74â75. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

IX. Évfolyam. Budapest 1899. szeptember hó 16. 74—75. (828—829.) szám. 

KÖZTELEK 

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. 

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 

Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. 

Nem tagoknak előfizetési díj: 

Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. 

Megjelenít miien szerdái és szombaton. 

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Köztelek.), 

Clloi-út 35. szám. 

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. 

A szegedi kiállítás egyik erkölcsi 

pointjaként irjuk ide ezeket a sokat jelentő 

szavakat. 

Már a miniszterelnök beszédén, 

melyet a szegedi díszlakomán tartott, 

czélzatosan végig húzódott az a felfogás, 

hogy a nemzet gazdasági előrehaladásának 

egyesült erővel, a mezőgazdasági, 

ipari és kereskedelmi tényezők békés 

összmüködésével kell történnie. 

Hogy a magyar miniszterelnök így 

beszélt, hogy mikor Szegedre jött, egyik 

oldalán a földmivelésügyi, másik oldalán 

a kereskedelmi miniszterre mutatott reá, 

ezt igen természetesnek találjuk. A miniszterelnök, 

ki maga is gazda, igen jól 

ismeri az egyes osztályok, vagy mondjuk, 

az egyes érdekeltségek érzékenységét s 

igy, mikor egyik oldalról lelkes gazdának 

vallotta magát, mikor erkölcsi elismerést 

szolgáltatott egy agrárius vállalkozásnak 

s a kitartó munkálkodásra buzdító szavakat 

mondott a gazdatársadalom vezetőinek 

: ugyanakkor jól tudta a miniszterelnök, 

hogy ezekben az elismerő és 

buzdító szavakban hivatalosan elismerte 

annak a mozgalomnak a jogosultságát 

is, amelyet a kiállítást rendező OMGE., 

úgyis mint a gazdasági egyesületek orsz. 

szövetségének központja indított meg és 

képvisel. 

De nehogy buzdító szavainak azt a 

messzebb menő jelentőséget tudják be, 

hogy most más eo ipso egyetért az agrárius 

törekvésekkel s az ezekbe belemagyarázott 

túlzásokat a magáévá teszi; 

„Egyesült erővel/ 

sodtunk mi el ennyire, hogy áradatunkkal 

szemben a veszélyeztetett osztályok 

érdekei védgátak emelésére szoruljanak? 

Gondolkoztunk azon, hol van tehát csak 

egyetlen érintkezési ponton is az az elnyomott 

ipar, az az agyonfojtott kereskedelem, 

mely a gazdatársadalmi mozgalmakban 

rovására történt túlkapások miatt paértékesitsük 

; 

nehogy továbbá arra magyarázzák nyilatkozatát, 

miszerint a gazdaosztály érdekeit 

a kormány más, jogosult közgazdasági 

érdekek rovására is hajlandó volna támogatni, 

mindezen feltevések elkerülése végett 

igen helyesen hangoztatnia kellett a 

nemzet gazdasági tényezőinek egyforma 

létjogosultságát, békés és harmonikus 

együttműködésüknek szükségességét. 

Bizonyára nem lett volna szükség 

erre az óvatosság számba menő körültekintésre, 

ha a magyar közéletben tisztázva 

volna már, hogy mi is tulajdonképpen 

az az agrárizmus s hogy tulajdonképpen 

mi tartozik a gazdatársadalom hivatott 

orgánumainak a programmjába azok 

közül a törekvések közül, amelyeket 

— bárhonnan és bármely tendencziával 

lépjenek is fel -— egyszerűen az 

agrárizmus bö köpenye alá bujtatnak, 

egyszerűen az OMGE. tulhajtásai közé 

irnak fel. Ha a közvélemény előtt tisztán 

állana az, hogy az u. n. agrárizmust, 

amely innen indult ki, átvitték már a 

közélet több olyan terére, ahol azokért 

az OMGE. felelősséget nem vállalna, velük 

egyet nem értene: ha tudnák azt, hol 

kezdődik a gazdatársadalom rendes csatasora 

s hol kezdődnek a szabadkézre folytatott 

guerilla hadjáratok, akkor a miniszterelnöknek 

nem lett volna szüksége arra, 

hogy a Szegeden felállított mérlegnek 

egyik serpenyőjébe a földmivelésügyi, 

másik serpenyőjébe a kereskedelemügyi 

minisztert ültesse. Azonban, mert annak 

a bizonyos agrárizmusnak mivoltja, 

magva, czélja, iránya felől a közvélemény 

még nem eléggé felvilágosodott, a miniszterelnök 

bölcs belátására vall, hogy 

mikor egyik kezével a gazdákat, ugyan 

akkor másik kezével a többi gazdasági 

tényezőket simogatta. 

Ám ami igen természetes s egyszer 

ü észszel megérthető, annak egészen 

más magyarázatot igyekeznek adni. Az 

azóta történt felszólalásokon, a sajtón s 

a közfelfogáson egy vörös vonalat húznak, 

végig, amelynek szálai a miniszterelnök 

nyilatkozataiból erednek; ezl a 

vörös fonalat abban látják és láttatják, 

hogy a miniszterelnök szavaiban megérdemelt 

intelem foglaltatott a gazdatársadalom 

számára. Ugy mondják, itt volt 

az ideje annak, hogy az agráriusokat 

figyelmeztessék arra, hogy ők nemcsak 

egyedül vannak ebben az országban s 

dicsérik a bölcs belátást, mely ezt az 

idejében alkalmazott intést az agráriusok 

egyoldalú és túlzó törekvéseinek ellenében 

határjel gyanánt állította oda. 

Olyannyira szemtől-szembe találkoztunk 

a „nagy tósztnak" ezzel az 

értelmezésével, hogy magunkba tértünk 

elmélkedni a fölött: mikor is hatalma- 

Vetőmagvak 

legelőnyösebb beszerzése és értékésitése 

Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél\ Budapest, V., Alkotmány-u. 31 

Mai számúak 32 oldal.

1376 KÖZTKLEK, i 899 SZEPTEMBER HO 16. 74—75 SZÁM. 9-lK EVKOLYÁM 

naszkodhaí? Gondolkozni igyekeztünk, 

hogy voltaképpen mit is vétettünk mi az 

ipar s a kereskedelem tisztes tényezőinek, 

de sajnos, elhatalmaskodásunk 

semmiféle tüntetére rájönni nem tudunk. 

Igenis kétségtelen, hogy folyik ma 

egy nagy társadalmi belharcz, folyik 

még pedig azok között, akik a földet 

megtartani s a földmivelö nép érdekeit 

megvédeni akarják s folyik másfelöl azok 

között, akik a földet és mezőgazdaságot, 

az ipart és kereskedelmet a pénzgazdálkodás 

hatalma alá igyekeznek szorítani. 

Harczot viseltünk és viselünk a pénzgazdálkodás 

szertelen elfajulása ellen, 

amely beleköltözködik kereskedelmi és 

ipari vállalatokba s elölve a független kisexisztencziákat, 

nemzeti áldozatok számába 

menő privilégiumokat kaparint a 

karmai közé, amely a nemzetköziség elvét 

vallja, amely szerzett vagyonát nem 

adja oda a földnek, nem használja önálló 

egyéniségek teremtésére, nem adja át a 

közjőlétnek, hanem önző elszigeteltségben 

igyekszik az egekig nőni. Hogy 

konkrét esetekre mutassunk: küzdöttünk 

a malomipar túlkapásai ellen, de ki mondhatná 

azt, hogy iparellenes politika volt 

az, amely néhány fővárosi nagymalomnak 

kezéből kivette az őrlési engedély 

veszélyes privilégiumát ? Hiszen az egészséges 

vidéki malomipar volt első sorban 

a hátunk mögött, tessék csak ma is 

akármelyik hivatott képviselőjét megkérdezni. 

Ezen egyetlen nagyobb összeütközésnek 

keserű ize maradhatott azoknak 

szájában, akik az iparellenes törekvések 

vádját szórják a gazdamozgalmakra. 

Mert más vonalon az ipartámadásnak 

még czélzatát sem lehet törekvéseinknek 

imputálni. Támadtuk a kartelleket, 

támadtuk a hamisitásokat, de 

sem egyik, sem másik sem nem ipar, 

sem nem kereskedelem, hanem ezeknek 

a beteges kinövése. Ezeket a kinövéseket 

irgalmatlanul megvagdalni minden becsületes 

embereknek a kötelessége. 

Ám a borhamisítás ellen indított 

mozgalomban megint csak kereskedelemellenes 

akcziót láttattak. A hamisító 

szemeit törli, a kartelezö jajveszékel 

s akadnak ebben a beteg társadalomban 

olyanok, a kik ezeknek a krokodilus- 

Mert nekünk vannak megfigyeléseink, magyar gazdaközönségben; azt egy lelkes 

kis csoport kunyorálta vagy cziva- 

a melyek az ellenkezőt bizonyítják. Mi 

hangoknak felülnek, akik valami közveszélyes 

akcziót hajlandók látni abban, érdekeltségek szava előtt létesül a század diadalutnak beillő fáradságos hadakozás 

látjuk azt, hogy a körünkön kivül fekvő kodta ki, inkább vergődésnek, mint 

hogy a hamisító nem csalhat tetszése legnagyobb magyar alkotása s megalakul után s ezt is csak ugy, hogy akadt 

szerint, a kartelezö nem adóztathat, a a Vaskapu-csatorna. Avagy talán nem Magyarországnak egy minisztere, aki 

nagyiparba bujt pénzeszsák nem privilegizálhat 

kiváltságokat. 

termények beözönlésének kaput nyissunk ? hiába beszélünk. Igen lassan haladt 

mezőgazdasági érdek az, hogy a keleti megértette azt, amiről évtizedek óta 

Hát ezek az érdekeltségek és ezeknek 

a megtévesztettjei méltán félhetik a az ország szivében vámmentesen raktá- 

Az sem agrárius érdek ugy-e, hogy 

előre a gazdatársadalmi szervezkedés 

s nagy munkával jut szerény eredmények 

birtokába. Aki mást mond, az 

a veszélyét a gazdatársadalmi mozgalmaknak, 

hanem az a kisipar ugyan ne vethető idegen gabonát? Az sem a mi" 

rozhassák fel a minden pillanatban piaczra 

farizeuskodik. 

féljen tőlük, a tisztes ipar a magasabb érdekünk talán, hogy a népek betevő falatja 

: a kenyérgabona ára a börze játék- 

és kereskedelem hozzánk fordulhat 

Sok idő eltelik még, mig az ipar 

fejlettség lépcsőzetén is nyugodtan alhatik 

felőlük, hiszen tudnia és értenie szenvedélyének hullámtorlódásai szerint engedményekért, miként azt ma mi 

kell azt mindenkinek, hogy a mezőgazdaságnak 

nincsen természetesebb értalmasodás, 

hogy az olasz bort a hazai semmiféle alakoskodás, hanem amint a 

igazodjék? Vagy talán ott van az elha- 

teszszük. Addig ne állítson meg bennünket 

deke, minthogy biztos fogyasztót bírjon kereskedelem a vámszerzödések egérutjain 

nyakunkba zuditja? Hogy nyugat munka első eredményeként, haladjunk 

szegedi kiállítást megteremtettük a közös 

az egészséges iparban. Ezt a princzipiumot 

jól ismeri a gazdaközvélemény, jól felől jobban védjük az ipart, mint kelet tovább, jobbra és balra nem, hanem csak 

ismeri a kisipar is, jól tudják figyelmez- 

; felől a mezőgazdaságot ? Vagy végül a előre nézve, „egyesült erővel." B. B. 

tetés nélkül is mindketten, hogy az 

egyesült erővel való haladás titka boldogulásuknak. 

Nem is itt van talán a fájó pont, 

hanem inkább bizonyos kereskedelmi 

érdekeken esett csorba. Ez meglehet. A 

követitö kereskedelemnek kiküszöbölése 

mindenütt ott, ahol erre okvetlen szükség 

nincsen, ez ismét egyik princzipiuma 

a gazda-programmnak. A szövetkezeti 

mozgalom ezt az elvet hadüzenetté változtatta. 

A kisember ne adózzék ezután 

a üzérkedők élelmességének, hanem 

igyekezzék „egyesült erővel" a saját 

javára kihasználni az értékésitésikonjunktúrákat. 

A gabona ne legyen prédára 

bocsájtott bitangáru, a kölcsönre szoruló 

kisember ne legyen az uzsorá^, vagy a 

vidéki takarékpénztárak polipkarjai közé 

vetett áldozat, hanem a szövetkezeti szervezkedés 

errejével védje érdekeit ki 

ahogy tudja. Tartsunk vásárokat, aukcziókat, 

kiállításokat, érintkeztessük a 

fogyasztókat a termelökkel minél szélesebb 

vonalon s ki vele, aki felesleges közöttük. 

Ily értelemben megvan a hadviselés 

a gazdamozgalmakban, még pedig 

igen szép éredménynyel. Éz fájhat a 

talajt veszített exisztencziáknak és a gátra 

talált, nagyigényű pénzvállalkozásoknak, 

de a nemzet szive, amelyhez a közjólét 

áll a legközelebb, örül ennek. A tisztes 

kereskedelem megtalálja azért a maga 

hivatását, a maga feladatait, amelyekre 

nézve a mezőgazdával szoros egymásra 

utaltságban áll. Igenis, a közvetítés terhes 

adóitól való felszabadítás, meg a tisztességtelen 

tünetek ostorozása, kereskedelmitéren 

is agrárius kötelesség és ennek a 

kötelességnek teljesítéséért emelt vádakat 

szívesen halljuk, azokra büszkék vagyunk. 

De álljon hát elő az a természetes és jogos 

kereskedelmi érdek, a melyen az erőszak 

csorbát ejtett. Mondják meg, hogy 

az a néhány szerény vívmány itt, az a 

néhány operáczió ott hol, miben és mikor 

akasztotta meg az ország kereskedelmi 

szervezetének nagy gépezetét? Kereskedelem 

és ipar hivatott szószólói 

mondják meg, mely vonalon tapasztalták 

a leintendő agrárius elhatalmasodást? 

közteherviselés terén élvezünk előnyöket 

azzal, hogy a földadó egyéb közterhekkel 

együtt a föld jövedelmének csak negyedrészét 

nyeli el? 

Mutassa meg már nekünk- valaki, 

mely ponton hatalmasodtak el az agráriusok, 

hol és- mikor érvényesült : csak 

egyetlen főben járó követelésük is annyira, 

hogy törekvéseik visszaverését a közérdek 

követelje, hogy elbizakodottságuk ördögét 

szigorú intelmekkel .kelljen megzabolázni, 

hogy ipar és kereskedelem a jogosult 

féltékenység- szemüvegén keresztül nézhetnék 

térfoglalását! 

Mutassák meg csak egyetlen halottunkat, 

megröviditettünket vagy ezekre 

jelöltünket a közgazdaság életre jogosult 

tényezői között! Mert mi mindezeket nem 

látjuk, az elfojtott hasznos exisztencziák 

fájdalmas hangjait nem tudjuk meghallani. 

Nem tudjuk magunkat sehogysem 

a nekünk tulajdonított támadás uri szerepébe 

beletalálni, sőt ugy érezzük, mintha 

nagyon is védekeznünk kellene, ilyen 

magyarázatok után még jobban, mint 

eddig; ugy érezzük, hogy még a védelem 

aktív szerepében is oly kevesen 

vagyunk, hogy nemcsak minden társadalmi 

erőnket egyesíteni kell, hanem még 

a kormány önbelátásából folyó jó akaratát 

sem nélkülözhetjük. Olyan képviseletünk 

nekünk nincsen, amely befolyását 

törvényhozási alkotásoknál érvényesítené. 

Ipar és kereskedelem egyetlen veszélyeztetett 

érdeke megtalálja ott a maga száz 

emberét; a mezőgazdaság száz, napi kérdése 

egy emberre is alig 'talál. Ez ,a 

szomorú igazság. 

Rosszakarat vagy naivság sugalmazhatja 

csak a közvéleménynek azt, hogy 

a gazdatársadalmi mozgalmak már túllőttek 

a czélon, azok a köz érdekében 

már leintendök, szűkebb mederbe terelendök. 

Aki tisztán lát, az most is 

ugy látja a gazdatársadalmat: széttagoltan, 

egyes alkalmiságok által összecsoportosulva 

s felbuzdulva, de azután 

ismét letargiába esve s ami vívmány 

van egyik vagy másik irányban, az 

bizony nem annak a nyers erőnek az 

erőszakos munkája, amely tényleg él a

74—75. SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899 SZEPTEMBER HÖ 16. 1377 

A miniszterek Szegeden. 

Csoportban vagy egyenként a kormánynak 

úgyszólván összes tagjai meglátogatták a 

szegedi kiállítást. Előljárt természetesen Darányi 

miniszter, aki már József főherczeg kalauzolása 

közben olyan alaposan megismerte a kiállítást, 

mint talán senki más. Mindjárt az első napokban 

Lukács pénzügyminiszter látogatta meg a 

kiállítást. Széli Kálmán miniszterelnök szeptember 

hó 8-án érkezett Szegedre. Kíséretében 

voltak Darányi Ignáez, Hegedűs Sándor és 

Plósz Sándor miniszterek, Vörösmarty ős Széli 

Ignáez államtitkárok, Beniczky Ferencz főispán, 

Beniczky Lajos alispán, Pásztélyi István, 

Győry Lóránt és Hollári miniszteri titkárok, 

Thaly Zsigmond üzletvezető és Steyskal 

felügyelő. 

A kormány tagjait Szeged városa s a 

kiállítási rendezőség lelkes fogadtatásban részesítette, 

utjok valóságos diadalut volt a kiállítás 

területéig. 

A kiállításon Bujánovies Sándor, a rendezőbizottság 

elnöke, üdvözölte a vendégeket a 

magyar gazdasági egyesületek országos szövetsége 

nevében, a hállgatók lelkes éljenzése közt 

fejezve ki, hogy ez a látogatás fokozza a 

magyar gázdákban a miniszterelnök iránti 

ragaszkodást és a kormány iránt a bizalmat. 

Széli Kálmán miniszterelnök erre igy 

válaszolt: 

Igen tisztelt elnök ur, igen tisztelt 

üraim! Mindenekelőtt fogadják őszinte köszönetemet 

a magam és minisztertársaim nevében 

azért a szives meghívásért, amelyet 

hozzám intézni méltóztattak. 

De ezen köszönethez én egy másik 

köszönetet is csatolok. A kormá,ny nevében 

köszönetet mondok a gazdaszövetség intézőinek 

azért á szerenesés gondolatért, hogy az 

első mezőgazdasági kiállítás székhelyéül 

Szegedet választották. Szeged a nagy, hatalmas 

magyar Alföldnek méltó központja; 

Szeged nagy gazdasági ós kulturális hivatással 

biró fókusza ennek a ,nagy magyar 

vidéknek, mondhatni, az ország egy nagy 

részének. Az ilyen kiállítások nemcsak gazdasági, 

hanem kulturális és nemzeti missziót is 

teljesítenek, azért nagyon szerencsésnek tartom 

azt a gondolatot, amely önöket ide vezérelte, 

Szeged szép városába. 

Azzal, hogy én minisztertársaimmal 

együtt a legnagyobb készséggel tettem eleget 

az önök meghívásának, bizonyítani akarom 

és bizonyítani akarjuk, hogy Magyarország 

földmivelési érdekeit Szivünkön hordjuk. Mi 

tudjuk és meg vagyunk arról győződve és 

ez irányozza lépteinket, intézkedéseinket, 

politikánkat, hogy Magyarország földmivelésügyét 

az állam, a kormány, a társadalom 

kell, hogy_ ápolja, védje, istápolja és fejleszsze. 

fÉlénk tetszés, helyeslés és hosszas 

éljenzés.) 

És hogy ezen meleg érdeklődésnek 

élénk bizonyítékát adjuk, azért jelentünk 

meg, hogy megszemléljük ezt a fényesen 

sikerült kiállítást, amelyet önök hosszas, 

nehéz munka eredményeül; mutatnak be, 

gyönyörködtetésül, buzdításul, oktatásul és 

erre fog ez nekünk is szolgálni; meg 

vagyok győződve, hogy ezt a hatást fogja 

ránk is tenni. 

Köszönöm még, egyszer a szives megemlékezést. 

(Hosszantartó, lelkes, éljenzés). 

Ezután a kormányelnöknek bemutatták 

a kiállítás rendezőségének jelenvolt tagjait s a 

kiállítás megtekintésére indultak. 

A kiállítás megtekintéséhez fűződő mozzanatokat 

a napilapok tüzetesen ismertették. 

Ezeknek ismétlésétől e helyen eltekintünk; 

ki kell azonban emelnünk a miniszterek tiszteletére 

tartott diszlakoma néhány tosztját, a 

melyek közöl a Széli Kálmán tósztja bátran 

beiliik programmbeszédnék is. 

A Tisza szállóban tartott fényes díszlakomán 

az első felköszöntőt Széli Kálmán miniszterelnök 

mondotta a királyra. 

Igen tisztelt Uraim! Minden mélyebben 

érző ember önkénytelenül belsejébe pillant 

vissza, ha életében valamely számottevő 

esemény éri, jó vagy rossz. A benső legnemesebb 

érzelmei közé nyul és azokból hoz 

fel és azoknak nyit utat. Én ma egy számottevő 

napot éltem át és kihez fordulhatnék 

inkább, micsoda érzelmet hozhatnék fel 

belsőmből, a mely magasztosság, nemesség 

tekintetében ezzel versenyezhetne, mintha 

arra gondolok először és ahhoz fordulok, a 

kire, ha magyar ember gondol, gondolata 

fohászszá és áhítattá válik és a kinek, ha 

kíván valamit, kívánsága imává változik át, 

arra, a kinek minden gondolata, minden szava, 

minden tette magyar nemzetének, melyet 

nagy szivébe befogadott, boldogítására van 

irányítva, Magyarország koronás királyára. 

(A jelenlevők felállanak.) Husz évvel ezelőtt, 

midőn egy irtózatos sorscsapás megrendítette 

az országot és megrendített minden 

magyar embert, midőn ez a szép, ez a ma 

méltán az Alföld gyöngyének nevezhető 

nagy város elpusztult, ihletszerü jóslattal 

Ezután Páljfy Ferencz polgármester 

emelt szót, hangsúlyozva, hogy a kiállítás legnagyobb 

erkölcsi sikerének tekinti azt, hogy a 

kiállítás alkalmából a város falai között üdvözölheti 

Magyarország miniszterelnökét, a 

kinek egészségére üríti poharát. 

Utána Bujanovics Sándor, a kiállítás 

rendező-bizottságának elnöke szólalt föl. Megemlékezett 

a régi barátság kötelékeiről, a melyek 

őt Széli Kálmánhoz fűzik s lelkes szavakban 

a miniszterelnök egészségére ürítette 

poharát, kívánván neki, hogy az ő kormányzata 

a jog, törvény és igazság uralmát megvalósítsa. 

Vadnay Andor főispán konstatálja, hogy 

a szegedi országos mezőgazdasági kiállítás 

képezi gazdasági és társadalmi téren első nagy 

sikerét annak a politikának, a mely Magyarországon 

szunnyadó erőket vezetett vissza a 

politika mezejére és sok fényes tehetségnek 

nyitott utatt az érvényesülésre. Nemcsak a 

maga nevében, hanem a tiszaparti és az 

alvidéki vármegyék összes lakossága nevében 

beszél, midőn kijelenti, hogy ahhoz a ragaszkodáshoz 

és tisztelethez, amelylyel az alföld 

népe a miniszterelnök egyénisége, hazafisága 

és államférfiúi bölcsessége iránt viseltetik, 

azokhoz az érzelmekhez a mai naptól kezdve 

egy sokat jelentő bizalom csatlakozik a jövőre. 

Poharát Széli Kálmán egészségére üríti. (Lelkes 

éljenzés.) 

Várhelyi Rózsa Izsó Szeged város polgársága 

nevében élteti Széli Kálmán miniszterelnököt, 

a parlamenti béke helyreállítása körül 

kifejtett és jogainkért vívott küzdelmeiért; élteti 

továbbá Darányi, Plósz ős Hegedűs minisztereket 

és Széli Ignáez és Vörösmarty államtitkárokat. 

Ezután következett Széli Kálmán miniszterelnök 

beszéde. 

Széli Kálmán a gazdákhoz. 

Igen tisztelt uraim! Örömmel jöttem ide 

önök közé, hogy én is szemléljem annak a 

kiállításnak fényes sikerét, a melyet e szép 

városban egy szerencsés instituiezióként a Gazda* 

sági Egyesületek Országos Szövetsége létesített. 

Eljöttem, hogy okuljak, mint mások, gyönyörködjem 

benne mint mások és örüljek 

fényes sikereinek. És önök ez eljövetelt örömünneppé 

változtatták át avval a szives fogadtatással, 

azokkal a rokonszenves, megtisztelő 

szavakkal, melyek felém hangzottak, azokkal a 

jóleső, jó magyar érzéseket kifejező szavakkal, 

a melyeket láttam és azért örömünnep lesz 

nekem ez ma, a mely mindig emlékemben fog 

maradni, örömünnep, amely megtisztel, lelkesít 

ós felemel mint gazdát, mert igaza van az én 

fiatalkori barátomnak, az vagyok szenvedélylyel, 

testestől-lelkestől. Eljöttem és annak, a mit 

láttam, örültem és azt, a mit láttam, egy nagy 

munkának fényes eredményét és a gazdák szolidaritási 

érzésének egy nagy tanúságát, örömmel 

üdvözöltem és lelkesedéssel szemléltem, 

mint gazda; de büszkeséggel tölt el és elismeréssel 

fogadtam mint az országnak ez időszerint 

első tisztviselője, a kinek kezére vannak bizva 

ez időszerint az ország politikai és gazdasági 

érdekeinek kezelése és gondozása. Hát én szeretem 

a földet, én szeretem kora ifjúságomtól 

fogva nemcsak azért, mert azt tartom, hogy 

ez országban az államfentartó élem a gazda, 

nemcsak azért, mert azt tartom, hogy az első 

polgári státus, nemcsak azért; szeretem, mert 

szeretem a természetet ős szeretem benne a 

azt mondta : „Szeged szebb lesz mint valaha". 

költészetet, és talán többért: mert az a foldjgyobban, 

És jóslata beteljesült, szebben, naam 

a rög, a melyet szeretele, és a mélyet szere- 

mint azt ő maga a nagy szivében tünk, a melyhez én ragaszkodom, és a melyhez 

megálmodta. És ezért ő megérdemli, hogy 

ragaszkodunk mindannyian, az a föld leheli 

ha mindenütt, Szegeden inkább, mint bárhol 

róla essék az első szó, neki legyen szentelve 

az első gondolat. És azért én Önöket, tisztelt 

belénk azt a szent érzelmet és önti belénk elolthatatlanul 

és kiirthatatlanul, a mély a magyart 

magyarrá, teszi, a mely a magyart hazájához 

Uraim, arra hivom fel, hogy ürítsenek fűzi és a melyből meriti legközvetlenebbül a 

velem poharat Magyarország királyának dicsőségére. 

hazájához való rendületlen ragaszkodást és 

Éljen ! (Hosszantartó zajos tetszés, 

éljenzés és taps.) 

hazaszeretetet. Hát igen tisztelt Uraim, megvédeni 

ezt a földet, megtartani a magyarnak 

szent kötelessége a társadalomnak és az országnak 

; mert a végén is igaz az, hogy akié a föld, 

azé az ország. 

Egyiknek sem szabad cserben hagyni a 

másikat, a társadalomnak sem, az országnak 

sem. Mindegyiknek meg kell tenni a magáét 

és elsősorban a gazdatársadalomnak, nagy 

munkával, nagy kitartással, nagy küzdelmekkel, 

a melyek azonban eredményre vezetnek, a mint 

láttuk ma. De, tisztelt uraim, a modern államélet 

minden gazdasági erőnek állandó és hatályos 

funkezionálását követeli, egy ország gazdasági 

ereje ellentálló, nagy csak akkor lehet, 

ha minden gazdasági érdeknek egyeteme összhangzatos 

fejlesztésben részesül. Hiszen az 

állam a maga organizmusában nem egyéb és 

nem más, mint minden más organizmus; nem 

lehet ős nem szabad kizárólag és a többi rovására, 

nem szabad a testnek egy szervét sem 

egyoldalulag kifejteni a többinek elhanyagolásával, 

hiszen minden szervnek meg van a maga 

funkeziója, az egyiknek nagyobb, a másiknak 

kisebb, az egyiknek kapitális a feladata, a másiknak 

kiegészítő és segitő a feladata, de az a 

szervezet csak akkor egészséges, mert abban 

áll az élet, ha benne minden szerv működik 

és minden szerv egészséges 

És azért nem akarhatja a magyar gazda 

és nem akarhatja a magyar politikus, hógy 

csalt a földmivelési érdekek — bár első sorban 

ezek igényelhetik méltán— képezzék' az állam, 

a törvényhozás gondozásának tárgyát, összhangzatos 

fejlesztésben, minden irányú fejlesztésben, 

harmonikus fejlesztésben áll ennek a 

titka. Legelső, legnagyobb. és legfontosabb féladat 

az ország földmivélését és gazdasági érdekeit 

védelmezni. Hiszen — és ebben különbözik a 

magyar gazda Európa többi gazdájától —: a 

magyar gazda ebben is liberálisabb és ebben is 

türelmesebb, ebben is elfogulatlanabb és a magyar 

gazda tudja — és ebben igaza van — hogy 

joga van az államtól követelni, hogy az állam 

védje és támogassa; de nem akarja a magyar 

gazda azt a többi gazdasági érdek rovására 

tenni, hanem összhangzásba akarja azokat hozni, 

mert tisztelt uraim, a háború nem lehet végczélja 

senkinek sem; a küzdelemben igen, de 

nem a háborúban fekszik az eredmények titka;

1378 KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HÓ 16. 74—75. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. 

az ellentétek szembeállítása, az eltérések kidomboritása 

nem lehet feladata senkinek, de 

igenis egyeztetése, harmonikus egyeztetése 

minden tényezőnek, minden érdeknek, minden 

ágazatnak, minden erőnek; az lényegileg a 

feladata minden téren társadalomnak és államnak 

egyaránt. 

Én tisztelt uraim, azt hiszem hogy önök 

helyeslik ezeket; hogyne helyeselnék? Nem 

lehet az másképp, mert hiszen önök tudják 

azt, hogy nem szenved csorbát ezért semmi 

tekintetben az a főezél és az a főtekintet, 

hogy Magyarország gazdasági politikájában az 

Én azt hiszem, t. uraim, hogy eltaláltam 

a helyes utat s azért arra a harmonikus 

együttműködésre és egyetértő és vállvetett 

működésre és munkára emelem poharamat, 

amely hivatva van ezen ország gazdasági rekonstrukcziójában 

egyesíteni minden gazdasági 

erőt, minden gazdasági tényezőt, minden 

gazdasági forrást. Első sorban a legnagyobb 

faktorra, az ország földmivelésügyére, mint arra, 

amely alapvető gondolata kell hogy legyen a mi 

gazdasági politikánknak s amely mindenekfelett 

áll és emelem poharamat arra, hogy a szolidaritási 

érzés és az a kitartó és szakadatlan 

munka, amelynek fényes eredményét ma láttuk, 

az én gazdatársaimat és Magyarország 

gazdatársadalmát ezután is lelkesítse, ezután 

is vezesse és ezután is bátorítsa és a küzdelmekben 

és a munkában, amelyek előtt állanak, 

istápolja, segítse és támogassa; és meg 

lehetnek arról győződve, hogy a magyar földmivelésügynek 

minden legiUm érdekét és minden 

legitim ügyét ez a kormány, mint minden 

kormány — mert más magyar kormány nem 

is képzelhető — istápolni, támogatni, elősegíteni 

fogja. 

