Találkozások magazin 2008. május - T-Mobile

innováció
innováció
Genetikus
hungarikum
A világon egyedülálló génbank
nyílhat Magyarországon
Nemrég nyílt meg hivatalosan a világ legbiztonságosabbnak
titulált vetômagbankja a Spitzbergákon,
ahová a tervek szerint a Föld minden
országából érkeznek majd minták megôrzésre.
Miközben a high-tech létesítmény látványos fotói
bejárták a világot, itthon is történt egy fontos bejelentés
ezen a területen: eszerint olyan magbank
létesülhet Magyarországon, amelyben mezôgazdasági
haszonnövények és vadon élô növények
magjait, azaz genetikai anyagát együtt tárolják.
Erre még egyik országban sem volt példa.
A Pannon Magbankban a Kárpát-medence növényvilágának
vadon élô fajait gyûjtenék össze,
az elsô öt év alatt a mintegy kétezer faj 50-60%-át.
Az elnevezés utal a Pannon biogeográfiai régióra.
A begyûjtés elôször Magyarország területére
korlátozódna, és a fokozottan védett, bennszülött
növényekkel kezdenék a munkát a kutatók.
„Ez egyedülálló kezdeményezés a világon, és két
szempontból nagyon fontos – mondta Rodics
Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
(KvVM) Biodiverzitási Osztályának vezetôje.
Egyrészt megvalósulna az a cél, hogy a földi
élet minden formáját ôrizzük meg, ne válasszuk
ketté a mezôgazdasági és a vadon élô, jelenleg
még nem haszonnövényeket. Másrészt a Biológiai
Sokféleség Egyezmény, amelyhez Magyarország
is csatlakozott, elôírja: nem csupán a természetes
élôhelyükön kell védeni a fajokat, hanem biztonsági
szempontok miatt a veszélyeztetettebbeket
az élôhelyükön kívül is meg kell ôrizni.”
Biodiverzitás Egyezmény
A biológiai sokféleségrôl szóló ún. Biodiverzitás
Egyezményt az ENSZ Környezet és Fejlôdés témájában
tartott riói konferenciáján fogadták el.
1993-ban lépett életbe, 180 állam ratifikálta,
Magyarországon 1994-tôl hatályos. A Biodiverzitás
Egyezmény célul tûzi ki az élôvilág sokféleségének,
tehát a biodiverzitásnak a megôrzését,
az élôlények fenntartható hasznosítását és
a genetikai forrásokból származó hasznok igazságos
elosztását. Az egyezmény kiemeli: az államok
szuverén joga az élôvilág feletti rendelkezés,
ugyanakkor felelôsek a tevékenységükkel a határaikon
kívüli környezetben okozott károkért.
az infrastruktúra és a szaktudás, költséghatékonysági
és szakmai szempontból is logikus tehát,
hogy itt legyen a vadon élô növények magbankja
is”– mondja Rodics Katalin, hozzátéve: egyelôre
sehol nincs egységes módszer az összes vadon
élô növény tárolására, tehát a programnak lenne
egy nagyon izgalmas kutatási része is.
A Tápiószelei
Agrobotanikai Intézet
Magyarországon az agrobiodiverzitást mintegy
350 növényfaj 4000 bejegyzett és termesztett változata
képezi. A hazai génforrások megôrzésének
központja a 1959-ben alapított Tápiószelei Agrobotanikai
Intézet, amelyet a FAO 1996. évi felmérése
a 15 legjelentôsebb nemzeti génbank közé
sorolt. A tápiószelei gyûjtemény egyedülálló abban
a tekintetben, hogy az 1950-es évektôl kezdve
folyamatosan végzett gyûjtések eredményeként
rendkívül gazdag a köztermesztésbôl kiszorult,
klasszikus eljárással nemesített fajtákban, és a hazánkban
termesztett szántóföldi és zöldségnövény
fajokban, illetve azok vad rokonfajaiban.
Az összegyûjtött anyagot egyébként három különbözô
helyen, azaz háromszoros biztosítással
tárolnák. Az alapállomány kerülne Tápiószelére,
de lenne egy állomány Sopronban (a programhoz
kapcsolódó pályázatban a Soproni Egyetem is
részt vesz), egy pedig az Aggteleki Nemzeti Park
barlangrendszerének egy minden szempontból
kiemelt védettséget biztosító helyén.
Genetikai gyarmatosítás
A Magbank létrehozásának ötlete akkor merült
fel, amikor egy külföldi cég meg akarta szerezni
a teljes hazai vadon élô növényi állományt, pontosabban
annak genetikai információit. Sajnos
a világban elindultak olyan kezdeményezések,
amelyek során egyes nagy intézmények, cégek
összegyûjtik a fejlôdô világban még meglévô
értékes növényi anyagokat, és azokat megszerezve
élôlényekre világszabadalmakat hoznak létre.
Ezek bejelentése után csak nekik van joguk
ezeket forgalmazni, velük kísérletezni. Például
ilyenek lehetnek gyógynövények, amelyekbôl
aztán gyógyszerek készülnek, vagy szárazságtûrô
gének, amelyeket aztán genetikailag módosított
növények elôállítására használhatnak fel.
A tápiószelei hûtôtároló
„Ez az eljárás, amelyet genetikai gyarmatosításnak
neveznek, már önmagában is etikátlan” – mondja
Rodics Katalin, majd konkrétumok említése nélkül
egy indiai példát hoz fel, ahol egy fehérvérûség
kezelésére alkalmas növény potom áron történô
„felvásárlása” után a külföldi cég egy gyógyászati
készítményt állított elô belôle, erre világszabadalmat
jelentett be, majd még be is perelte a helyi
közösséget, mert azok továbbra is termesztették
a növényt. Magyarország esetében szerencsére
a védett fajok gyûjtéséhez, kiszállításához állami
Tápiószelén jöhet létre a világ elsô olyan vetômagbankja, ahol
a mezôgazdasági növények mellett a vadon élô fajok genetikai
anyagát is ôrzik. Mi lehet ennek a szerepe a Kárpát-medence
növényvilágának megôrzésében, a genetikai gyarmatosítás
elleni védekezésben? Van-e esély arra, hogy újra régi magyar
fajtákat vásárolhassunk a piacokon?
Tápiószelén lenne
a Magbank
A megôrzés formája lehet botanikus kert és magbank
(azaz génbank). Magyarországon mindkét
esetben nagy hagyományokkal rendelkezünk.
A Pannon Magbankot a világ 13. legnagyobb,
Európa 4-5. legnagyobb magbankjába tervezik.
Ez a Tápiószelei Agrobotanika Központ, ahol több
mint 80 ezer mezôgazdasági növény, köztük számos
régi magyar fajta génjeit ôrzik. „Itt megvan
Találkozások 8. oldal
Találkozások 9. oldal