XIX. ÉVFOLYAM fjSZÁM. PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS ...

....
..
... ---- ,
I
­
A börlönügyi múzeumból : Vasdarabok. amelyeket egy fegyenc
öngyilkossági szándékból lenyelI.
labirónak vagy bármi másnak lehetne mondani, csak éppen
szegénylegénynek nem.
Rózsa Sándor és bandája mellett lógnak (stilszerü itt
ez a szó »lógnak«) a falon Savanyu Józsi, Farkas Béni,
Bogár Imre és 1\ngyal Bandi arcképei.
Régebbi idök betyárainak tettein sokat enyhitett a legenda,
mely nevük köré fonódott. Rózsa Sándor r2sztv2tt
a negyvennyolcas szabadságharcban is és igaz, hogy haramiavérét
itt sem tudta megtagadni s hogy müködésüket,
tnint »szabad cs.apat« be kellett szüntetni, mégis a háboru
előtti idők kisctiákja előtt mint Siegfridek, Roland iJvagok
szerepeltek ezek a szegénylegények.
Én sem tudom magam kivonni a gyermekm2sék, legen­
dák begyőkerezett hatásai alól. Egészen más szemmel néz2m,
egészen más erzessel szemlélem azok arckép-galériáját, kik
már jóval a szegénylegények legendákkal telen őt t kora után
kerültek gyilkosság miatt hóhérk2zre. Spanga, Pitéli, Berecz,
kik Majláth országbirót meggyilkolták, Regula Ed2 az ede­
lenyi rablógyilkos, Kármán Mátyás, Papp Béla, a dánosi
rabl6gyilkosok, kik a háboru előtti jobb időkben hosszu
hetekre, hónapokra kavarták fel az ország nyugalmát, csend­
jét . .. Itt vannak valamennyien .
. . . azóta nagyot váltn;:,tt sok minden. Egy gyilkosság
csak egyik ujság megjelenésétől a másik megjelenéséig
szenzació s ha egy-két napnál tovább beszélnek róla, ahhoz
legalább is egy Steglitz vagy Milstatt kell.
1\ büncselekmények rővid ismertetése minden biintet­
tesnél a falra függesztett táblán olvasható. 1\ dánosi rabló­
gyilkos ci . gányok es cigány nők tőbbször vannak lefényké­
'l1ezve. Kozv02tlen elfogasuk után és akkor, amikor már
megnyiTva és rabruhába vannak öltöztetve. Ez utóbbi fel­
vételeken alig lehet felismerni őket.
esENDÖRSÉGI LAPOlt 192 január 20.
Furcsa szijazatot látunk lógni az egyik falon. Egy hám­
nak a másolata ez, amelynek eredetijét akasztáshoz hasz­
nálták a régebbi időkben és pedig ugy, hogy az egy­
vagy kétágu akasztófa tetejébe esetről-esetre becsavart . ák.
1\z akasztások első idejében létrán hurcolták magasba, utobb
már hámban huzták fel a kivégzendőt, ennek a hámnak
vaskampójába akasztott csigán átvJnt kőtélnél fogva. 1\ me ­
fojtás külön hurokkal történt. 1\ hámban való . akasztas
mindaddig szokásban volt, mig a magas akasztofakat rtZ
alacsony oszlopakasztófa ki nem szorította. Erre vonatkozo
legrégibb hazai adatunk 1837-ből való. Németországban
1748-ban már ismerték az akasztásnak ezt a módját. llyen
akasztóhámon végezte ki Bóth Ferenc 1853 március 3-án
Noszlopi Gáspár, Jubil Károly és Sárközi Suma vértanu­
kat. Ilyenen lelte halálát Bogár Imre is 1862 julius 12-én
Pesten a régi lóvers2nytér mögött a gyepmesteri tel2p mellett
lévő dombon.
1\z akasztóhám közelében egy állványra van tén Rózs3
Sandor egyik emberén2k nyerge, melyhez Jda vannak szi-
.... . enn
A böl'tönügyi múzeumból : Akasztófahám, melynek segitségével
a régebbi idókben használatban volt magas akasztófára
huzlák fel az elítéltet.