A MAGYAR KATONA QTMUTATOJA

I 

il 

) 

J, 

- 

A 

MAGYAR KATONA 

QTMUTATOJA 

HASZNOS TLlDNIVAL6K CSEND6ROK, RENDOROK 

ES LEVENTEK SZAMARA 

I R T A: 

VITEZ VARADY GEZA VIKTOR 

pAPAl PRBLATUS. NY. M. K. HONV80 VEzSRBSPRUES. 

PECSBOYHAZMBOYfll ALDOz6PAP 

ARA: P. 1.20 

MAsODIK KIADAs 

FELEL6s KIAD6: A SZERZ 6 

• 

MAY NYOMDA R.-T.

, 

, 

. ,,: 

: 

,·'1, 

)' 

j 

! ' 

I A 

( MAGYAR KATONA 

I 

1 UTMUTATOJA 

{Ii . 

!, " 

:', .. 

;:a 

".- 

HASZNOS TUD NIV 

ES LEVENTEK SZAMARA 

IRTA, 

VITEZ VARADY GEZA VIKTOR 

pAPAY PRELATUS, NY. M. K. HONVED VEZt:RESPERES, 

PECSEGYHAZMEGYEI ALDOZOPAP 

FELEL 

Vt\lP: . 

ARA: P 1.20 ,t1 V' f 1-"y;;i)9, fA 

:-J I '. -A .... 

. , ' ;,I ""J 

. f 

.-'7".. 'J A' ('1l . .A1"'!A1 

MAsODIK KIADAs f,/"' " 'F- " \ 

MAY NYOMDA 

,, \OC \ 

. ...., 

. .- , : "\!--.

\ \ 

Nr.792. 

Nihil obstat. 

DR. JULIUS FELBER 

censor diocesanus. 

Imprimatur. 

Strigonii, die 23.Martii 1932. 

DR. JULIUS MACHOVICH 

vic. gen. archieppalis.

· Hlisz Istvan dr. tabori piispok foplisztori swzata 

e konyvecske olvas6ihoz! 

Vitez Varady Geza papai prelatus, m. kir. ve 

zeresperesnek: "A magyar katona utmutatoj a" 

cimii miive rendkiviil erdekes tartalmaval valosa 

gos aranykonyvecske. 

Fiipasztori forro ohajom 81., hogy e konyvecs- 

· keben foglalt aranyigazsagokait minden magyar 

honved, csendiir, rendiir es levente szivebe fogadja 

es lelke teljes erejevel iparkodjek azoknak a fenye 

ben jlirni. 

Mert csak igy tudjuk a Kardot a Kereszttel 

· osszhangzasba hozni! 

A krisztusi igazsagok fenyevei es erejevel szi- 

· viinkben-lelkiinkben, konnyUszerrel teljesithetjiik 

,allasbeli kotelmeinket - lelkiismeretesen tis be 

. csiilettel. 

Amikor: "A magyar katona utmutatoja " ma 

'sodik kiadasaban hOdito utjara elindul, l el kem 

Jegmelyerlil,k.ivanom, hogy talalja meg minden 

r· egyes magyar honved, csendiir, rendiir es levente 

, 

nemes szivehez es }elkehez az utat es segitse iiket 

lla hivatasuk )lliel toklete§bb beoltesr! 

5

1 

ELL>Sz6 

Irta; Olysoi:is HithaTsi Gahanyi Janos tabornok 

Hemerken Tamas, akit ali egyhiizi irodalomban 

Kempis Tamas neven ismeriink, a XV. szazad 

elejen, szerzetesi maganyaban elovette a ludtollat 

es annak segitsegevel felemelte a lelket Krisztus 

hoz. Egymautan adta ki szebbnel-szebb irodalmi 

,alkotasait. A "De imitatione Christi - Krisztus 

. kiiveteserbl" - cimii konyvei rna is ezer es ezer 

peldanyban feltaTalhatOk a kolostorok halk cellai 

ban es a val[asos vilagi emberek palotaiban, 

kunyhOiban egyarant. A kozepkor veres hiiborui 

ban a katonak ugy oriztek tarsolyukban ezeket a 

, konyveket, mint a szentseget. Kitiino szellemi ter- 

mekek ezek! Kijelolik a lelki. elet kodeben imboly 

, go foldi halandonak az utat, amelye n haladnia 

kell, hogy a tevedesek, mulasztasok es biinok 

fertojet keriilhesse es megkOzelithesse az isteni 

Megvaltot • • • 

, ' Ezek a gondola:tok foglalkoztatnak most en 

"gem, amikor elolvastam vitez Varady Geza papai 

7

8 

prelatus, vezeresperes legujabb miivenek kezira. 

tat. A kezirat cime ez: A maglyar katona utmutat6ja. 

Val6saggal vagy6dom arra, hogy alcimkent 

odajegyezzem: Kempis Tamas:': " Krisztus kiive 

tesero1 " cimii miiV'enek kiegeszitOje. Lelki sziik 

seget erzem annak, hogy Varady miivet egyvo 

nalba allitsam a XV. szazad megmevezett nagy 

egyhazi ir6janak utolerhetetIen szellemi a1kotasa 

val, hiszen mindkettO egy iranyt szab az olvas6nak, 

mindketto a tevedes, mulasztas es biin ni+ 

kiili elet kalaU7a. Amig azonb3iIl Kempis Tamas 

fokeppen csak szerzetes-testverei szamara irta 

meg miiveit, addig Varady - csak a katomik' 

elmejehez es szivehez sz61. UWlr6 munka ez, kiilo 

nosen itt, csonka hazankban. Hiszen maroknyi 

honvedsegiink kotelekebe, Trianon miatt, ugysz61van 

csak azok az elemek keriilnek onkentes ' 

jelentkezes utjlin, akik mashol 'ellielyezkedni nem 

tudnak, zsoIdos honvedeink legmagyobb resze na 

gyonlroran megismerte a nyomort es hianyzik 

nliluk az ethikai a1a;p, mert a sziiloi hazban ezt nem 

kaphattak meg. Abban a korb3iIl valnak katonakkIl, 

amikor a lelek meg nagyon fogekony ugyan, . 

de amikor az ontudat es az onallo megiteles mar 1, 

ebredezik. Az ilyen fiatal egyeneket nemcsak katonakka 

kikepezni, hanem, - erkiilcsi szempont- 

MI nevelni is kell - vitez Varady konyve kitiin6 

segitseg ebben az erk6lcsi neveJesben, melt miiveIi 

a fiatal katona lelket, mikent a viharoknak kitett 

gyenge fat, eros tamaszkent vedi lis azt arra 

kenyszeriti, hogy helyes iranyban, egyenesen fel 

feIe fejl6djek s meg6vja az erkolcstelen es de 

struktiv aramlatok rombolo orkllnjait61. Miir pe 

dig ezek a mostani rettentO gazdasiigi, de kiilono. 

sen lelki sivarsagb3iIl, iilland6an ott tombolnak a 

katona koriil. 

A kiva16 szerzot, a hOs katonai lelktlszt, az er 

demekben gazdag fopasztort, akinek m .1 r sok miive 

dfsziti 'a magyar irodalmat, boldog iirommel es 

meleg szeretettel 'kosziint6m legujabb es val6ban 

eltekes konyvenek megfrasa aJkalmab611. Meggyo. 

.odesem egesz erejevel 6hajtom, hogy legyen ez 

a kOnyv a XX. szazad mimden magyar honvedenek 

tabori felszereIesi targyai kozott, mikent a XV. 

sziizad katoniii Kempis miiveit tarsolyukban hor 

doztak • • • 

ES iillitom azt is, hogy ha ezt eremiink sikeriil, 

akkor megfogyatkcl:ZDak, slit iiresen maradnak a 

honved foghazak szomorU szobiii • • • 

9

10 

Kedvea bajtars! 

Te bizo:nnyal azt kel'dezed t61em, hogy miert 

irtam meg a magy·ar hadseregbeli katonak reszere 

e konyveesket? 

Megmondom. Amikor beh\ptel a hadseregbe, 

a legszebb, legdies6bb testtiletnek lettel tagjava. 

Ninesen a szeles vilagon alIas, mely nagyobb on 

felaldozassal jaro kotelmeket rona tagjaira, mint 

eppen a katonai (esendori, l'end6ri) alliis.* 

A katona hivatiisaval jaro kotelmeinek telje 

sitesere gyarl6 emberi ereje nem elegseges, Isten 

segitsegere van sztlksege. 

Miert is, kedves bajtiirsam, szivedben az eros 

hit ttize lobogjon. A vallas ad erot kOtelmeid htl 

telj esitiisere; nines onfeliildozas, nines vitezseg 

es semmifele katonai ereny, melynek nem a vallas 

lenne az alapja. 

A legna.gyobb 

Istenenek" hatalma szervi meg neked a gy6zelmet. 

=1

i2 

A katona! alls mlt6sagar61. 

Bekeidoben minden polgar akkor elvezheti za 

vartalanul tisztessegge! szerzett vagyonanak gyii 

mOlcseit es akkor gyarapodhat . vagyonaban, ha 

vannak a Mke felett orkodo emberek. E tisztelet 

remelto egyeneknek osztalyokra vaI6 sorozasa al 

taI Ietesiil a hadsereg es kepezi a katonasagot. A 

katonasag nemesak a polgarok vagyonat vedi, ha 

nem a haza felviragoztatasara s fiiggetiensegenek 

megvedesere is hivatva van. 

E nemes hivabisnal fogva a hadseregbe esal; 

a legenyek elejet, a szellemileg es testileg ep, 

eleterotol duzzad6 ifjakat sorozzak be katonanak. 

Nem is lehet az maskepen, hiszen ezt latjuk min-. 

den Olemzetne.J s mi, magyarok, sem maradhatunk 

el e reszben a tobbi nernzettol, n6.lunk magyarok 

nal is a katona van hivatva hazai llirtenelmiinkben 

tiindokW hOsi hagyomanyokat fe1elevenlteni, fenn 

tartani es tovabb fejleszteni, hogy a kesobbi nem- 

, zedekek peldajukat kovetve, ujabb vitezi tettekre 

. serkentessenek. 

A katonasag altaI plilnta16dik at a koztudatba 

az onzetlenseg, az engedelmesseg es rendszeretet 

erenye, melyek a nemzet tekintelyet es nagysagat 

emelik. Mikor 'az ifj", belep a hadseregbe, korana! 

fogva legfogekonyabb a lelke a hivatasabOl fakad6 

eszmek befogadasara. A katonasagOJal eltoltott 

evek kitorOlhetetlen, soba e1 nem enyeszo nyomokat 

hagynak az ifj u lel,keben, b6.rmilyen ruhat 

oltsOn fel kesobb a Wlgani eIetben, vagy a sziiloi 

hazhoz val6 visszaterese alkalmaval. 

Az egesz muvelt vilagon ugy gondolkoznak az 

emberek, hogy a katonai allas a Iegszebb, legdiesobb 

allas es tagjai az uralkod6 s a nemzet ke- 

gyeltjei. 

A tortenelem tanUsaga szerint Olemzetek tuntek 

el a fOld szinerol, 'az ut6kor megis megorizte 

hOseinknek nevet es meg eV!l'Zazadok elmultaval, 

jobban ismeri neviiket a jelenkor jeleseinel. Teljes 

joggal aUithatjuk, hogy a vilag semmifele aJlilsa 

nem kovetel nagyobb lelki es testi 'erot, tobb okos 

koriiltekintest es batorsagot, faradalmakkal jar6 

erokifejtest es kitartast, mint a katonai alias. Melyik 

alias van osszekotve nagyobb veszelyekkel, 

az onmegtagadas erenyeinek gyakorlasaval, az on- 

13

, 

14 

felaldozasokkal" f' 

kat ' 

ossze orrt elsz4nts' 

" QIla : alIas? Vagy mel 'kb, 

.' 

agal, ha nem Ii' \ VES a pacsirta dalolasa mellett sz{mthatja foldje 

t lom es ero, amikor arr; En re hk nagyobb ha. 'barazdait s munkaja utan nyugodtan hajthatjD, 

lforgasSUk sarkaib61 v a 

es az aldasos beket? 

A katona puszta megJ'el . 

IS tlszteletet 

emze 

.. 

parancsol szemeI 

a becsuletessegnek az istEm.' 

h 

h 

vn szo, hogy a vilagot iejet pihenesre, addig a katona farad fs k i i 'ld a 

gy enntartsuk a rendet kOzjoert, ha kell eletet es veret adja hazajaert! 

' enese mar be'k 'd"b 

" 

Tehat a katona hivatasa a legfontosabb, a legel 

0 on elso s legnagyobb tIszteletet er em.o wa as, a 

, 

" 

d 

V" h' t' 

e Irant, leven 0 ore "katonat mindeniitt s minden koriilmenyek koz(itt 

ek eleteben; a katon e ? eri rendnek a elsoseg iIleti meg, Igy volt ez a multban s igy kell 

etar asa felett es erossege 

Mllyen lelekemel O la'tv ' 

adse ' any nyu' t 

reg sze mIelete? Ugy t il 'k f 

a a hadsereg fiai a teremte 

a 

t 

kii lk a Wrvenyek 

lennie a jovoben is! 

val6 

azanak. ' Sziilofaluj aban a katona a katonasagt61 

n ;1 e1ottunk, mint 

J " .gy nagy , elbocsatasa utan nagy befolyast gyakorolhat a 

kornyezetere; mint tapasztalatlan ifju hagyta el 

: k, v 

ozgasukban a 

 

lasztottai lennelegnag; 

a sziiloi hazat, sziilein es testverein kiviil alig er- 

Obb 

k 

I 

k ', mmtha egyetlen embe r 

ezelvel 

enne , 

k 

, . 

