Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben

a roma gyermekek felülreprzentáltsága a gyermekVédelmi szakellátásBan
bérbe lakásukat. Számos, a kutatás során megkeresett vidéken élő roma család számolt be arról,
hogy gyermekük hazakerülésének feltételeként szabták meg, hogy házukat megjavíttassák, ugyanakkor
ehhez az önkormányzattól semmiféle anyagi támogatást nem kaptak. 163
A gyermekjóléti szolgálatok családgondozói közül számosan jelezték azt is, hogy kevesebb
energiájuk marad azokkal a családokkal foglalkozni, ahonnan kiemeltek gyermeket. Néhányan
ezt azzal magyarázták, hogy munkájuk kudarcaként élik meg, amikor egy gyermeket
elválasztanak a családjától, 164 és emellett nincsen elegendő kapacitása sem a gyermekjóléti
szolgálatoknak, hogy a kiemelés után a családokkal foglalkozzanak. 165 Azt is megjegyezték a
szociális munkások, hogy igen nehéz a jó munkakapcsolat fenntartása ezekkel a családokkal,
mert gyakran a szociális munkást hibáztatják és nem akarnak együttműködni. 166 Ugyanakkor
a gyermekekkel való kapcsolattartás és a szociális munkások útmutatásainak követése mellett,
az együttműködés az egyik alapfeltétele annak, hogy a gyermekek visszakerülhessenek családjukhoz.
167 A család és a szociális munkás közti rossz viszony hátrányosan befolyásolhatja a
szociális munkásnak a családról alkotott véleményét, aki könnyen az agresszivitás jeleként
értelmezi a család frusztráltságát. A gyermekvédelmi szakellátás munkatársai is beszéltek arról,
hogy a gyermekjóléti szolgálatok családgondozói nem végeznek hatékony munkát a szakellátásban
élő gyermekek családjaival: „az átmeneti nevelésbe vételi határozat éves felülvizsgálata
gyakran csak papírmunkát jelent … A gyermekjóléti szolgálatok dolgozói úgy gondolják,
hogy a gyermek szakellátásba kerülésének pillanatától az ő felelősségük megszűnt.” 168 Számos
lakás- és gyermekotthoni nevelő panaszkodott arról, hogy a gyermekjóléti szolgálatok
családgondozói nem látogatnak el a gyermekotthonba és hogy az alapellátás és a szakellátás
családgondozói közötti együttműködés nem megfelelő. 169
A szociális munkások elvárásai és az érintett családok helyzete közt gyakran áthidalhatatlan
a különbség: a feltételeknek a családok jelentős külső segítség nélkül képtelenek eleget tenni.
Vannak olyan szociális munkások, akik csak akkor támogatják egy gyermeknek családjába
való visszakerülését, ha azt látják, hogy „a szülő ezt valóban akarja, vagyis önmaga keresett
munkát, talált is, meg is felelt; lakást keresett, és talált is és azt be is rendezte.” 170 A probléma
ilyenfajta megközelítése figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy számos roma szülő szeretné,
hogy gyermeke visszakerülhessen hozzá, ám a romákat érő diszkrimináció és a kevés
163 ERRC interjú roma családokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,
Magyarország, 2010. október.
164 ERRC interjú egy gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. Budapest VII. kerület, Magyarország, 2010.
szeptember. Ennek a gyermekjóléti szolgálatnak a munkatársai külön munkacsoportot hoztak létre annak
érdekében, hogy ezeknek a családoknak hatékonyabb segítséget tudjanak nyújtani.
165 ERRC interjú egy gyermekotthon igazgatójával. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Magyarország, 2010. október.
166 ERRC interjú egy gyermekjóléti szolgálat munkatársával. Budapest XX. kerület, Magyarország, 2010. szeptember.
167 ERRC interjú egy gyermekotthoni nevelővel. Győr-Moson-Sopron megye, Magyarország, 2010. november.
168 ERRC interjú egy Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársával. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Magyarország, 2010. október.
169 ERRC interjú egy gyermekotthon igazgatójával. Budapest, Magyarország, 2010. október.
170 ERRC interjú egy gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország,
2010. október.
38 európai roma Jogok központJa | www.errc.org