, 

a költségvetési szerv összes nyomtatvány- és irodaszerszükséglete, a 

szakkönyvek és folyóiratok beszerzési kiadásai, 

– a belföldi és külföldi utazási és kiküldetési kiadások központi irányításra jutó része, 

– a központi irányításra jutó 

– villamosenergia, 

– szállítás, 

– vásárolt élelmezés, 

– egyéb szolgáltatás, 

– a bankkezelési kiadások, a kamatok és kötbérek, bírságok, büntetések, 

– a költségvetési szerv gazdálkodását terhelő közműdíj, posta, bérleti díj, 

– a központi irányításban foglalkoztatottak személyi kiadásaira jutó munkaadót terhelő 

járulék, 

– a biztosítási díjak (gépjárműveket terhelő díjak kivételével), 

– a költségvetési szerv gazdálkodását terhelő hivatali étkezési hozzájárulás összege, 

– a jogsegélyszolgálat kiadásai, 

– a propagandaköltségek, 

– reprezentációs kiadások (áfával együtt) 

– a kötvénytulajdonosoknak járó kamat, 

– a költségvetési szerv által más jogi személyek részére fizetett kül- és belföldi tagsági 

díj, 

– perköltségek, önellenőrzési pótlék, 

– tárgyi eszközök bérleti, használati díjának központi irányításra jutó része. 

A központi irányítás kiadásai a következők szerint oszthatók fel: 

– alapvetően személyi kiadás igényes tevékenységeknél a közvetlenül elszámolt személyi 

kiadás alapján, 

75

– a költségviselő számlákon eddig elszámolt összes kiadás alapján. 



közgazdasági osztályozás szerint T 51-57 - K 311, 321 




Felosztás T 72, 79 - K 681 


TEVÉKENYSÉGEK KIADÁSI ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE 

A számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladat rend (FUNKCIONÁLIS 

OSZTÁLY) szerinti tagolásban tartalmazza a jóváhagyott költségvetési előirányzatot és a 

teljesített kiadásokat az 1., 2., 3., 4. és 5. számlaosztály megfelelő számláin kimutatott 

előirányzatokkal és kiadásokkal azonos összegben. A szakfeladat kiadása közvetlen és 

közvetett kiadásokból tevődik össze. 

71-76. ALAPTEVÉKENYSÉGEK KIADÁSI ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT 

TELJESÍTÉSE 

A számlacsoporton belül a költségvetési szerv saját – az általa végzett alaptevékenységek 

– igénye szerint nyithat és vezethet számlákat a megfelelő szakfeladathoz rendelten. 

A kiadványban az előirányzatokhoz a 71., a teljesítésekhez a 72. főkönyvi számlát 

alkalmaztuk. 

A főkönyvi számlákat a számlaosztály bevezető magyarázatában leírtak szerint kell alkalmazni. 


A Szakfeladatrend-ben meghatározottak szerint. 


Kiadási előirányzat T 497, 498 - K 71 

Kiadási előirányzat teljesítése T 72 - K 199, 279 

389, 459 

479, 599 

779. PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI FUNKCIONÁLIS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÉS 

KIADÁSOK SAJÁTOS ELSZÁMOLÁSA 

A finanszírozási célú pénzügyi műveletek közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti 

kiadásai és bevételei közötti év végi egyezőség biztosítása érdekében a finanszírozási 

műveletek közgazdasági kiadásai és bevételei zárlati összevezetésével egyidejűleg 

a funkcionális osztályozás szerinti finanszírozási szakfeladat évközi kiadásai és bevételei 

is összevezetésre kerülnek ezen technikai számla közbeiktatásával. 


Ha a finanszírozási műveletek kiadási főkönyvi 

számlák egyenlegeinek összege nagyobb, mint a 

bevételi főkönyvi számlák egyenlegeinek összege 


T 779 - K 772 

76

Ha a finanszírozási műveletek bevételi főkönyvi 

számlák egyenlegeinek összege nagyobb, mint a 

kiadási főkönyvi számlák egyenlegeinek összege 


T 9972 - K 779 

78-79. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KIADÁSI ELŐIRÁNYZATA ÉS 

ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE 

781-782. Vállalkozási tevékenység különféle kiadásainak előirányzata 

791-792. Vállalkozási tevékenység különféle kiadásai 

A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek kiadásai és ráfordításai ezen a főkönyvi 

számlán szerepelnek a Szakfeladatrend-ben megjelölt szakfeladaton. 


Kiadási előirányzat T 497, 498 - K 781-782 

Kiadási előirányzat teljesítése T 791-792 - K 199, 279 

389, 459 

479, 599 

783. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások 

elszámolásának előirányzata 

793. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások 

elszámolása előirányzatának teljesítése 

A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenység tárgyévi vagy az előző évi eredményét 

alaptevékenységre használja fel, úgy a kiadásokat pénzforgalom nélkül ezen a főkönyvi 

számlán is el kell számolni. 


Kiadási előirányzat T 497, 498 - K 783 

Kiadási előirányzat teljesítése T 793 - K 599 


BEVÉTELEK ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE 

Ebben a számlaosztályban tartjuk nyilván a költségvetési szerv a költségvetési számlájára 

beérkezett bevételt, a pénzforgalom nélkül igénybevett pénzmaradványt és vállalkozási 

eredményt közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti csoportosításban. 

91. INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 

912. Intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevételek 

A számlacsoporthoz kapcsolódó főkönyvi számlákat az alkalmazott tevékenységek alapján 

(alap, kisegítő, kiegészítő, vállalkozási) tovább kell részletezni, annak érdekében, 

hogy a megfelelő szakfeladaton kimutathatóak legyenek. 

91221. Áru- és készletértékesítés bevételi előirányzatának teljesítése 

77

Azon bevételeket, amelyek a költségvetési szerv feladatainak (alap-, kisegítő, kiegészítő, 

vállalkozás) ellátása során vásárolt vagy saját előállítású készletek rendszeres, vagy 

eseti értékesítése során keletkeztek, ezen a főkönyvi számlán kell elszámolni. 

Pl. nyomdai tevékenység keretében előállított kiadvány, okmány, nyomtatvány, 

oklevél, folyóirat, zárjegy, rendszám, 

elhasználódott, selejtezett készlet, szőnyeg, hulladék, alkatrész, göngyöleg stb. 


Bevételi előirányzat teljesítése 

közgazdasági osztályozás szerint T 311,321 - K 91221 


91222. Szolgáltatások ellenértéke bevételi előirányzatának teljesítése 

Azon bevételeket, amelyek a költségvetési szerv az alap-, kisegítő, kiegészítő és vállalkozási 

tevékenysége során nyújtott szolgáltatásból származnak, ezen a főkönyvi számlán 

kell elszámolni. 

Pl. költségtérítéses oktatás, vizsgára felkészítés, vizsgáltatás, képzés, tanfolyam, 

konzultáció, rendezvény, konferencia, 

belépőjegyek értékesítése, 

közzététel, hirdetés, reklám, szerkesztés, közbeszerzési szolgáltatás, pályázati 

anyag értékesítése, 

fordítás, tolmácsolás, adatfeldolgozás, kiállítás, 

irodai szolgáltatás, iratmásolás, nyomdai szolgáltatás, pénzügyi tevékenység, letéti 

pénzkezelés stb. 





91229. Egyéb sajátos bevétel előirányzatának teljesítése 

Azon bevételeket, amelyek valamilyen feladathoz kapcsolódóan a teljesített kiadáshoz 

pótlólagos forrást jelentenek, ezen a főkönyvi számlán kell elszámolni. 

Pl. közbeszerzési ajánlati biztosíték, pályázati díj, 

a közérdekű adatok kérelemre történő szolgáltatással kapcsolatos díj, statisztikai 

adatok átadása, információ értékesítés, 

adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtási költségének megtérítése, 

költségtérítés stb. 





913. Intézmények egyéb sajátos bevételei 

Itt kell elszámolni a bérleti és lízingdíj, intézményi ellátási díj, alkalmazottak térítésének 

bevételeit. Ezenkívül a kötbér, egyéb kártérítés, bánatpénz bevételeit, az alkalmazottak 

kártérítési és egyéb térítési bevételeit. 




78

Bevétel befizetése T 311,321 - K 9132 


Alkalmazottak étkezési térítési díjbevétele 

A saját konyhán történő élelmiszer előállításának költségelszámolása a 62. „Egyéb kiegészítő 

részlegek kiadásai” tételnél került megállapításra. A vásárolt élelmezés esetén 

az élelmezés nyersanyagköltségét a szállító számlája alapján kell megállapítani. 


