05.05.2014 Views

2007. 4.

2007. 4.

2007. 4.

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

• A pásztorélet tárgykörében 1891-tôl végzett<br />

kutatásait kisebb-nagyobb tanulmányokban<br />

tette közzé, a hatalmas tárgyi anyagot kiállításokon<br />

mutatta be, de összefoglaló könyve<br />

megírására már nem maradt ideje.<br />

• Elkészítette a magyar állattartás történeti<br />

összefoglalóját és szakszótárát.<br />

• Az ún. Bársony-házi leletekben (Miskolc,<br />

1891) az ôsember eszközeit fedezte fel. A ma -<br />

gyar országi ôsrégészeti kutatások elindítója,<br />

és a Bükk hegység ôsrégészeti feltárásainak<br />

kezdeményezôje.<br />

• A Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja,<br />

majd elnöke (1892-tôl).<br />

A magyar halászat könyve (5. kép)<br />

„Nincs még egy nép, amelynek az életéhez<br />

úgy kötôdött volna a halászat tudománya, mint a<br />

magyarokéhoz.” – jelentette ki a halászati tudományokban<br />

kimûvelt Herman Ottó, akit talán a<br />

véletlen vezetett erre a szakterületre. Úgy kezdôdött<br />

a „halászkaland”, hogy egy pici balatoni<br />

sügérféle hal, a vágó durbincs („varsinta”,<br />

Acerina cernua) helyi nevének eredetét kívánta<br />

tisztázni. Összehasonlító nyelvészettel folytatódott<br />

a kutatás. A nyelvészeti kérdések tisztázása hozta<br />

össze Munkácsi Bernáttal***. Késôbb a halászeszközök<br />

eredete, használata kötötte le Herman<br />

figyelmét. Jankó János**** néprajzkutatóval<br />

összehasonlító néprajzzal foglalkozott. Ezzel a<br />

munkával a XX. század végén is ható kutatási<br />

elveket rakott le a magyar anyagi népkultúra<br />

módszertani ismereteihez.<br />

A magyar halászat könyve óriási írásmû. Egy<br />

cikk keretében bemutatni lehetetlen. Herman<br />

könyvét 860 oldalon, háromszáz ábrával, tizenkét<br />

mûlappal és kilenc kônyomatú táblával, négy<br />

évig való szorgos erôfeszítéssel, sok-sok terepmunkával<br />

készítette. Herman készítette el a<br />

könyv grafikai anyagát is.<br />

A magyar halászat könyve két kötetben jutott<br />

el az olvasóihoz. Az elsô kötet, a vastagabb a<br />

magyar halászat történetének és a szerzô korabeli<br />

jelenének tudományos tárgyilagossággal és<br />

mégis olvasmányos módon való néprajzi bemutatása.<br />

A második kötet Herman kifejezésével „természethistória”.<br />

Általánosságban szólt a halak<br />

bonc- és élettanáról, a halak rendszerezésérôl,<br />

bemutatta azt a 70 halfajt, amelyek Herman korában<br />

hazánkban éltek. Nem is sorolom tovább…<br />

A könyv nyelvezete magyar. Olvasni a tiszta<br />

fogalmakat, a kiváló nyelvi érzékkel szerkesztett<br />

gondolatokat, igazi élmény. Többen leírtuk, hogy<br />

5. kép: A magyar halászat könyve<br />

(Herman a sógorának dedikálta)<br />

olyan halászati alapmû, amelynek minden halász<br />

könyvespolcán ott lenne a helye!<br />

Tisztelt Olvasók! A könyv kiadásának 120. éve<br />

mindnyájunknak elhozta ezt a szellemi kincset;<br />

ma mindenki hozzájuthat, mert rajta van a világhálón!<br />

Szinte csak egy kattintás (valamelyik keresôbe<br />

írja be: herman a magyar halászat könyve)<br />

és már olvasható is.<br />

Idézet a könyvbôl<br />

Hogyan ajánlotta könyvét Herman Ottó az<br />

olvasóinak?<br />

„Uram, barátom!<br />

Ha valaki, úgy Ön az, a ki ismeri hányt-vetett<br />

életem legfôbb vágyát. Magyar könyvet írni,<br />

olyat, a melynek tárgya igazán a magyarság életébôl<br />

van merítve, mely a valót ismerteti s e<br />

réven tisztázó is: erre vágytam.<br />

Virág után törekedtem, mely magyarságlakta<br />

vidéken úton-útfélen nyilik, ott árasztja illatát, ott<br />

bocsátja szellô szárnyára termékenyitô himporát<br />

s ott érleli gyümölcsét is, azt, a mely a nemzetnek<br />

mindene, gyönyörûsége, vára – mert valója, igazi<br />

szelleme.<br />

***Munkácsi Bernát (1860 – 1937) nyelvész, orientalista, turkológus, az összehasonlító nyelvészet kiemelkedô kutatója.<br />

Finnugorista, a csángó nyelv feldolgozója. Az MTA tagja (1910) (Lásd a 6. képet.)<br />

****Jankó János (1868 – 1902) földraj és néprajz tudós, Afrika- és Ázsia-kutató. Sokan tekintik polihisztornak, mert páratlanul<br />

gazdag, termékeny kutatómunkát végzett a rövidre szabott élete ellenére. (Lásd a 7. képet.)<br />

177

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!