Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben
Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben
Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
pozitíV etnikai identitás kialakítása és a roma-ellenes hátrányos<br />
megkülönBöztetés ellensúlyozása<br />
kapcsolatos programok, a nevelők nem tudtak erről az érdeklődésről, és nekünk azt mondták,<br />
hogy az ő otthonukban a gyerekeket nem érdekli a roma kultúra, vagy azért, mert kiskorukban<br />
kerültek az otthonba, vagy mert eltávolodtak attól a közegtől, ahonnan származnak. 228<br />
Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyermekotthon jó példával jár elöl a pozitív roma identitás<br />
megerősítésében. Ezen gyermekotthon igazgatója már hosszú évek óta kutatja a gyermekotthonokban<br />
élő roma <strong>gyermekek</strong> identitásfejlődését és nagy hangsúlyt fektet a roma identitást<br />
megerősítő programokra. A gyermekotthonba roma aktivistákat, művészeket, közéleti<br />
szereplőket hív meg, akikkel elbeszélgethetnek a <strong>gyermekek</strong>, valamint olyan programokat<br />
szervez, amelyek erősítik a romákról alkotott pozitív képet. 229<br />
A kutatás során a pozitív identitásfejlődés szempontjából szintén jó példának mutatkozott<br />
a nemrégiben kidolgozott, akkreditált képzéssel elsajátítható családi legendárium és<br />
családtörténet vezetésének módszere. A családi legendárium vezetése elősegíti az állami<br />
gondoskodásban felnövő roma és nem-roma gyermek személyiségfejlődését, azt, hogy a<br />
gyermek elfogadja származását és azt a tényt, hogy állami gondoskodásban nő fel. A családi<br />
legendáriumot az erre képzett szakember vezeti a gyermekotthonban élő gyermek életéről<br />
(a gyermek bevonásával) abból a célból, hogy a gyermeket közelebb vigye származási családjához<br />
és elősegítse a származási család jobb megértését. A családi legendárium leírja az állami<br />
gondoskodásba kerülés körülményeit is, és a gyermek életének állami gondoskodás előtti<br />
időszakáról fellelhető információkat, többek között fényképeket is tartalmaz. A cél az, hogy<br />
a gyermekben pozitív kép alakuljon ki saját múltjáról, élettörténetéről, valamint hogy a származási<br />
családot közelebb vigye a gyermekhez. 230<br />
A lovári vagy beás nyelvet beszélő roma dolgozók hiánya szintén akadályozhatja a gyermekotthonban<br />
élő roma <strong>gyermekek</strong> pozitív identitásának kialakulását, és akadálya lehet a gyermekkel<br />
való kommunikációnak is. 231 A 24 gyermekotthonban, ahová ellátogattunk, mindössze 4<br />
roma szakember dolgozott. Az interjúban megszólaló szakemberek közül többen kifejtették,<br />
hogy nagyon kevés roma jelentkező van a meghirdetett állásokra 232 és hogy sok roma szakember<br />
azért hagyta ott a pályát, mert nem tudta elfogadni, hogy kevés az eredmény. 233<br />
228 ERRC interjú nevelőkkel egy gyermekotthonban. Győr-Moson-Sopron megye, és egy gyógypedagógussal egy<br />
gyermekotthonban Baranya megye, Magyarország, 2010. november.<br />
229 ERRC interjú egy gyermekotthon igazgatójával. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország, 2010. október.<br />
230 ERRC interjú a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet egyik munkatársával. Budapest, Magyarország,<br />
2010. október.<br />
231 Egy befogadó otthon igazgatója elmondta, hogy hozzájuk került egy gyermek, aki csak lovári nyelven beszélt<br />
és a takarítónő volt az egyetlen, akivel kezdetben beszélni tudott. Mindaddig, amíg a takarítónő észre nem<br />
vette, hogy a gyermek beszél lovári nyelven, azt hitték, hogy a gyermek nem tud beszélni. ERRC interjú egy<br />
gyermekotthon igazgatójával. Budapest, Magyarország, 2010. szeptember.<br />
232 ERRC interjú egy gyermekotthon igazgatójával, Budapest; és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat<br />
munkatársával, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország, 2010. október.<br />
233 ERRC interjú egy gyermekotthon igazgatójával, Győr-Moson-Sopron megye, egy Területi Gyermekvédelmi<br />
Szakszolgálat munkatársával, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, egy gyermekjóléti szolgálat családgondozójával,<br />
Budapest VIII. kerület, és gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, Győr-Moson-Sopron megye, Magyarország,<br />
2010. szeptember-november.<br />
50 európai roma Jogok központJa | www.errc.org
Change language