' th' 

,mm a az egesz k I 

; oI aImaz6ja s fenntartoj 

osszhang uralko- deklOdott valakinek sorsa irant, de mily nagy 

mozogna la'b ' 

0 osszuSillak egy I lk 

A katona legkilzelebb all a t 'nh ' 

na, kiert minden honfi 

15 

.. ' d' ' f 

alval s val:to'laSOn ment keresztul katonasko asa utan, a- 

e e IUJiiba vale vIsszaterese alkalmav , a onasag- 

, 

' 

" 

' , " al A k t ' 

lO oz, hlszen an- emberkent all otthoni ismeriSsei eliStt, timaccsal 

, e eT s a legelso 

mil megta'nulta a rendet es pontossagot, tapasztalt 

k :manyzo) a legelso lIll : agy z apostoli kiraly, szolgalhat mindenben az otthonleviSknek, 

Vajjon van-e meg olyan alias, amelyeta. kato- 

J: esz 

a s 

en all. (j es naeval ossze lehet hasonlitani? Nincsen, mert a 

tobbre be- 

? ; reg egy test es lelek A t 

katona onfeliildozasa es omnegtagadiisa 

t 

teljesiti kotelesseget, az 

' ,hOI vagy nyereszkedesbiSl 

IS eID es emberi torvenyek Ital 

s elke a kO"zb ' to 

l 

, IZ nsagnak. 

aI Amlg a polgarbirsak csend " 

a o 

, tovabba az 

mazo J a a tro' " 

g ommal doIgoz n a k m i ihelyeik ;sen es, blztos nyu- 

' 

'j " 

h I ' 

, n ore csiilendiS barmely szolgalatna, 0 nem aszon eses- 

en, aJfilj!' a fiildm 

is tettei es allasanak teljesitmenyei dicsiSsegtelje- 

sek. orokbecsiiek!

16 

Tisztesseg, onzetlenseg, eberseg es hatorsag a 

katona legszebb erenyei, a hirnev az egyetlen ju 

talma erenyeinek. 

Ezert orokftettek meg a katouak dicso tetteit 

az fr6k es kOltok egyarant, kikre bamulattal tekint 

Ie a keso utokor. A nemzetek se feledkeznek meg 

soha hOs katonainkr61 s hogy az unokak peldaikon 

felbUzduIjanak, szobrot emelnek dicsoftesiikre. Ar 

pad vezer, Szent Istvan, Szent Imre herceg, Szent 

Laszl6, Nagy Lajos, Matyas kirruy, Hunyady Ja 

nos, II. Rak6czy Ferenc es Kossuth Lajos nemzeti 

nagyjaink szobrai esziinkbe juttatjak, hogy vitez 

es katona nemzet vagyunk! 

Ifju katona barMom! Biiszke Iehetsz raja, hogy 

tagja lehetsz a magyar hadseregnek! 

Jogosult·e a haboru? 

"Csak egy embert is a halalba taszitani bi 

zonytalan dologert mar nagy igazsagtalrullsag, 

mennyivel inkabb annyit, lUnennyi elvesz a habo 

ruban! 

Szol111yii bUn is voIna a katonaskodas s tilalmas 1'. 

gyilkossag a harcon esett OIes, ha gyiilOIseg vagy 

bosszuanas, a zsakmany es preda remenysege, az 

,. 

uralkodas szertelensege voIna az igazi celja a vi 

tezkedesnek. " 

A rablasi vagyb6! es hirs'Lomjb61 vivott Mboru 

nem fer meg az igazsagga1, eloltja embertarsaink 

szeretetet, karara lenne a nepek joUitenek es 

nagysaganak! 

Igaz iigyenek es nagy sziiksege okanak kell 

annak lemie, ha harcnak szegodik szolgalatilba. 

A katonanak becsiiletes es Isten elOtt kedves 

az allapota, mert az igazsagnak, az Isten tisztes· 

segenek,a batorsagos bekenek oltalmaba viseli a 

fegyvert. Katonak l!1elkiil a jambor emberek ban 

t6das nelkiil nem tudnanak elni, nem voIna, aki az 

artatlanokat megoltallmazua, ki 'a gonoszokat meg- 

zabolazza. 

Termeszetiill1kbe oltott torveny ugyanis, hogy 

"szabad az eroszakot eroszakkal visszaiitni" - S ha 

a diiMs ebek, medvek, kigy6k, farkasok s egyeb 

vadallatok ellen szabad oltalmaznunk magunkat, 

miert ne tamadhatnank fegyveriinkkel a hazankat 

. pusztit6, uralkod6 fejedelmiinket Mnt6 ellenseg es 

rablassal karunkra toro gonoszra? Ezek gonosz 

sagb61 artanak s nem mint a vadak, termeszetiik 

diihossegebOl. Ha latjuk, hogy gyermekiinket mar 

ja a kigy6, juhainkat szettepi a farkas, nemde 01- 

jiik, artaImatlanna tessii)!:

IS 

a mindenkor uralkod6 fejedelmiink, hogy az ellen 

seg kegyetleniil marjon, ragjon, fogya8s2a az a 

alattval6it? 

A gyonge az eroset hlvja segitsegiil, az eros 

pedig kell, hogy vMelmere kelljen a megtamadott 

nak. A rombolas es jogtajan tamadasok meggatJa 

sara vagy elharitasara az ero es esz minden kigon 

dolhat6 fegyveret gyarapltjuk, 8zazezreit ailltjuk 

slkra .a gyakorlott katonaknak, hogy fejed€lmiink 

paranesszavara ke8zen allva, barmely ellenseget 

visszaverjiink. 

"J6 hareot hareoltam " - mondta szent Pal 

apostol is. S szent vallasunk barmennyire hirdeti 

is a szeretetet, barmennyire elfteli is a kiMga 

sokat, a Mborut nem klirhoztatja. "Ki karddal 

tBr embertarsara, melt6, hogy karddal toroltas 

sek is meg". Az embert ala kell vetni az igazsag 

tBrvenyeinek; ha a kiengeszte1€s, a j6vateves 

minden mas klserlete meghiusul, a hare, a h,l,boru 

a vegso eszkoz, mely az igazsag megbontott rend 

jet helyrealllthatja. 

"A Mboruban jogainknak szerziink ervenyt 

a hatalom utjan. Valamint it fergeteg a legkort, 

ugy a Mboru az emberi tarsasagot tisztltja meg 

a megfertozo k6ranyagokt61. Nem verszomjas 

kegyetlenseg a Mboru, hanem a megsertett jog 

paramesol] a, itzt, amlnek etgtetelt kell szerezni. 

Jobb a tisztesseges Mboru, mint a ketszinu ba 

ratsag. Szent erdekek megvedo bajnoka, az [sten 

es az igazsag ellen tusakod6k are a katona! " 

A katona tehat, ha kell a ferfijellem, az Or. 

erzet, a nemes biiszkeseg izmosult szellemeben 

az igazsag es szeretet vedelmere Jogusan hasznal 

hatja bekeben es Mboruban egyarimt fegyveret. 

A katonanak mindenkor j usson estebe az 

imadsag, melyet a lovagkorban a kereszteny 10- 

vagok felavatasa alkalmilVal mondott az avat6 

fopap, s eijen aszerint: 

"Legszentebb Urunk, orok Istm! Ki egyediil 

. intezoje es kormanyz6ja vagy e mindensegnekj 

ki az istentelenek gonoszsaganak elnyomasara es 

igazsag vedelmere megengedted az embereknek 

a foldon iidvos intezkedesnel fogva a kard hasz 

nalatat s akartad, hogy a nep vedelmere katona 

sag letesittessek, keriink Uram, adj e szolgad 

nak, ki a katonasag rogos palyajat onkent va 

lasztotta, szinten erot es batorsagot a hit es igaz 

sag vedelmere, add neki felelmedet es szerete 

tEdet, az alazatossagot, a kitartast, az engedel 

messeget es tiirelmet, intezd minden dolgait ugy, 

hogy soha igazsagtalanu1 meg ne sertsen, hallem, 

hogy a kardot az igazsag es meltanyossag vedel- 

19

20 

mere haszmUja Ii irantad val6 flelemben es oszili 

tesegben szolgaIjon N eked, hogy a gonoszok tiir 

sasiigiit kerUlje, eloljiirOinak engedehneskedjek es 

minden kOtelesskget hiven teljesdtse. " 

A katona ,hivauisar61. 

A katona IstentOl nyerte hivatasat, IstentOl 

val6 hitte1 kell lij allasaba belepnie s hittel is kell 

elnie. 

"Minden dologra az lsten kegyelme es a hit 

szerinti elet sziikseges" - mondja az lriis, tehat 

bizonyara j6 ez a katonai eletre is. 

Fel tehat, €melkedjel felhatalmas Bzarnyain 

a hitnek az lstenhez, aki mindenben segelyere 

van az 0 benne bfz6knak. 

Mint minden hivatas, ligy a lrotonai hivahl.s 

is, iipolasra szoruJ. Ezt fejleszteni kell, 'sokba kertil, 

nagy iildozat kelJ hozza. " Meg aranyb6l sem 

lesz gyuru, ha meg nem verik", - tiirni es kUzdeni 

kell, mig valamire jut az ember. 

Mikent senki Ise pihenhet meg onarnyekaban, 

ligy senki se bfzhatik a maga erejeben. Eppen 

azert a katona se lehet el az lsten irgalmassugaban 

val6 bizalom nelkUl, az (j kegyehneben val6 

minden remeny nelktil sem. 

", 

HSenki sem sz{mtana, vetne, - mondja az 

!ras, - senki sem csepelne, kaszalna, ha remeny 

seg nem viselne, hogy haszna es jutahna legyen 

fiiradsaganak. Senki sem igyekeznek elore menni 

a j6ban, ha remenyseg nem biztatnii, hogy hiaba 

nem lesz az 0 munkalkodiisa. Remenyseg altai 

iidvoziiliink. 

E remenyseg csal6dhatik a'll emberekben, mert 

hiszen "sokat iger a vilag, keveset ad", tevedesbe 

ejtheti a legoszintebb ,baratot is, de nem az 

lstent, ki Wkeletlen szerepet Illem jatszhatik, 

fogyatkoziist nem ismer. (j rendtiletleniil kitart 

melletted, telj es biztonsagban tartj a katonai pa 

Iyadon csUggeteg lelkedet. 

Bizzal hat lstenben, erejet kerd segftsegiil es 

elered azt, hogy gyonge eletedhez egy fensobb, 

egy isteni elet fuzOdjek, kerd az lstent es ugyancsak 

megnyered tiimogamsat. 

Csak a hit nelktil tengOdo katona nem tudja, 

hogy hova folyamodjek. (j elhagyja az lstent es 

elhagyatva erzi viszont magat IstentOl. Szive az 

bunOs, a szenvedeJyektol eJfordult sziv, hogy 

nem bizhatik robbe. 

A hfvo es tiszta azlv azonban konnyen bfzik, 

ez nem csalt soha, bfzik, hogy ot sem csalhatjak 

21

22 

meg. Mert ami sil:iny vim az emberben, csak ai 

van benne Isten ellen; ami magasztos, az mind 

Isten mellett van. S epp azert elhet tahin az em 

ber minden or

24 

viaskodik, mi erlSsfti a leiket, ha nem az Istenben 

val6 hit, aki bOles belatasa szerint megtarthatJa . 

1St az eletnek, vagy ha neki ugy tetazik a ki'teles 

seget teIjesltO katona erdemeit dieso haW.la aran 

akarja megjutalmazni. A hareteren minden mas 

batorsag, mely nem az Istenben val6 erOs hitben 

gyiikerezik, ertektelen. 

A haboru a]att, - fgyhallottam ezt egy, a 

legk.ritikusabb hareokban resztvett bajtarsamt6! 

elmondani, - olyan piIIanatok allanak be, amikor 

ugy latazik, mintha minden elveszett volna es 

semmifele emberi erc) nem seglthet ki a fem!forg6 

bajb6I. Es megis, ilyenkor a hlvo katana 

egy felsobb kez iranyltO hatalmM em, erzi, hogy 

Isten az 0 benne biz6kat megbecsiili. Ez a biztos 

tudat megvigasztalja es megnyugtatja a hareos 

katonat. 

Emberi termeszetiink legmelyen rejIik a hit, 

. - meg a legvadabb nepek leikeben is, - hogy 

van es el felettiink egy j6sagos es igazsagos 

!sten, aki fOldi rendeltetiisiink 'utan, kinek-kinek 

megadjaazt, amit erdemel, a j6nak a jutalmat, 

a rossznak a biintetest. Az Istenben es a Ielek hal 

hatatlansagaban val6 hit olyan regi, mint maga · 

az emberiseg, mely az erkiilcs fele hajl6 emberi 

termeszetben rejlik es €des udviizftonk, Jezus 

Krisztus tanftasaban, a keresztenysegben fejezodik 

be annak telj essege. 

Ha meg oly kiiliinbiizok; is a vallasformak, 

abban megis megegyeznek, hogy hisznek egy termeszetiiiliitti 

lenyben es a halal utan a Wek halhatatlansagaban. 

Ez a hit gyakran es legesodalatramelt6bban 

a halalos agyon· nyilatkozik meg legjobban s az 

embert nem hagyja el az eIet zajos forgatagaban, 

meg kevesbii nyugalmas napjaiban. 

ben 

Innen van az, hogy a megvaltas elotti idok 

nepek kiiziil sokan kiiliinbiizo formakban veltek 

megtestesiilni, ami azonban benniinket kereszteny 

erziiletiinkben semmikepen sem teveszthet meg. 

Egy magE./labb termeszetieletti lenyben hisz 

mindegyik, a liilek haThatatlansaga utani vagy 

tiilti be mindegyik 2zivet. 

No de hagyjuk abba ezt a fejtegetiist. Nekiink 

Krisztus tanitiisat keJl kiivetniink, s hatarozottan 

kimondjnk, hogy lelkiink halalunk utan 

egy jobb, szebb es nyugodtabb iirok haziiba kiiltiizik, 

az ember megtalaija ott azokat, akikneki 

fOldi eieteben dragak es kedvesek volltak, meg- . 

is

26 

: tem torvenyeket megtartotta vagy hlbbal' ezt bizonyitja a j6zan esz; a bun alta! el nem va 

kap!a j ta l.m1.! vagy biinteteset, aszerint, amint szava, a szentiras minden sora; minden betuje, 

lpO a. 

