Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben
Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben
Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
életfogytiglan: <strong>Roma</strong> gyeRmekek a magyaR gyeRmekvédelmi RendszeRben<br />
3 Vezetői összefoglaló<br />
2007-ben az ERRC kutatása során azt találta, hogy az általa megkeresett <strong>gyermekvédelmi</strong><br />
intézményekben a roma származású <strong>gyermekek</strong> aránya 58% volt, ami messze meghaladta a<br />
roma <strong>gyermekek</strong>nek a <strong>magyar</strong> gyermeknépességen belüli arányszámát. 4 2010-ben az ERRC<br />
újabb kutatása során Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya,<br />
és Győr-Moson-Sopron megyében a meglátogatott szakellátási intézményekben a roma<br />
<strong>gyermekek</strong> aránya 65,9% volt.<br />
A kutatás alapján megállapítható, hogy a roma <strong>gyermekek</strong> felülreprezentáltsága a <strong>gyermekvédelmi</strong><br />
szakellátásban egyrészt a romák elleni közvetett diszkriminációval, másrészt a <strong>gyermekvédelmi</strong><br />
törvény és <strong>gyermekvédelmi</strong> politika előírásainak alkalmazásához adott világos<br />
útmutatók hiányával, illetve további, a <strong>gyermekvédelmi</strong> rendszer működésében fennálló olyan<br />
hiányosságokkal <strong>magyar</strong>ázhatók, amelyek hátrányosan érintik a roma népességet.<br />
A rossz anyagi körülmények, a mélyszegénység adják továbbra is a roma <strong>gyermekek</strong> családból<br />
való kiemelésének legfőbb okát, annak ellenére, hogy ezt a Gyvt. kifejezetten tiltja. Az iskolai<br />
hiányzás, főként a kamaszkorú roma <strong>gyermekek</strong> körében, szintén nagyban hozzájárul a roma<br />
<strong>gyermekek</strong> veszélyeztetetté minősítéséhez és családból való kiemeléséhez. A roma családok<br />
deviánsként” való megítélése, valamint egyes családgondozók előítéletessége, szintén növelik<br />
a roma <strong>gyermekek</strong> szakellátásba kerülésének esélyeit.<br />
Annak következtében, hogy a <strong>magyar</strong>országi gyermekjóléti alapellátás jelenlegi finanszírozási<br />
rendszere a szegényebb régiókat hátrányos megkülönböztetésnek teszi ki, a gyermekjóléti alapellátás<br />
főkent a szegényebb településeken alulfinanszírozott, ahol egyébként is magas a roma<br />
lakosság arányszáma. Az alapellátás nem megfelelő anyagi támogatása egyet jelent az olyan<br />
megelőző programok és szolgáltatások hiányával, mint például a pszichológus, jogi tanácsadás,<br />
gyógypedagógus, bölcsőde és óvoda, valamint a <strong>gyermekek</strong> és családok átmeneti otthona,<br />
amelyekről pedig rendelkezik a Gyvt. is. A helyzeten tovább ront, hogy a szakemberek<br />
közt gyakran nem megfelelő mértékű az együttműködés, illetve, hogy a <strong>gyermekvédelmi</strong> szakemberek<br />
általánosan nem kapnak sem antidiszkriminációs sem pedig multikulturális képzést.<br />
A roma <strong>gyermekek</strong> elhelyezésében szerepet játszik az etnikai származás: a roma <strong>gyermekek</strong><br />
nagyobb valószínűséggel kerülnek lakás- vagy gyermekotthonokba, mint nevelőszülőkhöz.<br />
Az állami gondozott roma <strong>gyermekek</strong>et egyszerre éri hátrány etnikai származásuk miatt<br />
és azért, mert állami gondoskodásban élnek. Ugyanakkor szinte alig találkoztunk olyan<br />
szakellátási intézménnyel, ahol a roma etnikai identitás erősítése része lenne a nevelési programnak<br />
vagy ahol tudatosan törekednének arra, hogy a <strong>gyermekek</strong>ben a roma emberekről<br />
pozitív kép alakuljon ki, ellensúlyozva ezzel a médiából vagy a mindennapi élet során őket<br />
elérő romaellenes véleményeket.<br />
4 ERRC. Fenntartott érdektelenség. 17. o.<br />
jelentés<br />
7
Change language