XIX. ÉVFOLYAM fjSZÁM. PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS ...

1929 jRnuár 20. CSENDÖRSÉGI LAPOK
ható tovább is magánelzárásban. Az egy hónapot meg­
haladó szabadságvesztésből, ha azt tényleg magánzárkában
tőlti ki az elitélt, bizonyos százalékot egy mindég nővekvő
kulcs szerint levonnak, ugy hogy 20 évi kényszermunka
büntetést 9 év és 9 hónap magánelzárás után kitöltött­
nek vesznek. A modellt a börtönügyi muzeum a belga
igazságügyminisztériumból kapta.
Legutoljára hagytam a börtönügyi muzeumnak azon talán
legértékesebb, de mindenesetre legérdekesebb tárgyát, mely
előtt a látogató legszivesebben elidőz. Egy hatalmas álJóóra
ez, melynek minden alkatrzsze fából (gözölt hükkből) kZ­
szült, kivéve az ütőszerkezel2l, melyet a börtönügyi muzeum
igazgatóságának óhaj ára szerell át készitője vasra. Az óra
ütése ugyanis addig alig volt hallható. Egy kosárbnósegéd
tervezte ezt az órát 1915 októbertől 1916 májusig, 1916
juniusában kezdett hnza az elkészit2séhzz és 1918 októb2r
A börtönügyi múzeumból : Rab készítette óra, melynek
minden alkatrésze féból van. Az óra mellett Dorosich Ferenc
főtiszt.
8-án lett vele készen. Az óra öt világrész különböző
helyeinek, összesen tizenhat nagy (fő) városnak pontos dejét
egyszerre mutatja. (Budapest, Páris, Berlin, Brünn, Napoly,
Wie n, Cettinje, Belgrád, Szófia, Bukarest, Konstantinápoly,
Szentpétervár, Peking, Tokió, fez, Washington).
De nemcsak ezért hagytam az órát legutoljára.
A másik ok az, hogy ezen a felvételünkön láthatjuk
[)oro,ich Fal!lIc főtiszt urat, a börlönügyi mUZ2um agilís
felügyelőjét is. aki a kora délutántól a késő estbe nyuó
órákig lekötelező szivességgel katauzolt á muzeumban es
magyarázta fáradhatatlanul az . egyes tárgyak, képek st .
jelentőségét. Én tulajdonképen az egész leirásban csak szo­
csőve vollam. Öri\mmel ragadom meg az alkalmat, hogy
a Csendörségi Lapok olvasóival együtt ezl a szivességét e
helyen még egySZQr m2gkŐszönjem.
(Vége. )
A jugoszláv diktatura.
A szerbek, horvátok és szlovének fiatal királyságát a
legtalálóbban egy agyagkorsóval lehet összeh asonlítani, amely
eddig csak a nap:>n száradt. de most az égető kemencébe
került. Vagy már a kemencében reped szét, vagy csak
késöbb fog összetörni, ha majd használni kezdik.
A délszláv (jug - dél) állam semmiesetre sem lehet
állandó képzödmény, mert hazugságon alapszik. A szerbek
már a háboru előtt azzal csalogatták a volt monarchia
szlávjait, hogy csinálják meg velük a »Délszláv Egyesült
Allamokat«, mely alakulat:>n belől minden államnak külön
önkormányzata lesz. Ez oly igúet volt, amelyet a szerbek
soha sem akartak betartani. A trianoni békekötést meg­
előzőleg pedig szerbek, csehek és románok annyi hazug
adatot hordtak a magyar viszonyokkal ismeretlen békekon­
ferencia elé, hogy a megtévesztett nagyhatalmak kőnyör­
telenül láttak neki az 1000 éves Magyarország feldarabo­
lásához.
Lopott jószágon nincs áldás!
De különben sem maradandó a délszláv szappanbuborék,
mert a szlávság nem államalkotó elem. Sehol sincs annyi
egyenetlenség, forrongás, harc és háboru, mint a szláv
államokban. Sehol a világon nem hadakozik testvér testvér
ellen ugy, mint a szláv::>k egymás közőtt. Az oroszok el­
nyom ták a lengyeleket, a lengyelek a ruténeket, a csehek
a tótokat és rutineket. a szerbek a hrvátokat, bolgárokat,
macedónokat, b:Jsnyák::>kat, m::>ntenegróiakat, stb. Mindig
véresen I
Amióta az uj d21sz1áv királyság fennáll, azóta szaka­
datlanul forrongott. Már kel2tkezésénél is vér folyt, horvát
testvérek vére. 1918 december 5-én Zágrábban a volt 25.
honvéd és az 53. közös gyal::>gezredek katonái tüntettek a
Szerbiával való egyesül2s ellen. Ezeket a szerbek gépfegy ­
verrel tanitották testvéri szeretetre; 13-at agy::>nlőttek közü­
lük. Azóta sem simultak el az ellentétek. sőt ellenkezöleg,
mindinkább kiéleződtek.
A szerbek a háb::>ru után, mint a v;>lt rnonarchiához
tartozott szlávság »felszaba(litói« léptek fel ; pedig magukat
sem lettek volna képesek felszabaditani idegen segitség
nélkül: 1916 januárban az eg2sz szerb hadserlguk, mint a katonaságtól teljesen kluntett
Magyarország nagy részét is megszáJlani és azt Trinon­
ban szerb földnek hazudni, amely hazugságot az ott ossze­
gyült földrajztudósc>k simán le is nyeltek. A kis Szeria
hirtelen ötszőr akk::>rára nött, mint volt a hab;>ru elott.
Nem csoda. hogy a váratlan dic őség a szere . kne
a fejébe szállt. Tiz év óta szakadatlanul kürtőlik vdagga.
hogy ők a felszabaditók (sőt néhai Péter Karagyorgyevlcset IS
a _felszabaditó« eimmel tisztelik) és nagyon csdálkozak :
hogy a .felszabaditott« testvérek ezt nem hajlandoak
elhllll1l
.
.
és a felszabadulásért mindenüket a szerbseg oltaran fel­
áldozni Pedig a szerbek nag!Jon is komolyan veszik a
'
dOlgot és megkövetelik, hogy a felszabaditottak fizessé
meg a felszabaditás költségeit; vagyis hogy . csak az I
területel\ fizesszk az ősszes állami adokat, mig O-Szerbia
nem fizet semmit. Ellenben minden jövedelmező hivatal.
állás, vallaIat, stb. a szerbeké. Szerb felfogás szerint ez
az egyetlen h21!Jes megoldása nemcsak az adókerdesnek.
hanem minden más állami kérdésnek is. Minden téren a
73