Találkozások magazin 2008. május - T-Mobile

törtéNELEM
Történelem
2784
végleg
év alatt
26
Olimpiák
története
Találkozások 32. oldal
i.e. 776 – Olympia,
a sport bölcsôje
Ugyan semmi biztosat nem tudni arról, mikor
rendezték az elsô ókori játékokat, megegyezéses
alapon i.e. 776-tól, az elsô, ismert nevû
olimpiai gyôztestôl (ô az éliszi Koroibosz)
számítjuk az antik Görögországból elindult mozgalmat.
Megszûnésük idôpontját a történelem
393-ra teszi, amikor Nagy Theodosius császár
beszüntette az olimpiai ünnepet.
1896 – Athén
Pierre de Coubertin báró szervezésének köszön
hetôen elindult az újkori olimpia. A hagyományok
miatt a görögök presztízsszámát, a maratoni
futást a görög Szpiridon Luisz nyerte, aki
mint egyszerû levélhordó indult. Saját tempóját
futva, az ismerôs terepen idônként megállt egyegy
pohár borra – és milliomosként ért célba.
Magyarország elsô olimpiai aranyát a 18 éves
Hajós Alfréd nyerte, aki a 100, majd az 1200
méteres gyorsúszást is megnyerte, nyílt vízi
versenyen a Zea-öbölben, 40 ezer nézô elôtt.
Robert Garrett, amerikai, aranyérmes diszkoszvetô
1900 – Párizs
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elsôsorban
Coubertin érdemeinek elismeréseként 1900-ban
Párizst bízta meg a második olimpia megrendezésével.
A francia fôváros azonban ebben
az évben világkiállításra készült, és az olimpiát
csupán a kiállítás elhanyagolható részeként kezelték.
A francia átlagpolgárt is leginkább a frissen
épült Eiffel-torony foglalkoztatta. Nagy
káoszt okozott a maratoni futóverseny, amelyet
Párizs utcáin rendeztek, ahol sok versenyzô eltévedt
– a végsô gyôzelmet a kiváló helyismerettel
rendelkezô francia Michel Théato szerezte meg.
1904 – St. Louis
A játékok gyakorlatilag a rendezô amerikaiak
háziversenyévé degradálódtak. A 85-bôl 69-
ben hazai gyôzelem született. Például vízi pólóban
nem volt kétséges, hogy melyik ország
nyer – csak amerikai csapatok indultak. A mindössze
négyfôs magyar csapat éremkollek ciója
(2 arany, 1 ezüst, 1 bronz) Magyaror szá got
az ötödik legeredményesebb nemzetté tette.
1908 – London
A londoni olimpiát a Szt. Pál katedrálisban celebrált egyházi szertartás vezette be, ahol állítólag
elhangzott a Coubertin bárónak tulajdonított mondat: „Nem a gyôzelem, a részvétel a fontos!”
A maratoni 42 km-es távot 195 méterrel megtoldották a szervezôk: ennyivel vitték hátrább a rajtot,
hogy a királyi család a windsori kastély elôl jobban láthassa az eseményt. A magyar kardozóktól
ezen az olimpián kezdett el rettegni a világ: csapatunk mellett egyéniben Fuchs Jenô nyert, s olimpiai
bajnok lett a birkózó Weisz Richárd is.
1912 – Stockholm
A stadion egymillió koronás költséggel,
középkori lovagvárak stílusában épült. 28
ország 2541 versenyzôje tökéletes körülmények
között érezhette magát. Elôször képviseltette
magát minden kontinens, elôször
használtak elektromos idômérôt és célfotót,
és elôször itt vehettek részt nôi úszók
a játékokon. A magyar delegáció a 10.
helyen zárt. Aranyszerzésben kardozóinkra
ismét számíthattunk, a csapatunk mellett
egyéniben Fuchs Jenô is megvédte címét;
harmadik elsô helyünket a sportlövô
dr. Prokopp Sándor szerezte hadipuskaversenyben.
Az amerikai Pat McDonald nehézatléta
1920 – Antwerpen
A NOB1914-es kongresszusán ugyan a legtöbb
szavazatot a magyar fôváros kapta, a
VII. olimpiát aztán mégis Antwerpen rendezte,
ahová a központi hatalmakat nem hívták
meg – így még ki is zárták a magyar sportolókat.
Az olimpia sikerérôl annyit, hogy a 25
ezres antwerpeni stadionban csupán a focidöntôn
volt teltház, a rendezôk többnyire
iskolásokat vezényeltek ki a tribünökre, és
ingyenjegyeket osztogattak. Az antwerpeni
olimpia ugyanakkor sok újdonságot hozott:
a játékokat az ötkarikás zászló alatt nyitották
meg, és a sportolók elôször tettek olimpiai
esküt.
1924 – Párizs
1924-ben Párizs másodszor kapta meg a rendezés lehetôségét, a játék már a „gyorsabban,
magasabbra, erôsebben” jelmondat jegyében zajlott. A résztvevô nemzetek száma 44-re ugrott –
a játékokról ezer újságíró tudósított. A 100 méteres síkfutást most elôször nem amerikai, hanem
az angol Abrahams nyerte, míg 400-on a skót Liddell gyôzött. Kettejük történetébôl készült
a Tûzszekerek címû film. A magyar származású, amerikai Johnny Weissmüller aranyérmes
lett a 100 és a 400 méteres gyorsúszásban, a 4x200 méteres amerikai váltóval, sôt még
pólósként is szerzett egy bronzot.
Harold Abraham angol atléta (jobbról a második) célszalagot szakít százon
1928 – Amszterdam
A háborús ellentétek áthidalására az 1928-as olimpia rendezési jogát a semleges Hollandia
kapta meg. A megnyitóünnepségen elôször gyulladt meg az olimpiai láng. Tizenhat év után
végre Németország is meghívást kapott. Ekkor rendeztek egyébként elôször nôi atlétikai
versenyt, ami még IX. Pius pápa és az olimpiától távolmaradó Coubertin rosszallását is kivívta.
Magyarország – 5 arannyal és 5 ezüsttel – a 9. helyen zárt az éremtáblázaton.
Eric Lemming svéd gerelyhajító aranyérmes dobása
1932 – Los Angeles
A korszak legimpozánsabb, legszínvonalasabb, leggrandiózusabb
olimpiáját rendezték az amerikaiak. Óriási reklámkampányt
csaptak, a megnyitóra megtelt a 105 ezer fôs
befogadóképességû Coliseum. „Az olimpiai faluban barátkozhattunk
mindenféle néppel, vallásra és a bôr színére való
tekintet nélkül, s barátságok ezrei szövôdtek” – nyilatkozta
hazatérve Jekelfalussy-Piller György, aki megnyerte
a kardvívás egyéni döntôjét.
A lengyel Stanislawa Walasiewicz
mellbedobással gyôz
1936 – Berlin
Az olimpiai helyszíneket zsúfolásig megtöltô közönség karlendítéssel fogadta a német gyôzelmeket.
Mindezt 38 alkalommal tehette, s a házigazdák 38 arany- 31 ezüst- és 32 bronzérmükkel
a legeredményesebb nemzet lettek, megelôzve az Egyesült Államokat (24-21-12) és a szenzációsan
szereplô, 10-1-5-ös mérleggel záró Magyarországot. Az olimpia legnagyobb csillaga
Jesse Owens lett. A 23 éves fekete atléta négy aranyérmet szerzett a két sprintszámban,
a 4x100 méteres váltóban és távolugrásban. A Führer nem volt hajlandó gratulálni Owensnek.
Találkozások 33. oldal