Nem zárhatom be szavaimat anélkül, 

hogy egy érzésnek még kifejezést ne adjak és 

az az érzés bennem él attól a pereztől fogva, 

midőn ennek a szép városnak falai közé 

jöttem. Éo is azok közé tartozom, akik annak 

idején megdöbbentek és siránkoztak afelett a 

csapás felett, amely ezt a várost érte és 

majd-majd kétségbe estek a felett, hogy lehet-e 

a magyarságnak ezt a nagy, ezt a hatalmas 

fészkét előbbeni erősségébe és jelentőségébe 

visszaállitani, amire nem neki, hanem az 

ország és a magyar nemzetnek szüksége van 

és az a könnycsepp,' amely a mi dicső királyunknak 

szemében ragyogott, midőn Szeged 

romjai felett összefacsarodott az ö nagy szive, 

ez adta meg minden magyar embernek a 

vigaszt, hogf be fog teljesülni az ő jóslata. 

És hála az isteni gondviselésnek, Szegednek 

polgársága, fáradhatatlan, hazafias és 

derék munkájának, amiért az ország elismerését 

érdemli, hála a nemzet, hála a dicsőségesen 

uralkodó király közreműködésének, ez a 

város előállott szebben, mint valaha és főnixként 

támadt fel hamvaiból. És hála az isteni 

gondviselésnek és hála a magyar állameszmének, 

hála a magyar nemzet minden érdekének, 

hogy ez így van, mert egy nagy ország 

talán nincsen annyira rászorulva erre, de egy 

kis országnak, mint a mienk, amelynek nehéz 

feladatai vannak, ha megállani és fejlődni 

akar, annak nemcsak erős központtal kell birnia, 

de birni kell a nagyon erős és biztos gyupontokkal 

a peripheriában is, mert nem élhet meg egy 

ország tisztán csak abból, ami a központból 

kisugárzik. 

Egy országnak erős központja mellett 

külső fokusokkal is kell birnia, amelyek államfenntartó, 

fajfenntartó és kulturális hivatással 

biró gyülhelyei, éltető elemei az egész állami 

életnek. Az országnak ezen a pontján kiváló 

fontossággal bir ez a tekintet és ez az, ami engem 

örömmel tölt al ,és ez az, amiért én igazán, 

lelkem, szivem mélyéből és lelkesedve örvendezek 

a felett, hogy Szegedet olyannak találtam, 

aminő. Bámulom fényét, bámulom kulturális 

és gazdasági állapotát. Ugy érzem magamat 

itt, mint bármely szép európai városban. 

Szeged szebb, mint aminőnek képzelhettem, 

mert nem láttam, amióta rekonstruálva lett. 

alapvető gondolat az ország földmivelésügyének 

és érdekeinek minden téren és minden 

tekintetben való fejlesztése. És hogy én önöknek 

bebizonyítsam azt, hogy tényleg is ezen 

az uton járok, hoztam velem el önök közé az 

én igen tisztelt barátom, a fpldmivelésügyi 

miniszter mellé azt a másik minisztert is, aki 

szakmájánál fogva a gazdasági élet többi 

ágait van hivatva gondozni, hogy megmutassam 

önöknek, hogy összhangban és egyetértésien 

lehet működni és lehet gazdasági politikát 

folytatni és megmutassam önöknek, hogy Ennek az őszinte, hazafias örömnek adok kifejezést, 

ezt viszem magammal, ezzel a rokon- 

nem szükségképpen merkantilista az, aki a 

kereskedelmi tárczát és kereskedelmi ügyeket szenvvel és annak a megtisztelő fogadtatásnak 

vezeti, abban az értelemben, amint divik ezt az emlékével távozom, melyben Szeged városa 

néhol jelszóként kidobni, hogy megismerjék engem és minisztertársaimat részesített. Az ő 

önök, hogy mily tisztelettel, mily elismeréssel nevükben és a magam nevében ezért Szeged 

adózik ennek az ügynek, amely ügynek itt ma városának köszönetet mondok, poharamat 

ünnepe van és hogy viszont ő is megismerje emelem első sorban, az én gazdatársaimért és 

önöket és hogy lássa, hogy önök sem követelik 

azt, hogy minden egyebet félre kell dobni és amelyet a kormány minden tekintetben a 

azért a nagy ügyért, amelyet mi képviselünk 

és minden egyéb rovására csak egynek kell maga legitim érdemében támogatni fog, másrészt 

hódolni. 

Szeged város jólétéért, felvirágozásáért és 

boldogságáért. (Szűnni nem akaró viharos 

éljenzés, tetszés és taps.) 

A miniszterek elutazása. 

Szeptember 9-én utazott vissza Széli 

Kálmán miniszterelnök minisztertársaival együtt 

kik minden alkalmat felhasználtak arra, hogy 

a kiállítás sikere felett legnagyobb elismerésüknek 

kifejezést adjanak. 

A miniszterek távozása alkalmából a pályaudvarnál 

a kiállítás és Szeged város törvényhatóságának 

összes vezető férfiai megjelentek. 

Ott voltak a többek között: Bujánovics 

Sándor, Malcomes Jeromos báró, Beniczky 

Ferencz pestmegyei főispán, Thoroezkay Viktor 

báró hmvásárhelyi főispán, Vásárhelyi Béla 

főrendiházi tag, Vadnay Andor csongrádmegyei 

főispán, Lázár György dr., Vészi József, 

Kristóffy József orsz. képviselők, Oltványi Pál 

prépost, Zsótér Andor, Hodossy Lajos törvényszéki 

elnök, Hamza Géza táblabíró, Lichtenberg 

Mór, Krzepelka Károly üzletvezető, Forster 

Géza, Bubinek Gyula, László Gyula h. polgármester, 

Rainer József főkapitány, Zombory 

Antal, Bokor Pál, Oaál Endre dr. tanácsnokok, 

Szarvady Lajos kamarai elnök és többen a város 

előkelő polgárai közül. 

Tiz óra előtt pár perczczel érkeztek meg 

a minsztereket hozó fogatok. Az első kocsiban 

Széli Kálmán miniszterelnök ült Kállay Albert 

főispánnal, a második kocsiban Darányi Ignácz 

földmivelésügyi miniszter Pálfy Ferencz polgármesterrel, 

a harmadik, és negyedik kocsiban 

Hegedűs Sándor és Plósz Sándor miniszterek, 

majd Vörösmarty Béla és Széli Ignácz államtitkárok. 

A miniszterek kíséretében voltak dr. 

Eollán Sándor, Oyöry Lóránt, Pásztély Gyula 

és Páber János titkáraik. 

A miniszterelnök rövid cerclet tartott, 

mialatt a jelenvoltaktól barátságos szavakkal 

vett bucsut. Darányi, Hegedűs és Plósz miniszterek 

is szívélyesen kezet szorítottak, a tisztelgő 

urakkal. 

Temesvár felől tiz órakor érkezett meg 

a gyorsvonat, melyhez három termes-kocsit 

kapcsoltak. A miniszterelnök, a miniszterek és 

az államtitkárok az egybegyűltek éljenzése között 

szálltak föl a vonatra és még az induló 

vonat ablakaiból is köszönetet intettek a 

szegedieknek. 

A kiállítás 

berekesztése. 

Szeptember 8-án érte el a kiállítás látogatottsága 

a legnagyobb arányt, ez a nap 

egybeesik a miniszterek látogatásával. Ezután 

a látogatottságra nézve rögtön vasárnap, azaz 

a kiállításnak eredetileg tervbe vett utolsó 

napja következik. 

Éppen a megnyilvánult nagy érdeklődésre 

való tekintettel, az igazgatóság 8-án kijelentette, 

hogy a kiállítást 12-ig meghosszabbítja. Ez 

meg is történt, azonban most már az időjárás 

nem járt a látogató közönség kedvére. A két 

utolsó napon beköszöntöttek a hideg, esős 

őszi idők, amelyek kivált a közeli vidék közönségét 

tartották vissza a kiállítás látogatásától. 

Egyébként az élőállatkiállitás minden csoportja 

egészben vagy részben már vasárnap, 10-én 

leszerelt, a kiállítás legfőbb "vonzó pontját 

veszítette tehát. E körülményeknek együttes 

hatása tényleg meglátszott a kiállításnak 

csökkent látogatottságán. 10-től kezdve csupán 

a sorsjegyhuzás és a berekesztés mozzanata 

vonzott ki nagyobb közönséget. Mutatja ez, 

hogy a legjobban előkészített rövid tartalmú 

kiállítás sikere is mennyire koczkázatos, ha 

kedvező időjárás nem támogatja a vállalkozást. 

A kiállítás látogatottságára vonatkozólag 

még csak szeptember 1-től 10-ig rendelkezünk 

kimutatásokkal; ezek szerint eladatott: 

napijegy idényjegy 

Szeptember 1—3. 7780 drb. 1002 drb. 

4. 6700 j, 136 , 

5- 7975 „ 108 „ 

6. • 7298 „ 34 „ 

7. 6629 „ 11 M 

8. 20,708 „ 137 „ 

9. 6511 „ — „ 

10. 8292 „ — „ 

Az egész idő alatt mintegy 85 ezer ember 

látogatta meg a kiállítást és gyönyörködött 

annak szépségében, 

Ez a számarány a rendezőség várakozását 

jóval túlhaladta. 

A kiállítást szeptember 12-én minden 

nagyobb ünnepség nélkül rekesztették be. 

Este 8 órakor fényes tűzijáték volt; a 

röppentyűk elsziporkázása után végezetül 

egy tündöklő felirat világított a sötét éjbe, 

amely e szavakat tartalmazta: 

„Egyesült erővel." 

Éjszaka 12 órakor tizenkét ágyúdörgés 

hirdette, hogy az első országos mezőgazdasági 

kiállítás berekesztetett. Az igazgatóság másnap 

József főherczeghez, a kiállítás védnökéhez 

a következő táviratot intézte: „A kiállítás 

igazgatósága a kiállítás mai napon történt berekesztése 

alkalmából hódoló tiszteletét bátorkodik 

kifejezni Fenségednek és jelenti, hogy a 

kiállítás, melynek 78,000 látogatója volt, teljes 

erkölcsi sikerrel a legnagyobb rendben 

folyt le." 

Az igazgatóság tagjai és a főcsoportbiztosok 

már távoztak Szegedről, a kiállítási 

iroda azoban néhány napra ott maradt a leszerelés 

feladatát lebonyolítandó. Ennek megtörténtével 

visszateszi székhelyét a központba, 

ahol mindaddig működni fog, míg a kiállítással 

összefüggő összes ügyeket lebonyolítja, ami 

még heteket fog igénybe venni. 

Tanúságok. 

A szegedi kiállításnak nem azokról a 

tanúságairól akarunk megemlékezni, amelyek 

szakszerű szempontokból méltatandók s részletes 

méltatásban is fognak részesülni a .Köztelek" 

hasábjain. Azokból a tanúságokból 

merítünk itt egyetmást melegében, a melyek a 

kiállítás rendezése és materiális megoldása 

körül merültek fel. 

Hála Istennek fényesen sikerült a kiállítás, 

arra ok nincsen, hogy egyik vagy másik 

sikertelenség oka gyanánt bűnbakokat igyekez-


zünk felfedezni, ám bátran elmondhatjuk, hogy 

minden még jobban sikerülhetett volna, ha az 

a kibocsájtott szálló ige, hogy egyesült erővel 

dolgozzunk, a kiállítás létesítésénél érvényesült 

volna. Sajnos, ez nem volt egészen igy. 

A kiállítás látogatói közül számosan üres 

zsebbel és azzal az impresszióval távoztak, 

hogy a kiállítással kapcsolatos többféle 

szolgáltatás drága és rossz volt. Ezeket a 

keserű hangokat a siker örömmámorában is 

meg kell hallani. 

A vasúti közlekedés távolról sem bonyolította 

le simán a nagy személyforgalmat. A 

budapesti nyugati pályaudvarnál sokan visszamaradtak 

és kivétel nélkül panaszkodtak a 

kocsik zsúfoltsága miatt. Ez csakugyan méltányos 

panasz volt, a melyet az igazgatóság 

gondoskodása hiába kivánt megelőzni. Az itt 

tapasztalt szükkeblüségre, nemkülönben a távírói 

szolgálat tökéletlen ellátására felhívjuk a 

kereskedelmi miniszter jóakaratú figyelmét. 

A panaszok javarésze a szegedi lakásuzsora 

ellen irányult. Szerény szobákért nagy 

összegeket fizettettek, már pedig azt mondják, 

hogy efajta sarczolások ellen a rendezőség 

kötelessége lelt volna biztosítani a közönséget. 

A rendezőség csakugyan gondoskodott a szállások 

előkészítéséről, amennyiben e czélból 

egy külön helyi bizottságot szervezett s a 

helyi bizottság eleget is tett feladatának, a 

mennyire tőle telt. Hanem itt kényes ponthoz 

érünk. A szegedi intelligenczia elzárkózottságába 

ütközött jó igyekezete. Az intelligenczia 

nem igen bocsájtotta lakását a látogatók rendelkezésére, 

igy aztán javarészt olyan elemek 

teljesítették a házigazdai tisztet, akik ebből 

ugyancsak hasznot akartak látni. 

Általában ugy láttuk, mintha a szegedi 

intelligenczia tudomást sem vett volna a kiállításról. 

Akik a magyar Alföld hagyományos 

vendégszeretetére számítottak, ugyancsak, csalatkozva 

távozhattak Szegedről. Mintha a garasos 

számitások hazájában jártunk volna, ahol 

a vendégnek csak a hasznát nézik, aztán hideg 

szívvel bocsájtják útjára. Kemény vád, vagy 

talán csak szokatlan szemtől-szembe mondani 

ilyen kemény állításokat, de egyetlen okunk 

sincsen arra, hogy őszinték ne legyünk. Az a 

nvolczvanezer ember, aki Szegeden járt, végre 

sem fog titkot csinálni tapasztalataiból. 

És ezek a tapasztalatok oda lyukadnak 

ki, hogy Szegeden hűvös, nagyon hűvös emberek 

laknak. Pedig a tartózkodás ezúttal nem 

volt megindokolva. 

A kiállítás Szegednek legkevesebb egy 

millió forint forgalmat hozott. Vendéglőseinek 

egy része meggazdagodott, fiakkeresei, kik 

monopolizálták a helyzetet, akár vállalkozóknak 

csapjanak fel, kereskedelme és ipara uj 

és nagy lökerőket kapott. Megjelent az ország 

szine előtt, nagy anyagi és erkölcsi hasznot 

irtunk javára, anélkül, hogy ennek megszerzéséért 

maga a nagyközönség a kisujját is 

megmozdította volna. 

Szeged város törvényhatóságának buzgalmát 

és érdemét a közbenjárásnál kisebbíteni 

nem akarjuk. Buzgó őre volt a lokális érdekeknek 

olyannyira, hogy az anyagi téren a 

kiállításhoz fűződő közszempontokat is alája 

rendelte ezeknek az érdekeknek. A városatyai 

kötelesség szembe került bizonyos magasabb 

perspektívából megítélendő kötelességekkel, a 

melyek bizonyos áldozatot követeltek volna. 

Ezekkel az áldozatokkal csínján bántak. 

A város 5000 frtot adott a kiállítás czéljaira; 

ennek az összegnek a felét csak a hídpénzeken 

bevette. Helyet is adott a kiállítás 

számára, de ennek a helynek a berendezése, 

utak építése, vízzel való ellátása, világítása a 

kiállítási alapot terhelte. A kiszolgáltatás sokféle 

organumának igénye megint csak a kiállítás 

felé fordult. 

A hivatalos városi apparátus egy része 

innen keres fáradalmaiért rekompenzácziót. Aki 

végig lapozgatja a kiállítás számadásait, olyan 

tételekre talál ott, amelyek semmiféle köz- 

hasznú intézmény tervezőjének fejében meg 

nem fordulhattak. Mert az ilyen tervezgetők 

elég optimisták arra számítani, hogy a nagy 

közszempontok kedvéért a kicsinyes helyi és 

egyéni érdekek is hajlandók áldozatot hozni. 

Ezúttal ez a számítás csak részben ütött 

be, a kiállítás szellemi munkásai, akik ezt a 

mozgalmat megindították s keresztül vitték, 

azok igenis áldoztak. Áldoztak munkát, fáradságot 

s áldoztak anyagiakban is. Ákik az 

anyagbeszerzés és rendezés feladatát hónapokon 

keresztül végezték, azok mind ingyen dolgoztak, 

nem abban a reményben, hogy ebből 

anyagi hasznuk lesz, hanem abban a tudatban, 

hogy ráadásul anyagi áldozatokat is 

kell majd hozniok. Pedig ezek a hallgatag 

muukások nagyrészt szerény hivatalnokok 

yoltak, tőlük a közügyek sem követelhetik meg 

méltán az önérdekektől való önzetlen eltekintést. 

És ezek a hallgatag munkások tudták jól azt 

is, hogy az erkölcsi siker oroszlánrésze sem 

az övék leend. De munkába léptek mégis a 

czél érdekében és munkába fognak állani 

máskor is, ha szükség lesz reájuk. 

Erészben nem volt hibás a számítás. De 

az abbeli számításban hiba esett, hogy a közügyért, 

a közhaszonért távolabb álló, azonban 

a mozgalomba belevont érdekeltségek is megfelelő 

arányban fognak áldozni. 

Ez nem történt meg s ennnek következménye 

a rendezőséget végzetes zavarba sodorná, 

ha a kiállítás nem remélt látogatottsága esetleg 

kedvezőbbé nem tette volna a kiállítás 

mérlegét. 

A morál ebből az, hogy anyagi garancziák 

nélkül egy mezőgazdasági kiállítás semmiféle 

városban nem üthet tanyát. A kiállítás 

rendezősége egy közhasznú intézmény vagyona 

fölött őrködik akkor, amikor számol. Annak 

fukarkodnia kell. Gyengéd tekintetek, kiméletességi 

és előzékenységi szempontok tékozlóvá 

nem tehetik. Méltán elvárhatja, hogy azt az 

indirekt hasznot, amelyet egy városnak juttat, 

megfelelően viszonozzák is. Ha erre nézve 

biztosítékot nem talál, nem ütheti fel a sátrat. 

A jövő kiállítás helyét mindenesetre ennek 

tanúságnak a nyomán fogják megválasztani. 

Nem szívesen irtuk le ezeket a szavakat 

s kívánjuk, ne is találják túlságosan keserűeknek. 

Bizonyára nem Szeged város, a kiállításban 

is résztvett vezetőinek egyéni buzgalmán 

s jóakaratán mult, hogy ez igy történt, hanem 

azon a konzervatív, zárkózott szellemen, amely 

előtt meg kellett hajolniok. 

A kiállítás díjnyertesei. 

(Pótlólag a „Köztél-k" 72-73. számában közlöttekhez.) 

Borászat és szölőszet. 

A dijak megosztása következő: 

1. A gyűjteményes kiállításban. 

Díszoklevelet nyert: Lévai Simon és Adamovics 

Sándor; elismerő oklevelet: dr. Simkó 

József, Schulz Simon, Hegedűs József, Mayerfi 

Zoltán, Regdon Sándor, Gönczy Sándor, a 

Szilágymegyei gazdasági egylet, adai földmives-iskola, 

Görög Gáspár, Weisz D. H., Hoffmann 

Vilmos, Hofímann Lajos, dr. Eltér Vilmos 

; aranyérmet kapott: Emmerling Adolf, 

Schottola Ernő, Ottovay Károly, Szarvady Lajos, 

Willinger Márton, Barcsay Károly, gróf Nádasdy 

Ferencz, Polgár Henrik, Sulkovszky; ezüstérmet: 

Szigeti Sándor, Király Alajos, Ammon 

Antal, Gallik Alajos, Ormódi Béla, szőlőteleprészvénytársaság, 

Békéi Lipót, Ungvári Mór, 

Móczár Andor, Ivántsy Aladár, dr. Balizi Endre, 

Ganzer János, Rózsa Nándor, Szobonya Bertalan 

; bronzérmet: Sármezey Árpád, Bán Zoltán, 

Forster Géza, Korosy Emil, Krausz Péter, 

Gál Testvérek. 

iskola, bortermelő országos szövetkezet; aranyérmet 

kaptak: Gombos László, Kecskemét város 

közönsége, n.-kőrösi kertészeti egylet, gróf 

Nádasdy Ferencz, Rajcsáni Albert, Schwabach 

Zsigmond Géza, dr. Szabó Gyula, herczegSulkowszky 

uradalma, gróf Teleky László, Tagányi 

Ferencz, gróf Wenckheim Frigyes, lász-nagykun-szolnokmegyei 

gazdasági egyesület, Gerendy 

István. 

3. A homoki borok csoportjában. 

Aranyérmet kaptak: Jálics Géza és Bartucz 

István; ezüstérmet: dr. Fráter Gyula, 

Szobonya Bertalan, dr. Gerle Imre, Tóth 

Ferencz, Balási József, Rényi, Drescher Gyula, 

Magyari Kossá Sámuel, Michl István, Bartucz 

István, Lederer Sándor, Hofmeister, Lengyel, 

Piukovich József, Eszes Mátyás, Baráth Gyula, 

Csanár János, Kelemen István, Dobosfy Alajos ; 

bronzérmet: Irsay György, Fajka János, Kiss 

Gyula, Kátai László, Hertelendy József, Francsek 

József, Tankó Sámuel, Móczár Andor, 

Csillag, Szarvady Lajos, dr. Tarányi Sándor; 

elismerő oklevelet: Pöttle, Gál Testvérek, Pálffy 

Ernő, Barcsay Károly, Bérczy Mór, Rózsa 

Nándor, Váry Szabó István. 

4. A hegyi borok csoportjában. 

Aranyérmet kaptak: Tarányi Ferencz, 

Kicsinkó Antal, Láczay Szabó László, dr. 

Horváth Jenő, Hammersberg Jenő, gróf Zichy 

Rezsőné, gróf Apponyi Sándor; ezüstérmet: 

Tragor Ernő, Orf Gáspár, Nádory Kálmán, 

Willinger Márton, gróf Zichy Rezsőné, Hunyadi 

Imre, Rébay Antal, Szeép László, Szigl József, 

Miklós Ödön, Rombay, Molnár János ; Bronzérmet 

nyertek: Grabowszky Román, Nagy 

Gábor, Gyimóthy Jákó, Reichl Simon, Vajda 

Lajos, Saxlehner Andor, br. Augusz Károlyné, 

] Hoch József, br. Kemény Giza, Dietzl József, 

br. Perényi, Fördős Dezső, Drechsler Béla. 

5. A bor és pálinkák csoportjában. 

Ezüstérmet nyertek: Krishábar Lajos, 

| Koppély Géza. 

a 

Baromfi-kiállitás. 

jury működésének eredménye e kö- 

Tyukoknál: 

Állami baromfi-telepek gazd. intézete, 

állami földmives-iskolák kiállítása versenyen 

Tcivül áll. 

Aranyérmet kapott: dr. Krausz Henrik ; 

ezüstérmet: Mayda János, Hreblay László; 

aranyérmet és díszoklevelet: Réni Erzsébet. 

Keresztezésekért: 

Aranyérmet ós díszoklevelet: Böhm Mária ; 

ezüstérmet: Moller Istvánné, Limgner N., Gergely 

András, Merkens C., Bőhm Mária, Frank 

János, Moller István. 

Koppély Géza aranyérmet és díszoklevelet 

nyert. Díszoklevelet nyertek: Smorl Bernát, 

Futner János ; Fittler Sándorné oklevelet és 

ezüstérmet; Hauer Béláné aranyérmet és díszoklevelet 

; Hauer Géza díszoklevelet. Kiálitási 

oklevelet nyertek: Ádám Tamás, Balogh János, 

Verzár Márton. A délvidéki gazdasági egyesület 

díszoklevelet és emléktárgyat, úgyszintén 

Gudlusz Béláné is. 

A pulykáknál: 

Magra János aranyérmet nyert; Such 

Dezsőné, Baross László és Zacharius Dezső 

ezüstérmeket. 

A vizi szárnyasoknál: 

Aranyérmet nyert: L. Hullier ; Balogh 

Gergely, Moller Istvánné, Lingner A. C., gróf 

Teleky Arvéd és neje ezüstérmeket nyertek ; 

2. A borcsoportban. 

báró Gudlusz Béláné és Koppély Géza bronzérmet 

nyertek. Kiállítási oklevelet: Dobos 

Díszoklevelet nyertek: az erdélyi pinczeegylet, 

kegyes tanitó-rend, ménesi vinczellér- , Gyula és Martens Gaesár. Pénzdijakat nyer-


tek: Ambermann Péter 20 koronát, Varga 

István 30 koronát, Oonáth Mihály 10 koronái. 

A Indáknál: 

Aranyérmet nyertek: Mészáros Mihály és 

Koppély Géza; ezüstérmet: Knapecz János, 

Pipnig Istvánné, Marossy Pálné, Bogyay Zsigmond, 

Hus Antal, Ginder Ignáczné, Mugda 

János, Mészáros Jánosné, Bauer Róbertné; 

díszoklevelet és bronzérmet; Grasselly Miklós, 

Tinta Sándor, Pekulies Olga, Balogh György, 

Peesodí Lajosné, Pogány Ödönné, Fittler Sándorné, 

Grasselly Miklós, Czapáry Dénés, Moller 

Istvánné, Graefl-Pirnay Szeréna. 

A galamboknál : 

Aranyérmet nyertek : Frank János, Fekete 

Jánosné, Mészáros Zoltán; ezüstérmet-. Poholovits 

György; Landesberg és ifj. Karácsonyi 

Gyula díszoklevelet. 

Eszközöknél: 

Klinger hizlaló-telepe ezüstérmet, Igáli 

Szvetozárné díszokleveleket és emléktárgyat, 

Blum Izsák és Deutsch ezüstérmet, Villamos 

költőgép kiállítási oklevelet, Olonéhl Ottó ezüstérmet 

és oklevelet nyertek. 

Ebkiállitás. 

A kiállításban 130 kutya vett részt. 

Első dijakat nyertek, az agarak közül: Szécsi 

Illés Nyirkosa, Jakabffy Dezső Gyöngye; az 

orosz agarak közül: Beck Alfréd Princze; a 

német vizslák közül: Buzzi Géza és Profáld 

Ferencz Áronja ; a pointerek közül: Fónagy 

József Pickje, az angol setterek közül: Fónagy 

Lord Bergje, mely az elnök tiszteletdíj át is 

megnyerte és ugyannak Miss IL-je; az ír 

setterek közül: Storez Mátyás Luczyje, a tacskók 

(daxlik) közül: Kosties Labud és Bedő Béla 

Edelrothja, Frau Katicza Corvinusa, Champion 

Hannes Forstja és Hannickelje, a hajtó tacskók 

közül ugyancsak Kosztics és Bedő négy ebe; 

a foxterrierek közül: Hajós Jenő Postillonja 

és Carryje, a bernáthegyiek közül: Kobek Kornél 

Lockja, a német doggek közül: Feld Kálmán 

Boris és Minkaja, a magyar komondorok közül: 

Kempner Ernő Tiszaja, a kuvaszok közül: 

Strasszburger Emil Hattyúja. Dr. Kohner Adolf 

birtokának pásztorai sepcziális magyar fajú 

puliikat állítottak ki, melyek közüf a Bundás 

nevü nyerte az első dijat. 

A méhészeti kiállítás. 

Díszoklevelet a következők kaptak: Abend 

András N.-Enyed, kiépített üvegharangért. 

Bocskay Sámuel Csap, czélszerü méhészeti 

Kiállítási tárgyakra nézve első dijakat 

nyertek: Stephan Nándor ékszerész és Hans 

Fattinger husrostos eblepény-gyáros, aki a 

kiállítás alatt ingyen látta el az ebeket eledellel. 

eszközeiért. Bánííy Albert báró Válaszút, kiállított 

tárgyaiért. Jalsovszky János Dávidháza, 

kiállított mézeiért. Kakucsi Liebner József 

Kakucs, mézeiért. Kiszely Ede Takta-Harkány, 

jóminőségü méhtermékeiért. Kis Illést mézeiért. 

Magyari Kossá Sámuel Tápió-Szt.-Márton, 

mézeiért. Podmaniczky Géza báró Nyir-Bakta, 

mézeiért. Dr. Király Gáspár Jászberény, 

mézeiért. Pohánka Ödön Csővár, mézeiért. 

Komáromi gazdasági egyesület méhészeti szakosztálya 

gyűjteményes kiállításért. Baranyai 

Géza Kurta-Kesz, mézeiért. Fehértemplomi 

méhészeti egyesület gyűjteményes kiállításáért. 

Tassy Géza Puszta-Monostor, mézeiért. Bákosvölgyi 

méhészeti egyesület Péczel, mézpergetőért. 

Aranyérmet kaptak: Matasek Bálint 

Stomfa, kiállított tárgyaiért. Tihi Miklós Budapest, 

mézboráért. Zimahy Vazul szép mézeiért. 

Lakatos Károly Komárom, szép mézeiért és 

irodalmi tevékenységéért. Kovács Antal Budapest, 

a kiállítás méhészeti csoportjának szakszerű 

és diszes rendezéseért. Balla Kálmán 

Ujszász, szépen kiépített boxeseiért. Molnár 

Máté Vácz, szép mézeiért. Roller József Szemer, 

mézpergetőért. 

Ezüstérmet nyertek: Adelmann Ádám 

Mácsa, szép méz és csinos kiállításért. Koller 

József N.-Pécska, mézpergetőjeért és jó kaptárjáért. 

Voyt Gergely Szamos-Ujvár, mézből 

készült jó italáért. Joó István Komárom, gyűjteményes 

kiállításáért. Hoffmann Ede Versecz, 

mézboráért és mézlikőrjeiért. Pindorfer Ede 

Komárom, kaptáraiért. Láng Lajos K.-Harta, 

kiállított tárgyaiért. Ludvig Ede Gerlach, méz 

és viaszért. Szénássy Ferencz gyűjteményes 

kiállításért. Veszelszky Pál Pitvaros, szép 

boxeseiért. Csucsor Júlia Komárom, mézeiért. 

Tóth János Gödöllő, a kiállítás méhészeti csoportjának 

rendezéseért. Forgács Lajos Arad, 

kiállítási csoportjának rendezéseiért. 

Bronzérmet kaptak: Albert Ödön Csik- 

Szereda, Erdei Mihály Földeák, Kustér Lajos 

Pest-Csanád, Lengyel Antal Szolnok, Lucza 

Malétius Keper, SZÍVÓS Gyula Szeged, Vízhányó 

István Földeák. Czich Kálmán B.-Szt.-András, 

Debe Gábor Rahó, Gerhardt Imre K.-Harta, 

Illy János Üj-Pécs, Pollák József Budapest, 

Híves Pál Perbete, Monz Gyula Ács, Serlein 

János Kéthely, Verseczi méhészeti egyesület 

Versecz, Jaul Miklós Fehértemplom, Mladin 

Gergely Kurtics, Andreykovics József Fehértemplom, 

Kiczinger Adolf Versecz, Széli József 

Szeged, Vánky Imre Szeged, Schulz Pál Szőllős, 

Baky Vilma Békés, Komendó István Apell, 

Pevész Menyhért Fényes-Litke, Sárhegyi Károly 

Póhalom, Seres Lajos Ref.-Kovácsháza, 

Baralovits Gyula Tömösd, Hobert Béla Tarnó- 

Vára, Szalontai Mihály Békés, Matosek Bálint 

Stomfa, Menko Mihály Szeged. 

Kiállítási oklevelet kiállított tárgyakért: 

Bács György Bánfi-Hunyad, Bajos Pál Földeák, 

Benedek Gábor és neje Csik-Szt-György, 

Kalauz András Királyfalva, Kovács Gábor Félegyháza, 

Kolozsváry János Gógánváralja, 

Szabó Kálmán Debreczen, SZÍVÓS Gyula Szeged, 

Beliczay Ignácz Budapest, Csete Károly Piros, 

Koproman Gusztáv Szdnok, M. kir. fegyintézet 

Nagy-Enyed, Vas Árpád Bodola, Wimher 

János Kaposvár, Czeiler Géza Kaposvár, Koczor 

Gyula Komárom, Schmidl Gyula Ács, 

Stujber József Kozló, Vojdicsek Pál Komárom, 

Lendler Nándor Versecz, Lendler Rezső Versecz, 

Milkovits János Versecz, Stankó Gusztáv 

Szepes, Neidinger János, Péczeli méhészkör, 

Tocsek Miklós Somorja, Baki István Békés, 

Hegedűs József, Csergő Gyula Borosjenő, 

Dovna Jakab Báes-Feketehegy. 

