Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
• A pásztorélet tárgykörében 1891-tôl végzett<br />
kutatásait kisebb-nagyobb tanulmányokban<br />
tette közzé, a hatalmas tárgyi anyagot kiállításokon<br />
mutatta be, de összefoglaló könyve<br />
megírására már nem maradt ideje.<br />
• Elkészítette a magyar állattartás történeti<br />
összefoglalóját és szakszótárát.<br />
• Az ún. Bársony-házi leletekben (Miskolc,<br />
1891) az ôsember eszközeit fedezte fel. A ma -<br />
gyar országi ôsrégészeti kutatások elindítója,<br />
és a Bükk hegység ôsrégészeti feltárásainak<br />
kezdeményezôje.<br />
• A Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja,<br />
majd elnöke (1892-tôl).<br />
A magyar halászat könyve (5. kép)<br />
„Nincs még egy nép, amelynek az életéhez<br />
úgy kötôdött volna a halászat tudománya, mint a<br />
magyarokéhoz.” – jelentette ki a halászati tudományokban<br />
kimûvelt Herman Ottó, akit talán a<br />
véletlen vezetett erre a szakterületre. Úgy kezdôdött<br />
a „halászkaland”, hogy egy pici balatoni<br />
sügérféle hal, a vágó durbincs („varsinta”,<br />
Acerina cernua) helyi nevének eredetét kívánta<br />
tisztázni. Összehasonlító nyelvészettel folytatódott<br />
a kutatás. A nyelvészeti kérdések tisztázása hozta<br />
össze Munkácsi Bernáttal***. Késôbb a halászeszközök<br />
eredete, használata kötötte le Herman<br />
figyelmét. Jankó János**** néprajzkutatóval<br />
összehasonlító néprajzzal foglalkozott. Ezzel a<br />
munkával a XX. század végén is ható kutatási<br />
elveket rakott le a magyar anyagi népkultúra<br />
módszertani ismereteihez.<br />
A magyar halászat könyve óriási írásmû. Egy<br />
cikk keretében bemutatni lehetetlen. Herman<br />
könyvét 860 oldalon, háromszáz ábrával, tizenkét<br />
mûlappal és kilenc kônyomatú táblával, négy<br />
évig való szorgos erôfeszítéssel, sok-sok terepmunkával<br />
készítette. Herman készítette el a<br />
könyv grafikai anyagát is.<br />
A magyar halászat könyve két kötetben jutott<br />
el az olvasóihoz. Az elsô kötet, a vastagabb a<br />
magyar halászat történetének és a szerzô korabeli<br />
jelenének tudományos tárgyilagossággal és<br />
mégis olvasmányos módon való néprajzi bemutatása.<br />
A második kötet Herman kifejezésével „természethistória”.<br />
Általánosságban szólt a halak<br />
bonc- és élettanáról, a halak rendszerezésérôl,<br />
bemutatta azt a 70 halfajt, amelyek Herman korában<br />
hazánkban éltek. Nem is sorolom tovább…<br />
A könyv nyelvezete magyar. Olvasni a tiszta<br />
fogalmakat, a kiváló nyelvi érzékkel szerkesztett<br />
gondolatokat, igazi élmény. Többen leírtuk, hogy<br />
5. kép: A magyar halászat könyve<br />
(Herman a sógorának dedikálta)<br />
olyan halászati alapmû, amelynek minden halász<br />
könyvespolcán ott lenne a helye!<br />
Tisztelt Olvasók! A könyv kiadásának 120. éve<br />
mindnyájunknak elhozta ezt a szellemi kincset;<br />
ma mindenki hozzájuthat, mert rajta van a világhálón!<br />
Szinte csak egy kattintás (valamelyik keresôbe<br />
írja be: herman a magyar halászat könyve)<br />
és már olvasható is.<br />
Idézet a könyvbôl<br />
Hogyan ajánlotta könyvét Herman Ottó az<br />
olvasóinak?<br />
„Uram, barátom!<br />
Ha valaki, úgy Ön az, a ki ismeri hányt-vetett<br />
életem legfôbb vágyát. Magyar könyvet írni,<br />
olyat, a melynek tárgya igazán a magyarság életébôl<br />
van merítve, mely a valót ismerteti s e<br />
réven tisztázó is: erre vágytam.<br />
Virág után törekedtem, mely magyarságlakta<br />
vidéken úton-útfélen nyilik, ott árasztja illatát, ott<br />
bocsátja szellô szárnyára termékenyitô himporát<br />
s ott érleli gyümölcsét is, azt, a mely a nemzetnek<br />
mindene, gyönyörûsége, vára – mert valója, igazi<br />
szelleme.<br />
***Munkácsi Bernát (1860 – 1937) nyelvész, orientalista, turkológus, az összehasonlító nyelvészet kiemelkedô kutatója.<br />
Finnugorista, a csángó nyelv feldolgozója. Az MTA tagja (1910) (Lásd a 6. képet.)<br />
****Jankó János (1868 – 1902) földraj és néprajz tudós, Afrika- és Ázsia-kutató. Sokan tekintik polihisztornak, mert páratlanul<br />
gazdag, termékeny kutatómunkát végzett a rövidre szabott élete ellenére. (Lásd a 7. képet.)<br />
177