Magyar nyelvű mondatok elemzése természetes nyelvű interfész ...

More documents

Recommendations

Info

Farkas Ernı, Naszódi Mátyás: Magyar nyelvő szövegek elemzése természetes… tünk regulárisnak, ha meg tudjuk mondani milyen szavakhoz kapcsolható, és a keletkezett szó hogyan alkalmazható. A ragokat és jeleket eleve reguláris végzıdéseknek tekintjük, noha mint láttuk, számos megszorítás lehet az alkalmazhatóságukra. Egy képzıt is akkor tekintünk regulárisnak, ha a megszorítások mértéke hasonló. Mi jelenleg a következı csoportokat kezeljük: ige-ige képzık: -hat, -gat, -tat, ige-fınév: -ás, ige-melléknév: -ó,-ott,-atlan,-andó,-ható,-hatatlan, melléknév-melléknév: -bb, leg...bb, legesleg...bb, számnév-melléknév: -adik, Valószínőleg ennél sokkal többet lehetne kezelni, csak alaposan végig kellene gondolni a dolgot elsısorban a vonzattranszformáció szempontjából. (Ilyenek például az: -ít, -s, -ú, -talan, -beli, -féle, -fajta, -szerő stb.) (A vonzattranszformációt lásd az igeneveknél.) Mint jól látható, a középfok jelét mi képzınek tekintjük, mivel akár más képzı is követheti (pl.: jobbító). Azt, hogy milyen képzıt milyen másik követhet, alapvetıen az határozza meg, hogy a képzı milyen szófaj-transzformációt hajt végre. Egy biztos. Az egy szóban található képzık számát a megérthetıség korlátozza. Így egy képzı csak akkor ismétlıdhet egy szóban, ha a korábbi képzett alak sajátos jelentéssel bír, így önálló képzetlen szónak tekinthetı. Pl.: biztonság-os-ság. Mindezek alapján érthetı, hogyha figyelembe vesszük a képzett alakokat is, egy átlagos szótı több ezer formában szerepelhet a szövegekben. Kivételes esetek Azt mondtuk, hogy a határozószó és rag után már semmilyen végzıdés nem alkalmazható. Ezzel szemben bizonyos hol kérdésre válaszoló határozók, bizonyos névutók, a -nként és a -szor rag után alkalmazható az -i melléknévképzı. Hasonló a -lag és a -szor rag is, ami után az -os képzı elıfordul, így ragozott alakból melléknevet képezhetünk ezekben az esetekben. Ennek a kezelését úgy képzeljük el, hogy az -i képzıs határozószók, és névutók szerepelnek melléknévként a szótárban, a -nkénti, -szori, -lagos, -szoros végzıdéseket pedig egyetlen képzınek tekintjük. További kivételek – melyet elkészült elemzınkben még nem veszünk figyelembe – azok az igeragos szerkezetek, melyeket jelzıként használunk a mondatban. Ezek közül a múlt idejő és feltételes módú tárgyas ragozás után használható a -ban/ben esetrag (pl. jártamban) 20
Farkas Ernı, Naszódi Mátyás: Magyar nyelvő szövegek elemzése természetes… MAGYAR SZAVAK MORFOLÓGIAI ELEMZÉSE A következıkben a feladat meghatározása után egy elvi – alapvetıen generatív – modellt vázolunk fel, majd az általunk kidolgozott gyakorlati analitikus modellt ismertetjük. Az analitikus modell gyakorlati kivitelezésének leírása után néhány tapasztalati tanulságot vonunk le, s végül ennek megfelelıen egy javított módszer megvalósítását javasoljuk. I. A magyar nyelv morfológiája Szavak, morfémák és alakjuk Szónak nevezzük a nyelv azon elemét, melyet írott szövegben egybeírunk (az ABC betőit, számjegyeket és esetleg kötıjelet felhasználva). Szóalaknak nevezzük ezek írásban megjelenı karakterlánc-formáját. A magyar nyelv úgynevezett agglutináló nyelv, ami azt jelenti, hogy a szótıhöz több rétegben végzıdések tapadhatnak, és néhány elıtag is kapcsolódhat a szóhoz. Ezenkívül a szóösszetétel is lényeges szóalkotási mód. A szó funkcionális részekbıl áll, melyeket morfémáknak nevezünk (szótövek, képzık, ragok, jelek). Egy adott funkciót megvalósító morfémának több különbözı alakja lehet. A magyar nyelvben egy szó tehát nem más, mint egy morfémasorozat (de a morfémák nem kapcsolódhatnak tetszılegesen egymáshoz). A szavak különbözı szempontokból osztályokba sorolhatók (lásd késıbb: szófajok, ragozási típusok). A toldalékok (elıtagok) egyrészt a szavak jelentését változtatják meg, másrészt a szavakat egyik szóosztályból a másikba viszik át. A morfológia feladata leírni azt, hogy egy szó milyen morfémasorozattal állítható elı. A generatív leírás célja megmutatni azt, hogyan kell egy szóalakot elıállítani. Az analitikus modell feladata: hogyan lehet egy szóalakból a benne szereplı morfémákat megtalálni. Mivel több morféma sorozat ugyanazt a szóalakot eredményezheti, ezeket mind meg kell találnunk. Mivel szoros kapcsolat van a szavak osztályai és a lehetséges morfémasorozatok között, ezért a morfológia a szavak osztályozásával is foglakozik, de csak a morfológia szempontjából. A szóosztályok szintaktikai és szemantikai tulajdonságait más fejezetben tárgyaljuk. 21
Page 1 and 2: Farkas Ernı, Naszódi Mátyás: Ma
Page 9: Farkas Ernı, Naszódi Mátyás: Ma
Page 71 and 72:
Farkas Ernı, Naszódi Mátyás: Ma
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179:
show all

Magyar nyelvű mondatok elemzése természetes nyelvű interfész ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?