Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben

életfogytiglan: Roma gyeRmekek a magyaR gyeRmekvédelmi RendszeRben
9 a gyermekvédelmi szakellátásban élő roma
gyermekek és fogyatékosság
A kutatás során megkeresett otthonokban a fogyatékkal élő gyermekek többsége roma származású
volt. A gyermekvédelmi szakellátás háromféle ellátási igényű gyermeket különböztet meg:
1. speciális, 2. különleges, és 3. normális. A speciális ellátási igényű kategóriába a súlyos pszichés
tüneteket mutató, a disszociális tüneteket mutató és a pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek
tartoznak. Különleges ellátási igényűnek minősülnek a tartós betegségben szenvedő, a testileg vagy
értelmileg fogyatékos gyermekek valamint a három éven aluli gyermekek. 186 A Nemzeti Család- és
Szociálpolitikai Intézet 2009. évi előzetes statisztikai adatai szerint a 21 515 szakellátásban részesülő
gyermek közül 6401 fő (29,75%) minősült különleges ellátási igényűnek és 546 fő (2,54%) minősült
speciális ellátási igényűnek, 3187 fő (a szakellátásban részesülők 14,81%-a, illetve a különleges ellátási
igényűnek minősülők 49,79%-a) minősült értelmi fogyatékosnak. 187
Öt gyermekotthon vezetője adott a gondozásuk alatt álló különleges ellátási igényűnek
minősülő gyermekekről adatokat. Több családgondozó kiemelte a roma gyermekek magas
arányát az értelmi fogyatékosság miatt különleges ellátási igényűnek minősített gyermekek
között. A négy olyan otthonból, ahol a fogyatékos és a roma gyermekek arányáról is adtak adatokat,
három otthonban minden értelmi fogyatékosnak minősülő gyermek romának vallotta
magát illetve romának ítélte őt a nevelő. 188 A negyedik gyermekotthonban pedig a gondozásuk
alatt álló fogyatékossá minősített gyermekek 90%-át becsülték roma származásúnak. 189
A roma gyermekek magas aránya az értelmi fogyatékossá minősített gyermekek közt
egyértelmű kapcsolatban áll a roma gyermekek magas arányával az általános iskolákban
értelmi fogyatékossá minősített gyermekek közt (ld. 5. fejezet). A megkeresett otthonok
vezetőinek többsége nem nyilatkozott arról, hogy az értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek
valóban fogyatékosok voltak-e. A legtöbben a szakértői bizottság hozzáértése, szakértelme
és objektivitása mellett foglaltak állást, arra hivatkozva, hogy ezeket a döntéseket
„nagyon jó és nagyon megbízható tesztek” eredményeire alapozzák. 190 Két otthonigazgató
tett említést roma gyermekek téves döntésen alapuló értelmi fogyatékossá minősítéséről. 191
Az egyik esetben annak ellenére, hogy a gyermeket normálisnak mérték egy újramérésen, a
szakértői bizottság úgy döntött, hogy meghagyják az értelmi fogyatékos kategóriában, mert a
normál tantervű iskolában nem bírná behozni a lemaradását. 192
186 Gyvt, 53 § és 58 §.
187 A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet előzetes, 2011. április 11-én, e-mail-ben küldött adatai alapján.
188 ERRC interjú egy nevelővel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, egy gyermekotthon igazgatójával Budapesten, és
egy gyermekotthonban dolgozó gyógypedagógussal Baranya megyében, Magyarország, 2010. október-november.
189 ERRC interjú egy gyermekotthon igazgatójával. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország, 2010. október.
190 ERRC interjú egy gyermekotthonban dolgozó gyógypedagógussal. Budapest, Magyarország, 2010. október.
191 ERRC interjú egy gyermekotthon pszichológusával és egy gyermekotthon igazgatójával. Budapest, Magyarország,
2010. október.
192 ERRC interjú egy gyermekotthon igazgatójával. Budapest, Magyarország, 2010. október.
jelentés
43