Pénzjutalmat nyertek : Bajusz Pál Földeák 

25 irtot, Hannemann Lippai János Szatymaz 

25 frtot, Kovács Gábor Kétegyháza 15 frtot, 

Szalontai Mihály Békés 10 frtot, Vojdicsek 

Pál Komárom 10 frtot, Nemes Sándor Zeno 

10 frtot, Vén Árpád Bodola 5 frtot. 

Köszönetet mond a biráló-bizottság: a 

földmivelési miaiszternek a kiállítás felszereléséhez 

való hozzájárulásáért, mely tárgyak a 

Gödöllőn felállítandó méhészeti gazdaság szemléltetési 

eszközeivé lesznek. 

Báró Ambrózy Bélának saját és az Ország 

különböző helyeiről készíttetett, illetőleg 

összegyűjtött méhes-fényképekért. 

Továbbá Kovács Antal méhészeti felügyelőnek 

a kiállítás méhészeti csoportjainak csinos, 

ízléses és sok fáradsággal gondos rendezéséért. 

Tóth János és Forgách Lajos szaktanároknak 

a kiállítás rendezése körül tanúsított 

fáradhatlan buzgóságukért. 

Kühne Ferencznek pedig a kiállításnak 

és az arra küldött tárgyainak való emeléséért. 

Tejgazdasági kiállítás. 

E csoportban a következő dijakat Ítélte 

meg a biráló-bizottság: 

Arany-érem: Bajor herczegség sárvári 

uradalma puha sajt, Andrássy Géza gróf parnói 

sajtgyára ementáli, Kuniczer Mihály, Mosócz 

liptói juhturó, báró Nyáry Béla Hont-Varsány. 

Ezüst-érem: Tejszövetkezet Detta vaj, 

Galli Buttkó, Zemplén sajt, Pécsi tejcsarnok, 

csemegesajtok, Valló Tivadar, zólyomi juhturó, 

Szopkó Sándor, késmárki juhturó és Tejgazdaság, 

gr. Teleki, Szántó Gyula, kendi-lónai csemege 

juhsajt, Bernoth János, Breznóbánya, különös 

juhturó, Kiszter Mihály, Uj-Verbász, vaj és sajt, 

Guttmann Gyula, *Liptó-Szt.-Miklós, Hanusellmann 

Albert, Pécs-Ujfalu, grói kárpáti tejgazd., 

téglasajt, trappista sajt. 

Kiállítási oklevél \ Báró Steiger-féle jószágigazgatóság 

Szeptencz-Ujfalu emmentali és csemegesajt, 

Randel és Levkovics juhturó, Kohn 

József Losoncz juhturó, Grusbach Samu Rozsabély 

juhturó, Valló János, Ó-Tura juhturó. 

Házi- és mezőgazdasági ipar. 

A kitüntetések az egyes alcsoportok között 

a következőleg oszlottak meg : 

a) A. házi és népipari csoport. 

Díszoklevelet kapott 4, Szegedi áll. 

segélyezett nőipariskola. Magyar keresk. muzeum 

Budapest. Torontáli szőnyeggyár részv. társ. 

Nagy-Becskerek. Aradi kereskedelmi és iparkamara. 

Arany-érmet 15. Áll. kosárfonó iskola 

Békés, a debreczeni, nagyváradi és szegedi 

keresk. és iparkamarák, Árany Irén Szeged, 

Bizekné Perisics Paula Tőrök-Becse, Istvánffy 

Istváné Török-Becse, Kovalszky Sarolta Nagy- 

Elemér, Láng Nina Sz.-Elemér, Nedelovits 

Lajos 'Debreczen, Sohler István H.-Nánás. 

Ugocsamegyei iparfejlesztő bizottság N.-Szőllős, 

özv. gróf Hessenstein Mórné Tur-Terebes, 

Csorba Samu Brassó; ezüst-érmet 11, bronzérmet 

16, kiállítási oklevelet 39. 

b) Mezőgazdasági ipari csoport. 

Versenyen kivül maradt a selyemtenyésztési 

fölügyelőség. Díszoklevelet kapott 2, 

Pauksch H. Budapest, Röck István Budapest, 

arany-érmet 5. Dungyerszky Lázár B.-Szt.-Tamás, 

Lábdy A. és fia Szeged, Patzauer Miksa 

Szeged, Pálfy-Testverek Szeged, Pick Márk 

Szeged; ezüstérmet 9, bronzérmet 2, kiálltási 

oklevelet 2. 

c) Kapcsolatos ipari csoport. 

Versenyen kívül maradt Beitter István 

budapesti kocsigyáros. 

Bírálaton kívül helyezett a jury 4 kikiállítót. 

akiknek készítményei nem magyar 

eredetűek és igy a legcsekélyebb méltatást 

sem érdemlőkön és a más csoportba elhelyezetteken 

kivül összesen 135 kiállító nyert kitüntetést. 

Ezen kivül díszoklevelet kapott 7. 

Állami agyagipari tanműhely H.-M.-Vásárhely, 

Kosárfonó-szövetkezet Apatin, Salzmann és 

társa Szeged, Szegedi kenderfonó-gyár, ifj. 

Thiel Konrád Uj-Futtak, Montalion József 

Szabadka, Landesberg Mór Szeged; aranyérmet 

16. Valkó és Viederker Szeged, Szál 

Testvérek Apatin, Paral Pál Szeged, Gáspár 

Bertalan Kistelek, Király Bernát Szeged, ifj. 

Hódács János Szeged, Bellán Mátyás Bács- 

Cséb, ifj. Schneider Vilmos Torzsa, Montalion 

Lajos Bezdán, Beocsini czementgyár Újvidék, 

Witz Ferencz Újvidék, Rothmann Imre Szabadka, 

Szegedi téglagyár, Szedi keramit- és 

mütéglagyár r. t., Engel Lajos Szeged; ezüstérmet 

40, bronzérmet 26, kiállítási oklevelet 50 

kiállító. 

Buzgó közreműködésért is szavazott meg 

az össz-jury elismerő oklevéleket. Ilyeneket 

kaptak : dr. Lakos Imre, szentesi polgármester, 

Kovács Pál szentesi ipartestületi jegyző, 

Ehmann Ferencz apatini ipartestületi és szövetkezeti 

jegyző, Lugosi Döme, a szegedi 

téglagyár-részvénytársaság igazgatója, Giesswein 

Jakab, Selyemtenyésztési főfelügyelő Szabadkán, 

Fábry János, a Pauksch-gyár mérnöke, Reitter 

Ödön kocsigyáros.


1381 

I. országos szőló'szeti és borászati 

kongresszus. 

(Szeged, 1899., szeptember hó 8., 9. és 10-én.) 

A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége 

által kezdeményezett, immár fényes 

sikereket felmutató első országos mezőgazdasági 

kiállításnak egyik jelentős momentuma 

az I. oszágos szőlőszeti és borászati kongreszszus, 

melyet szeptember 8-án és 9-én tartottak 

meg az uj-szegedi vigadó nagytermében. 

Nagy súlyt kölcsönzött a kongresszusnak az a 

körülmény, hogy megjelent azon Darányi 

Ignáez földmivelésügyi miniszter is, akinek beszéde 

meggyőzte a kongresszus mintegy 500 

tagját arról, hogy a szőlőink felújításának kér- 

folytatásán is Ö Exczéllencziája Darányi 

Ignáez földmivelésőgyi miniszter ur képvisele-- 

tében részt vehessek. Nem kell hangsúlyoznom, 

hogy a szőlőmivelés érdekei mennyire szivén 

fekszenek miniszterünknek és általában kormányunknak. 

dése a földmivelésügyi kormáDy jelenlegi vezetője 

Tekintettel arra, hogy az állam 

kezében jó kézben van. A kongresszus mely vidékén kellene ezen kulturális ágat támogatni, 

lefolyásáról az alábbi tudósításban számolunk 

a kormány készséggel tesz meg min- 

be. 

dent, amint már erről meggyőződhettek. Nagyon 

természetes azonban, hogy az a felfogás, 

Első nap. 

amely az elpusztult hegyvidékek és a sikföld 

között létezik, bizonyos nuanceot, árnyalatot 

Délelőtt VülO órakór teljes számban hoz létre azon tevékenységben, melyet a kormány 

együtt voltak a kongresszus tagjai, akikhez 

kifejt. Amott a hegyvidéken létező és 

Engelbrecht Károly országos szőlőszeti és borászati 

pusztuló exisztencziák biztosításáról és újra 

főfelügyelő intézett lelkes beszédet, fel- 

lábraállitásáról van szó, ellenben 

síkvidéken, 

kérve, hogy elnökséget és funkczionáriusokat 

válaszszanak. 

Megválasztotta ezután a kongresszus egyhangúlag 

elnökül : Bernát Béla orsz. képviselőt, 

alélnökökül Hertelendy Ferencz, Barta 

Ödön és dr. Szabó Gyulát, főtitkárul dr. Drucker 

Jenőt, titkárok Kecskeméty Géza és Vastag 

János, jegyzőkönyvvezető dr. Drucker Jenő. 

Az elnök megköszöni a kongresszus bizalmát 

az ő és megválasztott társai nevében. 

Hangsúlyozza, hogy a szőlőszet kiváló fontossággal 

bir hazánk közgazdaságában. A kezdet 

nehézségein átestünk ugyan, de sok javítani, 

tenni való van még hátra. Ilyen a homoki 

szőlők helyes kezelése, a jégbiztosítás, a szőlők 

ellenségei ellen való védekezési mód stb. kívánja, 

hogy a szőlészeti kongresszuson felhangzó 

eszmék a teljesülés stádiumába jussanak. 

Ezután dr. Drucker Jenő főtitkár felolvassa, 

hogy a kongresszusra: 

Képviseltetésöket a következő gazdasági 

egyesületek jelentették be: Biharmegyei gazdasági 

egylet Nagyvárad, képviseletében Molnár 

Lajos, Hoffmann Henrik. 

Erdélyi pinczeegylet Kolozsvár. 

Győrvármegye gazdasági egyesülete képviseletében 

Jaross Sándor választm. tag. 

Komáromvármegyei gazdasági egyesület 

képviseletében Ágoston Miklós g. egyl. titkár. 

Sopronmegyei gazdasági egyesület képviseletében 

Haller József kir. tanácsos, szakoszt. 

elnök. 

Szatmármegyei gazdasági egyesület képviseletében 

Poszvék Nándor g. egyl. titkár. 

Vasmegyei gazdasági egyesület képviseletében 

Röszler Károly ig. titkár. 

Beregmegyei gazdasági egylet képviseletében 

Czeiner Nándor és Stenczel Mihály egyl. 

titkárok. 

Ezután a kongresszus tulajdonképpeni 

tárgyaira tért át. 

Az első előadás volt: 

Bácz Sándor m. kir. vinczellériskolai 

igazgató előadása „homokszőlötelepitésröl, talajelökészitésröl." 

Kifejti előadó, hogy a homoki szőlők értékesítése 

sok ideig senki sem gondolt, a 

Beszél a homoki szőlők helyes kezeléséről, 

ültetéséről, kifejtve, hogy általános fogyasztásra 

alkalmas asztali borok termelése 

képezze gondoskodás tárgyát a homoki szőlőtulajdonosoknál. 

Előadása közben jő a terembe Dobokay 

Lajos borászati kormánybiztos, akit az elnök 

a kongresszusnak bemutatván, a következő 

beszédet intézte a kongresszushoz. 

„Abban a szerencsében részesültem, 

hogy a mai kongresszuson, illetőleg annak 

nevezetesen homokon már létező/vagyonnak a 

fokozásáról. Ez természetesen mindkettő egyformán 

fontos a nemzeti vagyon gyarapítása 

tekintetében. Mindamellett természetes konzekveneziája 

a dolognak az is, hogy a kormány 

azokon a vidékeken, oly mélyen és azon eszközökkel 

előre, hol a nemlét-kérdés, mint a vagyonosodás 

egyik emeltyűje szerepel. Mindamellett 

ismétlem, hogy a miniszter ur Ö Exczellencziája 

a legnagyobb figyelemmel és érdeklődéssel 

kiséri mindkét téren való működést és 

jeléül ennek bizott meg engemet, hogy az ő 

képviseletében itt résztvehessek. Van szerencsém 

a kongresszust üdvözölni és egyszersmind 

kérni, hogy a mai ülést addig megtartani 

méltóztassék, mig Ö Exczellencziája személyesen 

üdvözli a kongresszust, miután most 

Széli Kálmán miniszterelnök úrral egy kis 

körutat tart a kiállítás területén." (Éljenzés.) , 

Bácz Sándor előadó terjesztette ezután 

elő határozati javaslatát. 

Mondja ki a kongresszus, hogy: 

1. Kívánatosnak tartja alkalmas módon 

arra figyelmeztetni a homoki szőlőtelepitőket, 

hogy csak oly immúnis homokterületeket ültessenek 

be szőlőkkel, melyek minden tekintetben 

alkalmasak szőlő létesítésére. 

2. Kívánatosnak tartja, hogy a homokon 

főleg általános fogyasztásra alkalmas borok előállítására 

törekedjenek a szőlőbirtokosok. 

A kongresszus az előadó javaslatát vita 

nélkül egyhangúlag elfogadta. 

Ezután 

Zauner Richárd a magyar szőlőtelep részvénytársaság 

igazgatójának előadása következett 

a „borkezelésről, különös tekintettel a homoki 

borokra." 

A homoki bor nagy keresletnek örvend, 

mely annak nagy savtartalma miatt könnyen 

házasítható a hegyi borokkal. Az igazi borkezelés 

nem a pinczében, hanem a szőlőben kezdődik 

s a következő elvek követendők: 1. a 

szőlőfajok helyes megválasztása hely és fekvés 

szerint, 2. tiszta ültetés, korán érő, vörös és 

fehérbort nem szabad összekeverni. A szüretelést 

akkor kell tartani, mikor a szőlőszem 

még friss és duzzadt. Sokáig késni nem szabad, 

legfeljebb az asszuborkezelésnél. 

Az alábbi határozati javaslatot terjeszti be : 

helyes ültetés, müvelésre súlyt nem fektettek Felirat volna a földmivelésügyi m. kir. 

mindaddig, mig az 1875. évben fellépett miniszterhez terjesztendő, hogy ne csak% szőlőszeti 

filloxera a hegyvidéki szőlőkben rohamos pusztítást 

felügyelőket alkalmazzon a bortermelő vi- 

nem vitt véghez. Ma már szőlőtermelőink dékeken, hanem a szükséghez képest oly borászati 

50%-a homoki, de a jövőben inkább a hegyi 

félügyélöket is, akik kizárólag a szőlők 

szőlő lesz kultiválva. A jó homoki szőlőhöz kezelésével foglalkozzanak és a kívánalomhoz 

jó homokterület, jó szőlőfajták és helyes mivelési 

képest a szőlősgazdáknak útmutatásokkal, taná- 

eszközök szükségesek. Ma még mindenki csokkal szolgáljanak, mert nemcsak jól termelni, 

arra figyel, hogy a homokszőlőterület talaja han


kérem a vitát folytatni és felkérem Kossinszky 

urat, hogy megszakított beszédét folytassa. 

Ezután a kongresszus elfogadta a javaslatot. 

Délután a kongresszus tagjai két részre 

oszolva, Szeged város környékén szőlőtelepeket 

tekintettek meg. 

Második nap. 

A kongresszus másodnapi ülése a városháza 

nagytermében tartatott meg. Első előadó 

Heinrich József „a bor és csemegefajok 

megválasztásáról a homokon." 

Hazai homokszőlő müvelésünk gyönyörűen 

halad előre. Sok parlag föld lett szőlősitve. 

Kecskemét, Szabadka, Horgos, B.-Almás és 

mindenütt megtörtént a telepítés. A homoki 

szőlőtelepítés a csak mezőgazdasággal foglalkozó 

népnek uj kenyeret szerzett. 

De sok helytelen eljárás volt a múltban, 

többek között az, hogy olyan borokat akartak 

termelni, melyek csak a borminőséget vették 

figyelembe. Ez nem helyes, mert a hegyi borok 

csak jobbak bármikép, mint a homoki borok. 

Ezért ajánlja, hogy a homoki szőlőből csak 

nagy mennyiségű asztalibor termesztessék. 

A földnek azután immúnisnak kell lenni 

és különösen a következőkre kell ügyelni a 

homoki szőlők termelésénél: 

1. a fekvés emelkedett legyen; 

2. a föld ne legyen nyirkos; 

3. a terület ne legyen sovány növényi 

anyagokban; 

4. a terület ne legyen buczkás; 

5. a csemegeszőlő alatti területen a humusz 

sok legyen. 

A telepítendő szőlőfajták megválasztására 

kell ügyelni és ezért a következőket ajánlja: 

A vörös borfajokat (Schiller-bor),nem érdemes 

a homokon termelni. A fajok a következők, 

melyek mégis ajánlhatók. - 

a) nemes kék kadarka, b) oporto, c) nagyburgundi, 

d) aramontok. 

A terület fekvését és érési idejét tekintetbe 

kell venni. Pl. a korán érő fajok az 

alacsony, a későn érők, valamint a vörös 

borok csak a magas területen tenyésznek jól. 

A szegedi homokra a mustos, erdei 

fehért és a kövidinkát ajánlja, de ez utóbbit az 

előbbiekkel való összeházasítással. 

A csemege-fajok tenyésztése elüt a bor- 

a kérdést, a törvény megváltoztatására nézve. 

De a bor értékesítése is csak szövetkezés 

szőlő tenyésztésétől. Mig a borszőlőt egy fajt 

által lehetséges; a miniszter e téren is 

nagyobb mennyiségben, addig csemegeszőlőt intézkedett ugy, hogy 40,000 példányban ismertető 

többfélét kell tenyészteni. De meg a csemegefaj 

füzetkéket küldött szét, melyekben a 

szőlők sok tudást, gondot igényelnek. De ha 

ezt a gazda tudja, ugy a csemege-szőlőtermelése 

szövetkezésre fa figyelmet felhívja és 

előnyeit feltárja. 

annak 

jó eredménynyel jár. Különféle csemege- 

szőlőket ajánl. 

Az ojtási eljárások sok haszonnal járnak. 

A miniszter azonkívül pinczekezelési útmutatást 

is küldött szét az országban. 

Az elnök a vitát bezárja és az ülést 10 

A korán és későn érő fajok tenyésztésére legyen perezre felfüggeszti. 

főgondunk. 

Kéri, hogy a kongresszus szívlelje meg 

Az elnök jelenti, hogy Jablonowszki József 

d. u. fogja előadását megtartani. 

az ő gyakorlati irányon alapuló nézeteit. Az Baross Károly „szölömivelök országos egyesületének 

megalakításának szükségéről és módo- 

érdekes előadás élénk eszmecserét idézett elő. 

Hets Ödön a szőlőkarók miseriájáról bezatairól' 

tart előadást. 

szél és erre vonatkozólag határozati javaslatot 

nyújt be, melyben odakonkludál, hogy központi 

karó elárusitótelepek létesítendők. A 

tárgyhoz hozzászólott Dobokay Lajos min. tanácsos 

is, a ki üdvözli Hets határozati javaslatát, 

mint végrehajtandót, de nem az állam, 

hanem a társadalom segítségével. 

Ezután következett Bohonczy Gida, a ki 

hibát lát a mai kongresszusban, mert a kongresszusnak 

nem szabad helyi, hanem országos 

jellegűnek lenni. Az előadók csak a homoki 

szőlők termeléséről -tartottak előadást, 

de arról elfeledkeztek, hogy az ország többi 

megyéiben másnemű szőlöfajok és területek 

léteznek. 

De azt is itt kell, a kongresszus szine 

előtt megemlíteni: a borhamisítást. Csak nem 

régiben óriási mennyiségben szállították a 

hazai szőlőt, bort Francziaországba, Németországba, 

most ez nem létezik. 

Saját maga tapasztalataiból beszél, értékesíteni 

igyekezett szőlejét és borát a külföldi 

piaczon, de ez minden fáradozása daczára 

nem sikerült. Elvesztettük hitelünket a külföldön, 

ugy a csemegeszőlő, mint a bor értékesítésénél. 

A hitelünk künn megingott, mert kupeczkedők 

szőlőt szedtek össze és szállítottak külkülföldre; 

egyideig sikerült, de sokáig nem. 

Oroszországba ne törekedjünk, hanem egyedül 

Németországba, mely örökös, állandó piaczunk 

lehetne. De itt az olasz szőlő foglalja el 

a helyet. Az olasz szőlő tartósabb, szemre 

szebb, de a mi szőlőink qualitásra jobb, 

édesebb, zamatosabb. 

Ausztria az egyedüli, mely nekünk utunkat 

állja. Ö maga is azelőtt három nap alatt 

küldte Hamburgba, mig most 5 nap alatt küldheti 

csak ki. 

Ha ő neki sikerült is összeköttetéseinél 

fogva szőlőjét, borát értékesíteni, mit csinál az 

a sok kisgazda, kinek nincsenek sehol érdekelt 

emberei, 

Ezeken a bajokon a riagy Országos Egyesület 

segíthet. 

Doboki Lajos Bohonczy felszólalását két 

részre osztja : a csemegeszőlő és a bortermelés 

kérdésére. 

A kormány, ők is félve látják azt, hogy a 

külföldi piacz kezd bezárulni előttünk. 

A kezdeményező lépés, a piacz visszahódítására 

meg van téve. Felszólították ugyanis 

a birtokosokat, hogy a csemegeszőlőkből kollekcziót 

küldjenek, amit azután a konzuloknak 

megküldöttek, hogy azok ott értékesítsék. 

Eddig a fölküldésre 143 birtokos jelentkezett. 

1.700,000 kg. szőlő mennyiséggel. De már a 

csomagolási mód is kipróbáltatik. 

A tarifa drágaságán a kereskedelemügyi 

miniszter ur feg enyhíteni. Külön kocsik is 

készülnek a szőlő-szállitásra. 

A piaczot nekünk kell felkeresni, mert 

az nem jő hozzánk, Beregmegye például 

Krakkóba, Lembergbe embereket küldött, kik 

ott értékesitik megfelelőleg a szőlőt. 

A bor-kérdés közül a borhamisításról 

már a miniszter is nyilatkozott. De az a baj, 

hogy a törvény rendelkezése nem elég világos. 

És a földmivelésügyi miniszter elhatározta, 

hogyha szükséges, a tőrvényhozásban felveti 

Kifejti, hogy miért tartja szükségesnek a 

szövetkezés létesítését. Bár nehéz ily szövetkezés 

megalakítása, azonban könnyű lesz ez 

akkor, ha mindenki ebben egyetért. 

Az állami szervezet csak keret, melyben 

a társadalom az igazi működő elem. Az állam 

törvényeket hoz, azokat végrehajtja, igazságot 

hoz, de a társadalom az, mely életbe lép 

akkor, ha tenni kell. 

A törvény csak kevéssé foglalkozott a 

mezőgazdasággal, kivéve az utóbbi néhány 

évet. Ezt mind az okozza, hogy nincs megfelelő 

szakegyletünk. Az utolsó évek eredményeit 

is csak az a kis kör csinálta tulajdonképpen, 

mely az OMGE. borászati és szőlészeti 

szakosztálya név alatt szerepel. 

A nagy szövetkezés a következő 

tűzte ki magának végrehajtásul : 

1. Boritaladó reformja. 

2. Italmérési engedély ügyek. 

elveket 

3. Szőlők adóreformja. 

4. Szőlők telekkönyvi ügyeinek rendezése. 

5. Szőlő, boreszközök olcsó tarifája. 

6. Értékesítés kérdése. 

7. Idegen borok forgalmának korlátozása. 

8. A jövő vámpolitikájának rendezése. 

9. Borhamisítás megszüntetése. 

10. Szakoktatás kérdése. 

Az alábbi határozati javaslatot terjeszti elő : 

Mondja ki a kongresszus, hogy 

1.a magyar szőlőtermelés érdekeinek képviseletére 

szükségesnek látja, hogy az egész 

ország szőlőtermelőinek a bevonásával egy 

országos egyesület létesitessék; 

2. egy 20 tagu bizottságotküld ki kebeléből 

azzal a meghagyással, hogy az az egyesület 

előmunkálatait hajtsa végre és még a tél 

folyamán hivja össze az alakuló közgyűlést: 

3. magáévá teszi az előadó által kidolgozott 

alapszabály tervezetet. 

A javaslatot többek hozzászólása után a 

kongresszus elfogadta. 

A kongresszust délután 3 órakor Landesberg 

szőlőtelepén folytatták, ahol a kongresszus 

összes tagjai megjelentek. Az ülés megnyitása 

után dr. Drucker Jenő a szőlő jég elleni biztositáásról 

szóló értekezését tartotta meg. 

A drótháló alkalmazása és a jégfelhők 

elleni lövöldözés legújabb módjai a jég elleni 

védekezésnek. 

A drótháló drága és azért nagy bortermelő 

szőlőknél nem generalizálható. 

A jégfelhők elleni lövöldözés még csak 

kísérlet tárgya volt Polgárdin, Badacsonyban. 

De ez csak számos egymásmelleit levő szőlősgazda 

kölcsönös érdeklődése mellett ér valamit. 

A szőlő jégbiztosításával csak ujabban 

foglalkoznak : van részvénytársasági és szövetkezési 

biztosítás. Alapjuk az, hogy a biztosításra 

befizetett összeg a kárvallottak között 

szétosztatik. A részvénytársaságnál fenmaradt 

összeg a részvényeseké, a szövetkezésnél a 

biztosító részére jut. 

A részvénytársaságok, melyek kereseti 

alapon nyugszanak, ujabbban lassan átalakulnak 

kölcsönösen biztosító szövetkezetté. Külföldi 

államokban a részvénytársaságok csökkennek, 

a szövetkezési jégbiztosítás emelkedésével 

szemben. 

A jégbiztosifás maga még nincs nagyon 

elterjedve, a mi részben a jégverési statisztika 

hiányos közzétételében rejlik. 

A kölföldön állami biztosító intézetek 

vannak, szövetkezeti alapon az állam óriási 

évi szubvencziója mellett. Az állami biztosító 

intézetek felől a vélemények a nemzetgazdák 

között megoszlanak. 

A vagyon óriási, mely a termő borban 

rejlik, évenkint átlag 45 millió forint. Ehhez 

képest a biztosítás igen kevés. De csak azért, 

mert a részvénytársaságok egyszerűen kizsákmányolják 

a biztositókat, különösen a kárvallottakat. 

Az ilyen viszonyok érlelték meg a 

gazdákban azt az eszmét, hogy a szövetkezeti 

jégbiztosítás életbe lépjen. 

A szövetkezet megalakul, mihelyt a tartalék 

alap 1000000 koronára gyül. A egész* 

tartalék alap fele a kormány 400,000 koronára 

terjedő hozzájárulásával, már együtt van. S 

remélhető, hogy a több is együtt lesz. 

A szövetkezeti biztosítás necsak a gyümölcsre, 

hanem a szőlőkárokra, a szőlőveszszők, 

ojtvány, szőlőiskolák termeivényeire is 

kiterjedjen. 

A jég a következő évek terméseit is 

tőnkre teszi, mert ha a szőlőt, mint gyümölcsöt, 

nemde a szőlőtőkét is megrontja ? 

De még a jég által meglepett szőlőknek 

a gombafajok elleni védekezés hatályát is 

meghiusítja. 

A gazdák biztosító szövetkezetének szőlészeti 

osztálya ezekre is ki fogja terjeszteni 

figyelmét. 

A biztosító szövetkezetének az államtól 

erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesülni.


A következő határozati javaslatot nyújtja be : 

Mondja, ki a kongresszus, hogy 

1. tekintettel azon magas évi dijakra, 

melyeket ugy a hazai, mint a külföldi jégbiztosítási 

részvénytársulatok a szőlő jégbiztosításért 

a biztositóktól követelnek, a szőlőbiztositását 

ezen társulatoknál a birtokosokra 

nézve előnyösnek nem tartja. 

2. Tekintve azon jelentékeny vagyont, 

mely biztosítás nélkül évről-évre Magyarország 

szőlőjének termésében koczkáztatva van, rendkívül 

fontosnak tartja, hogy a.szőlő jégbiztosítása 

szövetkezeti alapon oldassék meg. 

3. A „Gazdák biztosító szövetkezetének" 

sokat igérő mozgalmáról örömmel vesz tudomást, 

ezen eszmét teljes erejéből pártolja és 

igyekezni fog, hogy a szőlőbirtokosok ezentúl 

szöleik biztosítását a többi gazdasági terményekkel 

együtt ezen uj szövetkezetnél jelentsék 

be. 

4. A szőlő jégbiztosításának nagy koczkázatát 

csak ugy véli kisebbithetőnek, ha szőlőbirtokosok 

minél tömegesebben lépnek be 

ezen szövetkezetbe. E czél előmozdítására 

felkérendő a m. kir. földmivelési miniszter, 

hogy ezen szövetkezetet ugy erkölcsileg, mint 

anyagilag támogatva, rendeletileg intézkedjék, 

hogy az ezentúl adandó szőlőkölcsönöknél, 

valamint az újonnan alakítandó hegyközségeknél 

a szövetkezeti biztosítás kötelező legyen. 

5. Tekintve azon milliókra rugó értéket, 

mely a fiatal termőszőlőkben, az amerikai 

anyatelepekben, a zöld és fásojtványokban és 

gyökereztető iskolákban fekszik, a jégbiztosítást 

ugy a fiatal szőlőkre, mint a vessző- és 

ojtványtermelésre is kívánja kiterjeszteni. 

6. Saját kebeléből egy 5 tagu bizottságot 

küld ki, mely hivatva legyen azon módozatokat 

megállapítani, mely a Gazdák Biztosító 

Szövetkezetének keretén belül, a szőlő jégbiztosítását 

megfelelő mederbe lesz képes 

terelni. 

Drucker javaslatát elfogadták. 

Erre az elnök az ülést fél órára felfüggeszti, 

mely idő alatt a kongresszus a működésben 

levő fogatos eszközöket tekinti meg. 

Az ülést az elnök folytatólag megnyitja 

és Jablonowski József tart beszédet a 

szőlő legveszedelmesebb növényi és állati ellenségeiről 

és az ellenük váló védekezésről. 

Két ellenségéről fog beszélni á szőlőnek: 

1. a lisztharmat és 

2. a szőlőmolyról. 

A lisztharmat 3—3 év alatt pusztít, és 

ekkor erősen rombol. Fiumében különösen 

veszedelmes. A lisztharmat a körülbelül fél 

arasznyi hajtáson mutatkozik már, fehér petytyek 

alakjában. A bogyó szenved különösen, 

mely megáll fejlődésében és megreped. A lisztharmatot 

dohos szagáról ismerjük meg. 

A lisztharmatot elpusztíthatjuk, ha 

támadásának elejét álljuk. A lisztharmat különösen 

az éretlen bogyót támadja meg. 

egyedüli ellenszere a kénpor. Az eredmény 

erre pregnáns. Az első kénezést május végén 

kell tenni. A kén átalakul gázzá és mint ilyen 

hat. Ha ezután egy hónappal az eljárást megismételjük, 

a bajt elhárítottuk. 

A kénezett szőlő bora záptojásszagu 

lesz. De a záptojás szagát a bor elveszti különféle 

eljárásokkal. 

A szőlőmoly fellépése is veszedelmes. 

Ellene háromfélekép védekezhetünk. A legprimitívebb 

eljárás nehéz, de nagyon jó: a moly 

kézzel való leszedése. 

A permetezés rovarporral (Zaeherlin) és 

vizzel, kenő szappannal kitűnő. 

A harmadik eljárás által a szőlőmolyt elpusztítjuk 

akkor, midőn a lepke még nem kelt 

ki. Ez a szőlő kibontása után annak újra homokkal 

való befödésében áll. 

Jablonowszki szerint a meleg időben nappal 

való kénezés a legjobb. A jegeezes kén is 

jó kénezésre, de csak akkor, ha nincs benne maró 

anyag. Az antraknosis ellen jó a kén és mészkeverék. 

Az elnök ezután a következő szavakkal 

fejezi be a kongresszust. 