Pr6baljatok meg magatokat ttiltenni azon 

kftott lelkiismeret, avagy azevenkent e1haI6, de 

tavasszal tijra ebredii termeszet. IA vagy :aert 

?z: dolaton, hogy felettiink nem uralkodik egy ; kuzdene, szenvedne annyit az emberi sziv, hogy 

Josagos !sten, egy jOsagos Atya, es igazbir6 s vegiil korhad6 hamvaival a fergeket ihi7Jalnii? 

h.y h liil utiin a teljes nirvana, a megsemmi- ' " Hogy vegre a sir sotet godrebe fuljon? Azert 

kiizdene annyi lelkeseMssel, annyi onfelaldozas- 

sal az ember s igy a katona a S'Zabadsagert, hogy 

vegre a sotet sirbolt orokiis rabja legyen? Nem ! 

sules kO , vetkezik. Mily siviir es nyugtalan az i1yen ' 

ember elete! Kiserelje meg r.'lak elliitetni vaLaki 

0 m.n agaval, . hogy foldi szenvedeseit nEm karp6- 

tolJ semml : hogy a gonosz biintetlen, _ 

pedlg egJutahnazatlan marad, _ 

rends'zermt a ketsegbeeses es ongyilkossag. 

ennek 

A termeszet csodiilatoll osszhangjara vetett 

egyetlen tekintetiink m.eggyoz benniinket arr61 

az ereny Lelkiinknek: fonsegesebb. magasztosabb a rendel- 

vege tetese. Istentol ered, Isten kepes csak ot kiele- 

giteni! 

Aki Istenben hisz es kivanja a Ielek halha- 

tatlansagat. az minden erejebOl igyeKszik Isten 

hogy a termeszet lepten-nyomon a tokelete e ' torvenyeit betartani, l'igy. ahogy ezt nekiink az 

tit jan halad. Ennek a tokeletessegnek utols6 I! udvo-zitO hirdette es tanftotta. Az udvozito altai 

szemet a teremtes koroniija, az ember kepezi 

:Es mil 

is hogy : t g t Z tt 

. 

tal l ' 

enne'lme 

csak elkepz 

l 

. 

, "". egyu a e ek IS megsemmlsul 

anelkiil, hog.!': atmenne egy jobb tokeletesebb 

allapotba! N em semmisiiliink me, van lelkiink, 

mely az orok eletre van hivatva; van ttilvilag, 

van halhatatlansiig, akarmint is erOlkodik ez el- 

len a hitetlenek tiibora. Van! Ez bizonyitja Isten 

. 

hirdetett parancsnak teljesitese nemesitik all 

embert, kovetkezeskepen aderek katona lelket es 

melt6kepen egy jobb es szebb eletre kesziti elo. 

Vallas nelkiil nem lehet senki j6 katona. Val- 

las Illelkiil hianyZik niila a hadierenyek gyokere, 

a ba;orsag• el zant,sag, kitartas es a rettenthetet- 

lenseg a veszelyben. 

;Ezek, az erenyek az Istenben val6 jJ)ten llia- 

21

28 

pulnak: hogy Isten kiragadhat benniinket a ve- 

8zelybl)l, s megtarihat az eletnek, ha ez az I) szent 

akarata. A vallas megtanit bemliinket imadkozni, 

hogy erzelmeinket a Mindenhat6 Atyliboz ajta 

tos foMszok kisereteben kiildjiik vagy esdl)leg 

keres a!akjaban jaruljon hozza. Imiidsag altai 

vallasos erziiletiinben megerosOdiink s a Minden 

hat6 Istennei gyerm'eki 

tunk, mikent ezt a fift a,pjaval s'Zokta tenni. Aki 

csak veszelyben tud Istenhez fordulni imMsag 

gal, ez nagyon letompitja imiidsaga, hatasat. 

Meg sz6rakozasa kozben, vagy oromteljes nap- , 

jaiban sem szabad az embernek IstenriSl megfe 

ledkeznie; a j6sagos Istenheoz bOlcsl)nktl)i kezdve 

a sfrig fifti bizalommal kell Ienniink, Ihiszen I) 

atyaiiag gondoskodik r6lunk, sziviink elso dobba 

nasat6l kezdve. Miert is a derek katona keresse fel 

gyakran Isten Mzat, ahol a pap a vallas :ildasos 

voltar6l szokott sz61ani az emberek szivehez. 

Ha a katona a szabad termeszetben az Isten 

szabad ege alatt van: meg meneteies vagy gya 

korlatozas kozben se feledkezzek meg az Egek 

Urar61, hanem ropitsen !homa gondolatban ne 

hany ajtatos foMs'Zt, hogy adjon neki erl)t es ki 

ta,ptast :)mto1)ai k1iteIml)illeji hii teljesitselwz, 

A vallas megkovetell tl)Iiink a j 6nak es 

" erenynek gyakori:isat, hacsak az ember nem akarja 

magat lealacsonyitani az allatok soraba; az 

erenyt mindenekfelett szeresse az ember, a j6t 

pedig onmagaert. 

Vallas nelkiil a hadsereg Illein lehet erenyes. 

A vallas betolti es athatja a: katona szivet a vi 

gasz, a rokonerzes, Mia es elegedettseg erzelmei 

vel, nemkiilonben a hiiseg es engede1messeg ere 

nyeivel. 

Vajjon e nemes tulajdonsligok hijjan kepes 

lenn&-9 a hadsereg a'1i orszagban, a hazaban fenn 

" tartani a rendet; vagy h:iborftt viselni a kiilellen 

seg ellen? 

Aki lstent mindenek felett szereti, aki akara 

tat mindenben telj esiti es lelkiismerete sugalla 

tat kovetve abban Isten szav:it hallja, aki a vaT 

las szent erzelmeitO! athatva sziveben annak tiize 

langol, az bizonnyal betartja az I) rorvenyet es 

hiiseges, nemes megel€gedett, boldog katona lesz 

r I r • r,".'-.''lI'fl'' 

helale. ' , .;" " ' ; 

Egy olyan hadsereg vedelme alatt, melynek 

minden egyes tagja a hiiseg, engedelmesseg, a 

fegyelem erenyeiben es a. vallaSQssagban €gy1lliis- 

29

30 

sal vetekedve versenyez, virul a haza, j61et es 

szerenese lakozik abban. 

A vaIIasos hadsereg a haza es tr6n vedo paj 

zsa a bel- es kiiIell'enseg ellen! 

A vallas aldasos voltar61 ... 

'Minden erkolcsnek alapja a hit, hit nel'kiiI 

nines erkOles. Akinek szivet nem heviti a hit, az 

nem fog ugyan megbotlani az egyenes Mon es 

miisok jelenleteben nem kovet el helytelen dol 

got, de miheIyt kotelessegei szemelyi 

keresztezik, ha masok nem veszik eszre, aIig bir 

eIIeniiIlni a kisertesnek s legtobbszor vetkezik. 

EIIenben a VanaSOB es erkOlesos egyen min 

dig lstent latja szem elott, sziveben hordja a 

Mindenhat6 Atyat, aki erot ad neki kotelmei tel 

j esitesere. 

Ez a nemes kotelessegerzet minden nepeknel 

minden idoben a legnagyobb vitezi tettekre sar 

kalj a az embereket. 

A vaIIiisra a katonanak sokkal nagyobb szUk 

sege van, mint mas embernek, mert a va]Jas ta 

nitja meg a katonat, hogy minden szenvedest es 

nelkiiIozest keresztenyhez iIIo mMon viseljen, sot 

a haliiIt se hissa szornyiinek. 

, lsten letero! oly sok meggyozo, esaknem kez 

zel foghat6 bizonyitek van, hogy nem lehet em 

ber, aki lstenben egyalta1iiban nem hisz. 

Az lstenben val6 hittel ossze van kapesolva 

a tiilvilagba val6 hit, s hogy lsten kinek-kinek j6 

vagy l'OS$z eselekedete szerint jutallnat' osztogat, 

vagy bUntetest iger. 

TeMt a hit legfobb indit6 oka a j6nak s ha 

a tiilvilligba s Isten igazsligossligliba vetett hit 

nem ,eltetne az embereket, 'nem lillhatna fenn a 

tlirsadalom, vedteleniil marafum a sok gonosz em 

berrel szemben, kiket alattomos utakon val6 buj 

klilasuk miatt nem siijthatna a torveny ereje. 

Egyesegyediil a vallas tarthatja fenn az em 

bert az 0 gyarI6sagaban, mert hit es ahitatos gon 

dolatok nelkiil, nines ember fia, aki a kisertes 

pillanataban meg tudna allani he1yet; minden 

pillanatban aldozatiil esnek szenvedeJlyeinek. 

tletUnkben vamnak pillanatok, amikor a go 

nosz szellem esapdajaba akar bennUnket tere1ni, 

amikor alcJ.ratunk elenere valami titkos gyenge 

seg vesz rajtunk erot, elhagyatottnak erezzUk 

magunkat es segitseg utlin kialtunk, hogy el ne 

meriiljiink, Bzomoriian, lehangoltan es tiire1met 

leniil irt keresitnk fajdlilmunkra s nem leljiik meg 

, azt seholsem. De megle1jiik a vallasbam. 

31

32 

Szerencsetien es saJmUatrameltO teremtes ·az, 

aki a megpr6baltabis szomoru 6raiban csak sajat 

erejeben bizik, aki nem a7l imadsagban keres vi 

gasztalast s nem emeli eg fele tekintetet s re 

menyteljes gondolamval nem az isteni gondvise 

lesbe helyezi bizodaImat; egyesegyediif csak a val 

las es a gyermeki bizalom menthet meg benniin 

ket a halalthoz6 ketsegbeesestiH. 

A katona eppen olyan erzesii ember, mint 

minden mas egyeniseg, ki van teve a kisertesek 

nek, s hogy meg ne inogjon, neki is sziiksege van 

egi kegyelemre, mint mas embernek . 

Csak a vallas nyujthat hathat6s tamaszt es 

segeliYt az eletsorscsapasai ellen. A vallas altaI 

iranyitott lelki,ismeret leghivebb baratja az em 

bernek s tanacsait kOvetve, soha Ie nem terhet 

az igazsag utjar61. 

A vallas altai az ereny fensegesebb, az on 

megtagadas es onuralom gyakorlata kOnnyebb 

lesz. A vaMs megiSrzi az Istenseg neveben a tar 

sadalmi rendet, egyseget es megerttlst teremt a 

nemzetek kiizott, megszenteli az uralkod6k jogait 

es a torvenyeket es kotelessegiikke teszi az en 

gedehnesseg enlnyet. A vallas tiltja a katonanak, 

hogy felelembOl, vagy foldi nyeresegvagyb61 meg- 

szegje eskiijet es 6va inti az aljas hazugsiigt61. 

A Vallas osztokiili es sarkalja a katonat, 

hogy kornyezeteben bekeszeretO legyen, indula 

tait fekezze meg s latsz61agos sertes miatt ne gu 

ruljon diihbe, hanem megbocsatva, nyugodtan 

terjen napirendre a tortentek felett. 

A vallas nem tesz kiilonbseget a szemelyek 

kozott, mindenkivel szemben tiszteletet hirdet, 

mely az embert felemeli s nemesiti . A vallas min 

denldvel szemben s mindenkinek igazsag'Ot 

mely a nagy tetteknek, a felebariit s hazaszere 

tetnek alapja. 

Amilyen mertt\kben vedi a vallas az embere 

ket, epoly szigoru mindenkivel szemben ; a ha- 

. tahnasok, gazdagok vagy szegenyek, kozkatonak 

vagy hadvezerek elOtte egyenlOk, mindegyiknek 

cselekedeteik szerint egyen16 mertekkel meri az 

igazsagot, rangkiilonbseg nelkiil hahnozza el oket 

kegyelmevel es lelki megnyugvast plantal a S2! 

vekbe, ellenben a gonosszal erezteti a lelkiisme 

ret furdalasait. 

Elvitazhatatlan igazsagkiint kell kije:ente 

niink, hogy a hivo es vallasos ember suha rossz 

ember nem lehet. 

A vallas a katonaniil f6kepen a kOtelesseg 

33

a4 

teljesiteset kivanja eloterbe helyezni. A josagos 

Isten nem kivanja a katonat61, hogy terdl'e borulva 

6rak hosszat imadkozz,on, mikent ezt a pap-, 

nak vagy mas hivonek, kik erre rael'r.ek, kiitelessegUk 

megtenni. 

Szolgalata kiizben a katonanal eleg egy ropke 

, fohasz a j6 Istenhez, hogy vallasos koie!meinek 

eleget tegyen es ha a hiiboruban kezdodik az titkiizet, 

egy tekintet az eg fele, mar erositi a katonat 

a megvivand6 harCl-a. Az imadsag erej e nem 

a szavakban, mint inkabb az imadkozo szimdekaban 

s erzelmeiben rejlik. Megesik" hogy egyikmasik 

hetvenkedo katona neveti bajtiirsat vallaso,s 

kotelmemek telj esitese miatt. Az ilyoen gunyol6diissa 

es izlestelensegge: 'szembe,n egesz embernek 

kell magat mutatnia a katonanak, mutassa 

meg, hogy a csipkelodeseket semmibe se veszi, 

mert hiszen lelki erosseg nelkiil nem gyakorolbatjuk 

az erenyeket. Aki nem tudja magat tliltenni 

a csip5s megjegyzeseken, az gyenge jellemii s nagy 

tettek veghezvitelere keptelen egyeniseg. Megvetesre 

melt6 egyeniseg az, 'aki embertarsat vallasos 

kotehnei teljesitese miatt kigunyolja, hiszen 

a vallas bOlcsonkWl kezdve egeszen a sirig 

kisero j6 baratunk, a vallas a szomoruak es sze 

t6ja, mely j6tekony hatasat meg azokkal szemben 

is erezteti, akik ot felreismerik. 

A vallas enyhiti a durva erk6lcs6ket, de sohasem 

gyengiti a katona batorsagat, ellenkezolfg 

nincsen nemes cselekedet, melynek a vallas ne 

lenne kezdemenyez5je. 

35

36 

A KATONA KOTELMEIR6L. 

A katonai kotelmekrol altaIaban. 

