A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európai Unió Bírósága, illetve a német és a hazai
alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatának feldolgozása, továbbá értékelésre kerültek az
emberkereskedelem külföldi tényállásaira vonatkozó azon jogirodalmi kritikák, amelyek a
kodifikációs megoldások kapcsán a jogállami garanciák sérelmére hivatkoztak.
A munkatársak a büntetıjog egyik fontos alapkérdésével, a megtorlással és az elrettentéssel is
foglalkoztak. Az errıl szóló – nagy érdeklıdéssel kísért – nemzetközi konferencia anyagának
megjelenése 2011-ben várható.
Civilisztika
A civilisztikai kutatások körében önálló monográfia született a gazdasági társaságok vezetési
rendszerérıl, a hatályos sportjogról, valamint a magyar szerzıi jog fejlıdésérıl. Ez utóbbi
munka feldolgozza a magyar szerzıi jog történetét és szabályozási struktúráját a XIX. századi
kezdetektıl egészen a jelenleg hatályos hazai és uniós szabályozásig.
A tárgyévben további kutatások folytak, és publikációk jelentek meg a pénzügyi tárgyú
szerzıdések tárgykörében; a teljesítés és a szerzıdésszegés egyes közös vonatkozásairól; a
termékfelelısség, a jótállás és a szavatosság témájában, valamint a hazai rendszerváltoztató
privatizáció sajátosságairól. Fogyasztóvédelmi és bankjogi kérdéseket is érint a fogyasztói
hitelszerzıdések átfogó vizsgálata az új uniós irányelvek tükrében.
Kiterjedt kutatások folytak a zálogjogok és a hitelezés témájában is. Ebbe a témakörbe
illeszkednek a jelzálogjogok európai uniós, illetve nemzetközi magánjogi kérdéseinek
bemutatása és a konzorciális hitelezés biztosítékairól szóló publikációk, a hitelintézeteket
megilletı egyoldalú szerzıdésmódosítási jog egyes releváns implikációit, továbbá a kezességi
jog aktuális kérdéseit, valamint az egységes európai jelzálogpiac megteremtésére irányuló
törekvéseket bemutató tanulmányok.
A globalizáció magánjogi vetületeivel foglalkoztak a munkatársak, s tanulmányok születtek a
pénzügyi válságról, valamint a globalizációnak a kereskedelmi jogra gyakorolt hatásairól.
A készülı új Polgári Törvénykönyv – és a kapcsolódó törvények (például a gazdasági
társaságokról szóló törvény) – kodifikációs munkálataiban több kutató vett részt szakértıként,
az általuk megfogalmazott javaslatok és kutatási eredmények beépítésre kerültek az egyes
tervezetekbe.
A munkajogi kutatások közül megemlíthetık az atipikus munkaviszonyokról és a gazdasági
recesszió munkajogi vetületeirıl szóló írások.
Európai jog és nemzetközi magánjog
Az Európai Unió joga és a magyar jogrendszer viszonyát érintı kutatások egy része szervezeti
és intézményi kérdéseket érintettek. Ezek közül kiemelendı a soros elnökség modelljeivel és
szerepével foglakozó kutatási részirány, melynek a magyar uniós elnökség és a Lisszaboni
Szerzıdés rendelkezései adtak különös aktualitást. A kutatási eredmények egy önálló kötetben
láttak napvilágot. A munka összefoglalja az integráció történetét és intézményrendszerét, de
több ponton is túlmutat a hasonló jellegő kiadványokon: az Európai Uniót történeti
jelenségként mutatja be, részletesen elemezi az alapító szerzıdéseket és az egyéb fontos
dokumentumokat, vizsgálja az uniós tudománypolitikát és az egyes államok elnökségi
tevékenységét, prioritásait.
40