Tisztelt kongresszus! Miután a kongreszszus 

tárgysorozatában felvett tárgyakat letárgyaltuk, 

nem mulaszthatom el, hogy köszönetet 

ne mondjak a miniszternek, annak itteni képviselőjének, 

ki az ügy iránt mind eddig 

érdeklődött, továbbá az OMGE-nek, mely alkalmat 

adott nekünk, hogy a kongresszuson kifejtsük 

nézeteinket. 

Szeged városának már hiressé vált vendégszeretetéért, 

az előadó uraknak, kik szép 

magvas beszédekben sok tudással tárgyalták 

a fontos kérdéseket, tisztelt barátaimnak, 

hogy ezen nagy ügynek tárgyalására eljöttek 

és sokaságukkal emelték ennek fényét 

és a kikben az eszmék termékeny talajra találnak 

ós végre a mit első helyen kellett volna 

említenem, a sajtónak, mely az eszméket 

szét fogja hinteni és a közvélemény között 

elhinteni és végre köszönöm újra a bizalmat, 

melylyel e magas polczra felemeltek és kívánom, 

hogy ez eszmék, melyeket itt elhintettünk, 

testet öltsenek. A kongresszust bezárom. 

Az elnök ezen záró beszéde után hatalmas 

éljen zúgott fel, a mely a kongresszus 

kesedéssel helyesel. Végre a méhészeket a 

tenyésztés okszerű irányára, minél több méz 

agilis, érdemdús elnökének, Bernáth Béla országgy. 

termelésére lelkesítő szavakkal buzdítja. 

képviselőnek szólott. 

Ludvig Ede „Hogyan méhészkedjünk az 

Az eloszló kongresszus tagjait ezután Alföldön?" czimü értekezése következett. A 

Landesberg Mór vendégelte meg határtalan méhészkedés sikerének első föltételéül az anya 

vendégszeretettel. 

megfelelő voltát tekinti ő is és az anyanevelésről, 

a családoknak fiatal, jól petéző anyákkal 

való ellátásáról és a kedvező hordás idejére 

népesekké, erősekké növeléséről, a fiasitás 

II. országos méhészeti 

kongresszus. 

szabályozásáról, a kaptárak helycseréjéről, az 

ákácz- és lisztes füvirágzás minél jobb kihasználásának 

módjáról, a családok őszi egyesítéséről, 

(Szeged, 1899. szeptember 4. és 5. napján.) 

Védnök : dr. Wekerle Sándor, elnök: br. Ambrózy Béla. 

a kaptár belső hőmérsékéről stb. szól. 

Ambrózy Béla báró elnök — bár elismeri 

Ludvig méhészkedési ügyességét — az ő helycserélési 

A méhészeti védtörvény-javaslat, előadta 

módját a kaptárokkal, mint nagyon 

Bodor László, kinek javaslata előterjesztve lesz bonyolult eljárást, nem helyesli, egyéb tekintetekben 

a földmivelési miniszterhez és vele a mezőrendőri 

azoilban követendőnek tartja az elő- 

törvény méhészetre vonatkozó része kiegészítendőadó 

által követett irányt. 

Következett Bálint Sándor dr. kolozsvári 

Ezután következett: báró Ambrózy Béla, 

ki bevezetőleg azt javasolta, hogy az erdélyrészi 

méhészegylet egyesittessék az országossal. 

Azután a Dickel-féle theoriáról szólott és 

hathatósan pártolta dr. Dzierson János parthenogenesisét, 

melyet a Dickel féle elmélet megdönteni 

törekszik. 

Vámossy Mihály az országos méhészeti 

egyesület elnöke, a méhlegelő javításáról szólott 

kitűnő szakismerettel. 

Kovács Antal a méhészeti szakoktatásról 

szólott, előadván mindama kormányintézkedéseket, 

melyek az 1896-ik év óla történtek és 

végrehajtattak. Ezeknek nevezetesebbje a felügyelő 

felrendelése Budapestre, a méhtenyésztésnek 

rendes tantárgyként való tanítása a 

budapesti kertészeti tanintézetnél! a vándortanítói 

székhelynek olyan városokba ¥aló 

helyezése, hol tanitóképezdék vannak, hogy 

azoknál a méhészet rendesen ugy elméletileg, 

mint gyakorlatilag tanittassék. 

A vándortanítók utipénzének fölemelése 

hogy több előadást tarhassanak, segélyezése 

egyes méhészeknek, kaptárak és eszközökkel 

és végül a gödöllői méhészeti gazdaság szervezése, 

mely a földmivelésügyi miniszternek egyik 

kiváló alkotása. 

Binder Iván a mézértékesitő-bizottság 

keletkezéséről, a működésével kezdetben járó 

nehézségekről, a magyar méznek a külföldit 

messze felülmúló jóságáról: az ő külföldi útjáról, 

melyeken a magyar méznek kelendőséget, 

piaczot szerezni igyekezett, szóval a mézértékesitő-bizottság 

történetéről, valamint a 

földmivelésügyi minisztérium s egyesek áldozatkészségéről 

és támogatásáról megemlékezve 

az eddig elért sikereket sorolja föl, melyekből 

kiemelendőnek véljük, hogy keletkezésének első 

évében a bizottság alig volt képes 100 métermázsa 

honi méznek a külföldön való eladását 

közvetíteni, mig a második évben már 700 

métermázsa magyar mézet adott el 32.000 

frtnyi árban, az idé» pedig a negyedik kocsirakomány 

magyar mézet küldi ki Németországba, 

daczára, hogy ott 40 márka beviteli vám terheli 

a magyar mézet. Ebből remélhetőleg a magyar 

méz keresettsége a külföldön biztosítva van. 

A mézértékesitő-bizottság fentartását tehát •— 

a méhészközönség termékeinek a külföldi piaczokon 

való megfelelő elárusitása végett — 

szükségesnek tartja, miért is ennek határozatilag 

leendő kimondását azzal indítványozza, 

hogy a földmivelésügyi minisztérium a mézértékesitő-bizottságnak 

az évi 1000 frt szubvenczió 

további megadására kéressék. 

Ambrózy Béla báró elnök, a titkár jelentését 

illetőleg a mézértékesitő-bizottság működését 

elismeréssel honorálja, kiemelve, hógy 

a mézértékesités eddigi sikereiért Vámossy 

Mihály, országos méhészegyesületi elnököt, 

Liebner József alelnököt és Binder Iván titkárt 

illetvén az érdem, nekik elismerést, a földmivelésügyi 

minisztériumnak pedig a segélyezésért 

hálás köszönetet mond, mit a kongresszus lel- 

egyetemi magántanárnak: „A méhkenyér és 

pótszerei" czimen tartott értekezése. A méhkenyérnek, 

mint méhtápláléknak nagyjelentőségére 

mutat, annak növényi és állati termékekkel 

való pótlásáról, a „Florin* néven gyártott 

mesterséges himporról tárgyal s himporpótlásul 

a kukoriczalisztet ajánlja. 

Ezután a legközelebbi kongresszust előkészítő-bizottság 

választatott meg, melynek elnöke 

Vámossy Mihály lett. 

A kiállítás biráló-bizottságának működéséről, 

a dijak odaítéléséről Vámossy Mihály 

bíráló bizottsági elnök számolt be a kongreszszusnak 

s felolvasta a kitüntettettek névsorát. 

Ambrózy Béla báró a kongresszus nevében 

köszönetet mond a biráló-bizottság odaadó 

és lelkiismeretes munkálkodásáért s ezzel 

az elnök a tanácskozást befejezi. 

I. országos halászati kongresszus. 

(Szeged, 1899. szeptember 5.) 

Elnök : Zombory Antal. Jegyző : Szilassy Zoltán. 

Az ülés kezdése előtt Landgráf János 

konstatálja, hogy az előadó, akinek határozati 

javaslatot kellett volna benyújtania, tévedés 

folytán nem jelent meg az ülésen. Ennek kökövetkeztében 

alapos munkát végezni nem 

lehet. 

Elnök: Tisztelt Uraim! Miután a tagok 

sem jöttek oly számban össze, mint kívánatos 

lett volna, az előadó ur sincs jelen, hogy javaslatát 

előterjeszsz^ és az ügy fontossága is 

azt hiszem megkívánja, hogy minden irányban 

egy kész memorandum készíttessék és ez majd 

az egyes tagokkal közöltessék, hogy az illetők 

tanulmánytárgyává tegyék : legjobb volna egy 

előkészítő-bizottságot kiküldeni, mely az illető 

kezdeményező urakkal s a velenczei társaság


elnökével, Meszlényi előadó tírral megalakítaná 

a bizottságot. Ennek feladata lenne egy memorandumot 

előkészíteni, az elnökség gondoskodik 

ennek sokszorosításáról s megküldené az 

illető uraknak tanulmányozás végett. 

Legjobb volna Budapesten tartani a 

folytatólagos ülést, még pedig az őszi vagy 

téli hónapok valamelyikében, midőn ki-ki időt 

szakitana magának erre a czélra. Ez alkalommal 

megvitatnék az előkészítő-bizottság javaslata, 

az ennek alapján elkészített memorandum 

a kormánynak előterjesztetnék. Ha ily irányban 

jónak látja a t. közgyűlés a működést megkezdeni. 

méltóztassanak a szűkebb körű előkészitő-bizottságot 

megalakítani. 

Elnök felszólalása után a bekövetkezett 

tanácskozás alapján a bizottságot a következőleg 

vélik megalakulandónak. 

Elnök: gróf Széchenyi Imre. 

Tagok : Meszlényi Benedek, a balatonvelenczei 

halász-társulat tagja, Buttovics József 

a dunavidék részéről, Zombory Antal Szeged 

város és tiszavidék részéről, Szabó Imre, mint 

jogász és egy nagy társulat képviselője, Gorkus 

Béla, a tenyésztők részéről. 

Ez a bizottság lenne hivatva javaslatot 

kidolgozni, hogy annak alapján propaganda 

indittassék. Ebbe az akczióba a már tényleg 

megalakult 47 társulat is bevonassák. 

Elnök-, méltóztassék ezen javaslatot elfogadni. 

(Igen 1) 

Méltóztassanak kimondani, hogy: 1. a 

jövő kongresszus helyéül Budapestet kívánja az 

ülés kijelölni ; 2. az idő kitűzésével ezen előkészítő 

bizottságot bízza meg, amely ha készen. 

lesz munkálataival, az időt tűzze ki és hívja 

egybe a folytatólagos ülést. (Helyeslés.) 

Ezek után t. uraim legőszintébb köszönetemet 

nyilvánítom megjelenésükért és szerencsét 

kívánok ezen ügynek.' Van szerencsém az 

ülést ezennel berekeszteni. 

A kiállítási sorsjegyek húzása. 

Vasárnap délután 6 órakor kezdték meg 

a szegedi Erzsébet királyné-ligetben levő Vigadó 

nagytermében a kiállítási sorsjegyek húzását, 

é< hétfőn késő estig folytatták. 

Az első három főnyereménynek már 

gazdája van Debreczenben, Fiúméban és 

Zalában. A nyeremények a húzástól számított 

négy héten belül veendők birtokba, megjegyzendő 

azonban, hogy az összes nyereményeket 

kívánatra 20°/o levonással, azonnal készpénzben 

megváltják Budapesten a Hermes magyar 

általános váltóüzlet r.-t., Szegeden pedig a 

Szegedi Kereskedelmi és Iparbank. Tekintettel 

arra, hogy a gazdaközönség nagyszámban 

vásárolt kiállítási sorsjegyeket, a sorshúzás 

eredményét alább teljes egészében közöljük: 

-S „5 §j A kihúzott 

A nyeremény tárgya sorsjegy 

korona 

1 50000 Hét hektoliteres mezőgazd. 

szeszgyárberendezés 

Egy gőzcséplőgép-garnitura 

kazalozóval— 

Egy tab armánykamra-berendezés 

... ... 

1 Va lóerejü petróleum- 

' Szállítható "hid-mérleg ... 

Gazd. malom berend. ... 

Yetőgép soros ... 

S | 

A nyeremény tárgya 

korona 

400 Vetőgép 

4(10 

400 Szórva vető gép 

400 Rögtörő henger 

400 Borsajto 

400 Járgányos cséplőgép 

400 Homokfutó kocsi 

200 Egy pár lószerszám 

200 Grubber 

200 Kettős tengeri morzsoló 

200 Gabonarosta 

200 Lógereblye 

200 Konkolyozó 

200 Szecskavágó 

200 Répazuzó 

200 Gabonarosta 

200 Ágygarnitura himezve 

(2 darab) 

100 Aranyszövésü függöny 

100 Kézi jégkészitő gép 

100 1 darab Sack-eke 

100 1 „ 

100 1 , 

100 1 , 

100 1 „ 

100 1 , 

100 Répavágó 

100 

100 Konkolyozó rosta 

100 

100 Fogas borona 

100 . ' 

100 Többsoros permetező-gép 

100 Jégkészitő-gép 

40 Szőnyeg 

40 Diszhimzésü futó 

40 Gobelinpárna 

40 Diszhimzésü törülköző 

40 1 kosár művirággal 

40 1 díszes pongyola 

40 1 kávés garnitúra 

40 Szerb szőnyeg 

40 Földmérő taliga 

40 

Peronoszpora fecskendő 

40 Töltögető-eke 

A' kihúzott 

sorsjegy 

f ! 

«*if 

27, 20 Millieu 

20 Asztalfutó 


6 20 6 személyes teríték 

" 20 6 „ 

20 6 , 

20 6 

20 6 , 

20 6 

20 6 

20 Vadásztőr 

20' 

20 

20 

20 

20 Kötőfék (diszes) 

20 Kávés teríték 6 

20 Peluche étagére 

20 Hímzett párna 

20 Vásárhelyi-féle köpülő 

A kihúzott 

sorsjegy 

47692 

28776 

27246 

19458 

27331 

6196 

40614 

13707 

24757 

35409 

26624 

15758 

10635 

46800 

4076 

8294 

' 19150 

2482 

47640 

560 

19491 

38190 

14616 

9801 

45031 

15044 

49243 

24468 

9045 

43340 

7115 

30977 

26005 

32151 

13166 

19737 

15207 

20896 

12346 

40167 

l 35254 

liOO Marha-mérleg 

600 

00 Járgányos cséplőgép 

74—75. SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899 SZEPTEMBER HÖ 16. 

1385 

£ S A nyeremény tárgya 

korona 



20 Milieu 

20 2 párna 

20 Szőnyeg 

277 20 Aranyos terítő 

20 Futó aranynyal 

20 „ „ 

20 

20 Hintaszék-takaró 

10 2 darab terítő 

A kihúzott 

sorsjegy 


0 2 szőnyeg ágy elé 

A kihúzott 

sorsjegy 


A kihúzott 

sorsjegy 

< ko ketüje száma 

42 !3 2 kendő 0 D 

0 

10099 

0 44Q56 

4Í '5 

427 0 I 

4! !6 0 V 21639 

428 0 V 23401 

429 0 p 

0 E 

42925 

431 o; T 34132 

432 0 E 27494 

433 0 B 22911 

0 R 26552 

435 S 14788 

0 L 4-3765 

437 N 34102 

4i 38 M 15753 

4; 39 0 N 1016M 

440 0 I 44454 

I 17249 

442 0 2 párna T 40440 

443 0 K 31426 

0 L 1623 

446 

0 C 49282 

0 C 41122 

447 

448 

0 

0 

T 

D 

36555 

4065 

449 A 46589 

450 0 C 32381 

451 0 F 47289 

452 0 V 9809 

453 N • 21243 

454 0 P 8940 

455 ' 0 F 12876 

456 0 I 3962 

457 0 K 4779 

L 34831 

459 0 S 32390 

460 0' 3877;'. 

461 0 T 40185 

462 H 38791 

4< 53 0 K 39555 

464 0 39910 

0 C 27304 

4t >6 0 9792 

.467 0 Kö'ény N 

0 S 43757 

469 0 E 22239 

470 0 I 

471 0 B 27815 

0 ' A 44096 

473 0 a 15276 

0 E 13453 

475 0 T 45821 

476 0 ü 8997 

477 0 E 6398 

478 0 V 5560 

479 0 C 

480 0 R 7316 

4Í SÍ 0 C 14855 

482 0 Echarpe D 11202 

4í 33 0 C 7203 

484 0 H 13530 

485 0 R 

4Í 36 0 A 2265 

487 0 N 35056 

4í 38., 0 U 9588 

4í 39 ' 0 " F 35256 

4Í 30 M 36383 

F 32695 



A kihúzott 

sorsjegy 

A nyereménv tárgya 

A kihúzott 

sorsjegy 


A kihúzott 

sorsjegy 

Kova-tapló zacskó 

Zsebkendőtartó 

Theakészlet és 12 tányér 

0 Himzett abrosz 

Rácsos hinta 

0 Kova-tapló zacskó



0 Csángóbimz. asztalfutó 

A kihúzott 

sorsjegy 

37425 

9643 

17258 

40372 

6717 

6787 

22201 

25151 

38442 

20204 

18617 

34541 

14227 

40374 

17214 

3470 

49515 

'41015 

5359 

7264 

1530 

37644 

44097 

1214 

26258 

20465 

17764 

44162 

12251 

15053 

44656 

44155 

25841 

14717 

13479 

30629 

12633 

16776 

6278 

30487 

10405 

43-128 

12069 

45179 

9917 

42149 

36000' 

46378 

3717 

9026 

410 

35286 

5456 

15959 

41089 

31488 

46988 

12604 

A kihúzott 

1|

Mméétfá 

1388 KÖZTELEK, 1899 SZEPTEMBER HÓ 16. 74—75. SZÁM. 9-IK ÉVFÖLYAM. 

= = 

sem lehetett ennélfogva egyszerre az egész 

170 hold kiterjedésű területet trágyázás alá 

vennem, minthogy azonban a trágyázási kísérlet 

ily fényesen sikerült, a tél folyamán minden 

erőmet összeszedve, az egész területet trágyázás 

alá vettem, hogy következő évben fáradozásaimnak 

hasznát vehessem, mert főczélom a 

boglárka kiirtásán kivül úgyis az volt, hogy a 

170 holdnyi területet kaszálni is lehessen, 

hogy neesak legelőm, de kaszálóm is legyen és 

pedig jó. Meg kell ugyanis jegyeznem, hogy a 

12 hold kiterjedésű területet egyszer meg is 

kaszáltattam, és kaptam holdankint (1200 

négyszögölével számítva) azon területen, mely 

tőzeggel volt trágyázva 14 és fél métermázsa 

jó szénát. Többet nem is kísérleteztem, mivel 

már világos volt előttem az, hogy a mészszel 

és trágyalével kevert tőzegpor milyen hatással 

van a rétre, és annak növényzetére, miért is 

az egész 170 hold kiterjedésű területet mészszel 

és trágyalével kevert tőzegporral hintettem 

be. A beszórás következőképp lett teljesítve. 

Férfi napszámosokat használva, minden 

egyes munkás lepedőt kapott olyformán, mint 

a kézi [vetésnél szokás. A trágyaport oly 

sűrűen szórattam, mint a hogy a kendermagot 

szokás vetni és pedig mindég közvetlen 

láb elé kell szórni, hogy mennél 

sűrűbben essék. Ezen munkát őszszel, vagy a 

tél folyamán kell eszközölni, nem baj, ha hó 

borítja is a területet. A rétet előzőleg erősen 

megfogasoltattam és azután szórattam el a 

trágyafélét, tavaszszal újból erősen megfogasoltattam 

az egész 170 hold kiterjedésű területet. 

Munkám igen jól sikerült olyannyira, hogy 

közlöm egy csehországi kísérlet eredményét. 

a 170 holdnyi területről nyertem (szekérszám 

a 

6 q-t számitva) 354 szekérrel, azaz 927 métermázsát, 

mondhatom kitűnő takarmányt. Azonfelül 

1 

3 n 

1 

j | 

egész a tél beálltáig igen jó legelőm is 

a-g - i 

volt; tehát oly területen nyertem kitűnő 

1 a 

kaszálót, amelyet évek hosszú során át csak 

1 

bizonytalan legelőnek használhattam, mert nem 

mertem teljes bizalommal legeltetni, mivel a 

:!§• 

vérvizeléstől minden perczben tartanom kelletett. 

Igy tehát a veszedelmes boglárkától tel- 

7 db teljesen lezsarolt 

vén magyar ökör ... 3165 131 3215 012 

jesen megmenekültem egy év leforgása alatt. 

16 db hasonló nyugoti 

tehén " 

6185 141 6743, 0'54; 

Ezt csakis a mészszel kevert tőzegtrágyának 

19 db cseh ökör, vén, 

tulajdonithatom. De azért nemcsak 

9125 142 10350 0 96 

azon területeket kell ilyen trágyafélével trágyáznunk, 

2 db stíriai ökör, tűrhető 

amelyen boglárka van, de trágyáz- 

zuk meg réteinket ily trágyakeverékkel ott is, kondiczióban, de 

vén 

,1'180 120 1320 1-02 

ahol*boglárka nincs, mert ezáltal elősegítjük 7 öreg ökör, legelői hizrétjeink 

termőképességét. Ezen trágyaszer 

785 51 : 835 . í'26 

minden néven nevezendő haszontalan növényzetet, 

9 jól táplált, középkorú 

mely rétjeinket ellepi és rontja szénánk ökör : „. 4370 61 4815 1'67. 

jóságát, teljesen elpusztít, miáltal állandó és 

1395 77 1580 1'71 

jó kaszálókat nyerhetünk kitűnő szénaterméssel. 

Sokan majd gazdatársaim közül azt fogják 

Pusztán i 

tehál a fiatalabl 

tekintve, előnyösebb 

mondani, hogy könnyű ott tenni, ahol tása s pl. külföldön hizómarha-kiállitásokon, 

ehhez való anyag áll rendelkezésre. De hiszen csak elvétve talál az ember 4 éven tul levő 

mainap már olcsón lehet a tőzeget beszerezni; kész hizolt marhát. 

szin nem is kell, csak mészszel kell elegyíteni Hogy már most előnyösebb-e 3 mint 

és kész a trágyakeverék. Trágyáié pedig minden 

rendes gazdaságban van elég, ahol azt 

az utczára nem eresztik; fájdalom, de sok 

ilyen gazdaságot lehet pedig találni, ahol a 

trágyalevet elfolyni engedik. 

Dióssy Imre. 

ÁLLATTENYÉSZTÉS. 

Rovatvezető : Monostori Károly. 

A hízóba fogandó marha kora. 

B. 6. ur a kővetkező kérdést intézte a „Köztelek* 

szerkesztőségéhez. 

Hizlalás cíéljából, 4 éves tarka tinót óhajtva 

• Vásárolni, felkerestem egy ajánlóit vásárt, de azt tapasztaltam, 

miszerint csakis 3 éves tinók lettek felhajtva 

s ugyancsak gyárosok által hizlalásra vásárolva. 

Okszerü-e már 3 éves korban hizlalásra fogni 

ezen állatokat s melyik előnyösebb, 4 éves vagy 3 

éveseket hizlalni ? 

A vevő, t. i. a mészáros szempontjából 

a megélemedett vágómarha annál értékesebb, 

minél nagyobb vágósulyt mutat fel zsírral 

mérsékelten átszőtt, könynyen rágható rostu 

szinhusban s kiváltképpen azon húsfélékben, 

amelyeket legmagasabb áron, pl. Budapesten 

Bécsben kilónkint 100—200, sőt több krajczár 

közt ingadozó áron adhat el a fogyasztó közönségnek. 

Minél öregebb pedig valamely marha, 

annál kevésbbé felel meg ennek a kivánalómnak 

s innen van, hogy aki elsőrendű vágóárut 

kiván produkálni, az suly fektet mindenekelőtt 

arra, hogy bár megélemedett, de 1( 

egészen fiatal legyen a lekötendő állat. 

Nos, nyugoti marhánál, amely teljes fejlettségének. 

8 A-részét 2 éves koráig eléri 

4 éves kora után nem igen remélhető, hogy 

nagyobb mennyiségben értékes, porhanyó rostu 

hust még tovább is produkál a hizlalás 

alatt, hanem csak az remélhető, hogy mindinkább 

durvábbá váló husa közé nem sok 

értékű zsírt . s faggyút rak — ily marhánál 

mondom épp a 2 és 4 év közötti ' 

a mely nemcsak a mészáros, de 

hizlaló szempontjából is a legelőnyösebb, 

hizlaló szempontjából kivált azért, mert 

ilyen áru gyorsabban készül el s pedig a hizlalásban 

az idő is pénz, de aztán a napi 

gyarapodás is nagyobb a fiatalabb és jobb kondíczióban 

levő állatnál s ez pedig a hizlalás 

jövedelmezőségére rendkívül elhatározó. 

Ez utóbbira nézve tájékoztatást nyújtandó, 

Élősúlya 

logi 

! jlősulva 

vé 

2 éves marhát beszerezni és hizóbá fogni, azt 

egy puszta igennel vagy nemmel . véglegesen 

eldönteni akarni, könnyelműség volna. Igaz 

ugyan, hogy a 4 éves állat, ha nyugati, legalább 

is nem fiatal többé, de kivált hazai viszonyainkat 

tekintve, öreg számba sem mehet, de hogy 

egy 3 éves, mely hizóba fogva még húsban is 

jobban gyarapodhatik és értékesebb vágóárut 

szolgáltathat, mint a 4 éves, az általánosságban 

legalább — nem vitatható s eszerint bizonyára 

jól számítanak, a kik a 3 éveseket 

keresik, jól számítanak a produczensek is, a 

kik igyekeznek ily. árut piaczra állítani. 

Hanem, hogy 4 éveseket véve és beállítva 

és kedvező körülményeket feltételezve, 

hasonló eredményt elérni ne lehetne, azt részemről 

meggyőzhetlen igazság gyanánt odaállítani 

nem merném. Az az egy év külömbség 

a korban nem kicsinyelhető ugyan, de hogy 

a hizlalás jövedelmezőbb volta attól feltétlenül 

függne, arról szó se lehet. A csak valamivel kedvezőbb 

áron vásárolt 4 éves a kedvezőtlenebb, 

vagyis magasabb áron vásárolt 3c évest a jövedelmezőság 

szempontjából, egyformán kedvező < 

eladási árak esetén pl. megverheti, sőt az 

sincs megirva, hogy egyes individuumaiban, a 

feletetett takarmány értékesülése terén, nem-e 

a 4 évesek csoportja bizonyul jövedelmezőbbnek. 

Jó kalkulácziót feltételezve, nincs tehát 

mért visszariadni a 4 vagy több évesek vásárlásától 

és hizóba fogásától se, de bizonyos, 

hogy a legindokoltabb, ipari hizlalás esetén, 

2 1 /a—3 1 /2 éves állatokhoz nyúlni, mert a 

sikerre általánosságban ezek nyújtanak legtöbb 

biztosítékot. 

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. 

Rovatv»í«t5: Mezej Gyula, 

Védekezés a lisztharmat ellen. 

# Most, midőn mi .szőlősgazdák a tudás 

és kísérletezés minden nemével küzdünk a 

lisztharmat — Oidium Tuckeri — nevű penészgomba 

ellen, elővigyázati szempontból nem 

tartom fölöslegesnek, gazdatársaimmal megismertetni 

ezen gombafaj esetleges pusztító hatását 

és a védekezés egyik módját, mely talán 

sok közül, a legczélravezetőbbnek fog bizonyulni. 

Dr. Schacht Hermann a porosz királyi 

földmivelésűgyi minisztérium megbízásából az 

1857. és 1858. években másfél évet töltött a 

Kanári szigetcsoporthoz tartozó Madeira és 

Teneriffa szigeteken és ezen a természettudományra 

jelentős megbízatásának eredményeképpen 

a nevezett minisztériumhoz, az emiitett 

szigetek növényvilágáról az 1859. évben egy 

jeles monográfiát nyújtott be.*) 

Dr. Sehácht ezen nagyérdekü jelentésében 

tárgyunkra vonatkozólag a következőket 

irja: „A szőlőbetegség (Oidium) Madeirán az 

1852. évben mutatkozott, hol az a virágzás 

után rövid időre, juniusban a leveleket s a 

fiatal szőlőbogyókat megtámadta és már a 

nevezett évben a szőlőtermést majd egészen 

megsemmisítette. Az ezt követő években a betegség 

hasonló kiterjedésben lépett fel ugy, 

hogy az 1856. év nyarának kivételével 1852-től 

1857-ig az egész szigeten több bor nem termeltetett. 

Még az 1850. évben a bortermés a 

tized (dézsma) eredményét számítva 1296474 

Dipa-ra,**) a valóságban azonban, szakértő férfiak 

Decslése szerint, ennek kétszeresére is rúghatott. 

Madeirán a baj egy szőlőfajt sem kiméit 

meg, sőt az 1856. évben a Vitis vulpina nevü 

amerikai szőlő is, mely ezideig állítólag a 

bajnak ellen'tállott, a többi szőlőfajokhoz 

hasonló mérvben betegedett meg. A Funchalban 

lakó Acevedo mérnök-őrnagy szóbeli 

közleménye szerint ezen szőlőbetegség 

Madeirán már előbb ís előfordult, mert a 

sziget nyugati részéből, Ponta do Sol-ból származó 

régi bérszerződésekben azon kikötés 

található, mely szerint a szerződés érvényét 

veszíti, ha a szőlő egy fehér lisztáthuzat 

(Mongra) által megbetegednék. Portugáliában 

is ismeretes volt ezen baj már több, mint 

50 évvel ezelőtt, de sokkal kisebb mértékben." 

Hogy milyen rohamos volt Madeirán a 

li^ztharmat alakjában fellépett szőlőbetegség 

folytán a szőlők pusztulása, kitetszik azon 

statisztikai adatokból, melyek szerint 1851. 

még 10.874 pipa bor termett, mig a 

rá következő 1852. évben már csak 14137a 

pipa. 

A szőlőbirtokosok a baj felléptekor azonnal 

a szőlőknek kénporral való befujtatását 

alkalmazták a lisztharmat ellen, de mint azt 

bortermés hanyatlására vonatkozó megdöbbentő 

adatok mutatják és mint utóbb arról 

Madeira und Teneriffa mit ihrer Vegetation, 

Ein Bericht an das königlich preussische Ministerium 

für die landwirthschaftlichen Angelegenheiten, von Dr. 

Schacht Berlin 1895. 

'*) Egy pipa, vagy bota = 485 liter,


Dr. Sckaóhtnalc - alkalma • volt Teneriffa szigetén 

személyes meggyőződést szerezni, teljesen 

tartalmazó egyéb készítményekkel — minő 

eredmény nélkül. 

Dr. Schacht ezen eredménytelen védekezési 

eljárást mellőzve, Madeira szigeten, 

Funchal város körül kísérletet tett néhány 

szőlőlugossal, melyeken a szőlőtőke összes részeit 

a Sanssouci-ban levő kir. melegházakban 

már előzőleg alkalmazott és: egészben bevált 

eljárás szerint, igen meghigitott enyvoldattal 

mosta le. A penászgomba által már részben 

megtámadott szőlőlevelek ezen enyvoldattal 

általa be lettek kenve, mig a fiatal szőlőfürtök 

ahol csak lehetséges volt, egy mély, enyvoldattal 

töltött üvegbe lettek bemártva. Az 

enyváthuzat rövidesen megszáradt s a gombával 

együtt utóbb a szőlőszemekről és levelekről 

lepattogzott. Minden szőlőfürt, mely ezen 

oldattal csak egyszer is bevonva lett, teljesen 

ép maradt, sőt a gomba által már megtámadott 

szőlőfürtök is helyre jöttek. 

Ezen enyváthuzat ennélfogva a lisztharmat 

káros behatása ellen biztos védelmet látszik 

nyújtani. 

Véleményem szerint leghelyesebb eljárás 

leend a jövőre nézve, ha a szőlő elvirágzása 

után azonnal, először a szőlő minden részét 

enyvoldattal bepermetezzük és ezen felül a 

szőlőfürtöket hasonló enyvoldattal megtöltött 

üvegpohárba bemártogatjuk. A szőlőfejlődés 

mostani előhaladottsága mellett ez évben már 

csakis, a fürtöknek enyvoldatba mártogatásával 

érdemes kísérletet tenni a késői szőlőfajokon. 