Kotelmeknek neveZ!ZUk bizlOnyos 

sziiksegkepen val6 megteveset vagy abbanhagyii 

sat, melyekre benniinket a Yelkiismeret, ,31 terme 

szet vagy a fenna116 torvenyek koteleznek, melye 

ket minden egyes ember Isten es embertiirsaival 

szemben megtenni koteles. 

A termeszet megtanit benniinket mindarra, 

mivel tartozunk Istennek, mino kotelmeink van 

nak 8ziileinkkel szemben, a sziilonek gyermekei 

irant s hogy mikepen ke11 viselkedniink a roko 

nok irant. 

A lelkiismerEt esziinkbe juttatja mindazt, mi 

vel tartozunk onmagunknak, s hogy mit szabad 

s mit ,nem 8zabad megtenniink embertarsaink 

kal szemben. 

A tapasztalat es a viIagnezet megtanit ben 

niinket arra, mikepen viseljiik magunkat a kiilon 

bozo korosztiilyu embertarsainkkal 8zemoen, mit, 

ke11 t€Jlniink, ha szerencse, szerencsetlenseg, 

avagy kitiintetes eri oket, vagy mino tisztelettel 

legyiink a masik nem irant, sz6val mire kOtelez 

tetiink, hogy eleget tegyiink a tiirsadalomban 

femwl6 illemszabaIYoknak. 

Vegre a t6rveny megtanit benniinket arra, 

mino kOteimeink vannak a haziival szemben, mino 

erzelmekkel legyiink az uraIkod6 felkent szeme 

lyet illetOleg s hogy mino koteTes tiszteTettel vi 

seltessiink polgiirtarsaink iriint. 

Minden tisztesseges es becsiiletes embernek 

be kell tartania e kotelmeket, mi sem mentesiti 

ezektOl oket, sem a szegenyseg, sem a gazdagsiig 

vagy egyeb mas dolgok. 

Mivel minden egyes polgar jogokat elvez az 

tiirsadalomban, sziiksegkepen fennforog a kote 

lesseg ugy az egyes, valamint a polgarok 08Z 

szessegere nezve, hogy a torvenyeket betart 

sak, e11enkezoleg ·nem elvezhetik annak elonyeit 

sem. 

Ami a katon:it iIleti, bizonyos esetekben ne 

hezebbek es szigorubbak a kotelmei a polgiirok 

kotelmeinel, mert oket a polgarok sokasagiib6l a 

torveny viilasztja ki a haza, az uralkod6 s a pol 

l'iirtarsak megvedesere. 

tjnnepelye eskiije a katQnt arra fi!l'yelm>;- 

37

38 

teti, hogy eskiijenek legflibb nyomat!ika a katonai 

kotelmek pontos teljesiteseben rejlik, es e 

kOtelmek szigoru telj esitese felett val6 el 

melkediise, kell hogy annak beismeresere ve 

zesse lit, miszerint a kotelessegiiket nem tel 

jesitli katonakkal szemben a fenyitekek atkalma 

zasa sziikseges. 

A hazaszeretetrol es a haza megvEideserol. 

Meg a babeli nyelvzavarban is imadand6 a'Z 

isteni gondviseJes, hogy az emberek szetsz6r6- 

dasa utan liket nyelvek szerint . csaladokka en 

gedte tomoriilni, hogy \ezaltal meg inkabb megfe 

leljenek hivatasukmak. J6llehet egy AtyanaJk va 

gyunk a gyermekei es a teremtmenyeiJ s igy 

minden embertarsunk. irant egyforma szeretettel 

tartozunk lenni, de azert megis jobban ken sze 

retniink azokat, kikkel testveri koteiek, faji vagy 

nyelvrokonsag, lisi hagyomanyok, j6 vagy bal 

szerencse kot ossze benniinket. De nem is lehet 

ez maskepen. J6l mondja ezert KOlcsey, hogy 

minden allat keres maganak fekhelyet, minden 

madar feszket, hova nappali vergooese utan visz 

szater s vajjon csak az emberre nehezedne a sors 

atka, hogy vandorolni legyen kenyte\en? Isten 

egy szivnek egy keblet teremtett s igy egy ember 

nek egy hazat adott. Eppen azert az isteni gond 

viseles a szeretet limcaval koti sziilOfOldjiik talaja 

hoz az embereket. "Edes emlekezet, megszokiis 

es szeretet osszeforrt erdekei teszik a sziv e16tt 

kedvesse".(Kolcsey.), Island jegsivataganak epp 

ugy vannak IaMi, mint Afrika homokpusztai 

nak. 

A fold minden nep,e szereti is. rogot, melyen 

sziiletett. Ki boldogabb, mint az eszkim6 rideg 

hazajiiban? Mik neki a mi eghajlatunk viriigai? 

A mi moderupalotaink az 0 fiistOlgo odui mel 

lett? Az arabus soha nem tudja elfeledni teveit, 

kutyiiit, fokep paripait, folytonos vandorutjainak 

hii tarsait! 

Miivelt nepeknel a hazaszeretet szent tiize 

csodakat kepes miivelni, a hazai rog iriinti von 

zahnat Isten oltotta az ember termeszei

40 

sebben langol a hazai rog iranti szeretet tiiie 

minden mas nernzet fianal. Mig rn:isok elhagyva 

hazajukat, ott is j61 erzik magukat, ahol j61 me 

gyen dolguk - "ubi bene ubi patria" - addig a 

magyar csak ott erzi magat boldognak, ahol biil 

csoje ringott, hoI elOszilr pillantotta meg a napot, 

ahol edesanyja kis kezeit ilsszeteve eloszilr tani 

totta meg a " Miatyankra". Ha a magyar ember 

kenytelen elhagyni hazajiit, kilnnyes szemekkel 

tekint vissza a koszorus tolgyekre es a verofe 

nyes hegyek berceire. 

U gyan miben all az igazi hazaszeretet? A ha 

zai rog szeretete mellett tiszteli annak torvenyeit, 

minden berendezeseben es amikor kiilOnilsen ki 

mutatja ,szeretetet uraikod6 kirruya (kormany 

z6ja) irant. Legyen az orszag meg oly nagy, a 

hazaszeretet egy csaiadda wmilriti annak fiait, 

rokonok gyan{mt ken fgymast szeretniilk. Mikor 

a polgar hazaja tilrvenyeire feieskiiszik, igeri, 

hogy minden egy poigartarsaert akar dolgozni, 

vagy ha a sors ugy hozna magavai, egyiitt szen 

vedni· 

A haza irant taphilt szeretetet minden egyes 

'polgar meg fogialkozasa szerint is kimutathatja, 

eS'Yik kisebb, miisik nagyobb aJdozatot mutat be ha-' 

zaja oltaran. A miivesz ernyedetlen szorgalmaval 

dolgozik miitermeben, hogy hazajanallt dicsoseget 

szereZ'Zen, a kereskedo es iparos igyekszik hazaj§J 

vagyonnal gazdagitani, a gazdag anyagiakban hoz 

iildozatot, mindezeknel a katona aldoz legt5bbet 

a haza oltiiriin, 0 haziija j6voltMrl) 5nmagat iil 

dor.za fel. A katona nem nezi keserves szemekkel 

a hon veszedelmet, nem viirja be 5sszedugott fej 

jel, mint a nyiij a zivatart, - hazaja e1so sza 

vara honert, kiralyert kiizdelemre batorodik, fegy 

verevel elet-haliilra megvivni kesz. 

Amit a hiiz nepeiert, csaliidja megmenteseert 

Iangol6 atya megtesz, mikor kigylilt hiizanak tii 

zes iiszkei k5ze rohan, hogy meg megmentheto 

legdragabbjait, inejet, gyermekeit Id'ragadhassa, 

azt cselekszi meg, mikor haziink Odes f51dj en ellen 

seg tapos, pusztit, a katona. 

"Ne feljetek!" - hangzik tettre kEisz nyilt 

szava _ iigyetekert megkiizd5m en, hajatok sziila 

se g5rbiilj5n meg!" 

"A katona vedelemre lelkesiil, tiizbe rohan, 

hOskent, hazaja szent kincseert eletevel, verevel 

aldozik, biirhova hivj a is a harci riad6 " . 

Ez a leguagyobbfoku meguyilatkoziisa az 

erenynek, amikor kiteszi magat a leguagyobb ve 

szelynek, ha kell, meg eletet is, es felaldozza ma 

gat a k5zj6iirt. 

.41

42 

19az magyarho'Z mil m6don mutatod ki te 

hat hazad iranti szeretetedet, amikor sietsz be 

lepni a hadseregbe, hogy 'veszely idejen hazad 

megmentesere meg eleteddel is kesz legy ad6zni. 

Az onfelaldozasnak e neme mindenkor csoda 

lat targya 'volt a vilag minden nepe fs nemzete 

elOtt ! 

A hazaszel'etet erenye a'l emberek 'egilsibb 

erenye. Ezt a nemes szenvede].yt lsten oltotta be 

teremteskor a szivebe es abban az idoben kezdett 

e! legelOszor megnyilvanulni. amikor az emberek 

nem7etekke ke'ldtek tomoriilni, lamikor asnefog 

tak s tQrvenyeket alkottak vagyolluk megmentese 

re es kotelezhlk magukat, hogv ezeket a torvenye 

ket meg fogjak tariani. Ez ido 6ta evszazadok mlil 

tak el es 8. mai napig smkinE!k sem jutott eszebe 

ezeket az esz es iga7sa.g-kovetelte szerz6deseket 

alapjaban megingatni, meg kevesbe megdonteni. 

Aki magat ezek telj esitese a1.61 mentesiteni 

akarna, az allamnak kotelessege az ilyen polgart 

minden jogat61 megiosztani s az allam koteJekebOl 

kitaszitani. 

Ha'Zank fOldj et .gyengeden kell szeretnUnk, 

melyen 'szUlettUnk, tudva, hogy e szisntelt hazaban 

imainkhoz, konnyeinkhez minden ' sfrgOdor, 

szunkhoz minden fajdalom, vedelmUnkhoz minden 

gyengeseg igenyt tari, keszseggel siessiink annak 

vMelmere, igen itt vannak szUleink, oregapaink, 

rokonaink II barataink sirhalmai, melyekhez kegye 

lettel ragaszkodunk. " Ez 'a fold, melyen annyiszor 

apaink vere folyt ; ez melyhe:>; minden szent nevet 

egy ezredev csatolt". 

"Itt kiizdtenek honeri a hOs Arpad hadai ; 

Itt toriek ossze rabigat Hunyadnak karjai. 

Ez eltetOO, s ha elbnkal, hantjaval ez takar. 

, . .. e. kivUl nincsen s'Zamodra hely, 

Aldjon vagy verjen sors keze, itt elned, 

halnod kell." 

Szeretniink kell haW.nkat, meri szegeny vagy 

gazdag egyenlo mertekben elve'li a haza altai 

nyujtott elilnyoket es jogokat s egyenio m6- 

don vedi meg aket a rajtuk esett serelem vagy 

oket eri meltanytalansag ellen. 

Mindenkinek rang- es rendkiilanbseg nelkUl 

egyforman kell a hazat szeretni lis torv.enyeit be 

tartani. H6dolattal kell lenniink az uralkod6 (kor 

. manyz6) szemelye irant, tiszteletben kell tarta 

nunk iisapaink szokasait, kOvetniink 'kell oket a 

hazaszeretetben. Az altaluk nyujtott peldak tiin- 

43

44 

dokoljenek eiottiink s killOn5sen ml, magyarok, a 

vitezseg es batorsag erenyeben magyarokhoz i!l6 

modon utiinozzuk es kovessiik oketo 

Halatlansag lenne tilliink, ha a hazaert elver 

zett 6seink hOstetteirol megfeledkeznenk, ha az 

utOkor sziimara nem orokitenenk meg emlekiiket 

swbrokkal, hogy a kesobbi unokAk peldajukon fel. 

blizeiulva hasonl6 vitezi tettekre serkentessenek; 

A KIRALY (KORMANYZ6), HAZA 

ES A T6RVENY IRANTI KOTELES 

TISZTELETROL. 

a) a zaszl6ra tett eskiirol. 

A katona eleteben legszebb, leg'iinnepelyesebb 

illanat, amikor feleskiiszik a zaszlajara. A zasz- · 

16ra tett eskU alkalmiival Istent hivja a katona 

tanlibizonysagul, hogy az, amit mond, vagy cse· 

lekszik, olyan igaz, mint ahogJan egy Isten van 

az egben, ald mindent tud ea lat, meg legtitkosabb 

gondolatainkat is. EskU alkalmaval a felemelt ke 

zm a kinyitott harom ujj a teljes szentharomsa 

got j elenti, a bezart ketto pedig a testet (is lelket 

es az ebbeli szertartiis annyit j elent, minfha min 

den egyes katona mondani akarnB" hogy "az Atya 

Isten torolj on kiaz e16k sorab61, a Fi Ii Isten kion 

tott szentseges verenek erdemeiben ne reszesiiljek 

s a Szentlelek Isten vonia meg tolem minden ke 

gyelmet: testestOl-lelkestill vesszek el, ha eskU 

met meg nem tartaniiru". 

45

46 

A csata heveben magasra emelt zaszlo a kato 

nat legszentebb kotelmeire figyelmezteti, hogy Is 

tenert, a hazaert s a kiriilyert meg eletevel is kesz 

legyen ad6zni es minden veszeliyel dacolva, teljes 

erej evel torekszlk a gy6zelmet kivivni es zaszl6- 

j iinaik becsiiletet Bzerezni. 

A zaszl6 ahazat jelkepezi: A haza fogalmavai 

a kiraly (kormanyz6) iranti hiiseg es szeretet 

olyannyira ossze van forrva, hogy amikor a katona 

zaszlajara felteki.nt, nem gondoihat masra, csak 

hazajara, legf6bb Hadurara es eskiijere. Zaszlaja 

alatt a katona megleli hazajat es otthonat. A 

zaszl6 a jegyese, kinak hiiseget, szeretetet es en 

gedelmesseget kiiszlk es annak semmifele koriil 

menyek kBzott nem szabad arul6jiIVa lennie, azt 

hiitleniil eihagynia. 

A zaszl6 becsiilete egyszersmind az 6 becsiilete. 

