A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
JOGTUDOMÁNYI INTÉZET<br />
1014 Budapest, Országház u. 30.; 1250 Budapest, Pf. 25<br />
telefon: 1-355 7384; fax: 1-375 7858<br />
e-mail: lamm@jog.mta.hu; honlap: www.mta-jti.hu<br />
I. A kutatóhely fı feladatai <strong>2010</strong>-ben<br />
Alapító okirata értelmében az MTA Jogtudományi Intézetének legfontosabb közfeladata<br />
alapkutatások végzése, valamint az állami szervek jogalkotási és jogalkalmazási munkájának<br />
segítése. A kutatóhely a <strong>2010</strong>. évben igyekezett e feladatainak eleget tenni. Így igen jelentıs<br />
alapkutatási eredmények születtek, amelyek monográfiákban és rangos folyóiratokban<br />
megjelent tanulmányokban manifesztálódtak. Állami szervek jogalkotási és jogalkalmazási<br />
munkájának segítése jegyében, a kutatóhely az Országgyőlés Alkotmány-elıkészítı Eseti<br />
Bizottságának felkérésére egy átfogó alkotmánykoncepciót dolgozott ki, továbbá több<br />
munkatárs közremőködött – egyebek mellett – az új Ptk. és Btk. elıkészítı kodifikációs<br />
munkálataiban, a közszolgálati etikai kódex elıkészítésében, valamint a helyi önkormányzati<br />
közigazgatási alrendszer átalakítására vonatkozó koncepció kidolgozásában; egyes állami<br />
szervek megkeresésére, illetve külföldi felkérésre a kutatók több szakvéleményt készítettek.<br />
A <strong>2010</strong>. év az intézet által gondozott kutatási témák vonatkozásában bizonyos mértékben<br />
átmeneti év volt, abból a szempontból, hogy egyfelıl ebben az évben lezárásra került több,<br />
évek óta kutatott téma, másfelıl pedig megkezdıdött azoknak a kérdésköröknek a vizsgálata,<br />
amelyeknek kutatását az intézet a 2011–2015 évekre irányozta elı. Megjegyzendı, hogy egyegy<br />
téma lezárása nem jelenti azt, hogy annak kutatásával a munkatársak teljesen felhagytak<br />
volna, hiszen továbbra is figyelemmel kísérik az adott kérdéskört érintı szakirodalmat, a<br />
fejlıdési tendenciákat, ugyanakkor munkásságukban az új témákra helyezıdik át a hangsúly, s<br />
kutatómunkájuk jelentıs részét immár ezen új kérdéskörök vizsgálata teszi ki.<br />
II. A <strong>2010</strong>-ben elért kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények<br />
Alkotmányjog és emberi jogok<br />
a) Kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények<br />
Az alkotmányjogi kutatások sorában elsı helyen kell szót ejteni a készülı új alkotmány<br />
tárgyában megfogalmazott intézeti alkotmány koncepcióról, mely az Országgyőlés<br />
Alkotmány-elıkészítı Eseti Bizottságának hivatalos felkérése nyomán, a kutatók széles körő<br />
együttmőködésével készült. A nemzetközi kitekintést és bizonyos kérdések tekintetében<br />
konkrét javaslatokat is tartalmazó dokumentum érinti az alaptörvény elfogadásának kérdéseit,<br />
a preambulum tartalmát, az államcélok témakörét, az európai jog és a nemzetközi jog hazai<br />
joghoz főzıdı viszonyát, az alapjogok védelmét, az államszervezet fıbb kérdéseit, a hatalmi<br />
ágak alkotmányos helyét és szerepét, a gazdasági alkotmányosságot, valamint a nemzeti<br />
jelképek használatát. A tárgyév folyamán az intézet tevékenyen közremőködött egy, az<br />
alkotmány preambulumáról szóló nemzetközi tudományos konferencia megrendezésében. A<br />
hazai sajtóban kiemelt figyelemmel kísért MTA rendezvényen több kutató tartott elıadást. A<br />
konferencia anyagának írásos változata tanulmánykötet formájában 2011. február végén<br />
jelenik meg. Szintén itt említendı meg, hogy az intézet két munkatársa egy monográfiában<br />
tette közzé az állami és a nemzeti jelképek szabályozása terén folytatott összehasonlító jellegő<br />
kutatásainak eredményeit. A kelet- és közép-európai államok 1989 utáni alkotmányos<br />
fejlıdésével és az alkotmányok elméleti aspektusaival is foglalkoztak a munkatársak, átfogó<br />
38