A lisztbarmat elleni permetezéshez és 

füstmártogatáshoz használható enyvoldat a következőleg 

állítandó össze: egy kilogramm 

asztalos-enyvhez veszünk • annyi forró vizet, 

hogy az enyvből két liternyi pép képződjék, 

mely pépet azután 18 liter folyó vizhez keverjük."' 

Szőlőbirtokos társaimnak ezen közleménynyel, 

a sokféle kísérletezés jelen korszakában 

némi szolgálatot vélek tehetni. 

Somogyvári Somogyi Ferencz. 

A. szőlő lisztharmatbetegsége a mennyire 

feljegyzéseink terjednek, még soha nem jelentkezett 

oly károsan hazánkban, mint az idén. 

Csak kívánatos tehát, hogy gazdáink e betegséggel 

ménnél többet foglalkozzanak, különösen 

a védekezést illetőleg eszméket cseréljenek, 

hogy a sikeres védekezés ügyének minden 

apró részlete mennél előbb tisztáztassék. 

Éppen e napokban járta be a lapokat 

egy hir, a mely elmondja, hogy sok debreczeni 

gazda kertjeikben jelentkezett betegséggel 

szemben tölgyfahamu hintéssel védekezett 

s ez éppen olyan jóhatásunak bizonyult, mint 

a tisztakénporral és az Aschenbrandt-féle rézkénporral 

— melynek főtartalomrésze tiszta 

kénpor — való védekezés. Nem láttam a dolgot 

s igy ítéletet nem mondhatok. De mert 

sokszor a látszat is nagyon csal, valamely uj 

szer fölött, szigorúan végrehajtott összehasonlító 

kísérletek nélkül, a melyeknél egyszersmind 

a betegség fejlődésére befolyással biró 

tényezők is figyelemmel kisértetnek : mérvadó 

Ítéletet mondani nem lehet. Azért az ilyen híreket 

legjobb tudomásul venni, annak alapján 

esetleg kicsiben próbákat végezni; de óvakodjék 

attól a gazda, hogy az ilyen hir olvagása 

által magát a régen kipróbált szerek háfeználatától 

eltantorittatni engedje. Ha több helyen, 

több éven át végzett igazi szakszerű kísérletek 

a régi jó helyett valami uját és jobbat 

ajánlanak, ám ez más ; ilyenkor ne ragaszkodjék 

görcsösen a megszokott régihez, hanem 

haladjön a korral. 

A mi a fentebbi czikkben ajánlott védekezést 

illeti, meg vagyok arról győződve, hogy 

ha valaki a czikkiró tanácsait követi, különösen 1 

mint óv:óvédekezéssel: a, védekezés eredmé-- 

nyóvel meg lesz elégedve akkor, : ha ellenőrző, 

kísérletképpen nem próbálkozik meg a tiszta 

kénporral, vagy a főleg finomra őrlött kénport I 

például az Aschenbrandt-féle rézkénpor — is. 

Mert egyidőben a Schacht által javasolt védekezésmódot 

s ehhez hasonlókat, megelégedéssel 

alkalmazták a szőlősgazdák mindaddig, mig 

meg nem győződtek arról, hogy a szőlő lisztharmatbetegsége 

s egyéb növények lisztharmat 

betegsége ellen- is, legjobb eredményeket szolgáltat 

a finomra örlött, tiszta, hamisítatlan kénpor. 

E szert használják ma általában nemcsak 

Franczia- és Olaszországban, Amerikában, hanem 

Németországban is. 

Rovatvezető. 

TRÁGYÁZÁS. 

Rovatvezető : Cserháti Sándor. 

Mire ügyeljünk a műtrágyák 

bevásárlásánál ? 

Hazánkban az évenkint felhasznált műtrágya-féléknek 

a legnagyobb mennyisége őszszel 

szóratik ki, amit legjobban azon körülmény 

bizonyít, hogy az illető mütrágyafélék ellenőrző 

vegyivizsgálatát teljesítő vegykisérleti állomások 

mindig az őszi évadban vannak legerősebben 

igénybevéve és a vizsgálat végett beküldött 

anyagok 90—95%-át mütrágyaminták képezik. 

Hogy e minták miért vizsgáltatnak meg, 

azt bővebben azt hiszem, nem kell fejtegetni 

amennyiben ez amugyis eléggé ismeretes. A 

gazdáknak, akik az általuk vásárolt műtrágyák 

ellenőrző vizsgálatát végeztetik, érdekükben áll, 

hogy az elemzés eredményeit minél előbb 

kézhez kapják, nehogy akár a korábban beálló 

rossz idő, akár valamely más körülmény a 

trágya kiszórását elhalassza, vagy esetleg meg 

is hiusitsa s rendszerint a vegykisérleti állomások 

részéről nincsen is hiba, amennyiben 

lehetőleg gyorsan intézik el a megkereséseket 

és a fő évad alatt mindig különös tekintettel 

vannak arra, hogy a trágyavizsgálatok, egyéb 

kevésbbé sürgős vizsgálatokat megelőzzenek. 

Sok esetben azonban a beküldők követnek el 

olyan mulasztásokat, melyek miatt a vizsgálat 

nem foganositható rögtön, az állomás részéről 

levelbeni megkeresés válik szükségessé, ami 

azután az eljárást hosszadalmassá teszi. 

Éppen azért nem vélek hiábavaló munkát 

teljesíteni, ha röviden ismertetem az eljárást, 

mely szerint el kell járni, ha mütrágyaszállitmányból 

mintát veszünk, hogy azt ellenőrző 

vizsgálatra beküldjük. 

Miután a vizsgálatra beküldött mintából 

az egész szállítmány növényi tápanyag tartalmára 

következtetünk, kell hogy e minta valóban 

az egész küldemény átlagos' összetételének 

megfeleljen, éppen ezért igen sok függ a helyes 

mintavételtől és arra nagy gondot kell : fordítanunk. 

Minél több zsákból veszünk mintát — 

ezeket jói összekeverve — annál biztosabbak 

lehetünk abban, hogy a minta tényleg az áru 

átlagos összetételét képezi. Nagyobb küldeményeknél 

azonban a gyakorlatban teljes lehetetlenség 

minden egyes zsákból, mintát venni, 

éppeii ezért elegendő, ha 10 zsákból álló küldeménynél 

minden zsákból, 20—30 zsákból 

álló küldeménynél minden 2—3. zsákból, 50 

zsákból álló küldeménynél minden • 5. zsákból, 

100 zsákból álló vagy ennél többől álló küldeménynél 

minden 10. vagy 20. zsákból veszszük 

a mintát. A mintavételre legalkalmasabb 

az u. n. próbavevő, amely egy 80 gm. hosszú 

S A cm. széles, egyik végén fogantyúval ellátott 

vascső, amely a másik végén ki van hegye- 

kibontani és igy pör esetén a gyáros kénytelen 

a saját ólomzárjával lezárt zsákokat visszavenni 

és a kapott átlagok is jobbak, mintha 

csak egyszerűen kézzel szedjük ki az egyes 

zsákokból a próbákat. Megjegyzendő, hogy a 

próbavételből kizárjuk mindazon zsákokat, 

amelyekkel útközben valami baleset történt, 

tehát megnyirkosódtak, megáztak vagy felszakadtak. 

Ha már most a kijelölt zsákokból vett 

mintákat egyenletesen és jól összekevertük, 

arról kell gondoskodnunk, hogy azokat változatlan 

állapotukban juttassuk a vegykisérleti 

állomáshoz. A műtrágyák között vannak olyanok, 

melyek a levegőtől nedvességet szívnak 

magukba, (pl. chilisalétrom, chlórkálium) mások 

meg kiszáradnak, vagy illó alkatrészek párologhatnak 

belőlök el, s mindkét esetben ez 

befolyással van az ellenőrző vizsgálatra. Ha kiszárad 

a minta, többet találnak a ható alkatrészből, 

ha megnedvesedett, kevesebbet. Ez 

okból legjobb ezen mintákat mindig szélesszáju, 

dugóval elzárható üvegekben küldeni, 

(befőttes üveg, mézes üveg) mert ilyenekben 

küldve sem ki nem száradhat, sem meg nem 

nedvesedhetik. A tökéletesen száraz üvegbe 

beleöntjük az elküldésre szánt mintát, dugóval 

elzárjuk, papirossal lekötjük s lepecsételjük 

a vasúti állomás pecsétjével azonkívül a minta 

vételnél jelenlévő két tanú pecsétjével. Ily 

módon két üvegben készítünk mintát egyik 

megmarad a vevőnél s arra szolgál, hogy a 

vevő és az eladó között felmerülő differenczia 

esetén újólag megvizsgáltassák, a másik pedig 

a vegykisérleti állomáshoz küldendő bé. 

Az üvegekre még egy kis czédulát ragasztunk, 

melyre a következő adatokat felírjuk: ha 

több mintát küldünk egyidejűleg sorszámot, 

hogy mindenféle tévedés kizárassék, a waggon 

számát, melyben a műtrágya érkezett, a zsákok 

mennyiségét, a küldemény súlyát, a trágyaféle 

nevét és a szavatolt növényi tápanyag tartalmát, 

a mintavétel napját és végre, hogy mikor 

érkezett a küldemény a rendeltetési állomásra. 

A beküldött minta csomagolására is kellő gondot 

kell fordítani, hogy útközben össze ne törhessék. 

Czélszerü az üveget papirosba göngyölni 

és csak azután széna, szalma vagy szecska 

közé csomagolni ellenkező esetben, ha összetörik 

igen nehéz a csomagolásra használt 

anyagokat a mintából eltávolítani s ez is befolyásolhatja 

a vizsgálat pontosságát. 

Felette kívánatos az illető vegykisérleti ' 

• állomással egész határozottan tudatni, hogy • 

minő alkotórész határoztassék meg s nem czélszerü 

ilyen általános megjegyzéssel küldeni: 

tessék vegyileg megvizsgálni és az eredményt 

velem tudatni. A vizsgálat pénzbe kerül s. 

minek olyan meghatározást végeztetni, a melyre 

a gazdának semmi szüksége nincsen; ilyen pl. 

ha valaki a superfoszfát porfinomságát kívánja 

meghatároztatni. 

Az ellenőrző vegyivizsgálatnál az egyes 

kereskedelmi műtrágyákban a következő alkotórészeket 

határoztassuk meg: Szuperfoszfátokban 

a- vízben oldható foszforsavat. 

A Thomassalakban a szerint, hogy minő 

szavatosság mellett vásároltuk, az összes — 

czitrátban — vagy czitromsavban oldható foszforsavat 

is porfinomságót. A czitrát is czitromsavban 

oldhatóságot összetéveszteni nem szabad, 

mert egy és ugyanazon Thomassalakot czitrát és 

czitromsavoldattal megvizsgálva a czitrát oldhatósága 

mindig kisebb, mig a czitromsavoldattal 

mindig több foszforsavat lehet kimutatni. 

Ennélfogva, ha czitrát oldhatósága alapján vásá-, 

rolt a gazda károsodik, ha ,czitromsavoldattal 

vizsgáltatja, mert ezen oldattal több foszforsav 

mutatható ki s ezt neki meg kell fizetnie. A chilisalétrom 

és kénsavas ammóniákban a ható alkotórész 

a nitrogén ezt határoztassák meg, czélszerü 

azonkívül mindkét trágyaszert tisztaságra is 

sitve, ha ezen próbavevőt beleüljük egy trágyával 

megtelt zsákba, az ürege megtelik trágyával, 

amely egy deszkához ütve, belőle kihull. 

Czélszerü a zsákok tetejéből és aljából 

mintát venni és a kivett mintákat egy száraz megvizsgáltatni, Németországban a közelmúltban 

gyakoriak voltak a panaszok a chilisalétro- 

és tiszta ládában vagy papíroslapon száraz 

kézzel jól összekeverni. A próbavevő használata 

azért előnyös, mert a zsákokat 'nem kell iitett vegyület, ha csak csekély 

mok perchlorat tartalma miatt, mely utóbb em- 

mennyiségben


is foglaltatott a chilisalétromban, igen káros 

hatásúnak bizonyult a zsenge vetésekre. A 

kénsavas ammóniák esetleg rhodánammoniumot 

tartalmazhat, e vegyület is káros hatású a 

növényekre. A kálitrágyákban minők a kainit, 

karnallit, kénsavas káli, klórkáli, kénsavas káli 

magnezia elegendő a Icálitartalmat meghatároztatni. 

Csontlisztet mindig szavatosság mellett 

kell vásárolni s sohasem külső kinézése után, 

különösen Németországban gyakoriak a panaszok 

a hamisított csontliszt miatt. Ebben a 

foszforsav és nitrogéntartalmat, továbbá a tisztaságot 

kell meghatároztatni, a feltárt csontliszt- 

Kolbászfélék hamisítása liszttel 

vagy keményítővel. 

A kolbászfélék töltelékének keverése 

lisztfélékkel vagy keményítővel külföldön igen 

el van terjedve s azt, ha túlságos mértékben 

nem történik, nem is tekintik hamisításnak, a 

mennyiben sokan azt hiszik, hogy ez hozzájárul 

a kolbászfélék tartósságának előmozdításához. 

Tekintettel arra, hogy Magyarországban 

ezen irányban eddig vizsgálatok nem igen 

tétettek, dr. Liebermann Leó tanár ur megbízott, 

hogy a Budapesten árult kolbászféléket 

vizsgáljam meg. 

A főváros különböző üzleteiben 1 és kiváltkép 

oly henteseknél, kik áruikat a legolcsóbban 

adják, többféle kolbászt bevásároltattam és azt 

a következő egyszerű módon vizsgáltam meg. 

50 gr. jól felaprított anyaghoz 200 köbcentiméter 

vizet adtam és azt a vízfürdőben 

félóráig melegítettem. 

Lehűtés után a vizes oldat egy 'részéhez 

jód-jodkáliumoldatot öntöttem. Keményítőt tartalmazó 

anyagok, mint a minő a liszt is, jodoldattal 

megkékülnek, mert egy keményítőből 

és jódból álló vegyület keletkezik, melynek 

sziné kék.íGyenge 'keményítőreakcziót majd 

. minden esetben kaptam, - de a reakczió gyengesége 

már előre kizárta annak lehetőségét, hogy 

itten hamisításról, vagy csak jelentékenyebb 

keményitőmennyiség hozzákeveréséről is szó 

lehetne. • . • ; 

Csakis három mintáról kaptam kissé erősebb, 

reakcziót, azért ezek egyikénél mégkisérlettem 

a- keményítő mennyileges meghatározását, 

'de ; mérhető mennyiséget nem kaptam„ 

Azok a gyenge reákcziók, melyeket a 

kolbászok vizsgálatánál majd mindig észlelünk, 

azok fűszereitől, különöten a fekete borstól szárniaznak, 

mely szintén tartalmaz keményítőt; a 

mit ellenkisérletekkel bebizonyítottam. 

Végeredményként kimondhatom, hogy 

¥ E G Y E S E C 

Mai számunk tartalma: 

Oldal. 

Egyesült erővel. B. B. __ 1375 

A miniszterek Szegeden. 1 .... 1377 

Tanúságok 1378 

A kiállítás díjnyertesei. ... 1379 

I. országos szőlőszeti és borászati kongresszus 1381 

II. országos méhészeti kongresszus 1383 

I. országos halászati kongresszus. 1383 

A kiállítási sorsjegyek húzása 1384 

Növénytermelés. 

Rétjeink növényzetének megjavításáról. Somogyvári' 

Somogyi Ftrencz _. .... 1388 

Állattenyésztés. 

A hízóba fogandó marha kora, 1388 

Gazdasági növénytan. 

Védekezés a lisztharmat ellen 1390 

Trágyázás. 

ben a vizben .oldható foszfor savtartalmat esetleg 

a nitrogént. 

A guanókban, a különféle szárított trágyákban, 

Mire ügyeljünk a müírágyák bevásárlásánál? 

Windisch Richárd. ... ... __ . 1389 

minők pl. a konczentrált szarvas- 

marhatrágya, szárított sertéstrágya, poudrotte, 

Gazdasági vegytan. 

Kolbászfélék hamisítása liszttel vagy keményítővel. 1390 

ajánlatos a három legfontosabb növényi tápanyagot 

a káli, foszforsav és nitrogén mennyi- 

Ttgjeaefi. ... _ .... _ ... ... 1390 

Kereskedelem, tőzsde 1392-1394 

ségét meghatároztatni. 

Személyi liir. Forster Géza az OMGE. igazgatója 

Windisch Richárd. és Buday Barna titkár, f. hó 13-án végleges tartózkodásra 

Budapestre visszaérkeztek. Jeszenszky Pál titkár, 

a kiállítás lebonyolítása után, megrongált egészségének 

helyreállítása miatt kétheti szabadságra távozott. Rubinek 

GAZDASÁGI VEGYTAN. Gyula és Szilassy Zoltán titkárok, f. hő 17-én érkeznek 

Budapestre és elfoglalják hivatalos működési körüket. 

Rovatvezető: Dr. Liebermann Leo. 

Sporzon Vilmos segédlitkár, egészségének helyreállítása 

czéljából hosszabb szabadságon Magyar-Óvárolt időzik. 

A „Köztelek" legközelebbi száma 

a szokott időben: f. hó 20-án a rendes 

szakszerű tartalommal fog megjelenni. 

Miután a három ízben elmaradt szerdai 

számokat többen megreklamálták, ismételten 

figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy 

a kiállítás három hetében hetenként csak 

egyszer jelent meg a „Köztelek", a 

70—71., 72—73. és 74—75. kettős számokban. 

Felkérjük a kiállítókat, ákik Szegeden 

résztvettek' a kiállításban, hogy 

ugy az odaszállitásnál, mint a visszaszállításnál 

felhasznált fuvarleveleket átvizsgálás 

végett, az OMGE. titkári hivatalához 

saját érdekükben beküldeni szíveskedjenek. 

Igazgató. 

Gazdák Biztosító Szövetkezete. A „Köziélek" 

72—73-ik számában közöltük, hogy a 

Gazdák Bztositó Szövetkezetének tőkéje javára 

eddig 446 alapítványt, 132 üzletrészt, 

összesen 448,640 .korona értékben jegyeztek. 

Azóta folyó hó 13-ig beérkezett aláírási iveken 

az alábbiak jegyeztek alapítványokat, illetve 

üzletrészeket, még pedig: gróf Serényi János 

1 alapítványt 1000 kor. értékben, Sziberth 

Gusztáv 2 üzletrészt 40 kor. értékben, Kunfy 

Adolf 1 alapítványt 1000 kor. értékben, gróf 

Dessewffy Miklós 1 alapítványt 1000 kor. értékben, 

Olbricht Ottó 20 üzletrészt 400 kor. értékben, 

Speck Jakab 5 üzletrészt 100 kor. értékben, 

Szarvas Sándor 20 üzletrészt 400 kor. 

értékben, Schwarcz Ignácz 10 üzletrészt 200 

Az általam Összehasonlítás czéljából készített 

egy százalék 1 keményítőt tartalmazó kor. értékben, gróf Csáky Zénó 1 alapítványt 

oldat reakcziójá igen erős volt. 

1000 kor. értékben, Dőry Dénes 1. alapítványt 

1000 kor. értékben. Összesen 5 alapítványt és 

57 üzletrészt 6140 korona értékben. Az eddig 

beérkezett aláírási iveken 451 alapítványt, 

189 üzletrészt, összesen 454,780 korona értékben 

jegyeztek. 

Szénakivitelünk Romániába. A nyár első 

felében Bomániá legtöbb vidékén uralkodott 

nagy szárazság miatt tudvalevőleg nagy takarmányhiány 

keletkezett, ugy hogy a román 

kormány a szomszédos erdélyi és bukovinai 

vasutak mentén nagyobb mennyiségű szénát 

Budapesten eddigelé keményítővel való hamisítások, 

igen ritkák lehetnek s hogy eddig a vásárolt. Ezen vásárlások azonban valószínűleg 

kolbásztöltelékek keverését, jelentékenyebb keményítő 

mennyiségekkel nem észleltem. a Bomániában időközben beállott esőzések 

folytán, nem öltötték ugyan a várt mérveket, 

mindazonáltal elég jelentékenyek, amennyiben 

; Tóth Gyula. 

magából Erdélyből Pruxeálon át 3 hónap alatt 

összesen 663 waggon széna szállíttatott 

mániába magyar állomásokról. 

Burgonyakivitelünk Angliába. Londonból 

irják, hogy a burgonyatermelés a megelőző 

évekkel szemben jelentékeny fejlődést mutat, 

ugvanis a beültetett terület az 1899. évben 

547.682 acre volt (1898-ban 524.591 és 1897-ben 

504.914). Maga a termés mindamellett az előző 

éviek mennyiségét nem érte el, de viszont 

jobban sikerült a skótországi és irlandi termés. 

A külföldről Londonba az 1898. évben 

behozott burgonyamennyiséget a következő 

táblázat tünteti fel : 

átlagár 

' összesen 

tonnánként 1 eladatott 

font sterlingben 

május 7-én 24, 9'6 : -3,916'— 

„ 14 én 20, 6 0 14/108" 10 

„ 21-én .16, 4 10 .10,002-15 

„ 28-án 12, 60 45,104-2 

junius 4-én 8, 13-6 61,9744 

„ 11-én 6, 1-6 57,925-2 

18-án 5, 4"0 62,634 0 

„ 25-én 3, 17 6 37,3747 

julius 2-án 2, 19'3 24,529 10 

„ 9-én " 3, 0-8 10,119 4 

„ 16 án 2. 17'6 1,581'5 

6, 0'4 338,26900 

Mint ebből látható, a friss áru érkezésével 

az árak fokozatosan csökkennek. A bevitelben 

különösen Németország, Hollandia, 

Francziaország, Portugália, Spanyolország, a 

Kanári szigetek és a csatornaszigetek (Jersey 

maga mintegy 56,227 tonnát szállított 338,269 

font sterling értékben) vesznek részt. Az ár 

jelenleg angol mázsánként (51 kg.) 3—4 shilling. 

Megjegyezzük, hogy csakis a lisztes fajta 

burgonyák kerestetnek. Az egyes burgonya 

sima és nagy, valamint a csiramélyedés sekély 

legyen; kézzel kell válogatni, hogy hibás darabok 

ne kerülhessenek közé. A csomagolás 

51 kgos. zsákokban történik. Minthogy az idei 

burgonyaszüret Angliában aránylag igen gyenge 

volt, a magyar termelőknek a késő őszszel és 

a télen kedvező kilátásuk nyilik a kivitelre; 

természetesen csak akkor, ha csakugyan jó és 

megfelelő árut szállítanak. 

Lisztkivitelünk Drinápolyba. Mint onnan 

irják, az idei kedvezőtlen aratás következtében 

a lisztkivitelünk czéljaira az ottani gabona 

nem elegendő, ugy hogy nemcsak finomabb, 

hanem közönségesebb minőségű lisztet is nagy 

mennyiségben hoznak a külföldről, különösen 

Marseilleből, honnan selejtesebb minőségű lisztet 

szállítanak ugyan, de rendkívül olcsó árban. 

Máltából jelentik, hogy az ottani lisztfogyasztás 

czéljaira nagyobb mennyiségű gabona került 

New-Yorkból az angol és franczia malmokba, 

honnan megőrölve szállítják Maltába. A magyar 

lis/t, bár feltétlenül jobb minőségű, mint az 

említett, magas áraival nem veheti fel a versenyt 

és emiatt az ismételt kísérletek hiábavalóknak 

biyonyultak. 

A közraktári intézmény fejlesztése. 

A közraktári intézmény fejlesztése czéljából a 

kereskedelmi miniszter kérdőiveket küldött szét 

az összes közraktárakhoz, melyek a következő 

kérdéseket tartalmazzák: Mennyiben váltak be 

a közraktárak, hogyan működnek, minő tapasztalatokat 

szereztek, kik veszik leginkább 

igénybe a közraktárakat, kereskedők-e avagy 

gazdák és milyen gazdák, a beraktározott 

árura előleget vagy kölcsönt adna,k-e és milyen 

rendszer szerint a közraktár létesítése 

milyen költséggel jár? 

Komlóvásár. A segesvári komlótermelők 

szövetkezete az idén is rendez vásárcsarnokában 

komlóvásárt a földmivelésügyi kormány 

segedelmével. Az elsőt szept. 15-én és 16-án 

tartotiák meg s azontúl minden hét csütörtökén 

lesz vásár. Számos külföldi sörgyáros jelentette 

be idáig a komlóvásáron való részvételét, a hol 

a termelők is szép számmal igyekeztek megjelenni. 

Zúzott szölőküldemények díjszámítása 

Francziaország és Würtenberg közötti vasúti 

forgalomban zuzottszőlőnek hordóban avagy 

tarlánykocsiban való szállításáért 5 avagy


10 ezer klogr. elszállításáról ugyanazon kedvezményes 

díjtételek érvényesek, melyek a 

borra való szállításnál mérvadók. Ha ezen 

hstározmány a mi vasutainkon is érvényesülne 

dobassuk ki belőle az elégett fekete szinüt, a 

többi sárga és barnás kukoriczaselymet a társaság 

megveszi. A tökmagot ne etessük fel, 

hanem jobban értékesíthető, ha megszárítva és 

szélrostán áteresztve, eladatik, fentnevezett 

társaság minden mennyiséget értékesíthet. 

Gyümölcs és általános kertészeti kiállítás 

Budapesten. Az Orsz. Magyar Kertészeti 

szeti Egyesület már tavaly őszszel szándékozott 

Budapesten egy kertészeti és gyümölcskiállitást 

rendezni, mely boldogult királynénk elhalálozása 

folytán hazánkat ért országos gyász miatt 

elhalasztatott. Az egyesület minap tartott választmányi 

ülésében egyhangúlag elhatározta, 

hogy ezen kiállítást ezen őszön annál is inkább 

megtartja, miután Darányi Ignácz földmivelésügyi 

miniszter leiratában az egyesület 

támogatását helyezte kilátásba. Ezen kiállítás 

f. évi október 7—15-ig fog a városligeti kereskedelmi 

muzeum (nagy iparcsarnok) épületében 

megtartatni és azon gyümölcsöt, szőlőt, zöldségféléket, 

fákat, virágokat, kertészeti gépeket, 

terveket és eszközöket lehet kiállítani. A kiállítás 

a gyümölcsre és terményekre országos, a 

gépek és eszközökre nézve nemzetközi jellegű 

leend. Térdij nem fizettetik, de a kiállítandó 

tárgyak bérmentve lesznek beküldendők. A 

kiállítás egybe lesz kötve gyümölcsvásárral is, 

hol a közönség köz vetetlenül a termelőtől fogja 

gyümölcsszükségletét beszerezhetni. Bejelentések 

szeptember hó ico-ig fogadtatnak el. 

Bejelentési iveket és programmot küld az 

Orsz. Magyar Kertészeti Egyesület titkári hivatala 

(IV. ker. Koronaherczeg-utcza 16. sz.) 

valamint az orsz. gyümölcsészeti miniszteri 

biztos (Földmivelésügyi minisztérium) is. A 

gyümölcsvásárra a külföldi kereskedők is meg 

fognak hivatni. 

A küldemény elvesztése esetén való kártérítési 

igény. Az orosz vasutügyi minisztérium 

nemrégiben elrendelte az összes közlekedési 

vállalatoknak, hogy oly esetekben, a midőn a 

küldemények czimzettjei valamely küldeménynek 

átvételét megtagadni jogosítva vannak, ily 

esetekben az áru teljes értékét kötelesek ezeknek 

megtéríteni. Ilyen esetek volnának: ha a 

küldemény a rendeltetési helyre 30 napon 

belül meg nem érkezik a szállítási határidő lejáratától 

kezdve továbbá, ha útközben a küldemény 

elromlik avagy megvénül végre, ha a 

vasutigazgatóság részéről vétkes könnyelműség 

merül fel a dijkiszámitás tekintetében, mely 

körülményt azonban a küldemény czimzettje 

beigazolni tartozik. 

Baleset elleni biztosítás az angol vasutakon. 

A legutóbbi fraricziaországi nagyvasúti 

katasztrófa aktuálissá tette Francziaországban 

ama kérdés tárgyalását, amely 

Angliában már évek óta van alkalmazásban 

ós amely a magánvasuti intézmény versengésének 

köszöni létezését. Angliában minden 

utas, ki a vasutat igénybe veszi, egyidejűleg 

baleset ellen biztosítja magát egy „ti eket "-tel, 

melyet a személypénztáraknál a menetjegygyei 

együtt adnak ki. Minden ticket egy biztosítási 

kötvény, mely az oda és visszautazásra 

szól. Háromféle ticket van és pedig 

5, 10 és 15 krajczáros, melyek a menetjegytulajdonos 

halála esetére 1250, 2500 és 3750 

forint kártérítésre szólnak, mely az örökösöknek 

fizettetik ki. Sebesülés esétén az illető évi 

járadékot kap. így pl. a 10 kros tikét után 

teljes munkaképtelenség esetére a járadék hetenként 

15 frt, míg részleges munkaképtelenségnél 

4 frt. A baleset biztosító társaság, mely- 

azt hisszük, hogy csak előnyére volna a borértékesítésnek 

mivel a bornak olcsóbb díjszabása 

van, mint a szőlőnek. 

Company" 1848 óta áll fenn. 200,000 forint 

nek neve : „Kailway Passenger's Insurance 

Tengeriselyem és tökmag értékesítése. 

tőkével alakult és kezdetben nehéz viszonyokkal 

kellett küzdenie. Az alaptőke jelenleg 12 

A magyar kiviteli és csomagszállitási részvénytársaság, 

Budapest, Mérleg-uteza 11., a következőkre 

figyelmeztet: A kukoriczaselymet 

millió frt, a tartalék pedig majdnem 2 millió 

frtra rug. A bevételek 1898-ban 3,200.000 frtot 

(czérnát, hajat) fosztás alkalmával nem kell a 

tettek és ugyanebben az évben 1,700.000 frt 

hántás közé dobni, mivel azt a jószág ugy se 

kárpótlást fizetett. Az osztalék 4%. A társaság 

eszi meg, hanem különítsük el, szárítsuk jól 

a biztosítást jelenleg nemcsak az utasokra, de 

meg, akár napon, akár padláson vagygóréban, 

a vasúti alkalmazottakra is kiterjeszti. Az intézmény 

nemcsak a humanitás, hanem általános 

közgazdasági szempontból is sokkal jelentősebb, 

semhogy ne ajánlanók a legmelegebben az érdekelt 

körök figyelmébe. Sok önhibáján kívül 

elszerencsétlenedett munkás jövője biztosíttatnék, 

a család a kényérkeresőt ért szerencsétlenség 

következtében a nyomortól megmenekednék, 

sok kártérítéstől szabanulna , meg a vasutigazgatás. 

Oroszország. Bortermelés a Kaukázusban. 

A tiflisi konzul jelentése szerint, Európa szőlőtermelőinek 

maholnap komolyan kell számolniok 

a kaukázusi termelők versenyével. Eddig 

a közlekedés hiánya folytán az onnan eredő 

gazdasági termékek nem voltak Európa piaczára 

szállíthatók, de nagy változás küszöbén 

állunk most, midőn az oroszok a franczia 

tőke igénybevételével kiépítik a bő bortermelés 

hazájának vasúthálózatát. 

Persze, ha a benszülöttek a ma szokásos 

modern borkezelést elsajátítják s nálunk alkalmazzák, 

a versenyképesség kétségtelenül 

még jobban fog növekedni. Kaukázusban ezidőszerint 

102,000 desjatina*) szőlő áll kultura 

alatt. Ebből Tiflis körül mintegy 21 ezer desjátina 

fekszik, mely szőlőterület már egészen 

modern mivelést mutat fel, tekintve, hogy a 

császári szőlők is azon a vidéken feküsznek s 

a környezet lakóságának mintaszőlő gyanánt 

szolgálnak. A mivelhető föld kevés lévén, a 

föld is drágának mondható. Egy deszjatina 

szántóföldnek 500—600 s beültetett szőlőnek 

1000—1100 rubel az ára. A nép általában 

kétféle szőlőmivélést folytat: A nálunk Európában 

divatozót s azt, amelyet „maghlari"-nak 

nevez, amidőn is egy-egy fatövében szőlőtőt 

ültetnek s hagyják venyigéjét annak ágaira 

felkúszni, néha 10 m. magasságra is. Az ily 

szőlőt aztán bőségesen ültetik be kapás növénynyel 

is. Az utóbbi módot azonban kezdik 

elhagyni, mert bajos vele a szőlő különböző 

betegségei ellen védekezni. Terekel vidékén az 

ott meghonosodott németek űznek, egészen 

modern szőlőtermelést. Akárcsak másfelé, épp 

ugy a kaukázusi szőlőknek is sok a betegségük. 