Zaszlaj anak hfrneve egyszersmind az 6 hirneve s 

legf6bb biiszkesege; annak erintetlensege felett 

6rkodni legf6bb kotelesseg. A ziiszlo becsiilete ellen 

intezett minden tamadiist kotelessege megtorolnl. 

Ha pedig veszelyben forogna ziiszlaja, tudnia kell, 

hogy zaszlajiival a haza is veszelyben van ; halalt 

megvetO biitorsiiggal, gyors elhatiirozassal siessen 

annak megmentesere es kesz legyen utoJs6 csepp 

veret feliildozni, mintsem, hogy kitegye magiit 

szegyennek, hogy azt elveszitse. Ezekre eskiiszik 

a !katona - s eskiije elegseges a hOstettek meg 

val6sitasara. 

Rendithetetleniil kell tehiit biznia az embernek 

sajat jeliemeben, hogy adott szava altaI ,iovendii 

maaviseletenek megnyilvanuliisat iranyitsa s biz 

tosit,a. 

Melyik ember az, aki nem erezne magiit verig 

sertve, ha azt mondanak neki, hogy nem kell az 

eskiid, avagy eskiidre nem ,adak semrnit. E ketked6 

szavak altai, ugy-e biir, tamadiist inteznenk az em 

ber beclUlete ellen. Eskiij el alkalmiival 3i katona 

Isten nevet hiva tanubizonysiigul, becsiiletszaviit 

adja, hogy ha'Zajiit es felkent kiriilya (kormiiny 

zoja) szemelyet hiven aikarj a szolgiilni es zaszla 

jiit soha el nem hagyja es az ellenseggel haziija 

ellen soha szovetsegre nem !ep. 

A haza torvenyei, a becsiilet es a j6zan esz 

diktalja a katoniinak, hogy eskiije altai a ha'Ziinak 

szolgalatot tegyen. Nagyo.n gyenge lenne annak a 

katonanak haziija iriinti szeretete, aki vonakodnek 

feleskiidni, mi egyet j elent a halZaaruliissal. 

Kimondhatjuk hatran, hogy az eskii a legbiz 

tosabb ziiloga. a hadseregben a kolcsonos bizalom 

nak. 

41

48 

"Eskilszom", - mily titdkteljes egy sz6 e:, 

mily vegtelen nagy becsilletet tetelez fel ennek z 

egyszeril sz6nak kimondasa es elhangzii.sa·a; katola 

ajkair61 ! 

AIig hangzott el a fontos sz6 a katona ajkair61, 

az ifju katona marls megnyerte :bajt...u-sainal 'es ' 

eIOljiir6inak bizalmat s veszelY idejen e bhalom 

folyhln a legfontosabb helyre iillftjiik. Az ii keze 

ben van leteve a haza es az otthomnaradt IDlgar 

tiirsak sorsa, miert is senki sem agg6dik t jovii 

iriint, mert az ifju katona derekasan iirkod'k felet 

Wk, ii tetiitiil-talpig egesz ember Ieven, aId eskilje 

iiltal k5telezte magiit, hogy megvedi h8Ziijiit, a 

fennii116 torvenyeket es kiralya (korminyz6ja) 

feIkent szemelyet, ii feleskiid5tt a zaszlajara ! 

Az a katona, aki eskiljet hrven megtartja, nagy 

megbecsilltetesben reszesill embertarsai doH 

Isten aldiisa kiseri iit s nyugodt a leIkiismerete. 

b) Az eskiiszeges kiivetkezmenyei. 

Az a katona, aki kepes lenne eskiljet megszeg 

ni, nagyon kevesre becsilli 5nmagiit, mert lelkiis 

meret hianyaban e nette iiltal megfeledkezik 

k5telmeinek teljesfteseriil, megfeledkezik fel 

ke)lt kiriilya szemelyeriiI, hazajlir61 es Istener61, 

akit eskilje a1kahnaval tanubizonysagu! hltt fel 

arra nezve, hogy eskiljet hfven megtartja. 

Aki kOtelessege e]jen .cseIekedve, hiltIenilI el 

hagyja ziiszIajat, elOra megfosztja magat j5vendo 

szerencsejet61 s nem csodal1wzhatik azon, hogy 

eIetenek hatraJevii napjai IeIkiismeretfurdahlssal 

telnek el, ha bajtlirsai reszeriil a megvetes tiirgya 

lesz, s majdan az ig.az Isten biinteteset se keriilheti 

eI. 

D gyan mifeIe indok foszthatna meg a katonat 

j6zan eszetOl, hogy raszanja magat a sz5kesre? 

Taliin a vagy, hogy hozziitartoz6jat viszontlathas 

? vagy hogy kivonja magat a katonai k5te1e 

zettseg a16l, mire a haziinak minden polgiira k5te 

les ? A becsilleterzesnek ha csalk llgy szikraja 

van a IeIkeben, ilyen indok miatt nem szabad es 

kiijet megszegnie. Bizonnya1 visszaretten az es 

kiisaegestOI, amikor hazaja j6letere gondol s. meg 

uralja magat, hogy egy ideig tavoI kell lennie 

szeretteitOl. 6nmagat legy6zve es megv.igasztalva, 

ha j6zanul fteli meg a heIyzetet, azt fogj,a mon 

dani : 

"Mi t1irtennek a hozzamtartoz6kkal, mi len 

ne belolem, s mi lenne a hazab61, ha minden egyes 

. a hazajiit megveni k5tel katona eskiiszego 

 

49

so 

lenne, s hekes polgarai a hazanak vedtelenUl el 

hagyatva itt iillananak? 

Avagy talan ,a szolgalat egyhangusaga vagy 

a katonai elet nehezsegei kesztetnek a katomit 

ziiszlaja elhagyasiira? Ez aIig hiheto. Hiszen ez.. 

ren es ezren vannak a katoniik ik1izott, akik orom 

mel viselik el az egyhangu ' katonai szolgiilatot es 

annak nehezsegeit, az eskiiszego katana lelkileg 

nagyon alatta alI bajtiirsainak, akik j6kedvvel 

s'Zolgalnak a ziiszl6 ,alatt, amelyre feleskildtek es 

bilszkek arra, hogy hazajuk .i6voltiib61 aJavethe 

tik magukat a terhes szolgiilatnak. Vagy tahin 

azt gondolj a a kOtelesseg teIjesitese aI61 kibuv6, 

bajtiirsait as zaszlajiit hutIeniil cserbenhagy6 ka 

tona, hogy miishol turhetiibb elete lesz? 

N ezziik csak a magat szabadnak erz6 eskH 

szegiJ katomnak toviibbi elete folyasat! 

Ugyan mifele ember lehet az, ki gonosztev6 

m6djara jaratIan utakon celtalanul bolyong, aki 

ejjel-nappal, viharban es esoben felelemmel el 

elt szivvel, borus homloklwl k6dorol ide s tova ? 

Ez miir nem az a katona, akinek szlve langolt, 

aki bilsikffi forgatta a fegyvert kezeben es bilsz 

ken jan-kelt bajtiirsai k1izott, ez miir a torvenyek 

to1 irt6z6 szerencsetlen szokeveny, aki fel a tor 

veny szigoratOl es sZlveben titkon viigy6dik ott- 

honi tuzhelye utiin. Az llyen szerencsetlen nem 

tudja, hogy lepten-nyomon balszerencse es sze 

gyen kiseri ot utain ; nem is sejti az eskiiszego, 

hogy sziilOfalujaban nem varjiik tobbe oromok, 

hogy eJhidegiilt miir vele szemben mindenki, sot 

a testverei is es nem varja Olelo karokkal az Mes 

anyj,a, a ziiszlajiit hiitleniil eJhagy6; eskiiszego 

fiiit ! 

Borzalommal eszme ezeknek tudatiira, ami 

kor a szUlei hiizban titokban torteno visszatereset 

osszehasonlitja. egy derek katonaeval, aki sza, 

badsaga, vagy szolgalati idej enek leteltevel ele 

get teve haziija, kiriilya iranti kotelezettsegenek, 

ter vissza oveihez. Ez emelt fovel hlpi at az apai 

hiiz szeretett kilszobet, a vart vendeg j 6kedvet 

es oromet ho'ZA falujaba; minden egyes falubeli 

fOldij e meleg kezszoritiissal ildvozli a derilk ka 

toniit. 

Milyen maskepen van ez a szokevennyel? (jt 

csak a szegyen kiseri, ovei reszketnek miatta, az 

oszfiirtii apa elpirul szegyeneben, amikor megpiI 

lantj a szerencsetlen :Iliiit, a szereW anya pedig si-' 

ratja aliival6 gondolkoziisli, eltevedt eskilszegL 

fiat. 

"Isten hozott" helyett a szUlei hiizba belepo 

2zOkevenyt megvetessel fogadjiik, nyugtalan leI. 

51

52 

kiisrnereti furdalasa rniatt szem1esiitve all rneg. 

Baratai gunymosolyaval taIalkozik, hiszen ezek 

valamennyien atemk ·as ,mnak tudataban yal1l!1ak, 

hogy a hazanak katonara van sziiksege

S4 

Nagyobb es gyaJazatosabb buntenyt meg csak 

elkepzelni se lehet, amikor a katona legnagyobb 

. veszely koz:epette hagyj,a cserben bajtarsa'it, az 

ellenseghez val6 atpartolas utjan, hazajanak, kira 

lyanak s bajtarsainak lesz arul6java. Ha a nyo 

mor es szenvedes a hazajab6l megszokott szoke 

venynek osztalyres'Ze, ugyan mit i8r€iZhet v,agy 

mino sors varhat az ' elleriseghez atp:li-tolt kato 

nara ? Se lsten, se emberek raszerol nem szamit 

hat itt a fOldon irgalomra ! Lelkiismeretfurdalas, 

szegyen as keseru banat ostorozzaK es kovetik ot, 

mint az fu-nyek all. embert mindeniive. lsten biin 

tetesen kiviil ,az ellenseg megvetese koveti, lllert 

az ellensegben is el a,n a tudat, hogy az aruJ6 meg 

vetest erdemel. 

Semmifele mentokoriilmeny sem hozhat6 fel a 

szokeveny vooelmere, nem a sziiloi hazhoz val6 va 

gy6das, nem a szolgalat neMzsege vagy a szigoru 

banasro6d, eZek az apr6-csepro fajdalmak nero Iehetnek 

okoz6i a leggyalazatosabb bunnek, a szo 

kesnek. A szOkesnek valOdi oka a katona meg 

gondolatlansagaban es restsegeben rejlik ! 

Ha e ket bUn uralja a katona lelket, csakha 

mar keszen van a biintenyek elkovetesevel es 

nem ketelkedhetik senki annak a regi igazsag- 

nak valOdisagaban : hogy a .SlZokeveny lnemcsak 

rossz katona, hanem egyszersmlnd rossz em 

ber is . 

. c) Az aruIas bUntenye. 

Minden ember szive melyebOl utalja es meg 

vetoen iteli el az arulast, kiilonosen a katonanak 

kell azt teljes szivebOl es lelkeb61 uhllnia, kinek 

egesz elete onmegtagadiis, onzetlenseg s egesz 

eleteben a nyiltsagnak keIl visszatiikrozoonie. Aldk 

ismertek es szerettek az Mulot, ezek szamara 

jobb Jenne, ha meghalt volna ; az fu-n16 csaladjara 

nezve €os a hazara nezve is iidvosebb lenne, ha meg 

se pI1antotta volna a napot, mert hiszen eladta 

a becsiiletet, testet es lelktlt es mindent eladott, 

ami e fOldi eletben szent volt. Megfostlitotta ma 

gat az edesanyja iildasat61, meg hazajat61. Az 

aru16nak az eletben. mar nincsenek baratai es ro 

konaL 

A-l aru16 eskiidt eJlensege hazajanak s a kOz 

.i6nak, polgartarsai eletenek es becsiiletenek. 

Szazszor alattomosabb eUenseg a fegyveres ellen 

felne!, mely becsiilettel kiitd ; rettenetes bUne an 

m'iJ irt6zatosabb es atkozottabb, mert alattomosan 

miikOdik, aId penzert. eladja es hOherkezre jut 

tatja testvere eletet, aki gonoszok m6djara baj- 

55

056 

tarsa'i szabadsagat, eletet es becsiiletet aruba bo 

csatja. 

Az arulast serumi sem teh.eti j6va, a megba 

nas nem toriilheti ki bUnet emIeke1ZetebOl, ha meg 

oly szamos esztendli porgott volna Ie eIete rokka 

jan, ha meg annyit szenvedett volna, az arulas 

belyeget elete utols6 lehelleteig homlokan viseli. 

Biintettenek emMke csaliidja rovasara evezrede 

ken, meg halala utan is fennm8rad ; az ut6kor 

azt slZajr6I-szajra adva elrettent5 peldaklint 01'0- 

kiti meg. 

A katona a hadifogsagban. 

A katonaval, ha Msies magatartasa es v'itez 

sege dacara megesett . a baj, hogy hadifogsagba 

keriilt, nem szabad csiiggedonek es kishitiinek 

mutatnia magat, hanem osszes Ielki erejet ossze 

szedve ferfihez ilia m6don viselje el a 'fogsagban 

felmeriilli · szenvedeseket. 

Az ellenseg foldjen minden slZem a hadifog 

sagban levo katona feM 'iranyul ; legfobb tiirek 

vese oda iranyuljon, hogy ne kov€ssen el olyas 

mit, ami a katona emberi meIt6sagat lealacso 

nyitana, vagy a katona becsiiletevel nem lenne 

osszeegyeztethet5. Mert hiszen a fogsiig c3ak ro- 

vid idore szakitotta ki bajtarsai korebOl es edes 

haziija foldjebOl, 0 mindig csapatteste kOtelekebe 

tartozik, ha meg oly messze van is t51iik, bajtar 

sai sohasem fognaik r61a megfeledkezni. Polgari 

.vagy katonai jogai meg a fogsagban se eviil 

nek el. 

Istenben vetett bi;zaIommal es tiirelenmlel vi 

selj e el fogsagaban a netaIan meltatan banas 

m6dot, a j6sagos Atya ad mindig erot szerencset 

lensegiinkben, hogy sorsunk felett ne essiink ket 

segbe. 

