IRODALOM • MŰVÉSZET TÁRSADALOMTUDOMÁNY Március

246 HÍD
horvátokkal, azoknak a katonai határ őrvidék feletti d đntő befolyásuk miatt. A szerb
kormánya tervezetet elfogadta, és Ban a kormány kiküldöttjeként március 25-e körül
(tehát olyan id őben, amikor a dél-magyarországi szerbek nyíltan még nem követelek
külön területet és még nincs szó a magyarok elleni harcról) már az említett program
szellemében folytatott tárgyalásokat Raja čić metropolitával.
3 Az elképzelések szerint kongresszust száz képvisel ő a megyék területér ől, harminc a
katonai határőrvidék „polgári" státusából, húsza katonai státusból és huszonöt
egyházi személy alkotná.
4 A nagyszámú vidéki szerb részvétele annak tudható be, hogy ekkor volt aJózsef-napi
vásár, melyre sok keresked ő érkezett az ország minden részér ől.
5 Elsősorban azoka követelések miatt, melyek a szerb nemzeti gyíllésre vonatkoztak,
hisz általuk a szerbek saját — közvetlenül az uralkodóval kommunikáló — politikai
képviseletet kaptak volna. Hasonlóan irritáló volt az a követelés is, mely a
Határőrvidék „ ... önálló nemzetiség alapján ..." külön szervezeti egységként val б
átszervezését szorgalmazta.
6 Megjegyzem, e mondat elhangzását Kossuth kés őbb több alkalommal határozottan
tagadta.
7 Ez esetben a nemzet alatt ún. politikai nemzetet értve, melyhez a mai sz бhasználattal
élve legközelebb az államalkotó nemzet kifejezés áll.
g Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy habára meghirdetett, hivatalos
nemzetiségi programokban k đzvetlen utalás az elszakadásra nem található, az ilyen
jellegű törekvéseknek, vágyaiknak a nemzetiségek nem formális úton már a
negyvennyolcas eseményeket megel őzően hangot adtak. A negyvennyolcas szerb
mozgalom esetében ez a szándék nyílt titok volt.
9A különálló szerb vajdaságra vonatkozó követelés történelmileg nem volt új: a
szerbek már 1708-ban kérték különálló területen történ ő letelepítésüket, az 1790.
augusztus 26-a és december 3-a közt Temesvárott megtartott szerb egyházi
kongresszus fő követelése éppen a Torontál, Temes és Krass б megyéből létrehozandó
külön szerb tartomány volt. A szerbek külön nemzeti területre való jogukat az I.
Lipбt császártól 1690/91-ben kapott szabadságlevelek téves értelmezése alapján
formálták: ezek szerint ugyanis a szerbek valóban önálló közigazgatást kaptak volna —
de nem Magyarország területén, hanem az oszmán hatalom alól felszabadított és a
Habsburg Birodalomhoz csatolt Szerbiában.
1oAmi az előbbit illeti: a szerb felkel ők élére oktбber 6-án Stevan Šupljikac tábornok
került, december 15-én pedig I. Ferenc József osztrák császár nyílt parancsával
megerősíti tisztségében J. Raja čić pátriárkát és Stevan Šupljikac vajdát és a béke
helyreállítása utáni id őkre „nemzeti beligazgatást" ígér a szerbeknek, ezzel jelent ősen
motiválva őket a további er бfeszftésekre.
11 1849 folyamán Stratimirovi ć ismertette, mely feltételek mellett lenne hajlandó
csapataival a magyarok oldalára állni: ha a magyar kormány hozzájárulna a szerb
vajdaság megalakításához; a minisztertanács amnesztiát adna; ha a szerbek egyházi,