Download (1696Kb) - Publicatio - Szegedi Tudományegyetem

7. Szocializáció, szociális viselkedés, személyiségfejlõdés
tív ítéletein alapul, Goch és Dalbert (1997) dolgozott ki. A Családi Szocializáció
Kérdõívnek (Family Socialization Questionnaire) Sallay (2002) készítette
el a magyar változatát.
Ranschburg (1984) vizsgálatában nemi különbségeket mutatott ki a szülõk
nevelési stílusában. Eszerint a szülõk lánygyermekük függõ viselkedését
jobban elfogadják, mint rivalizáló vagy agresszív viselkedésüket, míg a
fiúk esetében épp az ellenkezõjét figyelték meg.
Jámbori (2003) kutatásában 546 középiskolás diák percepcióját vizsgálta
meg szüleik nevelési attitûdjérõl, stílusáról és a családi légkör megítélésérõl.
Vissza kellett emlékezniük a gyermekkorukra, és emlékeik fényében meg
kellett ítélniük szüleik nevelési stílusát. Az eredmények azt mutatták, hogy a
lányok és fiúk percepciójában hasonlóan strukturálódnak a szülõi nevelési elvek,
attitûdök. Az egyetlen különbség az volt, hogy míg a lányok esetében a
konfliktusos családi légkörben az apai támogatás hiánya figyelhetõ meg,
addig a fiúk percepciójában az apai és anyai támogatás együtt reprezentálódik,
és önállósági törekvéseik támogatásához nagymértékben hozzájárulnak.
A családi környezet észlelésére vonatkozóan azt találta, hogy a fiúk szabályorientáltabbnak,
következetesebbnek észlelték szüleik nevelését, valamint a
konformitásra nevelés mint nevelési cél a fiúk percepciójában jobban elõtérbe
került, mint a lányok esetén. Ezzel szemben a lányok nagyobb anyai támogatásról
számoltak be, mint a fiúk (Jámbori, 2007b).
Jámbori (2006) hátrányos helyzetû diákok szüleik nevelésrõl kialakult
percepcióját is megvizsgálta hasonló mérõeszközzel. A szülõk nevelési stílusának
vizsgálatakor három fõ családi környezetet lehetett azonosítani.
1. Szabályorientált családi környezet: fontos jellemzõje a következetes,
szabályokat betartató és megkövetelõ szülõi magatartás, melyben
nagymértékben hangsúlyozódik a társadalmi elvárásoknak megfelelõ
viselkedések elõnyben részesítése.
2. Konfliktusos családi légkör: következetlen, manipulációt alkalmazó
szülõi magatartás jellemzi.
3. Önállóságra nevelés: támogató, önállósodási törekvéseket bátorító
családi környezet.
Sallay és Münnich (1999) feltáró jellegû vizsgálatában az apai és anyai
nevelés hatását kutatta a self fejlõdésére. Az eredmények azt mutatták, hogy
az anyai nevelés dimenziói sokkal differenciáltabban jelentek meg, és a meleg,
támogató anyai magatartás pozitív selffejlõdéssel kapcsolódott össze.
Az apai nevelés észlelése tekintetében pedig azt találták, hogy az apai gon-
351