Találkozások magazin 2008. május - T-Mobile
Találkozások magazin 2008. május - T-Mobile
Találkozások magazin 2008. május - T-Mobile
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Gasztronómia<br />
Gasztronómia<br />
Nyílik már<br />
a csalános eper<br />
Dió Étterem<br />
„Egy étterem magas áraihoz képest úgy romlik az ételek minôsége,<br />
ahogy növekszik a borsmalom mérete” – mondta Bryan Miller, a híres<br />
New York-i étteremkritikus. Ezért – igaz, csak egy pillanatra – elbizonytalanodtam,<br />
amikor a budapesti Dió étteremben megjelent a pincér és<br />
akkora borsmalom volt nála, mint Arnold Schwarzenegger felsôkarja.<br />
Ez is azt bizonyítja azonban, hogy minden jó bemondás mögött elôítélet<br />
lapul, a Dió ugyanis igen-igen jó étterem. Azt nem mondom, hogy<br />
az árak nem orbitálisak, Lajka kutya háromszor körberöpülné velük<br />
a Földet, de a minôség egyáltalán nem hagy kívánnivalót maga után.<br />
Szöveg: Szántó Péter Fotó: Dió Étterem, Burger Barna<br />
Ami pedig külön dicséretére válik a helynek,<br />
hogy az oly sok mohó szakács által megbecstelenített,<br />
oly sok túllisztezett rántásba, zsírkockába<br />
fullasztott magyar konyhának kíván megbecsülést<br />
szerezni, újrafogalmazva azt. Szerencsére<br />
anélkül, hogy a mostanság divatos fúziós konyha<br />
butaságába esne. (A gasztronómia szakértôi<br />
azt mondják, mi mindig pofára esünk, mert akkor<br />
ülünk föl egy divatvonatra, amikor mindenki más<br />
már leszáll: tessék megnézni, hogy mostanában<br />
minden magyar borász chardonnayt csinál,<br />
és minden második vendéglô fúziós: veronai<br />
polentában kirántott bécsi szeletkék thai currys<br />
mexikói salsával…! Brrrr!)<br />
Szóval a Dió nagyon tiszta vonalat vezet, úgy<br />
magyar, hogy modern. A melegszínû faborítás,<br />
a falak cirádái, az indás szecessziós lámpa,<br />
a nagy üveglapokra homokmosott virágok<br />
mintha csak egy hatalmas, de nagyon visszafogottan<br />
stilizált tulipános láda atmoszféráját<br />
adnák. És akkor még nem is meséltem a klotyóról<br />
a Zsolnay-porcelánnal, meg mellette az oroszlános<br />
vízköpôrôl. Az ételek meg: szerintem utoljára<br />
Thököly Imre fôzetett ebben az országban<br />
káposztás harcsát, gesztenyemézes tárkonymártást,<br />
vagy kapros-tökös lecsót.<br />
Mármost az ember azt gondolná, hogy ha egy<br />
országban az étel-toplistán a sajttal-sonkával<br />
töltött rántott pulykamell áll (lehetôleg tegnapról,<br />
jól megmikrózva), akkor istenkísértés ilyen éttermet<br />
nyitni. A jelentôs számú fizetônézô viszont –<br />
aki velünk együtt élvezi végig az ebéd gyönyöreit<br />
Ami pedig külön dicséretére válik a helynek, hogy az oly sok<br />
mohó szakács által megbecstelenített, oly sok túllisztezett<br />
rántásba, zsírkockába fullasztott magyar konyhának kíván<br />
megbecsülést szerezni, újrafogalmazva azt. SZÁNTÓ PÉTER<br />
– ellentmondani látszik ennek. Igaz, fôleg<br />
a magyar konyhára kíváncsi külföldiek a törzsközönség<br />
a Sas utcai létesítményben, de hétköznap<br />
a környékbeli bankfiúk (és -lányok) is ide járnak.<br />
Miután minden jó pletykát utoljára tudok<br />
meg, én is csak terjeszteni tudom, hogy állítólag<br />
nyílt titok: Sváby András tévés személyiség<br />
Találkozások 60. oldal<br />
Találkozások 61. oldal