Magyar nyelvű mondatok elemzése természetes nyelvű interfész ...
Magyar nyelvű mondatok elemzése természetes nyelvű interfész ...
Magyar nyelvű mondatok elemzése természetes nyelvű interfész ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Farkas Ernı, Naszódi Mátyás: <strong>Magyar</strong> nyelvő szövegek <strong>elemzése</strong> <strong>természetes</strong>…<br />
A SZÓFAJOK<br />
A nyelv szavait több különbözı szempont szerint lehet<br />
osztályozni. A három legfontosabb felosztás:<br />
- hogyan viselkedik a szó a toldalékolás szempontjából,<br />
- a szó (ragozott és ragozatlan) alakjai hol állhatnak<br />
a mondatban,<br />
- mit jelent a szó.<br />
Noha ez a három dolog szorosan összefügg, még sincs<br />
egyértelmő (algoritmizálható) kapcsolat a három különbözı<br />
felosztás között. Ezért mi úgy képzeljük, hogy egy olyan<br />
szótárat kell létrehozni, ahol minden egyes szóhoz 3 mezı<br />
kapcsolódik: az elsı a szó toldalékolási tulajdonságait<br />
írja le, a második a szó mondatbeli szerepét és kapcsolatait,<br />
a harmadik szemantikus jegyekkel, és valamilyen<br />
adottnak tekintett fogalmakra való visszavezetéssel írja<br />
le a szó jelentését.<br />
A korábbi munkánkban ez a dolog nem így volt felosztva.<br />
Volt szófaji felosztás, amelyben morfológiai és szintaktikai<br />
meggondolások keveredtek, és volt egy vonzatszótár,<br />
amelyben szintaktikai és szemantikai tulajdonságok<br />
keveredtek. A szemantikus jegyekkel való jellemzés és<br />
az adott fogalmakra való visszavezetés terv maradt, kivitelezésre<br />
nem került.<br />
A toldalékoláshoz meg kell adni a szó ragozási osztályát,<br />
amely megmondja, hogy a különbözı alakú jelek és ragok<br />
közül melyeket vehet fel az adott szó. Egyelıre bízunk<br />
abban, hogy a ragozási osztályból az is következik majd,<br />
hogy ha a szóra egy reguláris képzıt alkalmazunk, akkor<br />
a képzett szó milyen ragozási osztályba kerül. (Ha ez nem<br />
így lenne, az beláthatatlan komplikációkra vezetne, mert<br />
nemcsak minden szó minden képzıjére kell megadni<br />
a ragozási osztályt, hanem a kettı-, háromhosszúságú képzıláncokra<br />
is.)<br />
A szó mondatbeli szerepének meghatározásához meg kell<br />
adni a szófaját, és meg kell adni a vonzatait. Mi ebben<br />
a fejezetben a szófajjal fogunk foglalkozni. Szófaj alatt<br />
azt értjük, hogy milyen pozíciókban állhat a szó a mondatban.<br />
Mivel itt nem csak a puszta szóra gondolunk,<br />
hanem annak ragozott formáira is, ezért kismértékben ki<br />
fogunk térni a végzıdésekre is. Hasonlóan néha szemantikai<br />
jegyek is szóba fognak kerülni. (A vonzatokkal több<br />
más fejezet foglalkozik.)<br />
A szavakat alapvetıen 3 csoportra osztjuk fel: igékre,<br />
névszókra és ragozhatatlanokra.<br />
49
Change language