Fogsagb61 vaI6 visszaterese utan a haza es 

katonai felsobbsege karp6tolni fogjak minden 

ben; gondoskodnaik elolepteteserol s megilleV)tt 

kitiinteteserol, mert edesanyank, a haza, gondo 

san orkodik az 0 fiai felett. 

Meg hadifogsagban is ad6dik alkahna a derek 

katonanak, hogy kimutassa hazaja irant val6 sze 

retetet es ahhoz .va16 ragaszkodasat. U gyanis, ha 

. visszautasitja az ellenseg tiszteletlen ajanlatat, 

melyek katonai erenyeiben, batorsaga, es becsii 

leteben igyekeznek ot megingatni. Hazaja es baj 

tarsai irant val6 szeretet es tiszteletbol, minden 

1Jyenfajta kiserletet az ellenseguek ferfiasan uta 

sitsa vissza, inkiibb valassza a halalt, mintsem 

egkiiszego legyen. Szent Pal apostolIaI kell tarta- 

57

58 

nia a fogsagban !Elvo katonanak. Mikent a neme 

tek nagy apostoJa; iildiiztetese aIkaimaval sz6lott : 

"misem vaJaszt e1 Krisztust61, sem az iiIldiiztetes, 

sem a fenyegetes • • . ",ugy a derek katona kitart 

minden megpr6baltatas "

60 

betorese ellen. Vihlgit6 esitlagkent kell Wndii 

koinie abban, hogy magat Mszsegeen alaveti a 

torvenyeknek, mert hiszen a tiirveny ot is mint 

a tiibbi polgart megvedi o; iinykenyeskedes es 

mer

62 

Az a katona, aki a hadicikkelyek ellen vet, vagy 

megtagadja az engedelmesseget, olyan semmire 

kelo ember, mint aki megsiokik az ellenseg elol. 

Mind a ketto gyav{mak minosltheto, mert egyik az 

esetleges haml elol menekiil, a masik pedig kotel 

mei telj esltese elOl keres kiMv6t. Mindketten 

megsertik a fegyvertarsaikat es vetenek az egesz 

hadsereg ellen. 

A fegyelem ellen gyakran vetkezo katonak 

szegyenfoltjai az ezrednek es nem szabad a baj 

tarsaknak megfeledkezniok arr61, hogy az i1ym 

emberek ellensegeik, leven a fegyelem, a becsiilet 

a derek katona vedopajzsa. 

A bajtarsak tehat sajat erdekiikben jarnak el, 

amikor megtevelyedett bajtarsaikat kotelessegiik 

teljesltesere sarkaljak es ha a bajtarsi szivbol fa 

kad6 S'Zep szavakra, j6 tanacsokra nem hajlanak, 

figyelmeztessek oket, hogy a megvetes lesz a meg 

erdEmelt biintetesiik. 

A torveny 8zigoru betartasa alapja az engedel 

messegnek es erossege a csapattesteknek. Nem 

lehet ott engedelmessegrol es a parancsnak egy 

ontetii teljeslteserol sz6, hoI minden egyes, a leg 

kisebbtol kezdve a legnagyobbig, nem veti ala ma 

gat a torvenynek. Az engedelmessegnek nines 

mentsege : az alattval6nak engedelmeskednie kell 

fellebbval6inak. 

A katonai szolgaJat minden aga feltetlen en 

gedelm€sseget kOvetel, amely neikill nem alihat 

fenn semmifele hadsereg. Itt nines helye a fontol 

gatasnak. Az alattvaJ6knak nem szabad elOljar6ik 

paranesait bfraIgatni, hogy azt sajat . belatasuk 

szerint haJtsak vegre; a lkatonanak keszsegesen 

kell engedelmeskednie meg akkor is, ha a kiadott 

paranes talan nem lenne fnyere va!6 vagy azt nem 

tartana helyesnek. 

Vajjon ki mondhatja el magar61, hogy a ki 

adott paranes boncolgatasa ikOzben nem tevedhet 

es nem ismeri-e felre feletteseinek szandek&t ? 

Hogy mifele okok vezerlik az elOljar6kat a teljesf 

tendo paranesok kiadasara ? Okosabb dolog a fele- 

16sseget a felebbval6ra Mrftani iParancsa! miatt, 

neld esak a parancsot kell teljesftenie. Meg az is 

gonosztevove valhatik, akit valami nemes szandek 

vezerel az engedetlensegre, mert kiszamfthatatJ/l 

nok az engedetlenseg kOvetkezmenyei, esetJeg ve 

szelyeztetik bajtarsaik eJetet, vegveszelybe dont 

hetik az egesz hadsereget s fgy magat a hazat is. 

Igaz, nemelykor nagy onmegtagadasaba keriil 

. ilz embernek, hogy alavesse magat el61jar6i paran- 

6a

64 

esainak, azonban a miivelt ember szivet ilyenkor 

az a nemes tudat tolti be, hogy akaratereje ero 

sebb volt aggodalmainal es hogy legyozte szenve 

delyeit, meguralva onmagat, sajat akaramt masok 

akaratanak tudta alavetni. 

Minden esapattestnek, kovetkezoleg minden 

egyes katonanak jelszava legyen es fennen hangoz 

tassa, hogy : "en katona vagyok, nekem engedel 

meakednEm kelll meg akkor is, ha a kiadott paranes 

nem lenne szajam ize szerint vaI6". 

Most vegyiik szemiigyre az engedelmesseget 

vallasi szempontb61. 

A;z eloljar6k iranti tisztelet, imgedelmesseg 

annyira sziikseges az emberi tarsadalomban, hogy 

ennek fel kellene oszolniai amannak megsziinteve\. 

lBten akarata, hogy eloljar6ink irant tisztelettel 

s engedelmesseggel viseltessiink : " Minden. lelek 

- ligymond Pal apostol a r6m

" 

66 

" " 

nagyig, mmdegy: n 

ik ek szigoruan kelt engedehnes- 

kednie! 

" '. 

Az enge deJmesseg ' az a z osszekoto kapocs, . 

mely a has:reget e g szerves egessze fUZI os - 

sze, naggya es mt, ha fahnassa teszi. Engedehn,S- 

seg es alarendeltsg e u 

: 

nek hadsereg len' s n:on 16vii lenne az utcai cso- 

csel

68 

mizsnat SlZukBlikOdo embertarsanak, nehez a szol 

galata es nem bOjtOlh'et, nem er ra mindennap 

templomba menni, de a katona tud engedelmes 

kedni, mely altai egesz eletet imadsagga valtoz 

tathatja; megszamlalhatatlan erdemeket szerez 

het maganall: az orBkkeval6sagra. 

Vegre a j6 katona engedelmeskedik, mert sze 

me elott tartja a kBzj6t s hazaja boldogsagat, 

meJyet hivatva van minden bel- es kiHellens·eg 

ellen megvedeni. 

"Adjatok nekem tirzenket apostolt, - monda 

egykori nerei szt. FiHop - es megteritem az egesz 

vilagot". 

Hasoni6kepen mondhatom: " adjatok mellem 

keyes, de engedelmessegtol lelkesiHo esapatot, 

mely at van hatva hivatasa nagysagat61 es meg 

h6ditom a nagy vilagot". Ugy van ! Csakis az 

engedelmesseg teszi naggya, erosse, hata1massa 

s gy5zedelmesse 'a hadsereget. 'Csak engedelmes 

katoniikkal l$et varakat bevenni, tartomanyokat 

megh6ditani, esodakat muvelni, esat{,kat meg 

nyerni es a dieSl5seg palmajara szert tenni. En 

nek tudataban voltak az ell5zo kor hires hadveze 

rei, erzt hangoztatjiik Szobieszky Janos dieso em 

leku lengyel Kiraly szavai is, melyeket a torBkBk 

ellen Bees meUett Vlvott esata utan kBnnyes 

mel intezett katonaihoz: " Nem en arattam gyii 

zeimet, hanem ti, kedves katonaim, mert enge 

dehnesek voltatok s a j6 Isten ezert megjutalma_ 

zott minket". 

Kotelmeink a bajtarsakkal szemben, 

A katonanak nemesak az ezredbeli, hanem a 

mas fegyver.nemhez tartoz6 bajtarsakkal szem_ 

ban is fontos kotehnei vannak. Bajtarsait bekeben 

as Mbaruban egyarant szeresse es tisztelje, segit.. 

segere legyen minden iigyes-bajos dolgaban a ve 

szely es baj kozepette, meg elete koekaztatasa_ 

val is meg kell ot vedenie. 

Az a katona, aki a veszely k6zepette cserben 

hagyja bajtarsait, a gyaVasag rut nelyeget 

nyomja homlokara as nemteJen, katonahoz nem 

mil tette miatt egesz eleteben lelkiismeretfurda_ 

last kell, hogy erezzen magaban. Lelki es testi 

veszelyben egyariint k6telessege a katonanak baj 

tarsat segiteni, ot j6 tanacesal eIJatni, meg gonda 

latban sem szabad fegyvertarsat megragalmaz_ 

nia. 

A derek katona figyehnezteti bajt>irsat 

hibaira es eber szemmel iigyel ra mindaddig, 

ujra rater az jgazsag utjafa. 

69

70 

A tlsorlolOdes minden neme kimondhatat 

Ian lelki Mrara van a katonanak. A bajtarsak ko 

zott a felreerlesnek meg a Jatszata se legyen 

meg. Csirajaban kell elfojtani minden eJegedet 

lenseget. Az oregebb es tapasztaltabb bajtarsak 

legfobb ' feladata es elmulaszthatatlan kotelessege 

a hamu alatt lappang6 parazsat eloltani, nehogy 

fellangolasa altaI 6riasi bait okozzon. 

A katona eleteben az egyetertes es a bekes 

segben val6 osszhangzatos egyiittelesnek legbiz 

tosabb kivanalma a kOlesonos bi>zalom. A derek 

katonanak foglalkomia kell bajtar;gaival, minden 

gunyol6das nelkiil szepszerevel figyelmezteti ibaj 

tarsat emberi gyarl0sagaira. 

A esipkelOdo gunyolOdas neha-neha megne 

v.cttet ,es kaeagasra indit ugyan ilenniinket, de 

mivel a megszegyenites es a pellengere val6 alli 

bis szoros erlelemben veve hadiizenet az egeS'Z 

vilagnak, - mert senki sem ment az emberi 

gyarl6sagokt61, - a gunyo16d6, kerlelhetetlen el 

lensegeket szerz maganak, a sertett hiusag pe 

dig ritkan tud megbocsatanli. 

Hogy a bajtarsak tiszteletet lis riagyrabecsii: 

Jeset kierdemelhessiik, a katonanak mentesnek c 

kell lennie az onzestol ; ez a fortelmes gonoS'Zsag 

a jellemgyonge es sivtelen emberek betegsege, 

N emcsak a bajtarsi, de a csaliidi bekenek lis 

egyetertesnek is gyakran megbont6ja. Az iinz6 

embernek nincsenek bariitai, meg testverei is el 

lene fordulnak, elszigetelten all 6 egymagiiban. 

Ha tehiit az iinzlis minden embernel csunya 

dolog, meg irikiihb megrovand6 ez a katoniiniil, 

mely ot gyakran a leghibiisabb utakon vezeti. 

Mikent az onmegtagad6 lis mindenben meg 

nyugv6 embernel bokros erenyeket teteleziirik fel, 

ugy az iinzo. minden kigondojhat6 p.ibaban lelEd_ 

zik; a derek katoniinak vezetii elve az, hogy 

Is ten neveben engedelmeskedj ek es eziiltal peldii t 

adj on valamennyi baj tarsiinaik. 

A katoniin:ak anna] inkftbb Orizkedniie kell 

az onzest61, mert ez sziiloanyja a leggyaliizato_ 

sOOb szenvedelyuek, a sarga irigysegnek, mely 

pestiskent mergez meg mindent. Az irigynek nin 

csenek oromei, meg ikevesbe nyugodt lis szeren 

eses napjai. Ami bajtarsainiil oromet okoz, az 

niila fiijdalmat sziiJ es ahol esa]{ tud, igyekszik 

bajtarsainak iirlani, hogy eziiltaJ bosszut iilljon 

szerencsejiikOn. Nagyon sziinalomra meJt6 ember 

az, aki folyton azon tori a fejet, hogy mik€nt 

iirtson embertarsiinak s hogy egeszen beh6dolj on 

a gonOS2;Siignwk, meg iinmaga szerenesejet es be 

csiiletet is kepes feliildozni. 

71

72 

A derek katonimak esze agaban sincsen, 

hogy artahnara legyen bajtarsanak, sot azon van, 

hogy hasznara €s oszolgalatara legy-en. A bajtar,;;i 

szellem megkovete1i, hogy a katona sohase tegyen, 

vagy mondjon olyasmit, ami a katonasag tekin 

telyet alaassa. 

Ha a katonak - egymas kozott valo erint 

kezes alkahnaval - azonnal megronlik a becsii 

let es az ezred tekintelye ellen veto bajtarsakat, 

igen csekely lenne a megbiintetett katomik 

szama. 

Megesik a:zonban gyakran, hogy a bajtarsak 

vetkezo bajtarsukat, csupa nemtorOdomsegbOl nem 

vonjak . fele16ssegre, mialtaI megerjelik benne a 

tudatot, hogy bajtarsai helyeslik hibiiit. 

Minden Ikatonanak kotelessege a rossz utl'a 

tert bajtarsiit ,boles tanaccsal ellatni es kotelmei 

nek ujb61 valo teljesitesere osztokelni, sz6val meg 

erttetni vele, hogy mennyire faj bajtarsainknak az 

o helytelen magaviselete. Hiszen Lsten mindny-a 

junkat tehetsegiink szerint azzal bizott meg, 

hogy orkOdjiink a lelkileg gyongek, az 0 torve 

nyei ellen vetOk felett. A bajtarsi szellem a ka 

tonaniil az az eros koteJek, mely oket az egyeter- " 

tes kapcsanal fogva szerves egessze ftizi ossze, 

oket elteti oromtikben es banatukban, kotelmeik 

teljesftesere os>ztokell, az isteni es emberi torve 

nyek megtartasara serkenti. 