Természetbeni juttatás elszámolása 



közgazdasági osztályozás szerint T 499 - K 91323, 

91923 


Térítési díj elszámolása 

közgazdasági osztályozás szerint T 311,321 - K 91323, 

91923 


914. Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei 

A költségvetési szerv saját nevében vásárolt és harmadik személlyel kötött szerződés 

alapján neki részben vagy egészben, de változatlan formában - de nem feltétlenül változatlan 

áron - a szolgáltatást tovább értékesíti, ennek bevételeit itt kell elszámolni. 






916. Kamatbevételek 

A költségvetési szerv ezen főkönyvi számlán számolja el a bankbetétek utáni, és az 

egyéb kamatbevételeket. 

Ugyancsak itt kerül elszámolásra a befektetett pénzügyi eszközök-, forgóeszközök között 

kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) 

kapott kamat, bevételt követően, valamint ezen értékpapírok vételárában lévő 

kamatbevételt csökkentően. 


Bankbetétek utáni és egyéb kamat bevételi előirányzat 

teljesítése 



91624 


Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír 

eladásakor kapott kamat 


916231 


Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír 

79

vételárában lévő kamat 


916232 


917. Realizált árfolyamnyereség 

Itt kell elszámolni a valutakészletek-, devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor 

elszámolt árfolyamnyereséget, a forgatási célú értékpapírok eladásakor elért 

árfolyamnyereséget. 






919. Általános forgalmi adó bevételek, visszatérülések 

Az általános forgalmi adóval kapcsolatos könyvelési feladatokat a Számlarend „Általános 

forgalmi adóval kapcsolatos könyvelési feladatok”című része tartalmazza. 

93. FELHALMOZÁSI ÉS TŐKEJELLEGŰ BEVÉTELEK 

931. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése 

A költségvetési szerv által értékesített épületek, építmények, földterületek, gépek, berendezések, 

járművek, immateriális javak értékesítéséből származó bevételeket itt számoljuk 

el. 





94. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL KAPOTT KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS 

941. Felügyeleti szervtől kapott támogatás 

A költségvetési szerv a felügyeleti szervtől működési, felhalmozási célú támogatásban 

részesül, ezen bevételeket kell a főkönyvi számlán elszámolni. 





98. PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI BEVÉTELEK 

981. Előző évi előirányzat- pénzmaradvány igénybevétele 

Az előző évi gazdálkodás eredményeként megállapított pénzmaradványt tartalékként 

kezeljük, igénybevétele jutalmazás céljára, dologi kiadások fedezetére, tárgyi eszköz 

beszerzésre, felújításra, állami támogatás visszautalására történhet. 

80


Pénzmaradvány igénybevétele 


- befizetési kötelezettséghez T 4214 - K 9812 

- gazdálkodáshoz T 4212 - K 9812 


982. Előző évi vállalkozási eredmény igénybevétele 

Vállalkozási eredmény felhasználása alaptevékenységre 

Az önkormányzat a vállalkozási eredményét az alaptevékenységi kiadásokra használja 

fel. 


Eredmény igénybevétel teljesítése 


vállalkozási eredmény felhasználása T 4222 - K 9822 

elkülönített eredmény felhasználása T 4223 - K 9822 


Vállalkozási eredmény felhasználása vállalkozási tevékenységre 

Az önkormányzat vállalkozási eredményét a vállalkozási tevékenységre használja fel, 

ebben az esetben az eredményt a mindenkori társasági adóval azonos mértékű befizetési 

kötelezettség terheli, melynek mértéke 2007. évben 16 %. 


Eredmény igénybevétel teljesítése 



Eredmény igénybevétele befizetési kötelezettséghez 



983. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevétel elszámolása 

Tárgyévben képződő eredmény igénybevétele alaptevékenységre 

Ezen a főkönyvi számlán kell elszámolni a Költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből 

tárgyévben képződő eredmény terhére az alaptevékenységhez igénybevett pénzforgalom 

nélküli bevételt. 


Pénzforgalom nélküli elszámolás 



81

Előző években képződött eredmény igénybevétele alaptevékenységre 

Ezen a főkönyvi számlán kell elszámolni a Költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből 

előző években képződött eredménye terhére az alaptevékenységhez igénybevett 

pénzforgalom nélküli bevételt. 


Pénzforgalom nélküli elszámolás 



82

99. BEVÉTELEK FUNKCIONÁLIS OSZTÁLYOZÁS SZERINTI ELSZÁMOLÁSA 

991. Alaptevékenység szakfeladatainak bevételi előirányzata 

992. Alaptevékenység szakfeladatai bevételi előirányzatának teljesítése 

Ez a számla arra szolgál, hogy a funkcionális osztályozás szerint mind a jóváhagyott 

előirányzatokat, mind azok teljesítését itt mutassa ki a Költségvetési szerv, függetlenül 

attól, hogy azok melyik számlaosztályban kerültek elszámolásra. A 91-98. számlacsoportban 

elszámolt bevételek másodlagos elszámolásánál a 999. Bevételek átvezetése 

számlát, egyéb esetben a megfelelő átvezetési számlát kell alkalmazni. 


Bevételi előirányzat T 991 - K 497, 498 

Bevételi előirányzat teljesítése T 199, 279 - K 992 

439, 459 

479, 999 

993. Vállalkozási tevékenység különféle bevételeinek előirányzata 

995. Vállalkozási tevékenység különféle bevételei 



Bevételi előirányzat teljesítése T 199, 279 - K 995 

439, 459 

479, 999 

994. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevételek 

elszámolásának előirányzata 

996. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevételek 

elszámolása előirányzatának teljesítése 



Bevételi előirányzat teljesítése T 999 - K 996 

999. Bevételek átvezetési számla 

Technikai számla, a bevételek funkcionális osztályozás szerinti könyvelésénél a 992, 

995. 996. főkönyvi számlák ellenszámlája. 

83


NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK 

A számlaosztály számlái az alaptevékenységhez kapcsolódóan ideiglenesen átvett, onnan 

ideiglenesen átadott tárgyi eszközök, készletek nyilvántartására, a vállalkozási tevékenységhez 

térítésmentesen átvett tárgyi eszközök, készletek, a vagyoni vagy egyéb 

értékek, valamint követelések és kötelezettségek nyilvántartására szolgálnak. 

01. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA 

A számlát a 091. Befektetett eszközök nyilvántartási ellenszámlájával szemben kell 

megnyitni és folyamatosan vezetni. 

A számlához kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, 

hogy a Költségvetési szerv kitől és milyen értékben kapott (bérbe vett, bizományba átvett) 

befektetett eszközöket. 


- ideiglenesen átadott (átvett) befektetett eszköz 01 - 091 

- visszaadott (visszakapott) befektetett eszközök értékének kivezetése 091 - 01 

02. KÉSZLETEK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA 

A számlát a 092. Készletek nyilvántartási ellenszámlájával szemben kell megnyitni és 

folyamatosan vezetni. 


hogy a Költségvetési szerv kitől és milyen értékben kapott (bérbe vett, bizományba átvett) 

készleteket 


- átadott (átvett) készletek 02 - 092 

- visszaadott (visszakapott) eszközök értékének kivezetése 092 - 02 

03. KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA 

A számlát a 093. Követelések , pénzügyi elszámolások nyilvántartási ellenszámlájával 

szemben kell megnyitni és folyamatosan vezetni. 


hogy a Költségvetési szervnek kivel szemben van követelése (le nem zárt peres ügyek, 

az egyéb hosszú lejáratú követelések esetében a szerződés szerint járó, de nem esedékes 

kamat összege, stb.) 


- átadott érték 03 - 093 

- visszafizetés 093 - 03 

04. KÖTELEZETTSÉGEK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA 

A számlát a 094. Kötelezettségek nyilvántartási ellenszámlájával szemben kell megnyitni 

és folyamatosan vezetni. 

Itt kell kimutatni az önkormányzat garanciavállalásaival, kezességvállalásaival kapcsolatos 

függő kötelezettségeket. 


