IRODALOM • MŰVÉSZET TÁRSADALOMTUDOMÁNY Március

CSÁBY FERENC LEVELE
Meltoságos Püspök Úr, és Érseki Helettes legkegyelmessebb Uram!
Siralmas, s fájdalommal teljes sorsunkat, menyire gyengélked бΡ égésségem
engedi minél rövidebben fel terjeszteni f б kötelességemnek ösmervén le írom
azon borzasztd, és szivet rázd eseményeket melyeken Junius els бΡ napjatul
fogva egész 14-dik Juliusig által éltünk.
Már feltámadáskor el volta szerbektül határozva, hogy bennünket amid бΡn
a Templomban fogunk lenni meg támadnak; de ez nem sikerült mert korán
értésemre esett, hogy a szerbek el vannak készülve az öldöklésre, s azértis is
már négy orára délután a feltámadásnak vége volt, ezt látván a szerbek, még
jobban meg bбΡszültek, s hozzam követeket küldöttek mondanám meg ki volt
aki őket elárulta; ők gyanakodtak Georgevits Ábrahámra els бΡ Papjukra kiis
véllük sohasem tartott, mi valoba igaz nem is volt; mert 6 jobban felt mint én
népétül: de az elfajult követek fenyegetéssel kénszerfttettek, hogy adnám el бΡ
a levelet melyet Papjuk Irt hozzam, látván tehát a dolognak rosz ki menetelét,
kéntelen voltam el бΡttük Papi Hitemre a nagy Istenre meg esküdni, ezután
tapasztalhatd volt már rettent бΡ Ármánykodasuk mert egyszerre fegyverbe
láttuk az egész szerb nemzetséget kik ének szoval jártak az utzákon, és a
magyarokat rettentéttek ki gunyoltak vertek ahol egyessen találattati. Ezt
látván Tekentetes Viczispány Knézi Antal Urhoz folamodtam katonaság véget,
de nem nyertünk semmit, hanem inkább ki gunyolt bennünket, és embereimet
kik a levéllel hozza mentik Zombori tömlötzel fenyegette, ezek visza j ővén
siralmassan panaszkodtak Viciszpány Urra hogy azt mondotta volna meg
bolondulta Papotokis már talán a portul féltek, tugyátoke, hogy én vicispán
vagyok nagyob mint az Érseketek Püspökötök Papotok, én a kalapomat sem