A testiileti szellemroI. 

Minden katonai alakulatot a testiileti szellem 

iranyftson. 

Testiileti szellem 'alatt a nemes onerzet sziilte 

bUszkeseget ertjiik, mely a csapattest fegyehne 

zettsegeben es veghezvitt vitezi tetteiben gyoke 

redzik. Minden egyes katona biis:>!ke legyen e'Zre 

denek fenyes haditetteire, annak dicsoseget kote 

lessegmu]asztas altai sohase kiselbbftse. Egyesek 

k!itelessegmulasztasiit, vagy a katoniihoz nem ilI6 

magaviseletet a tobbi bajtarsak ne hagyjak piron 

gams nelkiil, s ha ez nem hasznalna, kotelesse 

giik megtevelyedett bajtarsuk hibait e16ljiiroik 

kal kOzOlni. 

A testiileti iSzel:lemben osszetartiis, egyeter 

tes, , bajtarsiassiig es a fegyelem oSSlZpontosul 

nak. Az iga>zi testiileti szellem legszebb ekessege 

egy ezrednek, mely csodiikat miivel a haboruban 

es bekeben egyarant. 

Ezredet a katona mlisodik csallidjakent te 

kintse s minden szep es j6, ami ezredeben torte- 

73

74 

nik, biiszkeseggel Wltse el vitezi slvet. A ka 

tonanak ezredeh ez val6 ragaszkoda,ga, ann'ak min 

den egyes tagja irant tannsltott tisztelet kepezi 

a testiileti szellemnek alapjat; a beesiileterzes a 

peldaadas vonz6 ereje, sot egyeseknel a felelem is 

nagyban ho>majarul a testiileti szellem e16mozdi 

tasahoz. 

Vajjon sziikseges-e a testiileti szellem hasznos 

voltat bebizonyitani? 

A testiileti szellem nemes vetelkedest tamaszt 

a kiilonbOzo fegyvernemek kozott, fokoz'Za a fegy 

vernemek erej et, a kotelesseg fokozottabb telje 

sltesere serkent, egyeslti a katona erkOlesi es fi 

zikai erej et. 

Annal nagyobb a testiileti szellem erej a, mi 

nel nemesebbek es tiszteletremeJt6bbak az indo 

kok, melyek azt tamogatjak, hiszen mlndan ka 

tona egy k&os nagy eel megvedesere Wrekszik, 

meg a rosszak is tart6zkodnak a testiileti szellem 

bemoeskolasat6! es ha csak egy szikraja el meg 

bennok a becsiileterzesnek, felnek a bajtarsak 

megvetesetOl, ami az erkOlcsileg. egeszen Ie nem 

ziillott katomlra nezve 6riasi biintetest jelent. 

Egy masik ertelme is van a testiileti szellem 

fogalmanak. Hogy hivatasbeli k@os nagy celjat 

teljeslthesse a katona, iparkodnia kel:l minden 

egyesnek sajat tehetsegelt fejieszteni, hogy ezal 

tal hasznos tagja legyen az egesz testnek, !even 

ennek becsiilete az 0 becsiilete. 

" A testiileti szellem celj a azaltal erheW el, 

ha valamely ezred osszes bajtarsai teljes erejiik 

hOI arra torekeSlZnek, hogy ezrediik a legjobb le 

gyen " . 

Ennel a nemes torekvesnel a sajat erejenek tliI: 

beeslese semmiesetre se iranyulhat mas csapat 

testek lekiesinylesere, - ilyesminek feltetelezese 

lelki korlatoltsagra mutatna - mert hiszen min 

den csapattest ama nagy csaladnak tagja, mely 

nek kozos atyja van a felkent uralkod6 (kor 

manyz6) szemeJyeben, aki azt akarja, hogy fiai 

valamennyien egyforman rajongjak kOriil szerete 

tiikkel es egyetertes altaI szeppe es kedvesse te 

gyek eletiiket. Becstelen dolog lenne egy masik 

csapattest erdemeit lekicsinyelni, el6nyeit eLvi 

tatni, ami m;indig 'egyenetlensegre vezethetne. A 

k@os fej edelmet szolgru6 katonak tisztelettel, 

bajtarsi szeretettel es kOlcsonos bizalommal vi 

seltessenek egymas irant, keriiljek mindazt, ami 

a bekes egyetertes rovasara lenne. Sot neha ki 

vanatos, egyes katona gyengeinek a polgartarsak 

szemei elott va16 eltiintetese, hogy a ikatonai :ULas 

beesiilete itt alljon e16ttiink rnakulatlanuL. 

1

10 

Elvitazhatatlan do:Jog, hogy az ilyen testiileH 

szellem emeli a katona erkolcsi erej et, erot k61" 

csonoz a gyengeknek, k6telessegiik pontos teljesi 

tesere, a rossz embereket j avulasra serkenti ; mi 

vel a testiileti szellem egyal1al>lbaaJ. emeli a katona 

erteket, 6vakodni kell a katonanak a hiusagt6l, 

mely ravas'Z m6don keriti hatalmaba a nem" eJegge 

ovatos harcost. 

Gyarl6sag lenne azt hillJli, hogy mas csapat 

testek nem emek annyit, mint azok, ahol X. vagy 

Y. szolga:I. 

Minden fegyvernem eS1 esapattest elott, ha 

azok raszolgaLnak erre, egyeruoen kell meghajta 

nunk az elismers es tisztelet zaszlajat, mert hi 

Slen egy kooos nagy celt szolgalnak, hogy a haza 

l1ak dicsoseget szerezzenek. 

A hadsereg az emberi testhez hasonl6an kii 

J5.nfele reszekbOl all. Mikent a fej, 'sziv, a tiido, 

gyomor es a vegtagok, tehat az egyes reszek 

mind hasznos es nelkiilozhetetlen reszei az egesz 

emberi testnek, ugy a hadsereg minden egyes szer 

venek es reszenek megvan a maga rendeltetese 

m egeszhez. 

A kato.nak egy-egy ezred kotelekooe tartoz 

nak, az ezredek osszessege s egyeb alakulatok al 

kotjak a hadsereget, melynek tagjai a ziisz16ra 

tett eskil altai testverekke lettek es a kozos nagy 

celt szolgaljak. Mikent egyes csapattestet a tes 

tiileti szellem elkesit, ugy aIt egesz ;hadsereg 

minden egyes katonaja szivet ugyanolyan test ii 

leti szellem tiizelje, mely csodiikat miivel es al 

tala varosokat lehet bevenni es orszagokat meg 

h6ditani. 

Vegiil alljon itt a kijelentes, hogy az oregeblJ 

katonanak becsiiletbeli kOtelessege a testiileti 

szellem apoJasiira es oregbitesere az ezredbeli ha 

gyomanyokat, annak dicso fegyvertenyeit a:z if 

jabb bajtarsakkal megismertetni, hogy azck a di 

csoseges mult idokon felbuzdnlva, hasonl6 vitezi 

tettekre serkentessenek. 

Szfvlelje meg minden egyes katona, hogy mily 

vegtelen nagy hasznara valiki egy ezrednek a tes- ' 

tiileti szellem, mely emeli annak tekintelyet es 

noveli erej et. De val6jaban ez csak olyan csapat 

testrol mondhatO el, melynek minden egyes tagja 

lelkifajdalmat erez afelett, amikor '" fegyvertiir 

saj koziil csak egy is legkisebb illetlenseget kO 

vet el ; csak ott lehet sz6 j6 testiileti szellemrol, 

ahol minden egyes katona legjobb szandeka es 

akaratereje szerint hozzajaruI annak sikerehez, s 

csak ott viragzik a maga egesz szepsegeben, ahol a 

katona onossegbol nem feledkezik meg a kozj6r61. 

77

18 

A KATONA KOTELESSEGE 

ONMAGA VAL SZEMBEN. 

A becsiiletrol. 

A becsiilet fogalma nem kepzeIOdes. A kultur 

ember Iegf6bb eletsztikseglete, a nepek es nem 

,zetek szerencsejenek megalapoziisara es fenn 

tartiisiira kiviil'tkepen sziikseges erzeIem, mely 

megnemesfti a m;egenYSeget, fenyt iiraszt a na 

g,vokra s egyenI6 polcra helyezi az alacsonyt a 

hatalmasokkal. 

A ,becsUleterzes egi aj iindek, megvan ez min 

den osztiilybeli egyennel, a nepek es nemetek osz 

szessegenel, melyet az ember elveszithet vagy 

gyarapfthat, de mondva nem csiniilhatja magii 

nak sohal 

Teremteskor Isten iiltal lelkiinkbe oltott leI 

kiismeretszava szulte becsiileterzes a bUn iiltal 

meg egeszen meg nem romlott emberetkben oly 

nagy, hogy szegyenpfr lepi el orciijiit. ha csak 

gondolatban is vetkezik. 

A becsiileterzes oly gyongeden eI'Zeloeny, hogy 

azt meg a legcsekelyebb fogyatkozas is bemocs. 

kolja. A becsiiletes ember nem eri be azzal, 

hogy a fimnii1l6 torvenyek szerint peldiisan eljell, 

hanem minden erejevel arra torekszik, hogy a 

vallas elOfrta erkolcstani kovetelmenyeknek szigo 

ruan megfeleljen ; a becsiiletes ember sohasem 

lesz MlatIan s>zti1eivel, rokonaival, el61jiir6ival es 

j6tevoivel szemben, 6rizkedni fog a tobz6diisokt61 

es fesle,tt eletWI, ikertili a hazugsiigot es tart6z 

kodik mindama biinoktol, melyeket a torveny 

alig btintet, de a lelkiismeret es a becsiilet f6ruma 

" "', 

megvet. 

E felseges volta miatt a becsiilet a hadsereg 

"jelszava" lett, mely eppen olyan nelktilfuhetetlen 

jellemvoniisa a katoniinak, mint a'lJ istenfelelem es 

a buzg6 eIet istenszolgiijiinaJ. 

A becstilet aklpja mindig az istenfelelemben 

es a lelkiismeretben gyokeredzik es a legf6bb to 

rekvese megismerni onmagiit es embertiirsait a 

slZeretet es tisztelet jelei've1 elhalmozni. Tehat 

alokor erdemelh8ti ki magiinak valaki a teWtol. 

talpig becstiletes elnevezest, ha megadja minden. 

kinek a magiiet, tisztelet, akinek tisztelet jiir, 

nem tor embertarsai ellen, megbecstili annak ja. 

vait ols j6tev6inek sohasem fizet hiiliitJansiiggal. 

7

80 

Mint mindennek, ugy a becsiiletnek is meg_ 

vannak a maga elknsegei es pedig az igazsag 

talansiig es a hazugsiig. Kiil6n6sen ez ut6bbi lel(i 

sZEmnywl kell a katoniinak i5rizkednie. A hazugsiig 

minden k6riilmenyeR: k6z6tt gyaliizatos dolog, me. 

regkent hat az ember becsiiletemesere. Mikor az 

emberek valakinek szemebe mondjak a szava 

kat: "hogy te hazudtal", egyszersmind kgna 

gyobb megvetesiilmek adnak i1yenkor kifejezest. 

Csu:uya dolog ez, amikor e sMvakat egy a becsii 

letere feltekeny embernek kell hallania! Hiit meg 

micsoda \f6rtelmes szavak ezek, miko:t1 a katonar61 

mondj ak, hogy hazudott. 

A hazugsag nem mentheti5 meg a termesze 

tere nezve fe1enk ni5nel, vagy a!Z alig sziimbave 

hew gyermelmel sem, hogy lenne az helyenval6 

dolog a katonanal, akitol harcias erenyeket va 

runk ? 

N agyon sajn>i1atramelt6 ember az, akinel a 

hazugsag masodik termeszeteve valik, az i1yen 

ember :Jassankint sajiit enjet se becsiili, hogyan 

varhatna az embertlirsai res'lerOl a megbecsiilte 

test ? ElJenkezi5leg, keriili mindenki es megveti a 

hazug ember tiirsasagat. 

Az a katona, aki becsiiletes emberkent akar 

mindenki altaI tiszteltetni, teljes erejebOl azon 

l€gyen, sohase hallgassa eJ az igazsagot; gon 

dolja meg, hogy a hazugsiig nem hajt hasznot 

senkinek se s az igatlsiig elObb-ut6bb kideriil. 

"Semmi sines pedig elrejtve, mi fel ne f6d6ztet 

nek, sem titkolva, mi meg ne tudassek", - mond 

ja az Iriis (szt. Lukacs 122.). Egy kis meggondo 

latlan ballepes okozta szabiilyel1enes cselekedet ta. 

Ian meg megbocsathat6 a katonanal, de a ha 

zugsag, mely mindig elre megiontolt szandekb61 

ered, or6kre megbelyegzi ot. Ugyan ki bfzhatna 

annak a katonaJJak a becsiileteben, akire egyszer 

mar rabi!Zonyosodott a hazugsag ? Akiri5l egyszer 

azt mondjak, hogy : "hazudott", elmondhatni r6la 

azt is, hogy: "becsteleniil cselekedett". 

A katonanak vannak becsiiletbeli k6telmei is, 

es pedig: eskiijet k6teles hiien es igazan megtar 

tani, ferfihez ilII5 m6don, nyugodtan, es felelem 

nelkiil viseIje magat a veszelyben, inkabb a halalt 

valassza, mikor a haza becsiilete ezt fgy kfvanja, 

mintsem gyavan viselkedjek. A kitiinteteseket 

ne hajhassza, mert hiszen el&1jiir6i e!Zekkel nem 

fognak fukarkodni, ha val6ban raszolgiilt a kitiin 

tetesekre. Lelkiismere,tes pontossaggal teljesftse 

iilIasbeli k6telessegeit, hogy eleget tehessen a be 

csiiletnek. 

A becstelensegtOl jobban kelI a katonanak 

6 

81

82 

orizkednie, mint biirmely veszelytol, inkabb meg 

hal, mintaem bemocskolja becsiiletet, ezt kivanja 

tOle felseges Ura, Kiralya, (Kormanyz6ja) , a 

haza tidve es a zaszlajara tett eskti szent· 

sege. 