041. Függő kötelezettségek nyilvántartási számlája 

042. EU támogatási programokkal, pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos függő kötelezettség 

84

043. Biztos jövőben kötelezettségek nyilvántartási számlája 

85


– kötelezettségek keletkezése 04 - 094 

– kötelezettségek teljesítése 094 - 04 

– garanciavállalás keletkezése 04 - 094 

07. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA 

Ezt a számlát az Ámr. 134.§-ának (4) és (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével 

kell vezetni. A gazdasági műveletek, események hatását az analitikus nyilvántartásokból 

készített összesített bizonylat alapján le kell könyvelni, a tárgynegyedévet követő 

hónap 12. napjáig. 


71. Felhalmozási kiadások kötelezettségvállalás állománya 

072.Támogatásértékű kiadások, pénzeszközátadások kiadási előirányzatával kapcsolatos 

kötelezettségvállalások állománya 

074.Finanszírozási műveletek kiadási előirányzatával kapcsolatos kötelezettségvállalások 

állománya 

075. Működési kiadások kötelezettségvállalás állománya 


– kötelezettségvállalások keletkezése 07 - 097 

– kötelezettségvállalások teljesítése 097 - 07 

09. NYILVÁNTARTÁSI ELLENSZÁMLÁK 

A számlacsoport a befektetett eszközök; készletek; követelések, pénzügyi elszámolások; 

kötelezettségek; kötelezettségvállalások nyilvántartási ellenszámláit tartalmazza. 


091. Befektetett eszközök nyilvántartási ellenszámlája 

092. Készletek nyilvántartási ellenszámlája 

093. Követelések, pénzügyi elszámolások nyilvántartási ellenszámlája 

094. Kötelezettségek nyilvántartási ellenszámlája 

097. Kötelezettségvállalások nyilvántartási ellenszámlája 

0971. Felhalmozási kötelezettségvállalás nyilvántartási ellenszámlája 

0972. Támogatásértékű kiadások, pénzeszközátadás kötelezettségvállalása nyilvántartási 

ellenszámlája 

0974. Finanszírozási műveletek kötelezettségvállalása nyilvántartási ellenszámlája 

0975. Működés kötelezettségvállalás nyilvántartási ellenszámlája 

099. Kötelezettségvállalások technikai átvezetési számlája 

A főkönyvi összefüggéseket a kapcsolódó nyilvántartási számlák leírása tartalmazza. 

86

Általános forgalmi adóval kapcsolatos könyvelési feladatok 

Alapfogalmak 

Adóalany: az a jogi személy, aki saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket 

vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül 

annak céljára és eredményére. 

A költségvetési szerv abban az esetben tekintendő adóalanynak a közhatalom gyakorlásával 

összefüggő tevékenységen, koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenységen 

túlmenően az ÁFA törvény alapján adóköteles tevékenységet végez, és ezen tevékenységből 

eredő adóköteles bevétele meghaladja az évi 4 millió Ft-ot. 

A közhatalom gyakorlásával kapcsolatos tevékenység, valamint a koncessziós törvény 

hatálya alá tartozó tevékenység adókörön kívüli tevékenységnek minősül. 

Értékesítési tevékenységek 

Termékértékesítés: az a tevékenység amikor birtokba vehető dolog tulajdonjogát ellenérték 

fejében átruházza. 

Ilyenek: A befektetett eszközök, készletek értékesítése, apportálása, a gazdasági társaságtól 

történő (előzőleg apportált) eszköz kivonása. 

Értékesítésnek minősül még: 

– a saját kivitelezésben megvalósított beruházás, ha azt a dolgozók munkaidőben, 

munkaviszonyban valósítják meg. Az áfa szempontjából a felújítás nem minősül ilyen 

tevékenységnek. 

– az ellenérték nélkül átadott eszközök, szolgáltatások, ha ezeknél az előzetesen felszámított 

áfa részben vagy egészben levonható volt, még akkor is, ha ezzel a jogával 

a gazdálkodó egység nem élt. 

– továbbszámlázott szolgáltatás, amikor a költségvetési szerv saját nevében, de más 

javára rendeli a szolgáltatást. 

Szolgáltatásnyújtás: a KSH Szolgáltatási Jegyzékbe besorolt tevékenységek ellenérték 

fejében történő értékesítése, amely nem minősül termékértékesítésnek. 

Ilyenek: anyagi és szellemi szolgáltatások, továbbértékesített szolgáltatások. 

Adófizetési kötelezettség, adólevonási jog 

Az értékesítési tevékenységek teljesítésének időpontjában adófizetési kötelezettség keletkezik. 

A költségvetési szerv mint adóalany az adó önadózással történő megállapítása, bevallása, 

megfizetése vagy visszaigénylése érdekében köteles megfelelően részletezett nyilvántartást 

vezetni, amely alkalmas a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás utáni 

adófizetési kötelezettség, illetve az adófizetés alóli mentesség, az előzetesen felszámított 

adó, ezen belül a fizetendő adó összegéből levonható és le nem vonható rész megállapítására. 

Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 

A költségvetési szerv feladatainak elvégzése során szolgáltatásokat vesz igénybe, ellenérték 

fejében tulajdonjogot szerez. Ezen tevékenység következtében az értékesítést 

végző adóalany általános forgalmi adót hárít át rá. 

A költségvetési szervet, mint adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó 

összegéből levonja azt az összeget, amelyet a részére teljesített termékértékesítés és 

szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany ráhárított, illetve azt az összeget amelyet 

a saját vállalkozásban megvalósított beruházás után megfizetett. 

87

Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha azt nem adóalanyiságot eredményező 

gazdasági tevékenységhez, vagy közvetlenül tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységhez 

használja fel. 

Előzetesen felszámított áfa megosztása az adó levonása szempontjából 

Tételes elkülönítés 

A levonható és le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét a nyilvántartásban 

egymástól elkülönítetten kell kimutatni. 

Arányosítás 

Ha a tételes elkülönítés maradéktalanul nem valósítható meg, akkor az arányosítás szabályai 

szerint kell megosztani a levonható és le nem vonható részt. 

A tárgyi adómentes tevékenység adólevonásra nem jogosító tevékenységnek minősül. 

Az arányosítás szabályai 

Az arányosításba bevont előzetesen felszámított adót az analitika tartalmazza. 

Arányosításra csak azon beszerzések esetében van lehetőség, amelyek adóköteles és 

tárgyi adómenetes tevékenységhez kapcsolódnak. 

A levonási hányad meghatározása: 

Levonási hányad 

= 

adólevonásra jogosító bevételek adó nélküli 

értéke 

adólevonásra jogosító bevételek adó nélküli 

értéke + adólevonásra nem jogosító bevételek 

Az arányosítás során figyelmen kívül hagyható az alábbi eseti jellegű értékesítések bevételei: 

– - tárgyi eszköz értékesítése 

– - részesedések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítése 

– - engedményezés, tartozásátvállalás 

– - pénzügyi szolgáltatás 

Az arányosításba be nem vonható bevételek: 

– - kártérítési bevétel 

– - pénzforgalom nélküli bevétel 

– - áfa bevétel 

Levonható rész = Az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó 

összege 

szorozva a levonási hányaddal 

Le nem vonható rész = Az arányosításba bevont előzetesen felszámított 

adó összege 

– a levonható rész 

A főkönyv és analitika kapcsolata 

A főkönyvi könyvelésben az előzetesen felszámított általános forgalmi adót, a kiszámlázott 

(a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó) általános forgalmi 

adót, a befizetett illetve visszaigényelt és megtérült forgalmi adót elkülönített főkönyvi 

számlákon kell kimutatni. 

A kapcsolódó analitikus nyilvántartás legalább a következőket tartalmazza: 

A beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított áfa nyilvántartásának tartalma: 

– a bejövő számla sorszáma, dátuma 

88

– azonosító adatai 

– a teljesítés adata 

– a pénzügyi teljesítés adata 

– az adóalap csoportosítása (adómentes-, adóköteles tevékenység) 

– a feltüntetett áfa összege 

– a számla végösszege 

– az előzetesen felszámított áfa csoportosítása (adómentes-, adólevonásra jogosító 

tevékenységhez használta fel, arányosítással megosztandó) 

– azon főkönyvi számlák jelölése, amelyeken a beszerzéseket kiadásként elszámolták. 

A kiszámlázott, fizetendő áfa nyilvántartásának tartalma: 

– a kimenő számla sorszáma 

– azonosító adatai 

– a teljesítés ideje 

– a halasztás utolsó napja 

– a pénzügyi teljesítés ideje 

– az adóalap csoportosítása (adómentes, adólevonásra jogosító) 

– a kiszámlázott adó és a végösszeg 

– tevékenységi csoportosítás (alap-, vállalkozási) 

azon főkönyvi számlák jelölése, amelyeken a bevételeket elszámolták. 

