Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

A vadőr ke}eH irányba szimatolt. A csendet apró, ismétlődő és kopp a­
náss.zerű zaj törte meg. Olyan kis koppanások sOl'Ozata, melyet egy z·e­
nekar az ütem összehasonlítása céljából idéz ebő fapáldkával. A kakas
megkezdte a dürgést.
A vadőr intett, hogy köv,essem. Az ór'liásfenyők oltalma alatt örben
igyekeztünk megközelíteni azt a fát, hol a kakas Idürgött. Vé}en.tényünk
megegyezett, hogy ta keleti oldalon lévő legmagasabb fenyőn ül, mely
kissé kiesett a sorból.
A koppanások rövid megszakításokkal folytatódtak Ez,eket . a hango­
kat .a kakas a csöflével csinálja, mint minden fajd dürgés közben. A ,legsa­
játosabb helyzeteket veszi fel, hangokat hallat és pulykaka'kas módjára
koppantgat. F,arktollait legyező módjára szétteríU ,s mikor az udvarlás a
csőrcsattogtatás stádiumáJba kerül, a kaka,s· piros tOillazaHal borított
arcbőre összeráncolódik és elzárja fülnyilásait. így a dürgő kakas má­
sodpercekre süketM válik Ez az a pHlanat, mikor a vadász megpróbálja
megközelíteni a kakast, hogy puskavégre kapja.
A vadőr intett, hogy foglaljam el a vezető poziciót. Az izgalmas vadászat
megkezdődött. A sötét fenyők alól kiléptünk ·a sűrű füv,es tisztásra.
Amint a koppanások megszüntek, mi is megmevevedtünk. Így történt,
hogy egyszer ,egy baZlallt sziklát ölelve, puskámat magasra emelve me­
revedtem meg, mint egy rosszul sikerült maldárijesztő. A vadőr se maradt
hátra a nevetséges testtartások produkálásában.
Az ismételt komikus lépegetések közepette 20 lépésnyire közelitettük
meg a hatalmas fenyőfát, amelyen véleményünk szerint a fajdkakas dür­
gött. A sűrű fenyöágak .eHakarták, de nem tudtam meg'Pillantani és [öni.
A következő pillanatban robbanásszerű szárnycsapások között a kakas
elhagyta a nagy fát. A fenyők teteje hajladozott a kétkas szárnycsapásainak
légnyomásától, de ta madarat nem láttuk! A kakas az .evdei ti.sztást
délről övező fenyők felett valószínüen nyugati: irányba ,elrepült.
Am ilyen hirtelen kezdődtek a szárnycsapások, .oly hirtelen meg is szűn­
tek. A kakas a közdben szállt le. A vadőr intett, hogy kövessem. A tisz­
tást nyugatról övező fenyők legmagasabbikát jelőlte meg, hogy a kakas
annak a tetején ül.
A sűrű ősfenyőgalyak közt azonban ném láttam ,sehol. Nyakam anynyira
megfájdult az állandó . felfeé nézéstől, hogy szinte elszédültem bele
. Hajnalodott. .
Hirtelen egy jó gondolatom ,támadt. Hanyatt feküldtem a vadőr által jel­
zett fa alá és most már kény,elmesen figyelhettem felfelé. Puskám biz­
tonsági zárát kinyitottam és tüvelmesen vártam.
Nem tartott sokáig. A hajnali szellö meglendítette a fenyőerdő sudár
lombozatát és a tavaszi, hajnali égbolton megpillantottam a kék eget és
a kakas sötét testét, a szellő által meghajtott fenyő .felső ágai közt.
A N ek'afulmer gyártmányú töltény éles csattanás át az aláhulló lmkas
35