Számlarend - Széchenyi István TISZK

– a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések
értékesítéséből származó követeléseket,
– a különféle egyéb követeléseket.
A követeléseket az év végén értékelni kell:
– amennyiben a követelés bizonytalanná válik, úgy a saját tőkével szemben értékvesztést
kell elszámolni, ha az értékvesztés feltételei már nem állnak fenn, az elszámolt
értékvesztést vissza kell írni, az elszámolt értékvesztés mértékéig.
Behajthatatlannak kell minősíteni azt a követelést:
– amelyre az adósnál a végrehajtás során nincs fedezet,
– amelyre a felszámolás, adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási
javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
– a kisösszegű követelés tekintetében:
- nem lehet eredményesen érvényesíteni,
- a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan
behajtható összegével,
- az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása
igazoltan nem járt eredménnyel,
– amelyet bíróság előtt eredményesen nem lehet érvényesíteni,
– amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési
veszteségként a tőkeváltozásokkal szemben el kell számolni.
Követeléseket elengedni az önkormányzati rendeletben meghatározott módon és esetben
lehet.
A készletek és követelések állományában bekövetkező változásokat – a változás jogcímének
(vásárlás, eladás, felhasználás, ill. előírás, kiegyenlítés, törlés) megfelelő bontásban
– negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15-ig kell könyvelni a folyamatosan
vezetett analitikus nyilvántartásnál készített feladat alapján, ha a költségvetési
szerv nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy
gazdasági esemény hatása egyszerre jelenik meg mind a főkönyvi, mind az analitikus
nyilvántartásban.
FŐKÖNYV ÉS ANALITIKA KAPCSOLATA
A készlet beszerzéseket kiadásként kell elszámolni. Évközben a gazdasági eseményeket
(beszerzés, felhasználás, visszaküldés, engedmény, értékesítés, saját termelés raktárra
vétele stb.) részletező nyilvántartási rendszerben (analitikában) kell rögzíteni.
A raktárral rendelkező költségvetési szerv az analitikát készletféleségenként tételesen
vezeti. A bevételezést megbízható okmányok alapján könyveli le, alkalmazva a raktár
bevételezési bizonylatot. A raktárból csak kiadási bizonylat alapján lehet készletet kivételezni.
A raktári készletet értékben és mennyiségben kell nyilvántartani, és időszakonként, negyedévente
az analitikus nyilvántartások alapján feladást kell készíteni a főkönyvi könyvelés
felé.
Legalább évente egyszer leltározni kell, ami az éves vagyonmérleg alapját képezi.
A használt és a munkahelyen használatban lévő készletekről csak mennyiségi nyilvántartást
kell vezetni, a könyvviteli mérlegben ezek az eszközök nem mutathatók ki. A
használt, csak mennyiségben nyilvántartott készletek esetében a nyilvántartásban az
értékadatok felvezetése nem tiltott.
Az egy évnél rövidebb ideig használható szerszám, műszer, berendezés, munka-, védőruha
és hasonló eszközök, áruk, kereskedelmi készletek, betétdíjas göngyölegek esetében
a beszerzést követően a készletet használatba kell adni és csak mennyiségi nyilvántartást
kell róluk vezetni.
27