Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

Ezután bevonulván r- a most még rendezeHen frontra, - a háború
forgataga engem is magával raglaott. De én fél percre se ,szüntem meg,
hogy félszemmel a vadászati lehetőségeket ne figyelj em. Erre ugyan nem
sok kínálkozott, mert a nagy vadak vadászatához több idő kellett, mint
ami egy tábori csendőr tisztnek rendelkezésére állott. Kordonparancsno­
ki minőségben idővel a 7. hadsereggé növekedett harccsoporthoz nyertem
beosztást és sok véráldozattal bár, de sikerült feltartóztatni a kegyetlen
BrusszHov offenzíva nyomását.
Barátom, Bukovina állami erdőmestere, érthető aggodalommal leste
1916 tavaszán a nagy harcok fejleményeit. Félvén, hogy az éppen dürgésben
lévő fajdkakas iUetéktelen puskás ok ,áldozatává válhatik. Az erdőőr
jelentése sz,erint a fajdkakas már meg is kezdte la tavaszi ürgést. · Bará­
tom felajánlotta, hogy a Károly főherceg részére fenntartott kakas lelö­
vésével próbálkozzam meg, kirendelvén mellém egy erdőőrt, hogy vezes­
sen az ismeretlen terepen.
1916. május 5-ének nevezetes reggelén úgy három ,óra tájt nekikapa,sz­
kodtam a meredek vadcsapásnak. Pus:kával a vállamon és két tölt én nyel
a zsebemben. Tele reményekkel, hogy vadászélményeim legérdekesebbi­
két végre megérjem.
Kis üvegszekrényben lévő pislogó gyertyafény mellett csak annyit ve­
hettem ki- a vadcsapásból, amennyi a következő lépés megtételéhez szük­
séges volt. Az ősfenyők ágai, a vadőr kezében himbálódzó lámpa bizony­
talan fénye azt a benyomást keltették, mintha egy misztikus székesegyház
hajójában volnék. Ezt még az a templomi csend is erősítette, mely a
környéken uralkodott.
A legelső zajt, amellyel tal