Könyvelési feladatok 

I. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 

1) Felújítások, beruházások 

Ezen számlacsoportban kell elszámolni a felújítások, beruházások előzetesen felszámított 

áfáját, amit közgazdasági osztályozás szerint meg kell bontani aszerint, hogy az a 

felújítás, beruházás beszerzési értékébe beszámítható-e (teljesen tárgyi adómentes tevékenységhez 

kapcsolódik) vagy nem levonható. 


Felújítások idegen kivitelezésben 


beszerzési értékbe beszámítandó T 1812 - K 311,321 

beszerzési értékbe be nem számítandó T 1813 - K 311,321 


közvetlen kiadás 

= alaptevékenység esetén T 72 - K 1998 

= vállalkozási tevékenység esetén T 791 - K 1998 

közvetett kiadás 

= alaptevékenység esetén T 61-65, 68 - K 1998 

felosztás T 72 - K 6 

=alap- és vállalkozási tevékenység T 64 - K 1998 

felosztás T 72, 791 - K 64 

Beruházások idegen kivitelezésben 


beszerzési értékbe beszámítandó T 1822 - K 311,321 

beszerzési értékbe be nem számítandó T 1823 - K 311,321 






= több alaptevékenység esetén T 61-65, 68 - K 1998 

89


=alap- és vállalkozási tevékenység T 64 - K 1998 


2) Vásárolt termékek és szolgáltatások előzetesen felszámított áfája 

A szállítók által kiállított számlákban megjelenő és ténylegesen kifizetett általános forgalmi 

adót kell itt könyvelni. 



- közgazdasági osztályozás szerint T 5612 - K 311,321 






= több alaptevékenység T 61-65,68 - K 599 


= alap és vállalkozási tevékenység T 64 - K 599 

felosztás T 72,791 - K 64 

II. Általános forgalmi adó bevételek 

Ha a költségvetési szerv adóköteles tevékenységet végez, akkor a befolyt áfát az alábbi 

számlákon kell elszámolni. Ha olyan eszközt értékesítenek, amelyet az alap- és vállalkozási 

tevékenységhez egyaránt használtak és a bevétel közvetlenül nem osztható meg, 

akkor az adóalap felosztásával azonos módon kell az áfát felosztani. 

1) A kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adója 







2) Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak általános forgalmi adója 







III. Általános forgalmi adó bevallás 

Az általános forgalmi adó bevallására kötelezettnek – havonta – általános forgalmiadófizetési 

kötelezettsége illetve visszaigénylési jogosultsága keletkezik. 

Az előzetesen felszámított, levonható forgalmi adót az analitikus nyilvántartás alapján 

(tételes elkülönítés vagy az arányosítás módszere) kell meghatározni. A fizetendő áfa 

90

meghatározásánál figyelembe kell venni az adófizetési kötelezettség halasztásának jogszabályi 

előírásait. 

Ezenkívül: a ”0” számlaosztályban könyvelendő alábbi tételeket.: 

– saját vállalkozásban végzett beruházás 

– termék kivonása gazdasági tevékenységből 

– eszköz ellenérték nélküli átadása, ha annak beszerzésekor az adó levonására jogosult 

volt. 

Itt kell elszámolni – a bruttó elszámolás elvéből következően – azt a kiadást, illetve bevételt, 

amely az adóhatósági elszámolás eredményeként az alap- és vállalkozási tevékenységet 

más- más módon érinti. 

Előfordulhat, hogy az adóköteles alaptevékenység tekintetében fizetendő pozícióban 

van, a vállalkozási tevékenység esetében pedig visszaigénylő pozícióban van és fordítva. 

Ebben az esetben a nettó pénzügyi elszámoláshoz kapcsolódóan a tevékenységekre 

könyvelni kell a kiszámolt kiadási és a bevételi tételt. 

1) Befizetett áfa elszámolása 

Funkcionális osztályozás szerinti feladatok: 

Amennyiben a kiadás felmerülésekor megállapítható a terhelendő szakfeladat, akkor 

közvetlen kiadásként a 72-79. számlacsoport megfelelő számláira kell könyvelni. 

Amennyiben a kiadás felmerülésekor nem állapítható meg a terhelendő szakfeladat, 

akkor közvetett kiadásként az adóalappal együtt a 64. számlán kell könyvelni. 

a) Beruházáshoz kapcsolódó áfa befizetés 

A saját beruházással kapcsolatban keletkezett fizetendő összeg elszámolása 




Funkcionális osztályozás szerint 





több alaptevékenység esetén T 64 - K 1998 


alap- és vállalkozási tevékenység esetén T 64 - K 1998 


b) A kiszámlázott termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással összefüggésben jelentkező 

áfa befizetés 





Közvetlen kiadás 

csak alaptevékenység esetén T 72 - K 599 

csak vállalkozási tevékenység esetén T 791 - K 599 

Amennyiben a befizetés nettósított összeg: 

- Az alaptevékenységnél befizetést, vállalkozási 

tevékenységnél visszaigénylést jelent 

befizetett összeg könyvelése 

91



vállalkozási tevékenység visszaigénylésének 

könyvelése 

alaptevékenységnél 



vállalkozási tevékenységnél 



- A vállalkozási tevékenységnél befizetést, alaptevékenységnél 

visszaigénylést jelent 

befizetett összeg könyvelése 



alaptevékenység visszaigénylés könyvelése 






c) A tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésével összefüggésben jelentkező 

áfa befizetés 









több alaptevékenység esetén T 64 - K 599 

felosztás T 72- 77 - K 64 

alap- és vállalkozási tevékenység T 64 - K 599 


2) Általános forgalmi adó visszatérülés 

a) A kiszámlázott termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban visszatérült áfa elszámolása 





csak alaptevékenység T 999 - K 992 

csak vállalkozási tevékenység T 999 - K 995 

Amennyiben a visszaigénylés nettósított összeg: 

- A vállalkozási tevékenységnél visszaigénylést, 

92

alaptevékenységnél befizetést jelent 

visszatérülés könyvelése 



alaptevékenység befizetésének könyvelése 







- Az alaptevékenységnél visszaigénylést, vállalkozási 

tevékenységnél befizetést jelent 




vállalkozási tevékenység befizetésének 

könyvelése 







b) Felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó áfa visszatérülés 





csak alaptevékenység T 999 - K 992 

csak vállalkozási tevékenység T 999 - K 995 

Amennyiben a visszaigénylés nettósított összeg: 

- A vállalkozási tevékenységnél visszaigénylést, 

alaptevékenységnél befizetést jelent 




alaptevékenység befizetésének könyvelése 







- Az alaptevékenységnél visszaigénylést, vállalkozási 

tevékenységnél befizetést jelent 




vállalkozási tevékenység befizetésének 

93

könyvelése 







94

HAVI ZÁRLATI FELADATOK 

III. 

ZÁRLATI FELADATOK, ÉV VÉGI ZÁRLATI TÉTELEK 

A havi zárlat folyamán az egyeztetéseket kell elvégezni. Ezek a következők: 

– a bankszámlák egyenlegeinek egyeztetése a havi utolsó bankszámlakivonat adataival, 

– a pénztárjelentés adatainak egyeztetése a főkönyvi pénztárszámla adataival, 

– havi áfa bevallást készítő költségvetési szerveknél a bevallás adatainak egyeztetése 

a tényleges befizetésekkel, 

– a hó végi főkönyvi kivonat alapján az 1-5. számlaosztályban könyvelt kiadások 

egyeztetése a 6-7. számlaosztályban elszámolt kiadásokkal, 

– a különböző pénzforgalmi számlákon könyvelt bevételek és kiadások egyeztetése az 

átvezetési számlákon elszámolt bevételekkel és kiadásokkal, 

– a havi pénzforgalom egyeztetése (pénz- és bankszámlák nyitó egyenlege (+) havi 

pénzforgalmi bevételek (-) havi pénzforgalmi kiadások = pénz- és bankszámlák hó 

végi záró egyenlege) 

NEGYEDÉVES ZÁRLATI FELADATOK 

A költségvetési szervnek a saját, illetve a más szervezethez rendelt eszközeinek és forrásainak 

alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, 

illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásaiból összeállított mérleg-jelentést 

kell készíteni. 