1852 óta az oidium okoz nagy károkat. 

Azóta otthonos a filloxera s a peronoszpóra 

is, valamint az antraknose is. Ezidőszerint 

még csak a black-rot nem mutatkozott, ámbár 

néhány szőlőbirtokos, mintha már annak jelenlétét 

is tapasztalta volna. Az uradalmi szőlők 

védekeznek a rézgálicz s a kénpor használatával, 

de a paraszt, ha teszi is, rosszul teszi 

azt, bár a védekezés szereit majdnem ingyen 

kapja. Az irányadó körök most oly kombináczión 

fáradoznak, minélfogva a paraszt a neki 

szükséges gép s eszközeit hitelbe kaphalná, 

vagyis a gazdahitel szervezéséről van szó. A 

valósítás már csak azért is remélhető, mert 

Kaukázusban csak ezidőszerint termelnek 

7.768,000 vedro bort (1 vedro = 12 29 1.). A 

kivitel eddig csak Oroszországra szorítkozik, 

ámbár, mint említőnk, sokan hiszik, hogy a 

közlekedés tökéletességével a határt csakhamar 

átlépi a kaukázusi bor. Az odesszai hirek szerint 

az. oroszok a jövőben nemcsak „vudki"-t 

akarnak gyártani, hanem délvidékük előnyös 

klímáját felhasználva, bortermelők is lesznek. 

Majd elválik! 

*) 1 desjatina = 10,925 ffi 2 .- 

Olaszország. Selyembcvitel Franciaországba. 

Az olaszok az 18994k,évi Franeziaországgal 

kötött vámegyezménynyél..' nap-nap 

után jobban vannak megélégedve s most a 

sajtó a minimális tarifákat az., összes gazdasági 

termékekre óhajtaná kiterjesztetni. Amiről a 

Grispi-kabinet még csak álmodni sem mert 

volna, az megtörtént! A francziák'mégengedték, 

hogy Piemont s Sziczilia bortermelői kedvező 

vámtarifa mellett vigyék boraikat a 

franczia piaczra. S bár a • franczia tenyésztők 

maguk is alig tudtak állataikon túladni, ennek 

daczára megnyitották az olaszok előtt a franczia 

piaczokat ! Az olasz hazafiság azonban 

mindezt kevesli s selyemtermékét, is a minimális 

tarifával akarná 1 a francziáknak küldeni, 

mely egyértelmű lenné a lyoni selyemgyártás 

megsemmisítésével.. Élőre látható, hogy ez ellen 

a francziák tőlük lehetőleg védekezni fognak. 

A két állam között a kereskedelmi reláczió' 

életbeléptetése óta feltünőleg élénkült a forgalom. 

Folyó év első felében a francziák átvittek 

60.188.000 frank értékű árut, . vagy 3 

millióval többet, mint az előző év- megfelelő 

idejében. Az olaszok valamivel kevesebbet 

exportáltak, de a bor, len s gyapjú exportot 

megkétszerezték Francziaország felé, , n 

A bortermelés s kezelés Olaszországszerte • 

oly alakban végeztetik, fflely a francziák Ízlésének 

legjobban megfelel á már most készülnek 

arra, hogy abban az esetben, ha Ausztria- 

Magyarországgal kötött szerződésük pár év 

múlva meg nem újíttatnék, kész piaczuk legyen 

biztosítva a franciáknál. (Bár csak ugy 

lenne. Szerk!) Az olaszok, mint emüténk, 

most még csak a selyem bevitelét akadályozó 

sorompó mellőzését óhajtanák. Luzzati exminiszter 

e czélból tette franczia útját, csakhogy 

a franczia selyemgyárosok látogatásával egyidejűleg 

folyamodtak a selyemvámnak 3 frankról 

7 frank 50 cm.-ra történő emeléséért,- azzal 

okadatolván kérelmüket, hogy csakis a magas 

vám menti a németek iparát S váj ez s Olaszország 

részéről. Legközelebb tudni fogjuk, az 

olasz selyemnek nyert ügye van-e a franczia 

piaczon ? 

Szuperfoszfát 

chilisalétrom 

kénsavas-káli 

kénsavas-ámmon 

és egyéb műtrágyaféléket, továbbá 

a rézgálicz 

98-99% 

jégeczckben és őrölve valamint egyéb 

permetező anyagokat 

legjutányosabban ajánl a 

„HUNGÁRIA 

műtrágya, kénsav és vegyi ipar 

részvénytársaság 

Budapesten, Váczi kőriil 21.

SCHOTTOLA ERNŐ 

Budapest. 

Műszaki fő üzlet: VI., Váczi-körut 13. 

(Fonciére-palota.) 

Gyár: VI., Révay-utcza 16. 

Az összes borászati és pinczegazdászati czikkek szaküzlete 

és gyára. 

h 

szőlőzuző-malmok, toogyózó és zúzógépek, 

Iborleffejtőgépek, bortömlők 

a legjutányosabb árak mellett, 

•mn Árjegyzékek kívánatra ingyen és bármentve. — 

132074/99. szám. Magy. kir. államvasutak. 

Hirdetmény. 

Kelet-északnyugat-osztrák vasúti kötelék. Díjszabási pótlékok 

életbeléptetése. 

A kelet-északnyugati-osztrák vasúti kötelékben 

1899. évi szeptember hó 1-én a II. rész, 2. díjszabási 

füzethez az I. és a ÍL rész, 3. díjszabási füzethez a 

III. pótlék lépett életbe. 

Amennyiben ezen pótlékok által díjemelés vagy 

a föltételek megnehezítése állana elő, a fölemelt díjtételek, 

illetve a hátrányosabb föltételek csak 1899. 

évi október hó 1-től nyernek alkalmazást. 

Ezen díjszabási pótlékok az előszónak és a. külön 

díjszabási íjatározmányoknak szövegí módosításán kívül 

Wygoda-állomás díjtételeinek, továbbá a kénsavra vonatkozó 

kivételes díjszabás díjtételeinek hatályán kivül 

helyezését és az egyes kivételes díjszabások, illetőle? 

csoportok . áruczikkrjegyzékének módositását tartalmazzák. 

Ezen pótlékok a végpályák igazgatóságainál es a 

részes állomásokon példányonkint 20 fillérértkapliatók. 

Budapest, 1899. augusztus hóban. 

Az igazgatóság. 

f 

f 1898. évi forgatom: 26,239 mm. 

Felhívjuk 

a t. cz. gazdakőzönség 

figyelmét 

I abudapesti gyapju-aácikj 

tetemes dükedTez ^b'szeítoefc t lngyen rakti ~ 

Bejelentéseket elfogad és mindennemű felvilágosítással 

szolgál: 

H E L L E R M . s T Á R S A , 

BUDAPEST, V„ Met-tér 13. , 

KERESKEDELEM,TŐZSDE 

Budapesti gabonatőzsde. 

KÖZTELEK. 1899. SZEPTEMBER HO 16. 74-75. SZAM. 9-IK fiVFOLYAMj • 

(Quttmann és Víahl budapesti terménybizományi 

cség jelentése.) 

Budapest, 1899. szept. 

Az időjárás a hét első felében borús és esős 

volt, a bekövetkezett csapadék azonban csak nagyon 

övid ideig, tartott; később teljesen kiderült az égbolés 

tikkasztó meleg időjárás követkézett be. Bősé- \ 

gesebb esőzés az egész országban csak szórványosan . 

fordult elő és a tengeri növény állapota a tartós szárazság 

folytán nagyobbára rosszabbra fordult. Helyenként ! 

elszáradt vagy szükségérés állott be és rovarok is károkat 

okoznak. A termés a közepesen alulinak ígérkezik. 

A repczevetések ugyancsak gyengén keltek ki. Külföldön 

az időjárás nagyobbára kedvező és a .terméseredmény 

is kielégítő. A vízállás tartósan alacsony. A külföldi 

piaczok üzletmenetében alig van említésre méltó 

változás, az üzleti tevékenység kis körre szorítkozik és 

a fogyasztás éppúgy, mint a spekuláczió továbbra is 

tartózkodó. Amerikában . állandóan erősek a termelök 

hozatalai és a.kiviteli forgalom daczára erősebb árcsökkenést 

eredményeztek, melyet azonban később fedezési 

vételek folytán pótoltak. A mult héthez viszonyítva 

egyenlegképp alig van változás. Tengeri inkább szilárd 

maradt. A „Bradstreets" becslése szerint a látható készletek' 

búzában 1.121,000 bush., tengeriben 151.< 00 

bush. gyarapodtak. Anglia ugyancsak csendes hangulatot 

jelent, gyenge forgalom mellett, az árak valamivel 

csökkentek. A franczia piaczok üzlete is szerény maradt, 

a kínálat jobb lett, a nélkül, hogy a kereslet is 

kedvezőbbre fordult volna és igy liszt éppúgy mint 

buza csökkenőek. A többi kontinentális piaczokon sem 

bir a forgalom fellendülni és az irányzat nagyobbára 

változatlan árak mellett csendes. Nálunk a„ különböző 

ünnepek a forgalom kifejlődését megakasztották és az 

üzlet összesen 3 napra szorítkozik, melynél kenyérmagvak 

jól voltak kínálva és az árak nehezen bár, de 

inkább tartottak. Takarmányczikkekben a kínálat gyenge 

ek szilárdak, részben emelkedőek is voltak. 

Az üzlet részleteiről következőket jelenthetjük: 

Buza kezdetben lanyha volt. A tulajdonosok 

különösen waggonárut sürgősen kínáltak, mig a malmok. 

mult heti nagyobb bevásárlásaik folytán tartózkodóbbak 

voltak. Az árakban igy kisebb csökkenés állott 

be, melyet azonban a következő üzletnapon — amikor 

a malmoknak, melyekhez privát vevők is csatlakoztak — 

jobb vételfiedve folytán részben pótolhatták. A hozatalok 

továbbra is bővebbek, a kínálat azonban már nem 

oly sürgető és a vidéki piaczok nagyobb részéről a 

felől tudósítanak, hogy a termelők által követelt árak 

állandóan magasak, ugy, hogy a bevásárlás a helybeli 

árak viszonylatában megvan nehezítve. A hét végével 

a hangulat csendesebbre fordult és az árak egyenlegképp 

néhány krajczárral csökkentek. A háromnapi *--- 

forgalmat 120,000 métermázsa, a hetihozataloKat 

357,000 . métermázsára teszszük. 

Rozs csak mérsékelten volt forgalomban és elszállítási, 

ugy mint fogyasztási czélokra csupán kisebb 

tételekben került eladásra. Az árak alig változtak, a 

hét végével azonban ugyancsak lanyhábbak és helybeli 

paritásra 6.40—6.45, helyben 6.50 forintig jegyeznek. 

Nyírvidéki rozs iránt az érdeklődés ugyancsak gyengült 

és Debreczen távolsá-ában átvéve' 5.80—5.85 forintig 

fizettek. 

Árpa (takarm. és hántolási czélokra) különösen 

gyárosoknál talált jó keresletre és mig merkantil áru 

teljes mult heti árakat ért el, addig jobb minőségű 

áruért 10—15 krral magasabb árakat is fizettek. A 

kínálat mérsékelt lévén, a forgalom nom öltött nagyobb 

terjedelmet. Minőség szerint 5'80—6'15 frt között jegyzünk 

helyben. Állomásokon átvéve a kereslet tiszavidéki 

származékok . iránt jobb volt és a.forgalom is némileg 

élénkebb. Jegyzéseink: Déli vasút és a buda-pécsi 

vonal mentén : merkantil 5-75—6'—. jobb 6" -6-25, 

prima 6-50 frtfg. Urasági áru 6-25—6-50, jobb és prima 

6-50—7-50 frtig. Tiszavidéki állomásokon 5'50—5'75, 

jobb és prima 6- 6-50 frtig. Felvidéki áru, melyben 

csak gyenge volt a forgalom, merkantil 6"- 6.50, jobb 

>7.— és príma 7'75 frtig kelt el. 

Zab bőven van kínálva, mig a kereslet aránytalanul 

gyenge. Az irányzat igy tehát csendesebbre 

fordult és az árak multheti jegyzéseikből '.körülbelül 

10 krt vesztettek. Merkantil áru 5.10-5.30, jobb 5.40 

frtig értékesíthető helyben. Ó zab alig kerül a piaczra 

és 5.60 frtot jegyez helyben. 

Tengeri az emelkedő haláridőárakkal egyetemben 

szilárduló irányt követett és az árak fokozatosan- 

15 krajczárral emelkedtek. A hét végével a hangulat 

valamivel csendesebb. Nagyobbára elszállítási czélokra 

helyben kocsiba téve 5.15 forintig fizettek. 

Búzát ma jól kínáltak a malmok először élénkebben 

vásároltak a forgalom mintegy 70,000 mmázsára 

igott, mely mennyiség részben változatlan reszben 

krral magasabb árakon kelt el. 

Eladatott: 

üj-buza: 

ndéki: 100 ram. 82 kg frt 9— 3 hóra 

400 mm. 76 kg. frt 8'50 3 hóra 

3400 „ 77 , 

100 „ 7,7 , 8'45 

' Olajmagvak : Káposztarepcze. A forgalom egész 

kismérvű. Egészséges jó áru alig kerül piaczra és ilyen 

Budapest távolságában 6'45-ig kel el. 

áruért 11.50—12.— frt érhető el,, mig gyenge, és alárendelt 

repcze 10. 11"— frt között értékesíthető. 5-15—5'20 kél el. Állomási üzlet szünetel. 

Tengeri, továbbra is Szilárd maradt, helyben 

Vadrepcze 5.50- 6.— forint. Gomborka hiányzik, Zab az erős kinálat következtében továbbra is' 

10,: 10.50 frt. Lenmag 11. 12— frt jegyez. lanyha maradt, helyben'5-20—5'2'5 kél el. 

Árpában az üzlet szintén' éllanyhult. Jobb áru 

Hüvelyesek : Bab (uj) valamivel'jobb volt a forgalom, 

habár ez általánosságban -is csak mérsékelt. 

iránt az érdeklődés csekély exportáru nehezen s csak 

Trieui-t aprósz.emü-babot • Gyöhgyösön-Félegyházán 7.10 

leszállított árak,mellett adható el. Tiszavidéki áruért. 

frt, nagy 6.75,— —. Duna-menti babot Baja-Zomborban 5-25—6 frtig fizetnekminőség kzerint állomáson. Takarmányáru 

5-70—5-90 helyben kél el. 

gc'nbölyü 6.75—''— frton jegyzünk. Barna bab Kalocsán 

l§-ib frt. üj köles (hazai ára) 4.80 forinton kelt él. Határidők daczára a lanyha külföldnek változatlanul 

indul s később a' készáru üzlet hatása alatt meg- 

helyben. 

szilárdul. 

Mapi jelentés 1899. szeptember 15 

Utolsó jelentésünk óta az üzletben lényeges ..változást 

nem jelezhetünk. A külföld változatlanul lanyha, 

A new-yorki „Cincinatlí Prier Ankkent" szerint az Utolsó 

fogy a későbbi tengeri vetéseknek kivételével alig ártott 

valamint és nagy részé forgalomképes. • ,* 

Rozsban az üzlet változatlan a forgalom gyér. 

Déli 12 órakor következőképp áll: 

Köttetett. Déli tárlat. 

B.uza októberre . . 0 - — — 8-46-^-4.7 

i'l okt. ^ 

6-95^97 í-

Tengeri szept. . . 

„ májusra 19J0. 

Zab okt. . . . 

áprilisra 

Káp.-repcze aug. . 

Szsszfizlet. 

• 5-05—07 

5-15—16 

5.15—16 

5-55—57 

11-90—12"— 

Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő 

tudósítása.) 

A szeszüzletben e héten az üzletmenet élénkebb 

volt és a tartós jó kereslet folytán több tétel finomított 

szesz azonnali szállításra 56.50 -56*75 forintig 

nagyban adózva és 21-50 frt szabadraktárra szállítva 

• kelt el. Élesztöszesz valamivel olcsóbban. 56-75 frtig 

adózva és 21-25—21.50 frt szabadraktárra szállítva talált 

v 

Denaturált s z 25 krral drágábban-jegyeztetett. 

Mező g szeszgyárak által kontingens nyersszesz 

azonnali szállításra volt kínálva, de későbbi szállításra 

nagyobb mennyiségben érkeztek ajánlatok, 

de a finomító gyárak csak fix és nyomott árak mellett 

akarnak vásárolni és igy csak néhány kisebb tétel 

került forgalomba 17-50—18 frtig Budapestre .szállítva 

október—deczember hónapokban. 

Galicziábol kínálat nem volt. 

A hontingem nyersszesz ára Budapesten 19.25— 

19.75 forint. 

Béeii jegyzés 19-25—19 75 frt kontingens nyeis- 

Frdgai jegyzés 54-7 5—-•— frt adózott és —• 

19 75 frt adózatlan szeszért. 

Trieszti jegyzés 11.50—11-75 frt kiviteli szeszért 

90% hektoliterje. 

A kiritel e héten több kocsirakomány finomított 

szeszt vásárolt, mely Törökország felé lett 

szállítva. 

Vidéki szeszgyárak k özlil : Losoncz, Temesvár, 

Győr, Arad, 12 krral olcsóbban, a többiek változatlanul 

jegyeznek. 

Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesi 

56-50—57 75 frt, élesztöszesz £6 50-57 — frt, nyersstesz 

adózvaf? 55-50—56— frt, nyersszesz adózatlan 

(exkontingens) — — frt, denaturált szesz 18 75 

— 19 50 frt. Kontingens nyersszesz —.— -—':—. 

Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérmentve 

budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés 

mellett értendők. 

KÖZTELEK, 1899 SZEPTEMBER HÓ 16. 1393 

Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) 

Beküldésre ajánljuk a kővetkező élelmiczikkeket: 

A szöszös bükköny, őszi bükköny, őszi borsó. Szt.- vadat, tojást, gyümölcsöt és baromfit. 

János rozs és biborherénelt, kereslete még igen élénk volt. 

Az érdeklődés most már főképen az uj termés 

felé irányul, különösen vörös lóhere iránt igen szilárd a 

piacz hangulata. Amerikában folyton tart az ár emelkedése 

és mivel Francziaorozágnak aligha lesz a kivitel 

számára átengedhető áruja a minőséghez képest 

már most is, 45—50 frtot adnak métermázsájáért 

Általában az vehető ki a tudósításokból, hogy az európaivörös 

lóhere termés felett, bár nem lehet végleges Ítéletet 

mondani, de art meglehetős biztonsággal föl lehet 

tenni, hogy Európa termése a folyton növekedő szükséglet 

fedezésére aligha lesz elégséges. Ha már most. e 

tényezőket egyrészt, a jelenlegi éléDk keresletet 

tekintbe veszszük valamint,, , azt is, hogy a fent 

említett árakat szívesen megadják, akkor talán nem 

lesz téves az a föltevés, hogy hosszabb idő után hazai 

lóheretermelőink most ismét jó árakat fognak elérni. 

Luczerna Francziaországhak az idei szük termése 

miatt kevés átengednivalója lesz a kivitel számára, 

ellenben Olaszországból továbbot is kedvező tudósítások 

érkeznek. 

Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása 

a „Köztelek" részére. Budapest, 189,9'.' szept. 14-én. 

Kötelezettség nélküli árak 1ÓÖ kilónkint, teljsulyt tiszta 

súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz 

szállítva: 

A és B dara —.— frt. 

Buza 0 1 2 3 4 5 6 7 7'/! 

liszt:frt 14.20 13.6) 13.— 12.30 12.— 11.70 11.— 9.40 7.70 

buzakorpa 

8-as takarmányliszt finom goromba 

Lujza Gőzmalom Készvény-Társaság üzleti tudósítása 

a .Köztelek" részére. Budapest, 1899. szept. 14. 

Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysúly tisztasulyként, 

zsákostul. Kötelezettség nélkül. 

Ár frt: 14.20 13.60 13.— 12.20 12.— 1: ill.— 9,40 7.50 

Takarmányliszt 

Az Apolló kőolajflnomitógyárrrészvénytársaság 

üzleti tudósítása a „Köztelek" számára. Budapest, 1899. 

szeptember 14. 

Mai áraink : 

Olaj: I. rendű Apolló-hengerolaj, világos 27-50 frt 

„ sötét 24 50 „ 

, „ orosz gépolaj világos 17.50 , 

legfinomabb amerikai tovotte zsir 28.— „ 

finom „ ,> j. 26.— „' 

nettó 100 kgként, hordóval együtt, tiszta göngysulyszámitással, 

fizetendő készpénzben 2°/o engedménynyel, 

vagy 4 havi váltóval, Pozsonyban átvéve. Ugyanezen 

olajok Budapesten átvéve 1 frttal drágábbak. 

Petroleum: Liliom császárolaj . 23-50 frt 

egysziv kőolaj . . 21-— . 

háromsziv kőolaj . 20-— „ 

csillagkereszt kőolaj 19-25 , 

nettó 100 kgként, hordóval együtt, 20°/o tara, készpénzben 

engedmény nélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen 

kőolajok Budapesten átvéve 50 krral drágábbak. 

A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban 

(en gros) eladott éielmiczikkek árairól. 

E hét első napjainak, torgajmfi kivéve a • gyümölcsöt 

lanyha volt. Husüzlét lanyha, az árak szilárdak. 

Marhahús bp'esti eleje 48— 50,' hátulja 50—56, 

borjú egészbén -54—60, eleje 56—64, hátulja 64—75 

,kr, sertéshús szalonával 46—48 kr klgronként. 

Baromfi ára változó. Csirke (rántani való) 50—75 

sütni való 80—110 kr párja. 

Vadaknál élénk kereslet mellett az árak emelkednek. 

Fogoly 50—70 kr, nyul 140—150 kr, fáczán 

150-180 kr drbja. Szarvas 25—35, őzbak 50—70 

kilogrja. 

Tejtermékek : teavaj 80—100 kr, főző 50—75 kr, 

tejfel 26-28 kr, turó 8—12 kr kilonkint. 

Tojás lanyha, az árak estek. I. alföldi 36—36-5 

frt ládája. (1440 drb.) 

Zöldség kereslete élénk, árak változatlanok. 

Paradicsom 3—4 forintig mtrm., vöröskáposzta II. 12— 

15 frt 100 drb. 

Gyümölcs ára emelkedik, alma 6—20, körte 

10—25—40, szőlő 14-32, őszi baraczk 25—60, szilva 

6—8 kr kilója- 

Dinnye görög „Marsowszky"-féle 6—9 forint, 

mm.-ja turkesztán és sárgadinnyék 10—15 frt 100 -drb. 

(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelettése. 

Budapest, 1899. szeptember 14-ről, 

Ho«- Marhahús hátulja 1. oszt. 1 q frt 52—54, 

n. oszt. 49- 52, III. oszt. 46—49. eleje I. oszt. 48-50, 

II. oszt. 4Q-48, III. oszt 44—46, borjúhús hátulja 1. 

oszt. 62—72, II. ősit. 60-62, eleje I. oszt 52—58, II. 

oszt. 50—52, birkahús hátulja l. oszt. 4)—.46. IL oszt. 

36-40, eleje I. oszt.. 38-40, JI. oszt. 35—37, bárány 

eleje 1 db 0. 0 —, hátulja • •—, sertéshús magyar 

szalonnával elsőrendű 1 q 48—48 0, vidéki 40—44, szalonna 

nélkül elsőrendű 50—52, vidéki 36—44, sertéshús 

pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — 

, szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar 

—•—»—, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 

48—60, füstölt belf. csonttal 0-48—0-75, csont nélkül 0-55 

-0 85, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, 

szalonna sózott 1 q 44-0—46 0, füstölt 52—52', sertészsír 

bordóval 510—520, hoidónélkül 49-0—50-0, kolbász 

nyers 1 kg. , füstölt 72—80, szalámi belföldi 125 

-165, külföldi , malacz szopós élő 1 db 0 -—0 —, 

tsitnotl 0-90—1.— 

Baromfi, a) Elő. Tyúk 1 pár frt 1 20-1 30, 

•sirke 0-50—0 70, kappan hízott 0" 0-—, sovány 1 20, 

13), tucza hízott 1-60-1 90, sovány 0-80—1-40, luo 

UiiOtt 5-——6-—, sovánv 1-80—2 60, pulyka hízott 0-— 

- 0 —, sovány 2 50-^2 70. b) Tisztított Tyúk I db Ért 

0 60- 100, 1 kg. , csirke 1 db 0 60—0-75, 1 kg. 

, kappan Mrott hi/ott 1 db 0- 0" 0-—. 0-—, 1 ke. kg. —• •- •—, 

récze hízott 1 db 1-00-140, —, 1 - kg. 50-60, , félkövér , 1 dl) -i 

0- 0-—, lud hízott 1 db 2- 3—, 1 kg. 60-0-70, 

félköv. 1 db 0- 0'—, 1 kg. •, pulyka hizntí 

1 ab o-—0-—, 1 kg. félkövér 1 db 1-80-2 SO, 

1 kg. 50-50, ludmáj 1 db 50—100> 1 kg. 1.20-1-60, 

1 ídzsir 1 kg. 0-8—1-00, idei liba 1 db •—. 

H»3. Elő. Harcsa 1 kg. frt 0 70—100, csuka 0-— 

—0 —, pcnty (dunai) 0 70- 1 20, süUő —• —, keesete 

0-—0-0, márna 40,-60-—, czompó 0-40—0 80. 

angolna 0-—0—, apró kevert 020—040, lazacz —, 

pisztráng 0—0-—. 

Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-C 8, 

lefölözött 0-C6—0-C6, tejszín 0- 0-—, tejföl0-25—0 28 

tehénvaj (tea) 1 kg. 0-85—1 00,1. rendű 0 60—0-70, II. r. 

0-50—60-—, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű 

q-_, II. rendű 0- 0-—, tehéntúró 0-06—0-12, juhturó 

38—40, liptói 0-30—0-50, juhsajt 0-32—48, emmeníhali 

sajt 1-10—1-20, groji gajt 0-50-0-60. 

Liszt és kenyérnemfl. Fehér kenyér 1 kg. frt 

13-0—13-0, barna kenyér 11-0—11-0, rozskenyér 11-0 

—110. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—( 

2 ——, 3 -•-, 4 —•—, S -•—. 

Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokeraui 

20—24, borsó héjas magyar 10-0—12-—, koptatott 

magyar 13—15, külföldi 13—17, bab fehér apró 6—7 

nagy 6.0—7-5, színes 7'0—8'O.f 

Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 36-0—36.50 

0. oiszt.£(1440 db.) 34-5—35-5, meszes , orosz tojás 

100 db. —, tea tojás 2-——2-50,, törött tojás 0" 0-— 

Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0.00 1 b 

3.0—4.0," Petrezselyem 100 kötés 0.—0-0, 1 q 3. 4.00 

zeller 100" drb 0-60—1.00, karalábé 60—1.0, vöröshagyma 

100 köt. 0- 0.—, 1 q 2.60—3.60, foghagyma 100 köt. 

50.—.80, 1 q 9.—16.—, vörösrépa 100 drb 0.70—1-05, 

fehérrépa 0., fejeskáposzta 4- 6.0, kelkáposzta 100 db 

0.8—1.0, vöröskáposzta 5.50—600, fejessaláta 0.80— 

1.00, kötött saláta 0'40—-80, burgonya, rózsa 1 q 1.60— 

2.20, sárga 2.50—3.00, külföldi —. , fekete retek 100 

drb 0.80—1.00, uborka nagy salátának 100 drb 1.4—2.20, 

savanyítani való 100 db 0.8—1.0, savanyitott 1.6—1.80, 

zöld papr. 20,-40, tök főző 7-9, zöldbab 8.0—9.—, 

zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —.—.—, fejtett 1 lit. 

—, tengeri 100 cső 0.9—1.0, karfiol 100 drb 16.-18'.— 

paradicsom 1 kg. 2.50—5.—, spárga 0. 0.—, torma 

1 q 12—16. 

Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 6—16, köz. alma 5—8 

fajkörte 8—12, közönséges körte 8—10, 3zilva magvaváló 

6.-8.—, vörös 0.0—0.0, meggy faj —, közönséges 

, ringló ——, baraczk kajszin —, 

őszi , dinnye görög nagy 10 drb 2-0—3-—, kicsi 

10—20, sárga faj 1 q. 15.0—30.0, közönséges 10—15. 

szőlő 1 kg. —.0 .0, csemege 15—18, dió (faj papirhéju) 

18—24, közönséges 12.0—14.—, mogyoró 28—32, 

gesztenye magyar 0 , olasz , narancs messinai 

Í00 db 0 ——•—, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— 

0-00, czitrom 1 40—2 00, füge hordós 1 q 18—20, koszorús 

18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—75, 

egres 1 lit. 0- 0-—, eper 1 kg. 0- 0 — kr. 

Fűszerek Halok. Paprika és I. rendű 1 q. frt 

4)—60, II. rendi 20—30, csöves (szárított) 

. köménymag —, borsókmaga 

. mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0-30— 

0-40, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, 

közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 

0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi 

pálinka palaczkban ——•—, ásványvíz palaczkbrn 

Budapesti takarmtayvásár. (IX. kerület Mesteratcza, 

1899. szept. 15 A székesfővárosi vásárigazgatóság 

.elentése a „Köztelek' részére). Felhozatott a szokott 

• özségekből 135 szekér réti széna, 52 szekér muhar- 

40 zsupszslma, 11 szekér alomszaíma, 0 szekér takarmányszalma, 

1 szekér tengeriszár, 2 szekér egyéb 

akarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb,), 

1400 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak q-ként a 

tövetkezők: réti széna 200—290, muhar nj 220—260, 

íBupszalma 130—160, alomszalma 120—140, egyéb 

iaksnnány —, lóhere , takarmányszalma 

—0—0—, tengeriszár 600—600. luczerna 

, sarjú , szalmaszecska 160—180, széna 

-, uj , zabosbükköny 220—220. Ősszel 

súly 280500 kg. 

Allafcyásárok. 

Budapesti szurómavhavásái-. Szeptember hó 13-án. 

A székesfővárosi, közvágóhíd és marhavásár igazgatósá 

jelentése. 

Felhajtatott: 561 drb. belföldi, — drb; galicziai, 

drb tiroli, 45 db növendék élő borjú, — db élő 

bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb 

tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb 

ölött bárány, — drb élő kecske, — drb'ölött. 

Borjuvásár élénk lefolyású volt. 

Árak a következők: Élő borjuk: belföldi —•—•— 

frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 34—46 frtig, kivételesen 

47—48 frtig-súlyra, növendék borjú 20—24 frtig, 

kivételesen — frtig dbonkint, :•— frtig súlyra. 

Ölött borjú: bélföldi — frtig,; tiroli forint. 

galicziai — fftig, növendék borjú r frtig dbkint, 

ölött bárány O-O^-O'—, frtig, bécsi ölött borjú frt, 

kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 0-—• frtig, kivét. 

— írtig, élő kecske —•— frtig páronkint. 

Budapesti jnhvásár. 1899. szept. hó 11-én. (A 

székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság 

jelentése a *Köztelek" részére). 

Felhajtatott : Belföldi hizlalt ürü 939, feljavított 

juh 292, kisorolt kos 5, kiverő juh 499, bárány 15, 

kecske 270, boszniai ——, szerbiai —, angol keresztezés 

—, romániai — durvaszőrü — db. 

Birkavásár élénk lefolyású volt. 

Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 20—23-— 

frtig páronkint, 23-0—24.50 frtig 100 kiló élősúly szerint, 

kiv. —frtig, feljavított juhok 17—19-0 páronkint, 21-00 

22-— frtig súlyra, kisorolt kosok —• •— pár., kiv. 

frtig, kiverő juh 9-0—13'— páronkint, 17-—20-—, kiv. 

frtig súlyra, bárány -, kecske -'O, kiv. frt pár. 

anya juh 0- pár., suly, szerbiai —•— •— 

anyajuh 12—18 frtig páronkint, 100 kiló után 18—21 frt

Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1899. 

