IRODALOM • MŰVÉSZET TÁRSADALOMTUDOMÁNY Március

1848 A SZÁZAD ELEJI
KANIZSAI SAJTÓBAN
KLAMÁR ZOLTÁN
I. A KANIZSAI ÚJSÁGÍRÁS KEZDETEI
Hatvan évvel a forradalmi események után, és tíz évvel az összeomlás el đtt,
a századelđ teremtđ igyekézete Kanizsát a rendezett tanácsú városok sorába
emelte, így lett Ókanizsából 1908-ban Magyarkanizsa. Ez id đ tájt úgy t űnt,
hogy a fejlđdés íve töretlen lesz a boldog békeid đket élđ monarchiában. Az
iparosodás, a polgári fejl đdés már nemcsak küls đségekben volt jelen a város
életében. Malmok, téglagyárak, fűrésztelepek működtek, templomok, bankok
épültek. Allt mára Vigadó a Népkertben, a fđteret a szecessziós Uri kaszinó
palotája ékesítette, és készen volta városi szegényház is. Az elöljárók terveket
szövögettek egy új városháza építésére ... Lüktetett háta vidéki élet, a
dualizmus fénykora volt ez az id đszak, az egyesületek, dalkörök, asztaltársaságok
ideje.
Ebben a pezsgđ miliđben jelent meg az els đ kanizsai hetilap, a Kanizsai
Újság. 1908-tól1910. január 9-éig Тбth Zoltán volta lap szerkeszt đje, a kiadó
tulajdonosa pedig Bruck P. Pál helybeli nyomdatulajdonos.
A szerkesztđ Tóth Zoltántól azután megvált Bruck P. Pál és a továbbiakban
egyedül szerkesztette a lapot. Vasárnapi újságnak indult, ám a hetilap egy
rövid ideig, 1911. január 1-jét đl ugyanazon év június 22-éig heti két alkalommal
csütörtökön és vasárnap jelent meg.
Néhány évvel a Kanizsai Újság megjelenése után új lap került az akkor 11 000
lelket számláló város közéletének asztalára, a Kanizsai Ellenőr. 1911-tđl tehát
két hetilap jelent meg egymással rivalizálva, mindkett đ vasárnapi újság volt.
A Pбsa József szerkesztette Kanizsai Ellen őr a MIKÉ, a Magyarkanizsai Ifjúsági
Közművelđdési Egyesület hivatalos lapjaként jelent meg, és merészen felvállalt
ellenzéki szerepet töltött be a közéletben. A lapot a város másik nyomdatulajdonosának,
Léderer Manónak a segítségével adták ki.