A negyedéves zárlat egyeztetési feladatai a havi zárási feladatokon túlmenően a következők: 

– negyedéves áfa bevallást készítő költségvetési szervek esetében a bevallás adatainak 

egyeztetése a tényleges befizetésekkel, 

– a beruházási és felújítási számlák egyeztetése az analitikus nyilvántartásokkal, 

– a függő, átfutó, kiegyenlítő és továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek és kiadások 

forgalmának egyeztetése az analitikus nyilvántartásokkal, a rendezendő tételek 

lekönyvelése. 

Könyvelési feladatok: (a könyvelési tételek az egyes számlaosztályokban illetve az év 

végi zárlati feladatoknál bemutatva) 

A könyvelést a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell elvégezni. 

– a befejezetlen beruházások állományváltozásának könyvelése 

– a tárgynegyedévben üzembe helyezett beruházások és felújítások könyvelése a 

megfelelő főkönyvi állományi számlákra 

– Értékcsökkenések elszámolása, lekönyvelése, 

– Készletek állományváltozásának könyvelése. Ezt a mennyiségben és értékben folyamatosan 

vezetett analitikus nyilvántartásokból készletváltozási jogcímenként 

készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell elvégezni. A beszerzéseket, a 

térítésmentes átvételeket tőkenövekedésként, a felhasználást, értékesítést 

tőkecsökkenésként kell könyvelni a megfelelő készletszámlával szemben, 

– Rövid lejáratú támogatási kölcsönök állományváltozásának könyvelése (az analitikus 

nyilvántartásból készített összesítő kimutatás /feladás/ alapján), 

– Követelések állományváltozásának könyvelése. Ezt a mennyiségben és értékben 

folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból a követelés változásának jogcíme 

szerint készítetett összesítő bizonylat (feladás) alapján kell elvégezni, 

– Az előirt követelések (áfát is tartalmazó) összegét növekedésként, a pénzügyileg 

rendezett követelések értékét csökkenésként kell figyelembe venni a megfelelő tőkeváltozás 

számlával szemben, 

– Rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozásának könyvelése, 

95

– Ezt a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból 

változási jogcímenként készítetett összesítő bizonylat (feladás) alapján kell elvégezni, 

– A kötelezettségvállalások lekönyvelése a 0. számlaosztályban az analitikus nyilvántartásokból 

készült összesítő bizonylat alapján. 

FÉLÉVES ZÁRLATI FELADATOK 

A féléves zárlati feladatok a negyedéves zárlati és a havi zárási feladatokon túlmenően a 

következők: 

– A közvetett kiadások szakfeladatra történő felosztása, 

– Előirányzat-módosítások egyeztetése, 

– Főkönyvi kivonat készítése az I. féléves beszámoló elkészítéséhez. 

ÉVES ZÁRLATI FELADATOK 

Az év végi zárlati elszámolásokhoz kapcsolódó feladatokat és ezek időbeli ütemezését a 

Számviteli politika és a Számlarendhez kapcsolódóan elkészített szabályzatok tartalmazzák. 

Az év végi zárási feladatok magukba foglalják a havi, negyedéves, féléves munkálatokat. 

Ezeken kívül speciális év végi zárlati feladatok is jelentkeznek, melyek a következők: 

– A leltározási feladatokat el kell végezni és össze kell állítani a leltárt amely tételesen, 

ellenőrizhető módon tartalmazza az eszközöket, forrásokat mennyiségben és értékben, 

– A leltározást követően meg kell állapítani a hiányt és többletet, majd a leltárt értékelni 

kell, hogy a könyvviteli mérlegben megfelelő értékben szerepeljenek, 

– Valamennyi, az év végén meglévő, bankszámla december 31-ei számlakivonatát 

egyezetni kell a megfelelő főkönyvi számlával, 

– Függő, átfutó, kiegyenlítő és továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások és bevételek 

forgalmi számláinak egyeztetése a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal. 

Össze kell gyűjteni azokat az információkat, melyek alapján az alábbi feladatok elvégezhetők: 

– Terven felüli értékcsökkenések elszámolása, visszaírása, 

– - Értékvesztések elszámolása, visszaírása, 

– - Értékhelyesbítések elszámolása, visszaírása, 

– - Valuta és devizaszámlák záróértékének megállapítása. 

A zárlati feladatok befejezését követően végezzük a éves szintű zárlati könyvviteli feladatokat. 

ÉV VÉGI KÖNYVELÉSI ZÁRLATI TÉTELEK 

1. Előirányzat zárás 


- közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 3, 4, 5 - K 496 




Alaptevékenységek kiadási előirányzata T 71 - K 496 

Vállalkozási tevékenység különféle kiadásainak 

előirányzata T 781 - K 496 

96

Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom 

nélküli kiadások elszámolásának előirányzata 

T 783 - K 496 


- közgazdasági osztályozás szerint T 496 - K 1, 2, 4, 9 




Alaptevékenységek kiadási előirányzata T 496 - K 991 

Vállalkozási tevékenység különféle kiadásainak 



nélküli kiadások elszámolásának 


2. Teljesítések zárása 

a) Kiadások teljesítése 

- közgazdasági osztályozás szerint T 199, 279, 

299, 389, 

439, 459, 

599 

97 

- K 1, 2, 3, 4, 5 


előirányzat teljesí- 

tési számlái 


Alaptevékenység kiadási előirányzat teljesítése T 494 - K 72 

Finanszírozási műveletek kiadási előirányzat teljesítése 

T 494 - K 772 

Vállalkozási tevékenység különféle kiadásai T 495 - K 791 


nélküli kiadások elszámolása 

előirányzatának teljesítése T 495 - K 793 

b) Bevételek teljesítése 

- közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 4, 9 


előirányzat teljesítési 

számlái 

- K 199, 279 

459, 999 


Alaptevékenység esetén T 992 - K 494 

Vállalkozási tevékenység különféle bevételei T 995 - K 495 


nélküli bevételek elszámolása 

előirányzatának teljesítése T 996 - K 495 

Finanszírozási műveletek bevételi előirányzatának 

teljesítése T 9972 - K 494 

T K

3. Tartalékok rendezése 

Előző évi pénzmaradvány tartalék elszámolásának átvezetése 

494 4214 

Fel nem használt elkülönített eredmény átvezetése 4223 4222 

4. Tartalék megállapítása 

- alaptevékenység esetén 494 4211 

vagy 

4211 494 

- vállalkozási tevékenység esetén 495 4221 

vagy 

4221 495 

5. Értékcsökkenés elszámolása 

Vagyoni értékű jogok értékcsökkenése 593 1123 

Szellemi termékek értékcsökkenése 593 1124 

Földterületek értékcsökkenése 593 1221 

Telek értékcsökkenése 593 1222 

Épületek értékcsökkenése 593 1223 

T K 

Egyéb építmények értékcsökkenése 593 1224 

Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenése 

593 1226 

Folyamatban lévő beruházások értékcsökkenése 593 1227 

Gépek, berendezések, felszerelések értékcsökkenése 593 1312 

Járművek értékcsökkenése 593 1322 

Üzemeltetésre, kezelésre átadott immateriális javak értékcsökkenése 

593 1621 

Üzemeltetésre, kezelésre átadott ingatlanok értékcsökkenése 

593 1622 

Üzemeltetésre, kezelésre átadott gépek, berendezések, 

felszerelések értékcsökkenése 593 1623 

Üzemeltetésre, kezelésre átadott járművek értékcsökkenése 

593 1624 

A tervszerinti értékcsökkenés tőkeváltozásként való elszámolása 

41233 593 

A terven felüli értékcsökkenés tőkeváltozásként való elszámolása 

41234, 41235 593 

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása 112 5933 

122 

1312 

1322 

142 

162 

Tőkeváltozásként történő elszámolása 5933 41234, 41235 

6. Értékvesztés 

a) Értékvesztés elszámolása 

Immateriális javak beruházására adott előleg értékvesztése 

5951 1182 

98

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok beruházására 

adott előleg értékvesztése 5951 1282 

Gépek, berendezések, felszerelések beruházására adott 

előleg értékvesztése 5951 13182 

Járművek beruházására adott előleg értékvesztése 5951 13282 

Hosszú lejáratú követelések értékvesztése 5951 198 

Vásárolt készletek értékvesztése 5951 24 

Saját termelésű készletek értékvesztése 5951 26 

Követelések értékvesztése 5951 288 

Tőkeváltozás 41236 5951 

b) Elszámolt értékvesztés visszaírása 

Immateriális javak beruházására adott előleg értékvesztésének 

visszaírása 1182 5952 

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok beruházására 

adott előleg értékvesztésének visszaírása 1282 5952 

Gépek, berendezések, felszerelések beruházására adott 

előleg értékvesztésének visszaírása 13182 5952 

Járművek beruházására adott előleg értékvesztésének 


Hosszú lejáratú követelések értékvesztésének visszaírása 

198 5952 

Vásárolt készletek értékvesztésének visszaírása 24 5952 

Saját termelésű készletek értékvesztésének visszaírása 26 5952 

T K 

Követelések értékvesztésének visszaírása 288 5952 

Tőkeváltozás 5952 41236 

7. Állományváltozások könyvelése az egyes gazdasági 

eseményeknél (készletek, követelések, kötelezettségek, 

értékhelyesbítések) 