évi szeptember hó 13-án. (A budapesti közvágóhíd és 

marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. 

Felhajtatott : 277 dk, úgymint: jármos ökör elsőmin. 44 

db, közép 7 1 dli, alárendelt 0 db. Fejőstehén : fehér 

0 drb, tarka 83 db, tenyészbika 3 drb, tarka tinó —, 

fehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 73 db, 

'• hizlalni való ökör — db,üsző 0 db. 

.Tármos ökrökrekevés vevő" volt,. 'míg fej ős tehenekre 

igéií élénk kereslet volt. 

Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos 

ökör 340-T-890, középmin. jármos ökör 270—330 . pár., 

alárendelt minőségű jármos ökör — , Jármos 

bivaly é. s. mm.,. ——; frtig páronkint. 

jobb minőségű jármos ökör 200—306 mm.-kint é. s., 

bekötni való ökör -——— frtig. Fejőstehenekért és 

pedig ; Fehérszőrű magyar tehén —, tarka kevert 

származású téhén 80—130, bonyhádi tehén 140—180 

kiv. — frtig, tinó — frtig páronkint. 

KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HO 16. 74—75 SZAM. 9-lK ÉVFOLYAM. 

Budapesti vágómarbavásár. 1899. évi szeptember 

Bécsi vágómarhavásár. 1899. szept. 11. A bécsi 

{A budapesti közvágóhíd és marhavásáriqazgatóság 

•• jelentése a „Köztelek' részére.) Felhajtatott': 3407 dí) 

nagy vágómarha, nevezetesen : 5S0 db magyar és tarka 

ökör, 236 db magyar és tarka tehén, 215! db szerbiai 

ökör, — db szerb ökör, — db boszniai tehén, 171 db 

szerbiai tehén, 140" db bika és 129 db bivaly. 

Minőség szerint: 694 darab elsőrendű hizott 

' 2361 db középminőségü és 352 db alárendelt min. bika 

db elsőrendű "hizott ökör, db középminőségű 

ökör és — db alárendelt min. ökör; — db 

elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, 

— db alárendelt minőségű tehén. 

Vágómarhából 1100. drbbal kevesebb voltfel- 

' hajtva, jmiijt a. .múlt héten^ dg kevesebb vevő ie, volt a 

vásáron, minélfogva a vásár .Irányzata a mult hetihez 

,, ^hasonló volt.. Közepes minőségű könnyű és silányabb 

szerb ökrök, melyeket á mult héten nehezen lehetett 

eladni,naa 1 frttal emelkedtek.. Bikákra a bécsi jobb 

vásár miatt nagyobb volt" a kereslet; bivalyok ellenben 

1 frttal hanyatlottak, 

Kővetkező árak jegyeztettek: Hizott magyar 

ökör jobb minőségű 31- 35'—, kivételesen 36- , 

hizott magyar ökör középminőségü 28' 31-—, alárendelt 

minőségű magyar ökör 24- 27"—, jobb minőségű 

magyar és tarka tehén 20—32-—, kivételesen tarka 

tehén —•——•—, magyar tehén középmin., 20 32 - —, 

alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20— 

32- , szerbiai ökör jobb minőségű 23 50—30-^, kiv. 

32, szerbiai ökör középminőségü 19- 23-—, szerbiai 

ökör alárendelt minőségű —• —•—, szerbiai bika 

23—32-—, kivételesen —•—, szerbiai bivaly 16.—20-—, 

kiv. — •— frtig métermázsánkint élősúlyban. 

frt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) 

Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy 

az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár 

ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felhajtandó 

állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy 

rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt 

megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész 

miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből 

nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, 

Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék és . Nagy-Mihályról 

(Zemplénmegye). 

Bécsi szurómarbavásár. 1899. szept. 7-én. Fel- 

Budapesti lóvásár. Budapest, 1899. szept. 14-án. 

(A budapesti vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" 

hozatott: 3328 borjú, 1200 élő sertés, 929 kizsigerelt 

sertés, 366 kizsigerelt juh, 2 bárány. 

részére). 

A vásár forgalma lanyha. 

A borjuvásár igen élénken alakult, árak kgkint 

Felhajtatott összesen 243 db. Eladatott 109 db. 1—2 krral javultak. Kizsigerelt sertések üzlete hanyatlott 

árakkal, lassú menetű , Jobb minőségű lovakból hátás — db, eladatott 0 db. 

volt. 

írtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) — db, 

eladatott 0 db frtért, nehezebb kocsiló 

(hintós) 12 db, eladatott 1 db 160 frtért, igás 

kocsiló (nehéz nyugoti laj) 25 db, eladatott 3 db 90— 

130 frtért, ponny 0 db, eladatott 0 db frtért; 

közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló 

stb.) 30 db, eladatott 11 db 60—70 frtért, könnyebb 

félék (parasztló stb.) 1C0 db, eladatott 45 db 30—55, 

frtért; alárendelt minőségű lovakból 76 db, eladatott 

49^db 10—17 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 20 db, 

az állatkert és kutyák részére vásároltatott 1 db, tulajdonjogra 

gyanús ló lefoglaltatott l db, ragályos betegségre 

gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt 

a gyepmesterhez küldetett — db. 

Kőbányai sertésvásár. 1899. szeptember 15. (Első 

34—36 0 kr, könnyű kr, süldő 37—46 kr. 

maayar sertéshizla>6-részvénytársaság telefon-jelentése a Bécsi juhvásár. 1899. szept. hó 7-én. Felhajtás 

.Köztelek" részére.) A vásár csendes volt. ffeti átlagárak 

: Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 42-0—42-5, 

280—300 kg. nehéz 43V2—44 — kr, öreg 300 kg. túli 

—-0-—-— kr, vidéki sertés könnyű kr. Szerb 42 0—43 0 

kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás 

és 4%> engedmény szokásos. — Eleségárak: 

Tengeri ó 5-40—-— frt, árpa 6-35 frt Kőbányán 

átvéve. Helyi állomány: Szept. 8. maradt 39773 drb 

Felhajtás: belföldről 1072 drb, Szerbiából 766 darab, 

Romániából drb, egyéb államokból darab. 

Összesen 1838 db. Főösszeg 41611 db. Állomány 

és felhajtás együtt — drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra 

(I—X. kerület) 767 drb, belföldre Budapest 

környékére 908 drb, Bécsbe 207 drb, Csehországba, 

Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 825 db. 

Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, 

A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott 

1, vaggonból kirakatott hulla 3, borsókásnak 

találtatott 7, összesen 11 db. összes elhajtás 2718 

darab. Maradt áliemány 38893 drb. A részvény-szállásokban 

9634 drb van elhelyezve. Az egészségi f s tran- 

2Ítószállásokban maradt 2432 drb. Felhajtás: Szerbiától 

7C6 db, Rt mániából drb, összesen 3198 drb. 

Elhajtás: 122.7 drb, maradt állomány 1971 drb és 

Sovány-serlésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállitó 

részvénytársaság heti jelentése. 1899. szeptember.15-én.) 

A sovány . sertésüzletben a . lefolyt héten élénkebb 

vételkedv mutatkozott, daczára ennek az árak 

nem változtak. 

Jegyzéseink következők: 

Sertésvészen átment sertések árai: 

100—120 kg. (páronk.) súlyban 38—41 krig. 

120—160 , „ „ 36—39 , 

160—200 „ „ 35—37 „ 

Sertésvészen keresztül nem 

ment sertések 100—120 kg. 32—34 . 

Pusztán átvéve 4°/„ levonással. 

marha- és huspénztár jelentése. 

összes felhajtás 4885 db. Ebből magyar 3796 db, 

galicziai 288 db, bukovinai 96, németországi 705 db, 

hizott 2860 db, legelő 872 db, fiatal 1153 db, ökör 

359á db, bika 613 db, tehén 470 db, bivaly 210 db. 

Szombaton a vesztegvásárra 91 darab volt felhajtva. 

Daczára ezen' csekély felhajtásnak, az üzlet 

semmivel sem ja,vult a mult hetivel szemben. A prima 

és jobb minőségűek könnyen találtak vevőre. Árjavulást 

csak a prima bikák üzleténél érhettek el, 100 

kgkint 1 frttal. 

Árak: prima magyar 34—37'— (—•—)frt, szekunda 

30:—33 frt, tertia 26—29 frt. Galicziai prima 36" 39 — 

(—•—) frt, szekunda 32—35 frt, tertia 27—31 frt. Német 

prima 38—40 — • (—.—), szekunda 33—37, tertia 29r-32 

frt. Konzervökrök . 20 —28-— é. s., rosszabb minőségű 

frt é. s. Bika 24—35-— 0 frt é. s., tehén 21—34 

frt és bivaly 18—22-— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra 

minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben 

Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 44—64 

kr., prima ——— kr., primissima kr., élő borjú 

36—42 kr., prima 44—48 kr.,. primissima 50—53 (—) 

kr., fiatal sertés 35—46 kr., kizsigerelt sertés nehéz 

48—54 kr., süldő 44—54 kr., kizsigerelt juh 34—42 kr., 

bárány páronkint — kr. 

Bécsi sertésvásár. 1899. szept. 12-én. (Schleiffelder 

és társai bizományi czég távirati jelentése a .Köztelek" 

részére). 

Felhajtás: 2621 lengyel, 7479 magyar sertés, összesen 

10100 drb. 

A forgalom élénkebb volt. 

Ára kilónként élősúlyban , fogyasztási adó nélkül: 

prima 35^36-5 kr, kivételesen — kr, közepes 

4911 db juh. 

A mai vásáron a keresüet nem volt igen éléiik, 

ennek következtében árák is hanyatlottak. 

Arak : export juh páronként 21-—-23-—, kivét, 

—, raczka —•• , selejtes juhpárkint 18— 20 — frt. 

Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken 

felül.) 

Szept. 18. Érsekújvári 

kir. jbiróság 

(Kivonat a hivatalos lapból.) 

atkviha- id. Weisz , ?Í343 

tóság Mór 

atkviha- dr. Takáts 140Q26 

tóság Zoltán 

Szept. 22 Budapesti 

kir. tvszék 

Szept. 23 Belényesi 


Szept. 25 

Szept. 25 

Budapesti 

kir. tvszék 

M.-óvári 


Szept. 25 Zsombolyai 


Szept. 28 Békés-csabai : 


Szept. 28 Budapesti 

kir. tvszék 

atkviha- Krug 

tóság Teofil 

atkviha- Korda 

tóság Andor 

atkviha- Köpf 

tóság Jónás 

a tkvi ha- Unger 

tóság Jánosné 

atkviha- Balián 

tóság György 

atkviha- Pifkó 

tóság Gusztávné 

atkviha- Martinelli 

tóság Antal 

Budapesti atkviha- Csávolszky 

I—III. ker. kir. tóság Lajos 

jbiróság i 

Szept. 28 Kecskeméti 


Szept. 30 Hódsági 


Szept. 30 Hátszegi 


Oki 2. ? 

Okt. 9. 

Segesvári 


Budapesti 

kir. tvszék 

Okt. 17. Budapesti 

kir. tvszék 

Okt. 19. Magyar-óvári 


Okt. 20. Budapesti 

kir. tvszék 

Okt. 25. 

kir. tvszék 

Okt. 31. Debreczeni 

kir. tvszék 

Nov. 2. Kassai 

kir. tvszék 

Nov. 30. 

kir. tvszék 

atkviha- Szalachy 

tóság Sándor 

atkviha- Hermann 

tóság Vincze 

atkviha- gr. Teleky 

tóság ' György , 

118692 

41664 

40332 

27467 

27000 

26152 

129677 

65507 

144000 

29474 

84250 

atkviha- br. Szent- 54000 

tóság kereszty Pál 

atkviha- Weisz 

tóság Mór 

a tkvi ha- Deutsch 

tóság Imréné 

a tkvi ha- Epstein 

tóság Lajos 

a tkvi ba- Nagy 

tóság Ferenczné 

a tkvi ha- Spitzer 

tóság Fülöpné 

atkviha- Madarász 

tóság Sándor 

atkviha- Ruzicska 

tóság Ferenczné 

106073 

171970 

57.401 

40324 

85000 

29983 

42660 

a tkvi ha- ifj. Rézbányai 225CO 

tóság János] 

As ©rsss. raa-ry. gasd. esrye«ÉÍ®í tnlsySossa, 

Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő él 

kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igaz- . 

gatója. — Felelős szerkesztő: Szüassy Zoltán m 

0. M. G.E. szerkesztő-titkára. —Társszerkesztő: Badsj 

Barnabás, az O. M. G. E. titkára. 

Elsőrangú hazai gyártmány. 

r ~7 

1 

NntMuta: 

BLSÖ MAGYAR 

RtlZV£NY-TARSULAT 

I V 9 A P E I T . 

•agyaraméi Itgei »«yaM fc a«y*IM 

gasdasági gépgyára, 

por 5 M z o s 

lazáMágl pj iákét gyártf*. 

lMá«Unk ma|t*M« aUtt kfcjtt Minden 

BéuUtM árjegyiékkal


Egyetemes és mélyítő ekék 

r~]aczélgerendelylyel, pánczélaczél kormánylappal 

egy darabból, önvezetékkel, állítható szarvakkal. 

Többvasú ekék. 

!UJ! | Finom-, szántó- és esuklós-bo- 

1898-iki rónák, rétboronák, háromtagúszerkezet.j 

és egytagú hengerek. 

UHRATH ÉS TÁRSA 

BUDAPEST, 

V. ker., Yáczi-körut 60. sz. 

Vetőgépek, trieurök, rosták, kukoricza-morzsolók, 

szecskavágók, répavágók, daráló- és 

őrlőmalmok, takarmányf(illesztők sto. nagy 

választékban. 

J OLCSÓ KERÍTÉSEK! OLCSÓ KERÍTÉSEK! 

| Haidekker Sándor 

•0' sodronyszövet-, fonni- és kerités-gyára 

^ BUDAPESTEN, VIII. ker., Üllöi-ut 48. sz. 

^ Gyárt és szállít: gép- és kézi-sodronyfonatokat, tüskés sodronyt, 

pánthuzalt: erdők, vadaskertek, baromfi-udvarok, 

5 gazdasági telkek, kertek, gyümölcsösök, szöllök stb. be- 

^ kerítésére olcsó árak mellett. Nyaraló-, park- és erkély rácsukat, 

valamint csinos és erős kivitelű kapukat és ajtókat vasit^ 

keretes sodronyfonat és kovácsolt vasból; úgyszintén diszes virágágy- 

^ ős gyepkeritéseket és favédő-kosarakat. Továbbá : föld- és 

kavicsrostákat; szőllöbogyozó rostákat, magtárablak- 

.gg rostélyokat; ököl-szájkosarakat, szikrafogókat; gabonaválasztó-hengereket, 

valamint régi Ûasztóhengereknek uj sod- 

•0; ronyköpenynyel való ellátását. Rostaszöveteket és fonatokat 

szelelörostákba. 

2 AHJSG7ZÉKEK és KÖLTSÉGVETÉSEK IX-TGYEXT. 

Jutányos és pontos kiszolgálás. 8433 

120620. szám. CIV. Magy. kir. államvasutak 

Hirdetmény. 

(A Budapest—Lajosmizsei h. é. vasúton a menettérti jegyek érvényességének 

meghosszabbítása.) 

A magyar kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint egyrészt 

Budapest ny. p. u. Ferencz József-laktanya, Kőbánya alsó p. u. Városliget, másrészt 

pedig Csurgay-Major, Dabas, Hernád, Gyón, InárcS-Kakucs, Lajos-Mizse és 

Ócsa állomások között fennálló menettérti jegyek érvényessége f. évi augusztus hó 

15-től kezdve 48 órára kiterjesztetik. 

Budapest, 1899. augusztus hó 8-án. 


(Utánnyomás nem dijaztatik. 

Bender 

fogói 

hibátlanul működnek 

| Vintschgaui hasas tehenek 

i tejelési képesség 

^ 2500—3000 liter, 

melyet több oldali bizonylatokkal igazolhatok, 

kaphatók 

IPICK 

I 

OSWALD-nái, 

VIII. Külső Kerepesi-út 1, sz. 

A zalathnal kénkovand Ipar r. t 

kénsav- és ssmirágya- gyára 

ajánlja legjobb minőségű mindennemű 

MŰTRÁGYÁIT 

a t. c%. csidakSiSnség k. figyelmébe. 

Árajánlatokkal készséggel szolgál a 

Központi iroda, Budapest, IY,, Bécsi-utcza 5. 

IiUXZ-féle valódi, teljesen ólommentes 

Porceilán-zománcfestékkel 

falakon és mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mázolat 

éretik el, melyen penész és gombaképzödés teljesen lehetetlen. — Gazdasági 

üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, evek óta kitűnően bevált, tej- és vajkezelési 

helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, 

valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítanak. — Alkalmazása rendkívül 

egyszerű és olcsó. Szakkörökből való számos elismerő nyilatkozattal, mintával, 

színkártyával és prospektussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok 

Lutz Ede és Társa Pozsony, Gyár-ut 20. 

Lapunk bekötési táblája 

1 f r t 3 6 k p é r t (portómentesen) 

kapható 

kiadóhivatalunkban. 

szúnyogok stb. ellen. Egyszeri kiadás, 

vakondok Állandó védelem! 

muszkák Több ezer fényes elismerés, 

csótányok Kérjen prospectust! 

patkányok K a r i B e n d e r I., 

egerek wim rv/i t. 

a

1396 KOZTELKK, 1.S99. SZEPTEMBER HO 16 74—75. SZAM. VHK ÉVFOLYAM. 

Eladó 

legelő gazdaságainkból igen gazdag választékbanfiatal, 

erős, edzett és hibátlan 

erdélyi magyar faj 

igás ökör 

és I, 2 és 3 éves 

elsőrendű öbörborju. 

A készlet nyáron át 1000 db körül van. Anyagunkat 

\ már évek óta hazánk legtekintélyesebb uradalmai megelégedéssel 

vásárolják. 

Megkeresésre direct megbizásokat is végrehajtunk. 

Rakodás vétel napján költségmentesen hajtatik végre. 

| Vonatközlekedés naponként négyszer. 

Bővebb felvilágosítást nyújt : 

j László és Társai iatézOsége Nagy-lklddon, 

posta-, távirda- és vasútállomás. 

I Kolozsvár közelében számos völgyi vasút mentén. 

ezelőtt Goeppinger & Co. 

Weissenfels, Oberkrain. 

KIALLITAÍ 

bezárása után feleslegessé vált 

— s é p ü l e t e k , ^ - 

úgymint 

a kiállítási iroda, tanügyi épület, 

félszerek, istálló-vázak, jászlak, 

kazánok, kisebb paviIlonok 

szabad kézből eladók; bővebb értesítést nyújt 

a kiállítási iroda Szegeden. 

Továbbá: 

istálló - szerek, puttony ok, 

dézsák, 

faanyag tüzelésre 

folyó hő 17-én délelőtt 9 órakor árverés utján, 

készpénzfizetés mellett eladatnak a kiállítás 

területén. 8529 

| Árjegyzéket ingyen és 

7217 bérmentve. 

Tartósan Beszterczei szilvából főzött 

ü i z 

(lekváp)ü 

1 kilótól felfelé, továbbá idei termésfi, korán érő és 

Ibőtermésfi 

——-rr—~ni k ü I l i K l í U Z a b , ^ 

kitűnő fajú 

t é l i a l m a 

eladó a Maros-lVémethii (u. p. Déva) gazdaságiban. 

Ugyanott arankamentes luczerna-magra is előjegyezhetni. 

Feivilágositás szívesen adatik. 8532 

MAESCHALL A. 

kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, 

gözfürésze és fahajlitó telepe 

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. 

Ajánlja: 

landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait 

és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és 

a legkülönfélébb alakokban. 

5 elsőrangú éremmel kitüntet ve. 

Tiszti és p o l g á r i lovag-ló e s z k ö z ö k ! 

Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. 

Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. 

KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

1397 

Iparosok és srazdaságrok részére ajánlja 

Drezdai Motoroyár r.-t. 

első érmekkel és dijakkal kitöntetve. 

T6bb mint 4000 motorüzemben 20.000 lóerGvel. 

Vezérképviselet: Gellért Ignácz Budapest 

|| Leopoid Adolf bőrgyára 

Jj Tata-Tóvúros. 

2 Vesz mindennemű állati bőröket, szerződésileg is. 

S Készít szarvasbőrt, mosd-, törlő bőrt, cseres, fehér 

Ji Érhát, ezekből állandó raktár. Elvállal minden e szakba 

^11 vágó munkákat. K446 

Haszonbérbe adó 

a marostordai megyei Kaál községben vasúti állomástól fél 

órányira 

1000 hold tagositott birtok 

hosszabb időre.igen előnyös föltételek mellett. Levélbeli megkeresések 

Kaáli IVagy Gábor földbirtokos, Kaál, u. p. 

M.-Vásárhely czimre intézendők. . -8508 

Vetőmagnak ajánlja kiváló figyelemmel tenyésztett, 

korán érő, bő szalma- és magtermésü 

nemesített rozsát 

gróf Dezasse intézösége Bohuniczon (Pozsonym.), 

Nagyszombat-állomásra szállítva 9 frt árban métermázsánként. 

8512 

„ADRIA" m. kir. tengerhajózási részveny-tarsaság. 

Vexérüffynöksége: HOFFMANN S. és V., Budapest. 

1899. szeptember havában a következő gőzösök indulnak Fiuméből: 

A magy. kir. állami lóteny észintézetekből ki- 

; sorolt anyakanczák, számfeletti fiatal kanczák, ; 

i kisorolt mének és heréltek árverése = 

l folyó évi október hó 4-én 

jj és folytatólag a következő napokon Budapesten 

i a Tattersall Kerepesi-uti helyiségeiben fog 

i megtartatni, 3-án délelőtt 10 órakor bemutatás 

i végett 

elővezettetnek. 

A „Budapesti Tattersall" részvénytársaság 

ugyancsak október havában 1., 2. és 3-án 

luxusló-vásárt s 11., 12. és 13-án ménlóvásárt 

rendez. 

A lovak leírását és a részletes feltételeket tartalmazó 

árverési jegyzék, a postabélyeg beküldése mellett 

a „Tattersall" igazgatóságától kapható. 

Budapesten, 1899. évi augusztus hóban. 

Földmivelésügyi magy. kir. 

8499 minister. 

OÉPOLAJAT, 

u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű 

savtalanitott repczeolajat, stb. 

Szalonnát 

Fertőtlenítő szereket, 

u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. 

rézgálioz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. 

ü J & K L O K : 

Kocsikenöcsöt, Petroleumot, 

Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, 

fedéllakot, 

MŰTRÁGYÁT 

KRAMER LIPÓT, 

ipáry 3-án, Árpád 

. fkön^steSómkor 

lég pedig f. évi szeptember 2., 9., 16., 28. 

135U35/99. cm. 

Magy. kir. államvasutak igazgatóság. 

Hirdetmény. 

(Vasúti és hajózási forgalom Pozsony-Passaun át.) 

A vasúti és hajózási forgalomban 1898. évi augusztus hó 1-től érvényes 2. 

dijszabási füzetben az „a csomóponti táblában" foglalt csomóponti díjtételek érvényessége 

a délnémet osztrák-magyar vasúti kötelék 1898. évi január hó 1-től érvényes 

III. rész 2. füzetébe felvett, illetőleg ezen füzet által határolt területen fekvő állómásokra 

rendelt küldeményekre is kiterjesztetik. * 

A magy. kir. államvasutak igazgatósága a reszes hajózási vállalatok nevében is. 

Sür-pönyczÉm : „CERES" Budapest. 

r^sryzéltkel és részletes Külön ajánlatokkal Kívánatra szolsrálob. 

ezélra és minden egyéb gazdasági czikket 

* Vetőmagot "W 

BUDAPESTEN, 

V. ker., Akadémia-ntcza tO. sz. 

Telefon.


GazdákéslermelőKfiQyelmébe! 

Kik bárminemű terményeit legjobban és gyorsan értékesíteni 

óhajtják, forduljanak . • 8443 

GANZ és TÁRSA 

Petróleummal és adómentes 

benzinnel hajtott motorok 

gazdaság czéljaira 

(BÁNK! és CSONKA szab. rendszere). 

Mechwart-féle gó'zekék és 

petroleumekék. 

Hengerszékek, köjáratok és teljes 

malomberendezések. 

Turbinák. — Villamos világítási 

Részletes árjegyzékeintat kívánatra megküldjük. erőátTiteli berendezések. >- _ 

SZENDE JENŐ termény-bizományoshoz, 

BUDAPEST, Ranolder-utcza 21. 

Azon körülmények folytán, hogy kiterjedt ismeretségem, 

valamint saját házban levő nagy raktárhelyiségem 

van, megéngedik, hogy tisztelt megbízóimat a 

legrövidebb idő alatt és legeoulánsabban kielégíthessem. 

A beküldött terményekre megfelelő előleget is adok. 

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, 

minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági 

és iparczélokra. 

BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás 

módszer szerint inoxydált szivattyúk 

rozsda ellen védve. 

legújabb javított rendszerű tizedes, százados 

és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, 

közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. 

Embermérlegek, mériegek házi használatra, barommérlegek. 

Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra. 

Árjegyzékek W Q^RVENS, Wídl, 

ingyen és bérmentve. Schwarzenbergstrasse 6. 

ANTO N TOMS 

WIEN-OBER-St. VEIT, XIII/7, Einsiedeleigasse 3. 

Gazdasági, pinczészetí és tehenészeti gépek és eszközök. 

f ej ő-és teny észmarhát 

(algu-0 az eredeti oberinntali, Montavoni, Schwájz-i, Pinzgau-Í úgyszintén 

Sterzino-i fajtából szállít gyorsan a legolcsóbb árakon 

franoo valamennyi állomásra 

Adalbert Kopatschek tenyészállat exportüzlet 

Innsbruck-Wilten, Müllerstrasse 61. 

Megszerez továbbá minden idSben fiataljó járású és biztosan 

HIRDETÉSEK 

Ára franco csomagolá Ls, bécsi indóháztól szállítva : 

| tartány ca 25 kiló, kilónként 

40 kr., tartány ca 

FEGYVER ZSIR ^Sf^ , 

JUSTÉsTARSA 3- " ,V-J 

\ 50 kiló, kilónként 35 kr., 

1 postán ingyen csomagolás és 

M 

j bérmentesen é kilós, 4 kiló 

1 pléhszelenczében 2 frt 

50 kr., 4 kiló 4 pléhszelenczében 

3 frt. 

Kaucsukkal vegyítve kilónként 

10 krral több. 

Vízmentes 

ItíírKenöes 

csizmáknak. 

H ' t t ^ / 

JustE.A.és Társa 

BÉCS XII/2, 

U S H K O f a i Mi CMÍi-nt »5-«iK Mám Hirdetesek felvétetnek 

kiadóhivatalban. 

Budapest, Üllői-ut 25. 

Pályázati hirdetés. 

A kezelésem alatt álló csálai állami szőlőtelepen üresedésben lévő 

egy sBŐlösBeti munkavesetői és egy gazdasági 

béresgandai állás betöltésére 

pályázatot hirdetek. 

Ez állásokra csak vinczellér- illetve földmives-iskolát végzett és katonakötelezettségüknek 

eleget tett egyének pályázhatnak. 

Az illető állásokkal 360 frt fokozatosan 600 frtig emelkedő évi fizetés, 

szabad lakás és illetménytüzelő és konyhakert élvezete jár. 

Kellően felszerelt folyamodványok 

f, évi október l-ig- 8484 

alantirt igazgatósághoz Aradra (Erzsébet-körut 30.) nyújtandók be. 

A csálai és baraczkai állami szőlő telep igazgatósága. 

Egy év a |í 

I méhesben, 

rövid gyakorlati utasítás 

modern méhes 

kezelésre. 

IRTA: 

THUYMER JÁNO.S. 

Ára 1 korona, portómentesen 

55 kr. 

Allatgryőgy.-dletét. szer lov 

számira. 45 ér óta a legtöbb 

-.----j--^ 

ké^'sé^Mp^t^'érdekhíji.'víS^!! áraJO kr., Vtdobo 

85 kr. Csak a fenti védSjegygyel valódi minőségben kapható 

i összes gyógyszertárakban és drogériáiban. — FSraktár: 

Kwizda Ján. Ferenc, 

__ és kir. osztr.-magy., román ktr. és bolgár ttáed. udr. stóllltó. 

KERÜLETI 8TÓ0YSZERÉSZ, gOBHECBÜBft BÉCS Mellett. 

Láncz-sziyattyuk 

viz, trágyáié, Melasse, kátrány és 

i folyadék 

Igen alkalmas pöczenödrök, mészárszékek, 

építkezések stb. efélékber * 

kocsi hordókba való szivattyús ás 

Josef Klement 

Hrobetz bei Baudnitz 

Böhmen.


Hirschl és Balázs 

olaj- műszaki és *ü 

W gazdasági czikkek. 

BUDAPEST 

VI. ker., Vörösmarty-utcza 46. 

Raktár kővetkező czikkekben: 

Gépolaj, Repcze- és Olívaolaj, 

T o v o t t e - f e e n ő c s , 

Kocsfken6cs 9 

Vaselin, Faggyú, 

ESsSrendiü 

Lópokróczok 

Gépszijak, Balataszij. 

Műszaki czikkek malmok- és szeszgyárak 

Kátrángyártmányok, 

részére. 

P e t r o l e u m , Császárolaj, 

Önműködő kenőszelenczék stb. 

Takaróponyva, Zsák, Permetező. Árjegyzékkel és külön ajánlatokkal kívánatra szolgálunk. 

Seifert József, Pozsony,Halászkapu-utcza 4, 

Ajánlja dus raktárát 

Henri Pieper eredeti j Krupp Frigyes-féle 

DIANA fegyverekből Á 

Ratione,, (kakî) fegyvereké,, ( 

eredeti gyári árakon. "ÜSS 

Ltfeladás. 

A Steinfeld-féle macsi uradalomban 

3 db Mezőhegyesről, I db Kisbérről 

és 3 db saját tenyésztésből származó, kiválóan nemes, 

angol félvér ^ 

k o c s i - é s t ő k e - k a n c z a - l ó e l a d ó . 

6—12 éves korúak és 170—180 cm. magasak. 

Érdeklődőknek bővebb felvilágosítással szolgál 

a z u r a d a l o m intézösége, Macs, per Debreczen. 

Kész vadásztöltért 

^1-én^ az ugyanazon naptól^ érvéi 

m 

Lóárverés. 

Folyó év szeptember hó 30-án és október hó 

2. és 3-án alőlirott katonai hatóság által Budapesten, 

a vonatlaktanya nagy udvarában, VI., Angyalföld, 

Aréna- és Lehel-utcza sarkán, körülbelül 

Szabadalmazott 

j „Montania Drill" sorvetőgép 

a legegyszerűbb és legtökéletesebb ugy sik, mint hegyes talajhoz. 

- Kitüntetések versenyeken és kiállításokon : — 

10 állami érem, 12 nagy arany érem, 14 ezüst érem, 10 diszoklevél és érdemdij. 

300 drb ló fog azonnali készpénzfizetés 

mellett árverés ntján eladatni. 

Az árverés mindenkor reggeli 

kezdetét. 

órakor veendi 

A III. fokozat és a vételár magassága után levonandó 

bélyegilletéket a vásárló tartozik a vásárlási 

összeg lefizetése mellett fedezni. 

A cs. és kir. 4. számú vonatosztály 

8517 parancsnoksága. 

ír 1 ss-rr4 sut l r„ tjt. 

* Egy 17-soros „Montania" csupán 2 ló- vagy ökörvonóerSt igényel. " 

utc z ai l o k ö m o t i y o k , 

gőzcséplőgépek hajtására a főheresegri Yasmüve&ből. A gépek vásárlásánál 

mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szíves tudakozódások 

ErzherzoglicSte 

Cameral - Díreciíon 

in Teschen in Schlesien, czimen. 4091 

Első proszniczi Gazdasági 0 ép- és Gőzmotor-Gyár, 

Wiehterle F. 

