Magyar nyelvű mondatok elemzése természetes nyelvű interfész ...

More documents

Recommendations

Info

Farkas Ernı, Naszódi Mátyás: Magyar nyelvő szövegek elemzése természetes… Küldtem egy levelet Péternek. (részeshatározó) Küldtem egy levelet Péter számára. (részeshatározó) Küldtem egy levelet Péter részére. (részeshatározó) Pétert fiának ismerte el. (-nak ragos vonzat) Hitt a barátjának. (-nak ragos vonzat) Pétert elnöknek jelölték az egyesület részére. (egy -nak rag vonzat + egy részeshatározó) Péternek van egy szürke kalapja. (birtokos rag) Elkérem Péternek a szürke kalapját. (birtokos rag) Nekem is oda kell mennem. (-nak ragos alany) Péternek tilos odamennie. (-nak ragos alany) Idegenek számára tilos odamenni. (????) Ha ezt a leírást végigolvassuk, többször találkozunk olyan kitétellel, hogy az a bizonyos mondatrész csak vagy az alany, vagy a tárgy, vagy részeshatározó lehet. Például, ha az ige egy másik igenevet vonz, ennek az igenévnek az alanya az elsı ige valamelyik vonzata. Ez a vonzat csak az alany vagy a tárgy vagy a részeshatározó lehet. (A részeshatározó sokkal ritkábban tölt be ilyen szerepet, mint az alany vagy a tárgy.) Másrészt, ha egy adott jelentéső mondatot más mondatformákba transzformálunk, akkor a formális grammatikai alany, tárgy és részeshatározó gyakran szerepet cserél. Pl.: Ezt a könyvet idegenek nem kölcsönözhetik. Ezt a könyvet idegeneknek nem lehet kölcsönözni. Ezt a könyvet tilos idegeneknek kölcsönöznie. Ennek a könyvnek a kölcsönzése idegenek által tilos. (kölcsön vesz) Ezt a könyvet idegenek számára nem lehet kölcsönözni. Ezt a könyvet idegeneknek nem lehet kölcsönözni. Ezt a könyvet idegenek számára tilos kölcsönözni. Ez a könyv idegenek számára nem kölcsönözhetı. Ez a könyv idegenek által nem kölcsönözhetı. Ennek a könyvnek a kölcsönzése idegenek számára tilos. (kölcsön ad) Mivel a szöveg gépi megértésére törekszünk, ezeket a különbözı formájú, de lényegében azonos jelentéső alakokat azonos belsı szemantikai reprezentációra akarjuk hozni. A szemantikai reprezentáció azon alapul, hogy az igének különbözı meghatározott szerepő argumentumai vannak. Ezeket az argumentumokat a különbözı mondatmintákban más és más grammatikai jellemzık alapján találjuk meg. A logikai alany a mondatok zömében (ahol ragozott ige van) egy alanyesető mondatrész, más mondatokban viszont -nak ragot kap, megint más esetben az által vagy a számára/részére névutóval lehet megadva, és a tárgyatlan igékbıl képzett fınevek mellet lehet, hogy birtokosként áll. 94
Farkas Ernı, Naszódi Mátyás: Magyar nyelvő szövegek elemzése természetes… A logikai tárgy többnyire -t ragot visel, de egyrészt az ún. mérték értékő tárgy nem tárgy, hanem mértékhatározó, másrészt igen sok mondatban van különbözı okokból alanyesetben álló tárgy. Pl. -m vagy -d birtokrag után nem kötelezı kitenni a tárgyragot: Keresem a kalapom. A részeshatározót mindig a -nak rag vagy a számára/részére névutó jelöli ki, csupán az a kérdés, hogy a -nak ragot viselı szó valóban részeshatározó-e, mert lehet esetleg alany, birtokos, vagy egyszerő -nak ragos vonzat is. Az alany, a tárgy és a részeshatározó egyszeres mondatrész: azaz egy mondatban csak egy ilyen mondatrész lehet. Az az egy természetesen lehet felsorolás, kötıszavas szerkezet vagy egy névszói kifejezés a hátravetett jelzıjével (értelmezıjével), de ezeknél különbözı jelek utalnak az összetartozásra. Ha tehát egy mondatban több alanyesető, -t ragos vagy –nak ragos névszói kifejezést találunk, akkor ezek közül csak egy lehet alany vagy tárgy vagy részeshatározó, a másik valami más. Nem ez a helyzet a helyhatározókkal és idıhatározókkal. Egy mondatban a legkülönbözıbb helyeken egymástól függetlenül több hol kérdésre válaszoló helyhatározó is állhat. (Pl.: A XII. kerületben lakom Budapesten. ezzel szemben: Péternek kellett odaadnia a levelet Pálnak.) Ragos és névutós egyszeres vonzatok Rengeteg olyan ige van, aminek valamelyik argumentumát csak egy bizonyos rag vagy névutó jelölheti ki. Ezeket a vonzatokat a nyelvtankönyvek csoportosítják, és különbözı határozónak nevezik el. Mi ilyet nem teszünk, mert vagy rettentı sok csoport születne, vagy elég különbözı dolgokat kellene egy csoportba sorolni, és egy-egy rag túl sok csoportba is beletartozna. Annál a mondatnál, hogy Beszélt az esetrıl/a fiáról/a mérkızésrıl/a feladatról. a -ról/rıl rag semmi mással nem helyettesíthetı. Hasonló a helyzet a Találkozott valakivel. esetében is, a -val/vel rag semmi mással nem pótolható. Nem egészen ez a helyzet a Kanállal ette a levest. fazonú mondatokban, ahol azt is lehet mondani, hogy Kanál nélkül ette a levest. Itt a -val/vel és a nélkül ugyanazt az argumentumot jelöli meg, még ha negatív értelemben is. Ilyen értelemben eszközhatározóról lehet beszélni, és ez alatt a -val/ vel-t és a nélkül-t kell érteni. Már a korábbiakban láttuk, hogy különbséget teszünk a –nak ragos vonzat és a részeshatározó között. Néhány ilyen csoport már kialakult munkánk során, de mások is elképzelhetık. A fentiek kivételével még nem neveztük el ıket. A ragos vonzatok is csak egy helyen állhatnak a mondatban. 95
Page 1 and 2:
Farkas Ernı, Naszódi Mátyás: Ma
Page 3 and 4:
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9:
Page 12 and 13:
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45: Farkas Ernı, Naszódi Mátyás: Ma
Page 93: Farkas Ernı, Naszódi Mátyás: Ma
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179:
show all

Magyar nyelvű mondatok elemzése természetes nyelvű interfész ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?