8. Értékhelyesbítés elszámolása, visszaírása 

Tételes könyvelés a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó 

gazdasági események között 

Immateriális javak értékhelyesbítése 119 417 

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékhelyesbítése 

129 417 

Gépek, berendezések, felszerelések értékhelyesbítése 1319 417 

Járművek értékhelyesbítése 1329 417 

Immateriális javak értékhelyesbítés visszaírása 417 119 

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékhelyesbítés 


Gépek, berendezések, felszerelések értékhelyesbítés viszszaírása 

417 1319 

Járművek értékhelyesbítés visszaírása 417 1329 

Tenyészállatok értékhelyesbítés visszaírása 417 149 

9. Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások, bevételek forgalmi 

számlájának átvezetése az állományi számlára 

- Tartozik előjelű forgalom esetén 

Költségvetési függő kiadások 3911 3912 

Költségvetési átfutó kiadások 39211 39212 

39221 39222 

99

100 

39241 39242 

39251 39252 

39261 39262 

39291 39292 

Költségvetési kiegyenlítő kiadások 39411 39412 

Költségvetési függő bevételek 48111 48112 

Költségvetési átfutó bevételek 48211 48212 

48221 48222 

48241 48242 

48251 48252 

48261 48262 

Költségvetési kiegyenlítő bevételek 48311 48312 

- Követel előjelű forgalom esetén 

Költségvetési függő kiadások 3912 3911 

Költségvetési átfutó kiadások 39212 39211 

39222 39221 

39242 39241 

39252 39251 

39262 39261 

39292 39291 

Költségvetési kiegyenlítő kiadások 39421 39411 

T K 

Költségvetési függő bevételek 48112 48111 

Költségvetési átfutó bevételek 48212 48211 

48222 48221 

48242 48241 

48252 48251 

48262 48261 

Költségvetési kiegyenlítő bevételek 48312 48311 

10. Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek, kiadások 

forgalmának összevezetése 499 397 

487 499 

Amennyiben a 487. számlának van egyenlege, úgy: 

Államháztartáson belülről kapott működési 4871 4642 

Államháztartáson belülről kapott felhalmozási 4872 4652 

Államháztartáson kívülről kapott működési 4871 4712 

Államháztartáson kívülről kapott felhalmozási 4872 4722 

11. Mérlegszámlák zárása 

- Tartozik előjelű számlák 493 1 

493 2 

493 3 

esetleg: 493 

412 

493 4214 

493 4224 

(kivéve az értékcsökkenési számlák) 

- Követel előjelű számlák 4 493

101 

értékcsökkenési számlák 493 

12. Főkönyvi kivonat készítése 

A könyvviteli mérleg és a pénzforgalmi jelentés bizonylati alátámasztásaként főkönyvi 

kivonatot kell készíteni az éves (féléves) beszámoló összeállítását megelőzően. 

Főkönyvi számla 

Állományi számlák Előirányzat számlák Előirányzatteljesítésiszámlák 

neve száma T (–) KT (–) KT (–) KT (–) KT (–) KT (–) KT (–) K T (–) K 

Nyitó ForgalomEgyenleg Nyitó ForgalomEgyenleg Forgalom Egyenleg 

Állományi számlák neve 

Állományi számlák száma 

Előirányzat számlák neve 

Előirányzat számlák száma 

Előirányzat teljesítés számlák neve 

Előirányzat teljesítés számlák száma 

13. Pénzmaradvány, vállalkozási eredmény 

A. Pénzmaradvány 

1. Költségvetési bankszámlák záró egyenlegei 178, 321, 322, 324, 325, 

328, 329 

2. Pénztárak és betétkönyvek záró egyenlegei 311, 312, 313, 314, 315, 

319 

3. Záró pénzkészlet 

4. Költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások 

záróegyenlege (+) 394 

5. Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások 

záróegyenlege (-) 483 

6. Költségvetési aktív átfutó elszámolások 


7. Költségvetési passzív átfutó elszámolások 


8. Költségvetési aktív függő elszámolások 


9. Költségvetési passzív függő elszámolások 


10. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások 

összesen

11. Előző évben (években) képzett tartalékok maradvány 

(-) 4212, 4214 

4222, 4224 

12. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye 

(-) 4221 

13. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány 

(Az összeg megegyezik a 494. Költségvetési bevételek 

és kiadások elszámolása számla egyenlegével) 

4211 

14. Intézményi költségvetési befizetés többlet támogatás 

miatt (-) 

A pénz beutalása az önkormányzat számlájára 

- közgazdasági osztályozás szerint 3722 341 

- funkcionális osztályozás szerint 72 599 

Tartalék igénybevétele 



15. Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt 

(-) 

A pénz átutalása a központi költségvetésbe 






102 

T K 

16. Költségvetési kiutalás ki nem utalt intézményi 

támogatás miatt (+) 

Kiutalás beérkezik az intézmény számlájára 



17. Költségvetési kiutalás ki nem utalt támogatás 

miatt (+) 

A pénz beérkezik a Polgármesteri Hivatal számlájára 



18. Pénzmaradványt terhelő elvonások (-) 

A pénz beutalása az önkormányzat számlájára 






19. Költségvetési pénzmaradvány

20. A vállalkozási tevékenység eredményéből alaptevékenység 

ellátására felhasznált összeg 

(Az 5942. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti 

pénzforgalom nélküli kiadások előirányzatainak 

teljesítése számla forgalma alapján) 4221 4211 

21. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály 

alapján módosító tétel 

22. Módosított pénzmaradvány 4211 4212 

23. A 19. sorból 

Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz 

maradványa 

24. Kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány 

25. Szabad pénzmaradvány 

26. Technikai összesen 

B. Vállalkozási eredmény 

1. Vállalkozási tevékenység bevételi előirányzata 993, 994 

2. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt 

- folyó bevételei, áfa - 

3. - kamatbevétele, realizált árfolyamnyeresége 9162, 9172 

4. - felhalmozási és tőkejellegű bevételei 931, 933 

osztalék nélkül 

5. - osztalék és hozambevétele 9332 

6. - pénzforgalom nélküli bevétele 9822, 9832 

7. - felhalmozási és folyó adott kölcsönök 

visszatérülései, átvett pénzeszközök 19, 27, 47 

8. - hiteleinek, rövid lejáratú értékpapírjainak 

bevételei 29, 43, 45 

9. - bevételek összesen 

10. Vállalkozási tevékenység kiadási előirányzata 781, 783 

11. - folyó (és pénzforgalom nélküli) kiadásai 5, 594 

12. - felhalmozási és tőkekiadásai 11, 12, 13, 14, 17, 18 


forgalmi számlái 

13. - adott kölcsönök, pénzeszközátadás 19, 27, 38 

103

14. - hiteleinek, rövidlejáratú értékpapírjainak 

kiadásai 29, 43, 45 

15. - kiadásai összesen 

16. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye 

T 495 - K 4221 

vagy 

T 4221 - K 495 

17. Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési 

leírás 593 

18. Alaptevékenység ellátására felhasznált tárgyévi 

eredmény 9832 

19. Alaptevékenység ellátására felhasznált előző 

év(ek) eredménye 9832 

20. A tárgyévet követő évben alaptevékenység ellátására 

felhasználni tervezett eredmény 

104 

Amennyiben (-) az eredmény, 

úgy elsősorban az 

előző évi eredmény terhére 

kell leírni, ha ez nem 

elég vagy nincs, úgy a 

4224-re kell átvinni. 

21. Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály 

alapján módosító tétel A 42. számlaosztálynál 

megfogalmazott növelő, 

csökkentő tételek alapján 

22. Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi 

eredménye 

( 16 – 17 – 18 – 19 – 20 +/- 21 ) 

23. Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetés 16 % 

(T 4221 - K 4224) 

24. Tartalékba helyezhető eredmény ( 16 – 18 – 

19 – 23 ) T 4221 - K 4222 

4221 - 4223 


A 42. sz. számlánál leírtak szerint.