Becsiilet nelktil a katoina nem elhet, becsiilet 

nelktil kivaItsagos haramia lesz beIOle. Ezert foszt 

jak meg a katonat minden kittintetesetOl, ha becs 

telenseget kovet el, mint meltatlant, kitaszitjak a 

hadsereg kOteJekeb6l, s'mint i1yen megvetettje lesz 

az emberi tarsadalomnak is. 

A reszegsegrol. 

A katona csak akkor tehet eleget lelkiisme 

retesen allasbeli k1itelmeinek, ha szem elOtt tartj a 

a mertekletesseg erenyeit. Ez,t akkor koveti, ha 

etelben italban az aranyk1iz.epilton halad Aikinek 

helyen van az esze, nem sok faradsagaba kertil 

ezt hetartani, tudnia kell, hogy a sok eszem-isMm 

alaassa az ember egeszseget, amire pedig a kato 

nanak nagy sziiksege van. 

Az etellel tillterhelt gyomor gyengiti a gon 

dolkodast, megneheziti a test mozgasat. Az ital 

nak merteken till val6 elvezete ugyancsak korla- 

. toZlZa az embert lelki eletenek ontudatos cseleke 

deteiben. A tillsagos bor, vagy palinka ivas kO 

vetkezmenye a reszegseg, mialtal oly annyira 

tCinkreteszi magat a katona, hogy egyaltalaban 

nem teljesitheti allasbeli kOtehneit. 

Hogy a reszegseg rombol es dill az ember 

lelkeben, tudtak ezt mar a regiek ; a romaiak, 

hogy gyermekeikkel megutaltassak az iszakossa 

got, egyilk rabszolgat reszegitettiik Ie, eIO peldan 

kivantak megmutatni, mily undorito allapotba jut 

tatja s mennyire leaIacsonyitja az embert a re 

szegseg. Solon az 0 koraban meghozta a t1irvenyt, 

hogy meg a fejedelem is, ha reszegen talaItatik, 

halallal biintettessek. eirus kiraly meregnek tar 

totta a bort, nem itta meg, biir fejedelmi kezek 

nyiljtottak azt. Szent Agoston pedig azt )nondja: 

"Mit gyonyorkOdol masoknak karan ? V;gassagra 

kered embertarsadat lis amikor lerleszegited, a hala!;. 

ra kenyszerited, eMdre hivod lis temetesre viszed ; 

etket igersz es gyotrehnet keszitesz ; bart mu 

tatsz es merget tOlte,sz". U'gy, de a mereg rombol 

es dul, a mereg eletet olt es pedig annal hamarabp, 

mine! nagyobb mertlTh:ben vetetik be. "A reszegseg 

szabad akarat szerinti bolondsag". A bolondsag 

pedig a megtebolyodottsaggal egyre megy ; ahol a 

lelki betegseg megvan, ott az esz kialudott, erte- 

53

84 

lem, okossag se leven, az llkal'llt meg Vall. semml" 

sitve. EBB, akarat, ertelem a lelek tehetsegei es tu 

Iajdonsagai, es ha ezeknek semmi nyomara sem 

akadunk a reszegesnel, vilagos, hogy a reszegseg 

rombol es dul az ember lelkeben. A bOles ferfiak 

mind odanyilatkoznak, hogy a rElSzegseg megron 

gruja a testet es lelket, bek6d6zi az ertdmet es 

elUzi lIZ t es Bsszezavarja a megfontolast. Az 

iras szerint a reszege;s test olyan, mint a tenger 

kBzepen aluvo es elszumiyadott tkormanyos, aki 

elvesztette a kormanyt, (Peld. 23, 24.) vagy aki 

boban es reszegltO italban gyonyorkodik, nem 

leszen bOles. (PeId. 21, 1.) "A bor es a reszeg 

seg elveszik az ertelmet", mondja Ozias prOfeta. 

" Nem )tapa.sztaltatok-£!, hogy neme1'y ember, 

aki jozan allapotaban soha egy hazug szot nem 

ejtett volna ki a szajan" feliintven a garatra, ci 

ganyuWn kalapiil, messze elveti a sulykot es ha 

zudik. Vagy igen sok ember, mikor :iozan, nyajas 

es sima, eWzekeny es udvarias, feliintven a ga 

ratra, zordon, "akarcsak a rideg hl, durva mint 

a pokroc, visszataszito es udvariatlan. A reszeg 

ember ugyanazon " mahan az indulatok tBbb 

nemen esik at; most oromeben majd kiugrik a 

boreM!, kesobb jajszora fakadva simi kezd. 

Kerdem, hoI van itt lIZ esz? 

A j6zan ember nyllegyenesen halad osvenyen; 

a reszeg pedig akarat hianyaban az egyenes lit 

hOI is gorhet csinru. A reszegnek " n

's6 

ahibb siiilyeszti, mert melyik ailat hagyja mag§.t 

arra biztatni, hogy tobbet igyek, mint amennyi 

szomja lecsillapitasara sziikseges ; tovabba alland6 

nyavaJyaval rakja meg a testet a reszegseg. A 

sugar, a delceg test kiszarad es meggorbiil, mintha 

guzsba volna kotve az ifju katona, egeszseges 

arcszine eltiinik es feher lesz, szemei bagyadtan 

fekiisznek godreben s az, ki elobb delcegen Jep 

ddt, annak most mar kinos a kerekvagast is at 

lepnie. Sz6val a reszeges katona hasonlit a fony 

nyadt almahoz, mely kiviil-beliil a rothadashoz 

kOzel all. 

A reszegseg amint rombol es duJ a testben 

es Jelekben, ugyanazon id6ben rombo> 'es dul a 

katona j6hirneveben : eJhanyagolja Ikotelmeinek 

pontos betolteset, mialtal elveszti eloljar6i e16tt 

becsiiletet es j6 hirnevet. Bizalom, becsiilet, ked 

yes iIIatu viragok, kar volna ezeket a reszeg 

segert fehildoznl ! 

N em mondom, hogy ille igyal ! Igen, igyal, 

sz6rakozzal es mulass, kedves katonam, ha ezt 

anyagi he!'yzeted , megengedi, de tarts mindenkor 

mertElket! Ugy elvezd Isten adomanyait, hogy al 

taluk megerosOdye, teljesithesd Istened, legf6bb 

Hadurad s €des hazad iranti kotelmeidet. 

J 

 

A katona es a tiszta erkolcs. 

"A katona nemcsak az uralkod6 fejedelem es 

a haza megmentiije, hanem Isten 10vagja es 

Krisztus katonaja is legyen". Melyen szant6 es 

megszivlel€illdo szavak ezek. Ugy van, a katona 

nak a:z uraikod6 szemelyet s hazajat megmenteni 

legszentebb kotelessege, erre kotelezi a zaszl6ra 

tett eskiije, ha keil meg eletet se sZ3bad kimel 

nie. Ugyanez all a masik, az orokke val6 hniir61 

s annak fej edelmer61. A Krisztus kiriily kovete 

set elOirt kotelmek , teljesfteser61 gem szabad a 

katonanak megfe'ledkeznie. A derek honved akkor 

lesz Isten lovagja es Krisztus katonajavii, ha 'szi 

veben nem a bUn burjanzik , fel, hanem a tiszta 

erkOlcs viragai nyHnak. A derek katona azon le 

gyen, hogy a minden biinnek okoz6jiit, a vilag 

sotetsegenek fej edelmet, a siitiint legy6zze es az 

igazsag fegyverevel ugy harcoljon, hogy a gyoze 

delmes vitezeknek ' fgert jutalmat elnyerhesse, 

necsak vi1aid zsoldot, hanem mennyei korimat is 

kitlrdemeIj en ,vitezkcd

88 

j,igi gyonyorokkel bOvelked5 elet. A j6 Isten tis'Zta 

lelket, becsii1etes tiszta erkolesos eletet klvan a 

katonat6I", 

Az egyhaz szamtalan vitezlO embert lrt be a 

szentek lajstromaba es esztend5nkent iinnepekkeI 

ad6zik, emJekezet5knek. lIyen vitez katona volt 

szent M6r, szent Gyorgy, Sizent FI6rian, szent Se 

best yen es az egesz Jegi6k, hatezres szent hadak. 

Az ujkor nagy szentje (1622) Loyola Ignac ka 

pibiny volt. 

Nem igaz tehat, hogy a katonai allasban meg 

szabadna turni nyilvanos cegeres bunoket, me 

Iyekkel Isten haragja gerjed. Miert veszltsen 

Isten eppen a katonavaI szemben csabit? Mi 

ert kelljen a j6nak eppen itt meghatralnia? 

Nem szabad a katonai elet Jeteslteseben meg 

szegyenltve Jennie sem Isten bOlcsessegenek, sem 

j6sii;ganak ; nem szabad, hogy a katonai szellemet 

a rossznak a j6 feletti gYOzelme s az ordognek 

Isten feletti diadala sajtsa vereseggel. 

Mikor a katona meresz munkajaban s reme 

nylben, nemes hivabisa kazepette Istenhez emeU 

szivet, nem a. buntOI varja boldognliisat - dics{} 

Seget, melynek sziikseget erni, hanem Istenben 

lell fel. 

I 

t 

A kisertesektol ugyan nem ment a katonai 

iiIIapot sem. 

Minden hivabisriak me.gvannak a maga kotel- 

mei, de veszedeimei es kisertetei is. 

A katonai eletben sok fiatal katonat sodort 

a nagyvarosi alkalom olyan biinos veszedelmek 

be, minokr51 elobb meg csak halavany' sejtelme 

sem volt. 

Sok katona egeszsegesen, istenfelo t&r:zelem 

mel keriilt ki a sziiloi hazb61 a kaszarnyaba s 

s'ZoIgalata leteltevel a tiszbitalan elet altai meg 

rontva egeszseget, a romlott lIloSizemelyeknek al 

dozatul esve, lelekben is megvaltozva, betegen, tes 

teben is megromolva, megnyomorodva, mint a 

biinok es fortelmek rabja, talan hitet az Isten 

ben is elveszitve, keriil az anya karjaiba vissza. 

Konnyelmu,seg mlikiil es elorelabissal a.zonban 

ez meg nem eshetik ! Legy hat okos, nehogy k&so 

legyen a banat. 

Gondold meg, oktalansag volna e foldi haza 

ert hadakoznl es az orok hazat elvesziteni -- ok 

talansag volna mas embert legyozni es ononma 

gat a biinoktol meggyozetni - magat a satan 

predajava tenni - e foldOiIl dicsoseget nyerni, a 

mas vilagon pedig Istentol orokre megvetve letml. 

89

90 

A karomkodasr61. 

- Idezetek. - 

1. "Aki karomolni meri az Dr nevet, halallal 

buntettessek, kovezze ot agyon az eges'Z gyiile. 

kezet, akiir honfi akiir joveveny legyen". M6zes 

III. konyve. 

2. " Kit karomolni nem irt6zol, Isten az, ki 

egyetlen sz6val teremte a vilagot, ki teged, oh 

ember, porMI kepezett s halhatatlan lelket ihlet 

ven bel ed, magahoz hasonl6va tett, testi es lelki 

e16nyokkel felruMzott; ki a fOldi liIiomot oly 

·"iszesen ruMz'Za, ki napjat felkoltven, az egesz 

termeszetet felmelegiti, s a szikkadt fiildre eny. 

hitO esot harmatoztat. Isten az, akit a mennynek 

angyali imiidnak;, s a leg madarai magasra szallva 

enekeikkel dicsoitenek Es az ember, kit mindenek 

uriivii tett nem emeti e tekintetet az eg felE)? 

. - igen ; de nem diesoiteni s magasztalni sorsa 

IegbOlesebb igazgat6jiit; hanem pokoli nyeIvevel 

kiiromkodva" . . Aranyszajii Szt. Janos. " Mindm 

miis biin resz;int emberi g-yarl6siigMI ered, de az 

istenkaromlas vetke sajat gonoStlsiigMI szarma. 

zik; mine! nagyobb a rnegbiintott szemely, annal 

nagy

92 

8. "Bizonyara nem birnad. jogoS haragodat 

visszatartani, ha Iatnad, hogy valaki atyadat 

gunyoIja, vele megvetoteg Mnik es !sarral do 

biiIja; hogyan tiirheted tehiit, hogy valaki Istene 

det, kiriilyodat es atyadat is gyalazatosan serti". 

Bernardin sern. 41. 

9. " Valamint az, ki eg fele kovet dob, semmi 

egi testet sem sert meg, de meg csak odaig el sem 

er, hanem a kO sajat fejere esik vissza: ugy a ka 

romkodas sem eri el azon egi ienyt, mely ellen 

iranyozva ·van, hanem igenls It 'ka.romkodonak 

fejere esik vissza". Aranyszaju Szent Jiinos Hem. 

3. de nativ. ossz. 

10. " Az istenkliromlok rosszabbak az ebeknel 

s egyeb allatoknal, mert az ebek nem marjak meg 

urnkat meg akkor sem, midon az veri meg 6ket ; 

de az ember azon sziijjal karomkodja Istenet, 

melPyel a tole vett jotetemenyeket, ugy mint 

eteit, italt elvezi. Az istenkiiromkodiis ordogi 

bUn s pokoIi nyelv, mert valamint a SzentIeIek 

a jok altaI sz6I, ugy a'l ordog a kliromkodok altai". 

Mansi bib. 

Kedves katona baratom, ovd magadat a kii 

romkodiis undok vefi

95 

SZERZ6NEK ED DIG MEGJELENT 

MOVEI : 

(kaphat6 Kamaraerd5) 

u. p. Budaors 

1. Novibazar-Sandzsak Plevlje 5 P 

2. Ernlekeim Boszniab61 3 P 

3. Feljegyzesek a vilagMboru verzivataros 

napjaib61 - - - - 6 P 

4. A magyar katona utmutatoja - - 1 P 20 f 

5. A kozos hadseregt61 a nemzeti 

hadseregig _ - - - - 2 P 20 f

A MAGYAR KATONA QTMUTATOJA

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?