= BUDAPEST, VI. ker., Gyár-utcza50. = 

| Nagy képes árlappal mindenféle gazdasági gépről készséggel szolgálunk.


SANGERHAUSENI GÉPGYÁR 

Magyarországi gyártelepe 

BUDAPEST, KÜLSŐ VÁCZI-UT 1443. SZÁM. 

Első és egyedüli magyar special gépgyár. 

GYÁRTMÁSIOK: az összes mezőgazdasági iparágait 

számára szükséges gépek. Nevezetesen: 

Czukorgyárak, Sörgyárak, Malátagyárak és 

Szeszgyárak teljes berendezése és átalakítása. 

Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és czukorgyárak 

Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a 

HOFFMEISTER-GŐZMOTOR 

a legjpbb, a legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden 

gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép 

hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, v cserrel és 

minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, 1/2 lőerőtől kezdve 

egész 30 lóerőig gyártjuk. 8173 

Szeszgyárak berendezése hosszabb lejáratú törlesztéses 

kölcsön mellett. 

• Minden szakbavágó felvilágosítással, tervekkel, költségvetéssel készséggél s, 

layton & gfauttleworth ^ 

mezőgazdasági gépgyárosok BlldapeSt ês.""*" 

által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak: «S> 

. 30282 szám. C. III. Magy. kir. államvasutak. 

Hirdetmény. 

Keletnémet-magyar vasúti kötelék. (Nagy-Maros állomás felvétele 

7 sz. kivételes díjszabásába.) 

Folyó évi szeptember hó 1-ével Nagy-Maros állomás felvétetik a fenti kötelékben 

érvényes II. rész 1 füzetben foglalt 7 sz. (fis gyémölcs stb. csomagolva) kivételes 

díjszabásba. 

Nagy-Maros állomással való forgalomban a mondott kivételes díjszabásban. 

Budapestre nézve érvényes díjtételek nyernek alkalmazást. 

Magy. kir. államvasutak igazgatósága^ 

a részes vasutak nevében is. 

Budapest 1899. augusztus hó 23-án. 

(Utánnyomás nem dijaztatik.) 

A vetési idényre ajánlom Sack Rudolf legújabb rendszerű 

sorisaw@főgép©if9 

melyek KISBÉREM és LÉVÁJA műit év őszén tartott nemzetközi 

versenyek alkalmából első dijjal lettek kitüntetve- 

(IV-ik osztály), melyek ugy 

vannak szerkesztve, hogy 

azokkal sík vagy dombos 

talajon minden magfélét 

tetszésszerinti mennyiségbentökéletes 

egyenletesen 

lehet elvetni, anélkül, 

hogy a vetőszekrényt 

beigazítani, merítő vagy fogaskerekeket 

cserélni kel- 

; lene. Sack Rudolf valaj| 

mennyi sorbavetőgépei felette 

könnyen járnak, nagyon 

szilárdan vannak kékaphatóki


azdi Jparr 

FUGHSÉSSCHLICHTER. 

Budapest, VI Jász-utcza 7. 

Diószeghl 

• Óriásbuzát, 

mely már számos év óta kitűnő termést adott 

és rozsda ellen nagy ellenálló képességet 

tanúsított> legjobb minőségben ad el 

a diószeghl czukorgyár 

Csakis 

Hazai Ipart 

pártoljuk. 

Díószeghen, Pozsonymegyében. 8274 

Gyümölcs és szőlőbor készítési géssek. 

Gyümölcs és szolé sajtók, 

folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, és 

nyomerö szabályzóval. A munkaképesség 20°/o nagyobb 

nint bármely más sajtónál. 

Szölo és gyümölcs zúzók 

és b o g y ó xnorssolóls. 

Teljesen felszerelt szüretelő készülékek. 

X C á i r é - b e H o s a t a l i 

i r á l l a l a t 

Ajánlja kitűnő kávéit postán utánvétellel, vagy a pénz előleges heküldése 

» kg. 1348 számú igen finom „Cuba" á frt 1.70 = 8.33 

1 , • 873 , „ „ „Gyöngy" , , 1.75 = 8.57 

' , 184 , „ „Ceylon- „ , J .80 = 8.8S 

• , 33 , , „Mocea" „ , 1.80 = 8.83 

i »• 529. „ , „ „Honduras" .„ , 1.75 = 8.57 

elvámolva és bérmentve. 

A kávék külön ezen ezélra készített erős zsákokba csomagoltatnak. Megjegyezzük, 

hogy a kávéknak szorosan az ajánlott minőségben való szállításáért 

8511 kezességet vállalunk. 

BÉRLET. 

Esterházy Károly grófnak több mint 

700 holdas 

szent-áliraláii 

uradalma 

nagy majorral Szt.-Abrahámban 

— = 15 évre idadé. ——— 

MAYFARTH PH. es 

TARSA 

BÉCS, II. Taborstrasse 76. Kitüntetve 390 arany, ezüst 

és bronz éremmel. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. 

Képviselők és viszontelárusitók felvéteniük. 

ALAPÍTTATOTT 1802. ÉVBEN. 

ALAPÍTTATOTT 1802. ÉVBEN. 

Bánhegyi C. J. 

,Az arany kalapácshoz" IV., Rostély-uteza 13. 

Lószerszám vereték és kellékek. 

Kész istrángok, angol gyeplők, nyergek, lovagló szerek. Nyeregszappan, 

angol bőrlakok, szerszámmáz, Kwizda-fluid. 

Halászati czikkek. Szabadalmazott patkány és egérfogók. 

Szerszám nagykereskedés minden iparág részére. 

A bérletet megkötni szándékozók felhivatnak, hogy 

ajanlatukat, melyben szükségképen kifejezést nyerjen 

a záradék, hogy a pályázó ismeri a bérleti feltételeket és 

azoknak magát teljesen aláveti, 

legkésőbb 1899. október 1-én 

az alulirott intézöséghez benyújtsák. 

A bérleti feltételeket és egyéb a birtokra vonatkozó 

viszonyokat szívesen közli és ismerteti az 

8430 

Esterházy Károly gróf uradalmi intezősége 

Szt.-Ábrahámban, 

az 

Pozsonymegyében.

140.2 KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HO 16. 74—75. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM 

mérleg szerkezetek. 

A Msafes&dalmaBOtt Fairbanlts-mériegek százados rendszerűek, tolóaélyos 

fémmérökarral bírnak s a Mára tett terhet minden |Mtll 

erjratfifn mérlegelik. 

Tartósság, poratosság és KSnmyfi KezelésfiKnél fogra ugy 

hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérlegek. 

Gazdasági-, szekér-, marha-! zaák- éa raktári 

BwérSegeiwkBt 

> szerkezetüknél fogra külSnösen s gazdák, gsadalegmelegebben 

ajánlhatjuk. A jutányos árakban, 

melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tize- 

Ées mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, 

csomagolás és loco vasútra való feladás 

költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági 

egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek, 

|„ Gyártási'rtk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések 

közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 

14. czimzendök. Árjegyzékkel, felvilágosítással 

szintén központi irodánk szolgál. 

m m MÉRLEG és GÉPGYÁR részvény-tó 

BUDAPEST, Atidréssy-ut 14. gyár: KiiisS Váozi-ut 156. 

Csász. és kir. 12. számú szekerész-ezred. 

Hirdetés. 

Az 1899-ik év október í 

reggeli 8 órától kezdve 

és 3-ik napján mindenkor I 

(a nagy gyalogsági laktanya előtt,levő térségen)., körülbelül I 

185 drb. kincstári, többnyire tehervonási czélokra fölíznált, 

mr kimustrált lova "mm 

| árverés utján el fognak adatni. I 

A lovak a legtöbbet Ígérőnek, azonnali készpénzben | 

szközlendő lefizetés ellenében és a meghatározott skálazerü 

bélyegilleték megtérítése után fog átadatni. 

Kelt Nagy-Szebenben, 1899. szeptember havában. 

A cs. és kir. 12. számú szekerész-ezred | 

187 eladó-bizottsága. 

Kitüntetve 

1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első díj: állami arany érem. 

Lévai nemzetközi vetőgépverseny első díj: nagy üzemre arany érem. 

1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első díj: arany érem. 

Marosvásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem. 

WEISER J. C. gazdasági gépgyára 

XAGV-líA \ IZ S ÁV. 

Ajánlja: 

Magyarország 

legújabb és 

legjobb 

7583 

vetőgápét. 

sík és hegyes talajhoz egyaránt alkalmas 

Z M L M - D R S L L 

sorvetiígépét, továbbá szab. „Perfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét, 

legjobb szerkezetű Sack-re dszerü aczélekéit, boronáit, járgányait, szénagyüjtöit, 

rostáit és mindenféle gazdasági gépeit. 

„Planet Jr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, i 10 írt, 

Árjegyzék ingyen és bérmantve. 

Van szerencsénk ajánlani 

szavatolt tisastasftg-u 

EThomasfoszfátlisztet 

szavatolt 15—20°/o citrátban oldható foszforsavtartalommnl és 

85—100% porfinomsággal. 

Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány 

talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, 

lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen 

a rétekre. Legjolbh, leghatásosabb és legolcsóbb foszforsastrágya 

tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes 

sznperfoszfátoKat. — A czitrátban oldható foszforsav-tartalomért 

szavatosságot vállalunk, netaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, 

szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál 

A csehországi Thomasművek prágai foszfátliszt 

eladási irodájának vezérképviselősége 

a magyar korona orsz. területén 

KALMÁR YILMOS, n,SaStt« 

Martellin a legfinomabb dohánynemesitö trágya kiz. eladása. Kalnlt. 

Téglagyáriberendezések 

Tatzel E . troppaui gépgyár és vasöntöde 

jóhirii gyártmányai u. m. téglasajtók, hengermüvek, cserépsajtók, utánsajtolók, 

oromcserépsajtók, gőzgépek és kazánok, kő- és agyagfelvonók, görgőjáratok, golyósmalmok, 

kaphatók: 

E 

Graepel Hugó 

gép- és rostalemez-gyár, malomépitészet 

BUDAPESTEN, V., KÜLSŐ VÁCZI-UT 46


Budapest9YIL,József-körut 25. 

PAUKSCH részvénytársaság 

PAUCKSCH, 

Törzsgyárunk LANDSBEIIG a W. fióktelepe, 

gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézműves-műhely 

53 éves fennállása óta 

mint legkiválóbb különlegességét 

legújabb rendszer szerint. 

legjobban jövedelm0ZÖ 

^ á ^ L 'M£M Körülbelül 1700 telepet állítottunk fel 50 év óta. 

betakarításához szállít 

Pollit Sámuel és Grüner 

Szeged. 

KÖTÉL, ZSÁK és PONYVA 

Megkereséseket 

Magyar kir. álla 

Hirdetmény. 

A budapesti állomások és a fehér- és 

tolnamegyei i h. é. vasút állomásai, között 

fennálló menettérti jegyek érvényességének 

meghosszabitása.) 

(A magyar kir. államvasutak igazgatóságától 

nyert értesítés szerint az egyrészt 

Budapest k. p. u., Budapest-Ferenczváros, 

Budapest-Kelenföld állomások, másrészt 

pedig a fehér- és tolnamegyei h. é. vasút 

Baracs-M^nesmajor, Bölcske, Duna-Adony, 

Dunaföldvár, Duna-Kömlőd, Duna-Pentele, 

Előszállás, Herezegfalva, N.-Venyim, Paké, 

Rácz-Almás állomásai között fennálló menettérti 

jegyek f. évi augusztus hó 15-től 

kezdve 3 napra kiterjesztetik. 

Budapest, 1899. augusztus 8-án. 


(Utánnyomás nem dijaztatik.) 

Komposztirozott trágyát 

tt árban, kisebb és ni mennyiségben, az ország bármely irányában v: 

Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító vasút 

IX., Külső i'llói-ut. 

Szállítjuk továbbá aszükséges berendezéseket szeszfinomitók, 

keményítőgyárak, tejgazdaságok, malátagyárak és sörfőzdék számára. 

PAUCKSCH, BUDAPEST, VIII,, JÓZSEF-KÖRUT 25. 

czimre kérjük. (Gyártelep: KŐBÁVYA.) 

M 

J 

Knuth Károly 

mérnök és gyáros. 

QYÁH ÉS IRODA: — 

BUDAPEST, 

VII. teer., Gmy-Dteia 6—8. szám. 

Elvállal.- Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- 

és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, 

closettek, szivattyúk, vizerííművi eiüsiiígápek 

stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és 

róleum váladékból nyert gázok értékesítését 

czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, 

nagyobb épületek és gyárak számára. 

Tervek, költségvetések, jövedslnil előirányzatok 

, gyorsan készíttetnek. 

'Legjebb mtaíségfl kőagyag-oiörek raktáron. 

Az Ihárosi bérnökségnéi Ihárosban, Somogymegyé- 

ben (posta Iháros-Berény) 

| 66 drb tiszta magyar fajtu befolyatott szílajtehén- 

| böl álló anyagulya és 16 drb 3^2 éves üsző 

f szabadkézből eladandó. 

= Venni szándékozóknak kivánatra a somogy-csurgói, 

1 vagy a nagy-kanizsai állomáson kocsi áll rendelke- 

2 zésökre. 3513 

Mindennemű tejgazdasági eszközt 

és gépet szállít, tejgazdasági telepeket 

és tejszövetkezeteket rendez be az 

•Separator Részvény-Társaság 

ezelőtt Pfanhauser A. 

Budapest, VII., Erzsébet-körut 45.

1404 KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HÖ 16 74—75 SZAM. 21-ik SVFQLYAM. 

ÁLLATOK, 

p p g g 

KIS HIRDETÉSEK, 

M . H ' 

Fejőstehén, 

VEGYESEK, 1 

t a k a r ó 

kteonjonyvák 

WnySkok 

KOHNésSTEIN 

B 

S 

minden mennyiségben 

vásárol és a 

gyűjtésre nézve 

útbaigazítást 

nyújt 

DETSINYI 

d r o g i j R r a s 

bükkönyt, 

őszi borsót, 

RadwanepésRónai 

V., NáiorltozaV sz. 

J. C-^ch m i d t 

tarkípênaSileUegü'^l 

növendék ökör 

és üsző borjakat 

H P ® ! 

és^ egyéb ^ a ' szakmával 

Krakauer 

Ármin 

mezőgazd. személyzet el- 

i f l f 

(Szolnok-Dobokamegrye). 8504 

3SO drb 

T. cz. gazda^özünség 

t dé cl a gaz!Sközönslêk, 

földbirtokos, és bérlőknek 

Olcsó 

szalonna 

P 

W (Borjnvész). 

g készttLbfn teX' 

Bauer Gyula 

VI., Dalnok-u. 9. 8338 

Elkülönítés, fertőtlenités^tb. szükségtelen. 

Számos elismerő nyilatkozat. 

Récsey és 

Spiegel 

Ármin 

BaraDyairíoiiaTífléM 

1—2—3 éves 

tinók, 

Üszök 

mSm 

u áS p 4b HLroE b d Uj - TOrname fí8 e 6 

igazgatösiláhoJ intézendő^ 

" f f l S i l i Posnansky 

Haszonbérbe 

H l P i 

Minién fajta 

erdei 

csemeték 

Strelitz 

Ajánlanak valódi 

Hütt-féle 

vízhatlan 

A kőbányai Kírály-Sörfőző, 

Goliát-Malátasöre 

stb n kiv^ésikerí 

legkellemesebb üdítő ital. 

Betét: nagy ládáért 1 frTeŐVr., kis ládáért 

1 frt 20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bér- 

"ro S si e kodában Ö TO^JertéZâ fs^f vidéM

SÉÉHéí 

É H H H H H H H ^ ^ ^ ^ H 

74—75. SZAM. 9-Ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK 1899. SZEPTEMBER HO i6 1405 

áMsêhetőleg' minél^őt 

foglalandó. 

KIS 

HIRDETESEK. 

Csak oly levelekre válaszolunk, melyekkel váliihzra azfiksógem levélbélyeget yagy levelezőlapot küldenek. 

Állást 

Kspáni 

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, 

keres azonnali, esetleg október állást keres 30 éves, szorgalmas, 

megbízható egyén, jelen- 

VEGYESEK, 

írnok 

1-én való belépésre gazdasági 

leg egy gTÓS birtokon működik, 

datombanV/rRi ^Ttafrlatot a birtok bérbeadása folytán 

ytaekteonyit zettségüknek eleget tett, rém. szerzettgazdász. Jártas a gazdaság 

összes műveletedben^ egy Szives megkeresések a kiadó- 

helyét kénytelen változtatni. 

ványmásolataikat Elek Lipót ka/t. gazdászokÂkik irodai és 

hivatalba kéretnek » 

küldjék Nagykanizsára. 8496 

Sz0I g.agI- Mauthner 

Gróf Bercii told 

Ispáni 

lO éves, 

Dglalandó. Bizonyítványok málalmí 

igazgatóság Nagymlháiy, 

földmivesikolát Jó eredmény- 

debreozLr»fdmive^k'olát ó 

Lipótn", szül. gr. Károlyi Vetárptdhal 

mûâdataXban'Ifét 

nyel végzett gazdatiszt, ki több sikerrel végezte, ugy* a belső Ödön 

másotetokkaí°ai 

Fejérmegye, 

állást keres azonnali belépésre 

mint a külső gazdasági munka 

A maisai 

Szőlőkezelők ! 

gaIdaságokban a s t ze t rezteé é s ly uey vezetését tökéletesen érti, 

könyvvitelben jártas, eddigi csász. és kir. udvari 

a gazdaság, valamint az irodai 

kívül teljes ellátás ; ezenfelül szMSmbe egy képeidét vé'gzett 

teendőkben megfelelő szakavatottsággal 

bír. Szives megkere- 

szállító 

sések a kiadóhivatalba meg- 

is egy 2600 holdas gazdaságban 

tudható czimen kéretnek. 846Ö 

van alkalmazva, álláiát októ- 

működéséről kitűnő bizohyita 

gyakorlatban már huzamo- 

magkereskedése 

f'éí°kgzettsé- valamely felsőbb gafdasáfi tanváltoztatnr, 

Évi êtós 

8r akarná, "elfogadja 

katonakötelezettségöknek ele- 

Állást 

kisebb gazdaság önálló vezetéban 

segédtis°tfállástf a az d ffl"efő" 

B u d a p e s t e n 

sethettek. A némtet nyelvet 

keres egy földmives- és tejgazdasági 

iskolát végzett, 6 ritka szorgalmas és teljesen 

yégleges ktaev^ésr/egy^évi 

évi gyakorlattal rendelkező, 

megbízható egyén. Szives meg- 

28 éves, nőtlen gazdász ; jelenkeresések 

a kiadóhivatalba T. ajánl s 

nak s ezután nyugdíj-jogotUItleg 

1200 holdas gazdaságot ón- 

jelige alatt kéretnek. 8530 

s ággal bírnak. 

Egy évi időtartamra gyauradalomba 

segédtts'zti^vagy 

Gazdát 

kornoki állásra is pályázhatnak 

A békés vármegyei 

fraiczia lnczeMt 65* 

, ki | képes 700 holdas 

önálló kezelését, is elvállalja, 

zonyitványn.val rendelkeznek, 

hol szorgalma által jövője biztosittatik 

és a nősülés meg- 

földmivesiskolát igen jó siker- 

de gazdasági tanintézetet még 

rel végzett, magyarul és tótul 

Fizetés 150—200 frt t 

engedtetik, az állást október 

beszélő, ugy elméletileg, mint 

magyar „ 60,mú 

1-én elfoglalhatja. Czime a 

főkép gyakorlatilag képzett, 

kiadóhivatalban megtudható^ 

igen szorgalmas és megbízható 

gazda alkalmazást keres. Kisebb 

birtokok önálló vezetésére íiiboröBFét 

20 írtért 

kas arSíplll' eUátSt"kér- 

is képes.. Megkeresések a békésvármegyei 

földmivesiskola 

vények, melyek vissza nem 

Egy nőtlen, küldetnek, az uradalmi tiszttartósághoz 

Árpádhalma, u. p. 

Ajánlkozók képzettségüket él 

53 éves, 

igazgetóságához Békés-Osabára 

Orosháza, intézendők. 8616 

eddigi működésüket igazolc rőm.-kath. vallású, nős ga»da- 

intézendők. 8506 szöszös bükkönyt 18 nén 

ug^Titban'minTwba^telIesen 

uraló, gazd. előképzeítség- 

bizonyítványokkal f. hó 18-tó 

p'ákorlattal, ki nagyobb'bérlemosabb 

ideig volt alkalmazva, vidéken 2 Mohári ^ánást 011 87 

Egy 

Pa. Ó-Xegyeni 

ő^zi hiikköníjíí ll 1^ 

gel és némi gyakorlattal bíró 

irodai segédtiszt, szép Írással, 500 k. h. gazdaságomban de 

október 1-én leendő Belépés 

állást keres. Jelenleg mint gőzmalom-, gazdaság- vagy 

mellett felvétetik. SajátkezUleg fs^áííi állás betöltendő. E?6nj 

segédt'szt működik egy nagy sertékereskedésben, jó bizonyítványokkal 

rendelkezik; ál- 

őszi borsót 8'k.frtérí - 

ványmásatokM, 0 melye Z bérleten. A bérlet letelte miatt 

kvisL 

lását azonnal elfoglalhatja. 

ÁLLÁST KERESŐK, 

Stummer Ágoston-félé' jószág- 

. Mohári áuLt ga ker^ZOzIm g J Czime a kiadóhivatalban, 8528 . 

Számtartó, 

100 kilonkint. 

igazgatósághoz Tavarnoki a, 

u. p. Nagy-Tapolcsány"' kül- 

á\16könyvelő ^lS^évlgaz^áságl 

Földmivesiskolát 

Jó családbeli, 

végzett, 23 éves, nőtlen, katonai 

kötelezettségének eleget Vásárol 

Irnofc 

u r^^mb erfki tűn íTlbiz onyi tván^ 

kerestetik szeptember köze- 

gyar "é^ntóíV péni belépéssel Gróf Welsers- 

1 nyelvet" gy 

Önálló Kezelőtiszt 

heimb tabi uradalmába. Fize- 

szó- mint Írásban bírja, megkiadóhivatálban. 

' 8526 

das birtokot 11 évig önállőan Nős kertész, mindenféle gazda- 

értelmes fő S gazda,âkadémfá" 

lepapsabli árakon 

végezett, hizlalásokat,tejgazdaságot, 

mezei munkálatokat, 

Pályázhatnak gazdasági akadé- 

kezelt — birtok feloszlása miatt ki a kertészet minden ágában 

miát, vagy gazdasági tanintézetet 

végzett rőm.-kath. vallású s, igen g szorgalmas intelli- 

nagyobb uradalomban óhajt jártas, ugy a zöldség-, szőnyeg- 

grófnál, káptalannál, vagy 

más 

sági magot. 

3 gazdatiszt, ki 16 évi mü- 

0I leg^ e^dös^dotûradalm^t; 6^ iEil^îób^^^é^" iuá^^lí^8^" Minták beküldése 

rendbe hozni. Megkeresés. 

.Tiszttartó" czimen a kiac j^ba 

alkal mával a menynyiség 

és ár szives 

a gazdasági könyvvitel s ad 

Kertész, 

ministrális ügyek vezetésében 

ki a kertészet minden ágában 

Nagyobb gazdaságot huzamoi 

Gazdatiszti jártas, nős, gyermektelen, jó közlése kéretik. 

Nős ispánt 

állást óhajt elnyerni debreczeni . 

bizonyítványokkal nagyobb uradalmokból 

rendelkezik, állást 

m'tT Madőhivatal 

gazd. tanintézetet végzett hall- 

Mérlegképes, tényt, 6 azonnali belépésre^ki 

gató, több évi praxissal, ugy- 

keres. Czim a kiadóhivatalban. 

nős gazd. számvevő korest képes 1600 holdas birtokot 

Kerestetik 

f. évi októberre. Megkivá: esetleg^ önállóan is vezetni, Földmives 

te^íen'jártls^gépL'zétôk- 

levéllel bir. Czime a kiadőhiva^ 

Hükertész, 

tik, . hogy az illető a g: 

skolát kitűnő sikerrel végez- 

tas a gazdagság minden ágában, em, nős, családtalan, rom.kath. 

vtayokkal 200 6 fr't kés U Ípénzf°külön Fl l Z akás ^évi^gyíkorlatombó'l í'év^t 

1 'ranMkez^k^nős, 

Állást keres kiscsaládu, 36 éves, állást keés 

konventió. Ajánlatok czimzendők: 

Oltay Guidő, Szent najd mint számtartó töltök, 

nyítványokkal biró szeszfőző és 

Üm üke rtéM"jeligeahittakiadó- 

Vetőmag- 

Igy helyen, mint segédtiszt, 

egy 25 éves, nőtlen, jó bizo- 

íonnan igen jó bizonyítványaim 

hivatal továbbit. . 8503 eladás. Idei termésű, igen szép, 

?é bín Z6 Sziv b et r S egke? )séíek r " 

fajtiszta, osiraképes, 61—53 

Gyarmathy ^Sándornak Szék|ly- Földmivesiskolát 

írnoki állás Gróf Pejacseviclt 

temeÍési 

jó sikerrel végzett, kiszolgált 

m kfs y éríetr á fflo^ás I tól 

azonnal betöltendő, nagy, so rumai uradalmába kerestetik 

mogymagyéi bérgazdaságban mielőbbi felvételre egy szíjgyártó. 

Évi fizetése : 80 frt, 3 

Pályázóktól gazdasági ískoll 

Állást 

Jószágig azgatónak, gyakorlatai^'több gazdaságban 

végzése, néhány évi gyakorla hl. buza, 18 hl. kétszeres, 6 hl. keres szakképzett müfo felügyelőnek ajánlkozom. Ki-. 

és könyvvitelben némi jártas kukorioza, 2^M. bor,^20 tg^só, kiJeMegjs és mindig 

bizonyítványokkal igazolja, be- 

ság megkívántatik. Fizetés év 

daság S term°eÍlsiV m adtaüiisitratio 

300 frt és ellátás. Folyamodvá 

és üzleti részében^ Kellő intel- nyeÍTCt, ma Jrti ,r 'a "gazdálkodás 

vezetését, dohánylermeléststb., 

fűtés 8 ' Volyimodványok' inté- 

mint jó állatgondozó a gazdaságban, 

mint ispáni vagy ehhez 

hasonló állást keres szerény legújabb M?gfa y r Állami- és 

zendők ^gazdasági^ intézőaégfentUáraiidőíágêllStMöO 

frt 

biztosithatná ; állását folyó hő SoânKéle 8~8°lóerejü gő'z- 

Budapesten 

(Somo 

felső kereskedelmi tanintéz 

Mükertész, 

feltételek mellett, hol jövőjét 

védett,"^családból szárn 

1-én vagy október 1-én elfoglalhatná. 

Czim a kiadóhivatalnal 

rendelkezésre áll. Érdeklőködött 

s jő bizonyítványai vanban. 

8496 dők fordul jan ak Heinrich László 

cséplőgép, részcséplésre, azon- 

legnagyobb^megelégedésre 

mű- 

Pályazat . 

ságos gróf Festetics Jénő ur Béltésmegyei 

nak, állást keres bármikori belépésre. 

Czim a kiadóhivatalban^ 

Pészak, Toro^lS^001103^ 

tulajdonát képező Csáktornya! 

Gépész-kovács, 

uradalomban legközelebb egy, 

ki ugy a cséplő- mint az öszszes 

gazdasági gépek kezelésén, 

fővadászl (főerdészi) : állomás 

kötelezettségének, mint egy éves 

lesz betöltendő. Ennélfogva az 

önkéntes már eleget tett. Az 

Mődlingi 

Eladó 

javításán MrUâ lóvasalást is magvak, homoki bükkBnyös 

ezen állásra pályázni szándé- 

.takarmánynak való, méterlag 

budapesti lapoknál működött, 

de az irodai teendőkben 

S'SfiSíSSi 

jártassága van, sőt a gazdasági 

ügyvezetés sem teljesen 

nyelvet szóban és Írásban töké- 

es^^^^'október^^re^^ást 11^' 

letesen birja, a gazdaság mintee^ők^égz'és^beif 

atyja ^zhitén Z meSgdaság 

szolgálatában áll. Allástkertső 

csak nagy, saját kezelésben 

több°évi 

Társul 

ajánlkozik egy már meglevő jó 

bér^thez^^vagy^gazdasághoz 

gyakorlatánál fogva teljesen 

azÓhnair\eIép'ésser 0 megfetelő 

állást keres. Szives megkeresések 

e lap kiadóhivatalában megze 

ést maga venné át. Czim a 

tudható czimre kéretnek. 8547 kiadóhivatalban. 

gazdásf 6-8000 írttal, kâ ke- 

8507 

50^q tokiász nélküli ugyneve- 

Ajánlatot, az ár megjelölésével] 

Lepsénybe kér mielőbb Lintner


CÖZEKÉKET, 

GŐZ-UTIHENGEREKET 

és 

GÖZ-UTIMOZDONYOKAT 

JOHN FOWLER & Co. 

• legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít 

Telefon42—50. BUDAPEST-KELENFÖLD' rr M 

Iroda, raktár, javítóműhely. 

Közlekedés vasúton és villamos vasúton. 

Eladó szőlő 

S z e g e d e n . 

12 1 /2 kat. hold szőlő, 4Va kat. hold szántó, egy I 

tagban, immúnis homokterület, a rajta levő laképülettel | 

és teljes felszereléssel, igen kedvező fizetési feltétellel I 

eladó. Czim a kiadóhivatalban. ssio I 

Az 

észv.-társ. 

(alapíttatott 1869.) 

Budapest-Kőbányán, : 

ajánlja a t. gazdaközönség és sertéshizlalóknak a Hizlalda állomás 

mindkét oldalán fekvő, mintegy 35000 darab sertés befogadására 

alkalmas és czélszertíen berendezett 

szállástelepeit, •• 

melyek csatornázva, kitünö vízzel biró ártézi kúttal, vízvezetékkel, 

szükséges eleségraktárakkal, 2 gőzmalommal és szállóval vannak 

ellátva. 

Foglalkozik : szállások bérbeadásával, szemes és darált eleség 

beszerzésével, bizományi bevásárlás és eladással, folyószámlára 

fizetéseket teljesít. — A sertések kényelmes elhelyezése mellett, 

ügyfeleinek igen mérsékelt árakon, a legmesszebb menő előnyöket 

nyújtja és a legszolidabb kiszolgálásról gondoskodva van. 

(Utánnyomat nem dijaztatik.) 8430 

GÓZMIVELÉS. 

Nagyobb területek szántását gözekével 

hajlandó vagyok elválallni; épúgy 

mélyrigolozást szőlő-telepítésekhez. 

Érdeklődik kéretnek, hogy alanti ezimemhez forduljanak. 

fll C C C OÍ&S fií gőzszántási vállalkozó 

Wu u r r t n t i y , BUDArEST-KELENFÖLD. 

berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint 

gépöntvényeket 

gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít: 

talomépltő 

sépsryára é» 

Wörner J. és Társa 

vasöntödéje 

Budapesten, Külső váczi-ut 54-56. sz. 

K U H N E E. gazdasági gépgyára MOSONBAN. 

Ajánlja a bekövetkezendő őszi évadra: Sack rendszerű aczélekéit, egyes-, kettős- és hármas ekéit, Laacke-féle 

szántóföld és rétboronáit, hengereit, 

eredeti „Hungária Drill", 

hegyes vidékre „Mosoni Drill", 

kisgazdáknak „Jubileumi Drill" 

sorvetőgépeit. 20000 drb. használatban. 

Mindennemű rostáit, szelelőit, konkolyozőit. 

Uj ! Burgonya osztályozó gépek! 

Uj! ..Diadal" gabonatisztó és osztályozó rosta. 

Uj! „Kayser"-féle centrifugális gabona osztályozó. 

1898. szolnoki rostaversenyen I. dij, nagy arany érem. 

Legjobb: „Rapid" darálóit, szecska és répavágóit, 

morzsoló és takarmány füllesztőit és borsajtóit. 

Különlegesség! Takarmánykamra berendezések. 

F ő r a k t á r : R TJ I> A P l í S T , V á e z i-k ö r u t 

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).

74â75. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

74â75. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r