Eszközök 

A. Befektetett eszközök 

IV. 

KÖNYVVITELI MÉRLEG ÖSSZEÁLLÍTÁSA 

I. Immateriális javak 11. számlacsoport főkönyvi számlái 

II. Tárgyi eszközök 12. - " - - " - 

13. - " - - " - 

14. - " - - " - 

III. Befektetett pénzügyi eszközök 17. - " - - " - 

19. - " - - " - 

IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, 

vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe 

vett eszközök 16. - " - - " - 

B. Forgóeszközök 

I. Készletek 21. számlacsoport főkönyvi számlái 

22. - " - - " - 

23. - " - - " - 

24. - " - - " - 

25. - " - - " - 

26. - " - - " - 

II. Követelések 27. - " - - " - 

28. - " - - " - 

III. Értékpapírok 29. - " - - " - 

IV. Pénzeszközök 31. - " - - " - 

32. - " - - " - 

35. - " - - " - 

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások 39. - " - - " - 

Források 

D. Saját tőke 41. számlacsoport főkönyvi számlái 

E. Tartalékok 42. . - " - - " - 

F. Kötelezettségek 

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 43. . - " - - " - 

II. Rövid lejáratú kötelezettségek 44. . - " - - " - 

45. . - " - - " - 

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások 48. . - " - - " - 

105

V. 

ALKALMAZANDÓ SZAKFELADATOK 

552001-2 Üdülői szálláshely szolgáltatás 

559011-1 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 

561000-2 Éttermi, mozgó vendéglátás 

561000-4 Éttermi, mozgó vendéglátás 

562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 

562914-1 Tanulók kollégiumi étkeztetése 

562917-1 Munkahelyi étkeztetés 

682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 

841907-9 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 

850001-1 Közoktatási és kapcs. tev. pénzügyi ig. önkorm. költségvetési szervnél 

853000-1 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 

853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13 évfolyam) 

853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakközép-iskolai oktatása (9-12/13. évf.) 

853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 

853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű elm. oktatás 

853221-2 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű gyak. oktatás 

853221-1 szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű gyak. oktatás 

855932-2 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 

856091-2 szakképzési és felnőttképzési támogatások 

890441-2 Közcélú foglalkoztatás 

106

VI. 

BIZONYLATI REND ÉS AZ ALKALMAZANDÓ NYOMTATVÁNYOK 

Bizonylati rend 

Az analitikus nyilvántartással kapcsolatos feladatokat, gazdasági eseményeket, ezekkel 

összefüggő bizonylatokat, azok útját, a bizonylatokkal összefüggő döntési jogosítványokat 

a költségvetési szerv részletes Bizonylati szabályzata tartalmazza. 

Jelen számlarend a Bizonylati szabályzat elkészítésével összefüggő bizonylati elvet, valamint 

az alkalmazandó bizonylatokat tartalmazza. 

1. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem 

Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök 

forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani. 

A számviteli (könyvvitel) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat 

alapján szabad adatokat bejegyezni. 

A pénzeszközöket (készpénz és számlapénz) érintő gazdasági műveletek, események 

bizonylatainak adatait a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés 

(számlakivonat) megérkezésekor könyvelni kell. 

2. Bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei 

Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a 

gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más 

gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, 

szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi 

rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy 

egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása 

céljára készítettek, és amely rendelkezik az e törvényben meghatározott általános 

alaki és tartalmi kellékekkel. 

A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és 

helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell 

tartani. 

A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a 

gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, magyar 

nyelven kell kiállítani. (Külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított 

számlán az adatok a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntethetők.) 

A külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell - a 

könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - magyarul is feltüntetni, 

amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, 

könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek. 

A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi 

kellékei a következők: 

a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; 

b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; 

c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó 

és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől 

107

függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon 

az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; 

d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet 

jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, 

amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; 

e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a 

gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet 

jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai; 

f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot 

kiállító gazdálkodó nevét, címét; 

g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló 

bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az öszszesítés 

vonatkozik; 

h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; 

i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; 

j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. 

A számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi 

hitelességét, megbízhatóságát - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a gazdálkodó 

képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított 

személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a gazdálkodó 

azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja. 

Ha a könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás 

eredménye, biztosítani kell: 

a) az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a 

késedelem nélküli kiíratását, 

b) az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket. 

3. Szigorú számadási kötelezettség 

- Szigorú számadású bizonylatok, nyomtatványok 

A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági 

eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített 

számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány 

értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket 

kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat 

alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. 

- Szigorú számadású nyomtatványok átvétele nyilvántartása, ellenőrzése, őrzése 

A beszerzett, illetve a költségvetési szerv rendelkezésére bocsátott készletet jegyzék 

kíséretében kell nyomtatvány raktáros részére (akit a szigorú számadású 

nyomtatványok kezelésével megbíznak) állományba vétel, illetve kezelés és megőrzés 

végett átadni. Az átadási jegyzékben a nyomtatványokat fajtánként elkülönítve, 

ezen belül füzetenként, űrlaponként emelkedő számsorrendben kell felsorolni. Ez a 

jegyzék egyúttal az átvevő dolgozó nyilvántartása az állományba vett nyomtatványokról. 

Az átvétel alkalmával minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az egyes nyomtatványokban 

az űrlapok teljes számban megvannak-e, továbbá az űrlapokon a 

sorszámok és esetleges egyéb jelzések (pl. számlavezető pénzintézet jelzőszáma) 

helyesek-e. 

A felülvizsgált és helyesnek talált szigorú számadású nyomtatványokat páncélszekrényben 

(páncél kazettában) kell őrizni. 

- A szigorú számadású nyomtatványok kiadása, felhasználása 

108

Minden olyan esetben, ha a megőrzéssel megbízott dolgozó a kezelésére bízott 

nyomtatvány készletből annak felhasználására megbízott személynek kiad, a kiadás 

és az átvétel tényét a nyilvántartás megfelelő sorában a kiadás és az átvétel keltének 

feltüntetésével keresztül kell vezetni, és az átvételt ugyanott a megbízott személy 

aláírásával kell elismertetni. 

A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmazni: 

- a beszerzett bizonylat sorszámát, 

- beszerzés idejét, 

- a felhasználás kezdő időpontját, 

- a felhasználás befejező időpontját, 

- a felhasználásra átvevő aláírását, 

- a felhasználatlan visszavevő aláírását. 

A szigorú számadású nyomtatványokat használók a felhasznált mennyiséggel minden 

hónap (hónap, negyedév) követő 31.-ig kötelesek elszámolni. 

A nyomtatványok átadása, illetve átvétele csak elismervény ellenében történhet. 

109

4. A bizonylatok kiállítása, helyesbítése 

A bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés 

megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani. 

A bizonylaton az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező 

megőrzési határidőig olvashatók (olvasható alakra hozhatók), továbbá az esetlegessé 

váló utólagos változások felismerhetők, illetve kimutathatók legyenek. 

A szabályszerű javításokat következők szerint kell elvégezni: 

A bizonylatra helytelenül bejegyzett adatok javítása során az eredeti bejegyzést át 

kell húzni, úgy, hogy az eredeti bejegyzés (szám vagy szöveg) olvasható maradjon. A 

helyesbített adatokat az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni. A hibás bejegyzéseket 

a bizonylat minden példányán javítani kell. Fel kell tüntetni továbbá a helyesbítés 

keltét és a bizonylatot helyesbítő személy aláírását. 

Pénztári bizonylatokat javítani nem szabad! A rontott pénztári bizonylat, készpénzcsekk 

stb. helyett új bizonylatot kell kiállítani és a rontott, stornírozott bizonylatot 

(annak összes példányát) meg kell őrizni. 

A külső szervektől beérkezett bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból ellenőrizni 

kell. Az ellenőrzés során talált hibákról a bizonylat kiállítóját értesíteni kell és fel kell 

szólítani a hibás bejegyzés helyesbítésére. 

A külső szervektől beérkező bizonylatok alaki és tartalmi szempontból történő ellenőrzéséért 

a pénzügyi előadó felelős. 

A költségvetési szerv külső szervtől érkezett bizonylatot nem javíthat. 

