Pengetős hangszerek - MEK

A bordák anyagául sokféle fát lehet felhasználni. Keleten
- de Spanyolországban és Olaszországban is - a régi lantokat
cédrusfélekből, borókafából, tujafafélekből,ciprusfélékből készítették.
A későbbiekben mahagóni-, paliszander- és puszpángfát is
használteuk, Közép-Európában többnyire cseresznye-, dió és jávorfát
- ritkábban tiszafát - használtak. Az északi vidékeken a korpusz
nyírfából vagy kőrisfából készült,
A faanyagválaszték ma is igen nagy,mindenféle izlés és technikai
követelményt kielégít.
Ma már az eredeti faanyag tulajdonságait gőzöléssel tartósítással,
színezéssel módosíthatjuk. A bordák anyagának vastagsága
elsősorban a felhasznált fák technikai tulajdonságaitól függ. (A
nehezebb, keményebb faanyagból vékonyabb bordákat kell készíteni,)
A korpusz építése
Először a két tőkét kell elkészíteni. A formába nem kell beragasztani
a tőkét, viszont a felső tőkét ajánlatos csavarokkal
rögzíteni a formához.
A tőkének könnyű, de kemény faanyagot válassztink! (Lehet
fenyőféle is, de ne legyen a bordával azonos anyagú!)
A hát-kagylót a két széltől közép felé haladva építjük,A fából
kivágott bordákat többször is fel kell próbálni a fatestre, A
faléceket nedvesen, melegen hajlítjuk.
A bordákat a tőkéhez ragasztjuk, és tűvel vagy vékony kapcsokkal
rögzíthetjük a ragasztásokat. A két külső borda szorítócsavarokkal
is hozzáfogható a formához (ezáltal könnyebb lesz a
következőket feltenni).
Utoljára a középső, ötödik bordát tegyük fel. A bordáknak
tökéletesen kell illeszkedniük.
Ha az enyvezéssel elkészültünk, kötözzük át a testet, többszörösen,
hogy rögzítve száradhasson meg. A teljes száradás után
megkezdhetjük a bordák közti berakások készítését.
Ra. már erre a célra csak az ék alakú raüsuiyag berakásokat érdemes
használni. (Régebben ébenfából, csontból, fehérített fából,
rétegelt anyagokból is késsült a berakás.)
A berakások helyeit finorafürésszel vágjuk be, és a vágatba
lassan száradó ragasztószert engedünk. A berakásokat bele kell
139