Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben
Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben
Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az Európai <strong>Roma</strong> Jogok Központja Alapítvány (ERRC) nemzetközi jogvédő szervezet,<br />
amely munkája során küzd a romákat sújtó rasszizmussal és emberi jogaik megsértésével<br />
szemben. A szervezet tevékenységét stratégiai pereskedés, nemzetközi érdekképviselet<br />
és lobbizás, kutatás készítése és fejlesztési politikák kidolgozása, valamint <strong>Roma</strong> aktivisták<br />
képzésén keresztül látja el. Az ERRC konzultatív státusszal rendelkezik az Európa Tanácsban<br />
és az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Bizottságában.<br />
Magyarországon a roma származású <strong>gyermekek</strong> - a teljes lakossághoz viszonyított<br />
arányukat figyelembe véve - felülreprezentáltak a <strong>gyermekvédelmi</strong> szakellátási <strong>rendszerben</strong>.<br />
A roma <strong>gyermekek</strong> nagy része anyagi okok miatt kerül kiemelése a családjukból,<br />
amely arány a gazdasági válság miatt tovább nő, annak ellenére, hogy a <strong>gyermekvédelmi</strong><br />
törvény szerint gyermeket csupán anyagi körülményei miatt családjából<br />
kiemelni nem lehet. A gyermekvédelemi szakemberek gyakran az iskolai hiányzások<br />
miatt veszik fel a kapcsolatot és ellenőrzik a roma családokat. Az iskolai hiányzás<br />
meghatározó okok között szerepel a roma <strong>gyermekek</strong> családból való kiemelése kapcsán,<br />
továbbá megemlítendő, hogy a gyermekjóléti szakemberek egy része a romákkal<br />
kapcsolatban rendelkezik negatív sztereotípiákkal. A veszélyeztett családok számára<br />
nem áll rendelkezésre megfelelő számű szociális munkás, hiányoznak a preventív<br />
programok és szolgáltatások, ez különösen jellemző a kisebb vidéki településekre és<br />
szegényebb városrészekre, ahol a romák nagyobb számban élnek. A szegénység és<br />
a marginalizáció kumulatív hatása gyakran leküzdhetetlen akadályt képez az állami<br />
gondozásba került roma <strong>gyermekek</strong> családjukba való visszakerülése elé. A roma gyerekek<br />
a nem roma <strong>gyermekek</strong>hez képest nagyobb valószínűséggel kerülnek gyermekotthonokba,<br />
mint nevelőszülői gondozásba, vagy a későbbiekben örökbefogadásra. Az<br />
állami gondozásban lévő roma <strong>gyermekek</strong> az etnikai hovatartozásuk és állami gondozott<br />
mivoltuk miatt gyakran szembesülnek diszkriminációval, a gyermekotthonokban a<br />
nevelőiktől és a kortársaiktól kapnak negatív megjegyzéseket és rosszabb bánásmódot,<br />
míg az intézményen kívül a közszolgáltatások terén, például az iskolákban részesülnek<br />
negatív diszkriminációban. Az állami gondozásban<br />
élő roma <strong>gyermekek</strong> számára nem került kidolgozásra<br />
olyan program amely pozitív roma indentitáskép kialakítását<br />
segítené elő, valamint a roma származású szakemberek<br />
hiánya is jellemző a <strong>gyermekvédelmi</strong> ellátásban.<br />
Kevés roma gyermek kerül hazagondozásra, többségük<br />
állami gondozásban marad felnőttkoráig.<br />
ChAllenging DisCriminAtion promoting equAlity
Change language