A hibásan, más szerv részére megküldött bizonylatot az intézmény (költségvetési 

szerv) köteles javítani. A javítás történhet az eredeti - hibás - bizonylat érvénytelenítésével 

és új bizonylat kiállításával, vagy helyesbítő bizonylat kiállításával. 

A helyesbítő bizonylatnak tartalmaznia kell: 

- az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatokat, 

- a módosításnak megfelelő új tételeket. 

A bizonylatok, nyomtatványok alaki és tartalmi szempontból történő szabályszerű kitöltéséért, 

valamint ellenőrzéséért a jelen szabályzatban megjelölt személyek a felelősek. 

5. A bizonylatok feldolgozása 

A bizonylatok feldolgozása során ellenőrizni kell a bizonylatokon feltüntetett adatokat, 

azok hitelességét. A rögzítésnek, könyvelésük előtt a bizonylatokat csoportosítani 

kell. 

A feldolgozás során a következő feladatokat kell elvégezni: 

a.) Ki kell jelölni azokat a főkönyvi számlákat (analitikus nyilvántartó lapot), amelyeken 

a gazdasági művelet hatásának értékét, illetve mennyiségi adatait 

rögzíteni kell, (számlakijelölés, gépi adatfeldolgozás során az előírt kódolást). 

b.) A bizonylaton el kell végezni a számlakijelölést, illetve a kódolást végző személy 

kézjegyével azt el kell látni. 

c.) Rögzíteni kell a könyvelés megtörténtét, időpontját és az egyeztetés tényét. 

d.) Biztosítani kell megfelelő hivatkozással a visszakeresés lehetőségét. 

A feldolgozás során ellenőrizni kell: 

- az aláírók jogosultságát, 

- a bizonylat alaki, tartalmi és számszaki helyességét, valamint azt, hogy a könyveléshez 

minden bizonylat megérkezett-e, továbbá azt, hogy az adatok feldolgozása 

teljes körűen megtörtént-e, 

- a munkafolyamatba épített ellenőrzés megtörténtét. 

A gépi adathordozón (mágneslemez) lévő adatok helyesbítéséről (javításáról) jegyzéket 

kell készíteni: tabló formájában. A javításokról készített hibajegyzéket (hibalistát) 

a javító bizonylatokkal együtt meg kell őrizni. A gépi adathordozón levő adatok he- 

110

lyesbítésének módját valamint annak esetleges változását, a feldolgozási dokumentációban 

szabályozottak szerint kell elvégezni. 

A számítógépes adatfeldolgozás keretében a törzsadatokat a bizonylati elv alapján 

kell rögzíteni, illetőleg változásaikat nyilvántartani. 

A törzsadatok rögzítéséért és változásaik nyilvántartásáért a könyvelő felelős. 

6. Bizonylatok ellenőrzése 

- Ennek keretében a következőket kell vizsgálni: 

- a gazdasági esemény bizonylatolása az előírt bizonylati űrlapon történt-e, 

- a bizonylati űrlapot sorszám szerint vették-e használatba (szigorú számadású 

nyomtatványoknál), 

- a bizonylatok kitöltése teljes körűen megtörtént-e, minden adat szerepel-e, 

- a kiállító, az érvényesítő és az utalványozó (ellenjegyző), valamint a gazdasági 

eseményben érintett dolgozók aláírása szerepel-e a bizonylaton, 

- a bizonylat kiállítása megfelelő-e, a javítások szabályszerűek-e, 

- a szükséges mellékletek csatolva vannak-e. 

- A számszaki vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy a mennyiségi és értékadatok, 

a számolási műveletek helyesen kerültek-e rögzítésre. 

A megállapított számszaki hibát a bizonylaton a kiállítási színtől eltérő színű tollal 

kell javítani. 

- Vizsgálni kell a gazdasági esemény szükségességét, indokoltságát, az alkalmazott 

árak helyességét, a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. 

7. A bizonylatok szállítása 

A bizonylatok szállításánál úgy kell eljárni, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek 

be, külső károsodás ne érje, és hiánytalanul eljussanak a rendeltetési 

helyre. A bizonylatok elhelyezésére és szállítására szolgáló eszköz megválasztásakor 

figyelembe kell venni tartalmuk fontosságát, a szállításukra vonatkozó technikai előírásokat. 

8. A bizonylatok tárolása 

A bizonylatok tárolása, megőrzése során biztosítani kell, hogy azok könnyen hozzáférhetők, 

visszakereshetők legyenek és a tárolás alatt károsodást ne szenvedjenek. 

A könyvelési bizonylatokat időrendi sorrendben, irattartóban kell tárolni. A gazdálkodás 

évét megelőző 10 év összegyűjtött könyvelési anyagát tárolni kell, a könnyebb 

hozzáférhetőség érdekében. Ezt követően gondoskodni kell az irattárnak történő átadásról, 

melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. 

9. A bizonylatok megőrzése 

A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, 

értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, valamint más, e törvény 

követelményeinek megfelelő nyilvántartást, az egyszerűsített beszámolót alátámasztó 

leltárt és a részletező nyilvántartást olvasható formában, valamint az adatok feldolgozásánál 

alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot 

legalább 10 évig köteles megőrizni. 

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot 

(ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat, 

szigorú számadású nyomtatványokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a 

111

könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál 

az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. 

A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) 

nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti 

változás végrehajtásakor intézkedni kell. 

10. Egyéb megjegyzés 

A bizonylatokkal kapcsolatos tényleges feladatokat és a felhasználható nyomtatványokat 

a költségvetési szerv számviteli politikájához kapcsolódóan elkészített szabályzatok 

tartalmazzák. 

112

Alkalmazandó nyomtatványok 

1. Állományba vételi bizonylat immateriális javakról B. Sz. ny. 11-69 

r. sz. 

2. Immateriális javak egyedi nyilvántartó lapja B. Sz. ny. 11-76 r. sz. 

3. Állományba vételi bizonylat épületekről és egyéb 

építményekről B. Sz. ny. 11-45. r. sz. 

4. Épületek és építmények egyedi nyilvántartó lapja 

5. Állományba vételi bizonylat, műszaki és egyéb berendezésekről, felszerelésekről 

és járművekről B. Sz. ny. 11-46/V. r. sz. 

6. Földterület nyilvántartó lap B. Sz. ny. 11-75 r. sz. 

7. Műszaki átadás- átvételi és üzembehelyezési jegyzőkönyv (4 oldal) 

8. Beruházások, tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapja 

(2 oldal) B. Sz. ny. 11-64 r. sz. 

9. Betétlap tartozékok felsorolására B. Sz. ny. 11-47 r. sz. 

10. Kisértékű (100.000 Ft alatti) tárgyi eszközök nyilvántartó lapja 

11. Tárgyi eszközök állománycsökkenési bizonylata B. Sz. ny. 11-56. r. 

sz. 

12. Tárgyi eszközök átadás-átvételi bizonylata gazdálkodó szervezeten 

belül B. Sz. ny. 11-66/új. r. sz. 

13. Tárgyi eszközök átadás-átvételi bizonylata gazdálkodó szervezetek 

között B. Sz. ny. 11-67 r. sz. 

14. Tárgyi eszköz számtörzskönyve B. Sz. ny. 11-57/új r. sz. 

15. Készlet bevételezés bizonylata programból nyomtatott 

16. Azonnali felhasználásra beszerzett készletek bizonylata B. Sz. Ny. 12- 

124/N.r.sz. 

17. Készlet kivételezési bizonylat programból nyomtatott 

18. Készlet-visszavételezési bizonylat programból nyomtatott 

19. Raktári nyilvántartó lap (fejlap) B. Sz. ny. 12-151. r. sz. 

20. Eszköznyilvántartó lap C. 12 –154/ új r. sz. 

21. Készletek naplója B. 12-190 r. sz. 

22. Értékhatáros eszközök munkahelyi nyilvántartása B. Sz. ny. 12-172 

a. r. sz. 

23. Egyéni munkaruha jegyzék 

24. Felvásárlási jegy D.F. 301/V. r. sz. 

25. Kimenő számlák és az áfa befizetési kötelezettség 

nyilvántartása B. Sz. ny. 13-17. r. sz. 

26. Beérkezett számlák és az előzetesen felszámított áfa 

nyilvántartása B. sz. ny. 15-30/Új. r. sz. 

27. Vevők nyilvántartása számlázó program 

28. Adósok nyilvántartása 

29. Szállítók nyilvántartása kimutat program 

113

Számlarend - Széchenyi István TISZK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?