Download (1696Kb) - Publicatio - Szegedi Tudományegyetem

Zsolnai Anikó, Kinyó László és Jámbori Szilvia
2003-ban és 2005-ben került sor. A vizsgálati eredmények (l. 7.4. ábra) azt
mutatják, hogy a szociális készségek 10–13 éves kor között spontán módon
nem fejlõdnek. Az utómérésnél a minta vonatkozásában mindhárom értékelõ
a szociális készségek fejlettségét az elõmérésével azonosnak vagy annál
alacsonyabbnak ítéli. Egy-egy tanuló értékelésében ugyanakkor számottevõ
eltéréséket figyelhetünk meg a két idõpont között. Az elõ- és az utómérés
között közepes erõsségû korrelációs együtthatók vannak.
Hasonló képet mutat az iskolai tanulmányi eredményesség vizsgálata is.
Az elõ- és az utómérés esetében is közepes erõsségû (0,3-0,4) korrelációban
áll a szociális készségek fejlettsége az iskolai osztályzatokkal. Mindhárom
értékelõ a lányok szociális készségeit fejlettebbnek ítéli a fiúkéinál. A vizsgált
idõszakban a nemek közötti különbség nagysága nem változik jelentõs
mértékben. Az elemzésekbõl megállapítható, hogy a három értékelõ által
adott megítélés a fejlõdés és a háttérváltozókkal való összefüggés szempontjából
is hasonló tendenciákat mutat (Józsa és Zsolnai, 2005).
szülõ
elõmérés utómérés
7.4. ábra. A szociális készségek alakulása 10–13 éves életkorban
(Forrás: Józsa és Zsolnai, 2005)
Az eredmények szerint a gyermekek jelentõs hányadánál a szociális készségek
elsajátítása még nem fejezõdik be 13 éves korig. Ebbõl következõen
fontos kutatási kérdés, hogy mely életkorokban és milyen módszerekkel lehet
a leghatékonyabban fejleszteni ezeket a készségeket.
A bemutatott kutatások alapján számos, a szociális készségek és képességek
mérési lehetõségeivel kapcsolatos tanulság vonható le. Minden bi-
334
szociális készségek (%p)
75
70
65
tanuló
pedagógus
szülõ
elõmérés
p 0,001 szignifikáns
utómérés
korreláció*
0,33
0,35
0,28